Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-11 / 186. szám

1951 AUGUSZTUS 11.. SZOMBAT «j» AZ ALKOTMÁNYI VERSENY HÍREI VILLÁM «Só népnevelő ultinkéival «e^ali a fermentáló építkeKéséiaek pártszervezete a felajánlások teljesítését A nyíregyházi dohányfermentáló építkezésének üzemi pártszervezete elhatározta : Alkotmányunk napjáig jó népnevelő munkával eléri, hogy a munkatelep régi munkásai között genki sem fog 100 százalékon alul teljesíteni. Hogy ezt a feladatot megoldhassák, számba vették a nép nevelők azokat, akik rendszeresen 100 százalékon alul teljesítenek. Mokánszki János népnevelő saját brigádját vette először. Brigádja 95—96 százalékos eredménnyel dol­gozott. Mokánszki elvtárs levezette reggel a munka előtti és a dé. U elédszüneti megbeszéléseket. A megbeszélésen kitűzik maguk, elé az elvégzendő munkát, el­osztják, a munkaerőt, megbe- szélik_ hogyan készítsék elő az anyagot, hogyan kell megolda­ni a folyamatos anyagellátást. Mokánszki elvtárs kiszámolta, mennyivel keres brigádja keve. sebbet, mint a jól teljesítő Ve- ze András állványozó brigádja. Ezután feltárta, hogy a brigád, tagok hetenkint 40—50, havon- kint pedig 150—200 forinttal kapnak kevesebbett mint Vc- zéék. A brigádra hatott a jó sző. Al­kotmányi felajánlásban megfogad­ták, hogy augusztus 20-ra elérik a. 100 százalékot. A legutóbbi kiértő, kelés szerint 133 százalékot értek el az utolsó 10 napban. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET TITKÁRA többször meglátogatta Varga Zslg- rnond segédmunkás brigádját, A Varga-brigád 80 százaléknál rit­kán ért el többet. A munkát nem készítették elő, a munkaidőt nem tudták jól kihasználni, a felada­tokat jól elosztani. A párttitkár elvtárs segített a brigádnak mind­ezt megoldani, megismertette velük a legjobb segédmunkások rnunkamódsze. rét. És kiszámította, hogy a 80 száza­lékos brigádteljesltmény, segéd­munkásoknál 20 százalékkal rántja vissza azokat a brigádokat. ame­lyeknek az anyagellátását és se. gédmunkáit végzik. A brigád ezt nem vette észre, mert a 20 száza­> Állatokkal akarta feletetni a terményt a kulák Feketéncséplő, szabotáló kulákok ellen indult eljárás A dolgozó nép alias ellensé­gei, a kulákok a nép hatalmára törnek. Szilágyi Mihály bökönyí kulák, volt csendőríőtörzsőrmes- ter több, mint egy métermézsa házát csépelt el feketén. Ha­sonlóképen ieketecséplést kísé­relt meg Pucsok Gyula tisza- dadai kulák is azzal a célzattal, hogy a terményt állataival eteti lel. Minden eszközzel ártani próbálnak a kulákok a dolgozó népnek. Eljárás indult T- Nagy László vitkai kulák ellen is, aki több luvaros pénzét, bérét sik­kasztotta el. A kulákok akna­munkájához tartozik a mező- gazdasági munkálatok szabotá- lása, Az a céljuk, hogy minél kevesebb jusson a dolgozóknak. Hegedűs József demecseri kulák másfélhold búzaföldjét nem tisz­tította s a visszamaradt kalász­hulladékkal mintegy két méter­mézsa szemveszteséget okozott. Balázs Mihály kálmánházi kulák búzát daráltatott meg s azt etette állataival. Garöik Károly tiszabezdédi kulák ellen szintén eljárás indult, mert raktára zsí- zsikes volt s abba akarta termé­nyét beönteni, Spiró Ignác fe­héresei kuiák tojás- és baromfi­beadási kötelezettségét nem tel­jesítette. Novák György nyír- derzsi kulák pedig 5 mázsa hús beadását szabotálta el. Ötvös Károly __ büdszentmíhályi kulák nem végezte el a tarlóhántást. A feketecséplő, szabotáló kulá­kok ellen szigorú eljárás indult. lőkos visszaesés nem egy brigád teljesítményében mutatkozott, ha­nem szétszórtan mindazoknak a brigádoknak a teljesítményében, melyek együtt dolgoztak a hátul kullogó brigáddal. A Varga-brigád felismerte, hogy kötelessége job­ban dolgozni. Alkotmányunk napjá. ra 100 százalékos eredményt akar. lak elérni, de már most 127 szá­zaléknál tartanak. A NYÍREGYHÁZI .VILLANY­TELEP DOLGOZÓI is lelkes munkaversennyel készül­nek az Alkotmány megünneplésére. A versenyben igen szép eredményt ért el Tóth János hálózati laka­tos, Veres László, Kiss József és Pankotai Pál. A négy dolgozó Al­kotmányunk tiszteletére felaján­lotta, hogy 150 százalékról 170 szá­zalékra emeli átlagteljesítményét. A hálózati fejtartóvasakat eddig tűz. ben melegítve hajlították. Ez hosz- szadalmas munka volt, és sok tü­zelőanyagot követelt. A négy dol­gozó készüléket szerkesztett, mely­nek, segítségével minden mele­gítés nélkül meg tudják haj­lítani a fejtartókat, es megtakarítják a melegítéshez szükséges tüzelőt. Az újtás segítsé­gével a négy lelkes munkás elsőnek teljesítette alkotmányi munkafel­ajánlását. Teljesítményük elérte a 110 százalékot, sőt két százalék­kal már túl is haladta. A TRANSZFORMÁTOR JAVÍTÓ munkásai már mindannyian tel­jesítették alkotmányi niunkafel- ajánlásukat. A napokban tettek pótfelajánlást. Vállalták, hogy az ózdi Kohómüvek 30 transzformá­torának áttekercselését soronklvül elvégzik és az eredeti 100.000 fo­rintos költség helyett 20.000 forin­tot fognak csak felhasználni, a többi 80.000-et megtakarítják a nép államának. Hogy felajánlásukat teljesítsék, nem szerelik le, és nem szállítják Nyíregyházára a transz­formátorokat, hanem leszerelés nélkül, a helyszínen, attekercselés nélkül, nyolc booster-transzformá- tor felhasználásával végzik el a nagy munkát.-------------------------—j VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJÉN Sho áták a „(Vidám, élet“ lioiliozluuL A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség felejthetetlen na­pokat töltött a béke fővárosában, Moszkvában. A kétszáztagú kül­döttséget itt öt csoportra osztották. A mi csoportunk Kazahsztán Szo­cialista Szovjet Köztársaságba uta­zott. Nagy az izgalom a küldöttség tagjai között, hisz sokan vannak közöttünk olyanok, kik repülőgé­pet csak fejük felett elszállani lát­tak s közölték velük, hogy a mi csoportunk repülőgéppel utazik. — Utunk végcélja 3.600 kilométerre van légvonalban Moszkvától, Bu­dapesttől 5600 kilométerre. — A moszkvai repülőtéren igen élénk mozgást lehetett tapasztalni. Ha­talmas váróteremben utazásra váró tömegek mintha nem repülőgépre, hanem villamosra várnának. Szin­te várta az ember, hogy az utasok közül valaki megszólal; mint ná­lunk a villamosjegyvdltósnál: „Ké. rek egy átszállót.’’ Már ez ís el­oszlatta a küldöttség tagjainak fé­lelmét és amikor gépünk elindult Kazahsztán fővárosa, Alma Ata felé, a félelem teljesen elmúlt. Há­romszori leszállás után érkeztünk meg ebbe o csodálatos kertvárosba, melynek utcáit, tereit szebbnél- szebb virágok borítják. Gyönyö­rű hegyek, között fekszik Alma-Ata. A hegyek tetején örök hó világit, a hegyek aljában pedig búzatáblák beláthatatlan tengere ring. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt ezen a területen szörnyű ,%omor volt. Az emberi élethez szükséges minimális dolgo­kat sem lehetett megtalálni. Puszti. tott a betegség orvosok hiányában, irni-olvasni senki nem tudott a dolgozók közül. A Forradalom dön­tő változást hozott a kazah nép életében. A kolhozok megalakulása véget vetett a nyomornak, felszá­molta a nomádéletet s a felszaba­dított emberek pár év. alatt csodát művelve, az eddigi sivatagok he­lyén nagykultúrájú mezőgazdasá­got teremtettek. Mi sem bizonyítja fényesebben a szocialista mezőgaz­daság átformáló erejét, mint az almchatai „Vidám élet”-kolhozban tett látogatás. Ez a kolhoz 1939-ben két kisebb kolhoz összeolvadásából alakult 4057 hektár területen, 979 család­dal. A kolhoz területén a szántó­földi termelés minden fajiája meg­található. A tudomány segítségé­vel meghonosították az ágasbúzát, melyből hektáronként átlag 55—60 métermázsa termést takarítanak be. Baracsi elvtárs, tunyogmatol- csi küldött szinte elvész a hatal­mas búzatábla közepében s nem akar hinni a szemének. küldött­ség többi tagja is álmélkodva nézi a szocialista mezőgazdaság ezen csodáját. Erre el lehet mondani, hogy —- dúsan terem földünk — idézi a sztálini aratódalt Baracsi elvtárs. A kolhoz agronómusa elmondja, hogy milyen sok veszödségbe ke­rült, míg meg tudták honosítani ezen a területen az ágasbúzát: „A tudományos intézet munkatársai kinn a kolhozban dolgoztak. Mun­kájuk eredménye nemcsak az ágas­búza meghonosítása, hanem az is, hogy kolhozainkban rövidesen ha­talmas táblákon ágasrozsot fogúnk termelni.” * Messziről gépek zenéjét hozza a szél, mely a hegyektől körülzárt völgyben erőteljesen visszhangzik. A küldöttség tagjai még nagyobb dlmélkodással fogadják a hatalmas hagymatáblákon látottakat, melyek közepén szinte eltűnik az ember. A kolhoz agronómusa elmondotta: ezt a hagymát magra termelik s ebből a magból hektáronként 250 — 300 métermázsa hagymatermést fognak betakarítani. A hagymátdblák mögött épület­csoport látható. Az elölte lévő ha­talmas udvaron cséplőgépek duru­zsolnak, arrébb szelektorok, tisztí­tógépek. A cséplőgépek mellett vá­rakozó kocsik, szekerek sora. A kocsikra az elcsépelt gabonát rak­ják fel, mondván: „Első az ál­lammal szembeni kötelezettség tel­jesítése. Hisz a Párt, a szovjet ál­lam nélkül nem érhettünk volna el ilyen eredményeket, mint amit a kolhoz rövid fennállása alatt el­értünk!” A Párt, a szovjet állam bőkezű segítségéről beszél a 350 métermázsás hektáronkénti zöld- ségtermés, a 250 métermázsás hek­táronkénti burgonyatermés, beszél a kolhozparasztok vidám,' jókedvű élete. Nem hiúba nevezik „Vidám élet” kolhoznak ezt a kolhozt. A cséplőgépektől tovább indu­lunk, hogy megtekintsük a paradi- csomtermesztést, a zöldségestáblá­kat s a kolhoz gazdag állattenyé­szetét. DOLGOZÓ PARASZTOK! Kövessétek Halasi István nagyhalász! dolgozó pa-4 raszt példáját, aki 40 mázsa terményt adott „C“ jegyre a hazának! Terményetek beadásával kiizdjetek a békéért! BöKöNY KÖZSÉGI TANÁCS! A csütörtöki begyűjtési napra 3 vagon termény begyűjtését vállaltátok. Ti azonban 70 mázsánál lera- gadtatok! A járás rákjai közé tartoztok! NYÍREGYHÁZA VÁROS! A csiga gyorsabban halad nálatok. ígérgetés helyett inkább dolgozzatok! A terménybegyüjtésbcn utolsók vagytok! NYIRtURAI DOLGOZÓ PARASZTOK! Jakab Józseíné példáján lépjetek ti is a helyes útra, a nagyüzemi gazdálkodás útjára! Lépjetek be a ts,zcs-be! DOLGOZÓ PARASZTOK! Éberebbek legyetek, mint Kuudák János anarcst dolgozó paraszt, akinek hanyagsága és nemtörődömsége miatt 180 keresztje égett el! Beszéljenek termelőszövetkezeteink és csoportjaink tagjai háztáji gazdaságaikról Sok kívülálló egyéni yazaát ér­dekel a háztáji gazdaságok kér­dése. Nagy Lajos, a nagyhalászi ‘„Vörös csillag” tagja elmondhatja, hogy 1.200 öl földet hagyott a ház körül. Azelőtt nem volt jószága. Most éppen a szövetkezet segítette hozzá, hogy tehenet, sertést vásá­roljon. Jóltejelő tehene van istálló­jában, két sertése az ólban. Eyy hízó, egy hasaskoca. S van száz apró jószág az udvaron. Biró Ta­másnak ugyancsak 1.200 ülnyi földje van. S ahogy nem volt az­előtt jószága, úgy van most. Te­henet vett, hasaskoedja és két ki- zónakvalója van, amellett S0—90 szárnyas. A háztáji gazdaságok — nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy jómódúan éljenek a szövetkezeti parasztok. . > A holnapi termelőszövetkezeti nap hozzon fordulatot a tszcs fejlesztési agitáció területén Mindenütt látszik már a termelőszövetkezeti iőideken, mek-í kora gazdag terméssel tizet a föld, mekkora nagy eredményeket hozott idén is a szövetkezeti munka, a tudomány, a technika összefogása. Üj csoportok alakulása, az újbelépok számának szaporodása bizonyltja, hogy a termelőszövetkezetek iránti ér­deklődés nem csökkent — hatalmasan megnőtt! Itt az ideje, hogy a termelőszövetkezeti parasztok legjobbjai, a népnevelő* csoportok tagjai munkához lássanak. Itt az ideje, hogy minden szövetkezetben {elszámolják az aratás, cséplés idején kialakult olyan nézetnek még a legkisebb maradványát is, hogy; „most nem érünk rá a kívülállókkal foglalkozni, mert a ni un Ka dandár­ja van”. — A munka dandárját képezze termelőszövetkezeteink­ben minden időben az, hogy forduljanak kifelé, foglalkozzanak állandóan a kívülállókkal. Egy-egy népnevelő szövetkezeti pa­raszt környezetét mindig 5-6 egyéni gazda alkossa. Vigyék el őket a szövetkezet földjeire, gazdaságába, mutassák meg nekik a szövetkezeti életet. Számolják ki, hasonlítsák össze eredmé- nyeiket. Egyszóval, mutassák meg: boldog élet útja a szövetke­zeté, A holnapi termelőszövetkezeti napon döntő fordulatnak kell bekövetkeznie a tszcs fejlesztési agitáció területén. A ma esti csoportgyűlések határozata szerint munkához, komoiv mun­kához látnak a népnevelők. Elő kell segíteniük, hogy holnap és az elkövetkező napokban 85 előkészítő bizottságunk új cso­portokká alakuljon, minél több kisparcellás dolgozó paraszt válassza a felemelkedés útját. Kozák Istvdnék semmiért sem cserélnék el mostani életüket a régivel Kozák István brigádveüetö a nyirpazonyi „Gerő” termelőszövet­kezetben. Azazhogy most nem, mert jelenleg tiszti iskolán van. A néphadsereg tisztje lesz Kozák Istvánból, a pazonyi esperes volt nap­számosából ... A volt Liszkai „kúria”bokrai, virágai közt játszado­zik most két Kozák-csemete, ott lakik a család, a szövetkezet köz­ponti tanyáján. Nem abba a szűkös, szegényes életbe nőnek már fel, ami valaha apjuk, anyjuk előtt volt. — Szűkösen volt meg a ke- nyérnekvaló is, de másra csak úgyjutott, ha szájunktól vontuk el a falatot — mondja Kozákné. Tavaly tavasszal változott meg igazán az életük. Beléptek a „Gerő”-be. ősszel már nagykabáukat, lábbelit, sokféle ruhát vettek elszámolás után — nem kellett a falatot megvonni a szájuktól, mint azelőtt. Még kerékpárra is jutott, vadonatúj gépre. S büszkén di­csekszik Kozákné: — 1.500 forint még megvan, idén hozzátesszünk, s tehenet ve­szünk a pénzből. Fejőstehenet I Bőséggel lesz takarmány, munkaegy­ség után kapunk majd az idei termésből. 800 ölnyi földjük van, a háztáji gazdaság, ősszel már tehén is lesz, jelenleg hízó, 30 tyúk és csirke tartozik még a háztájihoz. S mi még Kozálcék. vagyonat — 428 hold a miénk, ötvenkét családé. Meg minden, ami a gaz­dasághoz tartozik — így mondja öntudattal Kozákné. — 250 mun­kaegysége volt a családnak augusztus elsejéig. Csak kenyérgabonából tizenhat és egynegyed mázsa jár a munkaegységre. S még a többi? Bor, gyümölcs, krumpli, takarmány, zöldség, cukor... — Kozák Ist­vánok semmiért sem cserélnék el mostani életüket a régivel...

Next

/
Oldalképek
Tartalom