Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-04 / 180. szám

jip VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: r------------------------ —\ Mai mmankbó! Elutaztak a VIT-re a magyar küldöttek (2, old.) — Ünnepé­lyes keretek között fogadták a Szovjetunióból hazaérkező pa- rasítküldöttséget (3. oldali — Népnevelők a begyűjtésért 14. oldali V___________________________) AZ MDP SZABOLCS-SZAT MÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1951 AUGUSZTUS 4. SZOMBAT Küzdjenek becsülettel cséplőmunkásaink 1 Komoly, felelősséátelies mun­kát végeznek ezekben a hetek­ben cséplőmunkásaink. Azért harcolnak, hogy a gvors s.zem- veszteséömentcs csépléssel mi­nél előbb a nép raktárába ke­rüljön a kenyérnekvaló. Harci őrhelyen állanak cséplőmunká- saink, ahol ébci szemekkel kell őrködni a nép kenyere felett, az „élet" felett s mcá kell őrizni azt az osztálvellcnséé. a kuláksáé mesterkedéseitől, a fe­ketecséplőktől. Dolgozó népünk egésze szeme függ most a csép- lömunkásokon, mert ők azon túl, hogy jó munkájukkal elősegítik az ötéves terv sikeres végrehaj­tását, nagymértékben hozzájá­rulhatnak a béketábor ereiének növeléséhez. Kimagasló béke­tett az, ha áldozatot, fáradságot nem kímélve végezzük el a cséplést, de ugyanakkor a há­borús gyújtogatok, a,z amerikai gyilkosok malmára hajtja a vizet az a cséplömunkás, aki fegyel­mezetlen, hanyag munkát végez. Ä békecséplés jelentőségét fel­ismerve indította meg a ver­seny-mozgalmat a nyírgelsei cséplőgépi békebizottság me- gyeszerte a „békecséplés leg- lobb gépe" címért. A cséplés szemveszteségnél. S y gyors befejezéséért folyó 1 során valóságos hősök szü­letnek.* Olyan emberek, akik mélyen átérzik felelősségüket, az egész nép s a világ béke- tábora iránt. Ilyen ember Né­met János, Miklósi Miklós, akik a két műszak megszervezésével, az éjjel-nappali csépléssel ed­dig már több, mint 30 varfon terményt csépeltek el. Ä szov­jet traktoris.ták, cséplómunkások példája lelkesíti cséplőmunká- sainkat. akik elhatározták, hogy Bredjuk elvtárs módszerével csépelnek. Nem_ rajtuk, hanem a megyei gépáliomási közoont hanyagságán, lassúságán múlott az, hogy még csak most fogják megkezdeni megyénkben Bred­juk módszerével a cséplést. A tíszadobi „Vörös Csillag" szérű­iére áll egv átalakított 1500-asi gép s az ottani cséplőmunká­sok vállalták, hogy 10 nap alatt 40 vagont csépelnek el! Maga­san lobog a verseny lelkesedé­sének lángja. Különösen nagyje­lentőségű az a tény, hogy elő­ször jelentek meg a cséplőgé­peknél felelős vezetőként nők. A női cséplőgépvezetök fénye­sen megállják helyüket s. leg­jobbjaikat az egész ország is­meri. Ismerik országszerte Szé­pián Erzsi nevét, aki a nyári munkálatok alatt is hősi helyt­állást tanúsít. Cséplésí eredmé­nye már erősen közeledik a 30 vagon felé. Még nála is szebb eredményt ért el a cséplésnél Barát Erzsi madai traktorista. Természetesen egyikük sem ér­hette volna el szép eredményét, ha nem dolgoznak a gépek mel­lett ugyanolyan lelkesedéssel a cscplőmunkások. Ezek az ered­mények lelkesítsenek minden egyes cséplőmunkást arra. hogy kijavítsák a fennálló hibákat. Korántsem mondhatjuk el azt, hogy valamenvi cséplőgépnél jól megy a munka. Találni még olyan cséplőgépet a megyében, ahol a napi teljesítmények nem érik cl az ötven mázsát sem. Vannak olyan cséplőgépek még, amelyek többet állanak, mint dolgoznak. Vajion a gépekben van-e a hiba? Korántsem, Azokban a cséplőmunkásokban van a hiba, akik kényelmcsked- nék, késő reggel látnak munká­hoz s kora délután befejezik, szombaton csak félnapokat csé­pelnek. Azokban a cséplőgép- vezetőkben, cscplőmunkásokban van a hiba, akik éberielenek s a gépállások mögött nem veszik észre az ellenség kezét. Azok­ban van a hiba, akikről ígv ír levelében Soltész Júlia clvtárs- nö, a mátészalkai Járási Párt- bizottság munkatársa: „Azt a vasdarabot is, amelyet a sza- mosszegi kulák készített a csép­lőgépbe,’ csak akkor vették volna észre, ha a fejükre esik." Fokozni kell a felvilágosító munkát a cséplőmunkások kö­zött s el kell terieszteni közöt­tük a jó tapasztalatokat Nem nehéz agiációs érveket találni! Milyen volt a múltban a cséplő­munkások helyzete? Erről so­kan tudnak a cséplőmunkások közül beszélni, akik életük nagyrészét a bitang úri-Magvar- ors.zágon töltötték el. Három és félszázalékos volt a cséplőrész a mostani öt és fél—hatszázalé­kos rész helyett. Ahhoz pedig, hogy valaki bekerülhessen a cséplőmunkacsapatba, ahhoz in gycnmunkával kellett megsze­rezni a „jogot". Ma már nem uzsorázzák ki a kulákok, pöí- feszkedő cséplőgéptülaidonosok a cséplőmunkásokat, ma már anyagiakban is kifejezésre jut­tatott megbecsült dolgozói a szocializmus építésének. Ma már nem a kulák dirigál abban, hogy ki mennyit keressen, ha­nem a cséplőmunkástól, salát magától függ a kereset is. Itt van Miklósi Miklósék példáia. Miklósi elvtárs egv nap alatt, az elmúlt vasárnap. 73 forintot ke­resett s ezzel együtt emelkede- dett a cséplőmunkások gabona- keresete is. Cséplőmunkásaink nem elé­gedhetnek meg azzal, hogy csak saját munkájukkal törődjenek. Tőlük is függ az, hogy miként megy a terménybegyüités, meny­nyire értik meg a dolgozó pa­rasztok a „Cséplőgéptől a be- gyüitőhelyre" jelszó jelentősé­gét, Minden cs.éplőmunkásnak felelősséget kell éreznie az el­csépelt gabona iránt s minden kínálkozó alkalommal fejtsenek ki népnevelő munkát. Termé­szetesen ez elsősorban a népne­velők feladata a cséplőgépnél. Leplezzék le a csénlőmunkások a cséplőgéphez befurakodott ellenséget, amelyik gátolni igyekszik a gyors cséplést, lep­lezzék le a feketecséplőket, a fondorkodó kulákokat, s ugyan­akkor tegyék valósággá dol­gozó parasztjaink között a jel­szót: „Cséplőgéptől a begvüitő­helyre". A cséplőmunkások között leg­nagyobb számban a falu legön- tudatosabb emberei, a szegény- parasztok százezrei vannak ott. Ezért tekint a Párt, a nép ál­lama fokozott bizalommal a cséplőmunkások felé és éppen ezért is várja el a Párt, a nép állama, hogy cséplőmunkásaink teljes erejükkel küzdjenek a cséplés sikeréért. Tűzzenek ki nemes célt maguk elé: a.z egv- műszakos.ak érjék el a napi 13—14 órás munkaidőt, kétmű- szakosok a 20 órás cséplést. Minden bizonnyal nem csalódik a cséplömunkásokban a Párt, a dolgozó nép. Előre a napi 300 vagon termény begyűjtéséért! Csütörtökön újabb emelkedés : 253 vagon termény .gyűlt be a megyében Lépésről-lépésrc törnek a járások a háromszáz vagonos napi begyüitési eredmény felé. Dicséretes az, hogy csütörtökön to­vább nőtt a napi begyűjtés eredménye: 253,33 vagon terményt vettek át a raktárak. Azonban ha nem gyorsítjuk még jobban a munkát, utolérnek, sőt kiszorítanak a harmadik helyről, ahe­lyett, hogy mi haladnánk előre. Pest megye erősen Szafcolcs- Ssatmár sarkában van! A mátészalkai járásban csütörtökön két vagonnal kevesebb gyűlt be, mint szerdán, de 43.4 vagonnal tartja az első helyét a járások negyven vagonos mozgalmában. A nyírbátori járás csütörtökön szépen feljött 32.2 vagonnal. A kemecsei és kísvárdai járások azonban visszaestek! A be­adott terményt az elcsépelt mennyiséghez viszonyítva a járá­sok közt a következő sorrend alakult ki: csenged ,iárás 26.2, nyírbátori járás 25.9, gyarmati járás 25, kemecsei járás ?AA, kisvárdai járás 23,8, szálkái járás 23.7, tiszalökí járás 23.6, Nyíregyháza 23.6, naményi járás 23.Í, baktai járás 22.8, káílói járás 22.5, nyíregyházi járás 19.9 százalék. Német János kisvárdai traktorista elhagyta Miklósi Miklóst! Egy nap alatt 306 mázsa terményt csépelt el A cséplés versenye traktoristáink j közt új hősüket fonhat. Rekordot úr el ma a:, akiről tegnap meg kli­sém jött, elörevisz a verseny len­dülete. Rémet Miklós kisvármi traktoristáról tegnap annyit tudóit a megye, hogy a cséplés legelső mestere, Miklósi Miklós mögött jár. Ma már ismerheti az egész megye Rémet János rekordját :• egyetlen nap alatt 800 vagon'' tefhréngt csé. pelt cl! Tegnap délig 32.50 vagon termény eh- ftlésé'-ei, f, lelt a <•*';). lés legelső mestere Szábocs-Szat- márba.n. Miklósi Miklós 31 vagon, nal mögötte maradt. Hornyok La- jos mátészalkai traktorista szorít­ja most 29.22 vagonnal. Előre Mik­lósi clvlárs! A női traktoristúk versenyered­ményeit is meg akarja változtat­ni. Barát Erzsi madai trakto­ros,JS zeniéin Erzsi Mándokon meg­kapta a legjobb női Iraktorisiát il­lető vdndorsdszlót, búr cséplési eredménye kevesebb volt Barát Er­zsinél. üc szántott éjszaka! Barát Erzsi nem hagyja annyiban. Elha- tá'-ozta, ö is fog szántani: minden éjszaka. Másodikon éjjel hozzá is fogott, egy éjjel hat és fél hold tarlót szántott fel! Eddigi cséplé­si eredménye 80.84 vagon. Rémet Borbély Uúzsapusztán 14.83 va gont csépelt cl tegnap délig, Bácsi Ilona Tyúkodon l’t.lli, Molnár Er­zsi Ujfchúrtón 14 vagont. Rylrtét Kisvárda és Mándok gépállomásai elaludtak, nem tudták jelenteni a női traktoristák versenyeredmé­nyeit. A versenyzők bizonyára a gépállomá«vezetőségeket is alaposan elhagyták! Félvagon terményt adott az államnak Szabó Sándor középparaszt Nincs még Szabolcs-Szatm árban olyan dolgozó paraszt, aki annyi terményt adott volna a dolgozók államának, mint Szabó Sándor tiborszállási középparaszt, az I. típusú tszcs tagja. Beadási kötelezettsége 5.58 mázsa volt, ehelyett 45.95 mázsát adott be, <2 holdjából 5 holdon és 409 négyszögölön termelt kalászost. Összesen 79 mázsa terménye lett, bőséges kenyér 8 tagú családjának. Szabó Sándor középparaszt tagjelölt. Bebizo­nyította, méltó a kommunisták soraiba, a Párt kemény harcosa lesz. Nagy Károly ötholdas porcsalmai dolgozó paraszt is ott van az élenjárók közt. „C“ jegyre 25 mázsa terményt adott be, beadását 2350 százalékosan teljesítette. Biri dolgozó parasztjai teljesítették terménybeadásuk évi tervét Biri dolgozó parasztjai a megye élén jártak jóidéig a terménybe-' gyHitesben. Szamostatárfalva az­tán elragadta tőlük a vándorzász­lót , hamarabb teljesítette, sőt túl­teljesítette a kenyérgabonabeadás évi tervet. A birisiek nem nyűgöd, tak bele egykönnyen abba, hogy Szamostfltárfalva megelőzte őket. Újra, meg magasabbra csapott a verseny. 8 tegnap büszkén jelent­hették táviratukban, hogy évi icr- rzénybcgyiijtcsi tervüket száz szá­zalékosan teljesítették. , Tudja meg Szamoslatárfalva és a lobbi köz­ség is megyénkben nem állunk meg a száz százaléknál. Augusztus húszadikára, Alkotmányunk ünne­pére 200 százalékos évi tervtcljc-' sílést akarunk elérni/” Ezt üzenik Biliből a dolgozó parasztok. Biribcn jól dolgoznak a népneve­lők, a tanács jó gazdája a be­gyűjtésnek. A társadalmi bizottság. az állandó bizottságok helyes mó­don viszik előre a terménybeadást. .*1 cséplőgépeknél lévő népnevelők és a falut járó agitátorok mellett a vcréeny mozgatója, hogy nap, thint nap új csaszluskák születnek, ezekben dicsérik a" élenjárókat, bí­rálják az cl-elmaradókat az úttörő köszöntöbrigáclok. Verseit nagy örömmel fogadják a falu élenjárói. A dolgozó parasztok kapuira ra­gasztott villám-fclirások is hozzá­segítettek az eredményekhez. Elmaradt a begyűjtésben Márokpapi, mert bürokraták dolgoznak a tanácsnál Marokpapi hátul kullog a ter­ménybeadás versenyében. 982 má­zsa terményből eddig 1J3 mázsa beadásával 13.5 százalékosan telje­sítették évi tervüket. A tanács ténykedésére jellemző áz alábbi eset: A megyei tanács ellenőrzése so­rán feltűnt a megyei küldött­nek, hogy a márokpapi tanácstit­kár, jöttére sebesen kirángat vala­mit az írógépből. Kiderült, hogy a társadalmi bizottság ülésének jegyzőkönyvét gépelte. Azét a társadalmi bizottsági ülését, amelyet meg sem tar. lottak. A tanácstitkár még hozzászólásokat, sőt vállaláso. kai is cszkábált, úgy akarták aláíratni utólag a társadalmi bizottság tagjaival, akiket fel­citállak ,,ecélből” a tandcshá. sára. A tanácstitkárnak az volt az ősz. szegezett véleménye: „tár ebből nagy cécót csinálni, most- a begyiii- tés a fontos, nem az ülésezés". Az ilyen ..újítókra” nincs szükség a mi községi tanácsainkban, az ilyen „újítók'’ Truman, Titő, a kulákok emberei. Hallatlan bárgyusággal kimondják: ,.nincs szükség társa- dalmi bizottságra, nincs szükség ülésekre, megbeszélésekre, mert most begyüjtiink". Bizonyos, hogy kényelmesebb hazug betűket pö. työgietni a papírra, mint társadal­mi bizottságot mozgatni, keményen harcolni a begyűjtésért, DS a nép az utóbbit várja tanácsaitól, a ta­nácsdolgozóktól, Azért állította őket posztjaikra! A beadásban élenjárók felvilágosítják dolgozó paraszttársaikat A falusi pártszerveztek lényeges feladata, hogy a beadásban, élenjá­ró dolgozó parasztokat és paraszt­asszonyokat népnevelő munkával bízzák meg, iglj fokozzák tovább a, termény begy üjlés ütemét. özv. fi, Olajos Mihályné nyírpi* list MNT,>SZ-tag, dolgozó paraszt­asszony 190 kiló termény helyett, annak közel nyolcszorosát adta be a dolgozó nép raktárába. Utána á népnevelőkkel együtt indult el a faluban, hogy serkentse a még elmaradókat. Elmondja Olajosné, hogy férje az urak érdekeiért folyó háborúban pusztult el. Fia most a néphadsereg katonája, nagyon büszke erre. Azt mondja, fia fegyverrel védi a békét, ö pedig „ haza iránti kötelessé, gek lehető legjobb, legponto. sabb teljesítésével. fis erre tanítja dolgozó paraszttár. salt is. Ugyanígy Ableda István 18 hol. das, ugyancsak nyírpilist középpa. raszt, aki 7 mázsa 90 kiló beadási kötelezettségének négyszeresét t.el. jcsítette. Amikor kiírták a dicsérő, táblára, újabb négy mázsa ter­ményt adott be C-jegy re s fel ke. leste a tanácsot: javít síik ki a táblán 400 szá­zalékát, mert már 450.rc emel­te fel. Fia is, ö is elmondják, hogy lát. ták a háború pusztításait. Maga is szenvedője volt az első világhá. borúnak, fia a másodiknak. Azt mondják, nem pusztítást, de bé. két akarnak. 8 minden tettükkel védelmezik a- hazát, ahol békés építő munka formálja- a boldog életet. Ableda Istvánoknál csténkint gyakran összejönnek a szomszédok. A termelőcsoportok működési sza­bályzatait tanulmányozzák. Az Ab. Icda család már azt mondja: az őszi vetést már a termelőcsoport, ban végezzük el! Nyírlugoson szabotált a cséplőgéptulajdonos kulák Nyírlugoson csépelt az egyik ot. tani, Zöld nevű kulák gépe. .Illet­ve csépelt volna, ha pontosan tíz. szer nem olvad ki a csapágy. Mert kiolvadt s mindannyiszor megállt a gépnél a munka. A vizsgálat ki. derítette, hogy a csapágy kiolvadáj sában benne van Zöld kulák keze, A szabotáló kulákot letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom