Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-10 / 185. szám
1061 AUGUSZTUS 10, PÉNTEK A TSZCS-K MEGTISZTÍTÁSA AZ ODA NEM VALÓKTÓL: EGYET JELENT A FEJLESZTÉSSEL VILLÁM GYULAHÁZI DOLGOZÓ PARASZTOK) 106 százalékra teljesítettétek begyűjtési évi terveteket) Üdvűzöl benneteket az egész megyei NAGYECSÉDI SZERZŐDÉSSZEGŐ CSÉPLŐMUNKÁSOK! Nagy szégyent hoztatok az egész falura! Megfutottatok a köteiességteliesités elől! DOLGOZÓ PARASZTOK) Ésik Sándor aranyosapáti dolgozó paraszt 900 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét) így kűzd- jetek a békéért, az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötéséért) NAGYDOBOSI FÖLDMüVESSZÖVETKEZET ÜGYVEZETŐJE! Délután nem vagy hajlandó vételiiegyezni s ezzel hátráltatod a terménvbegyüjtést, a község versenyét s a kulákok malmára hajtod a vizet! Szombaton 93 mázsa termény feküdt a raktárban vételijegyzés nélkül! A falu dolgozó parasztsága megköveteli tőled, hogy ké- nyelmeskedés helvett becsületesen dolgozz! MÁNDOKI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI BOLTKEZELŐI Az íp&rcikkutalvá nay ítl megjutalmazott dolgozó parasztok vasárnap vásárolni akartai^ a boltot aananan zárva találták. - --Amikor a cséplőmunkások nagyrésze csépel, dolgozó parasztijaink hordják a terményt, talán te is kibírod a vasárnapi nyitvatartás „fáradalmait14? Dögéi Imre elvtárs, a magyar országgyűlés elnöke tart vasárnap ' beszámolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól ]\ryfrbog-áton Nem is olyan régen, még esztendővel ezelőtt úgy Ismerték Vas- megyeren Bráz István 5 holdas kis- parasztot, mint a tszcs legnagyobb ellenségét Nőm csak róla tartottól; ezt a csoporttagok, a falu vezetői hanem még sok társáról. „Nem érdemes azokkal beszélni se" — Így tartotta a csoporttagok, a falu vezetőinek jór&ze, akikkel pedig együtt cselédeskedett még pár esztendeje a J-lehtman-hirtokon. A jó eredmények szerzik meg elsősorban a tszcs, a nagyüzemi gazdálkodás tekintélyét Brázék, Sinkáék, M&kalék, Gáspár ék is más szemmel nézik már a csoportot. Mült héten 12, e héten 5 egyénileg dolgozó paraszt segíti a hordást a csoportnak, köztük Brázék is. 20 forintos munkaegységet kapnak egyelőre, de még jön hozzá 5 —10 forint, aszerint milyen értékű lesz a „Micsurin”-ban a munkaegység. Közben körül is nézhetnek alaposan. Láthatták, hogy nem mese: 15.40-es átlagot ad holdankint a búza és a rozs, 22 kilót nyom egy kereszt a csoportban, sajátjuk nem volt több 18-nál. így volt a dohánnyal is. 10 mázsát ad a csoport „Szabolcsi”-ja, az övék meg 6—7 mázsát. , De az árpa! Az volt az igazi csoda. 25 mázsa egy holdon, hire terjedt megyeszerte. Brázéké, de a falubelieké általában nem haladta túl a 13—15 mázsát. Nézelődött, forgolódott Bráz István, aztán csak odafordult Makara Istvánhoz, az egyik csoporttaghoz: Adjatok már abból az u«zl árpából, vagy 30 kilót. Csak vetőmagnak. Megfizetem, amit kértek érte. A fenét — válaszolta Makara. Mondok én okosabbat. Gyere be közénk. Megmunkáljuk együtt a te földedet is. Láthatod, hogy jobbam Jársz «—* Hát nem mondom, mennék is, gondolkozók rajta. Csak ne lenne a nagy eltérés. Nem Így láttám én a Szovjetunióban. Nagyobb volt ott a fegyelem, a munkánál. Nem tűrték az ilyeneket, mint ti, hogy egyesek nyoickor mentek aratáskor is a munkába. Meg aztán, aki megy, megy, aki nem, az marad. Úgy kellene tenni az olyanokkal, mint Bacsakainéval. Bácskái Petemét multkorábar. ’zárta ki a csoport. Hónapok óta szította a hangulatot a csoportban, a faluban. a csoport ellen. Az ura Pestre ment, a fejadagot eladták, utána azt kiabálta a faluban, hogy „korpán él a csoport, éheznek, nincs mit enni". Van még ellenség a csoportban, jól látják a kívülállók. Látják a csoporttagok is, mégis megtűrik maguk közt. Dankónét kidobták a földmüvesszövetkezetből, mert kulákokkal paktált, a kulákok szekerét tolta világéletében. A földmű vessző vet kőzetnek kiutalt zsír, fűszer, ruhaanyag jórésze, még ml előtt látták volna, Szabó Károly kulákhentes, Nemes Tál iné, Szűcs Antal, meg a többi kulák lakására Vándorolt. Ha a csoportban megjelenik, már felbomlik a munka, kitör a veszedelem. Jól fújja Itankóné — kulákharát-al nótáját A . föjdműveaszövetkezetből kitették, a csoport meg megtűrt, de ami még súlyosabb, a pártszervezet tagja még most Is. A másik mértígkeverő, Danjcóné barátnője BírónA Még a faluban is a csoportot rágalmazza. Bíró Sándor az urasági kertész volt. még ma is tartja a régi kapcsolatokat. Egy csapat fiatalt üldözött ki a csoportból, akik nem bírtak vele dolgozni. Visszajönnek — üzengetik — ha Bíróék nem lesz nek a csoportban. Ezt tartja a kívülállók egész sora, akik már a csoport kapójában sorakoznak. A pártszervezel, a csoport tagsága tétovázott eddig, pedig láthatják, hogy a csoport megtisztítása az oda nem valóktól, • 1 <*’ - ! .1 . ..... az ellenség ügynökeitől, a csoport erősödését, fejlődését biztosítja. Ki kell zárni azokat, akik a becsül? tes kis- és középparasztok előtt elhomályosítják a csoport tőnyes eredményeit, biztos, boldog jövőjét. Egy héttel ezelőtt tért haza a Szovjetunióból a 200 tagú magyar parasztküldöttség, Azóta már számtalan község dolgozó parasztsága hallott a szovjet kolhozparasztok boldog életéről. Parasztküldötteink több helyen beszámoltak már a da- gesztáni, kubáni, ukrajnai és a grúziai kolhozok gazdag terméseredményeiről, a kolhozparasztság munkáját megkönnyítő legkorszerűbb gépekről, az egyes kolhoztagok bőséges jövedelméről. Az igaz szó nyomán száz és száz dolgozó paraszt lépett már a termelőszövetkezeti csoportokba, vagy alakított úi csoportot. Parasztkiildötteínk most sorra járják a falvakat s választ adnak mindazokra a kérdésekre, melyekkel megbízták őket a dolgozó parasztok. Vasárnap Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke, aki a 200 tagú parasztküldöttség vezetője volt, Nyírbogáton tart beszámolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól, Nemcsak a nyírbogáti, de a környékbeli községek dolgozó parasztjai is nagy érdeklődéssel váriák Dögéi elvtárs beszámolóját. A legsürgősebben hozzák rendbe mindenütt a dohány pajtákat! A dohánytermelők jól tudják, elérkezett az aljlevelek törésének ideje. Haladéktalanul szükség lesz a rendbehozott doliánypajtákru, helyesebben sokhelyütt máris szükség van. A nyírpazonyi „Gerő" termelőszövetkezet idejében gondoskodott a doháhypajtúk rendbehozá- . sáról. Négy pajtájuk van. Három fából, egy betonból — ezt nemrég építették. Képünk a „Gerő” egyik deszkapajtájáról és a nemrég elkészült betonpajtáról. Serényen folyik ott a munka. A szövetkezét tíz mázsás átlagot vár, alaposan megtelik a négy pajta. Az egyéniek földjén jó, ha feleannyi dohánytermés lesz. (TersZé;’a tsz. inár palántáit május régén az egyénieknek m*g fejlett palántájuk sem vblt. S míg a tsz. háromszor, alaposan, géppel szántotta a dolníúyföldét, addig az egyéniek egyszer* is gyengén szántottak. A sZöVétkeZetl 'gazdálkodás fölénye Buzonyban Itt is kidomborodott.) Azonban az aljlevelek törésére nem mindenütt készültek fel olyan jól, mint a pazonyiak. A ’vasmegyeri „Micsurin" tsz., a 25 mázsás árpájáról híres szövetkezet későn kapott észbe, illetve „nem kalkulálta bele”, hogy a nagyhalászi gépállomás halasztani fogja a dolgát. Az történt, hogy a vasmegyevi-„Micsurin" bontásanyagból új pajtát épít. Azonban kevés az igájuk, s'ü gépállomás Vontatóját kérték, hogy segítsen az anyagszállításnál. A vontatót jó pár napig azonban csak ígérte a gépállomás, míg végre szerdán délre megérkezett. Jó .pár napot késtek a „Micsurin"-bejlek. I’ersze, nemcsak a gépállomás a hibás. Miért, nem vonták be néhány kívülálló fogatát, mint a hordás munkájánál?! • • Nincs inostmfir haladék. Minden termelőszövetkezetben, az egyének portáin legyének’rendben a pajták, ne legyen semmi akadály a letört aljlevelek elhelyezésénél. ■ A TERMELŐSZÖVETKEZETI FEJLESZTÉS AGITÁCIÓ JÁNAK ESTI TANFOL Y A MAIRÓL A Magyar Dolgozók pártja II. Kongresszusa a kommunisták, a magyar dolgozó nép számára így jelölte még á végrehajtandó feladatot: „A Kongresszus megállapítja. hogy a Bárt és az ország előtt álló'döntő, stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista* átszervezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazda. Ságunk egységes, szocialista alapja, nák megteremtése”. E hatajinas feladat megvalósításának harcosai if népnevelők, llákosi elvtárs kihangsúlyozta a Pártkongresszuson: „A döntő tényező ebben, hogy dolgozó parasztságunk önként, magától. saját belátásából és meggyőződéséből lépjen erre az álra. A parasztság zöme csak a saját tapasztalata alapján, csak az általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra. Meggyorsítani bzt a fejlődést csak a meggyőzés és meggf/ő'zbdés eszközével lehet'’, iéépnévelőink hivatottak arra,' hogy d meggyőzés eszközével az ‘új útra segítsék dolgozó parasztjainkat. Bártszervezeteink segítséget nyújtanak a népnevelőknek azzal, hogy két estén ágitációs tanfolyamon vitatják meg1 a termelőszövetkezeti fejlesztés agitációjúnak ' kérdéseit. A tanfolyamokon az arra alkalmas népnevelők; ' az előkészítő1 'bizottság tagjai, falujárók vesznek részt. Az első eiőadásón arról lesz szó, hogy miről kelj Beszélni a termelőszövetkezeti agitáció során. Beszélni kell arról, hogy egyedül a: hagy. üzemi szövetkezeti gazdálkodás útja az. amely képes felemelkedést biztosítani’a dolgozó parasztok szd. mára. AgitációríSnak a helyi érvekre kell felépülnie. A szövetkezeti gazdálkodás eredményei messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eredményeit. Vannak ugyan kiemelkedő eredmények az egyéni parcellákon is. azokban egjllíleü éjfjr” e^éhilég gazdálkodó dölgözó paraszt éem tudja folyamatosan, állandóan ezt a magas eredményt megtartani, vagy éppenséggel fokozni. Erre nincs lehetőség a kisparcellúk szűk határai kőzötf. A iásliódi „Vorosi- Ion” termelőszövetkezeti' csoport a. tavalyi 0 és félmdzsás búzaátlaga helyett Jj mázsa 90 kilós átlagot ért el az idén. Cukorrépából höl- dankint 180 mázsás termésre számítanak, ennél azonban több lesz. A bedőbokori „Szabad Nép’’ termelőszövetkezet kukoricájának csodájára járnak. Kgy-egy száron két ág is van s rajtuk 3—4 cső. Mi a titka a magas terméseredménynek? A gépi talajinüvelés, a műtrágyázás, a négyzetes vetés, a pótbéporzás. Mindezt' azonban nem lehet megtenni’a kisparcelján. A szövetkézen gazdálkodás lehetővé tbszi, 'lwgy dolgözó parasztjaink örök szövetséget kössenek a gépekkel, a tudó. monnyal, "technikával. Az állattenyésztésnek is mestereivé válnak a szövetkezetben, nem forgáCSolődik el tudásuk, tehetségük, hanem min. denki ott kamatoztathatja, ahol a legjbbban tudja. A természet igeh nagy károkat okoz a földművesnek. A természetet legyőzni egyedül nem képes egyetlen dolgozó paraszt sem. Az aszály s más Csapás ellen csak a nagyüzemi gazdálkodás nyújt segítséget olyanformán, hogy lehetővé válik az öntözés, erdősítés, pólbeporzús. Több a kérését a csoportban. Baráth Péter, a nyírbogáti ..Kossuth’’ tagja bizony ne. hezen birkózott ai élettel, inig egyedül viaskodott. Most a fejadagon kívül 15—20 mázsa termény jtlt neki. Házat épített mióta a csoportba belépett, sertést hizlal és sok minden mást tudott és tud vá- sárolhi, amiről régét! nem IS álmodhatott. 8 a jövedelemelosztás igazságos: aki többet dolgozik, az többet keres. Ezt biztosítja a legutóbb megjelent minisztertanácsi rendelet a jövedelemelosztásról. A nagyüzemi gazdálkodás ajlhatja meg a dolgozó parasztasszonyoknak is a felemelkedést. A napküziottho- nok, bölcsődék, a társadalombiztosítás, a szülési, szoptatási szabadság, a tanulás — 'mihdek édestestvér a szövetkezeti úttal s mindez lehetővé teszi, hogy a nő is egyenrangú félként küzdjön a szocialista haza felépítéséért. Vannak még kezdéti nehézségek s erről ié beszélniük kell a népnevelőknek. Bátran fél kell tárni a hibákat, mert ez a bátor kritika meggyőzi a dolgozó parasztokat arról, hogy a meglévő csoportok a hibákat meg akarják szüntetni és meg is szüntetik 1 Beszéljenek a népnevelők arról is, hogy az ellenség szeretné, útját (Úlani a dolgozó parasztok felemelkedésének s mindént elköi vet, hogy meggátolja a szövetkeze, ték fejlődését. A tanfolyam második részében arról lesz szó: hogyan agitáljunk. '&é agitáció főformájának az egyéni beszélgetésnek kell lenni. Természetesen e mellett csoportos beszélgetéseket Is szervezzenek népnevelőink. A legjobb agitátorok legyenek a csopor.fejlesztés szószólói s a legjobb agitátorok maguk a termelőszövetkezeti csoporttagok, akik saját példájukkal tudják meggyőzni a dolgozó parasztokat. Legyen minden népnevelővel ceruza -és papír, hogy számvetést tudjon tenni minden háznál. Legyen nála alapszabályzat s azt ismerje alaposan. Vigye magával a „Termelőszövetkezeti Hiradót”. a megyei népneveiőbrossurát. A csoportfejlesztésnél használjuk a szemléltető agitáció eszközét is. Hasz, miijük fel a kultúrcsoportokat, ■ a filmet és legfőképpen, szervezzük meg a termelőszövetkezeti csopor. fok’ állandó látogatását. Hívjuk meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat: nézzék meg a csoport eredményeit, látogassák Meg a csoporttagok házait,, nézzék meg szekrényeikét1 és saját szeműkkel győződjenek meg a szövéf- kezeti gazdálkodás helyességéről. Igen nagy segítséget jelent szá- Munkra az a tény. hogy szátoós dolgozó paraszt vehetett részt nr- gyénkből is a Szovjetunióban járt parasztküldöttségfren. Ezek elhozták hírét’ annak a boldog életnek, amelyetf mi meg akarunk valósítani. Beszámolók, sajtócikkek alapján, szüntelenül beszéljenek népnevelőink a kolhozok boldog életéről, nagy eredményeiről. Lelkesítse agitátorainkat az a nagyszerű érzés, hogy jelenleg leghatalmasabb, legnagyobb feladat megoldását bízta rájuk a, Tárt!
