Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-21 / 168. szám

I ■IDŐI JULIUS 2t, SZOMBAT 3 «MŰM«« A levelekleftt nem akarnak a licgyüjté^uél tizenötödik helyen maradni Reggel hat óra volt, de Levelek köz,ség dolgozó parasztjai már úgy mondták: hogy „nyakunkon adói”. A faluban három irányban hal­latszott a cséplőgépek zúgása. A gépzúgás irányúból zsákokkal teli szekerek igyekeztek a községi ter­ményraktár felé, a gépek utcáiba pedig óvatosan poroszkáló, kévék­kel magasra rakott szekerek sor­jáztak. Tegnap óta olyan a falu, mint egy megbolygatott méhkas. Még a környező tanyákba is eljutott a szégyenteljes hír, hogy Levelek „hátul kullog a terménybeadás- ban”. A hírről Áfra László sztahano­vista villa nyszerelősegéd is érte­sült Ambrus József műszaki mun­kással egy ütt. Hetek óta itt dol­goznak, éppen ma lettek készen az utcai vezetékek kibúzásával. Ma este a tanácsház előtt kigyúl az első villanykörte, hirdetve az öt­éves terv első évének egyik győ­zelmét Leveleken. És azt, hogy Áfra elvtárs átlagosan 153 százalé­kot teljesítve, a kitűzött határidő­nél jóval előbb elvégezte munkáját. — Még mindig neked van a „legmagasabb állásod” Leveleken — szólt fel Csorba elvtárs a ta­nácsház előtti villanyién kapasz­kodó Afrának. Csorba István is sztahanovista, a betonútéptésnél. Most szabadságra jött. Csorbának azonban hamar elmúlik a kedve, amint a verseny­táblára néz. — Hát így állunk j — mondja elképedve.-3í— Sajnos, így pajtás — feleli a szerelő. — Nem akarnak körül­nézni ebben a faluban, pedig vil­lanynál jobban szétláthatnak majd az eddiginél is. Talán majd a DISZ-íiatalok is „meglátják” a ktfltútházukat, mert ott is villany 'tesz, nem kell petró mellett vakos- kodni annak a három-négy fiatal­nak a termelési megbeszélésen, ha- 'mán villanyfény mellett „hálózhat­nak” háromszor is egy hónapban. Kiköszönnek. Csorba elvtárs hiá­ba vidulna útközben, a fák lomb­jai között csillogó vezetékeket lát­va, mindég eszébe jut: Micsoda szégyen... tizenötödik hely... .Takács Mihály kisparaszt udva­rában jár a gép. Az udvarban töb­ben összegyűltek a község vezetői közül. y— Azt hittük, mikor járási el­sők lettünk az aratásban, hogy nyu­godtan ráülhetünk a babérjainkra, —r mondta Takács elvtárs, a fiatal tanácselnök. — Abbahagytuk a népnevelő munkát, nem jól szerveztük meg a- fcdviHágosftó munkát, három gép­nél van .hét népnevelő?... Mi magunk sem jártunk elől jő példával a beadásban... de elvtár­sak — folytatja — most mindjárt a gép alól 400 százalékra teljesí­tem a terménybeadást. Biztosan tudom, hogy valamennyi tanácstag csatlakozik hozzám. Badlé elvtárs alig hagyja befe­jezni az elnök mondanivalóját. Még a dikóról is feláll, amire lete­lepedtek a beszélgetés kezdetén. — Baj van a HISZ fiatalokkal is -T- mondja. — Miért hagyta ott szombaton, a cséplés első napján Pásztor Fe­renc, Pethő Sanyi, meg Újhelyi Jani a gépet? Miért mondta Pász­tor azt, hogy „ő nincs rászorulva, hogy gépeljen?, — miért beszélte teli a fejit a másik kettőnek is „hagyjátok ott a gépet”?... Rózsa elvtárs a szövetkezeti ügy­vezető önkéntelenül is a múltra gondol, és Újhelyi János, Pethő Sándor apjára, mikor mondja : „Jani megtagadja az apját. Emlék, szem, csak ő mert kiállani, mikor cseléd volt Vlnkler Urnái az os­torpénzért. De nemcsak a maga érdekében, hanem a. többiért is. Most a fia megfutott a kicsit nehezebb mun­ka elől, mert csak tlzenketten vol­tak a gépnél. Csak egy napig kel­lett volna várni, hogy teljes legyen a brigúdlétszám. És a népnevelők? Tudják-e váj­jon, hogy a szövetkezeti boltban minden mázsa „C” véteii jegyre eladott termény után 75 forint ér­tékű textilt, iparcikkét leliet vá­sárolni? — melegedik bele a be­szédbe az ügyvezető elvtárs. Tud­ják-e a DISZ-íiatalok, vagy talán át akarják aludni a cséplés idejét is? Macali kisparaszt ma 300 szá­zalékot teljesít és a három gyere­kének már cipő után érdeklődött. Aki pedig, mondjuk, 3 mázsa 60 kiló kötelezővel együtt „C” vételire 10 mázsa 80 kilót ad be, az öt ruhára való kartont, vagy három ruhára való jó szövetet vehet. Ki tudják-e mindezt számítani ott a gépnél a kérdezőnek a népneve­lők? — Minden géphez legalább há­rom népnevelőt kell beosztani. Még semmi sem késő! Az ellenőrző ve­zetők felírják a gépeknél történte­A legutóbb megjelent értéke­lés szerint az országos verseny­ben második helyen van az ár- vízvédelmi és iolyamszabálvo- zásí hivatalok között a nyíregy­házi. Pénzügyi tervüket 107- szá­zalékban. műszaki tervüket 111 százalékban teljesítették a nyír egyházi hivatalok dolgozói. 15 két és áladják a másiknál dolgozó munkásoknak — adja ki az utasí­tást a tanácselnök. Csorba elvtárs lelkesedve pattint az ujjúval: — „Ez kell, lendület, mint ott az útnál, mikor a 2000 forintos önköltségcsökkentést csi­náltuk.” — Minden héten kétszer nép­nevelő tapasztalatcserét tartunk, az újságok alapján, érvekkel, pél­dákkal fegyverezzük fel magunkat. Rózsa elvtárs! Minden félnapban jelentést küldsz be a tanácshoz, a raktárból a nnpi versenyállásról. Badlé Miklós te leszel a verseny- táblafelelős. Mindén eete kiírjuk, hányán vitték be már a gép alól a terményt és mennyien csak később. — Megálljunk csak... tizenötö­dik hely — azt a nemjóját! Már sietve indulnak is. A zsáko­sok pedig frissült erővel iramod­nak neki a Takácsék padfeljárójá- nak. ff­Második helyen halad az országos versenyben a nyíregyházi árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatal újítást nyújtottak be 1951 első leiében s ebből 13 újítást el is fogadtak, A hivatalnak őt szta­hanovistája van s ezek közül 1 munkás, 2 mérnök és 2 techni­kus. 1 mérnököt „a Szakma legjobb dolgozója” I címmel tün­tettek ki. A hivatal a szolnokiakkal van párosversenyben. VILLÁM CSENGERI JÁRÁS FÖAGRONÓMUSA! Pontatlanul küldöd be a jelentésekéi! Húsz nsö alatt mindössze három községet látogatv! meg 5 azok­ban sem nézted meg a termelőszövetkezeti csoporto­kat! Azt gondolod Potor elvtárs, hogy az íróasztal mellől jó munkát lehet végezni 71 DOLGOZÓ PARASZTOK! Kövessétek az élenjáró dolgozó < parasztokat! Adjátok be a cséplőgéptől felesleges terményeite­ket! Tarczali József porc&almai dolgozó paraszt 291 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét! Terhes Miklós szakolyi dolgozó paraszt eredmé­nye 350 százalék! TANÁCSTAGOK! Mutassatok példát a beadásban! Lakatos László rétközberencsí tanácstag több­mázsa terményt adott be „C“ vételi jegyre, SZABOLCS-SZAtMÁR KÖZSÉGEI! Piricse 110 százalékban teljesítette másodvetési tervét! 413 hold másodnövényt vetett el a község! Okos emberek, gondolnak a holnapra! Gondol­jatok hasonlóan! CSÉPLÖBRIGÁDOK! Kövessétek az 50 vagonos mozgalom élenjáróit! Boros József, a nagykállói gépállomás traktoristáiának brigádja 4 nap alatt 10 és fél vagont csépelt el! Kapcsolódjanak be kultúrcsoportjaiiik a termény begyűjtési küzdelembe Nap, mint nap győzelmi jelenté­sek érkeznek községeinkből, fal- vainkból: dolgoz«) parasztságunk teljesiti az állam iránti, a béke­tábor iránti kötelezettségét. Több helyen azonban nagy a lemaradás, mert gyenge a felvilágosító mun­ka. Sok helyen alusznak kultúr- csoportjaink is. Nem járják a köz­VIRÁGZÓ KOLHOZOK FÖLDJÉN Virágzó kolhozok földjén járnak parasztküldöt­teink. köztük a szabói cs-szatmári falvak választott köretei. Útjuk abban az országban, amely felé oly nagy szeretettel tekintenek az egész világ dolgozó milliói, életük felejthetetlen élménye: nem egyő- jüknél életük fordulópontja. Sokat látnak most, tanulnak, hazajövet ott lesznek a szocialista mező­gazdaság magvetői közt. Szarukat várja a falu. Idejön aratott, most fejezi be a hordást, csépel, gép alól szállítja raktárba a terményt — köteles mellé minél többet a feleslegesből — így várja ha­za küldötteit. A küldöttek máris üzennek. Lapunk Szovjetunióba utazott felelős szerkesztőjének. Zsu- rakovszki elvtársnak levelével együtt érkezett Suszta elvtára üzenete. Másnap Almásl János elv­társ, Porcsalma küldötte írt, E rovatunk adja majd közre üzeneteiket. Rendszeresen, ahogy sor­jában egymást követve érkeznek. ÚTIN A PLOT írni, mindent feljegyezni, minden tanulságot pa­pírra vetni — ezt határoztuk el valahányon — írja Zsurakovszki elvtárs első tudósításában. Az utinapló minden egyes eseménye nemcsak a papír­ra került rá. Kitörölhetetlenül belevésődött szi­vünkbe minden, amit láttunk, hallottunk. Záhony. Ma vonatunk — vadonatúj szerelvény — már szovjet földön fog robogni. Jól ismert határ, állomásunkon vidám, harmonikaszá fogad bennün­ket. Boáogán elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke ad még útravalót: tanuljatok sokat, hogy hazajövet jól taníthassatok. A záhonyi termelőszövetkezeti parasztok hatalmas búzákoszo. rút honnak. Vigyük magunkkal a koszorút, aszal együtt küldik forró üdvözletüket a kolhozok népi­nek — ez a kívánságuk. Teljesítjük, REGGEL HÉTKOR szovjet földre ér a vonatunk. Nehéz leírni, ki mit érzett ebben a pillanatban. Dudás Ilonka állt mel- lettem, Máriapócs küldötte. Tekintete hosszan si­mogatta a mellettünk elfutó földeket. Aztán hirte­len felkiáltott: — Nézzétek elvtársak, milyen hatalmas búzatáb­lák! De boldog vagyok1 Igen, az a három utolsó szó az, amit az első percekben mindannyian egyformán fogalmazunk meg, aminél kifejezőbbet hirtelen nem is tudnánk mondani. Kovács János nyirtasi dolgozó paraszttal figyel­jük, hogyan közeleditek Csap házai. Az állomáson vonót áll meg mellettünk. Szovjetunóban tanuló magyar diákok jönnek, hogy nyári szabadságukat hazájukban töltsék. Beszélgetünk velük. milyen jó soruk van. Kilencszáz rubel ösztöndijat kapnak havonta. Lakásért. étkezésért négyszáz rubelt fi­zetnek. A szovjet egyetemeken a legkßdvezöbb kö­rülmények közt tanulnak a mi fiaink, a jövendő kiváló mérnökei' nagytudású vezetők. Az jut eszünkbe, lám, mindenütt, mindenkor érezzük a szovjet népek, a, nagy Sztálin fiainak testvéri se­gítő: kezét. INDULUNK TOVÁBB Búza, rozs, krumpli, kukorica hatalmas táblái fordulnak lassan vonatunk mögé. A mi kisparcel- lás parasztjaink előtt nem új már a nagy táblába egyesített sok nadrágszij föld. De ilyen hatalmas táblákat nem láttunk még. Szóke Sándor lcoppány- szántói küldött mindjárt felfedezi, milyen ügyes gép dolgozik távolabb, egy nagy burgonyatábldn. Egy kereke van elöl' mögötte egy gyom se marad. Másik ugyanolyan gép, keresztben dolgozik. Kézzel foghatóan látszik, milyen jelentős a négyzetes mű­velés. Mennyire könnyű a. növények ápolása. MAGYAR KOLHOZ 1 — kiált fel Bar ács Jenő, Tunyogmatolcs követe. Valóban. A vonat mellett elhaladó földek közt épü­letcsoport, előtte tábla e felírással: ,,Ady Endre kolhoz'’. Az épületektől nem messze vidám aratás folyt. Magyarul kiáltottak, integettek felénk az aratók. Mögöttük gépek haladtak a gabonatáblá­ban, — Nekünk is lesznek ilyen gépeink — szól Nagy Károlyné lénjfai küldött. Dolgozunk a szép jövőért. amikor igen kiváló gépekkel, új módon dolgozik a paraszt, hazaitok mihelyt lehet, az embernek, gép alól vigye be a terményt Meg a tojásbeadással is igyekezzék, Mért bizony azzal elmaradtunk a fa­luban ! IIon kő István ötholdas kisparaszt hívja fel fi­gyelmünket az új látványra. Mindenki arra néz az ablakokból. Gyönyörű cukorrépatábla közepén gép kapál. Benkő István nagy figyelemmel számol: —•• Egy....kettő..„három... Kilenc sort kapál egyszerre a traktorvontatósú gép! KÖZBEN levélíráshoz fognak a küldöttség tagjai. Ferka elvtársi a csaaholci gépállomásra üzen levelében: „Tartsátok meg az idén is a versenyzászlót! Ver­senyezzetek a nyári terv minél jobb teljesítéséért l” Orosz Mihály debreceni küldöttnek gondja van ar­ra, hogy megírja: azt látni erre, hogy még a vasúti töltések mellett is lekaszálják a füvet' összegyűj­tik, odahaza se feledkezzék meg senki a szénabe- gyűjtésről: hadd legyen bőséggel takarmány a jó­szágnak. Szabó József tizenkétlwldas középparaszt Csur­góra irja, most megelevenedett előtte mindaz, amit hallott a kolhozok földjéről. Megírja, hogy a leara­tott gabonaföldeken mindenütt szántják a tarlót, napot se késnek. 8 vetik a másodveteményeket. Azt iizrni, odahaza se mulasszák el a mdsodvetést, ideiében végezzék el, mert hisz ezzel a móddal meg tehet kétszerezni a föld termését. Minél tovább megyünk, annál érdekesebbek a látnivalók. Megfigyeltük, hogy minden kolhozban, a legkisebb tanyán is villany van a földek felett mindenütt ott húzódik a villanyvezeték. Amint be­sötétedik, nótaszó harsogja túl a kerekek csattogá­sát. Megyünk Moszkva felét (Folytatjuk). ségeket, cséplőgépeket kultúrbri- gádok, hogy szavaljanak, beszélje­nek, táncoljanak a szép, vidám életről és elősegítsék a beadást. Kultúrcsoportjaink sikeresen szerepeltek az országos kul- túrversenyben. Miért hallgat- "íö nak most? Alakuljanak kultúrbrigádok, ame­lyek minden ebédszünetben ott vannak a cséplőgépeknél és szóra­koztatják, tanítják a cséplőmuuká- sokat, dolgozó parasztokat, be­adásra serkentik őket. A kultúr- csoportokat, filmet, mind a terv ménybegyűjtés elősegítésére kell mozgósítani. Helyesen tették Vásá- rosnaményban, amikor az „Uj győ­zelmek felé” című kongresszusi film előadása előtt kihirdették az élenjáró parasztok neveit: Magyar Antalét, Ietróczi Béláét, Pataki Józsefét, idős Balázs Istvánét és leleplezték a szabotáló Szegedi Mi­hály kulákot, Nagy István szek­tást. Igen helyes, hogy a mátészalkai kultúrotthon nagyszabású sport- és kultúr­műsort készít elő a vasárnapi békebeadási napra 3 a piactéren szabadtéri színpadon 16 különböző müsorszámot mutatnak be. Igen helyes az, hogy Tunyogimt Olcsón az úttörők köszöntő és megróvö rigmuso­kat énekelnek. Itt már gondolnak a csoportfej- leszttsre is, amikor azt éneklik a tunyogmatolcs! pajtások: „Kele­men Pál közéipparaszt is látta — Hogy a csoport a boldogulást adja — Szabó Zsigmond is Jobb sorsát akarja — Ezért lépett most 6 be a csoportba. — A kulákok sírnak most a faluban — KI kapál majd földjükön harmadában?” Mindez helyes, azonban arra kell töreked­ni, hogy a liultürmunkát állandó­sítsuk. Kövessék a kultűrcsoportok, kultúrmunkások a naményiak, szal- kaiak, tunyogmatolcsiak példáját s állandó, rendszeres kultúrmunká- val segítsék elő a terménybe- gyűjtés nagy csatáját! Kérdés a mátészalkai körzeti postahivatalhoz Muha András, csahold gépállo­mási vezető mezőgazdász kérdést intéz a mátészalkai körzeti posta- hivatalhoz levelében. Ugyanis 1951 április 19-én felesége családipótlók kérelmet adott be. A postahivatal‘ április 21-ig kétszer kért bizonyos igazoló iratokat. Muha András fe­lesége ezeket az iratokat beszerez­te s elküldte a postahivatalhoz, Ennek ellenére, mintegy két hónap után a postahivatal július 6-án új ra kérte az okmányokat. Muha András kérdése ez: miért intézik a mátészalkai körzeti pos­tahivatalnál ilyen bürokratikusán a dolgozók ügyeit?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom