Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

3 1951 .rCLinS 7, SZOMBAT Elindult a íSaKUvjctuulóUa a kéMxtagű ma^ar paranKtkiiltUittiég A Szovjetunióba utazó paraszt- hülilöttség vezetői csütörtökön Dö­géi Imre elvtársitok, az országgyű­lés elnökének vezetésével megláto­gatták J. D. Kiszeljov elvtársat, a Szovjetunió budapesti nagykövetét és kifejezték a küldöttség báláját a szovjet nép ös a nagy Sztálin iránt. Azok közül a boldog emberek közül, aki tegnap este dolgozó pa­rasztságunk kiildiitteikéut a Szov­jetunióba utazhattak — mintegy tíznek — kétszeres öröm és meg­tiszteltetés jutott osztályrészül. Az egész küldöttség képviseletében fel­keresték és köszöntötték elutazásuk előtt ' Hú kosi elvtársat. Ök tolmá­csolták valamennyi küldött forró köszönetét, átülniük küldte jókí­vánságait, bölcs tanításait, Rákosi elvtárs nz egész küldöttségnek! Rákosi elvtárs búcsúzóul néhány jótanácsot adott a küldötteknek: Egy hónapig lesznek odakint a Szovjetunióban, megmutatnak ma­guknak mindent, amit látni akar­nak. Nézzenek is meg mindent jól és hozzanak haza minél több ta­pasztalatot. Este benépesedett a Nyugati-pá­lyaudvar környéke: sokezres tömeg vett részt a Szovjetunióba induló paraszt küldöt tség búcsúztatásán. Népköztársaságunk kormánya nevé­ben Erdei Ferenc jöldművelósügyi miniszter mondott beszedet. —- Amikor a mi harmadik delegá­ciónk elindul a nagy útjára, orszá­gunkban módosított ötéves tervünk hatalmas arányú építőmunkája fo­lyik és mezőgazdaságunkban eddi­gi munkánk eredményeképp, a ked­vező időjárás segítségével, félszoba, dudásunk óta leggazdagabb aratá­sunk munkáját végzi dolgozó pa­rasztságunk — kezdte beszédét —■. Most elinduló küldöttségünk azon­ban nem csak gazdag aratásunk bí­rót viheti el példaképünk, a nagy szovjet nép hazájába, hanem arról is beszámolhat, hogy sikeresen ha­lad előre mezőgazdaságunk szocia­lista építése. Tavalyi küldöttségünk útja óta termelőszövetkezeti moz­galmunk hatalmasan kiszélesedett, szövetkezeteink száma megnöveke­dett, a szövetkezetbe belépett dol­gozó parasztok száma és a szövet­kezetek területe több, mint kétsze­resére nőtt. Hogyan értük el eddigi eredmé­nyeinket? "ügy, hogy a nagy* Szovjetunió példája mu­tatta előttünk a* utat és minden lépésünknél élveztük a nagy szov­jet nép, az országunkat felszabadí­tó nagy Szovjetunió szakadatlan segítségét, támogatását és gondos­kodását. A megszámlálhatatlan se­gítség között egyike a legnagyobb segítségnek parasztküldöttségeink immár harmadszor ismétlődő útja a. Szovjetunióba. A küldöttség nevében Dögéi Imre elvtárs válaszolt. Még a vonatunk el sem indult Moszkva felé, de gondolataink már ott járnak Moszkvában, képzele­tünkben már ott vagyunk a kolho­zokban, a kolhozparasztok között. Tudatában vagyunk, hogy ez a ta­nulmányút, melyre most indulunk, újabb nagyarányú segítség számunk­ra a hatalmas Szovjetunió kormá­nya részéről s ha ezt a segítséget felhasználjuk, jelentős mértékben hozzájárulunk ötéves tervünk sike­res megvalósításához, mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezéséhez. Elindulásunk alkalmával arra kérjük itthon maradt dolgozó pa- vaszttársainkat, hogy míg mi a Szovjetunióban tanulmányozzuk a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, addig ők idehaza tegyenek meg mindent az aratás, a. betakarítás, a csáp- lés sikeréért, egy szem gabonát se engedjenek kárba veszni és közvetlenül a cséplőgéptől te­gyenek eleget beszolgáltatds-i kötelezettségeiknek, mert ezzel is erősítik népköztársa­ságunk államát, erősítik a béke vé­delmét. A parasztküldöttek Záhonyban Zászlódíszbe öltözött állomásra futott be tegnap reggel a Szovjet­unióba utazó magyar parasztklil- düttség szerelvénye. Száz és száz kis piroszászló len­gett Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel díszített kocsik oldalán A küldöttek egyrésze leszállt, a másik része az ablakon keresztül néjfte a feldíszített állomást s az őket fogadó záhonyi, környékbeli dolgozókat. A harmadik kocáiból énekszó hangzott, a Pártról, Rá­kosi elvtársról énekelnek a küldöt­tek. Suszta elvtárs, az ürükösfjldi „Dózsa” tsz elnöke L. Szász Simon ibrányi kisparasztiéi beszélgetett. Térképet tartott közében, ujját vé­gighúzta a vasútvonalon, melyen idáig jöttek s amikor Záhonyig ér ujja, örömmel szólt: „Itt a határ, mindjárt szovjet földön leszünk.” — lsem felejtem el ezt az uta­zást soha — vette át a szót Szász Simon. Aztán az ibránylakra te­relte a szót. — legalább ne hozná­nak szégyent ram. Az aratás mi­hamar befejeződik, de még nem vetettek másodnövényt, pedig hogy ígérték, hogy mindenben elöljár- nak, csak legyek nyugodtan. Farkó elvtárs, a csahold gépál­lomás pártszervezetének titkára a kocsi ablakában állt. Hallgatta a távoli traktor zúgását. Haracsi Jenő Tunyogmatolcsról, Nagy Ká- rolyné Lányáról, mind itt voltak egymás mellett a szabolcsi küldöt­tek. Átrakó munkások, községi és környékbeli dolgozó parasztok szá­zan is körUldllják már a küldötte­ket. Megérkeztek a záhonyi „Uj föld” tszcs tagjai is. Búza koszo­rút nyújtottak át Dögéi elvtárs­nak.” Hálánk, szeretetünk jeléül küldjük ezt a koszorút azoknak a parasztoknak, akiknek a p.jdáján haladunk mi is a felemelkedés út­ján.” Dögéi elvtárs érdeklődött tőlük. Hogy állnak az aratással? Milyen lesz a termésátlag? Nagy kárt tett-e a jég? Számolják-e a mun­kaegységet és jegyzik-e pontosan. Bodogán János elvtárs a Megyei Pártbizottság és a Me­gyei Tanács nevében üdvözölte a küldötteket. — Míg az elvtársak a Szovjet­unióban lesznek, addig mi kemé­nyen harcolunk a békearatás mi­előbbi befejezéséért, a cséplés és a terménybegyűjtés sikeréért. Innen a határról ismét köszönetünk és hálánk száll Sztálin elvtárs, a nagy szovjet nép felé, aki immár harmadszor tette lehetővé magyar parasztdelegáció látogatását a szo­cializmus országábarl. Dögéi Imre elvtárs, a küldöttség vezetője köszönte meg az üdvöz­lést. Majd a küldöttek táviratot küldtek Rákosi elvtársnak. „ígérjük Rákosi elvtársnak: tanulmányutunkat jól felhasz­náljuk és választ hozunk mind­azokra a kérdésekre, amelyek­kel bennünket a falvak népe útnak indított a szocializmus országába.’’ Néhány perc múlva indították a szerelvényt. A küldöttek hosszan integetnek ki az ablakon. Már a kanyarban, a tiszaliíd felé közele­dett a szerelvény, de még mindig integetett a kétszáz boldog ember, akik néhány perc múlva már a nagy Szovjetunió gazdag földjén haladtak Moszkva,. Sztálin elv­társ felé. HASZNOS TANÁCSOK. amelyekről népnevelőinknek beszélniük kell Népnevelőink számára men­tis, ztelő feladatot jelent győze­lemre segíteni a békearatást, a cséplést és terménvbesívüjtést. Ezt a feladatot csak akkor tud­ják betölteni, ha meggyőző ér­vekkel agitálnak. A jelenlegi legfontosabb fel­adat: gyorsan, szemveszteség nélkül learatni, Népnevelőink mondják el azt, hogv a késői aratás nemcsupán sok-sok má­zsa szem elvesztését jelenti. A túlérett állapotban ara­tott rozs kiőrlési aránya is rosszabb. Az erős kiszáradás következté­ben a maghéj alatt levő siker­réted és keményítőszemcsék a maghéiial olyan szorosan össze­nőnek, hogv őrléskor már nem választhatók szét. A túlérett rozsból kevesebb liszt lesz, ke­vesebb kenyér kerül a dolgozók asztalára. Harcolni kell minden szem gabonáért a keresztrakásnál, asztagolásnál is. A keresztrakás­nál a legelső kévét törjük de­rékba és így fektessük a tarlóra. Ezzel eleiét vesszük a csiráso- dásnak. A legfelső kévét úgv kell rátenni a keresztekre — kalászával lefelé, — hogv az jól medvedie az alsó kévék kalá­szait. Az asztagot olyan helyre rak­juk, ahol az esővíz nem áll meg, Az asztag aljára 20—30 centi­méter vastag száraz szalmát te­rítsünk le s húzzunk az asztag köré árkot. A terménybegyüités sikeréért folyó akció nem szünetelhet az aratás időszaka alatt sem s minden erőnkkel elő kell segí­teni, hogy dolgozó parasztjaink a gép alól egyenesen a raktárba vihessék beadásra szánt termé­nyeiket. Amikor népnevelőink felkeresik a dolgozó paraszto­kat, ne feledjék el megkérdez­ni: van-e elég zsákja s van-e fogata, hogy a gabonát a csép­lőgéptől beadhassa. Gondoskod­janak a népnevelők arról, hogy a községi tanácsok biztosítsák a begyűjtés zavartalanságát. Szüntelenül beszélni kell a másodvetésű növények fontos­ságáról. Nagyjelentőségű ez ál­lattenyésztésünk szempontjából, Elegendő takarmányt kell biz­tosítani állataink számára. Nagyértéküek a másodvetésű takarmánynövények. Általános tapasztalat például az, hogy ha másodvetésü csalamá- dét adunk a tehénnek, akkor a napi tejhozam egy tehénnél 2—3 literrel emel­kedik. Érdemes vetni csalamádét, mert az egy holdon már 250—300 métemázsa takarmányt ad. 160 mázlii szalmát és egy doltánjpajíí mentettek meg a komorói tűz őrök Ahogy szaporodik - a határban álló keresztek, kazlak száma, úgy növekszik a gazdag aratás eredmé­nyére vigyázó tűzőrök felelősége is. Éjjel-nappal fiatal lányok, fiúk fi­gyelő tekintete járja a hatált a templomtornyok ablakából, éjsza­kánkat is brigádok járják a ha­tárt, készenlétben várakozó tűzol­tók vigyázzuk, védik a drága ter­mést. Jäheren kell Őrködni mindenki­nek. mert a most elkövetett gon­datlanság komoly károkat okozhat. Szombaton délelőtt csak a -kontóról tűzoltók ébersége mentette xueg komolyabb kártól a községet. Bon­gó István 10 holdas középparaszt szalmakazla kigyulladt. A torony­ban figyelő tiizörok azonnal észre­vették a gyorsan terjedő tüzet és percek alatt mozgósították- a tűzol­tókat és az egész falut. Csak a gyors segítség mentette meg mintegy 100 múzsa szalmát, mii össz*' 10 mázsa ment tönkre boté A gyors segítség meutette meg pár méterre fekvő nagy dohát pajtát is .amelyről aztán Uönnj átterjedhetett volna a szem szói házakra a tűz. Nem értette meg minden tani hogy milyen fontos a tüzörség sz vezése. Újkenézen Is csak forr súgnak tekintették a tüzörség ni szervezisét és a tűzrendészet ve tőjének olyan embert jelöltek, ; nem ilyen felelős helyre, de n komoly munkára sem alkata Nagyon fontos a tüzörség rendi rés ellenőrzése. A nemrég ép dombrádl tűzoltó laktanyában n godtan aludt a szolgálatban 1 tűzoltó és a járási ellenőrök fig; meztetésére azzal válaszolt, ha; „nedves az Idő, vizes most úp minden.” Köszönöm a Pártnak, hogy tanulhatok Nagy örömem volt, amikor ősszel bekerültem a politikai iskolába. A múltban hiába is szerettem volna tanulni, magamfajtának ez nem volt módjában. Ezen az iskolán azt is megértettem sok egyéb mellett, hogy azok az urak, miért „kímél­ték ’ annyira a szegény ember gyer- irakít a tanulástól. Tudták ők azt, ha megszűnik a bornál'1 „lőttünk és látjuk a sok aljasságukat, akkor félresöpörjük őket az útból. Bennünket a szovjet katonák se­gítettek ahhoz is, hogy tanuljunk, tanuljuk megvédeni a szabadsá­got, amelyet tőlük kaptunk. Most láthattuk ismét, hogy milyen szük­ség van erre, amikor csak a 'ml bölcs vezetőink ébersége mentett meg bennünket újabb aljas bfe esküvő banda merényletétől. T juk, hogy ha Grősznek meg gyil társainak a terve sikerül, ak egész népünk még a réginél is gyobb nyomorba került volna. Megértettük ebben az okta évben, hogy milyen fontos a t; lás, Pártunk elméletének elsaj tása. Jäv elején még nem egy* hanyagok, fegyelmezetlenek tunk, de ezt később igyekeztünk küszöbölni. A következő okta évben még komolyabban, alupoi ban kezdek a tanuláshoz, bis most már tudom, hogy jó mm csak akkor tudok végezni. Madarász Irén. DISZ titkár, Kék. VIGYÁZZ GÉPEDRE... Halk, finom züm­mögéssel indul a gép a kapcsolókar fordításá­ra. Szürkés teste csil­log az olajtól cs mo­torjának zúgása észa­ki baráti szomszédunk, Csehszlovákia, magas hegyeinek üzenetét hozza felénk. A finom, halk zúgás, mind job­ban erősödik — aho­gyan a vidia éle bele­mar az acél kemény testébe. Ez a harsogó hang a népek béke- követelését juttatja eszünkbe, mint, ahogy Szölösi Barna eszter­gályos is a béke fegy­verét leésziti — pépal­katrészeket az új gépen. nemrégen érkezeit es a gép Ide a Vul­kán szerszámműhelyé­be. Csehszlovákia dol­gozóinak ajándéka, — 2.800-as fordulatszáma csodákra képes. 'Nem is volt eddig ilyen gé­pe a Vulkán dolgozói­nak. Eddig csak áhí­toztak ilyen pép ytán. Most a szabad népek barátsága lehetőséget adott arra, hogy ilyen gépen dolgozzanak. Meg is becsülik. Á leg­jobban dolgozó eszter­gályos — Fodor Zol­tán kapta meg. ö dol­gozott mostanáig vele és első dolga volt. hogy szerződést kös­sön megőrzésére, ápo­lására. Aztán elment szabadságra és arra az időre Szölösi Barna if­júmunkás dolgozik ve­le. Aem lehet panasza, Fodor Zoltánnak, sem a gépnek, de magá­nak a csehországi dol­gozóknak sem as ess- leigagu legújabb gaz­dájára. A sajátjának érzi Szölösi Barna — ha egy kis ideje van, már lesepri róla, a forgácsot, áttörli az olajos ruhával — most is olyan az, mint vj korában. Fodor Zoltán még­sem nyugodott odi za szabadsága ala Mi lehet a gép Addig-addig tépelói mig a -ta.il egyik bejölt az üzembe.] azért, mintha nem na meg Szölösi Ba ban. Dehogy is. ( látni akarta, lm akarta a gép ssúgi Csendesen odaállt na háta mögé és solyogva. hallgat t( baráti, ismerős siti Egyszer odahajolI is meglógta a ka\ lót — úgy indite be a. gépet. Ahogy a két es gályos összenézett, két szempár össze csolódolt az arról szélt, hogy — ha denütt igy bánnak géppel, az ember rútjával, akkor < bizonyosan hosszú kig ilyen szép és ta lesz a gép, cm dik mindenütt a i sltmény, a dolgozó, léte. ■ A hiidszentmihályi MNDSZ-szervexet is vegyen részt az aratási mnnháhan A büdszentmíhálvi MNDSZ-1 szervezetnek több mint 200 tagja van. Azonban ha a szerve­zet munkáját nézzük, azt hisz- szük. hogy még húsz taáia sincs. A szervezet megalakulá­sakor voltak kezdeti nehézsé­gek. A büdszentmíhálvi asszo­nyok nem látták a megalakulás jelentőségét. Azonban már vol­tak akkor is nők, Gazdaíné, Szentesiné, Simonné, akik jó felviláéosító munkát vééeztek a szervezésnél. Mindez azonban nem elég. A büdszentmíhálvi MNDSZ- szervezetnek sokkal jobban kel­lene dolíoznía. Itt van a legfon­tosabb munka, az aratás, Á nő­szervezet nem kapcsolódott be eddig e nemes munka elvégzé­sébe. Az MNDSZ asszonyoknak harcolni kell minden buza- szemért. Vegyenek példát a nyírbátori, balkáuyi, iá­val asszonyoktól, akik ara tóbrigádokat szerveztek. Az MNDSZ-aszonvok önként je­lentkeztek, hogy a békearatás­ban résztvegyenek. A nyírbáto­ri MNDSZ asszonyai közül több mint harmincán vettek már ed­dig részt az aratásban. A büdszentmíhálvi MNDSZ- tagjai hívjanak ös&ze gyűlést, kérjek a pártszervezet segítsé­gét és szervezzenek arató-cséplő brigádot. Mutassák meg a büd- szentmihályi asszonyok, hogy valóban a béke igaz hívei és a munka elvégzésében ők is részt akarnak venni. Igen helyes az MNDSZ-szer- vezet munkájában, hogy a meg­tartandó nőnapokra állandó kultúrműsorral készülnek. Alakítson az MNDSZ-szerve- zet kultúrbrigádot.. Azok iáriák a földeket. Tanuljanak be mű­sorszámokat és csasztuskákat, melyeken- keresztül népszerűsítik az aratásb élenjáró dolgozókat- S< kentsék a lemaradókat leplezzék !e a kulákok; Az MNDSZ asszonyok ku munkájukat állandósítsák aratásnál, cséplésnél és a ménybegyüitésnél. Soha n( lejtkezzenek el a termén szolgáltatásban élenjáró dől parasztokról. Végezzenek ió felvilági munkát az MNDSZ asszoi a toiásbegvüités, a termén gyűjtés terén is! Mutassanak példát, m; Arany Károlyné, aki ( moly agítácíós munkát ve zett s ugyanakkor példát mutatott. Tojásbeadási h telezettségét 100 százaié! teljesítetté! Legyenek a büdszentmi! MNDSZ asszonyok a béke cesai!

Next

/
Oldalképek
Tartalom