Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-01 / 203. szám

1931 SZEPTEMBER 1, SZOMBAT 3 Érveljenek a népnevelők Dombrádon a őrlési kedvezménnyel Á megye területén a kisvárdai Járásban érték el a legmagasabb termelési átlagot kenyérgabonából. A kisvárdai járás dolgozó paraszt­jai búzáiból 9 mázsa 83 kilós, rozs­ból 8 mázsa 14 kilós holdankénti átlagot termeltek. Ezt az átlagot elérték Dombrádon Is. A dombrádi gazdák megelégedetten végezték az aratást és bizakodva tekintettek a csépié® elé. A* árpút hamarább aratták és hamarabb is megkezdték cséplé- sét. Akkor történt, hogy Bállá Sándor középparaszt, Árokszállási Béla kulák ,.agitációjámak” elle­nére Is 5 mázsával teljesítette túl árpabeadását. Akkor mondta Bállá Sándor: — Van miből beadni. Megfogadtam a Párt tanácsát, korán vetettem. Meg is van az eredménye. Ilyen termésem sose volt eddig. A jó ta­nács megéri azt, hogy több termé­semet az államnak adjam el. így fogok tenni a kenyérgabonával is... Ilyen volt a hangulat Dombrádon a cséplés első napjaiban. A tanács dolgozói Is megelégedetten végez­ték munkájukat a tanácsházán. „Fog menni minden magától” — ilyen nézetek voltaik Dombrádon, még a pártszervezetben is! Na­gyon kevesen voltak, akik néha- néha a gazdák közé is kimentek. Annál jobban' végezték „munká­jukat” az Árokszállási Béla-féle kulákok. Elhíresztelték, hogy „aki „C”-re beadott termény után elfő gadja a vásárlási utalványt, az nem kap „C” őrlést. Persze, a dol­gozó parasztok erre úgy gondol­kodtak, hogy „akkor beadjuk ta­vasszal, majd ha nem lesz utal­vány, s helyébe „C” őrlést ka­punk”. A dolgozó parasztok között ritkán megjelent vezetők és nép­nevelők erről későn értesültek, ak­kor már mintegy 50 dolgozó pa­raszt felrakta a padlásra n termé­nyét. Ezután újabb rohamra indultak a kulákok ilyen szavakkal: „La­katos János 20, P. Szántó Sándor 23 mázsát tart meg. TI se adjátok még, ráértek” — és az állandóan kulákszót hallgatott dolgozó pa-. rasztok otthon maradtak a feles­leggel. Ekkor kapott éssbe a pártszervezet, a tanács és rá. jöttek a d mbrádi elvtársik, hogy mindezt a népnevelőmunka elha­nyagolása okozta. Valóban így volit. A cséplőgépek népnevelői csak pa­píron voltak meg. Nem dolgoztak és nem dolgoznak most sem a párt- szervezet népnevelőivel együtt. Pe­dig nem elég meglátni a hibát, azt ki Is kell javítani! Ugyanígy nem találhatók munkában Dombrádon a tömegszervezetek, földmüvesszö- vetkezet népnevelői sem. Megtörtént #a párszervezetnél, hogy mikor a község elmaradásá­nak okát akarta megtárgyalni a pártvezetőség az ülésen míg a vezetőség fele sem jelent meg. — Majd ugyanez volt a helyzet a népnevelők, bizalmiak értekezleté­nél. Mindemnek közepébe a ta­nácselnök beteget jelentett a mun­ka dandárja idején.. Ezt a „beteg­séget” csak a kulákok nem furesá- lották. Tekintve, hogy a tanácsel­nök felesége nyilvánosan az ő nó­tájukat fújja 1 Aztán megtörtént hogy a tanács dolgozói az elmu­lasztottakat „hamar” akarták rendbehozni. így fordult elő, hogy téves útmutatást adtak annak a pár népnevelőnek, akik a felesle­ges terménnyel rendelkező gazdá­kat keresték fel. Megtörtént, hogy több terményt írtak fel a gazdák név® mellé, mint amennyi felesleg volt azoknál odahaza. Az egyik legnagyobb hiba az, hogy a tanács dolgozói nem lelke, sédnek a begyűjtés teljesítéséért. Bara István például erősen ra­gaszkodik a napi 8 órás munkaidő­höz Balogh Istvánméval együtt, népnevelőmumkára aztán nem haj­landók menni. Szégyen, hogy az a község, ahol olyan szép termésát­lag volt, mint Dombrádon, a be­gyűjtési tervet még mindig 70 szá­zalékon alul teljesítette. A lemaradás behozására végre megtették az első lépéseket. A tanácsnál már csinálják az át­tekinthető kimutatást a mégkint­cÁz új éitt (elé... A nyíregyházi ál. lomás egyik várótér, me tele van munká­inkkal. Ládákkal, cso­magokkal van megtölt, ve a padok alja. Mesz- szire mennek. Bányász, nak. Kisebb, nagyobb csoportokban álldogál, nak, vagy ülnek. Be. szélgetnek. Kérdezős­ködnek egymástól ki. miért jött, milyen lesz az új élet. Újból és újból bizonyságot akarnak szerezni ar­ról, hogy jól válasz, tottak, amikor bú. nyászmk jelentkeztek és megkötötték a szer, zödést, a pereoesi, óz­di a salgótarjáni, vagy n nágybátonyi szénbá­nyával. Az arcokon és a szemekben még ott van a búcsúzkodás meghatottsága és ott van az tlj élet felé in­dulás bizakodó izgal­ma. — Maga elvtárs ho­va megyf — kérdezi meg Csonka József a mellette álló Tóth Jó. zsefet. — Nagybdtonpba! — Én is. együtt me. gyünk! Munkatársak lesznek a természet­tel való harcban. És ez megoldja a nyelvet, jókedvre hangol. Én a vásárosnaményi tég­lagyárban dolgoztam. Onnan jövök. Jó lesz a bányában... — ezt már úgy mondja, hogy kér. dés is, meg az ő vé. leménye is. •— Én is azt mon­dom, jó l*»* Én itt dolgoztam a Tisza- menti Vízmüépitönél. Ács vagyok. Itt is megkerestem havonta 1.000 forintot. Úgy gondoltam, hogy a bá­nyában még jobb meg. élhetést biztosíthatok a családnak. — Hány gyereke vanf — Kettő. — Kekem egy, de arra is kell a ruha. így, ha bányász le­szek, jobban telik majd rá. Egy ideig gondol­kodik, mondja-e, vagy sem, ami a nyelvén van. Mégis kimondja. Tudja, bútort is sze. retnék venni. Eddig még az van, amit az asszony hozott. Kern tellett méff újra... U<jg hallottam, hogy 1,500 forintot is megkeres­het egy ember. Igaz volna ez? — merész­kedik elő a kétkedés és kíváncsiság. — Egy vájár többet is megkeres. De ne számítsunk azonnal 1.500 forintra, hiszen előszűr ki kell tanul­ni a munka módját. Majd aztán lehet még több is. — Nem is azért... de kell a szén is. — Kell a családnak is, de a gyanúik is, a sok vonatnak... Odalép hozzájuk Nd. dnsi Ferenc, ö is a vásárosnaményi tégla­gyárban dolgozott. Fű­tő és gózgépkezelö volt. Együtt jöttek Csonká­val. Nádasinak két gyereke van. Eddig havonta 400 forintot keresett. Nagy tervei vannak, annak megva. ló^ításához több kere­setre van szükség. Elő. szőr ruhát akar ven­ni a családnak, aztán rádiót, na meg am’ről n :m nagyon beszél, pe. diy vagyon vágyik rá: egy Csepel Wrist. Kisfiából gépészmér­nököt. akar nevelni, a lányát meg tanárnő, nek szánta. — Nem tudom mi lesz a lakással. Adnak ott lakást is... — <3 is úgy kérdez, hogy kér­dés is legyen, meg vé­lemény is. — Egy ember, is. mierem, azt irta haza a feleségének, hogy rö. vidcsen elviszi az egész családot. Kap lakást — mondja Tóth. — Én is elvinném a családot, nem is fogok sokáig különözni — igy Núdasi. Közben eljött a be­szállás ideje. Vidáman kapkodják vállukra a csomagokat, meg „ Iá. dákot. Nemsokára bent a forgalomirányítóban a forgalmista meghúz egy fogantyút, „zöld út" nyílik a vonat előtt, A szénfeilesztet- te gőz megindítja a hajtókarokat és meg. indul a vonat velük az új élet felé. Ez. Gy. lévő feleslegről és a pártszervezet, valamint a tömegszervezetek nép­nevelői a pontos kimutatással zse­bükben megindulnak’ népnevelő munkára. Elmennek P. Szabó Sán­dorhoz is, aki még egy szemet sem adott be „C” vételi jegyre és meg­magyarázzák neki, hogy saját ma­gát csapja be, ha tartogatja 23 ■mázsa terményét, mivel elesik a prémiumtól és elesik a vásárlási utalványtól. De legfőképp elesik a „C” őrlésitől. Megmagyarázzák ne­kik, hogy „C”-re csak az őrölhet, aki „C” vételijegyre beadja többi feleslegét; az 5 holdon aluliak ugyanannyit őrölhetnek, amennyit „C”-re beadtak, 5 holdtól 25-ig pe­dig a beadott felét. És ha még azt is megteszik Dombrádon, hogy az eddigi élenjárókat is bevonják a népnevelő munkába, akkor biztos, hogy az Árokszállási-féle kulákok legnagyobb bosszúságára is pár na­pon belül teljesíti Dcmbrád be­gyűjtési tervét. — Vass ­A JO VERSENYTABLA a szocialista haza építésének, a béke megvédésének harcát tükrözi vissza eév-egy üzem, község, város területén. A sóstóhejSyí földművesszövet­kezet Rákóczí-úti begyűjtési versenvtáblájáról azonban ezt nem lehet elmondani. Helves az, hogy a versenyíáblán két rovat van: az egyik azok számára, akik becsülettel küz­denek az ötéves tervért, a másik rovat pedig azoknak a gyalázatos bitangoknak a számára, akik mint a nép el­lenségei a háborús évuítogató- kat támogatták. Mit sem ér azonban a forma, ha nincs megtöltve tartalommal! A sóstóhegyi földművesszövet­kezet versenytábláía elfeled­kezett az osztályharcról. Pe­dig saját tapasztalataikból tudhatnák, hogv az osztálv- harc nem gyerekjáték. Az el­lenség a legkülönbözőbb mó­don próbál kait okozni a népnek. Példa legutóbb Varga Mihály közel hetvenholdas Salamon-bokori kulák esete. Behozta a terményt, azonban ö ürítette ki a zsákokat s a zsákokban mérlegelés után visszahagyott nagyobb meny- nyiségű terményt. így pró­bálta meglopni az államot. S annak ellenére, hogy tanúi a kulákok aljasságának, a „nép ellenségei” rovatót így töltik ki: „Szmolár András“ Veiioa ki ez és mit csinált? Mind­erről nem beszél a tábla. Pe­dig éppen arról a gálád kó­lákról van szó, aki fegyvert, lőszert, robbanóanyagot rej­tegetett otthon mindamellett, hogy állandóan szabotálta a munkákat. Népünk életére akart törni ez a kulák, Az amerikai háborús gyújtogatok szolgálatában állt. Minderről megfeledkeztek a sóstóhegyi löldmüvesszövetke- zetnél? Ez hiba, súlyos hibái Tükrözze vissza a verseny­tábla is az igazságot, az egyre élesedő osztályharcot, a kulák gálád aljasságait! Teljesítsük határidő előtt évi tervünket Az Alkotmány tiszteletére indított szocialista munkaver- seny nagy eredményeket hozott. A verseny előrevitte üzemeink és építkezéseink háromnegyed­évi és évi tervének teljesítését. Az elért eredmények azt mutat­ják, hogy további sikereink ér­dekében nem lehet a versenyt augusztus 20-al lezárultnak te­kinteni, feladataink megoldását csak versenyben munkálkodva érhetjük el. Azokban az üze­mekben, ahol az üzemi párt- szervezet ió számvetést csinált, ismeri a feladatokat, azok meg­oldásának nehézségeit és augusz­tus 20 után sem hagyta abba a felvilágosító, népnevelő mun­kát, a verseny szervezésére mozgósította a szakszervezetet, nem csökkeni a munka lendü­lete, nem kisebbedtek az ered­mények. A nyíregyházi Magasépítési Vállalat záhonyi munkatelepé­nek augusztus 20-án járt le a Nyíregyháza, Büdszentmihályi- útí építkezéssel kötött páros- versenyszerződése. Az üzemi pártszervezet a népnevelőkön a pártcsoportokon keresztül megmagyarázta a dolgozóknak, hogy a versenyt nem szabad abbahagyni, mert akkor csök­ken a munka ió lendülete, ter­vüket nem telit síthetik, az építkezéssel lemaradnak. A versenyt az évi terv határidő előtti teljesítéséért tovább kell folytatni. A Na<*v Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójára való emlékeztetéssel kö­tötték össze a népnevelők a nevelő munkát. A dolgozók megértették az igazságot. Ter­melési értekezleten felújították és új szempontokkal bővítették ki az augusztus 20-ával lejárt párosversenyszei zödésüket. A szakszervezet, az üzemi bizottság sem aludt. Serény elvtárs aktíváit iól kioktatta és a dolgozókat sikerült az aktí­vákon keresztül versenyre moz­gósítani Az aktívák kiszámol­ták, hogy mit jelent az építke­zés tervének betartásában, ha a dolgozók versenyeznek, mit ie- lent a dolgozók f.zámára. meny­nyivel keresnek többet, ha csak 5 százalékkal emelik teljesítmé­nyüket. A ió versenyszervező munka mutatkozik meg a nyíregyházi Tatarozó Vállalat némel-v ml'n- kateleoén is. Antalik Lajos kő- művesbrigádja is tovább foly­tatja a versenyt. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére tett munkafelaián- láíukban ezeket írták: „Igenük, hogy az Októberi Forradalom napjára teljesítményünket 244 százalékról 250 százalékra emeliük. Minden hulladékanya- got felhasználunk és selejtmen- tesen dolgozunk ” Csatlakoztak Gazda elvtárs mozgalmához is.. Megfogadták, hogy a Forrada lom évfordulóiának napiáig 3000 forintot takarítanak meg. A jó felvilágosító munka a ver­seny továbbfolytatására buzdi ' tóttá a műszaki dolgozókat is. Versenyeznek a .záhonyi, a büd­s.zentmihályi-úti, a Tatarozó Vállalat kisvárdai munkateiepé- nek műszaki dolgozói is. A szakszervezetnek az a feladata, hogy a dolgozók lendületes ver­senyével elősegíts a műszakiak versenyzését is. Kísérje a mű­szakiak versenyét figyelemmel, nehogy papírversennyé váljon. Mert a műszakiak még nagyobb segítséget adhatnak a dolgo­zóknak. A munkások versenyé­nek sikere függ a műszakiak versenyétől is. Vannak vállalatok, ahol munkaverseny kampányszerűvé lett. Augusztus 20. után a len­dület alábbhagyott, a százalé­kok csökkentek és így a terv­teljesítésben is visszaesés mu­tatkozik. így van a Nyíregyházi Nyomdában. A szakszervezet elbizakodott. Nem folytatott felvilágosító munkát a dolgozók között a verseny továbbvitele érdekében. A Gazda-mozgalom­nak sincsenek még eredményei, Az üzemi pártszervezet, sem ellenőrizte eléggé a szakszerve­zet, az üzembízottság munkáját A kommunista dolgozókban megvan a készség a verseny folytatására. Amikor a párttag- gyűlésen felvetődött a verseny továbbvitelének fontossága, a dolgozók a vezetőség újravá­lasztásának tiszteletére munka- felajánlásokat tettek. S javasla­tot tettek a Gazda-mozgalom kiszélesítésére Feladatunk tanulni a ió és a rossz példákból. Használjuk fel a tapasztalatokat. Szakszerve­zeteink induljanak rohamra az évi terv határidő előtti befeje­zéséért, szervezzék a versenyt szélesítsék ki a termelési moz­galmakat, mélyítsék el a fele­lősséget a dolgozókban, az 5 éves terv második éve utolsó szakaszának határidő előtti tel­jesítéséért. Üzemi pártszerveze­teink ellenőrizzék a szakszer­vezetek munkáját, segítsék, irá­nyítsák az üzemi bizottságokat. Tízszerannyit vásároltam a felszabadulás óta, mint a felszabadulás elótt tíz év alatt JÓL kamatozott a tervkölcsön Közeledik tervkölcsönkötvé nyék harmadik húzása. Akkor, amikor erről írok, lehetetlen, hogy ne beszéljek mindarról, amit most építünk a vállalatnál, vagy aminek az építéséhez rövidesen hozzákezdünk. Csak néhányat említek: a nyíregyházi bölcsőde, a mesterséges szarvasmarha megtermékenyítő állo­más Nyíregyházán, a rétközí kendergyár kibővítése, kombájn- színek építése Nagyhalászon, R üdszentaihályon, Nyírmadán, Sok-sok más építkezést sorolhat nék még, amelyek mind arról tanúskodnak, hogv egyre szebb é3 gazdagabb lesz az országunk. Szebb és gazdagabb lett az én családom élete is. Összehason­líthatatlanul jobban élünk most, mint a múltban. Tízszerannyit vásároltam a felszabadulás óta, mint a felszabadulás előtt tíz év alatt. Mindig vágytam rádióra, szép bútorra, a feleségem rendes tűzhelyre. Nem hatalmas vágyak ezek, hozzátartoznak az emberi élethez. A múltban m indez vágy maradt s csak most, az ötéves terv végrehajtása során vált lehetővé a rádió, tűz­hely, bútor megvásárlása. Hogy mindezek valóra válhattak, ahhoz én is hozzájárultam 1200 forintos tervkölcsönjegyzésera- mel. Végeredményben most nagy örömmel és lelkesedéssel mondhatjuk: jól kamatozott a tervkölcsön, Következik a sor­solás. Remélem nyerek, motorkerékpárt szeretnék most venni. Azonban az sem fog elszomorí tani, ha most nem húzzák a szá­maimat, mert kihúzzák maid a következő sorsolásokon. És ami a legfőbb: addig is gyarap szunk, gazdagszunk; az ország s penne minden becsületes dolgozó családja. Hanyícska György nyíregyházi építőmurí ás. Több, mint 73 vagon terményt csépelt el tegnap reggelig Németh János kisvárdai traktoros. Miklósi Mik. lós elvtárs demecseri traktoros ki­sebb, 1.070-es dobszélességtt cséplő­gépével 69 vagon terményt csépelt el. Mindkét traktoristának jóval fe. lül van egyhavi fizetése a kétezer forinton. De ugyanígy kerestek a cséplőmunkások is. Közel 17 má­zsa terményt osztottak szét egyen. kint maguk között. Miklósi Miklós elvtárs továbbra is tartja első he­lyét a traktoristák között folyó. megyei cséplési versenyben. A női traktorosok közül Szemán Erzsi mándoki traktoros nem csak a me. gyében, de országosan is az első. Barát Erzsi nyírmadai traktoros ugyancsak igen szép eredménytért el több, mint 50 vagon termény el- cséplésével. Földest Kati kisvárdal traktoroslány sem maradt szégyen, ben. Igen sok férfi traktorost maga mögött hagyott 46 vagonos eredmé­nyével l

Next

/
Oldalképek
Tartalom