Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

1931 AUGUSZTUS 26, VASÁRNAP 7 A Szotjeínnióhan járt parasztk&ldöttek beszámolói nyomán: Tissadadún új termelőcsoport alakult, Pátyodon is új csoport és egy élőkészítőhizottsúg született A KETLAKISAG Nagy Károlyné lónvaí dolgo­zó parasztasszonv, Kovács Já­nos, L. Szász Simon, Dudás Ilona, Balázs Anna. Baracsi Jenő, a szabolcs-szatmári fal­vak egyénileg dolgozó paraszt­jainak követeiként ott jártak a virágzó kolhozok földién. Saját szemükkel láthatták, milyen gazdasági és kulturális jómód­ban élnek r a kolhózparasztok. Nagy Károlvné lónyai kül­dött láthatta a dzsambuli „Vö­rös csillag“ kolhoz boldog pa­rasztjainak életét. Láthatta, hogy él Ambáraja kolhozpa­raszt és felesége, akik ketten esztendei munkával csaknem 27 mázsa búzát, 15 mázsa cukrot és í 1.800 rubelt kerestek, háztáji gazdaságukban pedig lo­vuk, teheneik, két serté­sük, 150 juhuk van. Láthatta, hallhatta hogyan éri el Zsentchova, a Szocialista Mun ka Hőse brigádjával a hektá­ronkénti kétezer mázsás cukor­répaátlagot. Baracsi Jenő tunyogma- • tolcsi küldött láthatta a „Po­litikai osztály“ nevű kolhozban micsoda mindentudó gépek könnyítik, teszik eredménye­sebbé az emberi munkát. Látta a kombájn munká­ját, amely egy nap alatt 25—30 hektáron egyszerre végzi az aratást, cséplést, szelektálást, tarlóhántást. Láthatta, hogy az ustobjaí „Mo­lotov“ kolhozban repülőgépről végzik a gyo­mok irtását a másfélméte­res lucerna termőterületén. Dudás Ilona máriapócsi parasztküldött sohase felejti el, micsoda gyönyörű kukori­cát láttak a csohi kolhozban. Egyszóval, megláthatták a küldöttek, hogy a tudomány, a technika segítségével diadal­maskodnak a természet felett, soha nem látott eredményeket érnek el a kolhózparasztok s boldog, jómódú életet teremtet­tek maguknak, Megérlelődött bennük az el­határozás: hazatérve, új ter­melőcsoportok szervezéséhez fognak. Szavukat adták: ők lesznek az első belépők, s fa­lujukban, de az egész megyé­ben száz és száz dolgozó pa­rasztnak mondják el a látotta­kat, hallottakat. A jóiét útjára vezetik őket, Hazatérve, szavaikat tettek­re váltották át Tiszadadától Balkányig, Nyírtastól Lónyáig visszhangzanak a falvak. Uj csoportok alakulása, szaporodó új belépők bizo­nyítják, hogy a szabolcs- szatmári falvak követei a ialu szocialista átalakítá­sának magvetői lettek, A Szovjetunióban járt pa- rasztküldötlek beszámolói nyo­mán Tiszadadán tizenkét dol­gozó paraszt új termelőcs.opor- tot alakított az Alkotmánv napjára. Pátyodon is létrejött egy új I. m’ntáiú csoport és egy újabb III. típusú termelő- c'onort előkészítő bizottsága. Urán és Csengersimán is elő­készítő bizottságokat alakítot­tak a dolgozó parasztok. Nyír- tason. ahol Kovács János na- rasztküldött úi csoport előké­szítő bizottságát szervezte meg, Kermács János bétholdas, Jenei István ugyancsak héthol­das és Jenei János dolgozó narasztok fogtak össze vele. Kozma József tízboldas közép- oaraszt. Szabó Sándor, metf Jakab Gvörgv métf fonto'gat- iák a belépést, de — ahogv Nvírtason mondják — féllábbal már benne vannak, a szívük is jobban húz oda. — Tunyog- matolcson Baracsi Jenő pa- rasztküldött új csoportot ala­kít. Vítkán hét. Mezöladánybau nvolc. Nyírgyulaiban négv. Bal- kányban négv dolgozó paraszt lépett be a csoportokba a pa­rasztküldöttek beszámolói után. — Sóstóhegyen úi csoport van alakulóban. Ibrányban L. Szász Simon volt az első belépő az( új előkészítő bizottságba. kettős veszteséget jelent: a két- laki munkás az üzemben keve­set termel, alacsony százalékot ér el, kevesebb fizetést kap — veszteség éri. Földjét üzemi el. foglaltsága miatt nem művelheti úgy, ahogyan művelni kellene, kevesebb jövedelmet hoz a föld­je — veszteség éri. Ezer és ezer példa van erre. Szemén János a Mátészalkai Magasépítési Vál- lalat segédmunkása volt. odaha­za Nyírgyulajban 5 hold földön Is gazdálkodott. Mezei elfoglalt, sága miatt 400 forintnál nem keresett többet egy hónapban! Évenkint 4.800 forint. Földje saját számításai szerint ebben az esztendőben 5000 forint tisz­ta jövedelmet hoz. A kettő ösz- szesen 9.800 forint, bőven szá­molva 10.000. Ezért a pénzért felesége és fia is dolgozott, mert segítettek a földet megművelni. Szép összeg ez,i de mégis vesz. teség érte Szemán Jánost. Dro- tár András a nyíregyházi test- vérvállalat segédmunkása —aki egyedül dolgozik — havonta 1.100 forintot keres, .egy eszten­dőben 13.200.at. Ehhez számol­hatunk megtakarítási prémium­pénzt és jó munkáért jutalmat 1.500 forintot, összes évi jöve­delme tehát 14.700 forint. Va­gyis egymaga 4.700 forinttal többet keresett, mint Szemán János két helyen — üzemben és 5 hold földjét! — feleségével és fiával. Veszteség éri a nép államát is. A kétlaki munkás megnehe. zíti a terv teljesítését, többezer forintot üt el évente a nemzeti jövedelemből, mert az egy főre eső termelést csökkenti. Földje kevesebbet terem, kevesebb ke­nyér és Ipari növény kerül aa állam raktáraiba. Szemán János belátta, hogy kárt okoz magának és kárt okoz a népnek. Szakított a kétlaki- sággal: elment bányásznak, fe­lesége pedig az 5 hold főiddel belépett a termelőcsoportba. Sze. mán János példáját követnie kell minden kétlaki munkásnak. Követnie kell, mert, ha nem kö­veti, önmaga ellensége, a nép haladásának fékezője. üzemi pártszervezeteinknek ezt meg kell magyarázni minden kétlaki. nak. A népnevelők számolják ki, mit veszít egy-egy kétlaki mun. kás, mennyi kárt okoz az ál. lamnak. Üzemi párszervezeteink az Alkotmány tiszteletére in. dított versenyben megfeledkez. tek erről a kérdésről. Nem for­dítottak gondot a kétlaki mun­kások nevelésére. Ezt a hibát ki kell javítani, mert a verseny to­vábbvitele. a kétlaki munkások versenybe való bevonása, a jó felvilágosító munkától, a kétla. kiság megszüntetésétől is függ. I’úrtszervezeteink ellenőrizzék a szakszervezeteket helyesen vég. zik-e a kétlaki dolgozók nevelé­sének munkáját, a szakszervezeti aktlvahálózat konkrét adatokkal agitál-e? Ellenőrizni kell azi üzem vezetőségét is, és segítse, get kell adni, hogy támogatni tudják ezt a munkát. Dorottyák Antal apagyl 9 hol­das dolgozó paraszt se hitte volna S—10 évvel ezelőtt, hogy mosta­nára ilyet változik élete. Csengeti Ernő földbirtokosnál töltötte élete legnagyobb részét, családjával éjt- nappallá téve dolgozott s mégsem haladt semmire. A mindennapi szű­kös kenyeren kívül semmijük sem volt Dorostyákéknak. De így volt ezzel Apagy legtöbb dolgozója. — Most? 9 hold földje, háza, két te­hene és teljes gazdasági felszere­lése van Dorostyáknak. Fia kerté­szeti főiskolán tanul. De nemcsak Ő. maga a község Is igen sokat ka­pott népi államunktól a felszaba­dulás óta. 1200 holdat mértek szét 45-ben Apagy dolgozóinak, 30 —40 gyerek vidáman játszik a nap­köziben — ezt is a hároméves terv adta; — de az ötéves tervtől még - többet kaptak már eddig is. Uj be­tonút szeli át a községet, most ve­szették be a villanyt. Néhány hét múlva igen sok kisparaszt lakásá­ban villany.fény váltja fel a petró. leumlámpát. Ezelőtt Nyíregyházá­dra jártak orvosságért, — most új gyógyszertárat, iskolát építenek, ' orvoslakást a gyógyszertár mellé. 160 kötetes könyvtárat kapott a község a közelmúltban s mindezt néhány év alatt. EZEKET KELLENE ELSOROLNI Elfeledkezett az apagyi pártszervezet és tanács az osztályharcrél - AZÉRT KULLOG HATUL A BEGYŰJTÉSBEN A NÉPNEVELŐKNEK faluban akiknél 10—15 mázsa fe­lesleges termény van a padláson. Hat vagon Is megtelne a felesleges terménnyel, ha beadnák a falu dolgozói. HIÁNYZIK A PÉLDAMUTATÁS a párttagok és tanácstagok részé­ről. Maga a pártszervezet elnöke, Barkó Mihály sem adott be feles­leges terményéből, pedig közel 9 mázsányit hordott fel padlására. Somogyi Ferenc, a tanács állandó bizottságának tagja ennél is töb­bet: — 20 mázsa feleslegét tartja magtárában. Az ilyen embereknek jogosan mondják a faluban: vizet prédikál, ő maga pedig bort iszik. Meg is mondták már Somogyinak: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejül De lehetne még hason­lókat sorolni bőven. A pártszerve­zet bizony nem sokat tesz azért, hogy a vetőmagon, fejadagon és szabad őrlésen felüli felesleges ter­mény a nép raktárába kerüljön. 48 párttag közül hat-nyolc jár mind­össze felvilágosító munkára, ezek is mind a tanács és a földműves- szövetkezet alkalmazottal. A töb­bieknek „nincs Idejük” — ezt mondja a párttitkár. Nem csoda hát ha különböző ellenséges han­gok járják a falut, ha nem ad- >ják be felesleges terményüket a nép államának raktárába a falu dolgozói. Ahol nincs ott a párt- szervezet, ott vannak népünk el­lenségei. Apagyon is ők diktálják a begyűjtést, ők terjesztik a hazug híreket, ők tévesztik meg az egyébként becsületes dolgozó pa­rasztokat. KÜLÁKOK, VOLT CSENDŐRÖK ÉS KATONATISZTEK A HANG­ADÓK Az ő szavukat hangoztatta Kon­dás Ferenc és Fazekas István is a parasztküldött beszámolója után. — „Nem tszcs, hanem ruha és cipő kell nekünk” — mondták. Nézzenek szét a községben s ak­kor láthatják, hogy Ilyen ruhában s ilyen szépen soha sem jártak még a falusiak, ők maguk sem, mint most. Szelifü Mihály Is kulák gazdája, Radnai László volt csend­őrszázados szavával jár-kél a falu­ban, ő beszél legjobban a tszcs el­len. Pedig tapasztalhatta már sa­ját bőrén keresztül, hogy miijen gazember a volt kakastollas Rad­nai. Radnai László apja főjegyző volt Apagyon. 100 hold földet harácsolt össze jegyzői uralma idején. Vágó Károly, Badarán Miklós és az a hatvan dolgozó paraszt, akiket 44-ben kényszermunkára küldött, nem felejtik el aljasságát. Széles Sándor rokkant ember volt, mégis elvitette munkára. Díszoklevelet kapott Horthytól „kiváló szervező munkájáért”. Fia sem volt kü­lönb. Kakastollas kalapban, fehér- kesztyűben, mint csendőrszázados szolgálta ki a múlt rendszert. Azt szeretnék ma Is visszahozni, azért vezetik félre a hozzájuk bejáró Sándor Mihályné, Szekfü Mihály dolgozókon keresztül a falu többi dolgozóját is. Nem felejthetnek az apagyiak! Vitális Istvánnak, Kocsorák Im­agitációs munkájuk során. Emlé­keztetni a gabonabeadásban elma­radó dolgozókat régi és mostani életükre, mert úgylátszik termé-j 'szétesnek tartják, hogy villanyt, I földet és sok minden mást kap-1 'Inak az államtól, de ha adni kell I valamit, akkor bezárul a kamra 'ajtaja. Több, mint három hét telt már el azóta, hogy Apagyon meg­kezdték a cséplést és a termény- begyűjtést. A község dolgozó pa­rasztjai eleget tesznek ugyan be­adási kötelezettségüknek — de a gabonafelesleg a gép mellől nem a raktárba, hanem a padlásra kerül. „Ledőlt volt a termény, kicsi a ter­mésátlag, nincs miből beadni” — ez a hír járja többek között a fa­luban. Az ellenség szava ez! A valóság az, hogy Pór József 20 holdas középparasztnak például 7 holdon 76 mázsa gabonája lett, mégis csak kötelező beadásának tett eleget. Húsz mázsányi felesle­ges terményét odahaza tartogatja. Dé nemcsak ő az egyedüli. Nyolc- yan-szúz hasonló dolgozó van a rének és még több kisparasztnab egy pengőt Ígért fuvaronként Lő. rinc Zsigmond, volt csendőrtiszthe­lyettes 41-ben, amikor házat épí­tett és csak 30 fillért fizetett ki. Vitálist, mert szót mert emelni, el akarta vitetni Hatvani János sem felejtheti el könnyen azt a pofont, amit a csendőrtiszthelyettes, tői kapott. Most a volt két csendőr együtt szövi aljas tervét a nép bol­dogulása ellen. De ncan különb ezeknél ördög László, volt hadbíró százados és nyilasvezér sem. 40 hold földjét ma Is másokkal dolgoztatja, még ma is ruásök verejtékéből cl. Olyan parasztokkal véteti körül magát, mint Koszluly Mihály, Nyesti Fe­renc és Rubócki György. Ezeket mételyezi meg először, hogy aztán ők továbbterjesszék aljas rágal­maikat a csoport, a terménybe- gyiijtés ellen. Egy fedél alatt lakik vele.dv. Bortha József volt rendőr- százados, akinek BUdszentmihályon földje, Napkoron szőlője van. Ma is feketén árusítja a boft ünnepna­pok előtt a községben. Felesége ta­nítónő Apagyon(!), de csak a fel- szabadulás óta tanít. Addig mást fogadott maga helyett, ő férjével együtt Nyíregyházán dőzsölt. És ezek a díszvirágok egymásnak ad­ják a kilincset, terjesztik az ocs- mány híreket a faluban, aljas ter­veket szőnek a dolgozó nép ellen. Bejárnak házukba a reakciós ta­nítók, Fejes Mátyás volt levente főoktató, Tóth Lajos volt főhad­nagy és Bicskái István, akinek az apósa kulák. Innen kelnek aztán Ma van az építőipari munkások kultúr nap ja As titkos Horlhy-rendszer a munkásosztályt teljesen kirekesz- tette a kultúrából. Nemcsak, hogy nem engedte a munkásgyermekeket felsőbb iskolába, de szervezkedés­től tartva megtiltott és megakadá­lyozott minden munkás kulturális megmozdulást. Felszabadulásunk óta a helyzet megváltozott, üzemi dolgozóink kullúrcsoportjai dereka­san harcolnak az új kultúráért, az ellenséges irányzatok, a népet meg­mérgező álkultúra kiszorításáért. Ma van az építőipari dolgozók kul turúlis harcának egyik fontos ál lomúsa: építőipari munkások kul túrnapja. Nyíregyházán a Városi A MÁV MSZT szervezetek lelkesen készülnek az őszi csúcsforgalomra. Á szovjet vasutasok példája nvomán is­meretterjesztő előadásokat tar- tana.k. Színházban délután 3 órakor me­gyénk hat építőipari üzemének kul- túrcsoportja szerepel. A kultúrverseny célja lendületet adni az építőipari kultúrcsoportok- nak, megjavítani az üzemi kultúr­csoportok munkáját. Az ünnepélyes kultúrnapot délután 3 órakor Sza- lontai György elvtárs, a MÉMOSz megyebizottsúg kultúr felelőse nyit­ja, meg. szárnyra azok a rémhírek, hogy „nem érdemes beadni a felesleges terményt, ki tudja ml lesz két- három hónap múlva”. Ezért van elmaradva Apagy a „C” jegyes beadással, ezért tarto­gatja nagyon sok dolgozó felesleges terményét a padlásán, a kamrájá­ban. A TANÁCS AHELYETT, HOGY LELEPLEZNÉ AZ ELLENSÉGET, MAGA IS MEGALKUSZIK A tanácselnök elvtársnő csak 10—14 holdas „kulákolrra” emlék­szik, a 40—100 holdasokat nem tartja nyilván. „Nem kalendárium az én fejem” — válaszolta, amikor felhívtuk figyelmét Sziráki Béla és Járócsik Miklós 40 holdas kulá- kokra. És ami a legnagyobb hiba, el sem számoltatta őket, pedig egyik sem tett eleget beadási köte­lezettségének. Sziráki Bélának 9 mázsa felesleges terménye van odahaza s 46 mázsa kötelező be­adásból még csak 21 mázsát adott be. Jánócsik Miklós kulák 46 mázsás beadási kötelezettségéből 15 mázsát adott be, de a vetőma­gon, fejadagon és a géprészen kí­vül még 19 mázsa felesleges ter­ménye van odahaza Augusztus elsején elcsépeltek már a kulákok, de még ma sem számoltatta el őket a tanács. Még mentegetni akarta őket a tanács­elnök azzal, hogy vadbökönyös a terményük, aztán azt akarta elhi­tetni, hogy nem termett nekik any- nyi termény. A cséplési eredmény- lap azonban kilóra megmutatja mennyi termett mindegyiknek! Ezért a komoly mulasztásért nemcsak a pártszervezet, a községi tanács, de a Járási Pártbizottság, a járási tanács is felelős. A csép- lés megkezdése óta egyetlen nap sem volt, hogy valaki ne lett vol­na kint a jfaluban. de senkinek sem jutott eszébe, hogy ellenőrizze: elszámoltatta-e a kulákokat a ta­nács. Álljon talpára a pártszervezet a községi tanács és a népnevelőkön keresztül magyarázzák meg a fa­lusi dolgozóknak: a kulákok, a volt csendőrök, a háborús gyűjtogatók szekerét tolja az a dolgozó, aki fe­lesleges terményét odahaza tarto­gatja. A Járási Pártbizottság ad­jon nagyobb segítséget a községi alapszervezetnek az ellenség lelep­lezésében és a „C” jegyes termény- begyűjtési terv teljesítése érdeké­ben. Sg. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom