Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-07 / 208. szám

1 195Í SZEPTEMBER 1, PÉNTEK" A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége országos vezetőségi ülést tar­tott, leszögezte: a magyar dolgozó nők derekasan kive­szik részüket a békeharcból, az ötéves terv végrehajtásá­ból, Ezekhez az eredmények­hez hozzásegítette a nőket az MNDSZ is. Az úton azonban nem lehet megállani, a bé­kéért folyó küzdelem úí és úi erőfeszítéseket követel min­den becsületes dolgozó nőtől. Meg kell javítani az MNDSZ munkáját s lel kell számolni azt a káros jelenséget, hogy városban, üzemben kiszorítják az MNDSZ vezetőségből a pártonkívüli munkásnőket, fa­lun az értelmiségieket, közép- parasztasszonyokat. Egyre több nőt kell bevonni a ter­melésébe s biztosítani kell azok szakképzését. Az MNDSZ-nek jobb népnevelő­munkát kell végeznie a ter- ménybegyüjtésben és a ter­melőszövetkezeti csoportok fejlesztésében. A munka meg­javítása érdekében 1952 ele­jén úira kell választani az MNDSZ vezetőségeket és egybe kell hívni az MNDSZ III, országos kongresszusát. Felszólalt az országos ve­zetőségi ülésen Orosz La- josné tyukodi tszcs tag is. El­mondotta: megerősödött szer­vezetük, amióta leleplezték és kizárták az MNDSZ-be be­furakodott 21 kulákasszonyt, esendőmét, horthysta katona­tiszt feleségét. Most már há­romszázra emelkedett taglét­számuk és elérték azt is, hogy minden tszcs-ben van MNDSZ szervezet. Megyénk MNDSZ szerveze­tei kövessék a tyukodi nők példáját. Szervezetük meg­erősítésével, az ellenség el­leni következetes harccal küzdjenek a békéért, az öt­éves terv megvalósításáért. Tartsák szem előtt Vas elv­társnő, az MNDSZ főtitkára szavait: „A pártvezetőségek újjáválasztására akkor készül az MNDSZ méltóan, ha hiá­nyosságait felszámolja, mun­káját megjavítja és a nők egyre nagyobb tömegét mozgósítja Pártunk célkitűzéseinek, öt­éves tervünk végrehajtásának, békénk megvédésének érde­kében“. Szívleljék meg a vásárosnaményi Szabadságharcos Szövetség tagjai az idős vörösgárdisták szavait A vásárosnaményi szabadsághar­cos-szervezet ezelőtt egy évvel ala­kult meg. Voltak kezdeti nehézsé­gek. Több dolgozói félrevezetett az ellenség rémhíre: „Ne lépj be a szervezetbe, mert elvisznek." De a már akkori szabadságharcos tagok, Kelemen László, Katona József, Tamás István, Orosz József, Barna István, Arzanovics György komoly felvilágosító munkát végeztek a dolgozók között. A szervezetnek ma már több, mint nyolcvan tagja van. A tagok munkájukkal válaszoltak az ellen­ség rémhíreire. Megszerettették a dolgozókkal a technikai sportokat. Több, mint negyvenen vettek részt lövész-, és motoros kiképzésen. A lövészkor is sikeresen vizsgázott. Most örömmel készülnek a motoros- vizsgára, amely előreláthatólag jól fog sikerülni. Ezek a fiatalok a sport és szóra­kozás mellett nagyon sokat tanul­tak a szervezetben. Sokat hallot­tak a hős szabadságharcosokról. Hunyadiról, Ságvdriról, Zalka Má­téról. Meg is fogadták, .hogy a hős Lapunk hasábjain szerepelt már a vetőburgonyatermesztéssel kapcso. latban az úgynevezett tőszelekciós eljárás, melynek lényege a lábon álló burgonyaállomány szigorú meg- bírálása: az idegen fajtájú, csene- vész, beteg töveknek a tábláról va­ló eltávolítása és megsemmisítése (negatív szelekció). Valamint a legszebben fejlett, fajtajelleget leg­hívebben tükröző, legegészségesebb bokroknak a megjelölése, külön va. I* felszedése és fokozott gonddal való tárolása, (pozitiv szelekció). Jelen sorainkkal felhívjuk terme­lőink figyelmét: még most is elvé­gezhető a negatív tőszelekció. hogy­ha azt valaki valamilyen ok miatt éddig még nem tudta elvégezni. A „jobb későn, mint soha” itt érvé­nyes, a mulasztó jóváteheti hibáját. Mert nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, hogy a burgonyaszüret előtt a beteg töveknek hamarább és külön való felszedése elengedhetetlen követelmény. Mindenkinek tudnia kell, hogy tisztán megválogatás alapján nem érhető el egészséges bur­gonyaállomány. Számos betegség külsőleg nem lát­szik a gumón, de a belsőleg beteg rumók a bajt tovább viszik. Ismeretes, hogy a negatív szelek, elüt legalább háromszor foganato­sítjuk : 1. kelés után, illetve a. bo­korképződés elején a korán megje­lenő viruszos és baktériumos be­tegségekre, 2. javavirágzáskor az idegen fajtájú tövekre való tekin. tettel, 3. érés előtt, a később megje­lenő fertőzőhervadás és egyéb töbe- tegség kiküszöbölése végett. Épp ez a harmadik pont teszi még időszerűvé sorainkat. Bár meg­kezdődött megyénkben a burgonya szedése, s a legutóbbi hírek szerint, mintegy hétezer hold területről szedték már fel a burgonyát, de hatalmas területeken kell még jó munkát végezni. Aki az első két szelekciót elvégezte a virágzás után, a fertőzőhervadást kellett megfi­gyelnie s még néhány tőbetegséget, amelyek általában virágzás után pusztítanak s egészen az érésig ve. szélyeztetik burgonyánkat. Most, hogy a burgonya beérett, többé kevésbbé jellegzetesek ma­radnak a fertőzőhervadásos tö­vek. Míg a természetesen meg­ért szárak általában elfakulva, felfelé állnak (legfeljebb csak a végük hajlik le), addig a fertő- zöhervadásosak zegzugosan meg­törve, többnyire kormos levél- zettet, a földön hevernek. Nem késő még az ilyen v’ivényeket feltétlenül kiselejtezni a vető- anyagnak szánt burgonyatáblá­ból, • > A kiszelektált tövek burgonyater­mése étkezési, takarmányozási, vagy ipari célra felhasználható, de gondosan vigyázzunk rá, hogy tá. t oláskor ne keveredjen a vetőanyag i közé. A szár- és gyökérrészeket gondosan össze kell gyűjteni és vagy elégetni, vagy legalábbis há­rom ásónyomnyira elföldelni. 1 f e . Nézzük ezekután néhány szóban a burgonya szedését Feltétlenül száraz, lehetőleg na­pos időben szedjük a burgonyát, amikor a földből kikerülő gumók gyorsan szikkadnak. Nedves időben rengeteg fertőző anyagot (spórát) jutta/jnk a gumókra, a burgonya sáros lesz, ami az osztályozásnál zavarokat és később romlást is okoz. Leghelyesebb, ha mindjárt a szüret alkalmával osztályozzuk a burgonyát: vetési, étkezési és ta­karmányozási célra. A vetőmag 5— 6 dekás, étkezési ennél nagyobb, takarmányozási ennél kisebb. Minden sérült, rágott, beteg, vagy rendellenes (például fias) gumót az aprók közé, vagyis a takar­mányminőségekhez kell termi. — Legfőbb szabály: ezeknek a burgo­nyaosztályozási csoportoknak, szi­gorú elkülönítése. A földből kiszedett és megszik­kadt gúmókat még a táblán kisebb kupacokba rakjuk és szalmával be­takarjuk. Nem lehet eléggé hibáztatni azt a — sajnos elterjedt — szo­kást, hogy a kupacokat burgo­nyalombbal takarják be. A kórokozó csirák millióit juttat­ják ezzel a gúmókra. Leghelyesebb, ha a lombot gondo­san összetakarítjuk és elégetjük, vagy jó mélyen elföldeljük. Semmi szín alatt nem szabad trágyába, vagy komposztba tenni, mert ott a kórokozó csirák nem pusztulnak el, sőt még szaporodnak is, így tala­jainkat mesterségesen fertőzzük trágyázás alkalmával. Rendkívül fontos a tökéletes betakarítás, vagyis: ne maradjon a táblán apró, gumó, vagy bármilyen nö­vényi rész, mert ezek mind kiindulópontjai le-* hetnek a további fertőzéseknek. — Célszerű ezért szüret után a táb­lát nehéz fogassal megboronálni, így a földben maradt gumók, sztó- lók, gyökereik felszínire kerülnek és könnyen összegyüjthetők. Nem beszélve a takarékossági szempon­tokról, hiszen sok takarmányozásra alkalmas, amúgy elvesztett gumó kerülhet fel a fogasolással. — Vé­gül, ha a vetésforgó megengedi, sertésekkel is megjárathatjuk a burgonyatarlót, hogy egyrészt a fogasolás után is bentmaradt gú­mókat megetessük, másrészt a ta­lajlakó kártevő rovarokat elpusz­títsuk. A raktározásról később külön szó­lunk, most csak annyit, hogy a burgonyát nem szabad mind­járt szedés után véglegesen beprizmúsni, vagy nagy tö­megben (magas rétegben) ősz- szerakni, mert a gumók feltét­len megromlanak. A frissen szedett burgonyát először alacsonyabb és keskenyebb priz­mákba rakjuk, szalmával betakar­juk, de nem földeljük! S így vár­juk meg, míg az idő tartósabban hűvösre fordul. A gúmótömeg fo­kozatosan lehűl s végleges tárolás­ra alkalmassá lesz. Ekkor a burgo­nyát gondosan átválogatjuk s vagy beprizmázzuk, vágy pincében öm­lesztve (kisebb mennyiségeket lá­dában) raktározzuk. 4 A jótanács mindig helyes és hasznos. A burgonya helyes kivá­logatásával, a szedés és raktározás jó végzésével haszna lesz a dolgozó parasztnak, haszna lesz egész né­pünknek, amely számára Szabolcs- Szatmár burgonyatermelőinek kell az idei őszön is legtöbb burgonyát adni. szabadságharcosok példáját köve­tik mindenkor. A szabadságharcos- •ervezet tagjai azonban mégsem váltak még igazi szabadságharco­sokká. Mint például Biri Ferenc, Téglás János, Fiók Lajos, Szolnok Miklós, üemény Piroska, Szakács Magda, aki egyben DlSZ-titkár is. Nem vesznek részt a foglalkozási órákon. > HOL VAN ezeknél a fiataloknál a bátorság, az áldozatvállalás? Hol van a fia­tal szabadságharcos magatartás? Gondoljanak a szovjet komszomo- lista hős partizánlányra, Zajára, akit a németek levetkeztetve téli éjszakának idején hurcoltak az ut­cán. Testét izzó vassal szurkolták, kínozták, de a hős partizánlány néma maradt, nem árulta el tár­sait, inkább a halált választotta. Zója a hazáért, a szabadságért, a népért áldozta életét.. Ilyen embe­rekké kell válniuk a nőmén yi sza­badságharcos fiataloknak is! A szervezet tagjai közül Kele­men László cs többen olvasták a „Kárpáti rapszódia" című könyvet, amelynek cgyrésze a vásárosnamé­nyi 1919-es csatával foglalkozik, amikor a fehércsapatok összeütköz­tek a vörös csapatokkal, ök csak olvastak azokról a szörnyű kínzá­sokról, gyilkosságokról, amelyeket a fehércsapatok az akkori földes­urak, kulákok vezetésével veghez- vittek. Idős Palócz József, Balogh János vásárosnaményi dolgozók, Szabó Károly, Gál János, Szabados Károly olcsvai dolgozók részesei voltak a csatának. Balogh János bácsi, már alig tud beszélni a 19-es csatáról. Ágyban fekszik. Kegyetle- tül megkínozták öt is és betegsége onnan ered még. János bácsi szive összeszorul, ha visszagondol az ak­kori borzalmas időkre. PALÓCZ GYÖRGY már nagyon sokat beszélt a sza­badságharcos tagoknak az akkori eseményekről. Elmeséli a csatát is. Amikor véget ért az ütközet, meg­kezdődött a sebesült vörösgárdisták lemészár olása. A kulákok külön engedélyt kértek a burzsuj pa­rancsnoktól a gyilkolásra. Szabó Károly olcsvai dolgozó pa­raszt is elmeséli, hogy ő is részt vett ebben a csatában. Elfogták, négy napig volt becsukva a naményi dohánybeváltóban azzal, hogy lcivégzik. A bitófát a na­ményi piacon az akkori kulákok, Várádi, Kós Árpád, Tomcsányi Vilmos már le is ásatták számuk­ra. Aztán mégsem végezték ki őket, hanem kegyetlenül megkínoztak mindenkit. Kós Árpád feleségemén most is itt cl a községben. A dol­gozók gyűlölettel néznek rá, szivük­ből Utálják. Amikor a 19-es Vörös Gárda tagjai a csatáról mesélnek ' a szabadságharcosoknak, azt mond­ják — hiszen fiaik a szervezetben vannak — vegyenek példát a hős vörös harcosokról. Szeressék a né­pet és gyűlöljék az ellenséget, a ku- lákokat, akik békénkre, dolgozó népünk boldog életére törnek. Szívleljék meg a vásárosnaményi szabadságharcos szervezet tagjai az öreg vörösgárdisták szavait. Mutassák meg szeretet iiket a nép iránt, gyűlöletüket az ellenség iránt azzal, hogy példaképüknek tekintve a szovjet embereket,' vala­mennyien derék munkát végeznek a. szabadságharcos szervezetben. SrOKT MHK próbáxás a demecseri keményítőgyárban Szeptember 8-9-10 A nyár folyamán elkészült a de­mecseri „Szikra“ sportkör ú.i sport­pályája. A gyár dolgozói büszkeség­gel nézték végig az ott lezajló sport­eseményeket. s örömük csak fokozó­dott, amikor augusztus 16-án es 18-án lefolyó MHK pró házasokra gon­doltak. Koldogok voltak, hogy a sport minden lehetősége megnyílt előttük és rendelkezésükre áll egy szép pá­lya, ahol mindenki a neki leginkább tetsző sportot űzheti. Az előkészüle­tek a versenyre már napokkal e'őtte megindultak. „V. verseny napján hangos a sport­telep a vidáman nyüzsgő dolgozók­tól. Az a hír járja, hogy a munka- erseny kiértékelésnél igen jó helye­zést értek el az eddigiek folyamán. Remény van a vándorzászló és egy labdarúgófetezerelés megny eresere. Az üzemi dolgozókon kívül a községi dolgozók is megjelentek a próbálá­sokon. Az üzemből 111. a községből 30 dolgozó jött el. hogy megmutassa: örömmel és szeretettel tesz eleget az MHK előírt követelményeinek. Kialakulnak a különböző csopor­tok, megindul a nemes vetélkedés. SULYLÖKÉSNÉL az idősebbek indulnak először. A 44 éves Balogh István kazánfűtő, mikor megtudja, hogy 7 méter fölé lökte a súlygolyót, büszkén mondja: „Ez is úgy sikerült, mint a munkaverseny­ben tett felajánlásom. Brigádommal vállaltam, hogy augusztus 25-e he­lyett már 23-ra kitisztítom a ka­zánt. de ezt a vállalást is túlteljesí­tettük..“ A csoportnál' versenyez Gyökér János üb. titkár, aki nagy lelkesedéssel szervezte qz MHK pró­bát. A vasgolyót az előírt szintnél ő is messzebb dobja. A másik csoport gránátot vet. Min­den dolgozó érzi. hogy a kezébe vett fagránát is jelképe a békeharcnak. Érzik, hogy ha támadás érné a békés fejlődésében Népköztársaságunkat, valódi gránátot is ugyanolyan erő­vel dobnák a támadó imperialisták ellen. Ez látszik a 48 éves Murzsa István szíjgyártó dobásából is, aki 48 m-re dobta a gránátot. AZ AKADÁLYPÁLYÁNÁL is mozgalmas élet folyik. Éppen Sipos János üzemi párttitkár indul az aka­dályok leküzdésére. Visszatértekor ^ így szól a körülötte lévőkhöz: „így küz­dünk le minden akadályt“. A futók csoportjában áll Kerek Mária 14 éves géplakatostanuló. El­mondja, hogy mindig irigyelte a fiú­kat1, hogy mennyi ezen mesterség van, amiben válogathatnak, s ’4ekik, lá­nyoknak nem volt meg ez a lehető­ség. Az Alkotmány ezt is megváltoz­tatta, mert az Alkotmánynak kö­szönheti, hogy mint géplakatos tanuló építheti a szocializmust. Jobb ered­ményt akar elérni a fiúkénál is. Ezért sportol. Az MHK-próba sikerült. A sikert a jó megszervezés és az MHK alapos és mélyreható tudatosítása biztosította. Á demecseri burgonyakeményítő­gyár dolgozói lelkesen tértek haza a lezajlott próbázás után. mert tudták, hogy ez is része volt a békeharcnak. SPORTHÍREK A Nemzetközi Uszószövetség hetein­ki ülésén az alábbi magyar világ­csúcseredményeket hitelesítette 100 női pillangóúszás: Székely Éva. 1:16.9. 200 yard női mellúszás: Novak Éva 2:48.5. Hitelesítették Meskov 1:06.6-os pillangócsúcsát. Az Európai Uszóliga értesítette az Uszószövetséget. hogy legutóbb tartott ülésén a következő Európa-csúcseredményeket hitelesítette: 4x200 férfi gyorsváltó: 8:45.9. 800 m. férfi gyors: Csordás György 9:50.2, 100 m női pillangóúsizás: Székely Évn. 1:16-9, 2Q0 m női mellúszás: Novak Éva 2:48.5 mp. Rádióműsor SZEPTEMBER 7. PÉNTEK. KOSSUTH-KÁDIÓ: 5.00: falurádió. 5.20: A lengyel rádió műsorából. 5.50: Hírek. 5.40: Női szemmel. 6.00: Nép­zene 6.20: Népszerű szovjet dalok. 6.45: Hírek. 7.05: Magyar kórusmű- vek. 8.05: Orosz szerzők — déli tá­jak. 11.30: Vörösmarty művei. 12.00: Hírek. 12.30: Államvédelmi Határőr­ség Zenekara. 13.15: Népi zenekar. 14.10: Úttörő-híradó. 14.25: Szórakoz­tató zene, 15.05: Hanglemez 15.30: Hegedű és Zongora, 15.55: Hangle­mez. 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hírek. 17.10: Dolgozók zeneiskolája. 17.40: Előadás. 18.00: Hanglemezek. 18.25: Előadás. 19.00: Szovjet tánc­zene. 2Q.OO: Hangos Újság. 20.40: Versenyben az ország kenyeréért. 20.45: Egy falu — egy nóta. 21.00: Zenekari hangverseny. 22.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIó: 5,30: Szovjet mu­zsika, 5.50: MHK-negyedöra. 6.05: Termelési hírek. 6.15: Hanglemezek. 6.40: Román zene. 7.00: Jó reggelt, gyerekek! 7.35: Dalok a baráti rá­diók műsorából. 8.10: Szórakoztató zenekari muzsika. 9.05: Hanglemez. 9.20: Iskolások rádiója. 10.00: Hírek. 10.10: Hanglemez. 10.40: Ének és zongora. 11.00: Óvodások műsora. 11.20: Hanglemez. 15.00: Zongora.. 15.40: Földényi kórus. 16.00: Hang­verseny. 17.00: Szív küldi szívnek. 17.30: Hírek 17.40: Hanglemezek. 18.00: Ifjúság Hangja. 18.40: Ének­kar. 19.00: Előadás. 19.15: Sportne­gyedóra. 1$.30: Falurádió negyed­órája. 19.50: írók béke tízperce. SZAB0LCS-SZ4TMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Cvőre József Szerkesztőséé:: Nyíregyháza. Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u 1. — Telefon: 30-00. Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa György-U. 5. Néhány szó a Imrgoaya szelektálásról és szedéséről Irta: Dr Dolly János, a kisvárdai kísérleti gazdagág növénykórtani laboratóriumának vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom