Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

1051, JULIUS S, VASABNAP Az elmúlt napokban megyei értekezleten beszélték meg fel­adataikat a békebizottságok. bz az értekezlet rávilágított arra, hogy az utóbbi időben nem dol­goznak eléggé tevékenyen békebizotíságaink s különösen nem kielégítő a munkájuk az aratás, a betakarí­tás fontos időszakában. Pedig semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy az aratás, a cséplés, a terménybe évűi tés si­kere független a békéért vívott küzdelemtől. Dolgozó népünk ezt az aratást békearatásnak nevezte el. Nem véletlenül. Minden búzaszemmel, ame­lyet betakarítunk, a békét erősítjük. Minden búzaszemmcl, amelyet elperegni hagyunk, a háborús gyújtóiatokat segítjük. Dolgozó parasztságunk békében, nyuga­lomban takaríthatja be a bősé­ges, nagyon gazdag termést. Nem mindenütt van így! Nem­régiben adott arról hírt az új­ság, rádió, hogy az amerikai gyilkos betola­kodók rendszeresen lövöl­döznek a mezőn dolgozó koreai parasztokra. Július első két napján egyedül Dél-Phenjan tartományban mint­egy 3C0 parasztot öltek meg így. Jugoszláviában a fasiszta Tito-banda janicsárjai elrabolják a parasztoktól a terményeket. Amint az egyik _ amerikai re­akciós hírlap újságírója írja: rongyosak, ruhátlanok a jugo­szláv parasztok. Nekünk gon­dolnunk kell a világ valamennyi dolgozójára is. Akkor, amikor becsülettel elvégezzük a mező- gazdasági munkákat a földön, Agitáljanak szóval és tettel békebizottságaink az aratás, cséplés és terménybegy üj tés sikere érdekében a világ minden békeszerető em­berét támogatjuk. Békearatásról van szó — békebizottságainknak tehát példamutatóan élen KELL JÁRNIOK A MUNKÁBAN Jó békeharcos-e az a béke- bizottsági tag, aki késik az aratással, aki hagyja a szeme­ket elperegní? Jó békeharcos-e az a békebizottsági tag, ame­lyik nem teljesíti rögtön a cséplőgép alól beadási kötele­zettségét? Nem lehet ezeket jó békeharcosoknak nevezni. Kö­zeledik augusztus, amikor a bé­kebizottságoknak be kell szá­molniuk a dolgozók előtt vég­zett munkájukról. S akkor, az ilyen emberek, akik csak be­szélnek a békeharcról, de nem cselekszenek érte, pirulni és szégyenkezni fognak. Mert mél­tán mondja majd nekik a dol­gozó nép: „Vizet prédikáltál, bort ittál". Békebizottságainknak minden eszközt fel kell használniuk arra, hogy győzelemre vigyék az aratást, begyűjtést. Ma, a vasár­napi békearatási napon ne le­gyen egyetlen olyan békebizott­sági tag, békeharcos sem, ame­lyik szegre akasztja a kaszát, a sarlót. Természetesen ez nem elegendő. Agitálni, beszélni is kell s áldozatvállalásra, a nehéz­ség legyűrésére kell nevelni a dolgozó népet. Úgy, ahogy azt a rozsályi békebízottság tette, Eleinte nem tudtak elég mun­kást biztosítani a cséplőgéphez. A BÉKEBÍZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉRE az I. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai elhatározták, hogy saját erejükből csépelnek cl. A baktalórántházi járás több községében | megszervezték a ,,Békehíradót'’, amely elmondja az élenjárók és lemaradók ne­veit. A tiszalökí iárás több köz­ségében békefalíuiságot szervez­nek s ugyanakkor békefalitáb­lákat készítenek az élenjárók neveinek kiírására. A nyírmegv- gyesi békebízottság tagjai meg­fogadták, hogy példamutatóan teljesítik túl már a cséplőgéptől elszál­lítva begyűjtési kötelezett­ségüket, A mátészalkai járásban meg­szervezték a déli sajtóolvasáso­kat a cséplőgépeknél. A nagv- ecsedi békebizottság antíimpe- rialista karikatúrakiállitást ren­dezett s ki volt ezen pellengé- rezve a községbeli szabotáló kulák is. Ezerféle módja és le­hetősége van annak, hogy a békebizottságok találékonyan, ötletesen elősegítsék a felada­tok megoldását. Folyik a ver­seny megyeszerte a békezászló­ért. Vadon melyik község dol­gozó parasztsága nyeri el? Szít­sák magasra a verseny lángját a békebizottságok. Szélesítsék ki a tevékeny békeharcosok so­rait. A munkában élenjáró, a terménybegyüitésben kiemelke­dő dolgozó parasztokat vonják be a békebizottságok a felvilá­gosító munkába. Ezek a nép­nevelők mondják el saját életü­kön keresztül, hogy mit jelent a békéért harcolni. A háborús gyújtogatok bár; mennyire is szeretnék elhitetni a népekkel, cseppet sem csök­kentik erőfeszítéseiket az úi há­ború kirobbantására, hanem el­lenkezőleg: minden lehetőt megtesznek, hogy újra felgyújt­sák az egyszerű emberek csa­ládi otthonait. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy igen nagv jelentősége van a békemozga- jomnak ebben az időszakban. Harcoljon úgy, minden egyes békebizottságí tag, békeharcos az aratás és terménybegyiijtés sikeréért, hogy személyesen fe­lelős a béke fennmaradásáért! Száll a vastag, szürke kunsági por, táncol a le­vegőben, aztán megunja, és megpihen az emberei: kalapján, az asszonyok kendőjén, a libbenő tar­ka szoknyákon, a nők hosszú nadrágján, vagy a nyakigérő operáljon. Odatapad a férfiak nya­kára, lecsúszik a lány oh hátán a derekukig. Csépelnek a Vörös Csil­lag Zsronka tanyáján. Tóth Mihály az első nö­vénytermesztési brigád vezetője nézi a cséplőgép tetejére röppenő kévéket, amelyek úgy bomlanak szét Tóth Jani kezében, mint a gólyaszárnyak. Sürög-forog a gépnél, hol a szemet pergett ujjai között, hol a zsdkolóknak segít, hol a mázsát figyeli. Már most látszik: messze ma­rad a tavalyi termés az idei mögött, legalább 11 —12 mázsa lesz holdan­ként,. Majdnem a duplá­ja az első esztendőnek. Igaz, hegy másként lát­tak munkához az idén, mint tavaly. Viaszcrcs- ben vágták a búzát, ahogy elhatározták a pá rt szervezet taggyűlé­sén. A kisebb földek, a szétszórt darabok, okoz­tak gondot. Sok időt vesztettek volna■ az ara­tók. A fiatalok kerék­páros brigádja segített a bajon. Madarász Imréék a távoli mezőkre kari- káztak. Ugyancsak meg­bámulták Túrkevén a Vörös Csillag fiataljait, amint vállravetett, villo­gó kaszával kerékpároz­tak át a városon. Az asz- szonyok sem maradtak hátul: az MNDSZ 20 tagú csapata kévét hor­dott, Három aratógépet kaptak, de az egyik har­madnap eltört. Számí­toltak mind a három aratógépre, Így történt, hogy hat nap helyett a hetediken ért véget az ar.atás. Délidében pihen­tek, mert a hőségben erőst pergett a szem. In­kább hűvösben arattak: harmatos hajnalon, alko­nyatbán és holdvilágos éjszaka. Nem is ment kárba a gabona. A csipU’sncl is tartot­ták magukat a taggyűlés határozatához. Kommu­nisták és pártonkiviili'ik egyaránt. versenyben áll­lak: melyik brigád végez előbb, melyik csapat rak, jobb kazlat? Ábrahám Lajos, az asz- tagról nyújtja a magas­ba, a kévét. Hirtelen meg­inog: — Ez a marokszedő lány sem gondolt rám! Duplavastag kévét kö­tött. Majd feldöntött. Tóth Jancsi elkapja a. szavak felét, a többit nem érti, már is szétte­ríti a kezébe adott kévét és ereszti a dobba. Csak annyit ért: marokszedő lány. A többit elnyeli a zúgás. Mosolyog, Esztire gondol. Remeg a csénlő- j/ép, mint hajszolt, lihe- Cl6 állat. Mintha szív ~ö- latolna a telsejében, ta­lán éppen a dobban. Tóth Mihály a cséplő­gép hátamögé kerül, meg­nézi a szalmát. Először csak hümmög, de mikor látja, hogy egyre több a szem, felkiált, mintha a húsát tépnék: — Órából, szájából dől a szem! Hát ezért dol­goztunk ! Versenyziink! Tóth Mihály a géphez szalad: — Állj! Álljl Szabó Lajos riadtan kikapcsolja a motort. Gyengül a búgás, halkul a zümmögés. Odafent a tetőn a kalászok még le­csúsznak a gép torkán, az etetőnyiláson, aztán csend lesz. Kern dobog a gép szive. Tóth Jane i sebesen lemászik, rohan a többiek után. Szabó káromkodik: — A keservit! Miért küldtek erre a gépre?! Kein én javítottam. Mi­ért nem engedtek az enyémmelT A brigidvezetö szeme fennakad: — Ezt a gépet nem a gépállomáson javították? A traktorista legyint: — Éppen az a baj.. . Az emberek összenéz­nek. Sehogysem értik. A gépállomás a szemük fé­nye. Tóth Mihály gyor­san határoz: — Nem csépelünk to­vább. A zsákban akar­juk látni a gabonát. In­kább vesztünk egy na­pot, de nem engedünk pocsékba egyetlen búza- szemet sem. Szabó Lajos bebújik a cséplőgépbe, megnézi a szekrényt, nemsokára visszajön : — Vékony a dobkosár sodronya. Nem csoda, hggu a szalmában marad a szem. — Szólni kell Bernát elvtársnak — mondja csendesen Tóth Jancsi. — A Pártra tartozik. Az ország kenyeréről van szó, a mi kenyerünkről. Megindult a vizsgálat, a lúrkevci városi párt- szervezet irányítóvá. Ad­digra a Petőfi termclő- csoport szérűjében is fél­beszakadt a cséplés. A szalmában maradt a ga­bona. Balogh Sándor gé­pész ugyanúgy szitkozó­dott, mint Szabó. Sejtel­me sem volt a gép hibá­járól. VJ hírek keltek szárny­ra: a gépállomás kulá- kokka l kötött, szántási szerződést. Ifjú Abrahéim László 70 holdján, Túri Kálmán, Kovács Jenöné, Nagy Lajos, Hedő Sán­dor 50—60 holdas birto­kán előbb szántottak, mint a kisparaszt oknál, a középgazdáknál és a termelűcsoportoknál. Hetekig tartott, míg mindent tisztáztak. Kide­rült, hogy a Kánya-fivé­rek apja Ifi holdas basa­gazda. Szétosztotta a birtokát, a fiúk nevén csupán 5—5 hold ma­radt. A Kánya-testvérek ver­tek hidat a kunváros ba­sagazdái és a gépállomás vezetője között. Először Dinnyési Jánost csem­pészték a műhelybe. A „műszaki szakember” a Horthy-hadsereg gépko­csizó főhadnagya volt. A tyafisdgban állt Tünké­vé zsírosaival. A főhad­nagy úr meghitt baráti köréhez tartozott Rimái Kálmán. Kisújszállásról került Túrkcvére, a vá­rosszélen nyitott korcs­mát, az: 50 holdas Tu-hai- Idnyt tiette feleségül. Rá­gom: Tuhai Kálmán most is -}8 lwldm gazdál­kodik. Simái feladta vendéglőjét, kovácsmes- terséget tanult; bőrkö­ténnyel fedte el múltját,, A többi ,,szakember” csóplőgcptulajdonos volt. Mihály János a 100 hol­das Rácz Istvánnal ala­pított bércséplövállala- tot, Simon József a ku- lákkézen sokáig virágzó „cséplőszövetkezet" gó- j iészc volt, harminc kevi j íasaparaszt bizalmasa. ! ielemen Sándor egy-cgy •súplögéppcl járta a Kuns­ágot, mégis befogadták. . 1 százötven holdas D. ! röth Aladárral, Puszii- j Kovács Lajos nagybér-! övei, Debreceni Sándor nalom bérlővel, hő rom iséplögarnitura gazdájá­ul cimboráit. Ugyan ki gondolt vol­ta arra, amikor béná­éit a túrkevei gépállo­másra: ellenség lesi lép- eit ? Még as sem, al:í özöttük élt: Földi Béla. A gépállomás vezető­ét /elfüggeszt ették. A lánya-fivarokét és zsí- os barátaikat eltávoli- ották. Megtisztult a le­égő. A l.eviek megta­nulták: soha nem lehet­lek elég éberek. Az el- snség minden rést szá- lontart. Az emberi hiú- úgot, az önteltséget is. (Részlet Koroda Sándor: „A túrkevei győzelem” c. regé­nyéből.) NEMZETKÖZI SZEMLE Két héttel ezelőtt mondta Malik elvtárs, a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője: „A Szovjetunió népei hisznek ® béke megvédésének lehe­tőségében. A szovjet népek abban is hisznek, hogy rendezni lehetne a mai idők legégetőbb kérdését, a koreai háborús konfliktust is... A szovjet népek hisztiek abban, hogy első lépésként tárgyalásokat kelle­ne kezdeni a harcolói felek közölt a tüzelés megszüntetéséről’'. Malik elvtárs újból bebizonyí­totta, hogy a Szovjetunió a béke helyreállítására, a világháború ki­törésének megakadályozására tö­rekszik. Az egész szocialista ország nevében tette meg nagyjelentőségű kijelentéseit, de tegyük hozzá: az egész békéért harcoló világ nevé­ben is. Milliók hallották, olvasták a rádió beszédet és azonosították magukat Malik elvtárs szavaival. A nyilatkozat a világ békemozgal- mána-k újabb erőforrásává, vált s a milliók akarata meghátrálásra kényszerítette a háborús gyújtoga­tó imperialistákat. Lovett, az USA nemzetvédelmi miniszterének he­lyettese utasítást adott A TÜZSZÜNETT TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE Az elmúlt héten többszöri levél­váltás zajlott le a Koreában harco­ló felek közt s ennek eredménye­ként mára tűzték ki a tárgyalás kezdetét. A koreai háború még nem szűnt meg, de maga az a tény, hogy a betolakodó gyarmatosítók tárgyal­ni kényszerülnek, ez a tény az im­perialisták vereségére, a koreai és kínai hazafiak s az egész béketá­bor újabb győzelmére mutat. Tru- manék nem tehettek másként. A tárgyalóasztalhoz kényszeríti őket az a sorozatos vereség, amit Koreá- : ban elszenvedtek. Gyalázatos inter­venciójukat ..villúraháborúnak” szánták (mint Hitler tíz évvel ez­előtt) s az egyéves harcok után sem tudnak eredményt felmutatni. Egyetlen „eredményük” a kegyetlen vérontás,, asszonyok, gyermekek kinzása,'kivégzése, városok, falvak felégetése, gyárak, kultúrintézmé­nyek lerombolása. A koreai és kí­nai hazafiak szilárdan védik ott­honukat, az amerikai-angol csapa­tokat viszont demoralizálta a soro­zatos vereség s az amerikai kato­nák megtizedelt soraiban a béke reményét, a béke utáni ellenállha- jtatlan vágyat ébresztette Malik elv- I társ beszéde. I Az amerikai imperialistáknak az volt az eredeti célja, hogy tovább élezzék a nemzetközi helyzetet. Ezért szüntették be a párisi négy­hatalmi értekezletet is. Akkor ve­rejtékezve igyekeztek elhitetni a 1 világgal, hogy a Szovjetunió a felo- j lös a tárgyalások íélbenruaradá- sáért. Most, az újabb békegyőze- lem, az újabb imperialista kudarc után még világosabb lett: a Szov­jetunió a békéért küzd és csakis a Szovjetunió javaslatai teremthet­nek alapot a tartós békének. Malik elvtárs ebben a hónapban a. Biztonsági Tanács elnöki tisztét tölti be. Itt sem szűnik meg har­colni a békéért. A Béke Világtanács képviselői csukott kapukra talál­tak az imperialista elnököknél. Ma­lik elvtárs fogadta őket — azokat, akik el tudtak jönni a fogadásra. Más országokból nem jöhettek el a képviselők, mert az „amerikai de­mokrácia” megakadályozta beuta­zásukat. A békemozgalom terjedé­sét azonban nem lehet erőszakkal meggátolni. A békének nincs szük­sége vízumra. A PINN PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK szintén bebizonyították, hogy nö- •vekednek a béke erői. Ez az or­szág a Szovjetunió szomszédságá­ban van. Az amerikai imperializ; mus ,,hazai” ügynökeinek, a jobb­oldali. szociáldemokratáknak leg­főbb gondja a tengerentúli gazdák „hűséges szolgálata, a hazug, szov- jetelleDCS, kommuuistaellenes pro-* paganda, a háborús támaszpontok építése. A választási urnák felbon­tásakor kiderült, hogy a finn nép nemet mond ennek a politikának. Az amerikabarát, reakciós pártok va­lamennyien mandátumokat vesztet­tek, csupán a kommunislák-vozcttc Népi Demokratikus Unió szaporítot­ta szavazatainak, mandátumainak számát. S a béke finnországi erői­nek megnyilvánulása még szembe­tűnőbb lett volna, ha a reakciós kormány nem alkalmazza a terror, a megfélemlítés eszközeit, ha iga­zán szabad választást tartanak Finnországban. A finn reakció kudarca — a há­borús politika kudarca, tehát ame­rikai kudarc is. Fokozni kell azon­ban a harcot a reakció, a háború erői ellen nem csak Finnországban, de az egész világon. Erre figyel­meztet AZ AMERIKAI FASIZMUS ÚJABB TÁMADÁSA A KOMMUNISTA PÁRT ELLEN Alig pár hete hagyta jóvá a „legfelső bíróság” a II kommunis­ta vezető elleni ítéletet s most az amerikai hazafiak újabb csoportja ellen adtak ki letartóztatási paran­csot. A 21 kommunista vezető és pártmunkás perbefogása azt mu­tatja, hogy az amerikai imperia­listák félnek a nép hangulatától, békeharcától. Éppen a most végét­ért chicagói békekongresszus bi­zonyulja, hogy az Egyesült Államok népe kezdi felismerni a háború nagy veszélyét. . Érdeklődéssel ol­vasták a Kommunista Párt nyilat­kozatát : a harmadik világháborút „meg lehet akadályozni, de cs'ak akkor, ha az emberek tízmilliói ve­tik latba erejüket, ha a munkásj mozgalom erőinek és az összes de­mokratikus erőknek ellenállása bátrabbá és egyöntetűbbé válik”. Amerika munkásosztálya, dolgozó népe hallatja szavát. Világszerte százmilliókkal követeli, hogy en­gedjék szabadon a Kommunista Párt fogvatartott vezetőit, a leg­jobb amerikai hazafiakat, a nép igazi vezetőit, szószólóit. DOLGOZÓ NÉPÜNK nagy érdeklődéssel figyeli a békéi világmozgalmának eseményeit. A Grűsz-féie összeesküvők nemrég le­zajlott pere újabb .figyelmeztetés volt az éberség, a békeharc fokozá­sára. Minden becsületes magyar iiazafi megelégedéssel fogadta a bírósági ítéletet s a további lépése­ket, a kémkedő követség! ügynö­kök kiutasítását. De éberségre fi­gyelmeztetik népünket a jugoszláv események is. Két testvéri népi de­mokrácia : Románia és Bulgária a napokban ismét tiltakozott a tltóista határsértések miatt. Tito vezérka­ri főnöke, Popovics nemrég Was­hingtonba utazott, hogy megtárgyal, ja Jugoszlávia amerikai megszál­lására vonatkozó részletes tervet. Tito fegyveres konfliktust akar provokálni itt, Délkeleteurópában. „Szövetségesei”: a Grösz-féle ösz- szeesküvők, a kulákok és más söp­redék elemek. Az ellenük való harc legjobb eszköze ma a munka, az avatás gyors elvégzése, a termény­begyiijtés: a szocializmust építő ország erősítése. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom