Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

1351 JÜLIUE 29, VASÁRNAP KOSA JÓZSEF HELYTÁLLÁSA Nagyhalászon ís, mint min­denütt a megyében, vígan búgnak a cséplőgépek és a dob faránál lévő fsákok gyorsan telnek arányló bú- taszemekkel. Jó termés volt Nagy­halászon is. Kása Józsefnél az Utolsó kévéket rakják be az etetők. — Na, az utolsó mérlegelés is tesz két mázsa — számolgat a gazda, ahogy a mázsán lévő zsá­kokra tekint. Volt bizony , és ahogy Székely Ferenc összeadja a mérlegelések eredményét, kiderül, hogy Kosa Józsefnek két hold veté­sen huszonhat mázsa termett. Ti­zenegy múzsát adott egy hold rozs, tizenötöt egy hold búza. — Ilyen termésem sem volt már régóta — mondja Kósa Jó­zsef és hangjában egy kis büszkeség is cseng. — Bizony szép, két holdon hu­szonhat mázsa, az jó eredmény — állapítja meg Székely Ferenc is, a cséplőgép ellenőre és egyben nép­nevelője. — De gondolt-c már ar­ra, hogyan ossza cl ezt a szép terméstt-— Nem kell ezt osztani fiam — magyarázza a nálánál fiatalabb népnevelőnek a gazda. Azt már Iá-, tóm, meglesz, amire számítottam. Meglesz a beadási kötelezettség, a vetőmag és a fejadagunk is kijut Velőié. — Jut itt még másra is •— áll rá most már a beszélgetésre Szé­kely Ferenc. „C” vételi jegyre nem gondolt még beadnif — Hát, ha fog maradni, mi­éit ne fi — Nézzük már meg, hogy is ál­lunk vele. üljön le egy kicsit — mutat maga mellé a szerszámos lá­dára a népnevelő. — Előszöris kell maguknak, mivel hatan vannak, ti­zenhárom mázsa húsz kiló fejadag. 1Kell két holdra két mázsa tíz kiló vetőmag, na és a kötelező beadás, géprész két mázsa harminc kiló. Az összesen tizenhét mázsa hatvan. Mondtam, hogy jut „C”-re is bő­ven — mondja diadallal a nép­nevelő. Kiszámolja azt is, mennyi fi felesleg. — Marad magának nyolc mázsa negyven kiló. Ez négy gyári mun­kás egész évre való fejadagja. Gon­doljon csak arra, hogy négy mun­kásnak hány traktor, eke, hány pár bakancs, hány méter szövet ■ kerül ki a kezéből egy év alatt! Mindaz, ami magának is kell... , — AZ MAR IGAZ. De mutasd Tsak azt a számadást — veszi ki a népnevelő kezéből a papírt és még- egyszer átszámolja. — Úgy van ez, ahogy mondod. Nyolc mázsa negyven kiló marad­Egy kevés gondolkodás után hoz­záteszi: Beviszek „C”-ra is öt má­zsát! Rakjál fel még öt zsákot, meg azt a felet, amit utoljára vit­tek be — szól oda a csfplörésszel és kötelezővel terményraktárba készülődő fiának. — Mikor később a tanácshdz felé, indult Kósa József, látja, amint egymásután új bakancsok­kal, gumicsizmákkal, összehajtoga­tott vásznakkal, szövetekkel igye­keznek az asszonyok a földműves- szövetkezet boltja felöl, „Na-, ezek már bevásároltak utalványokra — gondolja cs jótevőén arra is, hogy holnap már az 6 felesége is mehet vásárolni gumicsizmát meg ami kell a családnak. A tanácshdz előtt többen állnak, Hallgatják a mikrofont. Éppen azt mondja, be, hogy ki, mit vett a vásárlási utal­ványra. — TÓTH PÁL hat méter an- gint, két pár gumicsizmát, tíz mé­ter női inganyagot, egy pár bakan­csot és nyolc méter női szövetet — hangzik a mikrofonból, de mind­járt mondja is tovább, — Veres György négy méter zefirt, egy pár gumicsizmát, öt méter angint és négy méter barna kartont. Magyar András négy méter angint, tiz mé­ter gyolcsot, négy méter kartont, egy pár gumicsizmát és öt méter zefirt vásárolt. És mondja egymásután a neve­ket, sorolja azt a sok mindent, amit azok a dolgozó parasztok vá­sároltak a „C” jegyes beadás után kapott utalványokra. A tanácsházban haihar élvégezte dolgát és megkapta az öt mázsa „C” vételi jegyre beadott gabo­náért a háromszázhetvenöt forintos utalványt Kósa József is. Ahogy kilép a tanácshdz ajta­ján, újra megáll, hallgatni a mik­rofon szavát. Többen is hallgat­ják. Újra hallatszik a hang, de most már mást mond. — „A községben a beadást leg­jobban teljesítő gazda” címért fo­lyó versenyben első eddig Szabó György háromholdas dolgozó pa­raszt, aki a kötelező százharminc- két kiló helyett huszonkét mázsát adott be... — Ez már igen — hallatszik itt is, ott is. Lesz-e aki elhagyja Szabó Györgyütt Azt mondják, hogy még sok is lesz olyan és ha nem, vigyáz Szabó György hát a kitüntető cím elke­rül tőle. Legközelebb van most, hogy befogja Szabó Györgyöt, Nagy Sándor. Eddig kilencszdzhúsz százalékra áll és amint mondja, lesz az még több is. Ahogy figyel Kósa József, mintha kicsit szégyel- né magát. Valahogy kevesli beadá­sát és úgy érzi magát, mint aki félmunkát végzett. — Népünk, államunk ellensége, Kiss János küld!: huszonkettedi­kén hetven mázsa terményt csé­pelt el, még a mai napig nem vitt a terményraktárba egy szemet sem — hallatszik a mikrofonból. — A gazember! — zudul fel a hall­gatóság és ezen a véleményen van Kósa József is. „Igen, az' öt má­zsa többletbeadásom csak felmun­ka! Ennél többet kell adnom, már csak az ilyen Kiss Jánosok miatt is. Hadd lássák a piszkosok, hogy minket ők nem befolyásolhatnak! A padlásra vitt terményből még jut egy mázsa a raktárba. Ha nem több... — Foss — Megjelent a „Tartós héjúéért népi demokráciáérti legújabb axáma A „Tartós békéért, népi de­mokráciáért!" legújabb számá­nak vezércikke Lengyelország újjászületésével foglalkozik. A lap közli a Béke Világta­nács Irodájának határozatait és tiltakozásait az USA ko-mányá- nak eljárása ellen. amellyel megtagadta a beutazási vízumot a Béke Világtanács küldöttsé­geinek tagjaitól. Apró Antal elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizott­ságának tagja, a szocialista munkaversenyről és a magyar­országi Sztahánov-mozgalomról ír. A lap különféle tájékoztató anyagot is közöl. Több, mint 17 mázsa búzája termett holdanként a fényeslitkei „Fürst Sándor“ tsz-nck Most látszik meg a zsákokban, a termelőszövetkezetek és csoportok gépei mellett, hogyan gazdálkodott kalászosiöldjein az új útra lépett dolgozó parasztok közössége, A „kívülállók", az egyénileg dolgozó parasztok előtt még inkább megnőtt az idei termés betakarításakor termelőszövetkezeteink tekintélye. Hogyan is ne, amikor messze túlszárnyalta terméshozamuk a kísparcellás parasztok termésének átlagát! A fényeslitkei „Fürst Sándor“ termelőszövetkezetben pél­dául 21 holdról 363 mázsa 80 kiló búzát csépeltek el. Egy holdra 17 mázsa 20 kiló int átlagosan. Kiváló eredmény. Rozs­ból ugyancsak 21 holdról 270 mázsás termést takarítottak be. 13 mázsás így a rozsátlaguk, pedig a rozsföldet kétszer is érte jégverés. A fényeslitkei „Fürst Sándor“ termelőszövetkezet kát vagon terményt szállított terméséből a dolgozó néo raktárába. Kiemelkedő terméseredményükkel megmutatták a kívül­állóknak, hogy a földművelés úi módjai a szövetkezetben, ho­gyan növelik a föld hozamát. Elmondják, hogy az összes talaj- előkészítő munkát gépek végezték náluk. Nagy gondjuk volt a trágyázás. Tavasszal az őszi vetéseket gondosan fejtrágvázták, holdanként 120 kiló szuperfoszfátot és 45 kiló pétisót szórtak el, boronáltak, ahol felfagyást észleltek, azonnal hengereltek, iejtrágyáztak holdanként 45 kiló pétísóval. A ledőléses terüle­ten pedig szovjet módszerekkel pótbeporzást alkalmaztak. A magas terméseredmények, a gazdagodó szövetkezet lát­tán az egyéni gazdák nagy lépéssel újra közelebb kerültek Fé- nyeslitkcn a szövetkezés útjához. D termelőszövetkezetek megszilárdítására használjuk (el a jövedelemelosztás új rendszerét A megyei tanácselnökök értekez­letén Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első he­Megerősített, megtisztított pártszervezettel, kétkézzel fogjanak a fejlesztés munkájához a gulácsi termelőszövetkezet tagjai „Nem igen találni még két termelőszövet­kezetet az országban, amely előtt ilyen hatal­mas gazdasági lehetőségek állnának, mint mi előttünk.“ Sűrűn hallani ezt a kijelentést Bánó elvtárstől, a gulácsi termelőszövetkezet párt- titkárától. Ha végignézzük a tiszapartí öntö­zéses konyhakertészetet, szántóföldjeiket, amely 7000 kereszt gabonát hozott az idén, az erősödő állatállományt (150 iuh, 50 koca, 200 malac gazdája már eddig a szövetkezet az ís-03 jószágokon kívülV akkor tényleg meg­találjuk szavai alapját. Minden lehetőség megvan itt arra, hogy a Gulácsiak egykori cselédei, a falu dolgos parasztjai kiformálhas­sák itt úi, gazdag életüket. Persze, ez nem megy magától. Rákosi elvtárs a Pártkongresszuson figyelmeztetett bennünket; „A mezőgazdaság szocialista át­alakításához szükséges, hogy termelőszövetke­zeteink jó példát mutató nagyüzemi minta- gazdaságokká váljanak cs ennek eléréséhez meg kell erősíteni pártszervezeteiket.“ Bánó elvtárs is cl olvasta akko­riban Rákosi elvtárs beszédét és tanult be­lőle, A szövetkezet 72 tagja közül 35 tagja vagy tagjelöltje iett azóta az üzemi pártszer­vezetnek és a munkafegyelem javulásában nagy része volt a pártszervezet munkájának. Az utóbbi időkben azonban megakadt a len­dület. Úgy nézett ki, hogy „a nagy munka miatt* a pártszervezet nem ér rá mozgósítani tagjait a nagy feladatokra. Nagy munka van a szövetkezetiek háta mögött. 7000 keresztet levágni, behordani nem kis dolog és ebből hatezret maguk végeztek. A hiba az volt, hogy nem mozgósították rá a a teljes tagságot, családtagokat és még a párt­tagok közöit is akadtak, akik éppen a nagy munka idején hagyták cserben a csoportot. Olyanok, mint Szikszai Gyula, vagy Jóni Zol tánné, aki csak egyszer ment ki dolgozni aratás alatt. A három hétig tartó aratás nem ment veszteség nélkül és a 9 holdas konyhakerté­szetben is magasranőtí dudva várta vissza a kertészeti brigádot. Jól megszervezett pártcsoportok so­kat segítettek volna a munka jobb végzésében, azonban Bánó elvtárs szerint is csak papíron alakultak meg. Egyedül természetesen nem foglalkozhat megíelelően minden egyes párt­taggal és pártonkívülível, viszont 4-5 párt csoportvezető kinevelése és a velük való foglalkozás megtéríti bőségesen a velük töl­tött időt. Bánó elvtárs nem támaszkodott a vezetőség tagjaira sem, nem osztotta meg a feladatokat. Egyedül természetesen nem láthat meg mindent. Már az elmúlt hónapban sem volt tag-, tajjfjelöltielvétel, de ebben a hónapban sincs kilátásban egy sem. Ha megkérdezzük, „sok volt a munka“ a válasz. A sok munka, amely megakadályozta, hogy nyitott szemmel figyeljék ezekben a hetekben is, ki mennyit ér, amikor helytállásról van’szó, a Párt, a cso­port, a közösség számára, , Balogh Béla bebizonyította, hogy mit ér. A legnagyobb aratásban hagyta ott a munkát és erőszakkal vitte volna a termelőszövetke­zet fogatát, hogy a gyarmati vásárba menjen disznót árulni. Nem először történik vele faai a csoportban, nem egyszer tette már szóvá a tagság, ö ís éppen azok közé tartozik, akik­nek a viselkedése visszaríasztja a közeledő kívülállókat. Taggyűlések idején nem egyszer inkább a korcsmában kártyázott Illési kulák (iával és a csoport másik szégyenével, Janó Andrással. Bánó elvtárs a tagság kívánságára és a Járási Pártbizottság javaslatára sem szavaz­tatta meg Balogh kizárását a pártszervezet­ből, majd a csoporból. Az ilyen lazaság és megalkuvás lehetetlenné teszi a Pártkongresz- szus határozatának végrehajtását: „a fokozott éberséget, a kommunista vasfegyelem érvénye­sítését, a kommunista kötelességtelíesítést, példamutatást, áldozatvállalást.“ A párttitkár elvtárs nem bízik eléggé a párttagságban és ez nagy hiba. „Úgy sem vállalnak pártmunkát“ — tartja és ezért meg sem kísérli a népnevelő munka megindí­tását, nem fordítja a kívülállók felé a tsz. tagjait. Pedig érdeklődnek a kívülállók, hiszen ióí láthatják, hogy milyen eredményeket ér­nek el a sokszor hibás munkamegszervezés, irányítás mellett is. Bánó elvtársat magát nem egy gazda kérte mostanában, hogy beszélges­senek már el a szövetkezet dolgáról. Ott vol­tak Asztalosék, Csatári Sándor, aztán Stromi Samu, aki végül az I-esbe lépett, Móré Bélá­nak, a fiatal DISZ titkárnak a szomszédja, ifjú Balogh Gusztáv ís többször emlegeti ta­vasz óta; belépek az őszre. Megvan az érdek­lődés és ezzel megelégszenek a tsz. tagjai: „Jönnek majd maguktól a zárszámadás után.“ — tartják és megfeledkeznek arról, hogy ma­guknak is mennyi kétséget, ellenséges híresz­telést kellett legyőzni, hogy belépjenek annakidején. Taggyűlés lesz a jövő héten a gulácsi tsz. pártszervezetében ís. Bánó elvtársnak a veze­tőségi tagok segítségével úgy kell felkészülni a beszámolóra, hogy abból a párttagság meg­értse az eddigi eredmények mellett a hibák okát, megértse, hogy csak a pártszervezet megerősítésével lehet a fejlődést biztosítani és ahhoz valamennyiük munkája szükséges. Ala­posan vizsgálják meg, kik azok, akik a cso­port belső egységét, munkáját bomlasztják és kíméletlenül zárják ki maguk közül. A járási pártbizottságnak ís az eddiginél alaposabb, konkrét segítséget kell ehhez adni. Mindezek után a megalakuló népnevelő csoport sokkal eredményesebben fordulhat a kívülállókhoz, hogy állandóan emelkedő taglétszámmal, meg­erősödve fogadhassák Alkotmányunk ünnepét. Szécsén István? Több termény, több iparcikk ! Minden múzsa ,,CM véíelijejfyrc beadott gabona után külön vásárolhatsz 75 forint értékű iparcikkeket! lyettese „A termelőszövetkezetek: fejlesztése és a növénytermelés idő­szerű feladatai” címmel tartott beszámolója elején felhívta a ta­nácselnökök figyelmét, hogy az ár­pa és a zab aratásánál lemaradás mutatkozik. — A behordással párhuzamosan — mondotta Keresztes elvtárs —. most már teljes erővel kell hozzá­látnunk a csépléshez. — Feladataink többrétfiek — folytatta. — A tanácstagoknak le­gyen gondjuk arra is, hogy a má­sodvetés fontosságát minél széle­sebb körben tudatosítsák. Ke kell lepleznünk azokat, akik azt ter­jesztik, hogy ebben az esztendőben nem fqntos a másodvetés, hiszen a kedvező időjárás következtében enélkiil is elegendő takarmányt gyűjthetünk be. Keresztes elvtárs ezután a tér­meiőszövetkezetek fejlesztéséről be- szélt. — A termelőszövetkezetek fej­lesztésének — mondotta — alap­vető feltétele a meglévő termelő­szövetkezetek megszilárdítása. — Termelőszövetkezeteink fej­lesztésének abban a szakaszában vagyunk, amikor egyre több és több dolgozó kis- és középparaszt lép be vagy alakít áj termelőszö­vetkezetet. Munkánk akkor halad helyes irányban, ha elérjük a terme­lő szövetkezetek tagságának mi­nél nagyobb mérvű bevonását a munkába és ezzel párhuza­mosan a családtagok bevoná­sát is. — A termelőszövetkezetek meg­szilárdítására — folytatta Keresz­tes Mihály — használják fel ter­melőszövetkezeteink jövedelemel­osztásának új rendszerét.. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során gondot kell fordí­tani a fokozatosság elvének betar­tására, ami alatt azt értjük, hogy a dolgozó parasztok szabadon dönthessenek abban, hogy I-es, Il-es vagy IlI-as típusú szövetkezetbe lépnek-e be. Az előttünk álló mezőgazdasági feladatok sikeres megvalósítását vég­re kell hajtanunk — fejezte be beszámolóját Keresztes elvtárs — nem állítom, hogy könnyűek a fel­adatok. Nehéz, de végrehajtható feladatokról van szó. ANKÉTOT RENDEZ A BUTORÉRTÉKESITÖ VÁLLALAT A Bútorértékesítő Vállalat vezető­sége szeptemberben országos bútor kiállítást rendez. A bútorvásár sikere érdekében augusztus negyedikén dél után hat órakor a \Aron Tanács tor mében Nyíregyházán* ankétot rendez Az ankéton az üzemek és közületek küldöttei vesznek részt, közösen meg. beszélik „ szentemberben mectartnndi bútorhóna n jelentőségét és a bútor vásárlási kedvezményeket. Másnap augusztus ötödikén délelőtt 0 óra.koi megismétlődik az ankét ugvnne he. lyen. résztvevői termelőszövetkezeteink és gépállomásaink küldöttei lesznek Az ankétot Győri Illés, a Bútorért,éke­sítő Vállalat nronagandacsoDOrt-veze tője vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom