Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

*» 1951 AUGUSZTUS 1, SZERDA A békéért küzdő fiatalok hatalmas seregszemléje lesz a berlini Világ Ifjúsági Találkozó A viliig békeszerető ifjúságának képviselői a szélrózsa minden irá­nyából, vonatokon, hajókon, repü­lőgépeken igyekeznek Berin felé, ahol augusztus 5-én megkezdődik a III. Világifjúsági Béketalálkozó. A demokratikus Kelet-Berlin ven­déglátó ifjúsága nemes izgalommal készül a nagy feladatára, hogy eredményessé és' feledhetetlenné tegye kétmillió német és 25 ezer külföldi ifjú békeküldött nagyje­lentőségű találkozójáét. Berlin demokratikus övezete ün. népi köntösben zászlók, színes fal­ragaszok és a legkülönbözőbb nyel­vű lelkesítő jelmondatokat viselő transzparensek rengetegében várja az ideérkező vendégeket. A szinpompás keletberlini utcá­kon egyre több idegen szót hallani. A VIT külföldi résztvevői közül egyre többen vannak már Berlin­ben, a nyugati imperialisták bűné­ből kettészakított Németország ket­tészakított fővárosában, a nemzet­közi békeküzdelem egyik legelőbb- retolt állásában, hogy félreérthe­tetlenül kinyilatkoztassák: az ifjúmig létedben akar élni és munlcdlkodhi és nem kivan az imperialisták érdekében há­borús vágóhídra menni. A NÉMET DEMOKRATIKUS „Nemzet kapuinak” nevezik, mert minden egyes Ilyen építmény, va­lamely ország népiének munkaered- méuyeit, vagy a szabadságért ví­vott harcát jelképezi. A magyar kapun szeretett vezérünk és nagy tanítónk Rákosi Mátyás hatalmas méretű arcképe látható. A többi képi bemutatja azokat a korszakal­kotó politikai, gazdasági és kultu­rális vívmányokat, amelyeket a magyar nép a felszabadító Szovjet­unió testvéri segítségével, a Ma­gyar Dolgozók Fártja vezetésével valósított meg. ■NYUGAT-NftMKTORSZAG I njiiiiBwuri i mi— ■■TiTw.mm« m ; városaiból és falvaiból egyébként, valóságos népvándorlás Indult meg a Német Demokratikus Köztársa­ság határai felé. Lehr, a bonni bábkormány rend­őrminisztere, a múlt hét végén az amúgyis kegyetlen határellenőrzés további megsz, rítását rendelte el. Matzky. voit náci tábornok, a nyugatnémetországi „rendőrség” egyik parancsnoka, nagyszámú rendőrcsapatot vezényelt ki a Né­met Demokratikus Köztársaság övezeti határaitól nyugatra eső te. rületsávokha. Matzky „határvédel­mi” rendőrosztagai Alsó.Szászor­szág területén több, mint hatezer ifjú békeküldöttet tartóztattak le. Hétfőn délben megérkeztek Ber­linbe a francia és angol ifjúság küldötteinek első csoportjai. Az első francia csoport hétszáz, az el­ső angol csoport száz küldöttből áll. A berlini VIT-re minden irány­ból elindult békestaféták közeled­nek a Német Demokratikus Köz­társaság határaihoz. A VIT megnyitó ünnepségén, amelyre vasárnap délután kerül sor a berlini Waiter Ulbricht-sta- dionban, résztvesz a Béke Világ- tanács küldöttsége is. Ezt a kül. döttséget az öt nagyhatalom kiváló békeharcosaiból állítják össze. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség első' csoportjának távirata Rákosi elvíárshoz KÖZTÁRSASÁG IFJÚSÁGA lendületes munkaversenyben, ön­kéntes munkakötelezettségek telje­sítésével készítette el a harmadik VIT céljait szolgáló építkezéseket, a hatalmas stadionokat, szabadtéri színpadokat, a boriin határában lévő, Ernst Thaelmanuról elneve­zett Úttörő Köztársaságot, ahol a VIT napjaiban a világ minden tá­járól egybesereglett, húszezer kül­földi úttörő fiút és lányt helyeznek el. K.­A berlini, Sztálin-uton, amelyet az amerikai repülőktől elpusztított épületek romjai szegélyeztek, most a VIT alkalmából épített hatalmas sportpályák és szabadtéri színpa­dok várják a vendégeket. A mun­kálatokat a legújabb szovjet gyors, építési módszerekkel végezték el. Esténklnt a berlini lakosok tízez­rei. csatlakoztak az ifjúsági mun- kabrígádokhoz, önzetlen segítséget nyújtottak a fiatal dolgozóknak. Berlin egyik fő útvonalán, az Unter Den LIndenen, ahol augusz­tus 12-én a VIT résztvevőinek mil­liós békemenete vonul majd végig, képekkel díszített óriási táblák "emelkednek a magasba. Ezeket a „Szeretett drága Rákosi elv­társi A magyar parasstdeleífáció első csoportja a dageszíáni és grúziaí kolhozok tanulmányo­zása után visszatért Moszkvába, A delegáció tagjai számos kol­hozt látogattak meá. Tanulmá­nyozták a kolhozok munkáját, felkeresték házaikban a kolhcz- parasztokat. A magas terméseredmények, a kolhozparasztok jómódú, kul­turált élete meggyőzte a dele­gáció tagjait arról, hegy a pa­rasztság felemelkedéséhez csak a nagyüzemi szocialista mezőgaz­daság útja vezet. Ennek tulaj­donítható, hogy a csoportunk eddig még egyénileg dolgozó pa­rasztjai sorra bejelentették be­lépési szándékukat a termelő­szövetkezetbe, ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az itt szerzett bő tapasztalatokat otthon hasz­nosítani fogjuk, mind saját munkánkban, mind pedig még egyénileg dolgozó paraszttár­saink felvilágosításában é3 teljes erőnkkel harcolunk a magyar termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért. Ez a tanul­mányút még jobban elmélyítette a szeretetet a szovjet nép és vezére, Sztálin elvtárs iránt és még robban eggyéforrasztotta a békéért küzdő szovjet és ma­gyar népei. A delegáció e’so csoportja nevében; DÖGÉI IMRE Ifjak, akik már idős-re DOLGOZNAK. A romániai Sztálin városi „Vörös zászló”-iizembeD szá­mos ifjúmunkás befejezte már az évi tervet és hozzáfogott a Jövő évi terv teljesítéséhez. Furtuna Jón if­júmunkás a szerszámcsiszoló osz­tályon elsőnek fejezte be idei ter­vét. Munkatársai naponként figyel­tek a d.csőségtáblán Furtuna Jón teljesítményeit, s örömmel vették tudomásul, hogy napiouta két-hú- rom normát teljesített. Delcea Alexandra ifjúmunkás szintón be­fejezte évi tervét, sőt minőségileg is a legjobb munkát végezte. Ba- rascu Jón brigádjának mind a 17 tagja már 1952-re dolgozik. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség második csoportjának távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtársi Mi, a Szovjetunióban járt pa­rasztküldöttség második cso­portjának tagjai, tanulmány- utunk végére érve, forró köszö­netét mondunk Pártunknak, Rákosi elvtársnak azért, hogy részesei lehettünk a nagy kitün­tetésnek, — láthattuk a Szov­jetunió szocialista mezőgazdasá­gát, megismerhettük a kolhozok, szovhozok, a gépállomások mun­kájának nagyszerű eredményeit s közelről is megismerhettük a kolhozparasztok életét. A mi csoportunk az Észak-Kaukázus vidékén a sztavropcíi kerület­ben járt. Meglátogattunk nyolc kolhozt, egy szovbozl, egv gép­állomást Ezeken a háború ide­jén nagyon sok pusztítást okoz­tak a német fasiszták. Ennek ellenére olyan fejlődést és olyan eredményeket láttunk, amelyek meggyőztek bennünket a szovjet emberek alkotóerejéről, a szo­cialista mezőgezdaség fölényéről. Elsősorban a gépesítésről keli beszámolnunk. ami előttünk még sohasem látott módon meg­könnyíti az ember munkáját, Ezeu a vidéken is száz száza­lékig, kombájn végzi a paraszt- ember legnehezebb munkáját, az aratást, ezzel egyidőben a csép- lcst, a tárcsázást is. Oívan dűlt gabonát is tisztara betakarított, amire otthon azt mondanánk: azt csak kaszával lehet learatni. Amerre jártunk, minden munká­nál gépekkel találkoztunk. Gé­pek tisztítják, szárítják a gabo­nát és úgyszólván teljesen gépe­sítették a gabona szállítását is, megkímélve ezzel az embereket a zsákok cioelésétől. Minden kolhozban van villany és a leg­több a saját villany telepéről látja el árammal nemcsak a gépeket, hanem a koikozparasztok laká­sát is, A Csaoájev kolhozban pl, a múlt év óta vízierőmű látja el villanyárammal a kolhoz fű­résztelepét, javítóműhelyeit, tég­lagyárat, a magtisztító gépeket cs a kolhozparasztok lakását is. A gépek szolgálják az embert az olyan munkánál is, mint a fe- iés, birkanyírás, erdősávok ülte­tése, szőlokapáíás. A szovjet dolgozók munkáját megismerve, láttuk, milyen öntudatos, fegyel­mezett, tervszerű munkával érik el a magas terméseredményeket. Hozzájárul ehhez az is. hogy mind jobban megvalósítják a sztálini természetátaiakító ter­veket. Jártunk a nyevinnomisz- kai csatornánál, amely nemcsak vízierőművet haji. hanem máris százötvenezer hektár földet ön­töz és a jövőben mé<< tovább fejlesztik az öntözéses gazdál­kodást. A szovjet emberek mun­kájának nagyszerűségét mutatja az, hogy hat kilométeres szaka­szon, egy hegyen túlra is átveze­tik ezt az öntczöcsatornát, hogy ott is termékenyebbé tegyék a földeket. Csatornákat, víztároló­kat építenek maguk a kolhozok is, Hatalmas területeken ültet­tek vedőerdösávot. s a füves ve­tésforgó alkalmazásával is ter­mékenyebbé teszik a földet, A gépi munka határidőben való pontos elvégzésével. 3 sztálini természetátaiakító tervek segít­ségével, a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásával cvről- évre magasabb terméseredménye két érnek el. u így emelkedik minden _ kolhozparaszt életszín­vonala is. A „Sarkcsillag“ kol­hozban például a mait évben öt kiló búzát, öt rubelt kaptak a tagok egy munkaegység után. így keresett az Ivanov-család 156 mázsa gabonát és 10.540 ru­belt, a Pavkk-család 188 mázsa gabonát és 11.940 rubelt a múlt esztendőben. Az idén a kolhoz­ban hét kiló búzára és hét rubelre emelkedik az e' kaegységre eső jövedelem. Ezek a tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy csakis a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás biztosíthatja a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését, boldog jövőjét. Mi, a csoportunk egyénileg gazdál­kodó dolgozó naraszítagiaí, ha­zatérésünk után erre as útra akarunk térni és elsőnek írjuk alá a belépési nyilatkozatot. Az itt szerzett tapasztalatokat szé­les körben ismertetjük dolgozó paraszttársainkkal, hogy ezzel is elősegítsük úi termelőcsoportok alakulását, a régiek további erősítését, a szocialista mező­gazdaság megteremtését. Ezzel nemcsak saját boldog jövőnket építjük, hanem drága hazánkat is tovább erősítjük és még in­kább megszilárdítjuk a nagy Szovjetunió vezetésével a bé­kéért harcoló legyőzhetetlen béketábort. (Aláírások) A szocialista alkotmány (ellen­tétben a burzsoá alkotmányokkal, amelyek elkendőzik a valóságot, elrejtik az elnyomást és a kizsák­mányolási) az alkotmány központ­jába állítja a gazdasági, társadal­mi rend leírását. Félreérthetetle­nül leírja azt a gazdasági és tár. öt; daliul berendezést, amelyet az alkotmány hivatva van megvédeni, amelynek alapjáD az alkotmányt létrehozó nép fejlődésének további irányát megszabja. Amikor a Szovjetunió VII. Ta­nácskongresszusa 1935 február S-án megalakította, az alkotmány- előkészítő bizottságot, megszabta egyben az elvégzendő munka Irányelveit. Többek között így szól a bizottság munkáját meghatározó határozat: „.Megállapító adók az alkotmány szociális és gazdasági alapjai oly értelemben, hogy az alkotmány összhangba kerüljön a Szovjetunió jelenlegi osztályerővi- szonyaival.” Ilyen érteleimben ké­szítette el az előkészítő bizottság Sztálin elvtárs. vezetésével az al­kotmánytervezetet, s ennek alap­ján mondotta Sztálin elvtárs elő­adói beszédében, az Alkotmányról, hogy az ,,történelmi okmány lesz, amely egyszerűen és tömören, szin­te jegyzőkönyvi stílusban tárgyal, ja a szocializmus győzelmének té­nyeit a Szovjetunióban, azokat a tényeket, amelyek a Szovjetunió dolgozóinak a kapitalista rabság­ról való felszabadulásáról beszél­nek. A Magyar Népköztársaság Alkot­mányát előkészítő bizottság is o,azokból a gazdasági és politikai vább megy az Alkotmány a szo­cialista építés útján és a megvaló­sult lényekre támaszkodva mond­ja : „a Magyar Népköztársaság kö­telességének tekinti. hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgaz­dasági gépállomásokkal, az önkén­tes társulás és a közös munka alap­ján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mező­gazdaság szocialista fejlődést”. A szocialista fejlődés biztosítéka a termelés magasabbrendü meg. szervezése: a termelés eredményes­ségének, a termelékenységnek az emelése. változásokból indult ki, amelyek hazánk fejlődésében előállottak, mióta a Szovjetunió felszabadí­totta” — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs. A Magyar Népköztársaság Alkot­mányának „A társadalmi rend”- ről szóló II. fejezete az „orszá­gunk gazdasági és társadalmi szer­kezetében végbement alapvető vál­tozásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg”, (Az Alkotmány bevezető szavaiból.) Ez a fejezet azokra a tényekre épül, amelyeken keresztül „a magyar munkásosztály a dolgozó paraszt­sággal szövetségben és a Szovjet­unió támogatásával nehéz harcok után győzött a régi renddel szem­ben, hatalomra jutott és rálépett a szocializmus építésének útjára.” Rákosi elvtárs előadói beszédében hivatkozott Sztálin elvtárs megál­lapítására: „az Alkotmányt nem szabad összetéveszteni a program­(Alkotmányunk II. fejezete) mai; amíg a program arról be­szél, ami még nincs meg, addig az Alkotmánynak arról kell beszélni, ami már megvan.” Ennek megfe­lelően a Magyar Népköztársaság Alkotmánya a gazdasági rend le­írásánál is döntő súlyban a már elért eredményeket regisztrálja; azt, amit a valóságban már létre­hoztunk és kivívtunk. Mégis elke- rülhetlen fejlődésünk mai szaka­szához képest, hogy ne tegyen az Alkotmány előre is néhány meg­állapítást éppen azért, hogy ezál­tal is jellemezze a harc mai kor­szakát. Például ott, ahol arról be­szélj hogy „a népköztársaság meg­valósítani törekszik a szocializ­mus elvét; Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája sze­rint.” A magyar népi demo­krácia társadalmi rendjének döntő sajátossága: a termelési esz­közök zöme társadalmi tulajdon­ban van. Ezt moúdotta Rákosi elvtárs: „Útban vagyunk a gazdasági élet minden terén a szocializmus felé. Ezeknek a változásoknak eredmé­nyeképpen egyre inkább gátat ve­tünk annak; hogy az ember az embert kizsákmányolja. Nő és erő­södik népgazdaságunkban a ter­melőeszközök szocialista tulajdona, mint népi demokráciánk megin­gathatatlan alapja. Ezek a válto­zások , melyekhez szervesen kapcsa, lódik hároméves tervünk sikeres megvalósítása, azt is eredményez­ték, hogy megszűnt nálunk a mun­kanélküliség, a válságtól való fé­lelem és erőteljesen nő dolgozó népünk jóléte és kultúrája.” 1. Külön foglalkozik az Alkot­mány a dolgozó parasztság ügyé­vel. A Magyar Népköztársaság „elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz.” De to­Ezért mondja az Alkotmány, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Még pedig az a munka, amelyet a dolgozók nem a rab­szolgák kényszerűségével végeznek, hanem elmélyült szocialista öntu­dattal, annak tudatában, hogy sa­ját maguknak építenek, átérezve, hogy a munka valóba u nemcsak jog és kötelesség, hanem „becsü­letbeli ügy Is”. Ez a magasabb igényű munkatudat képes megte­remteni egyedül a munka maga­sabbrendü tartalmát. Ez teszi al­kalmassá a dolgozókat arra, hogy önként vállalt munkafegyelemmé, a munkamódszereknek a burzsoa rendszerben soha e> nem érhető tö­kéletesítésével emeljék az ország termelési eredményeit, a termelvé- nyek minőségét és mennyiségét. Csak ez a munkatudat teremti meg alapját annak a termelést rendszernek, amelyben mint új hajtóerő az önként vállalt szo­cialista verseny jelentkezik. A TÁRSADALMI REND

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom