Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-10 / 158. szám
1051 JULII S 10, KEDD NAGYECSED CSATLAKOZOTT MADARAS BEGYŰJTÉSI VERSENYÉHEZ ÉS PÁROSVERSENYRE HÍVTA KI MÉRKVaL-LAJT Alkotmányunk ünnepére 135 százalékén teljesíti esedékes beadási bötelezettség'ét „A Párt, RáJiosi elvtárs nekünk mindi jót tanácsol“ — mondta Tapp Miklós tizenkét holdas orost középparaszt. A bad Népből olvasta Rákosi elvtárs tanácsait a másodnövények ve vei kapcsolatosan: megduplázta másodvetési területét. Nem I’app Miklós válasza volt ez a Párt. Rákosi elvtárs jó tanácsára, nem száz és ezer dolgozó paraszté.Ceruzát, papirt fognak most s ságos kis számvetést készítenek. Megláthatják, miben áll a mást vény-vetés előnye. Példa van rá, hogy a tarló, ami művelet! várt volna őszig, jó gazda kezén másodjára 25—30 mázsás tér hozott rövid tenyészidejű kukoricából, vagy jól fizetett rajta a k De nézzük azt a papirt közelebbről. Mennyire függ össze az álla tás és a másod növény-vetés? Mikör a fü elszáradt már a legelőki „szárazkosztra” térnek át a tehenek, kevesebbet tejelnek. A tapa lat azt mutatta, hogy két literrel ad kevesebbet naponta egy-egj hón. Azonban ha a gondos gazda megtöltött silóval néz a tél e silótakarmányt etet a jószággal, meggátolja azt, hogy két lit csökkenjen a napi tejhozam tehenénél. Valójában annyit jeleni hogy ..megnövelte” két literrel a tejhozamot. Ez a növekedés ős tavaszig nem kevesebb, mint 200 forintot hoz tehenenkint a do! paraszt ,,konyhájára”. Ugyanakkor a silótakarmány etetésével I sebb száraz, szálastakarmány fogy. ősztől tavaszig egy tehén tíz zsát takarít meg szálastakarmányból. Ennek is megvan kétszáz forintnyi az értéke. S mi kell ezekhez az előnyökhöz? Az, hogy dolgozó paraszt idejében megfordítsa a tarlót, elvessen pár kiló nak való kukoricát, vagy más takarmányfélét. Még azt is kiszá hatja, hogy amit elvesz a földtől a másodjára vetett növény, kön szerrel visszaadhatja a gazda. Hogyan? Egy, hogy egy holdnyi sil karmány feletetésével öt mázsával több trágyát ad a jószág — ki mftották. S ez a trágyatöbblet pedig nem csak azt adja vissza földnek, amit a növény elvett, de még többet is. Annyira gazdag a talaj tápanyagtartalmát, hogy következő esztendőben ötven kil több szemesterményt lehet betakarítani arról a földről. S még sok képp ki lehetne számolni a másodvetés előnyeit. Itt az ideje, hog dolgozó parasztok sürgős számvetést tegyenek s szaporán lássa munkához. Vessenek minél több másodnövényt — ahogy azt a T Rákosi elvtárs tanácsolta. BEGYŰJTÉSI EREDMÉNY A szántóföldi széna 65.00 százalék a réti széna 80.03 százalék A nagyecsedl községi tanács hangszórón keresztül is felhívja a község dolgozóinak figyelmét:,.Érett la búza a határban, egy napos késedelem is nagy szemveszteséget jelent. Ezért minden dolgozó saját érdekében a mai napon is arasson’’. Aratnak is. Újra és tájra szól a hangszóró, majd úttörők vidám éneke köszönti a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat. Van kiket köszöntsenek. A községben több, mint ötszáz dolgozó paraszt teljesítette, egész évi tojásbeadási kötelezettségét, július 1-ig. Eddig élenjártak a beadásban, A TERMÉNYBE AD ASEAN SEM AKARNAK LEMARADNI Egy hete már, hogy népnevelők járják a házakat s ismertetik Madaras begyűjtési versenykihívását, egyben kérik a dolgozók véleményét. Szombat este aztán a VB és az operatív bizottság ülésén összegezték a község dolgozóinak kívánságát: ,,Csatlakozzunk Madaras versenyéhez és mi is párosversenyre hívjuk Mérkvállaj községet". Vasárnap este hét óra felé a mérkvállaj! dolgozó parasztokkal berobogtak a feldíszített szekerek Nagyecsedre. Tíz, húsz, száz dolgozó is összegyűlt már ekkorra az iskola udvarán, hogy meghallgassa Berki elvtárs, tanácselnök beszarna, lóját. A dísztribünön ott ül a nagyecse- dieken kívül Kákosl Mihály, a mérk vállaji dolgozó parasztok képviselője is. Öt bízták meg a vállajlak, hogy jelentse be a gyűlésen: „holnap hajnalban már a mér- kick meg is kezdik a versenyt’’. A tojás- és baromfibegyüjtésben kissé elmaradt Mérkvállaj >’a gyorsod mögött, de azt üzenik most, hogy bepótolják a mulasztást és meg is előzik a nagyecsedleket, BERKI ISTVÁN NAGYECSEDI TANÁCSELNÖK miután megállapították, hogy a tanácsülés határozatképes, megkezdi beszámolóját. — Tanácsunk legnagyobb feladata most a terménybegyüjtés. Biztosítani kell, hogy Íjártunk és kormányunk segítsége, valamint a dől- gozó parasztság szorgalmas munkája következtében a betakarításra kerülő bő termény megfelelő része, a .cséplőgéptől egyenesen a dolgozó nép raktárába kerüljön. ,,Az ötéves tervért, békéért, több kenyeret a hazának” jelszóval Madaras község begyűjtési versenyre lépett Katymár községgel. Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra az előirt 80 százalék helyett 120 százalékra kívánják teljesíteni kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. Községünk a múlt évben is és mindig a lehetőséghez képest igyekezett államunk iránti kötelezettségének eleget tenni. Végrehajtó bizottságunk úgy látja, hogy csatlakozzunk Madaras és Katymár versenyéhez, ezen túlmenően pedig eddigi versenytársunkkal, Kocsorddal állandósítjuk a versenyt, kényérgabonabegyüj tűsben pedig hívjuk versenyre a szomszédos községet, Mérkvállajt. A tanácstagokon, és h község többi dolgozóján a sor, hogy a verseny, kihívást jóvá hagyják, illetve határozatra emeljék. Javaslom VERSENYPONTOKNAK 1. Aúgusztus 12-íg a tavalyi három százalékkal szembeni félszázalékos szemvesz- teségéel végezzük el a gabonacséplést, valamint megszervezzük a gépek és gépmun kások versenyét. 2. Alkotmányunk ünnepére 80 helyett 135 százalékra teljesítjük a begyűjtési kötelezettséget, 3. November 7-ig 160 száza lékra teljesítjük évi begyűjtési kötelezettségünket mind szálas, mind abraktakarmányból és egyéb terményekből. 4. A tarlóhántást az aratás befejezésétől számított 8 nap alatt száz százalékig elvégezzük. Másoánövényt 70 helyett a vetésterület 80 százalékán vetünk. A begyűjtés zökkenőmentes lebonyolítására a termények átvételét a cséplés ideje alatt, valamint azután két héten keresztül váltott átvevőkkel hajnal 4 órától esteli 10 óráig szervezzük meg. Megindítjuk az utcák közötti versenyt és A LEGJOBB TELJESÍTÉST ELÉRT UTCÁRA TERVBE VESSZÜK A JÖVŐ KÖLTSÉGVETÉSI ÉVRE UJ JÁRDA ÉPÍTÉSÉT ha pedig az utcának már van járdája, kijavítását, vagy átépítését és vízlevezető csatorna építését. Versenytáblánkon helyet biztosítunk a mérkvállaji eredményeknek, az eredményekről a község dolgozóit űobszó útján is értesítjük. A községben legalább ötszáz egyénileg dolgozó paraszt fog párosversenyre szerződést kötni. Versenykihívásunkat azzal a szándékkal tesszük, hogy ezzel is elősegítjük ötéves tervünk, a béke erősítését, a szocializmus építését. Hangos taps csattant Berki elvtárs szavai után. Sztálin, Rákosi elvtársat, a Pártot éltették a gyűlés résztvevői. Majd Szántó Dániel a nagyccsedi tsz nevében tett ígéretet, bogy a begyűjtési munkában is élenjár a szövetkezet, egyben pá- rosverseuyre hívta a kocsordi tszcs-t. A GÉP ALÓL TELJESÍTJÜK BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGÜNKET — ezt vállalta a község egyénileg gazdálkodói nevében Szántó Lajos. — Igyekszünk megnyerni ezt a versenyt is — egészítette ki a szót Imre Lajos kisparaszt. Szélesvállú, derék barnaliajú férfi állt fel a dísztribünön hozzászólásra. Kákosl Mihály, a mérkválla- jlak küldötte. —- örömmel fogadom a nagyecse- diek versenykihívását. Mielőtt eljöttem ide, jól megfontoltuk a dolgot. Az aratást a holnapi nap fo- lyamán befejezzük, de hajnalban már hordunk és csépelünk is, tehát megkezdjük a versenyt. Holnap elszállítjuk az első ga- bonaszállítnuinyt is. Jól gyürkőzzenek hát neki az ecse- diek, hogy elérjenek bennünket, mert amint hallom, még aratnivaló- juk is van. Számos hozzászólás után lelkes hangulatban ért véget a nagyecse- di tanácsülés. Megjelent magyar nyelven Sztálin műveinek 6. kötete A most megjelent hatodik kötet Sztálin elvtárs 1924-ben írt műveit tartalmazza Mint a nagy Sztálin müveinek minden egyes kötete, a hatodik kötete is felbecsülhetetlen segítséget, konkrét tanácsokat, útmutatásokat ad a párt- és a temegszer- vezetek minden tanának, gazdasági és kulturális építőmunkánk minden tevékeny részesének, békemozgalmunk minden harcosának mindennapi munkájához. A szántóföldi- és rétiszéna begyűjtése ugyanúgy nem állt meg — nem állhatott meg — az aratás, a bőséges termés betakarítása idején’ sem, mint ahogy nem feledkeznek meg a dolgozó parasztok jószágaik takarmányozásáról. A dolgozó nép jószágállományának takarmányáról való előrelátó gondoskodás — egyet jelent a takarmánybegyűjtés területén végzett jó munkával. Szaboles-Szatmárba n a szántóföldi széna begyűjtésének eredménye a begyűjtési csoport értékelése szerint ßö százalékos, a rétiszéna begyűjtési átlaga pedig 30.3 százalékos. A takarmánybegyüjtés dícsérőtáb- laján legelső helyet a fehérgyarmati járás dolgozó parasztjai bi. v tositották maguknak. Eredményük 110.5 százalékos, vásárosnaményl járás máso hellyel büszkéi kedhetik. Ered; nyűk 83.9 százalék. A csengeri rás harmadik helyen tart. Előbl a szántóföldi széna begyűjtésé járnak elől. A réti széna begyűjtésében els a nyírbátori járás 98.7(1) szú salékkal. A kisvárdal járás második hel; 39.1 százaléknál, a harmadik, cs gerl járás 34.8 százaléknál tart, szántóföldi széna begyűjtéséi való elmaradásért joggal pellen? re állíthatók a nyírbátori, bak nagykállói járások, a leghátul k lógók. A rétiszéna beadásával v elmaradásért pedig Nyíregyb; város, a fehérgyarmati és a cs geri járások! , Első akar lenni a ^ubonabeszolifállittásban is Kalla Sándor «fombrádi középparass IC. Fózer János feeliordási és íerménybeadási versenyre hívta ki tanácstagíársait a fiszaiaagyfalni taeiáesülésem A tlszamagyfalui tanács vezetői hz eddiginél gondosabban készültek ehavi tanácsülésükre. Nem volt könnyű feladat ezekben a napokban, a legnagyobb nyári mezőgazdasági munka időszakában összehívni a dolgozó paraszt tanácstagokat. Napokkal előbb felosztották egymás közt a feladatot a VB tagjai és külön-külön elbeszélgettek a tanácstagokkal, hogy miről lesz majd szó a tanácsülésen. Nem végeztek teljes munkát, a tanácstagoknak csak mintegy háromnegyede hallgatta meg ifj. D. Tóth János VB. elnök beszámolóját és rajtuk kívül nyolc vendég jelent meg a tanácsülésen. Az elnöki beszámoló kenyérgabona beadását a cséplőgéptől 200 százalékra teljesíti és mindent elkövet, hogy megszerezze a községi vándorzászlót. K. I’ózer János tanácstag behor- dási versenyre hívta ki körzete nevében a község többi körzetét. — Vállalta, hogy úgy szervezik meg a munkát, hogy közösen összefogva két nap alatt befejezik a hordást, hogy akadálytalanul elsőnek végezhessék a cscplést is. A cséplőgéptől közvetlenül a ter- ményraktárba indulnak, hogy elsőknek tehessenek eleget a nép állama iránti kötelességüknek. Körzete minden dolgozója harcol azért, nehogy a községi vándorzászló máshova kerüljön. Villás István a Virányos-tanyasiak nevében fogadta el a versenykihívásokat. Az elnöki beszámoló kitért a másodvetemények ügyére is. Nagyon kevés történt még ezen a téren és a megnyilvánult versenylendületet tovább kell szélesíteni a tar- lóháctás, másodveteményezés területére is, hogy a község teljesíthesse a kétéves állattenyésztési terv. ráeső feladatait. a begyűjtés eddigi eredményeivel foglalkozott először. Komoly hibát követett el a tanács, mint a beszámoló is elismerte, hogy elkésett a szervezési munkával. Későn mozgósították a községet és szégyenszemre az évi to- jásbegyüjtést mindössze 10 százalékra teljesítette eddig a község. Csak a legutóbbi időben mozgósították a begyűjtési állandó bizottságot és ezt a kis eredményt is Elől kell járnunk és példánkkal a falu többi dolgozóját is magunk után kell vonni. Ezt kell tennünk most az aratásnál, begyűjtésnél is — hangsúlyozta a beszámoló. Az állandó bizottság jó munkát végzett ezen a téren. Jó a versenyhangulat a községben és . ••••'. már ezáltal tudták elérni. A ba- romfibeadúsnál hasonlóan nagy a lemaradás és sok még a tennivaló a szálastakarmánynál is. Hiányossága volt a tanácsülésnek, hogy a beszámolónak ehhez a részéhez igen kevés volt a visszhang. A tanácstagok példamutatásának. felvilágosító munkájának iliedig éppen az ilyen területen kell I megnyilvánulnia, ahol nehézségek mutatkoztak eddig. minden munkában 'a tanácsülésen is egy sor versenykihívás született. Elsőnek Chrobek Imre tanácstag hívta ki a tanács tagjait gyorsaratási, behordási és gyorsbeadási versenyre, amit a tanácstagok egymásután fogadtak el. Meter Ferenc azt vállglla, hagy Dombrádon a pátro- hai út elején lakik Bállá Sándor. Még hajnal van, de azért már talpon van a család. A hajnali homályban idős Bállá Sándor a lóval körül forgolódik. A reggeli takar- mányadagot „tálalja” nekik. Gondosan osztja el kettőjük között az adagot, majd mikor végez, játékosan megveregeti nyakukat. Na pihenjetek, de holnap nagy munka vár rátok. Igen, nagy munka vár rajuk: tarlóhántás, másodnövényvetés, Árokszállási Béla, meg a többi kulák — van belőlük Dombrádon jócskán — azt prédikálják, hogy nincs szükség a tarlóhántásra, másodvetésre. Aratási „agitációjukat” akarják megismételni. A falu többsége rájuk hallgatott az aratásnál. „Nem érett még a szem, ráérsz még aratni". És mi lett belőle? A szem már javában pereg, Dombrád késik az aratással. Sok baboskendő, 'kartonruha, sőt egy-egy nagyobb táblán egy pár csizma is elpereg, ha még most sem sietnek az aratással. „Most meg arról beszél a kulák- ság — fűzi tovább a szót Bállá Sándor — hogy ne vessünk kölest, csalamádét a tarlóba. Tudják ők miért. Azért, hogy ne tarthassunk jószágot”. Gondolatban már látja Bállá Sándor, hogy beköti a másik tehenet is az istállóba. Mert az is lesz hamarosan. Lesz annak mit enni. Holnap- reggel már a Sanyi fiú szántja a tarlót és veti a másodnövényt, hogy annak is legyen bő téli takarmány „fejadagja”. Közben elkészülnek és indulnak ki a mezőre. A kapun kiérve a szomszéd Orosz Jánosokkal ' találkoznak. Jó darabon együtt visz az útjuk. Szinte méltóságteljesen lépkednek. Békearatásra mennek. Vasárnapi békearatásra. — Majd lesz vasárnap később is — így vélekedik Orosz János. A megérett mag pedig vasárnap is hullik. Jól néznék ki, ha itthon ülném el az időt, közben pedig az eddigi munkára eredménye a földbe peregne. Megfontoltan folyt; ja: Nem akarok len radni az aratásb: de a beszolgáltatásb sem. Igaz, hogy az ; pánál te előbbre kéri tél. Többet Is és 1 marabb beadtad mi én. Volt miből többet 1 adni. Ilyen termés* még soha sem volt í pából. Korán föld került a mag. új ahogy a kommun ták tanácsolták. M is lett az eredménj Azt szokták monda .„jóért jót”. Megé hogy a jótanácsért mázsa árijával több adtam be az államna Első akar lenni Br la Sándor dombrá középparaszt a b adásban is, ,Jlint t nácstag példát muts Példáját majd az égé falu dolgozó parasz sága követi. A tanác ház falán lévő dicséi táblára újabb- és újai: nevek kerülnek fe Ágoston Balázs, Mo ga Albert és Balia F renc neve is, aki szintén gyors beszo gáltatással erősxtetté a béketábort és harco nak ötéves tervünk s keres befejezéséért • • ■ •, (vasíj m «
