Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

1951 AUGUSZTUS 7, KEDD íf Sok-sok kincset hozott haza tarsolyában L. Szász Simon, az ibrányiak Szovjetunióban járt küldötte L. Szász Simont, az ibrányi kül­döttet Nyíregyházától sógora, Nagy Béla a nyíregyházi ,, Dózsa" ter­melőszövetkezet tagja is elkísérte. Egymásután tette fel kérdéseit a sógor. Minden egyes hangosan ki­ejtett kérdésben ott rejlett Nagy Béla másik ki nem mondott kérdé­se is: .Vájjon milyen lesz később, vájjon mit hoz. a, nekünk még új­nak tűnő közös munka. Milyen less a későbbi életünk? L. Szász Simon erre is választ adott. Nagy Bélának, a többi utasoknak. Mert mindenki hallgatta a vonatban is. Amint észrevették az utasok, hogy miről beszél L. Szász Simon. a je­gek mind arrajordulva hallgatták azt. Még a kalauzt is csendesebb beszédre pisszegték le. súgva mond­ták egymásnak L. Szász Simonra mutatva: „A kétszáztagú paraszt, küldöttség egyik tagja. Most jött a Szovjetunióból'’. L. Szász Simon pedig beszélt. Beszélt a szovjet kolhozparasztok boldog életéről, beszélt a hektdronkinti 40 mázsás búzatermésekről, az ágasbúzáról, ami 60 mázsát is megad, beszélt az egyik afganisztáni kolhoz özvegy e brigádv/:etőnőjéröl, aki a négy. ventagú részlegküldöttséget egyma­ga vendégelte meg vacsorával, üe milyen vacsorával!. ,.7’izenkílenc- féle étel és tizfajta bor került az asztalra” — mondja — de alig, hogy végeztünk a vacsorával, hív­tak a többi kolhoztagok is maguk­hoz. Szétszéledtünk. Ahova én menteni, alig egy fel óra múlva terítettek vacsorához. Meg akartak sértődni, mikor mondtam, hogy én már vacsoráztam. Muszáj volt leülni velük. Ők már nem számí­tottak vendégre és Így _,csak” tiz- fogásos volt a vacsora, de a bort olt is megtaláltam mind a tízfaj­tát. így volt az mindenütt, amerre csak mentünk. Gazdag, boldog em­ber a szovjet kolhozparaszt...'’ — De miez.'r — állnak jel és néznek ki a kocsiablakon az uta. sok, ahogy Ibrany állomására fut be a vonat Az állomás előtt mintegy hétszáz ember, az úttörők éneke és az MSZT zenekar hangjai mellett várják a vonat érkezését. Mert nagy esemény ez az ibrányiak éle­tében. Hazajött az ibrányi pa- rásztküldött, aki a saját meglátá­sa, után fogja elmondani, hogy vájjon tényleg érdemes-e * felese, rélni a régi megszokottat az újjal. A vonat megáll és a zene, ének hangjai mellett kiszáll a falu büsz­kesége. Az első ölelés a családé, az asszonyé és a gyerekeké, majd jönnek mind, akik csak közelébe tudnak férkőzni a tömegből. Ott. mindjárt az állomás előtt sorra üdvözlik L. Szász Simont az egész falu nevében a különböző szervező, tek■ A Párt, a termelőcsoportok, a ' tanács, az MNDSZ, az úttörők, a. DISZ. Mindenkinek van egy pár kedves, jó szava. Majd az üdvözlő rövid beszédek után L. Szász Simon köszöni meg a meleg fogadtatást. én mar választottam ; — Dolgozó társaim — mondja — most mégegyszer megköszönöm á Pártnak és nektek is. hogy én is ott lehettem a Szovjetunióban járt parasztküldöttek között. Úgy ahogy ti kértétek, elindulásom előtt, min­uet megnéztem és amit láttam azt ugyanúgy fogom nektek elmondani, mint az a valóságban van. Se hoz. zá semmit nem teszek, se el nem veszek belőle. Most ez alatt a pár perc alatt, nem tudok nektek sokat mondani, de egymásután mindent elmondok nektek napokon keresz­tül. Most csak annyit mondok nek- "t'ek. hogy: Én már választottam és a harmadik típusú termclöcso. portba léptem be.-----Hát igaz? — hallani itt is, ott is az ünneplésre kivonultak kö- gott —ö is jobbnak látja az újat. Pedig szépen jövedelmezett neki a kilenc holdja úgyis. Sok szépet kel. lett neki látni a Szovjetunióban, hogy ilyen hirtelen határozta el ínagát és a közös munkát választ­ja. No, de majd elmondja nekünk is: mit látott. A termelőcsoport elnöke még be­jelenti, hogy az esti szövetkezeti gyűlésre L. Szász Simon is eljön és olt már beszámol a látottakról. Most meg. hagyjuk őt családja körében pihenni. Ne zavarja őt senki, öt órától úgyis a miénk lesz, akkor elmondja tapasztalatait”, A NÖKRyjL ÉS A GYERMEKEKRŐL És L. Szász Simon családjával hazament. Az udvarra érve első dolga volt ott körülnézni. Mindent rendben talált. A szalmakazal el­árulta, hogy már a cséplésen is túl vannak. Megkérdezte a beadást. Apja, L. Szász Béla büszkén mond­ja a fiának. 3 mázsa kötelező helyett 9 és fél mázsát vittem be. Úgy gondol­tam, te is így csináltad volna... Hát akkor már bent vagyunk a csoportban...? — néz kérdőn a fiá­ra. Azt, hogy gondoltad meg? — Csak a szemem, meg az eszem után mentem — adja meg a rövid választ a fiú. Ve ez az öregnek elég. Tudja, hogy amit fia tett az csak jó lehet.­Bent aztán alig öltözik dt L. Szász Simon, jönnek egymásután a türclmctlenkedők. Csigánál János, ifi. Kató Ruben, Roma Rubcnné, meg a többiek nem tudják kivárni az estét, szeretnének előbb is valamit hallani, hogy mit látott Simon as egy hónap alatt. Kérdeznek, L. Szász Simon pedig mindenre vála­szol. Mikor a szovjet nők munka, ban való helytállásáról beszél, Szász Béláné, a sógorasszony megkérdi: — Hátha majdnem mind dolgoz­nak. mi van a gyerekekkel? — Azoknak van még csak jő dolguk! — mondja és tekintete a három gyermekére esik, akik belé. je csimpaszkodva játsszanak a Szovjetunióból hozott labdával, ba­bával. Olyan napközi otthonok vannak minden kolhozban, mint amilyen nálunk Budapesten a leg­szebbek. Ott tanulnak, játsszanak, esznek a boldog szovjet gyerekek. Külön ruhába járnak be, meg haza. Tanuláshoz, játékhoz bent a napkö. ziben, külön ruhát kapnak. Bizony, ilyen élet van a szocializmus or­szágában. Röpködnek tovább a kérdések, egészen az ebéd idejéig. Akkor az. tűn szétszélednek. Este a tanács- ház előtt összejön a falu nagyré­sze, hogy most már ők is hallja- 7iak valamit. Jilcrt hát azért küld­ték Tj. Szász Simont, hogy mondja el amit látott. L. Szász Simon el­mondja nekik. Beszél a hatalmas terméseredményekről, a kolhozpa- rasztok házában látott pompáról, a gépi munkákról, a kolhozparasztok egymás iránti szeretetéról a mun­ka utáni jövedelemről. Elmondja, hogy Grúziában, Dagesztánban megkérdezte, hogy mit kaptak a tavalyi jövedelemből. A „Kenklis” kolhozban például egy családfő el­mondta neki, hogy ők hárman dől. gaznak, a kolhozban. Tavaly 5S0 munkaegységük volt hármójuknak. Kaptak ezért 43 mázsa gabonát 3800 rubelt. 580 kiló főzeléket, 125 kiló cukrot, 800 liter bort, 25 má­zsa kukoricát. Otthon pedig háztá­ji gazdálkodást folytat, amin meg. terem még az idényzöldség, gyü­mölcs. Van egy tehene, egy anya. kocája hízónak valója és kisebb malacai. Ehhez hasonlók voltak a jövedelmek mindenütt, ahol csak jártak. A beszámoló késő éjszakába nyú- lott. de mindig voltak újabb és újabb kérdések. Mikor pedig a ha­zatérésre került a sor, többen hát­ramaradtak Gyerák elvtárssal, a párttitkárral, Tóth Miklós 1 hol. das, Tarr Béta 6 holdas, Roma Bá. lint 5 holdas dolgozó parasztok be­jelentették a párt lit kárnak, hogy ők is elhatározták magukat: alakí­tanak egy új csoportot! Pár perc múlva Kató Pál 8 holdas. N. Bé­rces András 4 holdas és Balázsi József 3 holdas is a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntöttek. Tóth Miklós, Gyerák elrtdrswl lépett ki az utcára, ott mondta ne. ki: — Mindig azt mondta apám, hogy „úgy vigyázz a földre, mint az életedre. Véres verejtékemmel szereztem azt'’. Most, hogy belép, tem a csoportba. úgy érzem, ele­get tettem apám akaratának! —vass— VILLÁM BALÁZS TERMÉNYFELVÁSÁRLÓI Vasárnap csak délié voltál kinn a Tamás-bokori felvásárolóhelyen, holott vasárnap délután még többen akartak terményt bevinni! X Sóstóhegyi iöldművesszövetkezet! Fokozni kell az ellenőrzést, hogy a Balázséhoz hasonló súlyos fegyel­mezetlenség többet ne forduljon elő! Mc«s kell bün­tetni azokat, akik akadályozzák a termcnybegyüjtes sikerét9 NAGYVARSÁNYI DOLGOZÓ PARASZTOK! Harcoljatok úgy a békéért, mint özvegy Tóth Já­nosáé, aki 618 százalékra teljesítette begyűjtési köte­lezettségét! DOLGOZÓ PARASZTOK! Kövessétek a munkásosztály hős fiainak példáját, akik áldozatot nem kímélve, küzdenek az öté^ es terv sikeréért, Zsoltánszki György, a kisvárdal Vulkán vas-i öntöde munkása már 1952 első negyedévi tervén dol­gozik! ŐR DOLGOZÓ PARASZTSÁGA! Üdvözöl benneteket a medve abból az alkalomból, hogy pénteken estig 108 százalékra teljesítettétek évi terménybeadási terveteket! Küzdjetek azért, hogy az Alkotmány ünnepét még szebb eredménnyel tegyétek emlékezetessé! Ezt úg» éritek el, ha údi harcoltok az ötévé» tervért, mint idős Görög József tanácstag, aki 2 mázsa 84 kiló helyett 9 mázsa 53 kilót adott be! FEHÉRGYARMATI JÁRÁSBÍRÓSÁG! Több hete megérkezett már hozzátok a Grosz- per plakátja, azonban az még mindig Ács Erzsébet fiókjában hever. Nem is akarta kitenni, arra hivat- kozva, hogy ? 2 forintos plakát kifizetésére a járás- bíróságnak nincs kerere. Miért tűritek ezt a felháborító ellenséges büro­kráciát? Miért rém vizsgáljátok meg hogy kicsoda en-i nek a s-züloforrása ?! NYIRtURAI POSTAVEZETŐ! Utasítás ellenére visszatartott 23 Néplapot, ame­lyet a sényőí állami gazdaság dolgozói rendeltek meg! A bürokráciával az ellenséget szolgálja! Végezze jobban a tarlóhántás munkáját a csahold gépállomás Muha András elvtárs, csahold levelezőnk, az ottani gépállo­más vezető mezőgazdásza je­lenleg az egyik általános tagosító brigádban dolgozik. Azonban fi­gyelemmel szemléli a körzet­ben, hogyan is dolgoznak a csá­kóiéi traktoristák. Levelében hiányosságokat tár lel, kijavítá­sukra hívja fel a gépállomás fi­gyelmét, „Nem dicsekedhetünk a csa­hold gépállomás körzetében az­(l)aidruafd hé ke es ép lés A KYÍREOYHÁZITANYÁKON Az öreg Kotricz Jakab várakozásteljesen szem­lélődött a kerítésnek 'támaszkodva, amikor a váró. sl önkéntes cséplőmunkásbrigád megjelent a szérű­jén s valósággal megrohamozta a cséplőgépet. Váj­jon miféle cséplés lesz ez? Ott volt a szomszéd is, aztán aE megfordult, legyintett: úgyse jönnek ezek ma át az én szérűmre. Alig telt el azonban egy óra, gyerek nyargalt a szomszédért: készítse a zsákokat, mert egy óra múlva 'áthúzat a gép! A nyíregyházi MSZT I./a kerületi, csoportja jött el az Alsósimára. Nem egyszerűen azért, hogy csépeljenek, hanem azért, hogy megmutassák: a munkásosztály ott áll segítségül a dolgozó paraszt­ság mellett a legnagyobb csatákban. Nem csak iparcikkek tömegét küldi a falunak — a beadási utalvány nyomán él is majd a vásárlási lehető­séggel az öreg Kotricz — nem csak traktort ad, nem csak könyvet küld a tanyákra, hanem két kezével is segít a paraszti munkában. Úgy ám! Nagy dolog ez. Meghatott nevetés bujkál Kotricz bácsi két nagy szárnyas bajusza alatt, ott sürgö­lődik, forgolódik a munkások között, magyaráz, beszél s aztán sürgeti a menyét: „Hordjál csak innivaló hidegvizet”. A nyanya, unokáját vezeti kézenfogva s odatipegnek a kerítéshez. A brigád képeket hozott magával, sebtiben kiállítást ren. deztek. amely bemutatja a szovjet kolhozparasz­tok boldog életét. Az unoka két kézzel kap a kombájn után. Nemsokára a valóságban is megje­lenik a nyíregyházi tanyavilágban! Kotricz Jakab ezt elősegíti! Azt mondja: ,tJó termésem volt,van miből be adni. Beadom a feleslegem, hogy segítsem az államot, mert ezzel a dolgozó paraszttársaimat is segítem”. Aztán elfárad Kotricz bácsi, letelepszik a zöld árokpartra szérűje szélén. Nézi a cséplőket. Kis nyurga „városi” lányka félmázsás zsákkal iramo­dik a vállán. A kazal tetején munkás lendíti a villával a kévét. Úgy tűnik, mint egy zászló. Béke­zászló’ Nagylaposon áll a gép. A cséplőmunkások a részt osztják szét. Itt nem megy jól a munka. Igaz. hogy nem fizet sokat a jéggel vert kalászos, de sokkal több lenne a kereset, teljesítmény, ha kitartással, jó munkafegyelemmel folyna a cséplés. A hazát, a béketábort jó munkával kell erősíteni, hogy soha ne jöjjön vissza Kiár Sándor földbir. tokos világa, aki csendőrökkel . őriztette félkegyel­mű fiát s megverette a szegényembert. Szabó Jó­zsef 1 Apád 50 évet húzott le Klär 1100 holdján eseiédi igában, öreg korára fizetés nélkül dobták ki. Kérted az uraságot: legalább a temetési költ. ségre adjon pénzt. Kiár. mint minden más föld­birtokos, így válaszolt: Ha nem fogod be a pofád, csendőrökkel vitetlek el. Palcsák József! Se föl­ded, se házad nem volt, olyan voltál, mint a föl­dönfutó. Most földed van és házat építettél. Pász­tor bácsi! Piát már zsenge gyermekkorában cselé­ül munkára kellett fogni s a nehéz munka, az uraságnál szerzett tüdőbaj, elvitte a családtól a koporsóba. Cselovszki Mihály! A fiad középisko­lába jár. Moluárék! Fiatok a Néphadsereg hadna­gya! A tanyában épül a tanyaközpont s az új tanács­háza már készen áll. Ez a szabadság és a béke. Ezért harcolni kell. Ti gyűlölitek az ellenséget. Henzsel András kulák a kaparékban vasat rejtett el, hogy töukretegye a cséplőgépet, hogy elrabolja a keresetet tőletek. Amikor észrevettétek a gaztettet, meg akartátok verni a kulákot. Igenám, de amikor nem hoztok áldozatot, amikor nem megy eléggé a munka, ak­kor segítitek a kulákot. Henzsel Andrást. Torna, sovszkit meg a többi imperialista ügynököt 1 Ga­lambos tiszteietesre hallgattok, aki ontja a rém­híreket a tanyákra. Nem így kell tenni. Meg kell őrizni békében házatokat, földeteket, családotok boldogságát. Jó cséplésl munkával kell lesújtani a béke gonosz ellenégeire, a kulákra, a papi reak­cióra. A cserkészi pázsitos tér közepén, piros sátor virít telistele szebbnél-szebb textilanyaggal és más iparcikkel. Délután valóságos vándorlás in. dúl a sátorhoz. Büszkén lépnek elő a terménybe­adásban élenjárók, hogy beváltsák az iparcikkutal. ványt. Hegedűs Sándor, Sipos-bokori dolgozó pa­raszt 284 forint értékben vásárol. Sebők István 400 forintos utalvánnyal dicsekszik. Ő a . Tamás­bokorból jött át a sátorhoz. Derűsek, jókevüek az emberek. Béke van, amelynek megőrzéséért nap, mint nap harcolunk. zal, hogy a dolgozó parasztok: jól állnak a tarióhántással, Még a terjaelőssoportbaa is van el-j maradás. A gépállomásnak nagy; gondja kell, hogy legyen a tarló- hántás végzése, segítséget adni: gépeivel. Sok szerződést meg is! kötöttek. Azonban a tarlókén- táshoz nem jól áll hozzá a gép­állomás. A körzetben nem egy helyütt ekevas hiánya miatt áll­nak az erőgépek. Példa a csász- lói termelőcsopcrté, ahol Man- kovics és Goes György trakto­rosok szántanak. Illetve szánta­nának, ha hol egyiknek, hot másiknak nem kellene leáünia, ekevas hiánya miatt, félnapokra,' A munka rossz szervezése a hiba itt Miért nem tőlük fera! műhelyt, miért nem adnak kise­gítőkéi az ekevas élesítéséhez a vezető^ elvtársak? Lassan .ha­lad az élesítés, lassan halad a, tarlóháníás, ellaposodik a trak-j toristák versenye is. Mint ahogy! Mankovícs és Goes György traktoristák is mondták: „hogy, versenyezzünk, ha félnapokra meg kell állni?!“ De nemcsak az ekevasakkal van baj. Elküldték a császléí tszcs-nek egyik szelektorukat is. A szelektor áll. mert üzemképp télén. Pedig 1000 1200 mázsa termény vár szelektorozásra a szövetkezetben! Első hiba, hogy: használhatatlan génét küldtek a csaholciak Császlóra. Másik hiba, hogy Kiss elvtárs, a sze­lektor kezelője meg sem tudja javítani Császlón, mert még kulcsai sincsenek a meglazult csavarok meghúzásához. S még a iőszíj sincs meg a szelektor­hoz! Azt mondják, Rozsályotí „elveszett“ a Iőszíj. nem lelik! Mielőbb javítsátok ki hibáitok kát elvtársak! A csahold gép­állomás hírén nem eshet csorba, a csahold gépállomásnak a leg­elsők közt kell elősegítenie a ialu szocialista átalakítását! Muha András levelező *' BÉKE MOZI Augusztus 4-től 16-íg DOKUMENT FILM DÓZSA MOZI Augusztus 4-től 10-íg MUZSIKA SZÁRNYÁN '

Next

/
Oldalképek
Tartalom