Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-10 / 185. szám

1061 AUGUSZTUS 10, PÉNTEK A TSZCS-K MEGTISZTÍTÁSA AZ ODA NEM VALÓKTÓL: EGYET JELENT A FEJLESZTÉSSEL VILLÁM GYULAHÁZI DOLGOZÓ PARASZTOK) 106 százalékra teljesítettétek begyűjtési évi terve­teket) Üdvűzöl benneteket az egész megyei NAGYECSÉDI SZERZŐDÉSSZEGŐ CSÉPLŐMUNKÁSOK! Nagy szégyent hoztatok az egész falura! Megfutot­tatok a köteiességteliesités elől! DOLGOZÓ PARASZTOK) Ésik Sándor aranyosapáti dolgozó paraszt 900 szá­zalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét) így kűzd- jetek a békéért, az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megkötéséért) NAGYDOBOSI FÖLDMüVESSZÖVETKEZET ÜGYVEZETŐJE! Délután nem vagy hajlandó vételiiegyezni s ezzel hátráltatod a terménvbegyüjtést, a község versenyét s a kulákok malmára hajtod a vizet! Szombaton 93 mázsa termény feküdt a raktárban vételijegyzés nélkül! A falu dolgozó parasztsága megköveteli tőled, hogy ké- nyelmeskedés helvett becsületesen dolgozz! MÁNDOKI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI BOLTKEZELŐI Az íp&rcikkutalvá nay ítl megjutalmazott dolgozó parasztok vasárnap vásárolni akartai^ a boltot aananan zárva találták. - --­Amikor a cséplőmunkások nagyrésze csépel, dol­gozó parasztijaink hordják a terményt, talán te is ki­bírod a vasárnapi nyitvatartás „fáradalmait14? Dögéi Imre elvtárs, a magyar országgyűlés elnöke tart vasárnap ' beszámolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól ]\ryfrbog-áton Nem is olyan régen, még esz­tendővel ezelőtt úgy Ismerték Vas- megyeren Bráz István 5 holdas kis- parasztot, mint a tszcs legnagyobb ellenségét Nőm csak róla tartottól; ezt a csoporttagok, a falu vezetői hanem még sok társáról. „Nem ér­demes azokkal beszélni se" — Így tartotta a csoporttagok, a falu ve­zetőinek jór&ze, akikkel pedig együtt cselédeskedett még pár esz­tendeje a J-lehtman-hirtokon. A jó eredmények szerzik meg elsősorban a tszcs, a nagyüzemi gazdálkodás tekintélyét Brázék, Sinkáék, M&kalék, Gáspár ék is más szemmel nézik már a csopor­tot. Mült héten 12, e héten 5 egyé­nileg dolgozó paraszt segíti a hor­dást a csoportnak, köztük Brázék is. 20 forintos munkaegységet kap­nak egyelőre, de még jön hozzá 5 —10 forint, aszerint milyen értékű lesz a „Micsurin”-ban a munkaegy­ség. Közben körül is nézhetnek alaposan. Láthatták, hogy nem mese: 15.40-es átlagot ad holdankint a búza és a rozs, 22 kilót nyom egy kereszt a csoportban, sajátjuk nem volt több 18-nál. így volt a do­hánnyal is. 10 mázsát ad a csoport „Szabolcsi”-ja, az övék meg 6—7 mázsát. , De az árpa! Az volt az igazi cso­da. 25 mázsa egy holdon, hire terjedt megyeszerte. Brázéké, de a falubelieké általában nem haladta túl a 13—15 mázsát. Nézelődött, forgolódott Bráz Ist­ván, aztán csak odafordult Maka­ra Istvánhoz, az egyik csoporttag­hoz: Adjatok már abból az u«zl árpá­ból, vagy 30 kilót. Csak vetőmag­nak. Megfizetem, amit kértek érte. A fenét — válaszolta Makara. Mondok én okosabbat. Gyere be közénk. Megmunkáljuk együtt a te földedet is. Láthatod, hogy job­bam Jársz «—* Hát nem mondom, mennék is, gondolkozók rajta. Csak ne lenne a nagy eltérés. Nem Így láttám én a Szovjetunióban. Nagyobb volt ott a fegyelem, a munkánál. Nem tűrték az ilyeneket, mint ti, hogy egyesek nyoickor mentek aratáskor is a munkába. Meg aztán, aki megy, megy, aki nem, az marad. Úgy kellene tenni az olyanokkal, mint Bacsakainéval. Bácskái Petemét multkorábar. ’zárta ki a csoport. Hónapok óta szította a hangulatot a csoportban, a faluban. a csoport ellen. Az ura Pestre ment, a fejadagot eladták, utána azt kiabálta a fa­luban, hogy „korpán él a csoport, éheznek, nincs mit enni". Van még ellenség a csoportban, jól látják a kívülállók. Látják a csoporttagok is, mégis megtűrik maguk közt. Dankónét kidobták a földmüvesszövetkezetből, mert ku­lákokkal paktált, a kulákok szeke­rét tolta világéletében. A földmű vessző vet kőzetnek kiutalt zsír, fű­szer, ruhaanyag jórésze, még ml előtt látták volna, Szabó Károly kulákhentes, Nemes Tál iné, Szűcs Antal, meg a többi kulák lakásá­ra Vándorolt. Ha a csoportban megjelenik, már felbomlik a mun­ka, kitör a veszedelem. Jól fújja Itankóné — kulákharát-al nótáját A . föjdműveaszövetkezetből kitet­ték, a csoport meg megtűrt, de ami még súlyosabb, a pártszervezet tagja még most Is. A másik mértígkeverő, Danjcóné barátnője BírónA Még a faluban is a csoportot rágalmazza. Bíró Sándor az urasági kertész volt. még ma is tartja a régi kapcsola­tokat. Egy csapat fiatalt üldözött ki a csoportból, akik nem bírtak vele dolgozni. Visszajönnek — üzengetik — ha Bíróék nem lesz nek a csoportban. Ezt tartja a kívülállók egész sora, akik már a csoport kapójá­ban sorakoznak. A pártszervezel, a csoport tagsága tétovázott eddig, pedig láthatják, hogy a csoport megtisztítása az oda nem valóktól, • 1 <*’ - ! .1 . ..... az ellenség ügynökeitől, a csoport erősödését, fejlődését biztosítja. Ki kell zárni azokat, akik a becsül? tes kis- és középparasztok előtt el­homályosítják a csoport tőnyes ered­ményeit, biztos, boldog jövőjét. Egy héttel ezelőtt tért haza a Szovjetunióból a 200 tagú ma­gyar parasztküldöttség, Azóta már számtalan község dolgozó parasztsága hallott a szovjet kolhozparasztok boldog életé­ről. Parasztküldötteink több helyen beszámoltak már a da- gesztáni, kubáni, ukrajnai és a grúziai kolhozok gazdag termés­eredményeiről, a kolhozparaszt­ság munkáját megkönnyítő leg­korszerűbb gépekről, az egyes kolhoztagok bőséges jövedelmé­ről. Az igaz szó nyomán száz és száz dolgozó paraszt lépett már a termelőszövetkezeti cso­portokba, vagy alakított úi csoportot. Parasztkiildötteínk most sorra járják a falvakat s választ adnak mindazokra a kérdésekre, melyekkel megbíz­ták őket a dolgozó parasztok. Vasárnap Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke, aki a 200 tagú parasztküldöttség ve­zetője volt, Nyírbogáton tart be­számolót a Szovjetunióban szer­zett tapasztalatairól, Nemcsak a nyírbogáti, de a környékbeli községek dolgozó parasztjai is nagy érdeklődéssel váriák Dö­géi elvtárs beszámolóját. A legsürgősebben hozzák rendbe mindenütt a dohány pajtákat! A dohánytermelők jól tudják, elérkezett az aljlevelek törésének ideje. Haladéktalanul szükség lesz a rendbehozott doliánypajtákru, helyesebben sokhelyütt máris szükség van. A nyírpazonyi „Gerő" ter­melőszövetkezet idejében gondoskodott a doháhypajtúk rendbehozá- . sáról. Négy pajtájuk van. Három fából, egy betonból — ezt nemrég építették. Képünk a „Gerő” egyik deszkapajtájáról és a nemrég elkészült betonpajtáról. Serényen folyik ott a munka. A szövetkezét tíz má­zsás átlagot vár, alaposan megtelik a négy pajta. Az egyéniek föld­jén jó, ha feleannyi dohánytermés lesz. (TersZé;’a tsz. inár palán­táit május régén az egyénieknek m*g fejlett palántájuk sem vblt. S míg a tsz. háromszor, alaposan, géppel szántotta a dolníúyföldét, ad­dig az egyéniek egyszer* is gyengén szántottak. A sZöVétkeZetl 'gaz­dálkodás fölénye Buzonyban Itt is kidomborodott.) Azonban az aljlevelek törésére nem mindenütt készültek fel olyan jól, mint a pazonyiak. A ’vasmegyeri „Micsurin" tsz., a 25 mázsás árpájáról híres szövetkezet későn kapott észbe, illetve „nem kalku­lálta bele”, hogy a nagyhalászi gépállomás halasztani fogja a dol­gát. Az történt, hogy a vasmegyevi-„Micsurin" bontásanyagból új paj­tát épít. Azonban kevés az igájuk, s'ü gépállomás Vontatóját kérték, hogy segítsen az anyagszállításnál. A vontatót jó pár napig azonban csak ígérte a gépállomás, míg végre szerdán délre megérkezett. Jó .pár napot késtek a „Micsurin"-bejlek. I’ersze, nemcsak a gépállomás a hibás. Miért, nem vonták be néhány kívülálló fogatát, mint a hordás munkájánál?! • • Nincs inostmfir haladék. Minden termelőszövetkezetben, az egyé­nek portáin legyének’rendben a pajták, ne legyen semmi akadály a letört aljlevelek elhelyezésénél. ■ A TERMELŐSZÖVETKEZETI FEJLESZTÉS AGITÁCIÓ JÁNAK ESTI TANFOL Y A MAIRÓL A Magyar Dolgozók pártja II. Kongresszusa a kommunisták, a magyar dolgozó nép számára így jelölte még á végrehajtandó fel­adatot: „A Kongresszus megálla­pítja. hogy a Bárt és az ország előtt álló'döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista* átszer­vezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazda. Ságunk egységes, szocialista alapja, nák megteremtése”. E hatajinas feladat megvalósításának harcosai if népnevelők, llákosi elvtárs ki­hangsúlyozta a Pártkongresszuson: „A döntő tényező ebben, hogy dol­gozó parasztságunk önként, magá­tól. saját belátásából és meggyő­ződéséből lépjen erre az álra. A parasztság zöme csak a saját ta­pasztalata alapján, csak az általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra. Meggyorsítani bzt a fejlődést csak a meggyőzés és meggf/ő'zbdés eszközével lehet'’, iéépnévelőink hivatottak arra,' hogy d meggyőzés eszközével az ‘új út­ra segítsék dolgozó parasztjainkat. Bártszervezeteink segítséget nyúj­tanak a népnevelőknek azzal, hogy két estén ágitációs tanfolyamon vi­tatják meg1 a termelőszövetkezeti fejlesztés agitációjúnak ' kérdéseit. A tanfolyamokon az arra alkalmas népnevelők; ' az előkészítő1 'bizott­ság tagjai, falujárók vesznek részt. Az első eiőadásón arról lesz szó, hogy miről kelj Beszélni a termelő­szövetkezeti agitáció során. Beszél­ni kell arról, hogy egyedül a: hagy. üzemi szövetkezeti gazdálkodás út­ja az. amely képes felemelkedést biztosítani’a dolgozó parasztok szd. mára. AgitációríSnak a helyi érvek­re kell felépülnie. A szövetkezeti gazdálkodás eredményei messze fe­lülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eredményeit. Vannak ugyan kiemelkedő eredmé­nyek az egyéni parcellákon is. azokban egjllíleü éjfjr” e^éhilég gazdálkodó dölgözó paraszt éem tudja folyamatosan, állandóan ezt a magas eredményt megtartani, vagy éppenséggel fokozni. Erre nincs lehetőség a kisparcellúk szűk határai kőzötf. A iásliódi „Vorosi- Ion” termelőszövetkezeti' csoport a. tavalyi 0 és félmdzsás búzaátlaga helyett Jj mázsa 90 kilós átlagot ért el az idén. Cukorrépából höl- dankint 180 mázsás termésre szá­mítanak, ennél azonban több lesz. A bedőbokori „Szabad Nép’’ terme­lőszövetkezet kukoricájának csodájá­ra járnak. Kgy-egy száron két ág is van s rajtuk 3—4 cső. Mi a tit­ka a magas terméseredménynek? A gépi talajinüvelés, a műtrágyázás, a négyzetes vetés, a pótbéporzás. Mindezt' azonban nem lehet meg­tenni’a kisparcelján. A szövetkézen gazdálkodás lehetővé tbszi, 'lwgy dolgözó parasztjaink örök szövetsé­get kössenek a gépekkel, a tudó. monnyal, "technikával. Az állatte­nyésztésnek is mestereivé válnak a szövetkezetben, nem forgáCSolődik el tudásuk, tehetségük, hanem min. denki ott kamatoztathatja, ahol a legjbbban tudja. A természet igeh nagy károkat okoz a földművesnek. A természetet legyőzni egyedül nem képes egyetlen dolgozó paraszt sem. Az aszály s más Csapás ellen csak a nagyüzemi gazdálkodás nyújt segítséget olyanformán, hogy lehetővé válik az öntözés, erdősí­tés, pólbeporzús. Több a kérését a csoportban. Baráth Péter, a nyír­bogáti ..Kossuth’’ tagja bizony ne. hezen birkózott ai élettel, inig egyedül viaskodott. Most a fejada­gon kívül 15—20 mázsa termény jtlt neki. Házat épített mióta a csoportba belépett, sertést hizlal és sok minden mást tudott és tud vá- sárolhi, amiről régét! nem IS ál­modhatott. 8 a jövedelemelosztás igazságos: aki többet dolgozik, az többet keres. Ezt biztosítja a leg­utóbb megjelent minisztertanácsi rendelet a jövedelemelosztásról. A nagyüzemi gazdálkodás ajlhatja meg a dolgozó parasztasszonyoknak is a felemelkedést. A napküziottho- nok, bölcsődék, a társadalombizto­sítás, a szülési, szoptatási szabad­ság, a tanulás — 'mihdek édestest­vér a szövetkezeti úttal s mindez lehetővé teszi, hogy a nő is egyen­rangú félként küzdjön a szocialis­ta haza felépítéséért. Vannak még kezdéti nehézségek s erről ié be­szélniük kell a népnevelőknek. Bát­ran fél kell tárni a hibákat, mert ez a bátor kritika meggyőzi a dol­gozó parasztokat arról, hogy a meglévő csoportok a hibákat meg akarják szüntetni és meg is szün­tetik 1 Beszéljenek a népnevelők arról is, hogy az ellenség szeretné, útját (Úlani a dolgozó parasztok felemelkedésének s mindént elköi vet, hogy meggátolja a szövetkeze, ték fejlődését. A tanfolyam második részében arról lesz szó: hogyan agitáljunk. '&é agitáció főformájának az egyé­ni beszélgetésnek kell lenni. Ter­mészetesen e mellett csoportos be­szélgetéseket Is szervezzenek nép­nevelőink. A legjobb agitátorok legyenek a csopor.fejlesztés szó­szólói s a legjobb agitátorok ma­guk a termelőszövetkezeti csoport­tagok, akik saját példájukkal tud­ják meggyőzni a dolgozó paraszto­kat. Legyen minden népnevelővel ceruza -és papír, hogy számvetést tudjon tenni minden háznál. Le­gyen nála alapszabályzat s azt is­merje alaposan. Vigye magával a „Termelőszövetkezeti Hiradót”. a megyei népneveiőbrossurát. A cso­portfejlesztésnél használjuk a szem­léltető agitáció eszközét is. Hasz, miijük fel a kultúrcsoportokat, ■ a filmet és legfőképpen, szervezzük meg a termelőszövetkezeti csopor. fok’ állandó látogatását. Hívjuk meg az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat: nézzék meg a csoport eredményeit, látogassák Meg a csoporttagok házait,, nézzék meg szekrényeikét1 és saját sze­műkkel győződjenek meg a szövéf- kezeti gazdálkodás helyességéről. Igen nagy segítséget jelent szá- Munkra az a tény. hogy szátoós dolgozó paraszt vehetett részt nr- gyénkből is a Szovjetunióban járt parasztküldöttségfren. Ezek elhozták hírét’ annak a boldog életnek, ame­lyetf mi meg akarunk valósítani. Beszámolók, sajtócikkek alapján, szüntelenül beszéljenek népnevelőink a kolhozok boldog életéről, nagy eredményeiről. Lelkesítse agitáto­rainkat az a nagyszerű érzés, hogy jelenleg leghatalmasabb, legnagyobb feladat megoldását bízta rájuk a, Tárt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom