Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-23 / 144. szám
1951 JUML’S 2a, SZOMBAT 3 EGY NAPON ARATNAK, SZÁNTANAK ÉS VETNEK A VARJVLAPOSI „GYŐZELEM“ TSZCS TAGJAI A jugoszláv dolgozók harca a gyalázatos Titó-banda ellen A köves út kétoldalún szerte szét tarkaszínü a határ. Balról a var- julaposi ..Győzelem” tszcs hatalmas szürkészöld búzatáblája tvql- lámzik. Gyönyörű búza! 1(5—17 mázsás átlagot igér holdanként. Mellette aranylókalászú ősziárpa. Aratják a csoporttagok. Vörös zászlót lenget a szél az árpatábla közepén. Azé a kaszáspáré lesz estére, amelyik legjobb eredményt ért el az aratásban. 100 forint jutalmat is megszavaztak a legjobb aratópárnak a csoport tagjai. Nyolc kasza suhan egyszerre az -.árpában, nyomukban rendre dőlnek a súlyos árpa kalászok. Az öt hotdnyi területet felosztották a csoport tagok között. Szélesvállú, barnáraégett bőrű, tiagybajuszu férfi, id. Újvári Imre kaszál szélen, mellette a többiek. A hatvan év körüli id. Lukács András sem maradt odahaza. — Nem maradok ki a ,.béke aratásából” — mondja — nagy ünnep ez a csoporttagok számára. rürgén suhog a kasza a csoportéi nők kezében is. Ő akar ma a zászló tulajdonosa lenni. Nagy Jst- várjné, Búrréti Mihályné, id. Lukács Andrásáé, Eác Anna a könyvel£.líomán Ilona szedik a markosa kaszások utón. Ott dolgozik a csoporttagokkal együtt Román Margit, Román Mária is. Még nem tagjai a csoportnak, de maguk ajánlkoztak az aratásra, ügy határoztak, hogy amikor odahaza learatják két holdnyi kalászosukat, tovább dolgoznak a csoportban. ök még nem aratnak, a csoport előbb vetett s előbb is arat. Lépés- ről-lépésre haladnak a kaszások, nyomukban a marokszedők, majd a kévekötők. Nem dolgoztak hiába az idén — ezt érzik minden kévőA kasza nyomó Két holdat sem tesz ki, amit learattak a csoport tagjai, máris megkezdik a tarlóhántást. Jfj. Újvárosi irnre lovas kaparógéppel ge- rebiyéli a kévék helyét, Cserpák József né, Bugyi Jánosné. Rác Mária, Újvári Julis és Lukács And- rásuA a kaparékot szedik utána és kötik kévékbe. .Nyomon követik őket a mütrágyaszórók, majd kék füst száll a levegőben. Megindul a „G—35-ös"! (Hős eke csörüg-cSattog a traktor után. Bugyi János vezeti a gépet s ahogy fordul a gép, acélnál a marokszedők. Súlyosak az árpakalászok, majd derékba törik a szárat. Az idősebbek, Lukács András, Újvári Imre bácsi kevés ilyen évre emlékeznek. — Ezelőtt nem volt ilyen termés — így mondják és az elnök mindjárt hozzá teszi: ,,a földet sem művelték így meg, igaz e? Mikor szántott magának ilyen traktor a földjén” — mutat az árpaföld szélén álló traktorra, amely körül Bugyi János mezőgazdász és még két traktorísta szereli az ekét, boronát a gép után. ban jár az eke körmein szikráznak a verőfényes nap sugarai. Lukács András, a csoport elnöke intézkedik. Délután elő- csiráztatott burgonyát és silókukoricát hoznak a kocsisok ki, aratás után bevetik az árpaföldet. Még dőlnek a rendek, szaporodnak a kévék, de a kasza nyomán már eke jár, porhanyítja a földet a másodveteményeknek. A csoport tagjai vidáman dolgoznak a bőséges termés betakarításán, minden percet jól kihasználnak. A bedőbokori „Szabad Nép" tsz tagjai vasárnap kezdik el a szénporos téglaégetést Az elmúlt vasárnap mutatták be a szénporos téglaégeíési eljárást a nagyhalász telektanyai .Vörös Csillag” termelőszövetkezet tagjai. Ezen a bemutatón ott voltak a megye gépállomásainak és lermelőcso- portjainak küldöttel. A bemutató színhelyén igen megnyerte a terine- lőesoportok elnökeinek tetszését az új téglaégetési eljárás. Saját erejükből állítják elő a téglát s a szénport, mely a tégla égetéséhez szükséges, igen olcsón be tudják szerezni. A lask-odl termelőszövetkezeti csoport elnökén kiflii u. bedőbokori „Szabad Nép” te «Ivüké is A kemecsei dolgozó parasztasz- szonyok is nagy felháborodással értesültek Gtősz József kalocsai érsek és társai összeesküvéséről. Kupás Vincénknek gyermekei vannak és ezek a szavak jönnek szájára: .— Én míg, mint anya, féltve nevelem gyeim.keimet és a háborútól védem őket minden erőmmel, addig Urőszék a hátunk mögött aljas terveket szőttek az imperialistákkal gyermekeink meg-, gyilkolására. Pártunk ébersége leleplezte őket. Mi, dolgozó anyák nem lehetünk eléggé hálásak A nyíregyházi női szabó kisipari termelőszövetkezet dolgozói is telkesen készülnek Alkotmányunk évfordulójának ünnepére. A dolgozók átvizsgálták eddigi munkájukat, felújították a verseny szerződéseket, átnézték a hosszúlejáratú versenyszerződéseket. A vállalat minden dolgozója üzemi gyűlésen tett felajánlást az Alkotmány tiszteleelhatározta, hogy szövetkezetüknél bevezetik az új téglaégeíési eljárást. 50 méteres tehénistálló építéséhez kezdenek hozzá aratás után. Az istálló építéséhez szükséges téglát, maga a szövetkezet tagsága akarja előállítani. Az előkészületi munkákat már megtették a szövetkezet tagjai. Nyíregyházáról tegnap szénport vittek a téglaégetés színhelyére. Vasárnap kezdik el a téglavetést. A kívülállók már is nagy érdeklődéssel figyelik a szövetkezeti tagok áj téglaégetési eljárását. Rákosi elvtársnak és Pártunknak mindazért, amit értünk és gyermekeinkért tesz. ión biztos vagyok abban, hogy az anyák nem engedik meg, hogy Grősz Józsefek lerombolják, amit építettünk. Én kérem Grőszék legszigorúbb megbüntetését! Beregszászi Istvánné ezeket mondja: — Amint elolvastam a kalocsai érsek és cimboráinak mesterkedéseit, megfogadtam, hogy ezentúl még éberebben őrködök a béke felelt. téré. Silber elvtárs szabász az üzemi értekezleten hívta versenyre a férfi szabó K. T. Sz. szabászát. A versenykihívást ő maga állította össze. Sasvári elvtársnő pedig Nagy Istvánt hívta ki versenyre. A jó példa nyomán a vállalat valameny- nyi dolgozója meglette munkafelajánlását. MINDEN LÁDA MALTER... új életünk tégláit köti össze, egyre magasodó és erősödő béke- bástyánkat teszi bevehetetlenebbé. Kötelességünk a malterral,- a téglával, minden anyaggal a leg- fokozottabb mértékben takarékoskodni. Minisztertanácsunk takarékossági rendelete minden dolgozónak kötelességévé teszi a nép vagyonának megbecsülését. Balázs Sándor elvtárs, a barabási állami gazdaságban folyó építkezések felelőse, azonban mégsem ezek szerint cselekszik. Elnézi, hogy a kőművesek vakoláskor naponta három-négy láda maltert csorgatnak a földre., A malter a homokkal és a téglatörmelékkel való keveredés után használhatatlanná válik, el kell dobni. A téglarakó munkások gondatlanul bánnak a téglával. Dobálják és hanyagságukkal tizével törik üsz- sze. Amikor az állami gazdaság egyik dolgozója ezért megszólította őket, azt felelték : Ha nem tetszik, jöjjön és ralija maga. Ezeket a dolgozókat fel kell világosítani arról, hogy a pazarlással akarva, vagy akaratlan azokat segítik, akik halált szántak a magyar népnek, pusztulást fejlődő városainknak, falvalnk- nak és virágzó iparunknak. Ha minden ezer téglából egyetlen egyet törnek el, 5 év alatt egész városrész felépítését akadályozzák meg. A pazarlás egyik oka az is, hogy nincsen, aki a munkatelepen fegyelmet tartson. Állandóak a „lógások" és az indokolatlanul való otthonmaradások. 21-én mihden előzetes bejelentés nélkül Drótos Lajos, Daróczl Béla és Sugda Sándor munkások otthon maradtak. Fegyelmezetlenségből, a szükséges politikai felvilágosítás elmaradásából származik az is, hogy rossz a kritikához való viszony. Most az Alkotmány ünnepe előtt legyén Balázs Sándor építésfelelős első rendű feladata e£eknek a hibáknak a kijavítása, a munkásoknak a fokozottabb takarékosságra való meggyőzése, a termelés emelése, a verseny rendszeres értékelése és ellenőrzése. A koreai néphadsereg hadijelentése A koreai néphadsereg főparancsnoksága június 20-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai önkéntesekkel szorosan együttműködve, minden fronton továbbra is kemény harcot vívnak az amerikai-angol intervenciósok és Li-Szin-Man csapatai ellen és mind emberben, mind anyagban komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. Június 20-án az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek az ellenség négy repülőgépét lőtték le. A nyírbátori mis unalom dolgozóinak válasza az imperialista ügynökök mesterkedéseire Határidő előtt fejezik be tervüket A nyírbátori mümalom dolgozói üzend röpgyülést tartottak június 21-én,-hogy véleményüket nyilvánítsák Grősz József és cinkostársai bűnügyében. A felszólalók gyűlölettől izzó hangon mondták: — Ha megvizsgáljuk ezeknek a minden hájjal megkent aljas banditáknak véres terveit, rájövünk, hogy ők nem sajnáltak volna bennünket legyilkolni, újra szolgaságba hajtani az amerikai imperialisták segítségével. Mi sem ismerünk kíméletet az olyanokkal szemben, akik a nép életére és békéjére törnek ! ök rombolni és gyilkolni akartak. Mi építünk és építünk. Romboló aknamunkájukra újabb mun. kafelajúnlással válaszolunk. , • Hatalmas lelkesedéssel járultak hozzá a mümalom dolgozói, hogy tervüket határidő előtt fejezik be. A nyári javítási és szerelési munkák meggyorsításával a rozsmalmot június 26-ig, a búzamalmot július 3-ig üzemképes állapotbu helyezik. Ugyanakkor kérik bíróságunkat, hogy a magyar nép ökle sújtson le méltóan Grőszre és bandájára. Az anyák nem engedik meg, nogy a Grősz Józsefek lerombolják amit építettünk Az Alkotmány tiszteletére munkafelajánlást tettek a nyíregyházi női szabó kisipari termelőszövetkezet dolgozói Rabszolgamunka és jogfosztott- ság lett a jugoszláv dolgozó nép osztályrésze, mert a gyalázatos Tító banda eladta az országot az amerikai imperialistáknak s a gazdag kincseket rejtő hegyek birodalmát börtönné változtatta át. A dolgozó milliók éheznek és nyomorognak. A fasiszta uralkodó klikk az állami költségvetés 70 százalékát katonai kiadásokra irányozta elő 1951-ben. Nem gyárak, iskolák, kultúrhúzak, csecsemőotthonok épülnek a nép keserves adófilléreiből, hanem repülőterek, hadiutak s más katonai létesítmények. A jugoszláv forradalmi emigránsok rádiója leleplezte azt, hogy titóék az adózók pénzéből egy ágyúért 1,370.000 dinárt, egy könnyű tankért 12,600.000 dinárt, egy vadászrepülőgépért íiedig 32 millió dinárt fizetnek ki az amerikai és más nyugati hadianyaggyárosok részére. Ugyanakkor a nép nyomorog. Egy négytagú munkásesaláú havi létminimuma jelenleg 30 ezer dinár — az átlagos kereset pedig mindössze 3—4 ezer dinár. A sertészsír ara 15- szörösére emelkedett 1950-ben, 1945. höz viszonyítva. A Nemzetközi Vöröskereszt kiküldött bizottságának adatai szerint Jugoszláviában az ipari munkások 80 százaléka tüdőbeteg. Ez a dolgozók sorsa. A másik oldalon : a hatalmas fényűzés. Tito villákat, luxusjachtokat építtet magának, valóságos orgiákat rendez. Semmivel sem szerényebb a többi fasiszta bandita sem. Rankovics 1949-ben az adózók pénzéből saját személyi kiadásaira közel 2 millió dinárt költött. A titóista rothadt fasiszta rendszer azonban szembetalálja magát a dolgozók hősies ellenállásával. Maguk a jugoszláv uralkodó körök is kénytelenek ezt bevallani. Baka- rics. Titó zágrábi helytartója mondotta egy fogadáson: „Mi egyszerű pojácák vagyunk, senkit sem képviselünk. A nép gyűlöl bennünket. Maholnap rossz végünk lesz”. A jugoszláv nép gondoskodik arról, hogy megfelelő módon fejezzék be gyalázatos pályafutásukat a balkáni újhitleristák, akik még tanítójukon. a náci „führer”-en is túltesznek. Semmiféle terror nem képes megtörni a dolgozók ellenállását. Semmiféle szenvedés, megpróbáltatás, kétszínű cselszövés nem képes eltántorítani a jugoszláv népet a Szovjetunió vezette béketúbor oldaláról. A jugoszláv ellenállási mozgalom élén a munkásosztály halad s harcaikat a legjobb hazafiak, a kommunisták szervezik. A munkások legkülönbözőbb módon gyengítik a belgrádi hóhérok uralmát. Nem jelennek meg például a munkahelyen. A ratkovaci és a dobríj-szvecsai ércbányákban, amelyek az amerikai imperialisták számára dolgoznak, a munkások 50 százaléka nem jelenik meg a munkahelyen. Ilirszkaja Bisztricában, az egyik erdőgazdasági vállalatnál a munkások 7j százaléka nem veszi fel a munkát. A munka termelékenysége rohamosan csökkeni A szénbányászok jelszót adtak ki: „Dolgozzatok rósz- szabbul és lassabban!’’. A brezai szénbánya ma már csak tizenegyed részét adja annak a szénmennvi- ségnek, amelyet 1939-ben termeltek. A bori rézbányában, amelyet szín«* tén a washingtoni ágyúgyárosok részére fosztanak ki a titólsták, a terhet csak Oő százalékra teljesítették, A munkások megrongálják a gépeket, berendezéseket. A zenleni kohászati gyárban például használhatatlanná tettek 22 betonkeverőt, 8 perforator! és 12 nagy emelödarut. A Zrenesan gyárban felrobbantották a hazafiak az áramfejlesztő telepet. Kis közelében egy hadifelszereléssel megrakott szerelvényt repítettek a levegőbe. A dolgozó parasztok sem maradnak tétlenül. Szabotálják a vetéstervek végrehajtását, megtagadják az adók fizetését, beszolgáltatások teljesítését. Jugoszlávia sok-sok körzetében találkozhatunk ilyen esetekkel, mint Szentábau, a sidi, kovacsicsi kerületekben. A diákok ellenállnak. A főiskolákon a diákok 50—70 százaléka kivonja magát a katonai oktatás alőj. Harci röplapokat terjesztenek s nem egyszer nyílt tüntetést rendeznek. „A szocialista Jugoszláviáért” című újság levelet közölt a zágrábi egyetem diákjainak fellépő- sérül: Tudja meg Tito, Rankovics, Gyilász és a többi bandita — írja a levél — hogy a zágrábi, belgrádi és más egyetemek, főiskolák mindig központjai voltak és lesznek ezután is annak a forradalmi harcnak, atnelyet az egész becsületes diákifjúság hazája szabadságáért és függetlenségéért, Titóék, az amerikai, angol imperialisták lakájai ellen folytat” A jugoszláv dolgozó ticp harca. egyre szervezettebb és élesebb. Erről tanúskodnak a fegyveres ősz- szeesapások a titóista janicsárokkal. Cazinban fegyveres felkelés tört ki. A felkelés elfojtására kiküldött büntető expedíció rendőr- ezredét golyózápor fogadta s a város hős védői két órán keresztül harcoltak az egész 179. rendőrezred ellen. A titóista banditák ekkor őrjöngő dühükben megöltök a varosba n_az öregeket, nőket és gyermekeket. Ezek a véres bosszúhadjáratok azonban nem maradnak hatás nélkül magukra a rendőrökre, katonákra sem. A caziual felkelés elfojtására kirendelt rendőrezred egy katonai csoportja Makics főhadnagy vezetésével átpártolt partizánokhoz. Szarajevóban egy egész hadosztály., Xisben egy zászlóalj ment át a szabadságért harcolók oldalára. Ezek a tények is azt bizonyítják- hogy a Titó-klikk véres uralma rö- vidéletü. Nem menekülnek meg á gyalázatos árulók a nép bosszújától. Elérkezik az az Idő, amikor Jugoszlávia visszatérhet a szabad országok nagy családjába. összekapcsolt- gépekkel egyszerre szántanak, vetnek és hengerelnek a gépállomások dolgozói Dolgozó parasztjaink mellett a gépállomások dolgozóira is Igen nagy munka vár. Az aratás, behor- dás és cséplési munkákkal egyidejűleg el kell végezni a tarlöhán- tást és a másodnövények vetését is. Az erő-, és cséplőgépeket megyénk valamennyi gépállomásának dolgozói kijavították, s most a tarlóhántásra készülnek fel. A nagykállói,' kislétai, balkányi, mándoki és a büdszentmihályi gépállomáson eket., vetőgépet és hengert szereltek össze a dolgozók. A tarlóhántást tehát nyomban a vetés fogja követni. Másodvetéseink fejlődése szempontjából igen fontos, hogy n szántással egyidőben kerüljön a mag a földbe, hogy mindjárt a nedves földben csírázásnak induljon a vetőmag. A nagykállói gépállomás az összekapcsolást kiegészítette azzal, hogy a 12 soros vetőgépre műtrágya- szórót is szerelt, így a músodvetéseknél közvetlenül elvégzik a műtrágyázást is. A műtrágya elősegíti a tarlómaradvá- nyok gyorsabb ltorhadását s így a másodvetésü növény gyorsabban indul csírázásnak. Mind a gépállomások, mind pedig a termelőszövetkezeti csoportok részére igen előnyös ez az új eljárás és igen fontos, hogy nemcsak a nagykállói, mándoki, büdszentmihályi gépállomás, de a megye többi gépállomása is hasonló gépeket szereljen össze.
