Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

1051 szeptember 6, Csütörtök 3 KIVIKUL AZ ÉLET az 'Unit „káték" Hűlt ejdédd {iddjhl Egyre nő ax Ura-börvelyiűti termelösxöretkexet Az elmaradott községek között is 'a legelmaradottabb volt valaha, Ura, Alig volt lakói között olyan ember, aki tovább ment a falu ha. táránál, az is csak a szomszédos környező községekbe. Hint a lidércnyomás, úgy neheze, dett az urai cselcdviskúk lakúira az Urai .,bárók", „gróf” Tisza Istvá­nok uralma. Nyomorult zselléreken, a szükreszabott kommenciókon, tolvaj intézők élősködtek még, be­tegség pusztított. . Visszaemlékeznek az uraiak arra az időre, amikor a tavaszokkal a halál jött cl, hogy szedje áldoza­tait. Mocsuka Viktor gyereket is úgy vitte el a betegség, akár Török Endre édesanyját. A szüle cseléd, odúkban szinte burjánzónak a be­tegségek. Talán akkor nem szorult ökölbe Urai cselédeinek keze a fájdalom­tól, keserűségtőlt De összeszorult, miként a szívük. Hiába, csendőrsxurony, puskatus mögül dirigáltak yéres ütéseket az intéző ,,urak”. Kecskés Péter, Papp Antal teste ta­lán még most is felsajog, ha a csendörpuskák csattanó ütése eszükbe jut. De nemcsak puskatus volt a büntetése annak, aki szólni merészelt. Tőrök Endréék három­szor is költöztek egy évben. Kern volt sokáig egy helyen maradásuk. Hogy mégis miből éltekf Szilágyi Pál meséli cl. hogy 12 mázsa ro. zsot, egy hold kommenoiús földet, hat méter fát, 2Jj kiló sót és 90 pengőt kötöttek ki. egy esztendei munkáért. De mire odakerült a sor, hogy hazakerüljön a komme.n- ciá, a rozsból ocsú lett, a hat mé­ter fából hat méter szalma, 2 j ki­ló sóból hármat kaptak meg, a 00 pengőt is mindannyiszor harminc­ötre kurtították ilyen, meg olyan levonásokkal”, — Értetlek ahhoz az „urak”, hogy lehessen a szegényembert meglopni még abból <a kicsiből is. amit kapott. Kellett a szálkái, meg a csenget i dorbézolásokhoz — cm. lékszik vissza Imre Istvánék nagy dáridóira Török Endre. — Mi aztán tudjuk, mit értel­mezzünk a negyvenötös felszabadu­lás alatt — mondják Szilágyi Púlék. Eltűnt örökre az úri bitan­gok világa. Kecskés Péter és a töb­bi volt cseléd, földet kapott. Keos. kés Péter öt holdat például. Nyo­morúság volt az élete. Rendes ru­hája, se volt. Most teli a szekrény, teli a kamra, három hízója, egy anyakocája, két tehene van az is­tállóban! — Nagy a különbség a régi és te mostani életünk közt — igy mondja Kecskés Péter. De én lá­tom hogy még jobban lehet élni. alig érte cl. 120 mázsás lesz a börvclyiúti" krumplija, az egyénie­ké 85—00 mázsát Ígér a legjobb. A szövetkezet 189 holdján harminc ember 260.000 forintot jövedelme, zett munkájával az idén. Hagy szó ez! S nem csoda, hogy a gyökeret vert szövetkezet Urán, a volt cse­lédek földjén, egyre terebélyesedik. Nem csak Kecskés Péter válasz­totta a szövetkezeti utat Urán, Ba­kos József is most lépett be tizen­egy holdjával. Azt mondja, mit se ad Csáki János középparasztra, még K. Papp József vb. clnökhe. lyettesre, akik még mindig azon vannak: „ne legyünk mi az elsők". Sós Károly felhozza, hogy Ismerik ők jól a börvelyieket odaát a ba­ráti Romániában. Azok már termelőszövetkexeti községet csináltak Azt mondja félig tréfásan: „a bőr. velyi-út Börvely felé megy". Úgy érti, hogy Ura is termelőszövetke­zeti község lesz. Maga is ott van már a belépés előtt. Bakos József Balogh Pál 15 holdas középparaszi s a többi újbelépő sokat gondolko. zott, n\ig a bejépcs felől döntöttek. Jó gazdák mind, megadták a föld­nek, amit kell, helyesebben azt, amit megadhattak. Dohát van-e olyan módjuk minden szükségest megadni a jó terméshez, mint a szövetkezetnek! Nincs. És ezt lát­ták, ezért léptek a szövetkezetbe. Pedig van aki ellene beszél, mint Lipcsei Károly cipész is, aki há- romholdas gazda Urán, Püt. fát be. szél a szövetkezetre, kuldknótüt fújva, pedig neki is a népi demo­krácia adta a három holdat s a lehetőséget ahhoz, hogy még jobb élet felé haladjon. Az új terebélyesedését semmisem tudja megállítani Urin. Az élet lei- virul, egyre szebb lesz az Urai „bá­rók" volt cselédei földjén. A japán nép mindenoldali békeszerződést akar A mindenoldali békeszerző­désért küzdő hazafias mozga­lom tanácsa petíciót juttatott el a senfranciskói konferenciához. A tanács petíciója leszögezi, hogv a mindenoldalí békeszer­ződés megkötését követelő és a Japán úirafelfegyvérzése ellen tiltakozó nyilatkozatot augusz­tus 15-ig 4,647.625 japán dolgozó írta alá. Ezenkívül a három millió munkást képviselő Japán Szakszervezeti Tanács a nvn- denoldali békeszerződést, köve­telő és japán militarizáíása e'- len tiltakozó határozatot foga­dott el. A petició ezután ígv foly­tatja: A mindenoldali békeszer­ződés megkötését követelő több mint öt millió ember és a nem zet többsége nevében a követ­kező nyilatkozattal fordulunk önökhöz: 1. Hálásak leszünk önöknek, ha támogatják mindazoknak a kívánságát- akik aláírták a fenti nyilatkozatot. Támogassák a nemzet óhaját és értsenek egvet azzal, hogy Joshida és klikkje a legkisebb mértékig sem képvi­seli a japán nép akaratát. 2. Még ha Joshida jogtalanul alá is írja a békeszerződést, azt érvénytelennek tekintjük és azt a japán nép soha sem fogja el­ismerni. 3. Csaknem valamennvi ázsiai ország — köztük Kína, India és Burma is — a saníranciskói konferencia ellen foglal állást. Ezekhez az országokhoz és a világ szabadságszerető népeihez csatlakozva követeljük, hotfv haladéktalanul ke.zdiék meg az Egyesült Államok, Nagvbritan- nia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság konfrenciáiát, amelynek feladata a minden­oldalí béke megkötése. Megnyílt a saníranciskói értekezlet San-Franciskó (lASZSZl; He­lyi idő szerint szeptember 4-én 18 óra 45 percre (azaz buda­pesti idő szerint szeptember 5-én hajnali 3 óra 45 percre) tűzték ki a japán békeszerződéssel fog­lalkozó értekezlet megnyitását a sanfranciskói Operában. Az értekezlet első napjára várják Truman beszédét. Az értekezlet érdemi részét a következő ülésre fűzték ki. il minisztertanács növénytermelési határozatának végrehajtásáért Mindenfelé megkezdődött megyénkben az őszi szántás-vetés A kenyérmagvak idei kiváló ter­mésének betakarítása után megkez­dődött mostinár megyénkben a ka­pások jó termésének betakarítása is. A kedvező időjárás, a föld jó, időben való megmunkálása, a ka­pások terméshozamát is növelte. A földművelésügyi miniszter ren. delete szerint szeptember harmincadikáig el kell végezniük a dolgozó parasz. toknak a dohánytörést. a rost- kender, forgó betakarítását,ok­tóber derekáig pedig a burgo. nya, kukorica szedését. A legfrissebb adatok szerint Sza- bolcs-Szatmár dolgozó parasztjai eddig 8.94 j hold dohányt, 1 .'Mi j hold rostkendert, 7.011 hold krump­lit, 63f hold kukoricát és 132 hold rostkendert takarítottak be. Megkezdődön megyénkben az őszi szántás-vetés munkája is, amelynek jóminőségben, idejében való elvégzése a minisztertanács növénytermelési határozata szerint — a jörőesztendel termést alapoz­za meg. A minisztertanács határozata a jövőeszteudei jó termés érdekében azt kívánja a dolgozó parasztoktól: az őszi árpát. az őszi takar. mánykeveréket, lucernát, rep­cét, biborherét szeptember kö­zepéig, a rozsot pedig szeptem­ber vegére vessék cl. S a talajt pedig jól, 20—25 centi mélyen szántsák fel vetés alá. Egy hét eltelt már szeptem­berből s az őszi vetés eredményeivel nem nagyon dicsekedhetnek dolgozó parasztjaink. Pedig a kenyérmagvak idei aratá, sánál maguk szögezték le száz és egyhelyütt. hogy az idejében, jd minőségben végzett munka hozta a jó termést, megérte, hogy a Párt kormáuyunk útmutatásait követték Eddig mindössze 116 hold rozs, 15 hold öszidrpa, 20 hold őszi takar­mánykeverék és 1)85 hold lucerna elvetéséről érkezett jelentés. A munkák megkezdődtek, folyjanak mostmár teljes lendülettel. Hiszen az elmúlt ősszel és az idei ta­vaszon Szabolcs-Szatmár dolgo­zó parasztjai a föld legjobb művelői közt állhatták az or. szág elé a vetés idején való. elvégzésével. Most sem lehetünk hátrább! A falvak dolgozó parasztjai vegyenek példát a termelőszö­vetkezetekről és csoportokról amelyek még a tavalyinál is jobb munkával igyekszenek megalapozni az ideinél Is jobb jövőesztendei tér mást! A tiszabecsi „Rákóczi" tér melőcsoport például már 50 holf regiét vetett el. A kölesei „Petőfid a kölesei .,Rákóczi”, a túrricsa „Acél" termelöcsoportok, mini élenjárnak az őszi vetéssel. A ny(y téti „Vas Zoltán" és a székelj „Békéért harcoló” tszcs-k nag; gonddal csávázzák a vetésre szám magvakat, most a keverőszátPás végzik a minisztertanács határoza tának tanácsai szerint. Veréb István és HeUmann György példája buzdítsa a gépkocsivezetőkéi Nekünk gépjárművezetőknek is részt kell vennünk a szocializmus építésének nagy munkájában. Ál­landóan emeljük teljesítményünket, takarékoskodjunk a legmesszebb­menő alapossággal, mint Hekmann György gépkocsivezető, aki a 100 ezer kilométeres vállalását mát nemsokára teljesíti és eddig több mint 500 liter üzemanyagot takarí­tóit meg, 80U forint értékben. Ve­gyünk példát Veréb István gépko. csivezetőről, aki régi kocsijával már elérte a százezer kilométeres teljesítményt és a sztahanovista A Párt axt mondja, hogy a mi utunk egyre Jelfelé visz csak élni kell a lehetőségekkel. Én pedig azt tapasztalom, hogy a, le. hetöség a, tszcs-ben van. Nemcsak Kecskés Péter látja így. A börvelyi-úti tsz eredményei beszélnek, beszélnek az eredmé­nyekről a szövetkezeti tagok. Szi­lágyi Pál például, aki elmondja mindenkinek, hogy 20 mázsa bú. zát, 15 mázsa takarmánygabonát, 20 mázsdnyi kukoricát, 28 mázsá- nyi répátt 15 mázsa burgonyát ke­res egy esztendőben s a közösen termelt és eladott termények után, vagy harminc forintnyi pénz is jut egy-egy munkaegységre. S Szi­lágyi Púinak, meg a feleségének van, vagy 380 munkaegysége! Kecskés Péter sokszor összeha. sonlitotta már Szilágyi Piték jö­vedelmét az övével. Neki összesen 13 mázsa búzdjq^ SO mázsa krump­lija, 50 mázsa kukoricája, 10 má­zsa forgója, meg, vagy 25 mázsa répája lesz. De lejön ebből sok költség, kiadás még. Hatalmas kü. lönbség van a'két jövedelem között. S különbség a kis parcellák termé­se és a szövetkezeti táblák termé­se közt. Tudja nagyon jót, hisz mindig figyelte Kecskés Péter a szövetkezetét, hogy lf mázsa f i ki­lós búzájuk termett holda.nkint. az egyénieknek csak nyolc, 20 mázsás őszi árpát arattak a szövetkezetiek, az egyénieké pedig a. kilencet is VÁSÁRO SNA MÉN Y számára az országépítő ötéves terv nagyszerű szülőotthont ajándékoz. Ugyanak­kor 150 új lakást is építenek fel. VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJÉN Ahol 15 liter tejet ad naponta eg-y tehén Még bennünk vannak az élmények, a „Sztá­lin” kolhozban látottak, amik nem egy küldöttet ejtettek bámulatba. A természetátalakítás olyan tényeivel találkoztunk ott, amelyekre nem volt még példa. Most útban vagyunk a Lenin szovhoz felé. Autóbuszunk sebesen megy a makadám úton, topo. lyafák között. A kocsiban arról folyik a sző, örül­nének, ha nálunk egy tehén 12 liter tejet adna. Itt pedig 45 liter tejet is megad egy tehén — mondja Szép Ferenc. Én is kételkedtem benne — teszi hozzá — node most meggyőződünk,,. A nap már igen magasan járt. amikor megér­keztünk a „Lenin" szovliozba. Csernov elvtárs. az állattenyésztő telep vezetője büszke örömmel veze­tett körül bennünket birodalmában. Joggal lehe­tett büszke, hiszen az ő nevéhez fűződik a híres „Alatói” marhafajta kitenyésztése. Ilyen volt nálunk a marhaállomány — mondja és rámutat egy kisnövésü, mokány tehénre. A svájci és kazah fajta keresztezéséből hosszú kísérletek után sikerült az „Alatói” fajtát kite­nyészteni. A kazah fajta jól bírja az itteni ég­hajlatot és a begyeket. A svájci nem. A kazah fajta évi tejhozama 1.000 liter volt, a svájci sok­kal jobb tejelő, de nem bírta az időjárást. A kísér­let, a tenyésztő munka eredménye, jóltejelő fajta, erős fizikumú állat, amely az Időjárást és a hegye­ket egyaránt jól bírja. — Nézzétek meg az új állatfajta leszármazott, tait... Magas, szinte hegynek látszó domb tetején, apró kis házikók sora látszik. Arra felé veszünk Irányt. A kis házikókban növendékmarhák százai. A szokásos lábfertőtlenítés után megtekintjük a fiatal jószágokat. Egy fiatal bikaborjú, kihasználva a kedvező alkalmat, kiugrik a karámból és gyor­san el akar szaladni. De a gondozó szavára meg­áll, okos fejét visszafordítja és visszamegy helyére. Tizenhat hónapos — mondja a gondozónő — 610 kiló. Az álmélkodás sóhaja szakad ki Fésűs László középparasztból ennek hallatára, de a többi állatok látása még nagyobb almélkodást váltott ki. Szép Ferenc kijelenti, most már elhiszi, hogy itt 45 li­ter tejet fejnek naponta egy-egy jószágtól. Az egyik állatgondozó hatalmas bikát vezet ki. 12 mázsa 73 kiló — mondja. Melléállva, szinte törpéknek érezzük magunkat. — Mikor fogunk mi odáig fejlődni, hogy ne­künk is ilyen állatállományunk legyen? — igy Szabó József fehérvárcsurgói középparaszt. Nekünk is lesz! — mondja Baracsi Jenő tunyogmatolcsi küldött. Nálunk Is megvan a lehetőség rá a nagy­üzemi gazdálkodás útján, követve a szovhozdolgo- zók, kolhozparasztok példáját. — A környező kolhozokat mi látjuk el tenyész­állatokkal — mondja Csernov elvtárs. De szállí­tunk Grúzia kolhozai és más kolhozok számára Is. A nyári színben fejéshez fogtak az állatgon­dozók. Egymás után telnek meg a kannák a vil­lanygéppel fejt friss tejjel. NTa megint kitett ma­gáért „Izoeska” — mondja Zsanatajova fejőnő. 16 liter tejet adott egy fejesre! — Nálunk két nap, ha ad ennyit egy tehén — mondja Bagamériné. — Milyen takarmányt kapnak az állatok? — kérdezi Nagy Károlyné Iónjai küldött. — Egyedi takarmányozás van. „Izoeska” pél­dául 45 kiló zöldtakarmányt, 8 kiló zablisztet és 4 kiló takarmánykeveréket kap. A jó tejeléshez azonban a jó gondozás is szükséges, a tisztaság — kapja meg a pontos választ. Szinte szeretnénk az időt megállítani, hogy tovább ott tudjunk maradni a gyönyörű tehené­szetben. Annyi még a látnivaló! De így is öreg este van, mire elindulunk, hogy másnap a „Kelet fénye” kolhoz gazdaságában folytassuk tanulmány- útunkat, , f' *■» , Zsura.k0y.5nki Mihály, szintet 235 százalékkal érte el. Amikor mi jobb életünk biztosí­tására és a meglévő eredményeink fokozására újabb és újabb válla­lásokat teszünk a terv túlteljesíté­sére, nem kell elfeledkeznünk arról, hogy a kapitalista országokban ennek éppen az ellenkezője törté­nik. Az amerikai közlekedési vállala­tok 1.700 gépkocsivezetőt bacsáj- tottak el. A detroiti autógyárak tízezrével bocsátják el, eresztik szélnek a munkásokat. Amerikában és a tőkés államokban a számok emelkedése nem a dolgozók jólétét jelenti, hanem a tőkések profitjá­nak emelkedését,, a dolgozók nyo­morának növekedését. Emelkedik a munkanélküliek, nyomorgók és kol­dusok száma. Az amerikai dollárkirályok egy új háborúval, ártatlan életek kiol­tásával akarják meghosszabbítani rothadó rendszerüket és növelni profitjukat. Ez a céljuk azonban megvalósíthatatlan,-mert a Szov­jetunió vezette béketábor milliói­nak ereje állja el a háborús gyúj- togatók útját. Kéri József levelező, gépkocsivezető. CEMENTIPARIUNKNAK az öt­éves terv végére 150 százalékkal kell növelnie termelékenységét. Az ötéves terv első évében 1950-ben már 80 százalékban gépi munkával bányásztak alapanyagot, az idei év végére cementiparunk már 85 szá­zalékban gépesítve lesz és ennek segítségével a termelés az 1040. évihez viszonyítva a négyszeresére emelkedik és 650 százaléka lesz az 1,938. évinek,, 1 u . - , *»

Next

/
Oldalképek
Tartalom