Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

1951 JUNIUS 27, SZERDA 3 Bebizonyosodott, hogy az összeesküvés programjának számukra legfontosabb pontja a nagybirtok viszaállitása volt. Dr Fazekas és dr Bozsik vádlot­takat Grősz arra utasította, liogy mindenekelőtt az egyházi nagybir­tok visszaállításának a programját és végrehajtási ütemezését dolgoz­zák ki. A kidolgozott program sze­rint nem csak a nagybirtokot kí­vánták viszaállitani, hanem visz- szaadní a gyárakat, bányákat, üze­meket volt tulajdonosaiknak. Arra törekedtek, hogy a dolgo­zó népet újra kerekesszék min­den jogából és újra i'isszadllit- sák a régi feudális tőkés rend­szert, visszahozzák a csendőr- uralmat, ami a munkásoknak, parasztoknak, nőknek új ször­nyű szolgasorsol jelentett vol­na a habsburg-királyságban. Bebizonyosodott, hogy visszaélve egyházi funkciójával, a Magyar -Népköztársaság megdöntésére tört és a vádheli bűntetteket elkövette. Dr Bozsik Pál vádlottról bebizonyosodott, hogy Mlndszenty és Grősz József utasításai nyomán kidolgozta az összeesküvés részle­ges programját, ezt a programot az amerikai követség útján, Spellmann newyorki érseknek, Montini vatiká­ni államtitkárnak és Habsburg Ut- tünak megküldötte. Bebizonyosodott, hogy közvetle­nül szervezte be az összeesküvés kormánylistájából a Grősz József által elfogadott leendő minisztere­ket. akik közül Hévey László, volt fasiszta kémelháritó besúgót Osten- burg hírhedt véres „kilengőinek” és horthysta katonatiszteknek szer­vezésére, valamint fegyverek be­szerzésére utasította. Hévey részletes jelentéseit átvet­te és dr Farkas vádlotton keresz­tül Grősz Józsefnek jelentette. Ugyancsak irányitolta azí az összeesküvő csoportot is, amely kiterjedt vasúti szabotázsokat követett el, vasúti kisiklások és rob­bantások előidézésével. Bebizonyosodott, hogy folyamato­san kémkedett, az amerikai követ­ségen működő kémeknek belpoliti­kai és gazdasági államtitkokat ké­pező kémjelentéseket adott. Alapy államügyész ezután . arról beszélt, hogy ür Farkas Endre vádlottról bebizonyosodott, hogy dr Bozsik Tállal közösen dolgozta ki az ösz- szoeskiivés úgy nevezett államfői, az említett homo regius-i elméle­tet, miut szentszékl ügyész és az, összeesküvés főjogásza. Megfogal-' mazta azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Grősz József vádlott az amerikai követségtől kapóit, utasí­tásra aláírt. Bebizonyosodott, hogy kormánylistájuk kidolgozásánál a maga számára az igazságügy mi­niszteri tárcát tartotta fenn. Bebi­zonyosodott, hogy közvetlenül hajtotta végre az összeesküvés fegyveres alakula- ' fainak szervezése során a volt horthysta rendőrtisztek beszer­vezését. Beismerésében és dr Bozsik Tál vallomásában beigazolódott, hogy ő is rendszeresen kémkedett. Dr Hévey László vádlottról hebizonyosodott, hogy az összeesküvésben Bozsik Pál vádlóig utasítására fegyveres 'alakulatokat szerve­zett, amely részletes tervekkel állott ké­szenlétben arra, hogy a kormány vezető államférfiéit megsemmisítse, gyilkosságokat, rombolásokat és szabotázsokat kövessen el. A terveket Mészáros Iván, volt csendőrezredes utasítására részlete­sen is kidolgozta. Ehhez fegyvere­ket szerzett, amelyek a bíróság előtt állanak felhalmozva. Bebizonyosodott, hogy dr Pongrácz Alajos vádlott a katonai kémelháritó tisztje volt. Amikor emiatt B-listázták, az ame­rikai követség alkalmazta és azon­nal kémszolgálatra szervezte be. Kémjelentései katonai, gazda­sági és belpolitikai tartalmú titkokat iarjalmaztak. Ezeket a kémjclentéseket L. Ké­vey, R. Tryon, Tön és Tetrov kö- vetségi titkároknak, Griffin őrnagy­nak, Petrow titkár távozása után Sherer titkárnak, továbbá M. Eich- nek adta át. Dr Pongrácz Alajos vádlott tehát egészen őrízetbevéte- léig folyamatosan kémkedett. Be­bizonyosodott, hogy a vádlott az összeesküvésben résztvett, a Grősz József vezetése alatt álló szervez­kedésben az egyik rendszeres kap­csolat volt az összeesküvők és az amerikai követség egyes tagjai kö­zött. Bebizonyosodott tény, hogy követségi alkalmaztatása egész ide­je alatt tiltott valutaüzérkedést folyta­tott. Bebizonyosodott, hogy Endrcdi-Hadaries Vendel vád­lott 1045-től kezdve folyamatosan kémkedett. Az összeesküvés számára Kómában átvette az utasításokat, amelyeket előbb Mindszentynek, majd Grősz József vádlottnak jelentett. Bizo­nyítva van, hogy a szervezkedés­ben irányította Papp Ervin össze­esküvő csoportját, amely utasítására széles körben terjesztett fasiszta röpcédulákat és más sajtótermékeket. Ennek az összeesküvő csoportnak alakulási jegyzőkönyve az okiratok között a bíróság előtt fekszik, Grősz József Irányítása mellett irányítója volt a szerzetesi ille- gációnak és végrehajtotta az összeesküvés ve. zetőjének azokat az utasításait, amelyeket a szerzetesek kiszökteté- sére kapott. Utasítására a ciszter­cita rend számos tagja üzérkedett valutával s bizonyítottan több mint harminckétezer dől- lárt spekulációs célokra, zug for­galomban ért ékesítettek és or­vosságokkal üzérkedtek. Bebizonyosodott, hogy Hagyó-Kovács Gyula vádlott éveken keresztül r.épellenes büntet­tek egész sorát követte cl, mint az clőszállásl uradalom jószágkor­mányzója. Bizonyított, hogy Hagyó- Kovács Gyula a cisztercita szerzetes rend ki­terjedt valutaüzelmeinek jő lebonyolítója volt. Bebizonyosodott róla az is. hogy az összeesküvésben Endrédy-Hadarics vádlott illegális jelentéseit továbbí­totta az olasz követség .megbízótt- jaihoz, Mosca-hoz és D’Alessandró- hoz. Csellár István Jenő vádlott-a körözött bűntetteseknek egész sorát rejtegette a gellérthegyi sziklakápolna kolostorban, mint a kilencedik vádlott Vezér Ferencet, Tóth Illést a gyilkos ku- lákot, Sulkovszky volt herceg, bujkáló fasiszta katonatisztet, Ka­rácsonyi Guido háborús bűntettest és még számosakat. A vezetése alatt álló gellérthegyi sziklakolos­tor fertője tekintetében utalok a tárgyaláson elhangzottakra. — Zembrzusky Mihállyal, az olasz követségen keresztül illegális kap­csolatot tartott és az így kapott va­lutákat rendszeresen zugárfolya­mon értékesítette és üzérkedett. Bizonyítva van ti'tott fegyver- rejtegetése is. Bizonyítva áll a bíróság előtt, hogy Vezér Ferenc gyilkos bandát szervezett a pálos rend szent­kúti kolostorában. Ez a fegyveres kuhikbanda Vezér Ferenc vádlott rendszeres hajtoga­tására, lelki terrorjára a gyilkos­ságok egész sorát követte el a fel- szabadulás után a Szovjet Hadse­reg katonái ellen. Bizonyítva van, hogy előre megfontoltan gyilkolt 1944 december közepén a pálos ko­lostorban egy oda betérő szovjet katonát megtámadott és orvul meggyilkolt. Bizonyítva van, hogy a gyilkosság bűntettének egész halmazaiét követte el. Bizonyítva van, hogy ^ ezért Kómából a pápa 'szemé­lyes áldását kapta meg és Endrédy Hadarics vádlotton ke­resztül titkos utasítást arra, hogy szokjék ki az országból és a Vati­kán biztosítja elhelyezkedését. Az államügyész a továbbiakban leszögezte, hogy a bűnügyben vilá­gosan meg kell állapítani a tények összefüggését is. .43 összeesküvés főcél kitűzése — mondotta — annak a nép- cllcncs, reakciós rendnek a visszaállítása volt, amelytől a vádlottak mindenekelőtt az egyházi nagybirtokok és befo­lyásuk visszaáll it ásót remélték. A vádlottak összeesküvése a béke elleni merénylet is, mert aljas terveiket csak-új há­ború szörnyű szenvedései árán re­mélték megvalósítani. Amikor a bíróság az ítélethoza­talról fog tanácskozni, nem té­vesztheti egy pillanatig sem szeme elől azt a bizonyított tényt, hogy az amerikai követségtől az össze­esküvők azt az utasítást kapták, hogy Grősz változtassa meg Dr. Bozsik Pál miniszterelnökké való kinevezését, olyan kormányt kell kineveznie, olyan kormány kell. ne­kik, amely képes az olyan véres feladatok megoldásúra, amelyek — mint vallomásában elhangzott — nem megtisztelők egy papi em­ber számára. Arról volt tehát itt szó, hogy olyan véres terrorura l- mat készítenek elő, amelyben még az ő megítélésük szerint is jobb, ha az egyház képviselői háttérben ma­radnak — mondotta, — majd így folytatta: Ezt szolgálták volna a különítményes terroris'ák gyilkos merényletei és azok a fasiszta bandák, amelyeket a nyilas Kisbarnaki Farkas és Oszldnyi. Bznlasi volt. tábor­nokai az amerikai imperialis­ták és Tito pribékjeinek se- gi t scgcvel f elf egy veresnek. Az összeesküvés tehát nem pusztán a nagybirtok és tőkés íend vissza­állítását jelentette volna. Az összeesküvő kormány jel­legzetes fasiszta terrorkormány lett volna, amely tízezrek 1c- gyilkoMsa árán akarta volna felszámolni a népi demo­krácia minden vívmányát. Alapy államügyész hangsúlyoz­ta, hogy a beismerő vallomások ja­vukra nem m.ilegelhetők, mert a megeáfolhatatlnn bizonyítékok mel­lett nem volt helye a tagadásnak. S vádlottak terhére — folytatta az államügyész — különösképpen súlyosbbító körülménynek indítvá­nyozom elfogadni azt a megvetést, gyűlöletet és lenézést amivel a dolgozó magyar néppel szemben, el­árult hazájukkal szemben viseltet­tek. Akadhat-e becsületes magyar ember, akinek ne szorulna ökölbe a keze, akkor, amikor ar­ról hall, hogy a vádlottak he­teken belül várták már az el­lenség háborús támadását? Kiben ne forrna fel a gyűlölet an­nak lialattára, hogy újra megsem­misíteni akarták mindazt, amit népünk szorgalma, a Szovjetunió és a többi barátaink segítségével fel. épített? Vaj ion van-e becsületes magyar ember, aki ne a legna­gyobb gyűlölettel gondolna arra, hogy a hazánk ellen annyit vétő Habsburgokat akarták újra a ma­gyar nép nyakára ültetni és annyi szenvedésben megszerzett szabad­ságunkat kívánták tőlünk elrabol­ni. Súlyosbító a vádlottak elszánt következetessége. Ebben a követ­kezetességben nincsen minőségi kü­lönbség az összeesküvést vezető Grősz, Bozsik és Farkas vádlottak vagy a gyilkos Vezér Ferenc meg- rögzöttsége között. A vádlottakat az összeesküvés szélesen szőtt lán­colata formálja olyan megrögzött’ bűnözők szövetségévé, amely egé­szében mutatja meg az összeeskü­vés veszélyes realitását és a vád­lottak elszántságát. A vádlottak egy része — folytatta — az egy­házi fegyelemre is hivatkozott és arra, hogy a katolikus egyház ügyeire Rómába szökött fasiszta papok döntő befolyással bírnak. Ezt nem tekinthetjük enyhítő kö­rülménynek, viszont súlyosbbító körülmény, hogy a vádlottak alávaló módon visz- sza éltek egyházi méltóságuk­kal, papi jellegükkel és a lelki terror eszközét arra használták fel, hogy a cselekményeiket úgy tüntessék fel, mintha arra nem aljas összeesküvő céljaik megvalósításéihoz, hanem talán a hit megvédéséhez lett volna szükségük. Senki sem állíthatja, hogy a val­lásszabadsághoz talán a nagybir­tok visszaállítása, a valutával való üzérkedés vagy éppen a félreveze­tett hívők által adott adományok korcsmákra és erkölcstelen célokra való elprédálása lenne szükséges. A vádlottak tehát nem a vallást védelmezték, amit megvédeni nincs kivel szemben, mert Alkotmá­nyunk mindenkinek biztosítja a vallásszabadság gyakorlását. A vádlottak távolról sem a vallás védelmezői, hanem a népi demokrácia, a magyar nép elvetemült gyűlölői: csakis ez cs semmi más bűntetteiknek a rúyója. Amikor arra teszek indítványt — mondotta Alapy Gyula állam­ügyész vádbeszédének befejező ré­szében — hogy a bíróság ítélete a törvény legteljesebb szigorával sújt­son le a vádlottakra, többet telje­sítek, mint ügyészi kötelességet. A bíróság előtt, amelynek tagjai a dolgozó nép küldöttei, akik felelő­sek szavukért és döntésükért dol­gozó népünk egészének, nemcsak kötelesség teljesítése az, ha a vád­lottakra a legszigorúbb törvényes büntetésnek a könyörtelen kiszabá­sát kérem. Hazánk dolgozó népe felhábo­rodottan követeli ezeknek a véidlottaknak a megsemmisité- sát, mert szabadságunkra, bé­rceikre és hazánk megsemmi­sítésére törtek. Ennek a felháborodásnak érezzék az erejét az ügyész szavában, ez vezesse minden gondolatukat, tanú­kor kiszabják a vádlottak bünteté­sét. Ezt a követelést fejezi ki a vád, amelyet itt nem egy ember, hanem az ország több mint hét­millió béke harcos a képvisel. .4 bíróság ítélete legyen mész- szeharsogó figyelmeztetés, hogy népünk egységesen• áll szem­ben békénk, demokráciánk minden ellenségével, a bíróság ítélete legyen példás megtorlása a legalávalóbb bűntett­nek, amely a békét és a szabadsá­got akarta elrabolni népünktől, le­gyen bizonyság a bíróság ítélete az országon belül és kívül egyaránt, hogy aki demokráciánkat veszé­lyezteti, aki felemeli kezét a ma­gyar haza szabadságára, bárki le­gyen is az, lesújt rá a törvény vasökle. Ezután a védőbeszédek hangzot­tak el. Grősz József elsőrendű vádlott védelmét Dr. Joanovics Emil ter­jesztette elő. A védő azt bizonygatta, hogy Grősz kötelességének érezte vég­rehajtani azokat a parancsokat, amelyeket Mindszenty egyház­fői méltóságának hatalmával élve, adott neki. Akaratát ts cselekede­tét — mondotta — az átvett pa­rancs és azok irányították, akik hatalmi és politikai célok érdeké­ben vonták befolyás alá. Szabadi Gyula Dr. Bozsik Pál védője beszédében a többi között kijelentette: A vádlottak. így Bozsik Pál dr. is. eszköze volt mind a Vatikán célkitűzéseinek, mind az impe­rialista hatalmak világuralmi tö­rekvésének. Ezután Farkas Endre dr. védő­je Ileznyák László szembeszállt Grősz védőjének azzal a megálla­pításával, hegy az összeesküvés mozgatója, vezetője Farkas volt. Hangoztatta, hogy Farkas is, mint a többiek, spekulált, a föld­birtokosok, tőkések uralmának visszaállítására törekedett, de mindezek ellenére szerepe ebben nem kezdeményező, néni vezető, hanem tevékeny résztvevő és elő­mozdító volt. Ezután Dr. Nehéz Possonyi Jó­zsef, Hévey László védője is jgye kezeit bizonyítani, hogy a legiti­mista és a Népköztársaság meg­döntésére irányuló szervezkedést Hévey László sem nem kezdeuri- nyezte, se nem is vezette, hanem csupán az abbanvaló tevékeny részvétel, illetőleg a szervezkedés előmozdítása állapítható meg ter­hére. Pongrácz Alajos védője, Dr. Szé- csey Dénes kifejtette, hegy a bu­dapesti amerikai követségen foko-t zatosan léprecsalták védencét, 3 mikor rájött, hogy kémkedik, már nem volt visszaüt. Ezután Endrődy-Hadarics Ven­del védője, « Dr. Meléky Kornél mondta ' el vfdőbeszédét. Endrédy-Hadarics a védő szerint — mások bűnös aka­ratának egyik végrehajtója volt csupán, igaz, hogy felelős végrehaj­tója. Ezután Zarubay Emil ügyvéd, Hagyó-Kovács Gyula hetedrendíí vádlott védője beszélt. Hagyó-Kovács Gyula szerzetes, aki hitt a pápai csalhatatlanság- ban. A pápák jxd'g XIII. l-có óta hirdették a magántulajdon szent­ségét és a kapitalista gazdasági rendszer isteni eredetét. A vádlott nyilván jól ismerte, hogy a Vati­kán bankjai: tőkésgazdálkodást folytatnak és ennek keretében spe­kulációs üzletekkel is foglalkoznak, A vádlott azt is ismertette, hogy tt Vatikán pénzügyi vezetői valuta- ügyekkel is foglalkoznak. A vád­lottnak így nem volt meg a ké­pessége, hogy spekulációs üzletek társadalmi veszélyességét a mi vi­szonyaink között felismerje. Csellár István Jenő védője: Ba­rabás Béla dr. védőbeszéde elején azt igyekezett bizonyítani, hogy Csellár István bűnösségében jóko­ra része van a már elítélt Mind­szenty Józsefnek és a jelen per vádlottai közül Grősz Józsefnek és Endrédy-Hadarics Vendelnek. Yezér-Vizer Ferenc védelmét de Fodor Lajos terjesztette elő. A tárgyalás anyagából az is kidé* rült — mondotta a védő — hogy magasrangú egyházi funkcionáriu­sok Vezér-Vizer Ferenc szörnyű bű­néért a ^megbélyegzés helyett kifeje­zett elismeréssel adóztak. A védő beszédek után a vádlot­tak utolsó szó jogún tett felszólal lásai hangzottak el. Elsőnek Grősa József lépett a bíróság elé. Grősz: Az utolsó szó jogával él-* re, ki akarom jelentéül, hogy saj­nálom és bánom, amit a Magyar Népköztársaság ellen vétettem.. Múltam és világnézetem szembeállí. tott a népi demokráciával. Neveltetésemnél, körülményeim­nél fogva legitimista meggyőződésű voltam, annak vallom magamat most is, ez vitt bele azokba a cse­lekményekbe, amelyekért most fe­lelnem kell/ A zárka magányában sokat töprengtem és rádöbbentem arra, hogy azok az eszközök, amelyekhez folyamodtam, károsak és ártalmasak arra az ügyre, amelyet életfelfogásomból eredően a magaménak vallók. Cselekedeteim pedig ártottak és kárt okoztak a magyar nép­nek. , Hiszem, hogy az emberek Irgalma- san ítélik meg tetteimet, egyben pedig remélem, hogy paptársaim, híveim és barátaim tartózkodnak azoktól a káros és az egyházra is ártalmas cselekményektől, amelye­ket én elkövettem. Kérem a bírósá­got, hogy beismerő vallomásomat és körülményeimet figyelembe véve. hozza meg ítéletét. Ezután dr Bozsik Bál élt az utolsó szó jogával. Az utolsó szó jogán kötelességet kívánok teljesíteni — mondotta. —< Midőn őrizetbe kerültem, már ak­kor súlyos beteg voltam. Midőn a vizsgálati szervek észrevették gyen­geségemet, orvosi vizsgálatot ren­deltek el. A vizsgálat eredménye­képp kórházba utaltak, ott egy tá­gas magánszobát kaptam, nappalra külön ápolónőt, éjjelre külön ápo­lót rendeltek mellém. Az orvosi ke­zelésnek köszönhettem, hogy vis­szanyertem egészségemet. Hálámat nem tudom másként kifejezni, mint­hogy itt a nyilvánossúg előtt úgy a vizsgálati szerveknek, mint kezelő­orvosaimnak köszönetét mondok. Dr Farkas Endre az utolsó sző jogán elmondotta, hogy Grősz és liozsik befolyására kapcsolódott be­le az ..összeesküvésbe” a másik ok — mondotta — amiért az összees*

Next

/
Oldalképek
Tartalom