Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-26 / 198. szám
1931 AUGUSZTUS 26, VASÁRNAP 7 A Szotjeínnióhan járt parasztk&ldöttek beszámolói nyomán: Tissadadún új termelőcsoport alakult, Pátyodon is új csoport és egy élőkészítőhizottsúg született A KETLAKISAG Nagy Károlyné lónvaí dolgozó parasztasszonv, Kovács János, L. Szász Simon, Dudás Ilona, Balázs Anna. Baracsi Jenő, a szabolcs-szatmári falvak egyénileg dolgozó parasztjainak követeiként ott jártak a virágzó kolhozok földién. Saját szemükkel láthatták, milyen gazdasági és kulturális jómódban élnek r a kolhózparasztok. Nagy Károlvné lónyai küldött láthatta a dzsambuli „Vörös csillag“ kolhoz boldog parasztjainak életét. Láthatta, hogy él Ambáraja kolhozparaszt és felesége, akik ketten esztendei munkával csaknem 27 mázsa búzát, 15 mázsa cukrot és í 1.800 rubelt kerestek, háztáji gazdaságukban pedig lovuk, teheneik, két sertésük, 150 juhuk van. Láthatta, hallhatta hogyan éri el Zsentchova, a Szocialista Mun ka Hőse brigádjával a hektáronkénti kétezer mázsás cukorrépaátlagot. Baracsi Jenő tunyogma- • tolcsi küldött láthatta a „Politikai osztály“ nevű kolhozban micsoda mindentudó gépek könnyítik, teszik eredményesebbé az emberi munkát. Látta a kombájn munkáját, amely egy nap alatt 25—30 hektáron egyszerre végzi az aratást, cséplést, szelektálást, tarlóhántást. Láthatta, hogy az ustobjaí „Molotov“ kolhozban repülőgépről végzik a gyomok irtását a másfélméteres lucerna termőterületén. Dudás Ilona máriapócsi parasztküldött sohase felejti el, micsoda gyönyörű kukoricát láttak a csohi kolhozban. Egyszóval, megláthatták a küldöttek, hogy a tudomány, a technika segítségével diadalmaskodnak a természet felett, soha nem látott eredményeket érnek el a kolhózparasztok s boldog, jómódú életet teremtettek maguknak, Megérlelődött bennük az elhatározás: hazatérve, új termelőcsoportok szervezéséhez fognak. Szavukat adták: ők lesznek az első belépők, s falujukban, de az egész megyében száz és száz dolgozó parasztnak mondják el a látottakat, hallottakat. A jóiét útjára vezetik őket, Hazatérve, szavaikat tettekre váltották át Tiszadadától Balkányig, Nyírtastól Lónyáig visszhangzanak a falvak. Uj csoportok alakulása, szaporodó új belépők bizonyítják, hogy a szabolcs- szatmári falvak követei a ialu szocialista átalakításának magvetői lettek, A Szovjetunióban járt pa- rasztküldötlek beszámolói nyomán Tiszadadán tizenkét dolgozó paraszt új termelőcs.opor- tot alakított az Alkotmánv napjára. Pátyodon is létrejött egy új I. m’ntáiú csoport és egy újabb III. típusú termelő- c'onort előkészítő bizottsága. Urán és Csengersimán is előkészítő bizottságokat alakítottak a dolgozó parasztok. Nyír- tason. ahol Kovács János na- rasztküldött úi csoport előkészítő bizottságát szervezte meg, Kermács János bétholdas, Jenei István ugyancsak hétholdas és Jenei János dolgozó narasztok fogtak össze vele. Kozma József tízboldas közép- oaraszt. Szabó Sándor, metf Jakab Gvörgv métf fonto'gat- iák a belépést, de — ahogv Nvírtason mondják — féllábbal már benne vannak, a szívük is jobban húz oda. — Tunyog- matolcson Baracsi Jenő pa- rasztküldött új csoportot alakít. Vítkán hét. Mezöladánybau nvolc. Nyírgyulaiban négv. Bal- kányban négv dolgozó paraszt lépett be a csoportokba a parasztküldöttek beszámolói után. — Sóstóhegyen úi csoport van alakulóban. Ibrányban L. Szász Simon volt az első belépő az( új előkészítő bizottságba. kettős veszteséget jelent: a két- laki munkás az üzemben keveset termel, alacsony százalékot ér el, kevesebb fizetést kap — veszteség éri. Földjét üzemi el. foglaltsága miatt nem művelheti úgy, ahogyan művelni kellene, kevesebb jövedelmet hoz a földje — veszteség éri. Ezer és ezer példa van erre. Szemén János a Mátészalkai Magasépítési Vál- lalat segédmunkása volt. odahaza Nyírgyulajban 5 hold földön Is gazdálkodott. Mezei elfoglalt, sága miatt 400 forintnál nem keresett többet egy hónapban! Évenkint 4.800 forint. Földje saját számításai szerint ebben az esztendőben 5000 forint tiszta jövedelmet hoz. A kettő ösz- szesen 9.800 forint, bőven számolva 10.000. Ezért a pénzért felesége és fia is dolgozott, mert segítettek a földet megművelni. Szép összeg ez,i de mégis vesz. teség érte Szemán Jánost. Dro- tár András a nyíregyházi test- vérvállalat segédmunkása —aki egyedül dolgozik — havonta 1.100 forintot keres, .egy esztendőben 13.200.at. Ehhez számolhatunk megtakarítási prémiumpénzt és jó munkáért jutalmat 1.500 forintot, összes évi jövedelme tehát 14.700 forint. Vagyis egymaga 4.700 forinttal többet keresett, mint Szemán János két helyen — üzemben és 5 hold földjét! — feleségével és fiával. Veszteség éri a nép államát is. A kétlaki munkás megnehe. zíti a terv teljesítését, többezer forintot üt el évente a nemzeti jövedelemből, mert az egy főre eső termelést csökkenti. Földje kevesebbet terem, kevesebb kenyér és Ipari növény kerül aa állam raktáraiba. Szemán János belátta, hogy kárt okoz magának és kárt okoz a népnek. Szakított a kétlaki- sággal: elment bányásznak, felesége pedig az 5 hold főiddel belépett a termelőcsoportba. Sze. mán János példáját követnie kell minden kétlaki munkásnak. Követnie kell, mert, ha nem követi, önmaga ellensége, a nép haladásának fékezője. üzemi pártszervezeteinknek ezt meg kell magyarázni minden kétlaki. nak. A népnevelők számolják ki, mit veszít egy-egy kétlaki mun. kás, mennyi kárt okoz az ál. lamnak. Üzemi párszervezeteink az Alkotmány tiszteletére in. dított versenyben megfeledkez. tek erről a kérdésről. Nem fordítottak gondot a kétlaki munkások nevelésére. Ezt a hibát ki kell javítani, mert a verseny továbbvitele. a kétlaki munkások versenybe való bevonása, a jó felvilágosító munkától, a kétla. kiság megszüntetésétől is függ. I’úrtszervezeteink ellenőrizzék a szakszervezeteket helyesen vég. zik-e a kétlaki dolgozók nevelésének munkáját, a szakszervezeti aktlvahálózat konkrét adatokkal agitál-e? Ellenőrizni kell azi üzem vezetőségét is, és segítse, get kell adni, hogy támogatni tudják ezt a munkát. Dorottyák Antal apagyl 9 holdas dolgozó paraszt se hitte volna S—10 évvel ezelőtt, hogy mostanára ilyet változik élete. Csengeti Ernő földbirtokosnál töltötte élete legnagyobb részét, családjával éjt- nappallá téve dolgozott s mégsem haladt semmire. A mindennapi szűkös kenyeren kívül semmijük sem volt Dorostyákéknak. De így volt ezzel Apagy legtöbb dolgozója. — Most? 9 hold földje, háza, két tehene és teljes gazdasági felszerelése van Dorostyáknak. Fia kertészeti főiskolán tanul. De nemcsak Ő. maga a község Is igen sokat kapott népi államunktól a felszabadulás óta. 1200 holdat mértek szét 45-ben Apagy dolgozóinak, 30 —40 gyerek vidáman játszik a napköziben — ezt is a hároméves terv adta; — de az ötéves tervtől még - többet kaptak már eddig is. Uj betonút szeli át a községet, most veszették be a villanyt. Néhány hét múlva igen sok kisparaszt lakásában villany.fény váltja fel a petró. leumlámpát. Ezelőtt Nyíregyházádra jártak orvosságért, — most új gyógyszertárat, iskolát építenek, ' orvoslakást a gyógyszertár mellé. 160 kötetes könyvtárat kapott a község a közelmúltban s mindezt néhány év alatt. EZEKET KELLENE ELSOROLNI Elfeledkezett az apagyi pártszervezet és tanács az osztályharcrél - AZÉRT KULLOG HATUL A BEGYŰJTÉSBEN A NÉPNEVELŐKNEK faluban akiknél 10—15 mázsa felesleges termény van a padláson. Hat vagon Is megtelne a felesleges terménnyel, ha beadnák a falu dolgozói. HIÁNYZIK A PÉLDAMUTATÁS a párttagok és tanácstagok részéről. Maga a pártszervezet elnöke, Barkó Mihály sem adott be felesleges terményéből, pedig közel 9 mázsányit hordott fel padlására. Somogyi Ferenc, a tanács állandó bizottságának tagja ennél is többet: — 20 mázsa feleslegét tartja magtárában. Az ilyen embereknek jogosan mondják a faluban: vizet prédikál, ő maga pedig bort iszik. Meg is mondták már Somogyinak: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejül De lehetne még hasonlókat sorolni bőven. A pártszervezet bizony nem sokat tesz azért, hogy a vetőmagon, fejadagon és szabad őrlésen felüli felesleges termény a nép raktárába kerüljön. 48 párttag közül hat-nyolc jár mindössze felvilágosító munkára, ezek is mind a tanács és a földműves- szövetkezet alkalmazottal. A többieknek „nincs Idejük” — ezt mondja a párttitkár. Nem csoda hát ha különböző ellenséges hangok járják a falut, ha nem ad- >ják be felesleges terményüket a nép államának raktárába a falu dolgozói. Ahol nincs ott a párt- szervezet, ott vannak népünk ellenségei. Apagyon is ők diktálják a begyűjtést, ők terjesztik a hazug híreket, ők tévesztik meg az egyébként becsületes dolgozó parasztokat. KÜLÁKOK, VOLT CSENDŐRÖK ÉS KATONATISZTEK A HANGADÓK Az ő szavukat hangoztatta Kondás Ferenc és Fazekas István is a parasztküldött beszámolója után. — „Nem tszcs, hanem ruha és cipő kell nekünk” — mondták. Nézzenek szét a községben s akkor láthatják, hogy Ilyen ruhában s ilyen szépen soha sem jártak még a falusiak, ők maguk sem, mint most. Szelifü Mihály Is kulák gazdája, Radnai László volt csendőrszázados szavával jár-kél a faluban, ő beszél legjobban a tszcs ellen. Pedig tapasztalhatta már saját bőrén keresztül, hogy miijen gazember a volt kakastollas Radnai. Radnai László apja főjegyző volt Apagyon. 100 hold földet harácsolt össze jegyzői uralma idején. Vágó Károly, Badarán Miklós és az a hatvan dolgozó paraszt, akiket 44-ben kényszermunkára küldött, nem felejtik el aljasságát. Széles Sándor rokkant ember volt, mégis elvitette munkára. Díszoklevelet kapott Horthytól „kiváló szervező munkájáért”. Fia sem volt különb. Kakastollas kalapban, fehér- kesztyűben, mint csendőrszázados szolgálta ki a múlt rendszert. Azt szeretnék ma Is visszahozni, azért vezetik félre a hozzájuk bejáró Sándor Mihályné, Szekfü Mihály dolgozókon keresztül a falu többi dolgozóját is. Nem felejthetnek az apagyiak! Vitális Istvánnak, Kocsorák Imagitációs munkájuk során. Emlékeztetni a gabonabeadásban elmaradó dolgozókat régi és mostani életükre, mert úgylátszik termé-j 'szétesnek tartják, hogy villanyt, I földet és sok minden mást kap-1 'Inak az államtól, de ha adni kell I valamit, akkor bezárul a kamra 'ajtaja. Több, mint három hét telt már el azóta, hogy Apagyon megkezdték a cséplést és a termény- begyűjtést. A község dolgozó parasztjai eleget tesznek ugyan beadási kötelezettségüknek — de a gabonafelesleg a gép mellől nem a raktárba, hanem a padlásra kerül. „Ledőlt volt a termény, kicsi a termésátlag, nincs miből beadni” — ez a hír járja többek között a faluban. Az ellenség szava ez! A valóság az, hogy Pór József 20 holdas középparasztnak például 7 holdon 76 mázsa gabonája lett, mégis csak kötelező beadásának tett eleget. Húsz mázsányi felesleges terményét odahaza tartogatja. Dé nemcsak ő az egyedüli. Nyolc- yan-szúz hasonló dolgozó van a rének és még több kisparasztnab egy pengőt Ígért fuvaronként Lő. rinc Zsigmond, volt csendőrtiszthelyettes 41-ben, amikor házat épített és csak 30 fillért fizetett ki. Vitálist, mert szót mert emelni, el akarta vitetni Hatvani János sem felejtheti el könnyen azt a pofont, amit a csendőrtiszthelyettes, tői kapott. Most a volt két csendőr együtt szövi aljas tervét a nép boldogulása ellen. De ncan különb ezeknél ördög László, volt hadbíró százados és nyilasvezér sem. 40 hold földjét ma Is másokkal dolgoztatja, még ma is ruásök verejtékéből cl. Olyan parasztokkal véteti körül magát, mint Koszluly Mihály, Nyesti Ferenc és Rubócki György. Ezeket mételyezi meg először, hogy aztán ők továbbterjesszék aljas rágalmaikat a csoport, a terménybe- gyiijtés ellen. Egy fedél alatt lakik vele.dv. Bortha József volt rendőr- százados, akinek BUdszentmihályon földje, Napkoron szőlője van. Ma is feketén árusítja a boft ünnepnapok előtt a községben. Felesége tanítónő Apagyon(!), de csak a fel- szabadulás óta tanít. Addig mást fogadott maga helyett, ő férjével együtt Nyíregyházán dőzsölt. És ezek a díszvirágok egymásnak adják a kilincset, terjesztik az ocs- mány híreket a faluban, aljas terveket szőnek a dolgozó nép ellen. Bejárnak házukba a reakciós tanítók, Fejes Mátyás volt levente főoktató, Tóth Lajos volt főhadnagy és Bicskái István, akinek az apósa kulák. Innen kelnek aztán Ma van az építőipari munkások kultúr nap ja As titkos Horlhy-rendszer a munkásosztályt teljesen kirekesz- tette a kultúrából. Nemcsak, hogy nem engedte a munkásgyermekeket felsőbb iskolába, de szervezkedéstől tartva megtiltott és megakadályozott minden munkás kulturális megmozdulást. Felszabadulásunk óta a helyzet megváltozott, üzemi dolgozóink kullúrcsoportjai derekasan harcolnak az új kultúráért, az ellenséges irányzatok, a népet megmérgező álkultúra kiszorításáért. Ma van az építőipari dolgozók kul turúlis harcának egyik fontos ál lomúsa: építőipari munkások kul túrnapja. Nyíregyházán a Városi A MÁV MSZT szervezetek lelkesen készülnek az őszi csúcsforgalomra. Á szovjet vasutasok példája nvomán ismeretterjesztő előadásokat tar- tana.k. Színházban délután 3 órakor megyénk hat építőipari üzemének kul- túrcsoportja szerepel. A kultúrverseny célja lendületet adni az építőipari kultúrcsoportok- nak, megjavítani az üzemi kultúrcsoportok munkáját. Az ünnepélyes kultúrnapot délután 3 órakor Sza- lontai György elvtárs, a MÉMOSz megyebizottsúg kultúr felelőse nyitja, meg. szárnyra azok a rémhírek, hogy „nem érdemes beadni a felesleges terményt, ki tudja ml lesz két- három hónap múlva”. Ezért van elmaradva Apagy a „C” jegyes beadással, ezért tartogatja nagyon sok dolgozó felesleges terményét a padlásán, a kamrájában. A TANÁCS AHELYETT, HOGY LELEPLEZNÉ AZ ELLENSÉGET, MAGA IS MEGALKUSZIK A tanácselnök elvtársnő csak 10—14 holdas „kulákolrra” emlékszik, a 40—100 holdasokat nem tartja nyilván. „Nem kalendárium az én fejem” — válaszolta, amikor felhívtuk figyelmét Sziráki Béla és Járócsik Miklós 40 holdas kulá- kokra. És ami a legnagyobb hiba, el sem számoltatta őket, pedig egyik sem tett eleget beadási kötelezettségének. Sziráki Bélának 9 mázsa felesleges terménye van odahaza s 46 mázsa kötelező beadásból még csak 21 mázsát adott be. Jánócsik Miklós kulák 46 mázsás beadási kötelezettségéből 15 mázsát adott be, de a vetőmagon, fejadagon és a géprészen kívül még 19 mázsa felesleges terménye van odahaza Augusztus elsején elcsépeltek már a kulákok, de még ma sem számoltatta el őket a tanács. Még mentegetni akarta őket a tanácselnök azzal, hogy vadbökönyös a terményük, aztán azt akarta elhitetni, hogy nem termett nekik any- nyi termény. A cséplési eredmény- lap azonban kilóra megmutatja mennyi termett mindegyiknek! Ezért a komoly mulasztásért nemcsak a pártszervezet, a községi tanács, de a Járási Pártbizottság, a járási tanács is felelős. A csép- lés megkezdése óta egyetlen nap sem volt, hogy valaki ne lett volna kint a jfaluban. de senkinek sem jutott eszébe, hogy ellenőrizze: elszámoltatta-e a kulákokat a tanács. Álljon talpára a pártszervezet a községi tanács és a népnevelőkön keresztül magyarázzák meg a falusi dolgozóknak: a kulákok, a volt csendőrök, a háborús gyűjtogatók szekerét tolja az a dolgozó, aki felesleges terményét odahaza tartogatja. A Járási Pártbizottság adjon nagyobb segítséget a községi alapszervezetnek az ellenség leleplezésében és a „C” jegyes termény- begyűjtési terv teljesítése érdekében. Sg. R.
