Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-29 / 175. szám
1351 JÜLIUE 29, VASÁRNAP KOSA JÓZSEF HELYTÁLLÁSA Nagyhalászon ís, mint mindenütt a megyében, vígan búgnak a cséplőgépek és a dob faránál lévő fsákok gyorsan telnek arányló bú- taszemekkel. Jó termés volt Nagyhalászon is. Kása Józsefnél az Utolsó kévéket rakják be az etetők. — Na, az utolsó mérlegelés is tesz két mázsa — számolgat a gazda, ahogy a mázsán lévő zsákokra tekint. Volt bizony , és ahogy Székely Ferenc összeadja a mérlegelések eredményét, kiderül, hogy Kosa Józsefnek két hold vetésen huszonhat mázsa termett. Tizenegy múzsát adott egy hold rozs, tizenötöt egy hold búza. — Ilyen termésem sem volt már régóta — mondja Kósa József és hangjában egy kis büszkeség is cseng. — Bizony szép, két holdon huszonhat mázsa, az jó eredmény — állapítja meg Székely Ferenc is, a cséplőgép ellenőre és egyben népnevelője. — De gondolt-c már arra, hogyan ossza cl ezt a szép terméstt-— Nem kell ezt osztani fiam — magyarázza a nálánál fiatalabb népnevelőnek a gazda. Azt már Iá-, tóm, meglesz, amire számítottam. Meglesz a beadási kötelezettség, a vetőmag és a fejadagunk is kijut Velőié. — Jut itt még másra is •— áll rá most már a beszélgetésre Székely Ferenc. „C” vételi jegyre nem gondolt még beadnif — Hát, ha fog maradni, miéit ne fi — Nézzük már meg, hogy is állunk vele. üljön le egy kicsit — mutat maga mellé a szerszámos ládára a népnevelő. — Előszöris kell maguknak, mivel hatan vannak, tizenhárom mázsa húsz kiló fejadag. 1Kell két holdra két mázsa tíz kiló vetőmag, na és a kötelező beadás, géprész két mázsa harminc kiló. Az összesen tizenhét mázsa hatvan. Mondtam, hogy jut „C”-re is bőven — mondja diadallal a népnevelő. Kiszámolja azt is, mennyi fi felesleg. — Marad magának nyolc mázsa negyven kiló. Ez négy gyári munkás egész évre való fejadagja. Gondoljon csak arra, hogy négy munkásnak hány traktor, eke, hány pár bakancs, hány méter szövet ■ kerül ki a kezéből egy év alatt! Mindaz, ami magának is kell... , — AZ MAR IGAZ. De mutasd Tsak azt a számadást — veszi ki a népnevelő kezéből a papírt és még- egyszer átszámolja. — Úgy van ez, ahogy mondod. Nyolc mázsa negyven kiló maradEgy kevés gondolkodás után hozzáteszi: Beviszek „C”-ra is öt mázsát! Rakjál fel még öt zsákot, meg azt a felet, amit utoljára vittek be — szól oda a csfplörésszel és kötelezővel terményraktárba készülődő fiának. — Mikor később a tanácshdz felé, indult Kósa József, látja, amint egymásután új bakancsokkal, gumicsizmákkal, összehajtogatott vásznakkal, szövetekkel igyekeznek az asszonyok a földműves- szövetkezet boltja felöl, „Na-, ezek már bevásároltak utalványokra — gondolja cs jótevőén arra is, hogy holnap már az 6 felesége is mehet vásárolni gumicsizmát meg ami kell a családnak. A tanácshdz előtt többen állnak, Hallgatják a mikrofont. Éppen azt mondja, be, hogy ki, mit vett a vásárlási utalványra. — TÓTH PÁL hat méter an- gint, két pár gumicsizmát, tíz méter női inganyagot, egy pár bakancsot és nyolc méter női szövetet — hangzik a mikrofonból, de mindjárt mondja is tovább, — Veres György négy méter zefirt, egy pár gumicsizmát, öt méter angint és négy méter barna kartont. Magyar András négy méter angint, tiz méter gyolcsot, négy méter kartont, egy pár gumicsizmát és öt méter zefirt vásárolt. És mondja egymásután a neveket, sorolja azt a sok mindent, amit azok a dolgozó parasztok vásároltak a „C” jegyes beadás után kapott utalványokra. A tanácsházban haihar élvégezte dolgát és megkapta az öt mázsa „C” vételi jegyre beadott gabonáért a háromszázhetvenöt forintos utalványt Kósa József is. Ahogy kilép a tanácshdz ajtaján, újra megáll, hallgatni a mikrofon szavát. Többen is hallgatják. Újra hallatszik a hang, de most már mást mond. — „A községben a beadást legjobban teljesítő gazda” címért folyó versenyben első eddig Szabó György háromholdas dolgozó paraszt, aki a kötelező százharminc- két kiló helyett huszonkét mázsát adott be... — Ez már igen — hallatszik itt is, ott is. Lesz-e aki elhagyja Szabó Györgyütt Azt mondják, hogy még sok is lesz olyan és ha nem, vigyáz Szabó György hát a kitüntető cím elkerül tőle. Legközelebb van most, hogy befogja Szabó Györgyöt, Nagy Sándor. Eddig kilencszdzhúsz százalékra áll és amint mondja, lesz az még több is. Ahogy figyel Kósa József, mintha kicsit szégyel- né magát. Valahogy kevesli beadását és úgy érzi magát, mint aki félmunkát végzett. — Népünk, államunk ellensége, Kiss János küld!: huszonkettedikén hetven mázsa terményt csépelt el, még a mai napig nem vitt a terményraktárba egy szemet sem — hallatszik a mikrofonból. — A gazember! — zudul fel a hallgatóság és ezen a véleményen van Kósa József is. „Igen, az' öt mázsa többletbeadásom csak felmunka! Ennél többet kell adnom, már csak az ilyen Kiss Jánosok miatt is. Hadd lássák a piszkosok, hogy minket ők nem befolyásolhatnak! A padlásra vitt terményből még jut egy mázsa a raktárba. Ha nem több... — Foss — Megjelent a „Tartós héjúéért népi demokráciáérti legújabb axáma A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb számának vezércikke Lengyelország újjászületésével foglalkozik. A lap közli a Béke Világtanács Irodájának határozatait és tiltakozásait az USA ko-mányá- nak eljárása ellen. amellyel megtagadta a beutazási vízumot a Béke Világtanács küldöttségeinek tagjaitól. Apró Antal elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, a szocialista munkaversenyről és a magyarországi Sztahánov-mozgalomról ír. A lap különféle tájékoztató anyagot is közöl. Több, mint 17 mázsa búzája termett holdanként a fényeslitkei „Fürst Sándor“ tsz-nck Most látszik meg a zsákokban, a termelőszövetkezetek és csoportok gépei mellett, hogyan gazdálkodott kalászosiöldjein az új útra lépett dolgozó parasztok közössége, A „kívülállók", az egyénileg dolgozó parasztok előtt még inkább megnőtt az idei termés betakarításakor termelőszövetkezeteink tekintélye. Hogyan is ne, amikor messze túlszárnyalta terméshozamuk a kísparcellás parasztok termésének átlagát! A fényeslitkei „Fürst Sándor“ termelőszövetkezetben például 21 holdról 363 mázsa 80 kiló búzát csépeltek el. Egy holdra 17 mázsa 20 kiló int átlagosan. Kiváló eredmény. Rozsból ugyancsak 21 holdról 270 mázsás termést takarítottak be. 13 mázsás így a rozsátlaguk, pedig a rozsföldet kétszer is érte jégverés. A fényeslitkei „Fürst Sándor“ termelőszövetkezet kát vagon terményt szállított terméséből a dolgozó néo raktárába. Kiemelkedő terméseredményükkel megmutatták a kívülállóknak, hogy a földművelés úi módjai a szövetkezetben, hogyan növelik a föld hozamát. Elmondják, hogy az összes talaj- előkészítő munkát gépek végezték náluk. Nagy gondjuk volt a trágyázás. Tavasszal az őszi vetéseket gondosan fejtrágvázták, holdanként 120 kiló szuperfoszfátot és 45 kiló pétisót szórtak el, boronáltak, ahol felfagyást észleltek, azonnal hengereltek, iejtrágyáztak holdanként 45 kiló pétísóval. A ledőléses területen pedig szovjet módszerekkel pótbeporzást alkalmaztak. A magas terméseredmények, a gazdagodó szövetkezet láttán az egyéni gazdák nagy lépéssel újra közelebb kerültek Fé- nyeslitkcn a szövetkezés útjához. D termelőszövetkezetek megszilárdítására használjuk (el a jövedelemelosztás új rendszerét A megyei tanácselnökök értekezletén Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első heMegerősített, megtisztított pártszervezettel, kétkézzel fogjanak a fejlesztés munkájához a gulácsi termelőszövetkezet tagjai „Nem igen találni még két termelőszövetkezetet az országban, amely előtt ilyen hatalmas gazdasági lehetőségek állnának, mint mi előttünk.“ Sűrűn hallani ezt a kijelentést Bánó elvtárstől, a gulácsi termelőszövetkezet párt- titkárától. Ha végignézzük a tiszapartí öntözéses konyhakertészetet, szántóföldjeiket, amely 7000 kereszt gabonát hozott az idén, az erősödő állatállományt (150 iuh, 50 koca, 200 malac gazdája már eddig a szövetkezet az ís-03 jószágokon kívülV akkor tényleg megtaláljuk szavai alapját. Minden lehetőség megvan itt arra, hogy a Gulácsiak egykori cselédei, a falu dolgos parasztjai kiformálhassák itt úi, gazdag életüket. Persze, ez nem megy magától. Rákosi elvtárs a Pártkongresszuson figyelmeztetett bennünket; „A mezőgazdaság szocialista átalakításához szükséges, hogy termelőszövetkezeteink jó példát mutató nagyüzemi minta- gazdaságokká váljanak cs ennek eléréséhez meg kell erősíteni pártszervezeteiket.“ Bánó elvtárs is cl olvasta akkoriban Rákosi elvtárs beszédét és tanult belőle, A szövetkezet 72 tagja közül 35 tagja vagy tagjelöltje iett azóta az üzemi pártszervezetnek és a munkafegyelem javulásában nagy része volt a pártszervezet munkájának. Az utóbbi időkben azonban megakadt a lendület. Úgy nézett ki, hogy „a nagy munka miatt* a pártszervezet nem ér rá mozgósítani tagjait a nagy feladatokra. Nagy munka van a szövetkezetiek háta mögött. 7000 keresztet levágni, behordani nem kis dolog és ebből hatezret maguk végeztek. A hiba az volt, hogy nem mozgósították rá a a teljes tagságot, családtagokat és még a párttagok közöit is akadtak, akik éppen a nagy munka idején hagyták cserben a csoportot. Olyanok, mint Szikszai Gyula, vagy Jóni Zol tánné, aki csak egyszer ment ki dolgozni aratás alatt. A három hétig tartó aratás nem ment veszteség nélkül és a 9 holdas konyhakertészetben is magasranőtí dudva várta vissza a kertészeti brigádot. Jól megszervezett pártcsoportok sokat segítettek volna a munka jobb végzésében, azonban Bánó elvtárs szerint is csak papíron alakultak meg. Egyedül természetesen nem foglalkozhat megíelelően minden egyes párttaggal és pártonkívülível, viszont 4-5 párt csoportvezető kinevelése és a velük való foglalkozás megtéríti bőségesen a velük töltött időt. Bánó elvtárs nem támaszkodott a vezetőség tagjaira sem, nem osztotta meg a feladatokat. Egyedül természetesen nem láthat meg mindent. Már az elmúlt hónapban sem volt tag-, tajjfjelöltielvétel, de ebben a hónapban sincs kilátásban egy sem. Ha megkérdezzük, „sok volt a munka“ a válasz. A sok munka, amely megakadályozta, hogy nyitott szemmel figyeljék ezekben a hetekben is, ki mennyit ér, amikor helytállásról van’szó, a Párt, a csoport, a közösség számára, , Balogh Béla bebizonyította, hogy mit ér. A legnagyobb aratásban hagyta ott a munkát és erőszakkal vitte volna a termelőszövetkezet fogatát, hogy a gyarmati vásárba menjen disznót árulni. Nem először történik vele faai a csoportban, nem egyszer tette már szóvá a tagság, ö ís éppen azok közé tartozik, akiknek a viselkedése visszaríasztja a közeledő kívülállókat. Taggyűlések idején nem egyszer inkább a korcsmában kártyázott Illési kulák (iával és a csoport másik szégyenével, Janó Andrással. Bánó elvtárs a tagság kívánságára és a Járási Pártbizottság javaslatára sem szavaztatta meg Balogh kizárását a pártszervezetből, majd a csoporból. Az ilyen lazaság és megalkuvás lehetetlenné teszi a Pártkongresz- szus határozatának végrehajtását: „a fokozott éberséget, a kommunista vasfegyelem érvényesítését, a kommunista kötelességtelíesítést, példamutatást, áldozatvállalást.“ A párttitkár elvtárs nem bízik eléggé a párttagságban és ez nagy hiba. „Úgy sem vállalnak pártmunkát“ — tartja és ezért meg sem kísérli a népnevelő munka megindítását, nem fordítja a kívülállók felé a tsz. tagjait. Pedig érdeklődnek a kívülállók, hiszen ióí láthatják, hogy milyen eredményeket érnek el a sokszor hibás munkamegszervezés, irányítás mellett is. Bánó elvtársat magát nem egy gazda kérte mostanában, hogy beszélgessenek már el a szövetkezet dolgáról. Ott voltak Asztalosék, Csatári Sándor, aztán Stromi Samu, aki végül az I-esbe lépett, Móré Bélának, a fiatal DISZ titkárnak a szomszédja, ifjú Balogh Gusztáv ís többször emlegeti tavasz óta; belépek az őszre. Megvan az érdeklődés és ezzel megelégszenek a tsz. tagjai: „Jönnek majd maguktól a zárszámadás után.“ — tartják és megfeledkeznek arról, hogy maguknak is mennyi kétséget, ellenséges híresztelést kellett legyőzni, hogy belépjenek annakidején. Taggyűlés lesz a jövő héten a gulácsi tsz. pártszervezetében ís. Bánó elvtársnak a vezetőségi tagok segítségével úgy kell felkészülni a beszámolóra, hogy abból a párttagság megértse az eddigi eredmények mellett a hibák okát, megértse, hogy csak a pártszervezet megerősítésével lehet a fejlődést biztosítani és ahhoz valamennyiük munkája szükséges. Alaposan vizsgálják meg, kik azok, akik a csoport belső egységét, munkáját bomlasztják és kíméletlenül zárják ki maguk közül. A járási pártbizottságnak ís az eddiginél alaposabb, konkrét segítséget kell ehhez adni. Mindezek után a megalakuló népnevelő csoport sokkal eredményesebben fordulhat a kívülállókhoz, hogy állandóan emelkedő taglétszámmal, megerősödve fogadhassák Alkotmányunk ünnepét. Szécsén István? Több termény, több iparcikk ! Minden múzsa ,,CM véíelijejfyrc beadott gabona után külön vásárolhatsz 75 forint értékű iparcikkeket! lyettese „A termelőszövetkezetek: fejlesztése és a növénytermelés időszerű feladatai” címmel tartott beszámolója elején felhívta a tanácselnökök figyelmét, hogy az árpa és a zab aratásánál lemaradás mutatkozik. — A behordással párhuzamosan — mondotta Keresztes elvtárs —. most már teljes erővel kell hozzálátnunk a csépléshez. — Feladataink többrétfiek — folytatta. — A tanácstagoknak legyen gondjuk arra is, hogy a másodvetés fontosságát minél szélesebb körben tudatosítsák. Ke kell lepleznünk azokat, akik azt terjesztik, hogy ebben az esztendőben nem fqntos a másodvetés, hiszen a kedvező időjárás következtében enélkiil is elegendő takarmányt gyűjthetünk be. Keresztes elvtárs ezután a térmeiőszövetkezetek fejlesztéséről be- szélt. — A termelőszövetkezetek fejlesztésének — mondotta — alapvető feltétele a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása. — Termelőszövetkezeteink fejlesztésének abban a szakaszában vagyunk, amikor egyre több és több dolgozó kis- és középparaszt lép be vagy alakít áj termelőszövetkezetet. Munkánk akkor halad helyes irányban, ha elérjük a termelő szövetkezetek tagságának minél nagyobb mérvű bevonását a munkába és ezzel párhuzamosan a családtagok bevonását is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítására — folytatta Keresztes Mihály — használják fel termelőszövetkezeteink jövedelemelosztásának új rendszerét.. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során gondot kell fordítani a fokozatosság elvének betartására, ami alatt azt értjük, hogy a dolgozó parasztok szabadon dönthessenek abban, hogy I-es, Il-es vagy IlI-as típusú szövetkezetbe lépnek-e be. Az előttünk álló mezőgazdasági feladatok sikeres megvalósítását végre kell hajtanunk — fejezte be beszámolóját Keresztes elvtárs — nem állítom, hogy könnyűek a feladatok. Nehéz, de végrehajtható feladatokról van szó. ANKÉTOT RENDEZ A BUTORÉRTÉKESITÖ VÁLLALAT A Bútorértékesítő Vállalat vezetősége szeptemberben országos bútor kiállítást rendez. A bútorvásár sikere érdekében augusztus negyedikén dél után hat órakor a \Aron Tanács tor mében Nyíregyházán* ankétot rendez Az ankéton az üzemek és közületek küldöttei vesznek részt, közösen meg. beszélik „ szentemberben mectartnndi bútorhóna n jelentőségét és a bútor vásárlási kedvezményeket. Másnap augusztus ötödikén délelőtt 0 óra.koi megismétlődik az ankét ugvnne he. lyen. résztvevői termelőszövetkezeteink és gépállomásaink küldöttei lesznek Az ankétot Győri Illés, a Bútorért,ékesítő Vállalat nronagandacsoDOrt-veze tője vezeti.
