Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

1951 SZEPTEMBER 9, VASARNAP a Tivadar a „C" beadási kedvezmények megadásával került a begyűjtési verseny második helyére Nem lehet eléggé hangsú- lyozni, hogy a terménybegyüj- tés „C“ tervének teljesítése alapos felvilágosító munkán múlik, mégpedig olyanon, amely mindig tisztán megmutatja, mi­lyen kedvezményekhez jutnak azok a dolgozó parasztok, akik terményfeleslegük nagyrészét eladják a dolgozók államának. S nem utolsó sorban múlik a „C‘‘ terv teljesítése azon, hogv a községi tanácsok megadják a a dolgozó parasztoknak a „C‘‘ beadás után azokat a kedvez­ményeket, amelyhez törvényes joguk van. Tivadar dolgozó parasztjai ma kapják meg a megyei ta­nács vándorzászlóját, mint a begyűjtési verseny második leg­jobb községének békeharcosai. Évi begyűjtési tervüket péntek estig 202.8' százalékosan telje­sítették. Tivadaron a pártszer­vezet és a tanács Koncz István elvtárs párttitkár, illetve Csapó Lajos elvtárs tanácselnök veze­tésével jól mozgósította a köz­séget. Szervezett felvilágosító munka folyt és folvik, amely­ben résztvevők Tivadar 200 százalékon felül teljesítő dol­gozó parasztjai is, A népneve­lők érvelnek a „C“ beadási kedvezményekkel és a tanács meg is adja ezeket a kedvezmé­nyeket. Szabó István 9 holdas dol­gozó paraszt 12 mázsa ter­ményt adott be „C‘ jegyre, hat mázsa termény őrlésére kapott engedélyt fejadagon felül. Ifjabb Vincze József háromholdas kis- paraszt például hat mázsa ter­ményt adott be „C“ je^vre, hat mázsa terményt őrhetett volna meg, azonban maga kérte, hogy csak 4 mázsa fejadagon felüli őrlésre készítsen engedélyt a tanács; bőséggel elegendő az nekik, még szabad piacon is értékesithet lisztet a család. Molnár Antal dolgozó paraszt és még sok társa Tivadaron ugyancsak megkapta az öt má­zsás „C“ őrlést. TISZADOBON MEGADJAK A „C“ BEADÁS KEDVEZ­MÉNYEIT. MEGJAVULT A MUNKA Tiszadob dolgozó parasztjai nem mondhatták el magukról, hogy legelső helyütt járnak a begyűjtéssel. __ A tanács Tisza- dobon is elkövette azt a súlyos hibát, hogy csak ötven-hatvan kilós mennyiséget hagytak meg fejadagon felüií őrlésre a dol­gozó parasztoknál, bármilyen mennyiséget is adtak be ..C“ jegyre. Nem tették közvetlen érdekeltté a dolgozó paraszto­kat felesleges terményeik be­adására. Azonban amióta fel­ismerték e hibát, megadják a „C“ őrlés kedvezményét s a népnevelők ezzel érvelnek, 92 százalékra ugrott fel a község­ben az évi tervteljesítés. Pél­dául Bereczki László maga is elmondja, hogy „C“ jegyre 358 kiló búzát és 233 kiló rozsot adott el az államnak. Ugyan­annyi búzára és rozsra állított ki „C“ őrlési engedélyt számára a tanács. Harcban az évi terv túlteljesítéséért Ä Nyiregyháza-Büdszentmihályi-úti építkezés legjobb brigádja a Francéi ácsbrigád A Büdszentmihályl-úton hatal- 100 százalékos minőségi munkát más ütemben folyik az építkezés. Két hatalmas épülettömb határidő előtti elkészítése hirdeti a munka­verseny eredményeit. A két épület falazás! és fedési munkáit, a tervet túlteljesítve, négy nappal előbb fe. jezték be. A vakolási munka most folyik. Az építkezés legjobb brigádja a Francéi József ácsbrigád, amelynek múlt havi átlagtelje­sítménye 222 százalék. A brigád tagjai augusztus hónap­ban egyenkint 1622 forintot keres­tek. A brigád szép eredményét nagyban elősegíti a munkaidő 100 százalékos kihasználása és a pon­tos munka- Náluk még nem fordult elő, hogy a kéáz munkát visszayit. ték, mert rövidre, vagy hosszúra vágták. Azt tartják, hogy „inkább kétszer mérjél, mint egyszer rosszul vágjál” Magas százaléka mellett a brigád is végez. Az anyagok, különösen a hulladékanyagok osztályozásával megszüntetik a sok időt igénybeve­vő keresgélést. A zsaluzóanyagok tizenötssöri újrafelhasználásával többezer forintot takarítanak meg a vál­lalatnak. • A második legjobb brigád Imre Ferenc héttagú kő­i i in i — —— i-------------------------— műves-brigádja I L , , wmmnmmamemmmmammBmä Teljesítményük havi átlaga 141 százalék, keresetük egyenkint 1.022 forint. Teljesítményüket 'a szovjet Makszimenkó módszerek alkal­mazásával fokozzák. Most fog. ják átvenni (Jiglina elvtdrs új, kétkezes simítás módszerét. Az új módszerrel Cigiina elvtárs a bemutatón 300 százalékos teljesít­ményt ért el. Ez nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy a 112 százalékos telepátlagot még magasabbra tud­ják majd emelni. Az építkezés brigádjainak 80 százaléka vesz már részt a Gazda-mozgalom takarékossági versenyében­Ebben élen jár a Cigiina tanuló, csoport, amely az elhullott anyagok összegyűjtésével és újrabehasználá- sával eddig 1.045 forint értékű új anyagot takarított meg. Papp János négytagú kő­műves-brigádja messze le­marad a többi brigádok mögött. Az elmúlt havi átlagos teljesít­ményük 75 százalék volt. A brigád iigjai idegenkednek az újtól. Nem eszik át a jól ' teljesítő elvtársak- től a bevált módszereket. A Mák. szimenkó gyorsfalazási és terítési módszereket már régen használják az építkezésnél, de a I’app-brigád elzárkózik tőle. Makacsságukkal hátráltatják az építkezés menetét, de ártanak sajátmaguknak is. mert havi keresetük csak 534 foriat. A Nyíregyházi Villamosenergiaszolgáltató Vállalat transzformátorjavító műhelyének üzemi átlaga 125 százalék, 135 százalékos tervteljesítés mellett. Jól dolgozik Seregi Kálmán, aki­nek átlagteljesítménye 140 száza­lék. Brigádjának teljesítménye sem marad el mögötte. Munkaidejük minden percét kihasználják, hogy eredményeiket fokozni tudják- A brigád tagjai nem ülnek tétlenül, ha olyan a munka, hogy kevés em­ber kell hozzá. Mindenki kerít ma­gának munkát. Amíg 110 százalékos eredmény, nyel dolgoztak. keresetük 759,82 forint volt, mostmár ez is 977.82 forintra emelkedett. Takács István hegesztő újításá­val 108 százalékos eredményt ért el. A villdmsujtotta olajtartályok egycngetésénél egy egyszerit prés alkalmazásával gyorsabbá és köny- nyebüé teszi a munkát. A nemrégiben még 80 százalékkal dolgozó Nemes György fiatal sze­relő is javított munkáján és telje-, sítménye már elérte a 103 százaié, kot. Keresete így havonta közel száz forintot emelkedett, ami még nagyobb lendülettel viszi előre ab­ban, hogy versenytársait utolérje. ,/BátiyÓAz. le&zelk, mint cl bátyám” Kocsis Lajos és Són- dór még a második világháborúban árva­ságra jutottak. Any. juk már korábban meg­haltutolsó tdmaszu- kat, apjukat a fasisz­ták hurcolták el mun­kaszolgálatra, ahon. nan soha többé nem tért vissza. Lajos 18, Sándor 10 éves volt. A fasiszta pusztítás viszontagságai kö­zött Mérkvállajon te­lepedtek meg Juhász Jánosnál, akinek a gazdasági munkában segédkeztek. 19.\9-ben mindketten pályát választottak. La jós elment Pécs­re bányásznak, Sándor Pestre, a Ganzba ment dolgozni. Az idősebb testvér, öccsét gyakran kereste fel levelével, sok jót irt a bányáról, az ottani szép életről. Sándor nem tudott ol. vasit i, a Horthy rend­szernek nem volt ér­deke, hogy a dolgozók tanulhassanak, mű­velődjenek. Barátai, dolgozó társai olvas­ták el a levelqf és írták meg a választ bátyjának. Elhatároz, ta: megtanul Írni ol­vasni. Ebben segítettek neki a szabadsághar­cosi bajtársak, elvtár­sak és rövid idő alatt elsajátította a tudo­mány kiinduló alapját. Most már maga ol. vasta és írta meg a választ bátyja levelei­re. Kimondhatatlan há­lát érzett a Párt, az állam iránt, hogy fel­emelkedhetett a régi rendszer sötétségé­ből. Tanult és olva. sott. Olvasta az új­ságban, hogy az or­szágnak ötezer új bá­nyászra van szüksége, ilvasta, hogy az ötéves terv végrehajtásának egyik fontos alapja a, széntermelés fokozása. ,11 őst meghálálhatom az államnak azt, amit adott nekem” — gon­dolta és egyre jobban foglalkoztatta az a gondolat, hogy ő is elmegy bányásznak bátyjához és együtt fogják munkájukkal elősegíteni az ötéves terv sikerét. Meg is írta ezt bátyjának. Válaszul nemrégi. ben felkereste bátyja. Szép bányász egyenru­ha feszült rajta és szeme csillogott az örömtől. Elbeszélte öccsénck, hogy bá­nyásznak lenni dicső­ség. És meg is fizetik a munkájukat: ,Fize­tésem még ezer fo. A GAZDA-MOZGALOM dz eddig felhasználatlan hulla, dékanyagok termelésbe vonásá­nak mozgalma: takarékosság. Kiszámíthatalan mennyiségű ér­tékes anyagot lehet a mozgalom kiszélesítésével népgazdaságunk­nak visszaadni, millió és millió forintot lehet a mozgalom szé­leskörű elterjesztésével álla. műnk beruházásaihoz hozzáadni. A Gazda-mozgalom tehát nép­gazdaságunk új erőforrását, tar­talékát jelenti. A Budapesti Pártbizottság nem hiába hívta fel a főváros üzemi dolgozóinak figyelmét a mozgalom kiszélesí­tésére. a pártszervezeteket és a szakszervezeteket a mozgalom támogatására. Megyénk üzemeiben is sok dolgozó csatlakozott már a moz. gálámhoz és hozott is a mozga­lom kisebb, nagyobb eredményt. Elsőnek a Nyíregyházi Magas­építési Vállalót Bíró Barna bá­dogos-brigádja követte Gazda Géza példáját, több, mint 1100 forint értékű anyagot adott visz. sza a termelésnek, másodiknak a kisvárdai Vulkánban Bíró Jó­zsef elvtárs követte a mozgal­mat. Legújabban Maróti Lász­ló elvtárs lakatos is csatlako­zott. Úgyszólván megyénk min­den munkahelyén — az építő­iparban, a vegyiparban. a vas­iparban — van csatlakozó, még is az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a mozgalom nem terjed, nem szélesedik olyan gyorsan. mint ahogy azt jelentősége és fontossága szüksé­gessé teszi, üzemi pdrtszerveze. tcink nem fogadták meg a Bu­dapesti Pártbizottság javaslatát. nem támogatják kellően a moz­galom kiszélesítését, nem irá­nyítják a szakszervezetet a mozgalom terjesztésére, nem el. lenörzik a vállalatok vezetőit, hogy vájjon megadnak-e minden támogatást a mozgalom követé­séhez, nem kísérik figyelemmel a műszakiakat, akiknek az len­ne a feladatuk, hogy felkutas, sák az üzemi lehetőségeket a mozgalom minél több munká­ban való bevezetésére. Lelkes csatlakozások történtek a Vul­kánban, most azonban már min­dennek utána" vannak, a szak- szervezet már el is felejtette, hogy ilyen mozgalom is van a, műszakiak pedig még észre sem vették az elsők kezdeményezését. Sok üzemben összetévesztik a Gazda-mozgalmat a takarékos- sági mozgalommal és ezért nem támogatják. Azt mondják: „ez nálunk régen folyik". így van a Sa-jószentpéteri Magasépítési Vállalat nyíregyházi részlegénél is. A dolgozók takarékoskodtak és szép eredményeket értek el, a pártszervezet jól tudatosítot­ta a takarékosság fontosságát, de a Gazda.mozgalmat takaré­kossági mozgalomnak veszi és mint meglévő régi mozgalmat, nem vezeti be. Ismételten; a Gazda-mozgalom a termelésből kikerült hulladék- anyagok termelésbe való vissza­vonásának mozgalma, tehát nem a kiadott anyagokkal való taka. rékosság mozgalma. Nem a régi takarékossági mozgalom, hanem annak új hajtása. Pártszerve­zeteinknek az a feladata, hogy elősegítsék a mozgalom beveze­tését és kiszélesítését, ellenőriz- zék a szakszervezetet, a válla. latvezetést. a műszakiakat,, hogy megtesznek-e mindent a mozgalom lehetőségeinek kihasz­nálásra, támogatják-e a, csalta, kozókat és ismertetik-e a mozga­lom fontosságát és az elért eredményeket nyilvánosságra hozzák-e. Mert mindezek szük­ségesek a Gazda-mozgalom sí, hereihez. T~ BOLDOG NYERŐK M jgyedik napja hogy a budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermében délelőtt önként forog az öt hatalmas kerék, A közönség feszült várakozással hallgatja a bemondót, figyeli az úttörők k ezét, hogy milyen számokat húznak ki, mennyi nyereménnyel. Nemcsak azok a dolgozók, akik rögtön a helyszínen tudhatják még az eredményt, de vidéken és szerte az egész országban türelmetlenül várják a rádió és az újság híradását. Az üzemekben a dolgozok öröm­mel újságolják egymásnak: „én is nyertem 300 forintot — én meg ötszázat“ feleli a másik. Kint a földeken a dolgozó pa­raszt az őszi szántás közben a tervkölcsön húzására gondol. Bodnár Erzsébet laskodí tanítónő már a gyermekeknek mondja el, hogy az állam, a Párt mindig megtartja szavát. A kerekek még forognak, belseiükből úiafcb és újabb számok kerülnek ki. Újabb és újabb nyereményeknek örülhetnek a boldog nyerők, A pénteki sorsolásnál a szerencse a nyíregyházi Dohánybevál­tót is meglátogatta. Több dolgozónak húzták ki a kötvénvszá- mát. Nagymáté Péter 300, Somogyi Lajosné 1200, Szilágyi Ist­vánná 300, Zajác János 500 forintot nyert. Z ajácz János, a műszak’ osztály vezetője Hatal házas­ember volt, amikor két évvel ezelőtt 3200 forint terv- kölcsönt jegyzett. Tudta, hogy ió helyre adja a pénzt kamatostól fogja visszakapni. Azért nem várt tétlenül a nye­reményre, szorgalmasan dolgozott. Munkájának meg is lett az eredménye. Újításáért háromezer forint jutalmat kapott, ezért sezlont, asztalt és székeket vás ároltak. Itt is meglátszik az állam segítő keze, A iól dclgo zó munkásokat jutalomban ré­szesíti. Elérkezett a harmadik te' vkölcsönsorsolás napja. Zajácz elvtársnő a kis Lacikával a ka rián — mert időközben meg­nagyobbodott a csalán — min den reggel türelmetlenül várta az újságot, s nézegette s kihúzott kötvényszámokat. Péntek reggel következett a nagy öröm: két kötvényüket is kihúz­ták! Este boldogar mutatta férjének Zaiác-zné a kihúzott köt­vényeket. Összeült a családi tanács, melyben a kis Lacika is résztvett, élénk figyelemmel hallgatta a beszédet. Tudja ő hogy róla van szó, hisz a nyereményből lódenanyagb^l kis ka­bátot és nadrágot fog kapni, D e ezen a családi tanács kozáson másról is szó esett. Arról a szörnyű pusztításról, amelyet a barbár nácik vittek véghez, amikor a levegőbe röpítették a nyír­egyházi dohánybeváltót. Aztán nevetve emlegették Zajáczék azt az időt, amikor az embere k hitetlenkedve nézték két év­vel ezelőtt a felhalmozott tégla- és betonhegyeket, a felnövő állványokat, a tengersok alkatrészt. Vájjon lesz-e belőle va­lami? Lett, Ma már ott áll a nyíregyházi dohányfermentáló Középeurópa legmodernebb fermentáló-üzeme. A műhelyek­ben gépek dolgoznak, duruzsolnak, a neonfénv enyhe világot áraszt, s a szellőzőberendezések megtisztítják a levegőt. Fény és tisztaság. Ezt adta az ötéves terv első időszaka sok más drága kincs mellett Nvítegyházának, minden dolgozónak. — Adtunk magunknak! — mondja Zaiáczné Helyesen mondta, hiszen az ő kölcsöniegvzésük >s ott van befektetve a fermentálóba, A nép áldozatkészsége olyan erő­forrás, amely képes csodákat teremteni. rint, de több is lesz! MunkdsruMt ingyen kapunk. Kosztért ha­vonta 150 forintot fi­zetünk. De milyen koszt az! Csak nézz rám és nem kell be­szélnem". Elbeszélte még Kocsis Lajos, hogy gyönyörű munkásszál­lóban laknak. Olyan, ban. amiről a múltban álmodni sem mert és mindezért havonta 15 forintot fizetnek. Kocsis Sándornak másnap első dolga volt, hogy a kerületi tanácsnál aláírja ne­vét az új életet je­leni 6 szerződés alá. ’Mehetnék dtképzősnek is — mondotta — de szivem a bányába vá­gyik. Bányász leszek, mint a bátyám" Mérkvállajon van most Kocsis Sándor, jött elbúcsúzni a ked­ves helytől. Megköszö. ni Juhász Jánosnak, hogy felnevelte és út­nak indította őket a boldog élet fele. Utá­na pedig meg7t "Aja az államnak, hogy ilyen ragyogó jövőt biztosit számára. Háláját az­zal fejezi ki hogy jó munkájával járul az ötéves terv feladatai­nak- teljesítéséhez,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom