Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

6 1951 MÁJUS 20, VASÁRNAP Ndgy megtakarítást jelentenek termelőcsoportjaink házilag végzett építkezései Termelőcsoportjainknak a nagy­üzemi gazdálkodáshoz, az állatte­nyésztés* továbbfejlesztéséhez igen sok gazdasági épületre, elsősorban istállókra, takarmánygórékra, si­lókra van szükségük. Termelőcso- portjaink tagsága felismerte ezt és már a tavaszon lelkesen és nagy igyekezettel láttak hozzá az építke­zésekhez. Romépületeket bontottak szét s az addig fél' nem használt építőanyagokból istállókat, fiazta- tókat, juhhodályokat építettek, vagy javítottak ki. A , paszabi „Tolbuehin” tszcs pél­dául egy 20 férőhelyes tehénistál­lót: teljesen a saját erejéből épí­tett fel. A tiszabercell „Petőfi” tszcs 200 férőhelyes hizlaldát és 20 férőhelyes fiaztatőt épített. Ki­emelkedő a gebei „Lenin" tszcs lelkes munkája. A csoport tagjai eiben az év­ben 40 férőhelyes szarvas- m-arhaistállót, 2000 férőhelyes . baromfiólat, 500 férőhelyes . szabad süldőszúUást és egy 150 köbméteres ■ silót építettek. A.baktalórántházi „Úttörő" terme­lőcsoport is saját erejéből épített egy 20 férőhelyes tehénistállót. Ugyancsak lelkes építőmunkát vé­geztek a pátrohal „Boldogulás” 'tszcs tagjai is. Ebben az évben egy 30 férőhelyes tehén- és .lóis­tállót, 21 férőhelyes fiaztatót és 1000 férőhelyes baromfiólat építet­tek fel. Megyénk területén mintegy 120 'termelőcsoportnál folyik hasonló építkezés. Ezeknek , az. úgynevezett házilagos építkezéseknek rendkívül nagy jelentőségük van. Jelentősége elsősorban az, hogy a csoport tag­sága maga állítja elő az építkezés­hez szükséges munkaerőt, másod­szor pedig: eddig felhasználatlanul heverő értékeket mentenek . meg népgazdaságunk számára s az ilyen építkezések hatalmas megtakarítást jelentenek. A házilagos építkezések rendkí­vül fontosságát mutatja a büd- szentmihályi ,,Petőfi” tszcs példá­ja. Itt külön épitöbrigád működött. A tszcs-ben felépítettek egy 74 te­hén elhelyezésére alkalmas istál­lót. Ennek elkészítésére 34.000 fo­rint hitelt kaptak, de az építkezés tényleges költsége mindössze IS ezer forint lett. Ez azt jelenti, hogy a büdszentmihályi ■ tennelöcso- port, építkezésének házilag tör­ténő elvégzésével jelentős ősz- szeget takarított meg, s így a megtakarított- összegből újabb építkezéshez kezdhettek. Jófajta szálastakarmányt biztosítanak mindenütt dolgozó parasztjaink az idejében ”való kaszálással Az állattenyésztés és takarmány­termelés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat szerint le­gelőink és rétjeink terméshozama kicsi, szántóföldi takarmányterme­lésünk pedig elmaradott. Már pe­dig az állatlétszám emelésének, az állattenyésztés termelékenységének növelése érdekében fokozni kell a takarmánytermelést és biztosítani kell annak jobb hasznosítását. Szabolcs-Szatmár dolgozó pa­rasztjai jó munkával láttak a ta­karmánytermelés eredményeinek megnöveléséhez. Rétjeink, takar­mány-vetésünk szép mindenfelé. El­érkezett a szénagyüjtés ideje, az első kaszálás Ideje. Néhány hasz­nos tanács segítse dolgozó paraszt­jainkat, hogy az' idejében való ka­szálással, jófajta szálastakarmányt biztosítsanak. > Nincs nálunk egyetlen falu sem, ahol ne lepne általánosan elterjedt rossz szokás, hogy a szálastakar­mányok kaszálását csak a teljes elvirágzás után lehet megkezdeni. Természetes, e nézet maradiságát ugyanúgy • hagyják el dolgozó pa­rasztjaink, mint sok más elavult termelési módot s a tudomány fák­lyafényénél dolgoznak — új mód­szerekkel. Hány termelőszövetke­zetben, faluban jár szájról-szájra Micsurin, a nagy szovjet tudós mondása: „Nem várhatunk könyör- edomdnyt a természettől. A mi fel- 'adatunk: kikényszeríteni tőle. azt, amit akarunk!”. S a takarmáúytermelés területén is jó munka kezdődött el. Jó szá- Jastakarmány szükséges. Ezt kell kikényszeríteni a természettől. S nem olyan módon, hogy csak „tel­jes virágzás után 'kaszálhatunk”. Bebizonyosodott, hogy a virágzás után kaszált takarmánynövények­ben sokkal kevesebb tápanyag van, mint a virágzás kezdetén kaszált növényekben. Egy hold rétről be­gyűjtött 15 mázsa szénának pél­dául annyi tápértéke van, mint az elkésve lekaSzált rétről bekerülő 20 mázsa, szénának. Való, hogy virágzás után na­gyobb menyiségü szénát lehet beta­karítani. Azonban mit sem érünk a mennyiséggel. Mert takarmányo­zás' szempontjából, .gyenge minősé­gű a későn kaszált széna, jóval több kell belőle. Azért, mert a nö­vény szárában és leveleiben lévő tápláló anyagokat jórészt elhasz­nálja a virágzásra, magkötésre, magnevelésre. Éppen ezért akkor kell kaszálni, mikor nagy mennyiséget és jó mi­nőséget is kapunk a szénából. Ez az idő pedig a legtöbb takarmány- növénynél a virágzás kezdete. Persze, egyes takarmánynövény­fajtáknál vannak előre-, vagy hát- ratolódások. Ezek betartásával lu- dományos módon érhetjük el. hogy legjobb minőségű és nagy mennyi­ségű széna kerül be a földekről. Pár nappal virágzás előtt kell el­végezni, a lucerna első kaszálását. a somkőró, szudáni fű, cukor-cirok és a szálastakarmánynak vetett ka­lászosok kaszálását. — A lucerna további kaszálásával, valamint a keverék takarmányok (szöszösbük- könyös rozs, pannonbükkönyös bú­za, borsós őszi árpa) kaszálásával meg kell várni a virágzás kezdetét. Míg a lóherét, nyúlszapukát, balta- cimot, zabosbükkönyt teljes virág­zásban kell betakarítani szénának. A muhart virágzása után, a kölest pedig a szemfejlődés előrehaladot­tabb szakaszában vágjuk le. Növényeink további fejlődése, sarjadzása szempontjából fontos, hogy a réteken és a szántóföldi takarmányt termő területeken 2—3 ujjnyi tarlót hagyjanak a dolgozó parasztok. Tartózkodjanak a kímé­letlen „borotválástól". Mert_ ez utóbbi helytelen móddal a legérté­kesebb herefüveket irtanák ki. Kaszálás után gondos szárítással igyekezzenek kiváló tnkarmái)J,t, ké­szíteni télire. A kaszálás é? tás helyes módjainak ismertetésé­vel foglalkozzék minden községben a helyi tanács, ismertessék a fjild- művelésügyi minisztérium útmuta­tóját „Az 1951 évi ta kiwmányter­melési munkák végrehajtásáról". A koreai néphadsereg hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparnacsnoksááa jelenti májas 18-án; _ j btf' A néphadsereg egységei, szo­ros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, minden arcvona­lon sikeresen visszaverik az amerikai-angol intervenciósok ellentámadásait, dél felé vetik vissza őket és súlyos vesztesé­get okoznak nekik emberben és hadianyagban. „A politikai agitáció tapasxtalata Leningrad üzenteiben“ A „Tanuljunk a szovjet agitáto­roktól" c. füzqtstyoqpt legújabb számának tartahAa.clénktárja, hogy a politikai agitdeiúnak milyen nagy és rendkívüli jelentősége volt és van a Bolsevik Pórt működésében. Sztálin elvtárs az SzK(b)P. XVIII. kongresszuson elmondott beszámo­lójában rámutatott a pártpropa- ganda és agitáció ügye központosí­tásának szükségességére, ami a Párt további megerősítésének egyik esz­köze. A leningrádi agitátorok tisz­tában vannak azzal, hogy a jó agitáció a dolgozók kommunista ne­velésének legfontosabb eszköze. A A füzet jól megmutatja, hogy a szovjet agitátor küzd a technikai haladásért, a gyári védjegy be­csületéért., a takarékossági rend­szerért és minden igyekezettel azon van, hogy az üzemben a dolgozók még jobb és több munkával segít­sék elő a kommunizmus megterem­tését a, Szovjetunióban. A füzet tanulmányozása nagy segítséget- je­lent a párttagság és a népnevelők számára az agitációs munka terü­letén és a termelő munkában. A füzet kapható: Pártszervezeteknél, Ára:, 1.20 Ft. Különösképp termelőszövetkeze- ieink és csoportjaink mutatják a cukorrépa ápolásának jó példáját. De jól halad a cukorrépa sarabo- ása sok község: egyénileg dolgozó óraszíjainak földjein is, sót a sa- ■abolás után már kapálják is a •épát, .egyeléshez is készülődnek. A cukorrépa az ápolás iránt a legnagyobb igényeket támasztja. A ;-elés utáni sekélykapálást követőn most az egyelés munkája került Mindenfelé előtérbe. Három-négy- leveles a répa, egyelni kell — ez a cukorrépa termelés egyik legfonto­sabb munkája. Kívánatos a minél korábbi egyelés, mert a korábban kiegyelt répa gyorsabban fejlődik. Azonban, ha túl korán végezzük el ezt . a munkát, a még fiatalabb pa­lántákat könnyen elpusztítják a kártevők. Elkésni sem szabad a munkával, mert a későn egyelt ré­pa gyengébben fejlődik és keve­sebbet terem. Kézi egyelésnél jó a növénytá­volságnak megfelelően 17—22 cen­tis mérőbotot használni. Vigyázni kell arra, hogy ne legyen a répá­nak . túlzott. tenyészterülete, mert abban az esetben nem képes a ta­lajt beárnyékolni, ezért a talaj gyorsabban kiszárad, hamarabb gyomosedik. Az egyelés munkáját lényegesen megkönnyitjük, ha előzőleg átvág­juk a sorokat. Ezt végezhetjük kézi átvágó kapával, vagy kapálógéppel. Ezt a munkát azonban csak olyan répavetésekben szabad végezni, amelyeknek sorai nem hézagosak, A Szovjetunióban a kevésbbé gyo- mos és egyenletesen kelt táblák sorait egyelés előtt kultivátorral keresztben átvágják. A kultivátort IG—18 centire állítják és 3—) cen­ti-mélyen járatják. Az így keletke­zett csomókat a következő nap sze­dik’ szét, amikor a kivágott és megsértett tövek már hervadni kez­denek. Ilyenkor választják ki a meghagyandó töveket. A kézi átvágást 15-—16 centi szélességű — tehát a növénytávol­ságnál valamivel keskenyebb — ka­pával végezzük. A kapával egyenlő távolságokban . a felesleges növé­nyeket kivágjuk olymódon, hogy a kívánt távolságokban (i—10 répá­ból álló csokrokat kapjunk. A so­rok átvágásakor vigyázni kell arra, hogy a munkások ne vágjanak göd­iéit a sorközökben kapájukkal, hanem a kapát húzzák oldalvást s így a sorközök talaja síma felületű marad a kapálás után. Az egyelőkapák megfelelő távol­ságban pásztásan kivágják a feles­leges növényeket, de még mindig több répát hagynak meg a szüksé­gesnél, ezért a megmaradt csomó­kat kézierövel kapircesal úgy kell kiegyelni, hogy mindig a legerősebb palánták maradjanak meg. Az el- tárolítandó növényeket gyökerestől ki kell tépni a földből. Egyelés után, mihelyt a sorok is­mét jól látszanak, nyomban meg kell a répát kapálni. Ez alkalom­mal is nemcsak a sorközöket lazít­juk porhanyóra, hanem a sorokat is. A véletlenül megmaradt kettős töveket el kell távolítani, a megha­gyott répát körül kell kapálni. A későbbi kapálásokat, amikor a répa már megerősödött, úgy kell vé­gezni, hogy a talaj szellőztetése és a gyomok irtása minél tökélete­sebb legyen. Hogy hányszor kapál­junk, arra vonatkozóan szabály az, hogy mihelyt a répa gyomosodni kezd, vagy a talaj felülete tómö- dötté válik, kapálnunk kell mind­addig, amíg a répa levélzete nem fedi be a földet. — Aratás után is meg kell kapálni a cukorrépát, mert ezzel nemcsak fokozzuk ter­méshozamát, hanem az utónövény számára is kedvező tápanyagot teremtünk. A Szovjetunióban tapasztaltak szerint egy kapálás 20 mázsával, két kapálás 29 mázsával és három kapálás 41 mázsával emeli a cu­korrépa holdankénti termésátlagát. A magyarországi viszonyok mellett is a mai átlag kétszeresét, sőt há­romszorosát is el tudjuk érni. Ter­melőszövetkezeteink között már a múlt év tavaszán megindult a ver­seny, amely a 200 mázsát holdan­ként! cukorrépa termésátlagot tűz­te ki célul. A nagyecsedi „Vörös csillag” tsz. dolgozó parasztjai pél­dául elérték céljukat: több, mint kétszáz mázsás átlagtermést értek el. Pontosan 2jti mázsás átlagter­mést takarítottak be cukorrépából Az idei cukorrépaápolás hozzon kívánt sikereket az ötéves terv megvalósítása érdekében. SZÍNHÁZ Házasság hozománnyal Ma délután és e«ts a Csokonai Szín-- ház együttese Cyakonov Házasság ho­zománnyal ctmü énekes, zenés, táncos vígjátékot mutatja be. A ny.regyházi dolgozók nagyrésze látta már nnns- JevszkiJ „Szabad szél" című operettjét s meggyőződhetett arról: a szovjet írók, zeneszerzők elűzték a színpadról 3 léha, gnsoses könnyű műfajt s meg­teremtették azt a „könnyű műfajt'', amely az emberiség problémáival fog. lalkózlk. Táncos, zenés. éneke,s vígja- ték Cyakonov vígjáték* is, Sokat lehet nevetni, az egész darab egy végig vi­harzó kacagás. És mégis: a kommuniz­mus építésének komoly kérdé:eit veti fel. Két b-igádve-eto a főszereplő — a sok főszereplő mellett — Makszim és Olga, Szerették egymást, de mindig veszekednek. Makszim, a gépesítés em­bere, Olga az agrotechnikáé. Hosszú időn keresztül nem értik meg. hogy a kettő együtt szükséges a soha nem látott magasabb terméshozam elérésé­hez. A hozományé Szovjet emberek ho­zománya, Olga férjhez megy, termé­szetesen át kell mennie Makszim kolho­zába, Olga brigádja, amely eddig 135 százalékot teljesitett, most rosszabb munkát végez majd Olga nélkül. Leg­alább Is ezt gondolja mindenki, A bri­gád azonban ..hozományként'' felajánl- ia hogy az eddiginél még magasabb eredményt ér el, Makszim sem akar alulmaradni s hascnlö felajánlást tesz, MIT JÁTSZIK A SZÍNHÁZ? Május 21-én hétln este nyolo árat kezdettél a dolgozók kívánságára; Dil- najevszki világhíres operettjét a ,Sza. bad szél ".t tűzik műsorra. A Petii bér­let változatlanul érvényes. Ugyancsak a dolgozók kívánságára Játsszák május 22-én. kedden este nyolo órátöl: Moliére vigjátékát, ..Soapin furfangjait". Az Arany-bérlet máskor | p c 7 ét'vpnvpí "vasárnap délután: Házasság hozo. ntánnyal. — Arany-bérlet. Vasárnap este: Házasság hozo. mánnyal. — BérletszUnet. A. nyíregyházi Pedagógus Szakszervezet irodalmi pályázatának eredményei ,A Pedagógusok Szakszervezetének nyíregyházi csoportja január 21-én hirdetett Irodalmi pályázatot olyan müvekre, Amelyek a tanulmányi fegyelem megszilárdtíását, a beis­kolázás sikerét segítik elő. A pá­lyázatra hét egyfelvonásos jelenet és egy csasztuska érkezett be. A bírálóbizottság javaslatára a szak­szervezeti csoport vezetősége az alábbiakban hirdeti ki az eredmé­nyeket : A 300 forintos első díjat Barota Mihály „Kölcsonkenyér" című jele­nete nyerte el, A második díjat! megosztja Balogh Ferencné kótaji és özv. Riedl I.ászióné nyíregyházi pedagógusok között 100—100 fo­rinttal. A szakszervezet dicséretben részesíti Balogh , Ferencnét, aki még két másik jelenetével is pá­lyázott, valamint Kovács Sándorné kopócsapáti nevelőt. Valamennyi pályázó tanúbizony­ságát adta annak, hogy lelkesen küzdenek a beiskolázás, a tanulmá­nyi színvonal sikeréért, az iskolai fegyelem megszilárdításáért. Eetmanek László szakszervezeti titkár. 1 | r I * 20 mázsával 2 l/nnriln^ 29 mázsával 3 41 mázsával növeli a cukorrépa hozamát A büdszentmihályi „Petőfi II.” tszcs épltőbrigádja 16.000 forintos megtakarítással építette ezt a Vj jószágnak való istállót l T v %9 < SZMO i. <}\ 1» A POU-OKAI KGltu:i0 U?31NU«Áb I-ZDUIÖKN * sjío w « >>xm 1 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom