Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

1951 AUGUSZTUS 23, CSÜTÖRTÖK Hazaérkezett Berlinből a magyar ifjúság küldöttsége Románia főiszabadulásának 7. évfordulója Kedden este érkezett meg kü- lönvonaton 1400 boldog magyar fia­tal a III. berlini VIT-ről. Az ünnepélyes fogadtatáson meg­jelentek : Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta. nácsának elnöke. Kiss Károly elv­társ külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első he­lyettese, a baráti államok külkép­viseleteinek képviselői. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a Népköztár. saság kormánya nevében Kiss Ká­roly elvtárs, a DISZ nevében pe­dig Gosztonyl elvtárs, a DISZ KV titkára üdvözölte a küldötteket. A küldöttség nevében Bacsó Ferenc elvtárs, a DISZ főtitkár helyette­se válaszolt az üdvözlésre. A fogadási ünnepség után a fia­talok a Keleti pályaudvarról, a Szabadság-térre mentek, hogy ott megkoszorúzzák népünk szabadsá­gáért életüket adó Szovjet Hősök emlékművét. D Berlinből hazaérkezett ifjúsági delegáció távirata Rákosi elvtárshoz A berlini III. VIT.en résztvett magyar Ifjúsági küldöttség haza­érkezésekor a szobi határállomásról a következő táviratot intézte Rá­kosi elvtárshoz: „Rákosi Mátyás elvtársnak, Bu­dapest. Drága Rákosi elvtárs. Á cseh­szlovák-magyar határról jelentjük, hogy a berlini III. Világifjúsági-és Diáktalálkozón résztvett magyar delegáció hazaérkezett. Népköztár­saságunk eredményeinek köszönhet­jük, amelyeket nagy Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével ért el, hogy Berlinben a világ ifjúsága és a német nép nagy szeretettel és megbecsüléssel vett körül bennün. két. Delegációnk is igyekezett mun­kájával erősíteni a béke megvédé­séért folytatott harcát és növelni Népköztársaságunk megbecsülését. Innen köszönjük a Pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy lehetpvé tette számunkra, hogy résztvegytink ezen a nagyjelentőségű béketalál- kozón, amely hatalmas erőt ad ne­‘künk a további munkához. Fogad­juk, hogy Berlinben tett eskünkhöz híven, tovább erősítjük a magyar ifjúság és a világ ifjúsága harcos egységét, a békéért folyó harcban. Hazánkba visszatérve még fokozot. tabb munkával és tanulással, az el­lenség elleni kíméletlen harccal igyekszünk elősegíteni a szocializ­mus felépítését. Éljen a ml legyőz­hetetlen nagy Pártunk és drága édesapánk. Rákosi elvtárs! A Berlini III. Világifjúsági és Diák Béketalálkozón résztvett ma­gyar delegáció”. Oyászunncpség a koreai semleges övezetben végrehajtott amerikai támadás áldozatául esett kínai önkéntes szakaszvezető emlékére A koreai fegyverszüneti tár­gyalásokon résztvevő koreai és kínai küldöttség tagjai Keszon- ban vasárnap délután gvász- ünnepséget tartottak a néhánv órával előbb a semleges öve­zetbe es,ő Panmentien közelé­ben végrehajtott amerikai tá­madás során meggyilkolt Jao Cin Szian kínai önkéntes sza­kaszvezető emlékére. Qli San Cső tábornok, a ko­reai néphadsereg küldötte foga­dalmat tett, hogv a meggyilkolt önkéntes emléke örökké élni fog a koreai nép szívében. „A semleges övezetről szóló egyez­ménynek ez a megsértése és az amerikai és Li Szin Man-csa- patoknak őrszemeink ellen in­tézett támadása még fokozza a koreai és kínai népnek az amerikai imperializmus elleni : gyűlöletét és a legmélyebb fel- i háborodást fogja. kelteni a világ népeinek sorában" — mondottal a tábornok. Jao Cin Szian huszonkét éves' volt, munkáscsaládbó! szár mázott és tagja volt a Kommu­nista Pártnak. A múlt évben csatlakozott az önkéntesekhez. Bátorsága és kötelességtudása miatt baitársai nagy tisztelet­ben tartották. jöttek esténkint a tanyára. Sorra járták a tanya dolgozóit, ismertet, ték velük a bátor! csoport eredmé­nyeit, mondták azt is, hogy lesz olyan csoporttag, amelyik 8 ezer forintot keres ebben az évben. Be­széltek a népnevelők a szövetkezeti gazdálkodás módjáról. Eleint£~nem akarták hinni az igaz szót a tanyai dolgozók. „Eleget cselédeskedtünb. most újra azok legyünk?” Máshol már szóba se került a csajka-mese, de Itt még az is járta valahányszor a csoportalakításról volt szó: „Elve­szik az összes terményünket, csak a fejadagot kapják meg a csoport, tagok, azt is havonta”. Ezek az el­lenséges hazugságok jártak a ta­nyán. Volt bőven ellenséges hang, alig győzték visszaverni a népneve­lők és megmagyarázni, hogy azoktól ered. akiknél még ma is mint feles dohányosok dolgoznak. BORSÓS FERENC KULAKTÓE EREDTEK A HAZUGSÁGOK aki nem csak a saját földjén sza­botál, de a csoport ellen Is uszít. Jó színben tünteti fel magát feles dohányos munkásai között, hogy ezzel megtévessze őket. így tévesz. tette meg Dobos Józsefet is. „Szánts, vess a lovammal magad­nak Jóska, arra való! Ezzel adta oda lovát a nyáron Dobos József­nek a kulák. Pedig a felszabadulás előtt sok esetben húsz napot is dől goztatott, ha egy napra kölcsönad­ta fogatát. Most sem jószívűségből adja fogatát. 100 holdnyi fülűje fáj neki. azt szeretné visszaszerezni. Ezért hanyagolta el tavasszal a ve. tést, ezért gazosak a földjei, azért aratott 10—15 százalékos szemvesz­teséggel és most hirtelenében ezért lett olyan nagylelkű. Meg akarja téveszteni a tanya dolgozóit, hogy higyjék el hazugságait. Igen sok gyűlést tartottak már az iskolában a csoportalakításról, de véglegesen csak vasárnap este, Alkotmányunk ünnepén határoztak. Az egyik csoporttag volt kint Bátor­ból. akit jól Ismertek a tanyasiak. Világosan, érthetően beszélt, kéte. lyeiket véglegesen eloszlatta. Szabó János volt az első belépő majd Bodó József, az öreg Andó János követte. 24 család, több, mint háromszáz hold földön alakí­totta meg az új csoportot Györgyli. get-tanyán. A kulák által megté­vesztett Dobos József nébányad ma­gával még kívül maradt, de rövidé. sen ők is felismerik a fejlődés út­ját. Az egykori cselédek új utón indulnak el, hogy a felszabadulás óta megváltozott életüket még bol­dogabbá tegyék, hogy új, egészsé­ges lakásokat építsenek a volt cse­lédlakások helyére, hogy virágos parkban, napközt otthonban játsz- szanak majd a gyerekek. Györgyliget-tanyán i* előretört as új ! Termelőcsoportot alakítottak az egykori cselédek , Nyírbátor szélén. Mándi Tibor földesúr egyik volt tanyáján még állnak a cselédházak, melyek nyo. morúságos évekre, keserves múltra emlékeztetik Györgyliget-tanya la­kóit. 86 család lakik a tanyán, va­lamennyien most a maguk gazdái lettek. LŐRINC JANOS ELVTÁRS lakására igyekszünk. Ö is egyike volt Mándi Tibor, volt földesúr ki­semmizett cselédjeinek. Most tszcs tag. Ugatva szalad elébünk egy fe. kete kutya, alig tudja visszacsalnt Lőrinc János felesége. — Most jött baza a férjem Bá­torból és egy kicsit lepihent — ad­ja a választ kérdésünkre Lőrinc Jánosné. Ott volt az ünnepélyen. Oklevelet Is kapott, jöjjenek csak be s nézzék meg milyen szép. A csoportalakításra terelődik a beszéd. Régóta beszélgettek már a szövetkezeti gazdálkodásról nem csak Lőrinc Jánosék házában. A tanya valamennyi dolgozóját ez foglalkoztatja most a legjobban. János bácsi harmadmagával, még a tavaszon belépett a faluban lévő első típusú tszcs.be, de ahogy mond­ja, tegnaptól kezdve már a tanyán alakult tszcs-nek a tagja. — Nem ment könnyen a dolog — mondja János bácsi. Én már ta­vasszal beszélgettem a tanyasiak­kal, de egyik sem hajlott a jó szó­ra. „Majd meglátjuk, mire haladtok ebben az évben, aztán ha jónak ' látjuk, ősszel mi is belépünk”. E?t válaszolták legtöbben akkoriban. Hiába mondtam, hogy jobban lehet gépeket alkalmazni nagyobb táblá. kon, á gépi munka pedig magasabb termést, még jobb megélhetést biz­tosít, nem követtek csak ketten, így jártunk be a faluba az első típusú „Leninbe" dolgozni. Most aztán bebizonyosodott a traktor­szántás, a gépi munka előnye. Ne­kem négy és fél holdon kereken 51 mázsa gabonám termett, míg a töb­bieknek, akik tehénnel szántottak, alig termett 9 mázsájuk holdanklnt. Már bordásnál is tapasztalhatták a közös munka előnyét. Nyolc szekér is hordott 'nekem egyszerre. Egy nap sem telt bele, már egykazalba volt a terményem. Aztán mentünk a másik csoporttaghoz hordani. FALUSI NÉPNEVELŐK ÉS CSOPORTTAGOK Augusztus 23-a a román nép legnagyobb ünnepe. Ezen a napon szabadította tel Ro­mániát a dicső Szovjet Had­sereg, ezen a napon döntötték meg a Kommunisták Romániai Pártja vezetésével a hazafias erők a fasiszta Antonescu- diktatúrát, „Románia felsza­badítása a szovjet hadsereg által nemcsak országunk fel­szabadítását jelentette — mondotta Gh. Gheorghíu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára, első miniszterelnök- helyettes — hanem megte­remtette a kellő körülménye­ket, az összes előfeltételeket az uralkodó osztályok. — a földesurak és tőkések — le­verésére, lehetővé tette a nép harcának kibontakozását, for­radalmi jellegű reformok vég­rehajtását, _ megóvta orszá­gunkat az imperialista hatal­mak fegyveres intervenciójá­tól, lehetővé tette a néphata­lom gyors kifejlődését és az áttérést a népi demokratikus rendszerre, amely a proletár­diktatúra egvík formája.“ A Párt sikeresen használta fel a kedvező feltételeket. Végre­hajtották Romániában a föld­reformot s ma már a dol­gozó parasztsággal szövetke­zett munkásosztály teljes egé­szében kezébe vette a poli­tikai hatalmat. Sikerrel ha­lad előre az országban a szo­cialista iparosítás: az egész ipar a termelési tervet 1951 első hat hónapjában 107 8 százalékra teljesítette s ez 31.7 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakának termelésénél. Olyan nagyszerű építkezések folynak az or­szágban, mint a Duna—Feke- íetengerí-csaíorna, a Bícaz-i Lenin vízierőmü. Nagy léptek­kel halad előre Románia a mezőgazdaság szocialista át­alakulásának utján. A falusi kollektív gazdaságok Száma két év alatt elérte az 1069-et. Emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. Ebben az év­ben 267.000 dolgozó és gver- mek üdül üdülő- és fürdőhe­lyeken. Kemény harc árán vívta ki a román nép ezeket az eredményeket. A Román Népköztársaság állami szer­vei által nemrégiben letartóz­tatott titóísta kémek vallomá­saiból k«ünt, mennyire mér­gezett gyűlöletet éreznek a titóísta kémbanda és Tito— Rankovics provokátorai a szabadj szocializmust építő Románia iránt, mennyi aljas­sággal próbálják ügynökeiket belopni az országba, hogy kém­kedjenek, hogy viszályt kelt­senek a bánsági szerb és ro­mán lakosság között, hogy szabotázsakciókba és minden­féle provokációba kezdjenek, Győzelmesen halad előre a román nép a szocializmus útján, mert ott áll mellette mérhetetlen politikai és gaz­dasági segítséggel a Szovjet­unió, mert szoros baráti kap­csolat fűzi a népi demokrati­kus országokhoz. A Román Népköztársaság dolgozó népe minden erejét a szocializmus építésére fordítja s ott küzd velünk együtt a világ nagy béketáborában! A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség Tanácsa kedden laetedik teljes ülésére ült össze Berlinben A Demokratikus Hiúsági Vi- ^elnöke a napirend első pontjá­nak megfelelően megtartott-» a DÍVSZ végrehajtó bizottságá­nak beszámolóját a ÜL Világif- júsági Találkozó eredményeiről és az ifjúság egységének foko­zódásáról a békeharcban. lágszövetség Tanácsa kedden a Ui. Világiiiúsági Találkozó be­fejezése után két nappal hete­dik teljes ülésére ült össze Ber­linben, a Népi Kamar Házában. Enrico Berlínguer, a DÍVSZ Romániába menekült volt UDB tiszt beszámolója a titóísta államszervek bűnös tevékenységéről Az „Universal” című bukaresti lap teljes egészében közli Rasko- vics Szvetozár, volt UDB liszt nyi­latkozatát a titóísta állambizfon- sági szervek bűnös tevékenységéről. Iíaskovics a közelmúltban szökött meg az UDB kötelékéből és jelen­leg menedékjogot élvez a Román Népköztársaságban. Raskovics Szvetozár parasztszü­lők gyermeke, aki 1943-ban belé­pett a partizán mozgalomba és fegyverrel a kezében harcolt a náci megszállók ellen. A háború befejezése után az UDB (volt OZN)-hez került. Abban az időben — írja Rankovics Szvetozár — nem ismertük a Titó rablóbanda igazi szerepét. Abban az időben nem ismertük azokat a bűnöket sem, amelyeket az árulóklikk az UDB felhasználásával elkövetett. Azt hittük, hogy a nép érdekeit szolgáljuk és a munkásosztály nagy 'célkitűzéseit valósítjuk meg. A Tájékoztató Iroda 1948-as határozata után a belgrádi UDB főosztályára . helyeztek. Röviddel áthelyezésem után rádöbbentem arra, milyen hatalmas szakadék tátong a titóistdk sajtó-, rádió „békepropapandája” és az Általuk folytatott aljas áruló politika kö­zött. Minél több időt töltöttem el az UDB.nál és mennél többet lát. tarn, annál inkább világosi vált előttem Titő és Rankovics ban­dájának gyilkos politikája, amely­nek semmi köze sincs a jugoszláv néphez, a béke (% a szocializmus érdekeihez. Egyszer és mindenkor­ra megértettem, hogy rútul be­csaptak mindnyájunkat, az élőket és a hazáért megholtakat egy­aránt. Az UDB, a titóísta Jugoszlávia állambiztonsági szerve úgynevezett „népi demokratikus szekciókra” van felosztva, amelyeket Max Bacse, a budapesti Rajk-per során leleplezett imperialista kém veze­tett. Max Bacse egyike annak a számszerint 150 provokátornak és ügynöknek, akiket a Gestapó fran­cia koncentrációs óborokból „hú­zott ki”, mert trockista, áruló te­vékenységet folytattak a spanyol polgárháború idején. A Rankovics banda a „népi de­mokratikus szekciók” élére később Ed Brajnikot nevezte ki. Őt úgy ismerik, mint a nemzeti felszaba­dító harc egyik árulóját: résztvett az úgynevezett szlovén „fehér gár­dában” és együttműködött a szlo­véniai quislingekkel. Rankovics azért nevezte ki Brajnikot ilyen magas állásra, mert tudta, hopp együtt működött a Oestapóval. .4 titóísta belügyminiszter Brajnelc jobbkezévé Ranko Zeo „diploma­tát” nevezte ki, akit a Román Népköztársaságból kémkedés miatt kiutasítottak. Én az albán „szekciónál” attaséi minőségben teljesítettem szolgála­tot. Ezt a „szekciót” Niazim Sar- kics vezette, aki Rankovics egyik meghízható embere, mert halálos ellensége a szocializmusnak. Ké­sőbb helyére Szvetiszláv Komicsot ültették, akit a bolgár fasiszták, hogy a látszatot fenntartsák, be­börtönöztek, és aki a börtönben is Ugyanúgy, mint azelőtt Borisz ki­rály rendőrsége és a Gestapó be­súgójaként működött. Azok közül az antifasiszta harcosok közül, akiket a Komiccsal együtt börtö- nöztek be, alig maradt valaki életben. Ezt a provokátort az UDB kötelékében alkalmazták ezután a tiótisták és nem sokkal később őr­naggyá nevezték ki. Komics hosszú ideig összekötőkén!, működött a titóistdk és a bolgár háborús bű­nösök között. A bolgár „szekciót” nemrégen még Arszo Milankovies őrnagy ve­zette, Ez az aljas kém a titóistdk „diplomatájaként” működött a Bol­gár Népköztársaságban, ott azon­ban kémkedés és felforgató tevé­kenység miatt letartóztatták, majd később kiutasították. A román „szekciót” France Kavcsics százados vezeti, akiről mindenki tudja, hogy megrögzött soviniszta: mint az UDB ügynöke sokáig külföldön tevékenykedett, majd később Rankovics a Román Népköztársaságba küldte, hogy ott felforgató tevékenységet végezzen. A csehszlovák és lengyel szekciót Voja Baldzsics őrnagy irányítja, akit ügy ismernek, mint a népi demokratikus országok ellen irá­nyuló kémszervezet régi ügynökét, mint olyant, aki provokációs és besúgó tevékenységet hajtott végre a partizánok körében a nemzeti felszabadító harc idején. A parti­zán mozgalomban folytatott „te­vékenysége” nyomán sok kommu­nista és hazafi veszett oda Ti- mocska Krajninánál. 1943-ban Baldzsics provokátor besúgása kö­vetkeztében a hitleristák letartóz­tatták a Timocska-krajninal kerü­leti pártvezetőség valamennyi tag­ját. Nemcscda tehát, ha a titóistdk: ezt az embert mint „diplomatát” küldték a Román Népköztársaság­ba, ahonnan kémkedés és felfor­gató tevékenység miatt kiutasítot­ták. Ebbe az aljas bandába mél­tón illeszkedik bele Kruzsics ilili- voj százados is, aki a magyar „szekciót” vezeti és Ninics Szelim alezredes, aki az UDB-nek azt a szekcióját irányítja, amely a Szov­jetunióban és a népi demokráciák­ban, élő forradalmi foglalkozik. emigránsokkal {Folytatjuk.), 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom