Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

1051 MÁJUS 20, VASÁRNAP As ellenség kihasználja az ébertelenséget a Malomipari Egyesülésnél Megyénk malmaiban a dolgozók egymással versenyezve küzdenek azért, hogy minél szebb liszt kerül­jön, társaik asztalára. Mátészalkán új malmot építettek és hálából a jobb munkalehetőségéért, a dolgo­zók versenyre hívták a többi mal­mok dolgozóit. Demecserben is jó munkát végeznek a dolgozók és egyre több malmunkban kötnek egész évi versenyszerződést munká­juk jobb elvégzéséért. A JOBB MUNKÁRA FEL KELL KÉSZÜLNI a Malomipari Egyesülésnek is — ami még nem történt meg. A sza- mosszegi malomban hiány van és még most sem lehetett megállapí­tani, hogy milyen mennyiségű a kár. A könyvelés zavaros — és nem is csodálkozhatunk rajta, ha tudjuk azt, hogy Nagy Ferenc, volt szociáldemokrata járási titkár a könyvelő. Nagy Ferencet jobboldali magatartása miatt Pártunkból ki­zárták és most szabotálni igyekszik ötéves tervünk végrehajtását. A nyíregyházi „István” malomban egy volt főjegyző a könyvelő. Itt sincs minden rendben, A rakamazi malomban régen egy csendőr dolgo­zott az irodában és most kicserél­ték egy régi rendőrtiszttel, doktor Káliaival — ő sem különb a Deák­né vásznánál. A fehérgyarmati ma­lomban doktor Gacsó Károly viszi a szót, a régi szolgabíró. A csok­rot Irinyi Csaba, volt 500 holdas földbirtokos díszíti, aki a tiszabe- csi malomban könyvel. Irinyit, mint osztályellenséget el is bocsá­tották, de újra felvették, munkába állították. A mátészalkai malom terv- és statisztikai osztályának vezetője, Dániel Pál, volt naményi malomtu­lajdonos veje, A MALOMIPARI EGYESÜLÉS SZEMÉLYZETI FELELŐSE, aki felelős azért, hogy a vállalatnál ilyen egyének ne dolgozzanak, Csor­ba Ferenc. Régen molnár volt és ismernie kellene, hogy a dolgozók­kal milyen komiszul bántak a föld- birtokosok, szolgabirók. Ugylátszik, hogy Csorba Ferenc ezt Igyekezett elfelejteni, de nem csoda, hisz a felszabadulás után résztulajdonos lett. Betársult abba a malomba, ahol dolgozott — és ezzel minden régi sérelmét elfelejtette. Ezen sem lehet csodálkozni, hiszen kleri­kális beállítottságú rokonságának befolyása alatt áll. AZ EGYESÜLÉS VEZETŐJE személyében felelős a munkáért és azért, hogy a vállalatnál ne dolgoz­zanak ellenséges elemek. Brestyán- szki Antal, a Malomipari Egyesü­lés igazgatója tud minderről, de ed­dig még nem tett semmit. Régen az orosházi Pipis malomban dolgo­zott. A főgépészből a felszabadulás után vállalatvezető lett, majd az egyesülés élére ' került. Magával hozta I’ipis Sándort, a malom egy­kori tulajdonosát, akinek testvérei­vel együtt a malmon kívül még 4.000—5,000 hold földje is volt. Bresztyánszkl Antal „jó emberek­nek” tartja a régi tőkéseket, a nép ellenségeit. STEINER BENJÁMIN a szamosszegl malmos fia arra kérte a malom dolgozóit, mikor ál­lamosították malmát, hogy ,.jól vi­gyázzanak a malomra, majd alka­lomadtán meghálálja”. Stehler Benjámin most az egyesülés anyag- felelőse. „Sok munkája” mellett a má§pdik negyedévi szltaselyem- igénylést későn küldte el — most aztán a karbantartási munkáknál fújjon a dolgozók feje. hogy miből javítják ki a szitákat. Mikor a kisvárdal malom dolgozói zsákzsi­neget kértek — azt elküldte Mán- dokra, Kisvárdán pedig négy napig állt a malom zsákhiány miatt. Mindebből látszik, hogy Steiner Benjámin „érti a dolgát”, hogy ho­gyan kell akadályozni a munkát — jó tanítómestere volt. „Bizalmas körökben” még most Is közszájon forog egy esete, mikor ü rendőrség néhány évvel ezelőtt, felelősségre vonta fegyverrejtegetés miatt. Steiner volt az egyedüli, aki az ügy jó kimenetelében bízott — és mint kiderült, nem Is hiába. Barátjának Uzentetett. aki 24 órán belül megszerezte a fegyvertartási engedélyt, Steiner barátja pedig nem volt más, mint Rajk, a ma­gyar nép árulója, az imperialisták kutyája, aki ebben az esetben Is azonnal segítségéiig volt a nép ré­gi ellenségének. SÜRGŐSEN MEG KELL JAVÍTANI A MUNKÁT Volt malomtulajdonosok, szolga­bírók, földbirtokosok és jobboldali szociáldemokraták mellett nem cso­da, hogy rosszul megy a munka. A dolgozók panasza is jogos, mikor azt mondják — itt megint azok pa­rancsolnak, akik a múltban. Mert parancsolgatnak. Bent az egyesülés­nél az irodai segédtiszt nem szíve­sen áll szóba az „egyszerű munká­sokkal”. Jakab József irodai se­gédtiszt a vállalattól díjtalan la­kást, fűtést, világítást kap, Nyír­bogdányban pedig háza van és a sógorával felesben dolgoztatja meg 2 hold szőlőjét és 4 hóid földjét. Ezért van az, hogy igyek­szik csendben maradni — nehogy megtudjanak valamit. A jóléti ke­retből kölcsönképpen, a személyzeti. felelős 1000 forintért nagykabátot kapott, amiből még egy fillért sem fizetett vissza. A dolgozók semmit sem kaptak, sőt a keret fennmara­dó részét, a főkönyvelő „jóváírta”, hogy ..jobb legyen az akkumulá­ció”. De miért nem szól ezért A PÁRTSZERVEZET TITKÁRA, Pásztor elvtárs? Pásztor elvtárs mindezideig nem vette észre ezeket a hiányosságo­kat. Bakai elvtársnak is a személyi ellentétek élezése helyett segítséget kell adnia a vállalat munkájának megjavításához. Nem lehet és nem szabad így dolgoznia egy vállalatnak. A mal­mok becsületes munkásai versenyt indítottak, hogy jobb lisztet adja­nak dolgozó társaik asztalára — az ellenség pedig a vállalaton be­lül minden eszközzel akadályozza munkájukat. A molnárok, gépészek és segédmunkások most írták alá a békét követelő felhívást — Pipis Sándor, Steiner Benjámin és a töb­biek az új háború kirobbantására törekvő imperialistákat segítik. A Malomipari Egyesülésnél lévő el­lenség nem ül ölhetett kezekkel. I ötéves tervünk ellen tör. Nekünk kell megakadályoznunk, kemény kézzel, kíméletlenül kell lecsap­nunk rájuk. (hálássá) Gyönyörű táj, süld erdő, virágok. .4 szálloda terraszdt piros drapé­riával vonták le és rajta nagy lé­tükkel: „üdvözöljük a DIHZ fiata­lokat”. A szálloda több, mint 50 lánynak ad szállást. A fiatalok ar­cáról öröm sugárzik ás lelkesen ér­deklődnek egymástól: „Honnan jöt­tél f Hol dolgozol t” Két hétig lesz­nek. itt, hogy pihenjenek, hogy ha- samenve friss erővel kezdjenek munkájukhoz, örömmel meséli el Veres Mária, a miskolci cement­gyár dolgozója: „Soha nem voltam ilyen helyen”. A többi fiatalok sem. .4 múltban álmodni sem mertek ar­ról, hogy üdülhetnek. .4 múltban csak a kiváltságosak gyermekei nyaralhattak ilyen gyönyörű he­lyen, mint a Sóstó. Mária otthon DISZ-iitkár. ö készítette elő a kül­döttválasztó taggyűlést. Hgyánileg foglalkozott az if jakkal, felvilágosí­totta őket a VISZ középszervek megválasztásának jelentőségéről. Veres Mária megérdemelte, hogy öt küldjék Sóstórai üdülni. A terme­lésben is derekasan harcol. Leg­utóbbi teljesítménye 150 százalék! Ígéri, hogy ha hazamegy, legalább 160 százalékot ér el. Búsa Mária is tevékeny DISZ-tag. A küldöttvá­lasztó taggyűlés tiszteletére vál­lalta, hogy teljesítményét 120 szá­zalékról ISO százalékra emeli cs már 138 százalékot ért el. ö a Diósgyőri Vasgyárban dolgozik. — Kertész Mária, aki szintén a Diós­győri Vasgyárban dolgozik, jó mun­káján keresztül érdemelte ki, hogy eljöhessen a DISZ üdülőtáborba. A fiatalok valamennyien jól ér* zik magukat. Az ebédhez nótaszó­val vonulnak, ahol terített asital várja őket. Hazamenve pedig azért küzde­nek még jobban, hogy minél gaz­dagabb legyen minden dolgozó te­rített asztala. A hős koreai anyák fájdalmát mi is érezzük A koreai gyermekek és édes­anyák sorsáról elgondolkozva, eszembe jut az az idő, amikor mi is a háború borzalmas szen­vedései közepette éltünk, ami­kor öt gyermekemet kellett megmenteni a nácik elől. Mi, magyar édesanyák, ha vissza iondolunk a második világhá­ború borzalmaira, akkor meg­értjük, mit jelent a koreai gyer­mekek szenvedése. Mit jelent ma a koreai anyák hősi küz­delme. Értünk is harcolnak. A békéckért, a mi gyermekeink szabadságáért, azért, hogv most szabadon, boldogan tanulhassa­nak, A hős koreai anyák fáj dalmát mi magyar anyák is érezzük. Megértettük azt, hogy segítségükre kell' lenni minden erőnkkel, hogy minél több ko­reai édesanyának és gyermek nck arcáról letörölhessük a J fájó könnyeket, Minden anyá­nak iáj, ha a gyermeke szen­ved, azért tiszta szívből segí­tünk. Minden édesanya nézzen gyer­meke ártatlan szemébe és meg­látja azt a tükörképet, ame­lyért nem sok semmiféle áldo­zat: azt akarjuk, hogy gyerme­keink arcán továbbra is mosoly maradjon. Ne legyen egyeíten magyar anya sem, aki hozzá ne lárulna ahhoz, hogy a sokat szenvedő és borzalmas harco­kat átélő koreai édesanyák és gyerekek arcáról a szenvedést és a fájdalmat letöröljük. A hős koreai nép iránti sze­retetünk, segítségünk legyen méltó válasz azoknak a bandi­táknak, akik az ártatlan gyere­kek hóhérai. Bartus Antalné MNDFZ-asszony VILLÁM KISVÁRDAI DOLGOZÓK! A fémgyűjtést hét során eddig a legnagyobb ered­ményt értétek el. Előirányzatotokat háromszorosan tel­jesítettétek! További jó munkával harcoljatok a lém gyűjtés sikeréért! TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓK! A tiszal.iki „Kossuth" termelőszövetkezetben Du­dás Józsefné a kapálásnál 3 munkaegységet teljesített! így kell küzdeni a békéért, a növénvápolá-. sikeréért! ÜZEMI DOLGOZÓKI A Vulkán szerelde II. átlagteljesítménye az elmúlt tíz nap alatt 169 százalék volt! Emeljétek műhelyeteket sztahánovista színvonalra a szerelde II. oéldájánl T ÁRPÁI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET MOZIKEZELŐJE! Mozigépeteket Nyíregyházára küldtétek javításra és itt döglött egeret találtak benne. Jobban vigváziatok a szövetkezet vagyonára ér ne egérfogónak használjátok! * ÚTTÖRŐK! Kövessétek Sulek Ilona 10 éves nyíregyházi pai tásotok példáját, aki már eddig 12 mázsa hulladékvasat gyűjtött össze 237 forint értékben. Faggyas György V. osztályos büdszentmihályi út­törő 350 iorint értékű hulladékvasat adott be eddig! nyírbátori DISZ-SZERVEZEt! Nem gondoskodtok megfelelően a hulladékanyag zavartalan átvételéről. Illyés Jolánt, akit átvevőnek je­löltek ki, állandóan más feladattal bízzátok meg és ígv sok esetben nem tartózkodik senki az átvevőhelven. BÜDSZENTMIHÁLYI TANÁCS! Többszöri figyelmeztetésre sem gondoskodtatok a tiszadadai határban fekvő 15 hold föld felszántásáról és végül a dadai „Táncsics" csoport szánttatta fel a gépállomással. Ifjúmunkások üdülnek a Sóstón A nyíregyházi Villanytelep kul- túrcsoportja eredményes munkát végzett eddig. A tavaszi országos kultúr verseny bemutatóján énekka­ruk és tánccsoportjuk a második helyre került — a nyíregyháziak között a legjobbak. Azonban a kul- túrverseny azt is megmutatta, hogy a város többi csoportja nagy lép­tekkel halad előre és koránt sin­csenek olyan nagy színv.olnalbeli különbségek, mint akár egy fél év­vel ezelőtt voltak. A villanytelepi kai túrmozgalmat tovább kell szé­lesíteni s ennek legfontosabb elő­feltétele: új erőkkel bővíteni a kultúraktfvák seregét. Az üzem most két részből áll, az ÁVESZ és az ERIK-böl. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kultúrmozgalmat kétfelé szakítsuk a villanytelepen. Olyan kultúréle- tet kell kialakítani, amelyben egy­forma tevékenységgel vesznek részt mindkét üzem dolgozói. Mi a hely­zet jelenleg? Elmondhatjuk: kul­túrmozgalomról leginkább csak az ÁVESZ-nél beszélhetünk. Sem a színjátszó-, sem a tánc-; sem az énekcsoportban nem vesznek részt megfelelő számban ERIK-bell dol­gozók. A tánccsoportban például csak Kővári elvtárs. Az olvasómoz­galom is el van hanyagolva. A könyvtár két felé van osztva — helytelenül — s a gyakorlottabb ÁVESZ-könyvtáros elvtárs nem se­gít az EKIK-nek. Annál is szüksé­gesebb az egységes olvasómozgaloin, mert az ÁVESZ-nak nagyobb le­UJ ERŐK BEVONÁSÁVAL FEJLESSZÉK A KULTÚRMOZGALMAT A VILLANYTELEPEN hetőségei vannak könyvvásárlásra: negyedévenként 6650 forint, míg az ERIK számára csupán havi 100 forint jut. Sok egyéb dolog is sür­get, hogy megerősítsük az itteni kultúrmozgalmat. A debreceni Cso­konai Színház például már egy he­te játszik Nyíl-egyházán, bemutat­ta a „Szabad szél"-t, a „Hétköz­napok hősei”-t s bizony bérletet nem vásároltak a dolgozók, nem járnak színházba. Tegnap este mu­tatták be a Béke moziban ünnepé­lyes keretek között a kongresszusi dokumentfilmet. Az ERIK mozife­lelőse erről nem tudott, mert nem értesítették. Gyenge az ERIK-nél n kultúr- munka. Ezért felelős az ottani mü- lielybizottság is. Nem állított be olyan kultúrfelelőst, aki képes lett volna a feladatokat elvégezni. De hibásak az ÁVESZ kultúraktívái is. Az ÁVESZ kultúrvezetője pél­dául egyáltalán nem tudott arról, hogy a másik üzemnek' kultúrfele- lőse van. TEGNAP ÉRTESÜLT RÓLA A feladat elsősorban az, hogy te­remtsék meg a szoros kultúrkap­csolatot a két üzem között. Sok olyan dolgozó van különösen az EÍUK-nél, akik szívesen végezné­nek tevékeny kultúrmunkát. Ter­mészetesen a munka megjavításá­nak előfeltétele, hogy megfelelő kuU^iffelelőst állítsanak a kultúr- moggalom élére az eromütelepnél is. A FIATAL MUNKÁSOK KULTURÁLIS NEVELÉSÉRŐL Számos olyan munkás dolgozik a villanytelepen, akik most kerültek be üzembe faluról. Most ismerked­nek az üzemi élettel. Ezek túlnyo­mó többsége parasztfiatal. Nagy gondot kell fordítani ezeknek a fia­taloknak kulturális nevelésére. Van ilyen hang az üzemben : „Akit tud­tunk, már bevontuk a kultúrrmm- kába”. Igen. Aki rögtön megértette a kultúrmunka jelentőségét, aki már otthon is olvasgatott, tamilt, szerepelt, az bekapcsolódott a kul- túvmozgalomba. De az üzem veze­tői. aktivál lemondtak az oly ra be­került fiatalok neveléséről, akik az első szóra nem leltek tevékeny kul- túraktívúk. Nyilvánvaló, hogy ez liglytelen. Meg kell érteni aztä hogy a kultúrmunka nem valami ellenté­te a termelésnek. Minél műveltebb, minél kulturáltabb a munkás, an­nál szebb eredményeket tud elérni a termelésben. A szovjet szódul no- visták szakadatlan tanulás eredmé­nyeként érhették el világra szóló sikereiket. S nézzük a mi sztáhá- novistáinkat: Pozsonyi, Muszka elvtársakat. Tanulás, műveltség, kultúra nélkül nem mentek volna sokra. KULTÚRMOZGALMAT A BRIGÁDOK SZAMÁBA Nem elegendő az, ha benn a köz­pontban magas színvonalú kultúr- csoportokat szervezünk. Kinn a falvakban brigádok dolgoznak. Tö­rődni kell a brigádok kulturális nevelésével is. Szervezzen a két üzem közösen kultűrbrigádokat, amelyek kilátogatnak munkahelyre, rövid műsort adnak, csasztuskákat énekelnek, bizdítanak a jobb mun­kára, ostorozzák a henyélőket. Meg kell szervezni a vándorkönyvtára­kat s járjanak a könyvek szállás- ról-szállásra, vigyék el a műveltsé­get az üzem minden dolgozójához. Uj erők bevonása, a kultúrmoz- galom kiszélesítése: így érhetnek el a következő esztendőben még na­gyobb eredményeket a villanytele­pi dolgozók. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom