Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-05 / 181. szám

1951 AUGUSZTUS 5, VAS Ali NAP 7 SZTÁLIN ELVTÁRS MÜVEINEK VI. KÖTETE Leplezze le a balkányi pártszervezet a falu dolgozói előtt Gondos István kulákpapot A KLERIKÁLIS REAKCIÓ SÖTÉT ÜGYNÖKÉT A balkányi földmű vessző vetkezet terményraktárának falán nagy plakát vonja magára a figyelmet. „A dolgozó n'J legveszedelmesebb kártevői” — mondja a nagybetűs cím, alatta pedig a falevelet rágó veszedelmes amerikai hernyó mel­lett három jellegzetes alak. A föld­mű vessző vetkezetek tisztogatása idejéből ismerős, kivágott plakát­figurák : a földművesszövetkezetből kiebrudalt kövér kulák, szolgabírő és dzsentri alakját mutatják. Alat­tuk találjuk a falu ellenségeinek nevét is. Barnáé István 47 holdas, aztán Kalla Zsigmond, volt főszol­gabíró abapusztai kulákok neveit. A régi világ képviselőinek, a dolgozó nép ellenségeinek képe még nem teljes ezzel. A balkányi plakát készítője megfeledkezett a falu egyik legveszedelmesebb ellenségé­ről. Pedig könnyűszerrel, akár fényképekkel is bemutathatnák, hogy milyen szó t í a kapcsolat Gondos István római • katolikus lelkész és az abapusztai vasárnapi összejöveteleket, vendégeskedéseket rendező kulákok között. A KüLAKÖSSZEJÖVETELEK SZÓSZÓLÓJA természetesen a kulákbáránykák „igaz” pásztora, Gondos István volt. Az összejövetelek után először suttogva, aztán mind hangosabban terjednek a hírek. Mint most is: „Ne adja be terményfeleslegét, mert történhet itt sok minden. Hátha megbetegszik a gyerek, vagy valaki a családból. Miből kerül ak­kor orvosi költségre?”, jis vannak még befolyásolható emberek, akik felülnek a .,jő tanácsnak” és nem A termelési értekezleten tett al­kotmányi felajnáldsok teljesítésé­ben. « vállalat minden dolgozója te- ,vék6nyen kiveszi részét. Az áru­dák egymással párosversenyben vannak, azonkívül a dolgozók nagy- része versenyre hívta egymást. Az elmúlt negyedév tapasztalatai nyo­mán a verseny terén mutatkozó hi­bákat olymódon küszöbölik ki, hogy az egész versenymozgalmat decen­tralizálják. Olyképpen, hogy a ver­senyek irányítását a termelési egy- ségfelélősök intézik, akiknek ha­táskörébe 4 —5 áruda tartozik. A termelési egységfelelösök együtt­működnek az árudák versengje,lelö- . seivcl és minden hónap elején együttesen értékelik ki az elmúlt hónap versenyeredményeit. Az eredményeket tíz nappal előbb tud­ják nyilvánosságra hozni, mint azelőtt. A „Kisker." párosversenyben van a Megyei Mezőgazdasági Szövetke­zettel, a Megyei Népbolttal, a Deb­látják, hogy mi rejlik a kulákpap szavai mögött. Ezért hivatkoztak erre Magyar Sándor, aki 5 mázsa és Ignácz Já­nos, aki 8 mázsa terményfeleslegét őrzi otthon. Nem számolta ki Ig­nácz János, hogy mitől üti el a ,.jótanács”, nem számolta ki neki más sem. Ha 5 mázsát bead a nyolcból, háromra szabadőrlési ked. vezményt kapna, de beadhat többet is. öt mázsa után 20 forint gyors­beadási jutalom, 100 forint C. át­vételi különbözet, 375 forint értékű kedvezményes Iparcikkvásárlási utalvány jön még ehhez, amiért bakancsot, cipőt, méterárut, edényt, szappant és sokegyebet vásárolhat, amire legnagyobb szüksége van. Ha meg takarékba teszi a pénzt, bő­van kamatozik is. Ezt akarja ellopni lőlük Gondos István és kulák ban­dája a becsületükkel együtt. Mert erről is sző van. Nem mindegy, hogy valakit dícsér, becsül a falu, az ország, vagy szégyentáblára ke­rül a neve. Budai Ferencék, Orosz Jánosék számoltak is, meg emlékeztek is. Emlékeztek arra, hogy még 43—44- ben is negyedében, ötödében kapál­ták K. Verdes Mihály 51 holdját. Emlékeznek Irinyiék is, akik Tálas György kulák hasznát gyarapítot­ták évről-évre. Budaiék saját 15 holdjukon aratnak azóta, Orosz Já. nos is a maga hasznára dolgozik nyolcadmagával, nem is feledkez­tek meg az államról, akinek ezt köszönhetik és géptől vitték be terményfeleslegüket. Emlékeztek. Ezért fordulnak hát­tal ä papi ési kuláktanácsnak. Ho­gyan lenne barátjuk az a pap, aki rcceni Kiskereskedelmi Vállalattal és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal. A dolgozók 85 százalé­ka kötött eddig párosversenyszer- zödést. A dolgozók egész sor újítási ja­vaslattal teszik eredményessé a vál­lalások teljesítését. Szendre István, a 39-es áruda dolgozója a jegyes­áru kiszolgálására tett értékes ja­vaslatot, aminek alkalmazásával a kiszolgáló egyszerre több vevőt tud kiszolgálni. Juhász Gábor javasolta, hogy az árudavezetők lépjenek érintkezésbe a Alezőkerttel és igy hamarabb tudnak friss árut a piacra és bol­tokba eljuttatni. A romlásnak in­dult zöldséget pedig adják el a ser­téshizlaldáknak, miáltal nagyban megszüntetik a romláshiánnyal já­ró veszteséget. A különböző újítások bevezeté­sével és a vállalások teljesítésével a vállalat 43.000 forintot takarít meg a dolgozó nép államának. hétről, hétre volt „kenyéradójuk- kal”, K. Verdessél, Tálassal, Bar- náccal, Kalla „főszolgabíróval” és a többi kulákkal eszik-iszik együtt, azokkal spekulál, kupeckedik, akik őket nyúzták valamikor! MINDEN ZSÁK MEGTALÁLJA A MAGA FOLTJÁT Miért lenne különb Gondos István, a Pest megyei kulák fia a többi kuláknál. Miért maradna mögöt­tük a népnyúzásban, kupeckedés- ben, hiszékenyek félrevezetésében?! Hiszen erre nevelték gyerekkorá­tól. Minden nélkül került oda tíz­egynéhány éve. Felébe adta ki a 38 hold egyházi földet a rászoru­lóknak, úgy dolgozták in's mult esztendőkben is. Nem csoda, hogy rövid idő múlva két tehén, borjak, két ló, csikók, álltak az Istállójá­ban és 8—10 disznót hizlalt. Az­tán hozott szépen a párbér, az egy­házadó is. Mert azt jól fogta. Emel­lett 120-ért temet, 40-ért esket. Szekere állandóan a tanyát járta már az infláció alatt és azóta is. Gabona, termény, krumpli, kuko­rica: gyűlt szépen a fekete áru. Az utolsó hónapokban főleg a to­jásra kapott rA „Kishaszoribérlői” csaknem min­denüket ráfizették. Múlt évben Koncz István a saját fejadag­ját adta neki, hogy kielégítse az étvágyát. A tanácselnök közbelé­pésére kapta csak vissza. Az idén megint csak arra fájt Gondos foga. Elér a keze a tanácshoz is. Kiss Magda, akit teljesen a befo­lyása alatt tart „elintézte” azt is, hogy jogtalanul gabonalapot kap­jon. „NEM FELADATOM, BOGY A BÉKE VÉDELMÉRŐL BESZÉL­JEK A SZÓSZÉKEN” — Ezzel hárította el a békebizott­ság kérését a bőkearatás idején. „Nem politizál” — hangoztatja. Nem — csak éppen gyűléseket tar­tott múlt ősszel Barnácéknái és a tszcs fejlesztés, a tagosítás ellen lazított. Ezt folytatja azóta i§, most a terménybegyüjtés ellen a kuláikokkat, Bamáccal együtt, akit most fogtak el kenyérgabona feke- tézéssel. „Nem politizál”. Ezért nem írta ( alá a Bákevilágtanács felhívásait. Csak éppen együtt hallgatja „Amerika hangját” a volt nagy- birtokosokkal, Újhelyi Tibornévaí és Gödény Istvánnéval, akik ál­landó vendégel. Gödény né 47-ben tért át reformátusról katolikus vallásra, mert Gondos biztatta: „Kiharcolják, hogy visszakerülje­nek a 4—500 holdak régi gazdáik­hoz.” Ismerős tervek. Erről beszéltek Gondos Irányítói, az összeesküvő bandák vezetői, Mlndszenty és most Grősz is: „... körülbelül 500 holdig a földbirtokot vissza kell adni a régi tulajdonosoknak, a fel­osztott többi földekért pedig kár­pótlást kell adni.” A nagy gazem­berek kisebbrangü követője jól népszerűsítette ezt a programmot a volt balkányi birtokosok közölt. Együtt várják azóta is a ,meny- nyei szózatot” „Amerika hangját”, hogy jelezze az új, véres háború hírét, ök is attól várják a régi rendszer visszaállítását mint Grősz vallotta: „A népköztársaság megdöntésével, Idegen, elsősorban amerikai fegyverek segítségével.” Várhatják 1 Súlyos felelősség terheli a bal­kányi ‘ pártszervezetet és a taná­csot, de n Járási Pártbizottságot is, hogy eddig nem leplezték le Gondos Istvánt és ezzel kiszolgál­tatták a becsületes, hiszékeny dol­gozókat legnagyobb ellenségüknek. Elhanyagolták az osztályharcot és nem keresték meg a hibák mögött az ellenség sokszor köztük nyul- káló kezét. Az e9et tanulságainak levonásával folytassák a harcot a falu becsületéért, a begyűjtési csa­ta, a tszcs fejlesztés sikeréért. Sz. I. 1924 volt az első esztendő, amely­ben a Bolsevik Párt és a szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével, de Lenin nélkül folytatta alkotó mun­káját a népgazdaság helyreállítása, a szocializmus építése terén. A leninizmusnak a Párton bélül működő ellenségei, a trockisták, még Lenin betegsége alatt, 1923 őszén ki akarták használni aljas, ellenforradalmi céljaik érdekében a helyreállítási időszak nehézsé­geit. Rágalmazták a Pártot, a frak­ciózás szabadságát követelték, ta­gadták a szocializmus felépítésének lehetőségét a Szovjetunióban, és a Pártra általános pártvitát erö- szakoltak, amely átnyúlt 1924 első hónapjaiba. Sztálin elvtárs müveinek most megjelent hatodik kötetét „A vitá­ról’’ című nyilatkozata és a XIII. pártkonferencián „A pdrtépités so- ronlevö feladatairól” mondott elő­adói beszéde nyitja meg. E mun­kában Sztálin elvtárs, leleplezve a trockista ellenzék pártbomlasztó te­vékenységét, a Bolsevik Párt esz­mei és szervezeti egységét védelmezi. 1924 január 21-én meghalt a Bolsevik Párt megteremtője: Le- nin. A gyász napjaiban, a II. Szov­jetkongresszuson mondotta cl Sztá­lin azt a nagy esküt, amelyben a Párt nevében megfogadta, hogy so­hasem téveszti szem elől és valóra váltja Lenin végakaratát. Ennek az ódái szdmyaldsú eskünek min­den egyes pontja a leninizmus egy- egy alapelvét hangsúlyozza: a Párt proletár élcsapat-jellegéről, egységéről és egybeforrottságáröl, a proletárdiktatúráról és a szovjet államiságról, a munkás-paraszt szö­vetségről, a nemzetiségek testvéri együttműködéséről, a szocialista honvédelemről, a proletár interna­cionalizmusról. A hatodik kötetbe került Sztálin elvtárs klasszikus müve: „A le­ninizmus alapjairól.” Ez a mü a leninizmus mesteri kifejtését és el­méleti indokolását tartalmazza. Ez a mű, amelynek már megjelenése­kor nagy jelentősége volt a trocktz- mus eszmei megsemmisítésében, a bolsevikokat és minden ország kommunistáit hatalmas eszmei fegyverrel — a győzelem tudomá­nyával vértezte fel. A hatodik kötetben foglalt többi nagyobb munka közül a nemzetközi helyzetnek, a Párt belső életének és megszilárdításának, a munkás­osztály cs a paraszaság szövetségé­nek, a dolgozó tömegek szocialista szellemű nevelésének és átnevelésé- nek kérdéseivel foglalkoznak a kö­vetkező munkák: „A Központi Bi­zottság szervezeti beszámolója az UK(b)P. XIII. kongresszusának’’, „Az OK(b)P. XIII. kongresszusá­nak eredményeiről”, „A nemzet­közi helyzethez.” „A Párt soron- Icvő falusi feladatairól.” A kötetet „Az Októberi Forrada­lom és az orosz kommunisták tak­tikája” c. mü zárja be. Ez a mü újabb indokokkal alapozza meg és fejleszti tovább a szocialista forradalom lenini elmé­letét, a szocializmus egy országban való győzelméről szóló lenini taní­tást. A mű befejező részében Sztá­lin elvtárs sokoldalúan világítja meg az Októberi Szocialista Forra­dalom nemzetközi jelentőségét. Ki­fejti, hogy a szocializmus egy or­szágban való győzelmének lenini elmélete egyszersmind a világforra­dalom fejlődésének, a szocializmus világméretekben való győzelmének elmélete. A szocializmus győzelme egy or­szágban nem öncél, hanem segítség, eszköz a proletdriátus, a szocializ­mus győzelmének meggyorsítására az egész világon. Az e kötetben foglalt, a nemzet­közi helyzet, a külpolitika kérdé­seiről szóló sztálini fejtegetések és nyilatkozatok meggyőzően bizonyít­ják, hogy a békepolitika a Szov­jetunió lényegéhez tartozik. A szovjethatalom megszilárdulása óta Lenin és Sztálin minden alkalom­mal leszegezték, hogy a szocializ­mus országa minden állammal bé­kében akar élni, hogy a szocializ­mus világgyözelmének nincs szük­sége háborúra, mert a szocializ­mus rendszere a kapitalizmus rend­szerével folytatott békés verseny­ben — a szocialista állami és tár­sadalmi rend fölényénél és előnyei­nél fogva — feltétlenül győzni fog. „A mi országunk — mondotta Sztálin elvtárs a XIII. pártkon­gresszuson — az egyetlen ország a világon, amely békepolitika folyta­tására képes és valóban béke politi­kát is folytat, nem farizeus mód­jára, hanem becsületesen és őszin­tén, erélyesen és következetesen”... „A néptömegek látják, hogy a. Szovjetunió az egyetlen ország, amely harcol az új háború eUen... hogy a Szovjetunió a népele kö­zötti béke zászlóvivője és erős gát a háború ellen.” Rendkívül tanulságosak és idő­szerűek a hatodik kötetben a dol­gozó tömegek nevelésére és átneve- lésére vonatkozó sztálini fejtegeté­sek. . A szocialista átnevelés terén nagy szerepet játszó tömegszervezetek közül Sztálin elvtárs e kötetben különösen nyomatékosan aláhúzza az ifjúsági szövetség, az ifjúság között végzett pártmunka szerepét. „Az ifjúság országunk jövője és a jövő hordozója. Az államappará­tusban, a parasztok között, a dol­gozó nők között végzett munkánknak a régi szokások és hagyományok leküzdésében, a dolgozó tömegek idősebb nemzedékeinek átnevelésé- ben van óriási jelentősége, viszont az ifjúság között végzett munka, minthogy az ifjúság a hagyomá­nyoktól és szokásoktól iöbbó-kc- vésbbé mentes, a dolgozók új köde- reinek a proletárdiktatúra és a szocializmus szellemében való ne­velésében tesz szert felbecsülhefet- len jelentőségre, hiszen itt a. tar laj — magától értetődik —* rendkívül kedvező.” Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi májusi ülése a káder­munka megjavításának feladataira irányította a Párt figyelmét. Köz­ponti Vezetőségünk különös erővel hangsúlyozta a vezetők szerepét, felelősségét a kádermunka megja­vítása terén. Sztálin elvtárs a. Szverdlov clvtársról irott megemlé­kezésében Szvcrdlovot mint a bol­sevik szervező mintaképét jellem­zi. Mi jellemzi a bolsevik vezetőt, mint a káderek vezetőjét és neve­lőjét? A szervezőnek, a vezetőnek — tanítja Sztálin elvtárs — „Ismernie kcU a funkcionáriuso­kat, tudnia kell f elismer ni képes­ségeiket és gyengéiket, tudnia kell bánni velük.” „Úgy kell elosztania őket: 1. hogy minden egyes funkcioná­rius a neki megfelelő helyen érezze, magát; 2. hogy minden egyes funkcioná­rius a maximumát adhasa a forra­dalom szolgálatában annak, amit egyéni képességeivel adni tud; 3. hogy a funkcionáriusok üyen elosztásának ne fennakadás legyen az eredménye, hanem összhang, egység, az egész munka általános fellendülése ; 4. hogy az ilymódon megszerve­zett munka általános iránya előse­gítse annak a politikai eszmének érvényesítését és megvalósítását, amelynek nevében a funkcionáriu­sokat a posztokra elosztjuk.” Mint Sztálin elvtárs müveinek: minden egyes kötete, a hatodik kö­tet Is felbecsülhetetlen segítséget, értékesnél értékesebb konkrét taná­csokat, útmutatásokat ad a Párt és a tömegszervezetek minden ak­tív tagjának, szocialista gazdasági és kulturális építőmunkánk minden tevékeny részesének, békemozgab műnk minden harcosának minden­napi munkája számára. BESZÁMOLÓT TARTANAK a szovjetunióban járt SZÖVOSZ KÜLDÖTTEK A földművesszővetkezeteí minden községben aktívaérte­kezletet tartanak vasárnap. Az aktívaértekezleteken megbeszé­lik a terménvbeévüités és a termelőszövetkezetek fejleszté­sének tennivalóit, a felmerült hibák kijavításának módját. A balkányi, demecseri, ibránvi és nyírbátori aktívaértekezleteken résztvesznek a Szovjetunióból nemrég hazatért SzövOSz-küb döttség tagjai is, beszámolnak tapasztalataikról. A tojás», tej« és Imromüibadási kötelezettség' késedelmes teljesítése esetén többet kell beszolgáltatni a termeidnek A tojás- és baromfibeadás ha­tárideje: 1951 június 30-ig tojásból a beadási kötelezettségnek leg­alább 70 százaléka. 1951 június 30-ig baromfiból a beadási kötelezettség legalább 10 százaléka. 1951 szeptember 30-ig tojás­ból a beadási kötelezettségnek legalább 85 százaléka. 1951 szeptember 30-ig barom­fiból a beadási kötelezettségnek legalább 30 százaléka. 1951 december 31-ig teljesíteni kell minden termelőnek az egész tojás- és baromfibeadásí kötelezettségét, Azoknak a termelőknek, akik a kiszabott határidőket nem tartják be, késedelmes teljesítés esetén már a határidőt követő napon is, a hátralék öt százalé­kával többet kell beszolgáltat­niuk. Ezt az öt százalékkal fel­emelt hátralékot 15 napon belül j teljesíteni kell, A 15 napos ha­táridő eltelte után újabb öt százalékkal emelkedik a beadási kötelezettség. Tehát aki határ­időre nem teljesíti beadási köte­lezettségét és hátralékát 15 na­pon belül nem rendezi, már nem öt, hanem 10 százalékkal többet tartozik beszolgáltatni tojásból és baromfiból. A tehéntartóknak havonta kell teljesíteniük tejbeadási kö­telezettségüket- Azoknak a te­héntartóknak, akik a II. negyed­évben nem teljesítették teljes mértékben tejbeadásukat, a hát­ralékos részre 10 százalékkal emelik tejbeadási kötelezettsé­güket. Ezt a 10 százalékkal fel­emelt hátralékos részt havon­ként egyenlő arányban elosztva hozzáadják a III. negyedév tej- beadási kötelezettségéhez. 1 Minden termelőnek sa!ét ér­deke, hogy határidőre tegyen eleget törvényes kötelezettségé­nek. Alkotmányi versenyben a nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom