Néplap, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-16 / 138. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETEINK PÉLDÁM UTA TASÁRÓL Egyetlen eszlendüben sem folyt olymódon l^nnclő 'munka a szabol­csi,.. szatmári földeken, mint az idei esztendőben. Az ország megyei közt második helyen fejeztük be u ta­vaszi szántás-vctőstV ti növényápo­lás során sem emlegethetik Sza- bolcs-Özatmárt rossz példák közt sehol az országban. Szinte szólás- mondássá lett megyénkben: „a ma- gasabb terméshozamáért harcolunk”. Valóban, hare folyik a jobb termés- erédményekért falun, A Párt és a kormány tanító szavát, útmutatá­sait követik a dolgozó parasztok, mind többen szakitauak az ósdi, nagyapáktól »1‘ökölt. egyhelyben to­pogó, módszerekkel s új módon kéz. (lenek dolgozni. Megízlelik az értel­mét annak, hogy nem várhatunk könyöradományt a természettől, a ml feladatunk ‘kikényszeríteni tőle azt, amit akarunk. .Termelőszövet­kezeteink és csoportjaink mellett sok olyan dolgozó paraszt, van, aki szekerébe fogja a természet erőit, megszelídíti azokat a földművelés helyes, fejlett módjával. S már most érkeznek a hírek arról, mi­lyen dús termes -érik a kalászosföl­deken. Biztatón ígéri a föld. hogy tele lesz a kamra, ahol szántás- vetésnél, növényápolásnál a termés növelésének megadták a módját, rs® . Sokféle ' tén.veijynek van szerepe abban, hogy'átalakulóban vau a fél dm üres'' 'mesterség. A nép javá­ra, a haza javára formálódik át. S ebben az átalakulásban nagy szere­pük van meglévő termelőszövetke­zeteinknek. csoportjainknak. Annak a példának, amit a szövetkezeti gaz­daságok a még "kisparcellás falu elé állítottak. Arról határoztak Pártunk II. Kongresszusának tanácskozásán dolgozó népünk legjobb fiai, hogy az ötéves terv esztendeiben a Párt és az ország előtt nem kisebb je­lentőségű feladat áll, mint a mező- gazdaság teljes átalakítása, a falu szocialista átszervezése. Ezzel együttesen pedig: 1'J.jf-re ;l nagy terv utolsó esztendejére, másfélsze­resére növelni a mezőgazdasági termelés eredményét lOfü-hez ké­pest. Természetes,- hogy ezt a célt a korszerű, nagyüzemi gépesített me­zőgazdaságra való áttérés módjá­val. szövetkezeteink állandó szapo­rodásával érhetjük el. S ebben rej­lik termelőszövetkezeteink példamu­tatásának nagy jelentősége. Terme­lőszövetkezeteink jelenléte falun, munkájuk, magasabb terméseredmé­nyeik; a szövetkezeti parasztok jó­módúvá váló élete: magában véve is szószólója a szövetkezeti gazdál­kodásnak. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok pedig új módszereket tud­nak alkalmazni — ha kismértékben is — a maguk földjein, amelyeket a szövetkezeti gazdaságokban láttak, tapasztaltak, amelyekkel ők is emelhetik a terméseredményeket. Látszik-hát, mindkét oldalról »ak­kora jelentősége van a termelőszö­vetkezetek példamutatásának. A yarjúlaposi „Győzelem” terme­lőszövetkezet például szovjet agro­technikai módszerek tanulmányozá­sa után négyzetesen vetett kukori­cát, mélyültetéssel vetett krumplit tavasszal. Nyilvánvaló, hogy a var­jűlaposi dolgozó parasztok közt lm. mar elterjedt: ..forradalmai c^r.ál a szövetkezet”. Valóban forradalmi is volt a kukorkatcnuelés és a burgonya termés e két új módja. Kiv:Vsiáu figyelték a munkát a kívülállói». S idivel tapasztalták, hogy a szövetkezet munkájának .gyümölcse tavaly' is szebb volt, mint .íz övék. maguk is alkalmazták e két módszert. ,A bedőbokori Szít­ba d Nóp'1 lermcíős/tövcl kezet kör­nyékén is így tettek a dolgozó pa­rasztok, akárcsak az ibránvi, buji. kólaji egyénileg dolgozók, akik kö­zül sokan négy fel esen művelik kukorciaíöldjüket.' fl'iszadóbon nem felejtették el a kívülállók, bogy a „Táncsics’’ szö­vetkezetben tavaly KI mázsát is meghaladó napraforgóátlagot, több. mint «3 mázsás rosfkender-Atlagot takarítottak be. S ugyancsak jővtil magasabb, terméseredményt értekei kaiászosoknál s a többi kapásnö­véuynél is, mint az egyéniek. Nem felejtetlek el s most nem úgy van már Tiszadobon, mint valaha, hogy kis csőre nem marad kapás a me- -on. Igyekeznek a növényápolással. Buzdítja őket a szövetkezet példá­ja. Nem kétséges, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nem csak a ter­melés új módjait sajátították el. nreu csak saját földjeikén követik a szövetkezelek jó példáját. De köz­ben állandóan nő az érdeklődésük a szövetkezetek iránt, megismerik, niggszerclik azt az utat, amely a falu boldog jövőjének útja. S ami­kor érdeklődésük átváltozik a szö­vetkezetbe lépés elhatározásává, nö­vekedik ezzel a falu szocialista át­alakul ásónak sikere. S hogy az érdeklődés mind sza­porábban változik át elhatározás­sá, arról fényes bizonyság, hogy az elmúlt egy* hónap alatt OS előké­szítő bizottság alakult, megyénkben, hatvannyolc új termelőcsoport mag­ja született meg. Világosan látszik, hogy termelő­szövetkezeteink és csoportjaink példamutatása, valóságos emelője a terméshozam emelésének, a falu szocialista átalakításának. S világo­san látszik: nagy jelentőségű a szövetkezetek feladata, hogy példa- mutatásuk ereje minél nagyobb le­gyen. Miben áll ez a feladat? Elsősor­ban abban, hogy termelő munkájuk a jó munkaszervezés következté­ben, a közös vagyonhoz való jó vi­szony kialakulása következtében, a szövetkezett demokrácia megvaló­sulása következtében — kiváló eredmények szülője legyen. Másod­sorban abban, hogy a. termelőszö- Szövetkezetek: és kívülállók közt a kapcsolat olyan legyen, mint test­vér kapcsolata a testvérrel, barát kapcsolata a baráttal. A termelőszövetkezeti pártszer­vezetek. pártcsoport jaik, népneve­lőik ilyen szellemben dolgozzanak most, amikor a munka dandárja van, a növényápolásnál, az aratásra, cséplésre való készülődést az ara­tás. cséplőé, larlóhántás. másodnö­vények vetésének munkája váltja fel. „Korszerű, nagyüzemi, gépesített mezőgazdaságra való áttérés­nek , a íő útja az elaprózott, egyéni parasztgazdaságok egye­sülése termelőszövetkezetekbe.” (Pártunk II, Kongresszusának határozatából.! Harcban a magasabb terméshozamért Termelőszövetkezeti csoportjaink a növényápolás élén A csahold állami gazdaságban ma már megkezdték az őszi árpa aratását ős a lión*’p végén hozzá kezdenek a rozs aratásához is. A bő termés szem veszteség mentes be­takarítása érdekében tovább kell fokozni ii növényápolást és az ara­tásra való felkészülést. Állami gaz­daságaink cs tszes-ink mellett dől- .gozó parasztságunk is a növény- ápolás legnagyobb részének a befe­jezésével készüljön arra, hogy aratáskor minden munkaerőt a ga- bonaföldekre tudjunk állítani. Az elmúlt héten jól haladt a no- vényápolás megyénk területén. Tcr- melőszöiebkezeti - csoportjaink .leg- nagyobb része ebben a munkában is jó példát mutat az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A NY IHP AZONYI „GKllÖ” TE It M Él -Ö SZÓ V ETKEZET tagjai is jó példáját mulatják a nagyüzemi gazdálkodásnak. 428 hold földjükön igen szépek a veté­sek, bő termést ígérnek. ÍJ yuunka- csapat van ogymu^sat versenyben és a munkacsapatokon belül a csoport tagok is versenyeznek. A leg­utóbbi kiértékelés' szerint munka­csapatok között az 5..-számú, La­dik Ilona munkacsapat-« jáv a nö­vényápolást munka élén. Cukorré­pájukat már másodsgorfa is meg- kapálták. Az egyeselés idején a munkacsapat átlag 300 százalékos eredményt ért cl. A 7. számú dohányos munkacsa­pat is igen szép eredményt ért.el. Átlagos napi teljesítménye 220 szá­zalék. id. Kovács’ Imre púrttitkár és Szabó István a tsz. elnöke arra is gondul, hogy a terelőszövetkezet- ben folyó versenyt hetenként a ver. senytáblán. aztán a brigádértekez-. létén is nyilvánosságra hozzák. Minden percet jól kihasználnak a szövetkezeti tagok. így tudnak egy hónap alatt 40—47 munkaegységet is elérni. Az idejében és jóminőségben vég­tett munka meghozza a gyümölcsét a szélsőbokori „Szabadság” terme­lőszövetkezeti csoportban is. D árá­ból 11 múzsa, cukorrépából pedig-' 100 múzsa holdunkén állagra szá-. ni Hanak a csoport tagjai. A nö­vényápolási munkákba, bevonták a családtagokat is s a csoportok kö­zött kialakult lelkes versenyben szép eredmények születtek. BirI András fokuszálásban 200 százalé­kot, Péter Józsefné növényápolás­ban 130 százalékot és Lackják Já­nos cukorrépa kapálásban 200 szá­zalékos átlagot ért el. A FELSŐSIMÁI ..BÉKE” TE TI M ELŐ S ZÜVETK EZ ET I CSOPORT tagjainak igen komolyan, minden családtagot bevonva és minden per­cet jól kihasználva kellett dolgozn', hogy ;t növényápolás . második ré­szét is mostanára befejezzék. A csoport 340 hold földjéhez, mind­össze. csak 24 munkaerő volt s ne­kik kell a jó gazda gondosságával művelni a földet. A csoport vezető­sége (laga János párttitkárral és Horváth András elnökkel az élen, úgy szervezte meg a növényápolást, hogy a kevés munkaerőt a csopor­ton belül lévő tartalékok kihaszná­lásával pótolta. Bevonták a kapá­lásba a csoporttagok, feleségeit, gyerekeit. Naponta nem tíz. hanem 16 órát is dolgoztak. így érték el, hogy n kukoricái, burgonyát és a répát már másodszorra is meg- kapálták és a harmatuk l, a pút ős­höz hittat,-. Szabó .1 ózsef, Holtk •Jánossal van párosversenyben. Mindketten 230' százalékos át'íig teljesítményt; éi'tek el'eddig; Még az öreg Horváth Józsi bácsi is. aki már 63 éves. 130 százalékos át­lageredményt ért el növényápolás! munkában naponta. A csoport tagok lelkes cs áldoz a fos munkáját bizo­nyít Ja az is, h ogy a nő ven yápolási ni unkák ideje utalt egy 15 inát eréé tehén isi állót is építettek, ötezer fo- fiiltot kaptak az építkezéshez, de mivel maguk a esopor:tagúk végez­tek az építési munkákat, az ötezer forint felét megtakarították. óí'ehc’rtó dolgozó parasztsága a baktalórántházi járásban az első helyeb -áll a növényápolási munká­ban. A cukorrépa első kapálását 100 százalékban, második Kapálá- sát pedig több,' mint 70 százalék­ban elvégezték a község területén. A növényápolási munkálatokat a jövő heten, vagyis az aratás meg­kezdéséig befejezik. Ramocsaliáza dolgozó parasztjai se nagyon ma­radlak le az ófehértóiak mellett. Ök is befejezik a növényápolás! munkálatokat az aratás előtt. HOZZA BE A LEMARADÁST - ----------------­A ZSORIÍI ÉS A TISZA SZENT- MA HTON I TSZCS ÉS NYÍRJAKÓ DOLGOZÓ PARASZTSÁGA IS Az élenjáró termelőszövetkezeti csoportok és a községek mellett van olyan termelőcsoport - is, ahol a rossz munkaszervezés, a politikai felvilágosító munka hiányában el­maradlak a. növényápolással. A üsurki ..Petőfi” tszcs is igen ro;sá példát mutat.a kívülállóknak. Árra hivatkoznak, hogy a' csoport 52 tag­ja kevés a 300 hold földhöz. A le­maradás igazi oka nem ebben van, hiszen a felsősimalaknak 310 hóid­hoz csak 24 tagjuk volt, mégis harmadikra kapálnak már. A fő hiba az, hogy az ötvenkét csoporttagból ?Uig húszán járnak dolgozni,,. Nem, hogy a családtago­kat, de még a csoporttagokat -sem vonták be a munkába. Az üzemi pártszervezet, semmit sem tett a tagok bavonására. 11 than y'a goit dk t felvilágosító munkát, nincs pártr port sem. Ugyan ez a hiba á ti- szuszehtmártoni termelőszövetkeze- ti csoportnál is. A járási pártbi­zottság, de a .járási tanács is bár tud a dologról, még sem ad keltő segítséget a csoportnak a lemaradás behozására. Nyírjüké községben is igen von­tatottan halad a. növényápolás! munka. A baktalórántházi járás­ban a sereghajtók. Egy hét múlva megkezdődik az aratás. Nincs vesztegetni való idő, sürgősen he kell fejezni a második, cje a harmadik kapálást is. hegy, teljes erővel az aratáshoz láthat- sunk, ötéves tervünk sikeres vég­rehajtását, a béke erősítését, né­pünk további jólétét segítjük elő, ha idejében elvégezzük a növény- ápolást és jól felkészülünk az ara­tásra. TANÁCSTAGJAINK JÓ PÉLDÁVAL JÁRJANAK A BEGYŰJTÉS ÉLÉN Számos példa -van arra, hogy szíyesen követik a ta'vak dol­gozó parasztjai a tanácstagok példáját. Tanácsaink megala­kulása óta latiak, iól képvise­lik saját soraikból választott dolgozó paraszttársaik a nép ügyeit a tanácsban. S megta­nulták; ha a tanácstagok jó példáját követik munkában, az állam iránti köte'ességek telje sítésében, a nép ügyének hasz náinak vele. Nem véletlen például, hogy Kálmánháza az elsők közt tűnt ki tojásbsgyüjtési eicdményeivel. A tanácstagok példamutatása számos kővetőre talált. A kál- mánháziak most nemcsak a ki­tüntető vándorzászlót őrzik, nemcsak a jutalomként kapott bő textilellátásnak örülnek, de a megye tudtára adták: július elsejére 150 százalékosan tel­jesítik a tojásbcgyüjtésí kötele­zettségüket. — Ugyanígy Nagyvarsányban, Porcsalmán és még számos köz­ségben a tanácstagok példamu tatága ezer es ezer tojás idő ben való beadását, a tojásbe- gyüjtés ió eredményeit jelen­tette. De vájjon minden községben tisztában vannak-e a tanácsta­gok azzal, hogy példamutató suk mekkora jelentőségű? Nem, mert akkor míndenielé szaporán folyna a tojásbegyüj lés. Nvírtúrán például nemcsak, az a hiba, hogy Laskai tanács­titkár inkább „rókára” hivat­kozik, mint a tojásfccgyüjtási elősegítené. Hanem az is, hogy a tanácstagok se mutatnak jó példát a tojás beadásánál. Pe­dig tudhatnák, hogy ők a falu tekintélyes emberei, bíznak bennük, követik őket dolgozó paraszttársaik. Helyesen teszik azok a ta­nácstagok, akik begyűjtési ver­senyt kezdenek, párosán vetél­kednek egymással, ki teljesíti jobban beadási kötelességét. Mint például a buji tanácsülé­sen K. Tóth Sándor, Bariba András, ifi. Molnár János, Labbanc János, akik páros-ver­senyre hívták ki egymást. S azok a tanácstagok, akik a. megye számos községének ta­nácsülésein hasonlóképp csele­kedtek. A holnapi toíásbegyüjtési na­pon legyenek élenjárók min­denütt a tanácstagok. 8 a to- jásbegyüjíési napon túl is, a tojásbcgyüjtéscn is túl mindig mutassanak példát az allami kötelezettségek teljesítésénél, de minden munkájukban. Hadd kövessék őket minél többen, hadd járuljon minél több dol­gozó paraszt a beadási kötele­zettség jó teljesítésével a béka védelméhez, a nép életsorsá­nak állandó javításához. " / • Iflp VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK: ^ Vllv ÉVFOLYAM, 138. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1931 .TUN TUS lú, SZOMBAT ."Mi i H11 ILI ■ Jl l .1 . JWi ILI11.11 i. .PÚP- H . . nnUM.lLJIU.i ym.ua ^ uw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom