Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! f ^ ^Mai m^ámunkból AZ MDP „SZABÓLC $- $ ZATMÁRMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A ll. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ARA 2IÍ> FILLER 1051 JULIUS 11. SZERDA ilUIJ-L- II .I.LU Ä tervismertető Egész népünk ünnepel ezekben a napokban. Aratunk. Tervünk második évének vetését takarít­juk be, úi életet, kövér búzasze- meket fizet a föld a dolgozó pa­rasztok fáradságos munkájáért. Nemcsak dolgozó parasztsá­gunk aratása ez. Arat a mun­kásosztály is, hiszen számtalan gép segíti a falusi dolgozók munkáját, amit a munkásoktól, a gyárak fiaitól kaptak aján­dékba, Kombájnok, aratógépek dolgoznak a megyében — a szovjet, csehszlovák cs magyar munkások ajándékai, . Ez az aratás, a békcaratás mindnyájunk ünnepe, Csillogóbb a szem, acélosabb a kar, ha látjuk, ha megtapintiuk az éle­tet fizető kalászokat. Ünnepe­lünk. A határ az aratók jókedvű nótájától cs kacagásától hangos, az üzemben pedig újabb kala- pacsütések jelzik: tovább dol­gozunk, egv pillanatra sem ál­lunk meg tervünk végrehajtásá­ban, szocialista hazánk építésé­ben. Az élet aratása mellett a Szovjetunió vezetésével fáradha­tatlanul küzdünk a bekéért. Az építeni, aratni akaró népek harcos békcakarala itt is meg­hozta gyümölcsét, A szovjet békenplitika az egész világ b éké harc a tárgyalóasztalhoz kényszeríti az amerikai gyilko­sokat. Ezekben a napokban folvtatiák a ,,tüzet szüntess" tárgyalásokat. . Olyan eredmények ezek, me­lyek a mi erőnket tükrözik vissza. O'van eredmények, amik fényesen bizonyítják minden el­vetemült gyilkosnak: erősek és bátrak vagyunk, nem felünk al­ias aknamunkájuktól, készek vagyunk a helytállásra, békénk megvédésére. A szamostatár- falvi közel 25 mázsás termés­átlag is erőnket biztosítja, de hatalmas erőnk bizonyítéka Soltész Lajos, a Vulkán lakato­sának eredménye is, aki már december havi tervét teljesíti. Sok-sok ilyen eredményt tud­nánk felhozni példának, ami mindennél fényesebben mutatja a népek igazát. Üzemeinkben jelentős napok következnek ezen a héten. Terv­ismertető értekezleteket tarta­nak. ahol számot vetnek félévi eredményükkel, megvitatják, hogy hol mit kell tenni, hogy még nagyobbak legyenek az eredmények, még több legyen a kenvér, még szebb az élet. Volt már ilyen értekezlet üze­meinkben. Emlékezzünk csak vissza ezekre az értekezletek­re. Akkor még arról beszéltünk, hogv ötéves tervünkben 51 mil­liárd forintot fogunk beruházni, ennyivel leszünk gazdagabbak, erősebbek. Mennyire megerő­södtünk m' azóta! 85 milliárd lett tervünkből. Minden ötödik nap egv úi gvárat építünk ter­vünkben, minden nap úi gépek hagynák el a gyárak, üzemek kapuit, úi lakások, napközi ott­honok, iskolák, kultúrotlhonok készülnek cl. Mikor Rákosi elvtárs, az egész magvar nép forrón szere­tett vezére bejelentette úi, fel­emelt tervünket, dolgozó né­pünk hatalmas lelkesedéssel vá­laszolt. Megyénkben kétszere­sére emelkedett a sztahánovis- ták száma, emelkedtek a telie- s.'tménvek. nőit a termelékeny­ség. Győzelmesen fejeztük, be értekezletek elé félévi tervünket és a munkások már úiabb lendülettel készülnek az eredmények további emelé­sére. Ma már minden üzemünk felülvizsgálta tavaszi hosszúle­járatú versenyszerzedéset — fe­lülvizsgálta és felújította, mert azt látták a dolgozók, hogy .na­gyobb eredmények elérésére is képesek. Valameanyiünk- előtt ott lebegnek az úi számok, az új haza, nagyszerű gyáraink cs ezek arra köteleznek minden becsületes embert, hogv még többet adjon cs ha eddig .100 százalékra teljesítette normáját, akkor ezután 105, 110, 150 szá­zalékra emelje teljesítményét. Ezt kell elősegítenie a tervis- mertetö értekezleteknek is. Vállalatvezetőink, a műszaki vezetők fogják ezeken az ér­tekezleteken ismertetni a kö­vetkező félév feladatait, de a párt- és szakszervezetekre is komoly munka hárul. Nem elég, hogy a műszaki vezető elsorolja ezen az értekezleten azt, hogv mi van tervbe véve meg kell vitatni, értékelni kell a tervet, az kell, hogy minden dolgozó hozzászóljon az értekezlethez és javaslatával segítse,_ bővítse országépítő tervünket. Ezért kell jól előkészíteni. Természetesen a műszaki ve zelöknek sem szabad a dolgo­zók elé állni felkészületlenül. Nem szabad csillagászati szá­mokkal, bonyolult, számítások kai az értekezlet elé á'lni,. vi­lágosan és érthetően kell meg­magyarázni, hogy mit vár min­den dolgozótól felemelt tervünk, mit vár a Párt, az egész or- scág. Legyenek a tervismertető ér­tekezletek harcos kiállások a béke mellett. A ió előkészítés maid abból látszik, mennyien szóltak az értekezleten elhang­zottakhoz, hány javaslat hang­zott el a terv módosítására, a feladatok megoldására. A mű­szakiak előre dolgozzák ki és bocsássák a bizalmiak rendelke­zésére az üzem problémáit, hogy a dolgozók megismerve a szűk keresztmetszeteket, javaslatot tudjanak tenni annak megszün­tetésére. Legyen ez az értekezlet min­den üzemben tapasztalatcsere is. A műszakiak a legjobb ta­pasztalatokat műszakilag érté­kelve ismertessék —• ígv eléri valódi célját az értekezlet, har­cos békcgyűlcsekké válik, ahol minden dolgozó a maga saját tapasztalatával. munkafelaián- lásával erősítheti szocializmust cpitő hazánkat. Üzemeink dolgozói vala­mennyien készülnek az értekez­letekre. Járjanak elől jó példá­val továbbra is a kommunisták, akik már számos esetben bebi­zonyították, hogv jó munkájuk­kal, példamutatásukkal maguk­kal ragadják társaikat. Legye­nek sztahánovistáink, a munka- művészei kezdeményezők e.zúttal is — ez biztosítani fogja szá­munkra továbbra is a sikert. A tervismertető értekezlete­kért, a tcrvfelbontás ideiére való elkészüléséért a vállalat- vezetők személyükben felelő­sek, de pártszervezeteink és az üzemi bizottságok legyenek min­den erejükkel azon, hogy elő­segítsék ezt a munkát, hogy az értekezletek visszatükrözzék dolgozóink hatalmas munkalen­dületét, az AJkoimány ünnepé­re váló készülést", Ma délig fejessék be mindenütt megyénkben a kenyérgabona aratását A gépállomásoknak legyen szívügye a tarlóliántás, a másodvetés Elérkezett az ideje, hogy egy­szerre egész járások jelentsék a Pártnak nagy örömüket: idejében befejezték a kenyérgabona aratá­sát. Tegnap reggel Nyíregyháza város dolgozó parasztjai is jelent­hették, levágták a búzát és a ro- ! zsot. Nyíregyháza várost a baktai, a szálkai, majd a gyarmati járás követte. Tgy a munka befejeztét már hétfőn bejelentő nagy kallói cs nyírbátori járásokkal -együttesen üt járás és a város készült el az új élet learatásával. Ahol még lábon áll a gabona a gazda hanyagsága miatt, amellett bizonyít, hogy percig sem lehet vá­rakozni. Ma délre fejeződjék be a ke­nyérgabona aratása megyénk valamennyi községében. A késedelem sok mázsa szem el­pergését jelentené! A lehetőség megvan rá, hogy az új kenyérnek- vaJót ma levágják mindenütt. leg­fontosabb, hogy a vásárpsnamónyi járásban például felszámolják vég­re azt a nézetet, hogy még mindig ráérnek. A naményi járás csak e hét végére akart learatni Csak c hót v-'trére akarták elvé­gezni az aratást. S Így is dolgoz­tak. Kényelmesen. Meglátszik a já­rás falvainak eredményén ez a ..kényelmes” aratás. Most már lát­ják, ha a hét végéig húzták volna a munkú.t, odalett volna, clpergeit volna a termés javarésze. A tár­nái dolgozó parasztok mindig azzal válaszoltak, ha a verseny került szóba, hogy ,,a tarpai kurucok nem hagyják magukat, nem szoktak le­maradni.” A dolog úgy áll, hogy a tarpai kurucok most csak elma­radtak, Köszörülniük kell a csor­a dolgozó parasztok, felháborodot­tan követelik megbüntetésüket". Azonban az aratásban elmarado- zóknak tudniuk kell. hogy éppen a kulákoknak segítenek akaratukon kívül is, ha hagyják, hegy túlérjen a búza, elperegjen a szem. A Grősz-féle bitangoknak, a háborús gy új toga toknak segítenek. A bélié erejének pedig nagynak kell lennie — ezt akarják a dolgozó parasz­tok is, ezért- cselekszenek. Csele- kedjenek hát az elmaradt közsé­gek! Legyen ma a békearatás be­fejező Csatája ! A munkában egymás segítése — a falu nagy erejévé válik Az aratás során számos példa volt arra, hogy a munkában egy­más segítése, kezd a falu nagy ere­jévé válni. Nyirderzs, Máriapőcs példája kiszélesedett. Nem csak tszcs tszcs-nek, egyén egyénnek se­gített. I.gész község sietett másik község szomszédja segítségére. Turricse dolgozó parasztjai, amint odahaza befejezték az aratást, Bőt. paládra siettek. A termelőesoport a botpaladi szövetkezetnek, a túr- ricsei egyéniek a botpaládi egyé; niekuek segítettek. A botpaláinak őszinte szeretettél vették a szív?? segítséget. Megígérték, ■ hogy a hordás idején viszonozzák majd a ricseiejc jóteftet. S itt meg kell mondani, Turricsc-n, amikor felvetődött a botpalád* munka kérdése, a kommunisták voltak, akik először fogtak szekerükbe. A népnevelők példájukra hivatkoz­va mozgósítottak. És egész Turri- ese megmozdult! S a\mozgalom nőtt tovább! Teg­nap reggel felvirágzott teherautó­kon, vörös lobogók alatt a nyírbátori járás indult a mátészalkai járás segítségére. Száztagú nyírbátori járásból! bri­gád sietett oda. ahol a szálkái já­rásban még volt aratnivaló!' S a szálkái járás tegnap délben befe: jezte az aratást! A hordásnál még jobban szélesedjék ki a kaláka-munka Az szükséges, hogy a napirendre kerülő hordás teljesen a kaláka-' munka alapjára épüljön fel. Meg­győződhettek róla a dolgozó parasz­tok, milyen hasznos a közös mun­ka, egymás segítése. A szem veszte­ség elleni küzdelem tovább folyik a hoxdás. cséplés során. Segítsenek egymásnak a szövetkezetek, segít­senek a szövetkezetek az egyéniek­nek, az egyénileg dolgozó parasztok pedig fogjanak össze, rokonok, is­merősök. Hisz dús termés volt, sok a hordani való. A tiszadobi .Tán­csics” Isz-nek például 20.000 ke­resztje van! Fontos a hordás minél. gyorsabb végzése. Hisz _ mielőbb él kell vetni a keresz­tek helyén is a másodrtövónye- ket. Jöhet nyári zápor, hosszabb eső s akkor könnyen csírázik keresztbe! az élet. Különösképp a - rozs! A tszes-k gyorsítsák meg a hordási úgy, hogy ne hordjanak messzire Kern baj, ha a szalmakazlak távo­labb lesznek a központjuktól.- Lesi rá majd idejük, hogy azt is be hordják. Fontos, hogy mielőbb mag tárban legyen a termés! Nem segítik eléggé a íarlókántást, máeodvetést gépállomásaink ! bán, s példát mutatniuk az égés? járásban! De ne úgy, mint az ot­tani tszcs. permetezőbrigádja, amelynek tagjai inkább az elrom­lott permetezőgép körül ..pepecsel­tek”, ahelyett, hogy aratni men­tek volna. A nyíregyházi, kisvárdai, kemecsei járások clbízták magukat A nyíregyházi járás falvaiban úgy gondolták, fog haladni olyan jól a munka, hogy időre, szemvesz- tes.'g nélkül learatnak akkor is, ha három nappal később kezdenek. Mert így volt, S most háromna­pos késedelmet kell behozniuk. A tegnap déli jelentések azt mutat­ták. észheztértek, kiköszörülik a csorbát: pár százaléknyi hiány­zott csak a százhoz aratási ered­ményükben. A kemecsei és kisvárdai járá­sokban is meglátni a javulás je­leit, de még mindig nem adják alább, még mindig elbizakodottak! Véget kell vetni a .minden magá­tól — és jól megy" hangulatnak! Tegnap délijen búzánál például egyik járás sem érte még el a P0 százalékos eredményt. Ma száz százalékot kell elérniük! Mesterkednek a kulákok Nagy Gábor cégénydányádi ku- lák a többi közt azt tette, hegy jelentette a tanácsnak: befejezle az aratást. Közben három hokiján pergett az arátatlan búza. Ugyan­így tettek a kisnaményi kulákok. így akartak kárt okozni a népnek. (A-nép ez ellenségeitől elfordulnak A másodnövények vetésével a fa­lusi munka új, fontos szakasza ér­kezett el. Rákosi elvtárs tanácsára meg­mozdult az egész ország dolgo­zó parasztsága, hogy minél nagyobb területen megdupláz­zák a termést, másodjára is vessenek. Megyénk területén nagy hiba volt, hogy az aratás során gyengén ha­ladt, a tarlóhántás s most a másod, vetés kezdeti eredményei is igen alacsonyak. Gépállomásainknak nagy szerepük vau a másod vetésnél, larlóhántás- nál. A cséplőgépek már puszijukon vannak, az erőgépekkel együtt. A cséplés kezdete előtt jó alkalom volt arra, hogy minden erőgép «50 —60 holdnyi tarlót bántson, segít­sen a másodvetésnél. Azonban a traktorok alig-alig szántottak vala­mit'. Jó alkalom volt arra, hogy a traktoristák előnyös tarióhántási szerződéseket kössenek a dolgozó parasztokkal. S. mi az eredmény? A legmagasabb ,,eredményt’’ elért nyirmadai gépállomás is csak 40 százalékra teljesítette szerződéskö­tési tervét! A leghátul kullogó ti- szaszalkai. vencsellői, balkányl, új. fehértói gépállomások még a 20 százalékot sem érték el pár nappal ezelőtt. Azzal, érvelnek a kényelmes trak­torista népnevelők, hogy nincs a dolgozó parasztoknak pénzük larió- hántási szerződés kötésére. Pedig ők tudják a legjobban, hogy egy hőid tarlóliántás díja annyi, hogy ÖL kiló mpggy árából ki lehet ff zetni, egy tyúk árából kifizetheti s gépállomást a dolgozó paraszt s még marad pénze jócskán. Nem be szélve arról, hogy a tarlóhántá: diját terményben is ki lehet fizet­ni. fiőt akinek még nincs új (érmé se, cséplés után is.fizethet termény nyel. S hogy nincs pénz? A balkány: traktorisák például, jól tudják hogy Simon György biri közép paraszt is 05.000 forintot árult a- idén üt holdjáról, amelyben annak idején csiráztalott krumplit vetett helyes . lesz, ha a traktoristái mielőbb érvekkel felszerelten felvi­lágosítják a dolgozó parasztokat c szerződéskötés, előnyeiről, jó mun kával szántják a tarlót, segítenél a másodvet esnél — mert a Párt Rákosi elvtárs útmutatása reájuk is vonatkozik! A tszcs-k élenjárnak a másodvetésnél A fényeslitkel ..Fürst" tszcs dol­gozó parasztjai követik a Párt Rákosi elvtárs útmutatását. Ai aratás alatt éjjel szántották a tar lót. vetették a másodnövényekét Szívügyük a másodvetés, el is ké szülnek a július lö-i határidőre. Ugyanígy a nagykállói „Vörös zászló” is, ahol kombinált gépcso­port dolgozik a másodvetésuél. ■ A traktor egyszerre ekét, hen­gert, mütrágyaszórö gépet, ve­tőgépet és boronát vontat. öt munkafolyamatot végeznek egy szerre. A nyíregyházi „Ságván" termelőcsoport szintén elvetett? már tíz holdon a másodnövényaket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom