Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-05 / 181. szám

1951 AUGUSTUS 5, YAGÁUNAP 2 Előre, az l£$&l-es terv határidoelőtti teljesítéséért! A Szakszervezetek Országos Tanácsa V. teljes ülésének határozatából A SZOT ötödik teljes ülése a Szakszervezetek Országos Taná­csinak Elnökségét hízta meg a határozati javaslat végleges ki­dolgozásával. A határozatot az alábbiakban kivonatosan közöl­jük: A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. lelkesen üdvözli a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszsu- sának határozatait, amelyek meg­szabják a magyar dolgozók felada­tait a béke megvédéséért, a szo­cializmus építéséért vívott harc­ban. A SZOT ötödik teljes ülése ma­gáévá teszi a Szakszervezeti Világ, szövetség végrehajtó bizottsága bé­csi ülésének és a Béke .Világtanács irodája helsinki értekezletének ha­tározatait, az öthatalmi békeegyez­mény megkötéséért vívott harc fo. kozásáról. ■ A határozat mintán rámutat a népgazdaságunkban végbement ha­talmas fejlődésre és a megmutat­kozó fogyatékosságokra, megálla­pítja hogy a szakszervezetek előtt álló közvetlen és legfőbb feladat: — Harcra mozgósítani a dolgo­zók százezreit az ötéves terv és ezen belül az 1951-es terv. minden részletében való megvalósításáért és hatdridóelőtti teljesítéséért. A határozat a továbbiakban meg­állapítja, hogy a szakszervezetek munkájában — bár vannak bizo­nyos eredmények — jelentős fo- gyatéíkosságok, hibák mutatkoznak. A szakszervezetek versenyszervező munkájában igen sok a bürokrati­kus vonás; a szakszervezetek még mindig nem harcolnak következete­sen a bércsalások, a normalazítá­sok különböző válfajai ellen; a munkafegyelem megszilárdítását rövidlejáratú kampányfeladatnak tekintik; számos esetben elhanya­golják a dolgozók jogos kívánsá­gait és nem 'folytatnak következe­tes harcot a munka jobb megszer­vezéséért. a dolgozók munkafelté­teleinek és életviszonyainak meg­javításáért. A határozat megálla­pítja, hogy e hibákat a szakszer­vezetek csak úgy küszöbölhetik ki, ha figyelmüket az 1951.es terv teljesítése és túlteljesítése legfőbb előfeltételeinek megteremtésére összpontosítják. Éppen ezért a SZOT 7. teljes ülése kötelezi a szakszervezeteket, hogy a munkafegyelem további megszilárdítását állandó harci jeladatnak tekintsék! Folytassanak széleskörű felvilágo­sító munkát a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében. Különösen nagy figyelmet fordítsanak a poli­tikailag kevésbbé fejlett, az Isko­lákból, faluról és a háztartásból újonnan az üzemekbe került dol­gozók nevelésére. Állítsák példaké­pül a dolgozók elé az üzem régi munkásait, akik évek hosszú során át. fegyelmezett munkával kivívták maguknak a jogos megbecsülést és elismerést. Ellenőrizzék, hogy az üzemek igazgatói maradéktalanul érvénye­sítsék a munkafegyelem biztosítá­sa érdekében hozott törvényes ren­delkezéseket (Fegyelmezetlenek büntetésére, kedvezmények megvo­nására, önkényes kilépésre vonat­kozólag stb.) A fegyelem megsér­tőivel szemben indokolt esetben szervezzenek társadalmi bíróságot. A határozat a továbbiakban kö­telezi a szakszervezeteket, hogy minden olyan munkahelyen, ahol erre lehetőség nyílik, szervezzék meg a munkának időveszteség nél­küli átadását és átvételét (raeleg- csákányváltás, mozgó gépátadási mozgalom stb.). terjesszék el széles körben a munkaidő jobb kihaszná­lására irányuló mozgalmakat. Har­coljanak következetesen a dolgo­zók munkafeltételeinek megjavítá­sáért, az egészségre ártalmas mun­kakörülmények megszüntetéséért. Szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy az üzemekben és Intézmények­ben munkaidő alatt értekezleteket, illéseket hívjanak össze és társa­dalmi munka címén a dolgozókat elvonják termelőmunkájuktól, A ha. tározat leszögezi; „a SZOT teljes ülése magáévá teszi és támogatja a széles dolgozó tömegeknek a szo­cialista munkafegyelem megszilár­dítására irányuló kezdeményezését és felkéri a Magyar népköztársa­ság kormányát, hogy foganatosít­son intézkedéseket a munkafegye­lem tudatos megbontói, a lógósok. a munkájukat indokolatlanul elhal gyök ellen...” A határozat a továbbiakban rá­mutat arra, hogy a takarékosság minden dolgozónak hazafias kötelesség i Külön figyelmet kell szentelni a színesfémekkel, szénnel, olajjal, hengereltárukkal, acéllal, fonallal, fával, bőrrel, vlllamosenergiával va­ló takarékosságra. A dolgozók ta­karékossági tömegmozgalmának megszervezése érdekében a SZOT V. teljes ülése a következőket ha­tározta el: — A bizalmiak felvilágosító munkával érjék el, hogy a ver­senyszerződések terjedjenek kJ a takarékosság legkülönbözőbb terü­leteire (nyersanyag, szerszám, energiatakarékosság, stb.) is. — A szakszervezetek minden iparágban szervezzék meg, hogy egyes dolgozók, műhelyek és üze­mek rendszeresen, bizonyos Ideig megtakarított anyagból dolgozza­nak. — Külön gondot fordítsanak a szakszervezett szervek a minőség biztosítására, elösorban az export­ra szánt termékeknél. Folytassanak következetes harcot a selejt csők. kentéséért s azért, hogy a felhasz­nált nyersanyagból és fél­készáruból jóminőségü, az előírásoknak megfelelő árut gyárt­sanak. Szorgalmazzák a kiváló ml. nőséget gyártó dolgozók jutalma, zását. A következőkben a határozat fel­hívja az üzemi bizottságokat, hogy a müszaki-gazdaságt bizottságok segítségével mozgósítsák a műsza­ki értelmiségi dolgozókat a szab­ványok kidolgozására, az üzem ren. delkezésére álló terület és géppark jobb kihasználására, külföldi, vagy I .zai nyersanyagoknak pótanya­gokkal való helyettesítésére, stb. Az üzemi bizottságok az üzem ve­zetőségével együtt' szervezzék meg a versenyt a legnagyobb megtaka­rítást elérő dolgozó elméért. A ha­tározat felhívja a szakszervezete­ket, hogy nyújtsanak segítséget az egyéni megtakarítási számlák mind szélesebbkörü beszervezéséhez. A szocialista bérezés kapcsolatban a SZOT V. teljes ülé­se a szakszervezeti vezetők és ak­tívák elsőrendű feladatává teszi, hogy megalkuvás nélkül harcolja­nak a szocialista bérezés megvaló­sításáért, a darabbérrendszer ki- terjesztéséért A határozat kötelezi a szakszer­vezetők központi vezetőségeit te­rületi,, és üzemi bizottságait, hogy harcoljanak az eddiginél követke­zetesebben a bérlazítások, a nor­macsalások ellen. A szakszervezeti vezetöszervek ülésein, a termelési értekezleteken rendszeresen tár­gyalják meg a bérkérdéseket. Lép­jenek fel határozottan és követke­zetesen a jogos bérek kifizetéséért, a dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavításáért. A határozat felhívja a szakszer­vezeteket, hogy adjanak meg min­den támogatást a becsületes, a Párt és a kormány határozatait kö­vetkezetesen végrehajtó normások­nak, ugyanakkor keményen lépje­nek fel a normalazítúsokat és bér­csalásokat elősegítő, a munkafe­gyelmet bontó normások ellen. — Megnövekedett feladatainkat csakis a néphez hű. haladó műsza­ki értelmiség részvételével oldhat­juk meg — állapítja meg a hatá­rozat. — Éppen ezért kötelezi a szakszervezeteket, hogy az eddigi­nél nagyobb figyelmet fordítsanak a termelés parancsnokaira, a' mér­nökökre, technikusokra, műveze­tőkre, mesterekre, csoportvezetők­re. Vonják be őket fokozottabban a szakszervezeti munkába, segítsék fejlődésüket. A szakszervezetek a minisztériumokkal. Illetve az üze­mek vezetőivel együtt szervezzék meg a versenyt az üzem legjobb mérnöke, technikusa, művezetője stb. címért. A legjobbakat kitünte­tésre kell javasolni, kedvezmé­nyekben, előnyökben kell részesíte­ni. A nőknek a termelésbe való fokozott bevonása terén a SZOT V. teljes ülése a szakszervezetek feladatait a követ­kezőkben határozta meg: — A szakszervezetek központi vezetőségei és az üzemi bizottsá­gok harcoljanak azért és segítse­nek abban, hogy a nőknek a ter­melésbe való fokozottabb bevoná­sáról szóló minisztertanácsi határo­zat rendelkezéseit megfelelően vég­rehajtsák (napközi otthonok, böl­csődék felállítása, üzemi étkezte­tés, a nők háztartási munkáját megkönnyítő gépek elterjesztése, stb.) A dolgozó nők számára kul­turált munkakörülményeket, ru­hát, tisztálkodási lehetőségeket kell biztosítani — állapítja meg a ha­tározat s felhívja az üzemi bizott­ságok figyelmét, hogy gondoskod. janak arról, hogy a nők minél na- gyobb számban vegyenek részt a szakmai oktatásban, hogy a ter­melésben élenjárók felsőbb műsza­ki iskolára kerüljenek és a kiemel, kedő teljesítményüekat megfelelően népszerűsítsék. — A tervszerűség terén mutat­kozó hibák egyik főoka a rossz együttműködés az üzemen belül és az üzemek között — állapítja meg a határozat. Éppen ezért a szak- szervezetek kötelességévé teszi, hogy „magyarázzák meg a munkd. soknak, hogy a. másik műhely, vagy üzem számára készülő áru ké­sedelmes szállítása, rossz minősé­ge egész népgazdaságunk tervének teljesítését így végső fokon saját üzemünk tervének teljesítését is akadályozza... Gondoskodjanak ar. ról, hogy az üzemi, valamint a mű­hely versenyszerződésekbe bekerülje­nek a kooperációs feladatok”. — A munkayerseny tömegmoz- gósttó és szervező munka, ezt a munkát a Párt politikai irányítá-i sával, elsősorban a szakszervezetek szervezik. Meg kell szüntetni azt a téves felfogást, hogy a tömegmoz­galmi munkát vállalati, irodai szer­vek végezzék. A legkisebb létszám­ra kell csökkenteni a kizárólag nyilvántartási célokat szolgáló mi­nisztériumi és vállalati versenyiro­dák, versenyfelelósök hálózatát, el kell hárítani minden bürokratikus akadályt a verseuymozgalom útjá- bóL A határozat a továbbiakban kö­telezi a szakszervezeteket, hogy javítsák meg a verseny nyilvános­ságát. emellék a termelési értekez­letek színvonalát, a dolgozók bí­rálatának, javaslatainak bátorítá­sával és világosan határozzák meg a versenyfeladatokat. — Különösen fontos a verseny, feladatok konkretizálása, világos és helyes megmagyarázása a tervtelje- sltésben lemaradt alapanyagokat termelő iparágakban: a bányászod­ban, a vaskohászatban, építőanyag, iparban. — A szakszervezetek elnökségei tűzzenek ki jutalmat a verseny, szervező munkában legjobb ered­ményt elérő üzemi bizottságok, mü- hely bízott Ságok és bizalmiak szá­mára. Gondoskodjanak a felvilágo. sító és szervezőmunka területén ki­váló eredményt elért szakszerveze­ti funkcionáriusok és aktívák meg­becsüléséről. A SZOT V. teljes ülésének hatá­rozata befejezésül leszögezi: — A szakszervezeti munka sike. rességének és eredményességének, tehát az e határozatban megjelölt feladatok megvalósításának Is dón, tő előfeltétele a legmagasabb fokú éberség. Feladatainknak csak akkor tudunk eleget tenni, ha követke­zetesen harcot folytatunk a szo- ciáldemokratizmus maradványai el­len, amelyek még mindig jelentkez. nek a szakszervezeti munkában és akadályozzák a szocializmus építé­sében való eredményes részvételün­ket. Népnevelők, előre a napi 300 vagonért! Büdszentmiháiyon egy nagy stráfszekérre iparcikkek halmazát rakják fel, felültetik a kocsira a népzenészeket s így járják be nap­jában többszőr is a község utcáit. A kocsikon táblák hirdetik, hogy minden mázsa G vételi jegy után 75 forint értékű iparcikk-utalványt kapnak a dolgozó parasztok. Táb­lákon vannak azoknak a nevei is, akik már vásároltak. Nevük mel­lett: ki mit vásárolt.. A pártszervezet értekezletre hívta össze ugyanitt a leadásban élenjáró dolgozó parasztokat, párt­tagokat és pártonkíviüieket. Meg­beszélték, hogy a község nem ma­radhat le a begyűjtési versenyben. Másnap kora reggel már hatvan élenjáró dolgozó paraszt indult cl a faluban népnevelő útra. A jó népnevelő munkának meg­lett az erdeménye. Szerdán még. csak három vagon termény gyűlt össze, a csütörtöki eredmény pedig már hat és fái vagonra szökött fel. Ujfehértón követték a büdszent- mihályiak példáját. Ez a község ki­van zárva a szabadpiacról. Szer­dán a begyűjtés eredménye 290 má­zsa volt, csütörtökön pedig már 1200 mázsa. Az új fehértóiak le akarják mosni a szégyenfoltot községükről. ☆ Tíszadadán Désiné kulákasszony még mindig nem aratott le 800 négyszögöl kalászost, nincs behordva terménye és nem végezte el a tarlóhántást sem. A népnevelők a péntek esti népnevelőértekezleten megbeszélték az esetet s a következők-^ ben erőteljesebben leplezik le a kulákmesterkedéseket. A balkányi DISZ-szervezct énekkart alakított a terménybegyűj- tés ideje alatt. Számos népdalt, mozgalmi dalt tanultak már be. Minden este összejönnek a tafiács háznál és a hangos híradón ke­resztül egy-egy dallal köszöntik az élenjáró dolgozó parasztokat, ki­hat ár ózták, hogy minden élenjáró dolgozó paraszt kedvenc nótáját megtudják s azt éneklik el neki. Vasárnapra csasztuskákat készíte­nek s azzal járják majd sorra a dolgozó parasztok házait, hogy az élenjárókat megdicsérjék, a lemaradókat pedig serkentsék. W A mátészalkai iárás területén tréfás felvonulásokat tartanak, különösképen a terménybegyüi- tésben lemaradt községekben. A menetben elől megy egy lő, rajta nagy plakát ilyen felírás­sal: „Lóvá tett a kulák, azért nem adtam be „C“ jegyre ga­bonát“. A ló után szamár következik ilyen plakáttal: „Csak én nem adom be „C“ jegyre a feleslegemet“. Ez után szekér halad, telerakva külön­böző iparcikkel, textillel s az iparcikkhalmaz tetején kakas ágaskodik. A kakas mellett tábla: „Én is azt kukorékolom, hogy X. Y. nem tett még elegét begyűjtési kötelezettségének“. Végül a menetet egy borid zárja be, nyakában táblával: „Bámulok a textilre, mert nem adtam be „C-jegyre“. Budai Sándor kilencholdas fábiánbázi középparaszt beszolgálj tatását 300 százalékban teljesítette és egyben üzenetet küldött öpályj dolgozó parasztjaihoz: „Minden embernek hazafias .kötelessége a be­adás teljesítése'és ti őpályi dolgozó parasztok lemaradtatok a leg­nemesebb versenyben, a terménybegyüjtésben. Az lett a vége, hogy kizárták községeteket a szabadpiaci forgalomból. Ez a legnagyobb szégyen, mert nem teljesítettétek a hazával szembeni kötelességete­ket. Én örömmel adom be felesleges termílnyemet is, mert tudom- hogy ezzel a békét védem. Védem gyermekeim boldog jövőjét, bizto­sítom az ország dolgozóinak kenyerét, ópélyl dolgozó parasztok kö­vessétek példámat, teljesítsétek beadási kötelezettségeteket, hogy megszabaduljatok a nagy szégyentől.” k Nagy Sándor mátészalkai ta­nácstag példát mutatott nem­csak a terménybeadásnál, ha­nem a tojás-, baromfi-, szénabe­adásnál is. Terménybeadási kö­telezettségét 400 százalékra tel­jesítette, eddig 12 métermázsát adott be „C“ jegyre. Csütörtö­kön harmadszor is a raktár előtt lehetett látni. Felesleges terményét hozta be. Nagy Sán­Barkóczi István, papi levelezőnk írja a következőket: , Szégyenkezve vettük tudomásul a szerdai „Szabad Nép” első olda­lának tanácselnöki beszámolójából, hogy Pap a megye utolsó községei között van 7.3 százalékos eredmé­nyével. Mi azonban nem adjuk fel a begyűjtési harcot és kijavítjuk az eddigi hibákat. Nem vettük észre azt az ellenséges híresztelést, amely a kulákoktól indul ki: „Ha „C” jegyre beadói és textilutal- vúnyt kapsz, akkor nem őrölhetsz szabadon.” Ez az egész hazugság! Ezt terjesztette az ellenség a köz­ségben s mi nem voltunk elég élbe­rek, hogy visszaverjük az ellenség támadását és győzelemre vigyük a begyűjtést. Hiába csépelt Balogh István, a kisvárdal járás trakto­ristája naponta 195 mázsát, ha a dolgozó parasztok nem vittek be belőle a raktárba elegendőt. Az új­ságcikk megjelenése estéjén nép­nevelő értekezletet tartottunk és még akkor este villámokat készí­tettünk. Megdicsértük a legjobba­kat, mint ifjú Molnár Ferencet, ifjú Tóth Istvánt, Badár Máriát, Simon Ferencet, Barócsi Györgyöt, de rajta volt a villámokon Dobos dór népncvelőmunkát is végez. Példáját követi Szabó Lajos, Varga Pál, Kádár Istvánné, akik beadási kötelezettségüket rög­tön a gép alól teljesítették. Nagy Sándor nem elégszik meg azonban ezzel az eredménnyel. Népnevelőkörzetében termelő­szövetkezeti csoportot akaf létrehozni. Mihály, Kovács Károly neve is, akik otthon hevertették terményü­ket. Kovács Károly, amikor reg­gel a mezőre akart sietni, észre­vette kerítésén a villámot. Etezé- gyelte magát s még akkor melegi- ben bevitte terményét és még: 6 mázsát „C” jegyre. Ezzel ő is ä legjobbak közi került. A. héten, a mai tanácsülés előkészítésén is dol­goztunk. Nagy esemény lesz ez- a tanácsülés, mert a dolgozó párasa­tok ezen újabb versenyvállalásokat tesznek augusztus 20. megünnep­lésére. A DISZ Is megmozdult a! faluban. Vállaltaik, hogy a mai na. pon ifjúsági önkéntes brigád csé­pel. Pap párosversenyben van Fé- nyeslitkével. Eddig Fényeslitke ve­zet előttünk, azonban rövidesen el­hagyjuk a litkel dolgozó paraszto­kat a termánybegyüjtésben! A tíszakerecsenyí tűzoltók szívvel-léleltkel bekapcsolódnak' a terménybegyüitési munkába. Felvilágosító munkát végeznek: a dolgozó parasztok között s ugyanakkor brigádot szerveznek a raktári munkák elősegítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom