Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-24 / 118. szám
2 1051 MÁJUS 24, CSÜTÖRTÖK A Szovjetunió javaslatai a japán békeszerződéssel kapcsolatban Szovjet észre\*ételels az amerikai tervezetről A.. J. Bogomolov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese ez év május 7-én átnyújtotta Kirknek, az USA moszkvai nagykövetének a Szovjetunió kormánya észrevételeit az USA japán békeszerződéstervezetével kapcsolatban. „1.) A szovjet- [kormány észrevételei mindenekelőtt a japán béke- szerződés helytelen előkészítésére vonatkoznak. A japán békeszerződés tervezett kísérő memorandumában az USA kormánya kijelenti, hogy az említett tervezetet azután fogalmazták meg, miután az USA kormányának képviselői és egész sor más állam köztük a Szovjetunió — kormányának képviselői is kicserélték véleményüket. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert a szovjet kor, mány még ez év március elején nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy nem vesz részt a japán békeszerződéssel kapcsolatos külön megbeszéléseken az USA képviselőivel. A szovjet kormány abból indult ki, hogy a japán békeszerződés előkészítése nem lehet egy valamely kormány ügye, mely kormány kikéri más érdekelt kormányok véleményét, hanem mindezen kormányok közös ügyének kell lennie, ahogy ezt a megfelelő nemzetközi egyezmények előírják. Ennek ellenére az USA kormánya nem mondott le a Japánnal kötendő békeszerződés különálló előkészítéséről, kizárólag magának igyekezve kisajátítani ezt a jogot. Az 1945. évi augusztus 2-i potsdami egyezmény értelmében megalakult az öthatalom — az USA, a Szovjetunió, Kína, Nagybritannia és Franciaország — külügyminisztereinek tanácsa. — A potsdami egyezmény egyenesen kimondja, hogy a külügyminiszterek tanácsát elsősorban a békés szabályozással kapcsolatos előkészítő munkálatok céljából alakítják meg és hogy az egyes békeszerződések ösz- szeállításánál a tanács olyan tagokból fog állni, akik azokat az államokat képviselik, amelyek aláírták a szóbanforgó ellenséges államnak szabott kapitulációs feltételeket. A szovjet kormány még 1947-ben javasolta, hogy hívják össze a külügyminiszterek tanácsának külön ülésszakát Kína, az USA, a Szovjetunió és" Nagybritannia képviselőinek részvételeivel, hogy hozzálássanak a japán békeszerződés előkészítéséhez. Emellett a szovjet javaslat kiemelte, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítési munkálataiba be kell vonni mindazokat az államokat, amelyek fegyveres erejükkel résztvettek a Japán elleni háborúban. De sem ez a javaslat, sem más javaslatok, melyekben a szovjet kormány újabbb erőfeszítéseket tett a japán békeszerződés megkötésének meggyorsítására, nem jártak pozitív eredménnyel, mert az USA kormánya nem tartja szükségesnek sem a külügyminiszterek tanácsának összehívását a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, sc-m pedig a béke- konferencia összehívását ennek a szerződésnek a megtárgyalására. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy külön rámutasson, menynyire megengedhetetlen, hogy Kínát kirekesszék a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítéséből. A Kínai Népköztársaságnak a Japán békeszerződés előkészítési munkálataiban való részvétele nélkül elképzelhetetlen a távolkeleti helyzet valóban békés szabályozása. Az Egyesült Államok kormánya azért Igyekszik a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot és más országokat a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítéséből kire- keszteni és azért igyekszik ezt az ügyet kizárólag saját kezébe venni, hogy egyoldalúan, diktátum formájában rákényszerítse Japánra e szerződésnek az USA számára előnyös feltételeit, kihasználva e célból J'-nán jelenlegi kormányának az amerikai megszálló hatóságoktól való függőségét. 2.) A szovjet kormány észrevételei másodsorban arra vonatkoznak, hogy a Japán békeszerződés amerikai tervezete — a dolog lényege szempontjából — egész sor heiy- telen tételt tartalmaz, amelyek nem egyeztethetők össze a hatalmak között fennálló egyezményekkel. Olyan közismert nemzetközi okmányokban, mint az 1943. évi kairól deklaráció, az 1945. évi potsdami deklaráció és az 1E-45. évi jaltai egyezmény, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritánnia, Kína és a Szovjetunió kormányai meghatározott kötelezettségeket vállaltak magukra a japán békeszerződés megkötésére. Az említett okmányok megállapítják Japán területi határait és rámutatnak arra, hogy Japánban békés szándékú és felelős kormánynak kéll alakulnia, melynek megalakulása után a megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. A fenti okmányokban, valamint a hatalmak ezeket kővető egyezményeiben is szó van arról, hogy Japánban „minden akadályt el kell hárítani az elől, hogy a japán nép körében újjászülessen és megerősödjék a demokratikus irányzat” és hogy széleskörű lehetőséget kell teremteni az ország békegazdaságának fejlődése számára. Ugyanott egyben arról is sző van, hogy véget kell vetni a militaristák uralmának és befolyásának s végre kell hajtani Japán dsmilitarizálását. A japán békeszerződés amerikai tervezete egy s más tekintetben figyelmen kívül hagyja a hatalmaknak ezeket — a fentemlített okmányokból következő — kötelezettségeit. Az USA moszkvai nagykövetének átadott okmány a következőkben felsorolja azokat a szigeteket, amelyeket az USA tervezete szerint el kellene szakítani Japántól és az USA igazgatása alá vonni, valamint azokat a szigeteket, amelyeket vissza kellene adni Kínának, de amelyekről nem tesz emlitést a tervezet. Az amerikai tervezet nemcsak, hogy nem tartalmaz biztosítékokat a japán militarizmus helyreállítása ellen, hanem általában semmiféle korlátozást nem állít fel a japán fegyveres erők méreteire vonatkozóan. A szovjet kormány úgy véli, ez egyet jelent azzal, hogy Japánnak megengedik . a militarizmus helyreállítását. Érthető, hogy ez a helyzet semmiképpen nem egyeztethető össze a hatalmaknak Japán demilitarizálására vonatkozó ismeretes egyezményeivel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az amerikai tervezet semmiféle határidőt nem állapít mrg a megszálló csapatok Japánból történő kivonására és egyenesen arra számít, hogy az amerikai megszálló csapatok és a katonai támaszpontok a békeszerződés megkötése után is megmaradnak Japánban. Következésképpen az ilyen „békés rendezés” után, amelyet az Egyesült Államok készít elő Japán részére, japán katonai megszállása nem szűnik meg és japán tényleges ura az Amerikai Egyesült Államok marad. Meg kell említeni emellett, hogy az USA kormánya Japán, amerikai csapatok általi megszállását már most sem azoknak a céloknak érdekében használja fel, amelyekben a japán fegyverletétel! okmányt aláíró államok megegyeztek. A Japán területén tartózkodó amerikai megszálló csapatok Japán területét, valamint az ország anyagi és embertartalékait a koreai fegyveres intervencióra használják fel. Az amerikai tervezet végül fi gyeimen kívül hagyja, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, umelyek Japán békegazdaságának szabad fejlődését gátolják. 3.) A szovjet kormány változatlanul sürgeti, hogy minél előbb kosA növényápolás és ssénabetakarítás sikeréért ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladatként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát az ötéves terv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelnünk — mondja a minisztertanács határozata. A minisztertanács a növény- termelés kétéves terveként azt a feladatot állította mezőgazdaságunk dolgozói elé, hogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dolgozó parasztoknál pedig 10 százalékkal emelkedjék az átlagtermés az 1949 évi termésátlaghoz képest. Az ötéves terv idején pedig 50 százalékkal kell, hogy növeljük a mezőgazdaság terméshozamát. E feladat megvalósításához Pártunk és Népköztársaságunk kormánya nagyarányú támogatást nyújt. Uj traktorokat, arató-cséplőgépeket. s többezer egyéb korszerű mezőgazdasági gépet juttatott már eddig is a mezőgazdaságnak. Megyénkben is három arató-cséplő és több mint ötven kévekötő aratógép indul el a földek termésének betakarításáért az idei aratáson. De nagy segítséget jelentettek a terméshozam emeléséhez az államunk által juttatott nemesített vetőmagvak, a nagymennyiségű műtrágya és más növényvédőszerek is, melyeket a közelmúltban kaptak megyénk dolgozó parasztjai. Pártunk és államunk, a munkásosztály támogatása, a gépi munka jobb kihasználása mellett, az idejében elvégzett vetési munkák, a jó talaj- előkészítés és a kedvező időjárás következtében az idén évtizedek óta nem tapasztalt bő termés ígérkezik. De ahhoz, hogy a miniszter- tanács határozatát teljesítsük, hogy az Idei termés jelentős lépés legyen a magasabb terméshozam elérésében, az kell, hogy a kedvező időjárás, megfelelő növényápolást munkával párosuljon. A földművelésügyi miniszter legutóbbi felhívásában rámutatott: A növényápolás mindeu munkáját, sarabolást, kapálást, gyomlálást, egyelést, valamint a takarmányterti- letek, rétek, legelők, utak árokpartok és töltések i szénatermésének betakarítását, a most következő néhány napon belül el kell végeznünk, ha azt akarjuk, hogy nagy termést érjünk el és állatállományunk takarmányszükségletét teljes mértékben biztosítsuk. A gondos növényápolás, az agrotechnika alkalmazásának helyességét számtalan példa bizonyltja. A tlszabezdédt „Május 1” termelőszövetkezeti csoport azon a területen, ahol gondosan végezte az elmúlt évben a növényápolást, napraforgóból 10, cukorrépából pedig 160 mázsás holdankénti átlagot ért el, A cukorrépát idejében kiegyelték, meg. sarabolták, utána pedig négyszer megkapálták. Ezzel szemben volt olyan terület is, ahol elhanyagolták a növényápolást, elkéstek az egyeléssel. Az elhanyagolt területről, csak 100 mázsát takarítottak be holdankint. Katona József Ér- patak-zsindelyestanyui dolgozó paraszt az idejében végzett növényápolás következtében az elmúlt évben a szárazság ellenére is 200 mázsa cukorrépát és S0 mázsa burgonyát takarított be holdankint. Aki késlekedik az egyeléssel, a Ányagkarbantartás a Sóstói-úti munkatelepen sarabolással, a kapálással, az A jó termést veszélyezteti. Már pedig sem népgazdaságunk, sem békénk megszilárdítása, de a termelők számára sem lehet közömbös, hogy holdankint 100, vagy 200 mázsa cukorrépát termelünk. Az esős időjárás nem csak a hasznos növényeket, de a gyomokat is megnövelte és ha nem Irtjuk ki a gyomokat, ha a talajban lévő víz elpárolgását nem előzzük meg gondos és idejében végzett kapálással, akkor igen jelentős károkat szenvedünk, A növényápolás idejében és jó minőségben való elvégzése minden dolgozó paraszt számára hazafias kötelesség is. A több termés, több traktort, több kultúrházat, villanyt, napköziottbont, bekötőutat, több új gyárat és boldogabb életet jelent. Vájjon _ nem mondhatja-e jogos büszkeséggel az a dolgozó paraszt, aki a jó növényápnlási munkával is hozzájárul a töhbterineléshez, hogy ezzel is egy csapást mértem a háborús gyújtogató imperialistákra? — Nem nagyszerű érzése minden dolgozó paraszt számára, ha a soronlévő mezőgazda- sági munkák, most növényápolás gondos elvégzésével bizonyítja be, hogy kezében tartja a béke megvédésének ügyét? Az időben végzett munka igen nagyjelentőségű. Ezt ismerték fel a tiszalöki, nyíregyházi és a keme- csei járás dolgozó parasztjai, amikor a vetés befejezése után nagy lendülettel láttak a növényápolási munkához is. Ezekben a járásokban már befejezték a cukorrépa egyelését és sarabolását, de néhány napon belül a kisvárdal. vúsáros- naményi és a mátészalkai járás is, befejezi. A csenged, fehérgyarmati járásban viszont igen nagy a lemaradás. A többi növényféleség növényápolási munkáiban pedig megyeszert,e lemaradás van. Ezt a lemaradást sürgősen be kell hozni. Pártszervezeteink, tanácsaink segítsenek _a hibák kiküszöbölésében, a lemaradás behozásában. Ne felejtsék el, hogy á jó termésért vívott harc sikerének egyik előfeltétele a gondos növényápolás, ötéves tervünk megvalósítását, a minisztertanács határozatának végrehajtását, a dolgozó nép jólétét segítjük elő az idejében végzett munkánkkal. Tudja ezt az ellenség is, ezért szabotál, ezért igyekszik „maradt szokásokra hivatkozva, félrevezetni dolgozó parasztságunkat. Mi tehát a legfontosabb feladata most dolgozó parasztjainknak? Mindenek előtt a növényápolási munkák minél előbbi befejezése és a szénabetakarítás. Községek, dűlők és egyes dolgozó parasztok keljenek egymással nemes versenyre a növényápolás és a szénabetakaritás mielőbbi elvégzésére. Hirdessék állandóan a versenytáblák: kik az élenjáró dolgozók és kik maradnak le. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mutassanak ezen a téren is példát egyéni gazdálkodó parasztjainknak. Járjanak a munka élén a kommunisták, a tanács és a többi tömegszervezetek vezetői. Mozgósítsák az összes munkaerőt, az asszonyokat, fiatalokat, a tanulóifjakat e harc sikeres befejezése érdekében. Gépállomásaink is adjanak támogatást. Szereljenek össze minél több kapálógépet. Segítsenek a fükaszálásban is. A DISZ, MNDSZ, a DÉFOSZ és a földmüvesszövetkezet is mozgósítsa tagjait. Példamutató munkával, felvilágosító szóval is segítsék elő az elmaradás behozását. Leplezzék le kérlelhetetlenül azt, aki gátolni meri a többtermésért vívott harcunkat. üröm és büszkeség volt a megye dolgozó parasztjainak számára az, hogy a tavaszi vetés országos versenyében a második helyen végeztünk. Az elkövetkező napokban mozduljon hát meg az egész megye apraja nagyja, fiatalja ős öregje egyaránt és minden időt jól kihasználva, lendületes munkával arassanak újabp győzelmet. ISz, B.), sék meg a japán békeszerződést. A szovjet kormány álláspontja az, hogy a békeszerződést azoknak a nemzetközi egyezményeknek alapján kell kidolgozni, amelyeket a hatalmak a második világháború Idején kötöttek. Az az álláspontja továbbá, hogy a békeszerződés előkészítését az USA, a Kínai Népköz- társaság, a Szovjetunió és Nagybritannia képviselőinek közösen kell végezniük a távolkeléti bizottság valamennyi tagállamának bevonásával. Ennek megfelelően a szovjet kormány az alábbiakat javasolja: 1. Hívják össze 1951 júniusában, vagy júliusában a külügyminiszterek tanácsának ülésszakát az USA, Kína, Nagybritannia és a Szovjetunió képviselőinek résztvételével, hogy hozzákezdjen a japán béke- szerződés előkészítéséhez, figyelem- bevéve azt, hogy a japán békeszerződés kidolgozásának előkészítési munkálataiba be kell vonni valamennyi olyan állam képviselőjét, amely fegyveres erejével részt vett a japán elleni háborúban. A béke- szerződés tervezet, tárgyalás céljából a békekonferencia elé terjesztendő. * 2. A japán békeszerződés kidolgozását a kairói deklaráció, a potsdami deklaráció és a jaltai egyezmény alapján kell végezni a következő alapvető célkitűzések szerint: a. Japánnak békeszerető, demokratikus, független állammá kell vúlnia. b. Japán lakossága számára biztosítani kell a demokratikus jogokat és — miként ezt az olasz békeszerződés kimondja — nem szabad megengedni olyan szervezetek létezését — legyenek azok akár politikai, akár katonai, vagy katonai jellegű szervezetek — melyeknek az a célja, hogy a népet demokratikus jellegétől megfosszák; c. A japán militarizmus újjászületése elleni biztosítékul a szerződésben, korlátozó feltételeket keli megállapítani a japán fegyverré erők méreteire vonatkozólag abból a célból, hogy ezek a fegyveres erők ne haladják meg az önvédelem követelményeit — miként ezt az olasz békeszerződés előírja. d. Japánt semmiképpen sem szabad korlátozni békegazdaságának fejlesztésében. e. Megszüntetnek minden korlátozást Japánnak más államokkal folytatott kereskedelme tekintetében. ■« "3. A szerződésben ki kell mondani, hogy Japánnak nem szabad semmiféle olyan koalícióba belépnie, amely valamely — a militarista Japán elleni háborúban fegyveres erővel résztvett — állam ellen irányul. 4. A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a japán békeszerződés megkötése után legkésőbb egy év múlva minden megszálló csapatot ki kell vonni Japán területéről és egyetlen egy külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy katonai támaszpontokkal Japánban, 5. Meg kell egyezni arra vonatkozólag, hogy a japán békeszerződést aláíró államok támogatják Japán belépését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Sóstói-úti munkatelepen új. brigádok alakultak. Arra törek-1 sziink, hogy emeljük a munka termelékenységét, hogy jó munkánkkal részt vegyünk hazánk szocialista építésében. Rendszeresen megtartjuk az értekezleteket is és most1 az elmúlt napokban a brigádvezetők azt beszélték meg az építkezés vezetőjével, hogy tartsunk karban- j tartási napot. Ezen a napon felül vizsgáltuk meglévő anyagjainkat és rendet teremtettünk minden területen. Sok munkahelyünkön volt tapasztalható a Nyíregyházi Magas- építési Vállalatnál, hogy faanyagok hevertek szerteszét a telepen, sokszor olyan deszka is, amiben szeg volt. Ha belelépett valaki, sokáig sántikálhntott. A szállításnál homokbuckákat és kavicscsomókat kellett kerülgetni. Ez is akadályozta a jó munkát. Ml az anyagkarbantartási napon mindezt figyelembe vettük és rendet csináltunk. Sokkal jobb tiszta munkatelepan dolgozni. Nem aka- | dályoz munkánkban semmi és így emelkedik munkateljesítményünk is. Szervezzen többi munkafelepünk Is anyagkarbantartási napot. Gaz- ! dagabb lesz így hazánk és mi is ‘ erősebbek leszünk, j Bodnár József seyódminihds, I Sóstói-úti építkezés.
