Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

A TERVET TÚLTELJESÍTJÜK! A nép küldöttei törvénnyé tették az orszáéévülésben a módosított ötéves tervet. A Pártkongresszus határozata meg- íelölte az utat: „ .,, a Párt és az ország előtt álló döntő, stra­tégiai feladat; a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nép gazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. Ennek megfele­lően a Párt főfcladatai a követ­kezők: 1. Az ötéves terv elő­irányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsí­tani . ., 2. Az ötéves tervidő­szakban döntö lépést kell ten nünk a mezőgazdaság elmara­dásának felszámolására . .. A Párt, Rákosi elvtárs bölcs sza­vai valósággá válnak s a mó­dosított terv nyomán soha nem látott boldog élet virul ki édes hazánk földién. Öt év alatt nem £0.9 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, hanem 85 mil- liárdot! Milliárdokról beszélünk és milliárdokról beszélnek a má­sik táborban, a háborús gyújto­gatok táborában is. Ott azon­ban a számok szavakra lefor­dítva azt jelentik: háború, nyo­morúság, munkanélküliség, ha­lál. A washingtoni gonosztevők által lerombolt koreai paraszt­házak. meggyilkolt asszonyok, gyermekek azokról a nyeresé­gekről beszélnek vádlóan, ame lyeket az amerikai trösztök zsebretesznek. A ..Dupcnt de Nemours" vegyipari konszern, amelv katonai rendeléseket tel­jesít. 1949. év harmadik negye­déhez képest 1950 harmadik negyedében megkétszerezte nye­reségeit. Súlyos pénzösszegről beszél a fasiszta Tito-banda is: e<sy év alatt több, mint 400 mil­lió dollár adósságot csináltak s ezek a kölcsönök az országot nyomorba vezetik. Tito-Jugo­szláviában az ipari termelés 1950-ben átlag 21 százalékkal, egyes iparágakban 50 százalék kai csökkent. Az imperialisták minden dollárjához vér és szennv tapad! A mi táborunkban a számok szavakra lefordítva ezt jelentik: boldogság, erő, béke. élet. Vil­lámsebesen járta be a hír a vi­lágot a kommunizmus nagyszerű építkezéseiről. A ku’bisevi, sztá­lingrádi erőmüvekről, a Volga— Don csatornáról, az Amu- Darjáról & a világ népei ujjongva köszöntötték az alkotás hőseit, az emberi élet . felemelőit, a béke első harcosait, a szovjet embereket. Ahol ma még a pusztító természet dühöng, ott holnap az ember lesz az úr, mert a nagyszerű sztálini' ter­vek diadalt aratnak. A magyar dolgozó nép is nekigvürközött, hogy a módosított ötéves ter­vet, a béke és boldog iövő ter­vét megvalósítsa, a törvényt végrehajtsa, Mit adnak dolgozó népünknek ezek a mílliárdok? Fejlett mezőgazdasággal rendel­kező ipari országot. A hosszú évszázados török, osztrák, né­met politikai és gazdasági iga alól felszabadult nép a Szovjet­unió segítségével új hazát te­remt. Olyan hazát, amely vas­ból és acélból sziklaszilárdan áll a béke megőrzésének front­ján s amely visszariasztja az imperialista kalandorokat. Az ötéves terv befejezésekor ipari termelésünk közel az ötszörö­se lesz a háború előtti horthy- Magyarország ipari termelésé­nek. Nemzeti jövedelmünk meg­háromszorozódik 1938-hoz viszo­nyítva, A módosítások elősegí­tik a legdöntőbb feladatok meg­oldását: az iparosítás meggyor­sítását, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, a Néphadse­reg megerősítését, a dolgozók életszínvonalának emelkedését. 1938-hoz viszonyítva a dolgozók átlagos életszínvonala njegkét- szereződik! Mi tette lehetővé tervünk mó­dosítását? Mi tette lehetővé, hogy olyan feladatok megoldá­sát tűzzük magunk elé, ame­lyekre egy esztendővel ezelőtt nem is mertünk gondolni? Az a hatalmas erő, amely népünkben rejlik, s amely erőt minden nap és minden óra felszínre hoz a szabad hazában! „A Szovjetunióhoz hasonlóan politikai és gazdasági rends,ze-, rünk mélyén nálunk is fölmér- hetetlen tartalékok rejlenek, amelyek állandóan keletkeznek és törvényszerűen újjászület­nék"' — mondotta Vas elvtárs országgyűlési beszédében. A tervmódosítások most ül alkotó- lendületet adnak népünknek. Jól tudjuk: nem sétakccsikázás a szocializmus felé vezető úton haladni, Áldozatos, kemény mun­ka, kitartás szükséges minden győzelem eléréséhez. Keményen kell küzdeni minden leszorított selejtszázalékért, minden száza­lék teljesítményemelkedésért, minden kiló termésnovekedé- sért. Takarékoskodni kell, ra­gaszkodni kell a tervfegyelem- hez, állandó harci éberség szűk séges az osztályharc szakadat­lan éleződése közepette. Váj­jon túl tudjuk-e teljesíteni mó­dosított ötéves tervünket? Váj­jon felépíthetjük-e határidő előtt a Dunai Vasművet, a ti- szalöki erőművet, a nyíregy­házi motorgyárat, a téglagyá­rat, iparosodó várossá tudjuk-e tenni Nyíregyházát?! Mindezt meg tudjuk valósítani. Meg -1 valósítjuk, mert olyan hatalmas támbgatónk, barátunk van, mint a Szovjetunió, Megvalósíthatjuk, mert velünk vannak a világ né­pei, a testvéri demokráciák, a Kínai Népköztársaság, a sza­badságáért küzdő hős koreai nép, az elnyomót1 országok milliói. A tervet túlteljesítjük! Azért, mert ..ostobaság volna azt gondolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és feladatok felsorolása, A való ságban a termelési terv az em­berek millióinak eleven és gya­korlati tevékenysége. Terme­lési tervünk realitása: a dolgo­zók milliói, akik új„ életet al­kotnak. Programunk realitása: az eleven emberek, rri mind­annyian. a mi munkaakaratunk, készségünk, hogv úi módon dol­gozunk, eltökéltségünk, hogy ezt a tervet teljesítjük". Pártunk szervezi győzelmein­ket. A Párt mozgósítja a me­gvár dolgozók millióit a szocia­lista haza felépítésére s a ma­gyar dolgozók követik a Párt s.zavát. Győzelmünk biztosítéka, hogy van olyan .Pártunk, mint a Magvar Dolgozók Pártja s van olyan vezetőnk, mint Rákosi Mátyás, ­A JOGREND VÉDELME EGYET JELENT A KAPITALIZMUSBÓL A SZOCIALIZMUSBA MENŐ RENDÜNK VÉDELMÉVEL Az országgyűlés pénteki ülésén elfogadták a büntető perrendtartásról és az állami egy házügyi hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot Az .országgyűlés pénteken foly- tatta a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A pénteki ülésen megjelent Rákosi Mátyás, Rónai Sándor, Dobi Ist­ván, valamint, a kormány több tagja. Elsőnek Szirmai István szólt a törvényjavaslathoz. Rámutatott, hogy az új büntető perrendtartás bírói szervezetünknek új rendjét egységes rendszerbe állítja, előse­gíti a bíráskodás, az igazságszolgál­tatás demokratizálását. — Ki ne emlékezne még — foly­tatta ezután — arra az aljas, még a kapitalista jogrendet is mégcsú­foló perrendtartási manőverre, arait Horthy ék népünk drága nagy fia, Rákosi Mátyás ellen folytattak. Horthy kormánya 1925 novemberé­ben az országgyűlésnek- ebben a termében jelentette be, hogy ,.a kommunisták ellen hirdetett rög- tönbíráskedás törvényes és jogos". Nem rajtuk múlott, hogy nem si­került tervük végrehajtása.^ * Azóta új’ igazságszolgáltatási szervezeteket építettünk. Uj bün­tető perrendtartásunk megszöve­gezésénél nagy segítséget jelentet­tek a szovjet büntető eljárási jog példamutatásai és az élenjáró szov­jet büntetőjogi tudomány. eredíné- nyei. Hangsúlyozta ezután Szirmai Ist­ván, az új perrendtartás segíteni fogja . igazságszolgáltatásunkat, hogy biztosítsa a jogrend védelmét. A jogrend védelme nem jelenthet mást, mint a kapitalizmustól a szo­cializmusba menő rendünk védel­mét, népünk kivívott jogainak biz­tosítását és továbbfejlesztését, — hafeot az ember kizsákmányolásá­nak minden formája, ellen, a tár­sadalom erőinek mozgósítását a szocializmus építésére, a béke vé­delmére. A jogrend védelme nálunk népünk érdekeinek, hazánk függet­lenségének védelmét jelenti. A tőkés országokban minden el­járás,. jogi biztosíték porhintés, holt betű, legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiumaként érvé­nyesül, de semmis, ha az uralkodó osztályok a kizsákmányoltakkal szemben kellene, hogy érvényesít­sék saját jogszabályaikat. Az Egyesült Államokban az úgyneve­zett törvényesített négergyilkossá­gok napirenden vannak. És miféle törvényességeknek ne­vezhetők a francia kormány rende­letéi, amelyekkel betiltották a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség, a nemzetközi békemozgalom központjainak működését?!. Ez az imperialisták törvényessége, a hábo- rús előkészületek lelepiezetlen vál-' lalása. — De nem különb ez a törvé­nyesség az imperialisták két lakáj- kormánya, a monarelío fasiszta gö­rög kormány és a lakájok között is utolsó Titó-banda uralma alatt sem. A görög hatóságok újabb gyil­kosságra készülnek. Jugoszláviában pedig ezév elején a titóisták ame­rikai parancsra 11.000 jugoszláv, német és olasz háborús bűnöst bo­csátottak szabadon. Ugyanakkor a forradalmi hazafiak százait és ez-’ reit tartóztatják le. Az igazságszolgáltatás feladata az is, hogy B alkotmány szellemé­ben nevelje a dolgozókat a szo­cialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására. Ezen a téren is előttünk áll a szovjet igaz­ságszolgáltatás. nagyszerű példája. Bíróságaink feladata, hogy segítsék az - állampolgári fegyelem megszi­lárdítását, hogy tiszteletet szerez­zenek törvényeinknek és rendele- teinknek. A törvényjavaslatot a Magyar Dolgozók Pártja megbízásából el­fogadom — fejezte be beszédét Szirmai István. Ezután Sásdi Ernő mondott be­szédet. — Elkövetkezendő jogéletünknek — mondotta — a felemelt ötéves népgazdasági terv szolgálatába al lítása azt jelenti, hogy úgy a jog­alkotásnak, mint a jogalkalmazás, 'nak az ötéves terv célkitűzéseihei kell a leghathatósabb jogi támoga tást nyújtania. Ezután Halász Aladár haagsú lyozta, hogy az új büntető perrend tartásnak a .legszélesebb -körökbe! való tudatosítása terén komoly ét fontos feladat vár a j-ig-i főiskolák tanítóira és a Magyar Jogász Sző vétségre. Ezután az országgyűlés a bűn tető perrendtartásról: szóló törvény- javaslatot általánosságban és rész. léteiben elfogadta. Az országgyűlés a továbbiakéi áttért az állami egyházügyi hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Rarraghi György; Kóssuth- díjas. újságíró volt. —- A törvényjavaslat szerint az állami egyházügyi hivatal feladata le-sz — kezdte beszédét----az ál­lam és az egyházak közötti ügyek intézése. így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyez­mények és megállapodások ■ végre­hajtása és a vallásfelekezetek ál­lami támogatása. Az állami egyházügyi hivatal felállításával a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumnak a vallá­sos ügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnik. Az egyháznak az állam­tól való különválasztása következ­tében természetes követelmény a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium funkcióinak kettéválasztása is. Amíg az úgynevezett polgári demokráciában az állam és az egy­ház szétválasztása a legradikáli­sabban történt meg és az állam minden , kapcsolatot megszakított az egyházakkal, semmi anyagi tá­mogatásban nem részesíti őket, ad­dig a Magyar Népköztársaság, de a Szovjetunió és a többi népi de­mokráciák is az egyháznak az ál­lamtól való elválasztása közben is szem^ előtt tartották alkotmányaik egyik sarkalatos tételéi, amely a lelkiismereti szabadságot és a val­lás szabad gyakorlásának jogát biz­tosítja. Az egyháznak, az államtól való elválasztását, a lelkiismeret szabadsága megvalósításának je­gyében mondottuk ki. — Ez a törvényjavaslat is bizo­nyítja, hogy a Magyar Népköztár­saság Alkotmánya nem papiros-al­kotmány. hanem az élet minden vo­nalán érvényesülő, valódi alkot­mány. Az országgyűlés minden tagja, de a magyarországi keresztyén egyhá­zak minden papja és minden hívő­je is jól tudja, hogy Népköztár­saságunk kormánya hatalmas, sok millióra rúgó összeget fordít az egyházak anyagi támogatására és erre úgy a protestáns egyházakkal kötött megegyezésekben, mint a katolikus püspökkari megállapodás ban. hosszú évekre kötelezte ma­gát. A vallás szabad gyakorlatá­nak biztosítása kormányzatunk ré­széről súlyos anyagi kötelezettsé­gekkel alátámasztott cselekedet. — A - közoktatásügyi miniszté­riumot teljes egészében vissza kell adni az igazi munka területének, hogy . nagy feladatait . teljesíthesse. Ezért is volt szükség az állatot: egyházügyi hivatal .felállítására hogy az egyházi ügyek inté^Sí alól mentesíthesse a közoktatás . 'ügyi minisztériumot. Parraghí György beszéde végéi kérte a törvényjavaslat elfogadá- sáty Az országgyűlés az állami egy házügyi hivatal felállításáról szók törvényjavaslatot általánosságba!. és részleteiben elfogadta. Orbán László, a jogi bizottság előadója a mentelmi ügyekkel kap csolatos jelentést terjesztette be amélyet az országgyűlés elfogadott Molnár Imre bejelentette, hogs Drahos Lajostól, az országgyűlés elnökétől a következő levél érke zett: ..Rendkívüli követté és mej hatalmazott miniszterré történt ki nevezésem . folytán az országgyűlés elnöki tisztségéről lemondok". Miután az országgyűlés ezt a bei jelentést tudomásul vette, ismertet­ték Rákosi Mátyás éh-társnak, a Magyar Függetlenségi Népfront el- nőiének levelét, amely így hapg zik: ­. ,,A Magyár Függetlenségi Nép. front nevében az országgyűlés nőkéül Dögéi Imre képviselőt aján­lom’ . Az országgyűlés a Magyar ./Füg­getlenségi Népfront javaslatát egy. hangúlag, hosszantartó, lelkes taps­sal elfogadta. . Ezután az országgyűlés új elnöke, Dögéi Imre elfoglalta helyét és többi között a következőket mondotta: ■ — Mint a magyar nép egyszerű fia, mély rpegiUetődés^l foglalom el. az .országgyűlés elnöki székét, ahová a nép bizalmából kerültem —mondotta. — Én a magam részéről, mint az országyűlés elnöke, egyik leg­fontosabb feladatomnak tekintem, hogy legjobb tudáspm és tehetsé­gem szerint hozzájáruljak ötéves tervünk sikeres megvalósításához. Tisztelt országgyűlés — mondot­ta a továbbiakban az új elnök —* napi rendünk és ülésszakunk anya­gával végeztünk, Jnwolom, hogy az ülésszakot zárjuk bo. Az országgyűlés a javaslatot el­fogadta. ; l í • . VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! -----------------­----------------------------^ VII. ÉVFOLYAM. 114. SZÁM, , ÁRA 50 FILLER__________________________________1951 .MÁJUS 19, SZOMBAT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom