Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-25 / 197. szám
2 1951 AUGUSZTUS 25, SZOMBAT Ma különösen nagy jelentősége van a népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti barátság és testvériség még szorosabbra fűzésének Vorosilov elviárs beszéde Románia felszabadulásának hetedik évfordulóján Augusztus 22-én ünnepi gyűlést tartottak Bukarestben a román főváros dolgozói, Romániának a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 7-ik évfordulója alkalmából. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Dr. Petru Groza, a Miniszter- tanács elnöke, Gheorghiu Dej, a Román Munkáspárt főtitkára, a minisztertanács elnökének helyettese, valamint a Párt és a kormány több más vezetője, K. E. Vorosilov marsall vezetésével a szovjet kormányküldöttség és a népi demokratikus országok kormányküldöttségeinek vezetői. Yasile Luca elvtárs beszéde Petru Groza miniszterelnök üdvözölte a megjelenteket, majd Vasile Luca a Román Népköztársaság miniszterelnökhelyettese mondotta el beszámolóját. „Annak a ténynek, hogy Romániát a fasizmus igája alól a Szovjet Hadsereg szabadította fel, hogy hazánkba éppen a szovjet csapatok vonultak be és nem az angolamerikai imperialisták csapatai, igen döntő jelentősége volt a népünk életében előállott események további fejlődésére” — mondotta a többi között, majd részletesen vázolta azt a hargpt, amelyet a román dolgozó nép vívott a szocializmus építéséért Romániában. Az előadó a továbbiakban a Román Népköztársaság népgazdaságának sikereiről beszélt. „Szocialista, iparunk gyorsütemü fejlődése és a termelés minden területén az ipari vállalatok által elért hatalmas sikerek elképzelhetetlenek lettek volna a Szovjetunió segítsége nélkül, mely a legtökéletesebb szerszámok, ipari berendezések, nyersanyagok küldésében, a technikai és tudományos segítség nyújtásában, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közti gazdasági együttműködésben jut kifejezésre” — mondotta a többi között majd szembeállította a népi demokratikus országok helyzetét a marshallizált országok válságos helyzetével, továbbá foglalkozott Jugoszlávia helyzetével is. Titó, renegátokból, provokátorokból és kémekből álló fasiszta klikkje — mondotta Luca — az imperializmus szolgálatában áll és kegyetlen terrorral uralkodik. A Román Munkáspárt vezetésével — mondotta befejezésül Vasile Luca— népünk első ötéves tervében hozzákezdett annak a hatalmas feladatnak a megvalósításához. hogy megteremti a szocializmus gazdasági alapját a Román Népköztársaságban. A román nép békét akar és még csak nem is gondol valamilyen más ország elleni agresszióra. A román nép azonban felméri annak a jelentőségét. milyen veszélyesek az imperialisták mesterkedései, melyek há- borüs összeütközésre, új háborúra irányulnak. A Román Népköztársaság dolgozói a Szovjetunió, annak kormánya, a Bolsevik Párt és I. V. Sztálin, az egész világ dolgozóinak nagy tanítója és vezetője iránti mély elismeréssel és határtalan szeretettel ünnepük hetedik évfordulóját annak, hogy a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg a fasiszta leigázás alól felszabadította hazánkat — fejezte be beszámolóját Vasile Luca. Az elnök ezután K. E. Vorosllov- nak adta meg a szót. akit a résztvevők lelkes tapssal, felállva köszöntöttek. Vorosilov elvtárs beszéde Vorosilov elvtárs, a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a szovjet nép és a Szovjetunió Fegyveres Erői nevében, valamint a nagy Sztálin nevében üdvözölte a román munkásosztályt, amely a dolgozó parasztsággal testvéri ba- rátaágban, a Kommunista Párt vezetésével egyesítette maga körül az összes haladó elemeket és a román nép vezető erejévé, az új szocialista rendszer alkotójává vált, létrehozta az új Román Népköztársaságot. Vorosilov elvtárs ezután azokról a sikerekről emlékezett meg, amelyeket Románia dolgozó népe az élet különböző területein a felszabadulás őta. elért, majd az ötéves tervvel kapcsolatban ezeket mondotta : , A Román Népköztársaság dolgozói erőikbe vetett hittel, Munkáspártjuk és kormányuk útmutatásait ingadozás nélkül követve ez év elején nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá első ötéves népgazdasági tervük és tízéves villamosítási tervük megvalósításához. A Népköztársaság ötéves terve a szocializmus gazdasági alapjai felépítésének nagyszabású programja. Az ötéves terv végére a Román Népköztársaság — mi valamennyien hiszünk ebben — fejlett szocialista iparral és jelentős részében gépesített mezőgazdasággal rendelkező országgá változik. Ennek biztosítéka a Román Munkáspárt vezetése, élén Gheorghiu Dejzsel, a román kormány vezetése Petru Groza elnöklésével, a Szovjetunió és a Román Népköztársaság szilárd szövetsége és barátsága, valamint az állandó erkölcsi és anyagi támogatás és segítség, amelyben Romániát a Szovjetunió, Sztálin elvtárs, a román nép nagy és hűséges barátja részesíti. Népeink barátsága régi keletű, és gyökerei messze visszanyúlnak a múltba. Ezt a történelmileg kialakult barátságot, amelyet népeink legjobbjainak vére pecsételt meg a török leigázók elleni küzdelemben, az első világháború után Románia akkori kormányzói, a román nép akarata ellenére megszegték és az amerikai-angol és francia imperialisták felé fordultak. Hét évvel ezelőtt a közös ellenség, a német fasiszta agresz- szorok elleni kemény küzdelem füzében ez a barátság újjászületett és új politikai és szociális alapra, helyeződött. Ez az alap népeink együttes küzdelme a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Az utóbbi másfél évtized alatt különösen feszült állapot alakult ki a nemzetközi helyzetben. A vi- lágimperíalizmus még arcátlanabbá, még elvadultabbá vált. Ez érthető is. A kapitalizmus uralmának legnehezebb korszakába lépett. A kapitalizmus haldoklik és lázas állapotában „a falra mászik”, amelyről oly dicstelenül zuhant a feledésbe Hitler. Elvtársak! A barátságnak a román és a szovjet nép között, miként más népek között is szakadatlanul erősödnie és fejlődnie kell — mondotta Vorosilov elvtárs. — A szovjet-román kölcsönös megértésnek és szoros kapcsolatoknak ékes megnyilvánulása az országaink között fennálló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. .4 békéért, minden nép békéjéért fáradhatatlanul folytatott közös küzdelem, a szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a technikai és termelői tapasztalatok kicserélése, a tudomány, a kultúra és a művészet művelőinek, valamint országaink társadalmi, és tömeg szervezeteinek élénk kapcsolatai e napról-napra erősödő baráti kapcsolatnak legfontosabb láncszemei. Vorosilov marsall ezután az TJSA és „szövetségeseinek” kapcsolatait ecsetelve megállapította, hogy azokat a gazdagságtól elhájasodott és az aranytól és hatalomtól élszem- telenedeit úrnak az elszegényedett, minden szolgálatra és aljasságra kész kitartottjaiihoz való viszonyához lehet hasonlítani. Szánalmas a sorsa a mai Jugoszláviának, önök nyugati szomszédjának. — mondotta. Tltő, Kar- delj. Rankovics és társai visszaállították az országban a kapitalista rendszert s az országban véres fasiszta rendszert vezettek be óceánon túl! gazdáik hasznára és igényelnek megfelelően.. A titóista banditák vad erőszaka és terrorja a jugoszláv néppel szrm’ien. a jugoszláv nép érdekeivel és vérével folytatott nyílt kereskedelem azonban sokáig nem folytatódhat. Jugoszlávia népei megtalálják a módot és az eszközöket a fasiszta Tltó-rendszer felszámolására, sokat szenvedett hazájuk felszabadítására. A koreai eseményekkel kapcsolatban Vorosilov ezekkel a szavakkal fordult a nyugati háborús bü- i nősök felé. — Rosszul áll az önök ügye, MacArthur, Ridgway és más szemérmetlen és becstelen angol-amerikai szakértő urak, ha már Phen- jan és a hős Korea más városai és falvai védtelen, hajléktalan gyermekei, asszonyai és öregei ellen alkalmazták oly „vitézül” légi ..stratégiájukat” és „taktikájukat”. Az imperialista rablók azonban nem elégednek meg azzal, hogy a lávolkeleten Ily nyíltan folytatják rablóhadjáratukat. Nem riadnak vissza semminemű eszköztől, hogy akadályozzák a kommunizmus építését a Szovjetunióban, aláássák az új élet építését Kínában, kárt okozzanak, ahogyan csak lehet, a népi demokráciáknak. De az imperializmus határtalan törekvéseinek ezen a téren korlátokat szabnak szerény lehetősigeik. A világ népei — mutat rá a nagy Sztálin — nem kívánják a háború, nyomorúságainak megismétlődését. Állhatatosan küzdenek a béke és a biztonság megszilárdításéiért. A béke erői napról-napra nőnek és izmosodnak. Ennek a sohasem látott küzdelemnek az élcsapatában a hatalmas Szor- jetállöm, a béke és valamennyi nép biztonságának bástyája halad. A béke ügyét elszántan és becsületesen védelmezik , a népi demokráciák. Elrtársak! A román nép az elmúlt hét év alatt Munkáspártjának vezetésével a Szovjetunióval_ és a népi demokráciákkal való testvéri kapcsolatok erősítésének biztos útján haladt, velük együtt küzdött a békéért, a szocializmusért. Ez az egyetlen helyes politika, a demokratikus vívmányok megingatha- tatlanságának alapja, Románia szabadságának és függetlenségének záloga, a szocialista társadalom és a dicsőséges, harcos, új életet építő román nép boldog jövője sikeres felépítésének záloga■ — fejezte be viharos tapssal fogadott beszédét a szovjet kormány küldöttsége vezetője Vorosilov marsall. K. E. Vorosilov marsall beszéde után a többi kormányküldöttség vezetői tartottak üdvözlőbeszédeket. majd a gyűlés résztvevői a következő táviratot intézték I. V. Sztálinhoz : „Moszkva, Kreml Ioszif Visszárionovlcs Sztálinnak! .4 Román Népköztársaság fövá- Lrosa dolgozóinak ünnepi gyűlése, amelyet Romániának a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása hetedik évfordulója tiszteletére tartottak, forró üdvözletét küldi önnek, felszabadítójának, népünk legjobb barátjának és mély tiszteletét, odaadását és sze- retetét fejezi ki ön iránt. Hazánk történetében döntö fordulatot jelent az a nap, amelyen a Szovjet Hadsereg felszabadította Romániát. Ez a, nap lehetővé tette, hogy országunk népi erői a Kommunista Párttal az élen megdönt- sék a fasiszta diktatúrát, kiszakítsák országunkat az imperializmus láncaiból, népi demokratikus rendszert létesítsenek és hozzáfogjanak a szocializmus építéséhez. Népünkben örökké élni fog a megbecsülés a szocializmus országának harcosai iránt, akik vérüket ontották népünk és az egész emberiség szabadságáért és boldogságéiért. Népünk határtalan nagyrabecsii- d’líst érez a nagy Szovjetunió és személyesen ön iránt, drága Ioszif Visszárionorics, azért a felbecsülhetetlen segítségért, amelyet ön Népköztársaságunknak a szocialista építés nagy munkájához nyújt. Hazánk városainak és falvainak dolgozói, akik önfeláldozóan dolgoznak első ötéves tervünk határidő előtti teljesítésén, léptennyomon érzik ezt a baráti segítséget, a. né- pekk. özötti barátság lenini-sztálini nemes politikájának nagyszerű megnyilvánulását. Augusztus ZS-ának napján népünk ismét, kifejezi azt a szilárd elhatározását, hogy minden irányban hozzájáruljon ahhoz, hogy kudarcba fulladjanak az amerikai cs angol imperialisták bűnös tervei, amelyek egy új háború feneketlen mélységébe akarják taszítani az emberiséget. Népünk kifejezi azt a szilárd akaratát, hogy a Szovjetunió vezette nagy béketábor soraiban védelmezze a békét. Éljen a román és a szovjet nép örök barátsága! Éljen a dicsőséges Szovjetunió — az egész világ békéjének támasza ! Éljen a nagy Sztálin, a béke és a szocializmus zászlóvivője, népünk forrón szeretett barátja és atyja!” Romániába menekült volt XJDB tiszt beszámolója a titóista államszervek bános tevékenységéről annak, hogy az UDB központjaiban 24 órát. sőt még többet is dolgoztak egyhuzamban, hogy a különböző archívumokból adatokat keres, senek ki az amerikaiak számára, akik azokat az ENSZ felé továbbították. Egy napon az amerikaiak adatokat kértek arravonatkozóan, milyen visszhangja volt a népi demokráciákban annak, hogy Jugoszláviában felállították az úgynevezett „munkástanácsokat”. Az UDB a jugoszláv nép halálos ellenségeit tömöríti soraiba: usztasákat, csetnikeket. levltézlett elemeket és közönséges gyilkosokat. Ezeket az elemeket a titóistúk a börtönből toborozzák, úgy hogy plsz kos munkájukért szabadságot és jó fizetést ígérnek nekik. A titóistúk még attól sem riad. nak vissza, hogy megmásítsák egyes becsületes emberek kijelentéseit, hogy később letartóztathassák őket. Lefogásuk után az embereket megzsarolják és követelik tőlük, hogy az UL>B számára dolgozzanak. Az UDB-nál dolgozik égy bizonyos Rodja nevű egyén Djakovóból, aki ma nyíltan beismeri, hogy a há. ború alatt usztasa volt. A Tltó-bauda hatalmas üzleteket nyit. amelyeknek hasznát az UDB ügynökök zsebelik be. Ezekét az üzleteket zsúfolásig megtöltik különböző árucikkel és élelmiszerrel, hogy így biztosíthassák a magas hasznot az UDB banditái számára. Mialatt az UDB besúgói és ,.mun. katársai” jutányos áron vásárolhatnak ezekben a boltokban, addig a jugoszláv dolgozók és gyermekeik éheznek és soraiké1, ;i rűdőbaj tizedeli. A titóista rendőrállam ural. kodó kasztja — az UDB emberei — ezeket az üzleteket és árudákat a dolgozók kizsákmányolására és saját meggazdagodásukra használják fel. Az UDB tagjainak lioz. zátartozól ezekből az üzletekből vásárolják össze a Jugoszláviában igen szűkösen található húst, zsírt, cukrot, rizst, kenyeret és más élelmet, valamint textilárut és igea magas úron adják el azt a kiéhe. zett, rongyos népnek. Ezekben a sötét űzelmekben élenjár egy bizonyos Atnkica nevű UDB tisztviselőnő, aki kollégái helyeslése kö. zepette ezeket mondotta: „Ha pénzre van szükségem, egyszerűen elmegyek a mi üzeleteinkbe és a dolog el van intéjve”. ami azt jelenti, hogy az UDB áruházban 75 dinárt fizet egy méter gyapotvászonért és ugyanezt eladja a feke. tepiacon S00 dinárért, vagy még drágábban. (Folytatjuk). Fótjeg-y feleli? sok figyelmébe! Tudomásom van a következő i esetről: Angel Popov, bolgár há- ; borús bűnös a háború alatt 100 t szerb és macedón lakost ölt meg. ; A háború után a bolgár hatóságok í kiadták a jugoszlávoknak. Tltóék ! a nóptömegek nyomására Nisben l halálra ítélték, de az Ítéletet nem í hajtották végre. 1950 márciusában i Tomlcs UDB őrnagy ezt a gyilkost i Nisből gépkocsin hozta Belgrádba. ’ Jelen voltam, amikor ez a gyilkos , a gépkocsiból kilépve, cinikusan ezeket mondotta: l „Úgy látszik, az a megtisz- i teltetés ért, hogy Nlstől Belgrádig < gépkocsin utazhattam”. Tomlcs rö- 1 högve ezt válaszolta: „Azt hitted, I megölünk és ehelyett autóval vittünk sétálni”. Néhány nappal ké. sőbb ez a háborús bűnös 100 olyan bolgár lakost nevezett meg az , UDB-nál, akik együtt működtek | Borisz király rendőrségével, vagy akik Bulgáriában jelenleg szemben állanak a népi demokratikus rend- . szerrel, l’opov javasolta, hogy e 100 emberrel bővítsék ki a Bolgár ' Népköztársaságban működő titóista kémszervezetet. Az UDB.nél eg.v bizonyos Ko- ] lendics nevű egyén „Fehér könyvet” készített azokról a határlnei- densekről, amelyeket a tltólsták szándékosan követtek el a népi de. mokráciák határai mentén, hogy legyen mivel vádolni a népi duuo-J kráciákat. Ezt a könyvet a népi I demokráciák elleni „vádiratként” adták át az Egyesült Nemzetek Szervezetének, Kolendics volt az, aki az UDB számára rüpiratokat, és brosúrákat írt, amelyekben nyomdafestéket nem tűrő hangon gyalázzák a Szovjetuniót és n né. pi demokráciákat és amelyeket repülőgépről szórnak le az Albán Népköztársaság területére. Az amerikai kémszolgálat telje. | sen kezében tartja az UDB összes! szervezeteit és sok esetben nyíltan j is ké adatokat az UPű-től, a né. > pi demokratikus országokra vonat, i kozólag. Több ízben tanúja voltam í Az alkirendeltség közli továbbá, hotly a szappanutalványokért az üzemek megbízottai í. hó 28-tól az alkirendeltség hivatalos helyiségében (Gorkijtól 8. sz.l jelenjenek meg, ahol azt átvehetik. HIRDETMÉNY Gáva község országos állat- és kirakó pótvásárát 1951 augusztus 28-án tartja meg. -— Vészmentes helyről mindenfajta állat felhajtható. j Községi Tanács, Gáva. Az OKJ városi alkirendelt- sége felhívja az üzemek, hivatalok és vállalatok pótjegvíele- lőseit, hogy a jövőben a pótie- gyek igénylése csak minden hó 25. napjától a következő hónap 5. napjáig van rendeletileg megengedve. Éppen ezért a pótjegyfeielősök igyekezzenek a fentiek szerint eljárni, mert a későbbi időpontban jelentkezők csak a kenyérpótjegyeket he- leyttesítő heti váltójegyeket fogják kézhez kapni, A nehézíesti munkások póíjegyei a Ssnti időben szintén ígénylendők,
