Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-03 / 101. szám
1931 MÁJUS 3. CSÜTÖRTÖK. nfejgy aueh. Imü &ú május 1-1 kiitonai dfíyzszcmlo és felvonulás Moszkvában Világszerte a békeharc jegyében ünnepeltek a dolgozók A huílup&sti doíg&sóh és a honvédség ünnepe Ajposzkval rádió helyszíni közvetítést adott a május 1-1 ünnep alkalmából a moszkvai Vörös-téren megtartott hatalmas katonai díszszemléről és felvonulásról. A Vörös-tér körül emelkedő épületek gyönyörű ünnepi díszt öltöttek május elsejére. A várakozás moraját hatalmas taps szakította meg. amikor: Sztálin elvtárssal az élükön, megérkeznek a Párt és a kormány vezetői és felmennek a Lenin-mauzoleum emelvényére. Vasziljevszkij marsall, hadügyminiszter fogadja a katonai díszszemlét. Eléje megy Artvemjev vezérezredes és jelentést tesz. Vasziljevszkij marsall, Artvemjev kíséretében ellép a csapatok előtt. A csapatok megszemlélése után, Vasziljevszkij marsall visszatér a Vörös-térre és felmegy a mauzóleum emelvényére és megkezdi beszédét. — Amíg a Szovjetunió és a népi demokratikus országok erőfeszítéseiket a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésére Irányítják, a tőke országaiban, amelyeket az amerikai imperialisták vezetnek, fokozott előkészületek folynak az új világháborúra — mondotta a többi között. Az amerikai monopolkapitalistáknak más országok kirablása és rabságba döntése miatt van szükségük a háborúra. Ezért utasították el a szovjet kormány javaslatát a békeegyezmény megkötéséről, a fegyverkezés csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról. Ami a Szovjetuniót illeti — politikája világos. Kormányunk mindig a háború megakadályozására ás a béke megőrzésére irányuló politikát folytatott és továbbra is változatlanul ilyen politikát fog folytatni. .Ezt a politikát helyesli az egész szovjet nép, az egész haladó emberiség. A Szovjetunió dicső fegyveres erői őrködnek a szovjet nép alkotó munkája és az állami érdekek fölött. Népünk bátran támaszkodhat a Szovjet Hadseregre és a haditengerészeti flottára. A szovjet fegyveres erők mindig le eszek, hogy méltón és becsülettel teljesítsék kötelességeiket a hazával szemben. elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese mondotta. Az ünnepi ülés után, nagyszabású hangverseny volt, SANGHAJ nem látott olyan népes tüntetést, amilyenre május 1-én került sor. Az ünnepségeken résztvevők száma csaknem két és félmillió volt. A tüntetők hitet tettek a békéért vívott harc, az amerikai agresszió elleni küzdelem fokozása, a Koreának nyújtandó segítség mellett. VARSÓBAN a május 1-i ünnepségek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának díszülésével kezdődtek meg. Az ünnepi beszédet Czyrankiewlcz miniszterelnök, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mondotta. Május 1-én Varsó' utcáin kora reggeltől kezdve hatalmas tömegek vonultak fel. Az ünneplőkhöz Bierut elvtárs elnök intézett beszédet. CSEHSZLOVÁKIA dolgozó népe lelkes hangulatban köszöntötte a dolgozók nemzetközi ünnepnapját. Prágában csaknem félmillió ember vonult el színpompás menetben a Vencel-téren felállított dísztribün előtt. Ünnepi beszédet Element Gottwald elvtárs köztársasági elnök mondott. Bratislavában, ahol csaknem százezer ember vett részt a májusi menetben, Siroky elvtárs miniszterelnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. A KOMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG fővárosában a Sztálin-téren, a Párt, az állam vezetői, a diplomáciai testület és Bukarest társadalma képviselőinek jelenlétében leplezték le Sztálin elvtárs hatalmas szobrát. 9 órakor megkezdődött a dolgozók felvonulása a Román Munkáspárt és a kormány vezetői, a Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és több más állam diplomáciai képviselője, a szovjet szakszervezeti küldöttek, a termelés élenjárói és Bukarest társadalmi szervezeteinek képviselői előtt. BULGÁRIA. A munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek Bul'gária minden városában és falujában kifejezésre juttatták rendíthe- tetlen elhatározásukat, hogy harcolnak a békéért és hűek maradnak a Szovjetunióhoz. Szófiában több mint 300 ezer dolgozó tüntetett Dimitrov mauzóleuma előtt. Sztálin város hajógyári munkásai új bolgár hajó elkészítésével ünnepelték május 1-ét. Az ország valamennyi városában és faltában az ünnepélyek után népi mulatságokat tartottak. TIRANÁBAN kedden délelőtt 60 ezer ember vett részt a felvonuláson. Az ünnepi beszédet Guss Nusl, az Albán Sznkszervezeti Szövetség elnöke mondotta. PÁRIZS. Az öthatalmi egyezmény megkötését, békepolitikát és emberibb életkörülményeket követelve, teljes egységben sokszázezres tömegben vonult fel Párizs népe május 1-én a Nation-tértől a Bastille-térig. Amikor a francia-szovjet baráti társaság csoportja kiért a térre, a tömeg percekig éljenezte a Szovjetuniót, a béke legfőbb bástyáját. Az idén sorozásra kerülő fiatalemberek csoportjának élén hatalmas transzparenst vittek a következő felírással: „Mi sohasem viselünk háborút a Szovjetunió ellen!” HOLLANDIÁBAN a munkások tízezrei hagyták ott a munkahelyüket és gyárakat, hogy résztve- gyenek a május 1-i ünnepségeken, bár a . munkáltatók — a szociáldemokrata kormány támogatásával — máig sem hajlandók szünnapnak tekinteni a munkásság nagy ünnepét. Hollandiában 80 tömeggyűlés volt május 1-én. A gyűléseken a békét, a Szovjetunióval való barátságot és lefegyverzést követelték. INDONÉZIA fővárosában 250.000 munkás vonult fel május 1-én, követelve, hogy az ország csatlakozzék a béketáborhoz. A felvonulók követelték a Hollandivával kötött kerekasztal-egyezmény felmondását és Indonézia megszabadítását a félgyarmati helyzetből. A tömeg lelkesen éltette a Szovjetuniót. A magyar dolgozók ezévben ünnepelték hetedszer, szabadon a Munka Ünnepét Május 1-én a Hősök-tere ünnepi díszt öltött. Egymás után érkeznek a dísz- emeüvényhez a meghívottak. J, D. Kiszeljev a Szovjetunió, és Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, a Magyar írók Szövetsége I, Kongresszusára Budapestre érkezett külföldi küldöttek. Nagy taps fogadja a tribünhöz érkező Gerő Ernő, Révai József elvtársakat és a Párt Politikai Bizottságának több tagját, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét. Fergeteges éljen üdvözli Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványát, Rákosi Mátyás elvtársat. Pontosan 8 órakor kürtszó jelzi, hogy megérkezett Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter, A díszszemle parancsnoka Bata István altábornagy jelentést tesz néphadseregünk legfőbb parancsnokának. A jelentéstétel után Farkas elvtárs a díszszázadok felé fordul és köszönti őket, majd elfoglalja helyét a dísztribünön és megkezdi beszédét, — A hetedik rzabad május 1-ét dolgozó népünk a béke védelmének és a szocialista termelés újabb győzelmének jegyében ünnepli meg. Újra azoknak lett igazuk, akik töretlenül bíznak a magyar munkásosztály erejében, — A.z idei május 1-én jobban, erőteljesebben, mint bármikor visszhangzik a világ a béke megvédésének jelszavától. A sztálini igazság, hogy a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette — ma már oltha- tatlanul ott él százmilliók tudatában, — Szerte a világon hatalmas erővel folyik az öthatalmi békeegyezmény megkötése érdekében megindított aláírásgyűjtési kampány. A mi hazánkban is nagy lelkesedéssel folyik az aláírásgyűjtés, — Ha a béke megvédése a világ népeinek és dolgozóinak legfőbb kérdése, ez azért van így, mert az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban olyan erők vannak halaimon, amelyek nem a béke megerősítésén, hanem egy újabb pusztító világháború előkészítésén dolgoznak. — Az imperialista háborús uszítok nyíltan mígkezdték a fasiszta Jugoszlávia felfegyverzését, de a fasiszta Tüón nem feg segíteni az amerikai fegyverzet. Nem utolsó sorban azért, mert a jugoszláv nép fiai nem lesznek az imperialisták zsol- losai. — Elvtársak! Bajtársak! A m’ai napon, mint mindannyiszor, ajni" kor a felszabadult magyar nép ünnepel, a hűség és hála érzésével fordulunk nagy felszabadítónk, a Szovjetunió és a mind- annyiunk által forrón szeretett Sztálin elvtárs felé. Ez az érzés minden nappal erősödik bennünk, mert a szabadságunk és lüggetlenségünk kivívása a hős szovjet nép harcainak eredménye, mert felemelkedésünket biztosítja a Szovjetunió szakadatlan baráti segítsége — Ahhoz, hogy hazánk és népünk még eredményesebben ha, ladjon előre a szocializmus útján — mondotta befejezésül Far-< kas elvtárs, — tovább kell erősítenünk a szovjet-magyar barátságot és a népi demokratikus országokkal való szoros baráti kapcsolatot. Farkas elvtárs beszéde után a Városligetből ágyúk díszsortüze köszönti a hetedik szabad május 1-ét. A Himnuszok elhangzása után megmozdul a tér a felsorakozott alakulatok a díszszemle parancsnokának vezényszavára, díszmenetben sorakoznak fel és kezdetét veszi a káprázatos katonai díszfelvonulás. Ezután Budapest dolgozó népe hat menetoszlopban indul meg a Hősök-terén felállított nagyszerű feldíszített dísztribün felé. Egymás után haladnak el az üzemek, gyárak, hivatalok dolgozói, a kerületek lakói. Éljen* zik a Pártot, éljenzik a Szovjetuniót, lelkesen ünneplik Sztálint, köszöntik Rákosi elvtársat. Vasziljevszkij marsall beszéde után elkezdődött az 1951 május elsejei katonai díszszemle. A menetet a katonai akadémiák növendékei nyitották meg, majd egymást követték a határőrök, a tengerészek, a sok dicső csatában győzelmet aratott lovasság, a gépkocsl- zók, az ejtőernyősök, a tüzérek, a ■páncélosok. Közben lezajlott a légi díszszemle is, majd megkezdődött Moszkva dolgozóinak nagyszabású felvonulása. Páratlanul népes, páratlan szépségű és színpompájú volt az Idei május elsejei felvonulás a moszkvai Vörös-téren, A késő délutáni órákig a szovjet főváros munkás- osztályának, értelmiségének, tudományos és kulturális munkásainak, fiatalságának színe-java vonult el a Lenin-mauzoleum előtt. Ez az óriási felvonulás, intő figyelmeztetés volt azok felé, akik merényletet terveznek a béke ellen, a világ elé tárta, hogy a, szovjet nép tudatában van erejének és emlékeztette az egész emberiséget : a szovjet emberek építik és felépítik a kommunizmust. A szovjet nép békét akar, békés munkával van elfoglalva és eltökélten küzd a békéért. ÜNNEPEL A VILÁG PHENJANBAN hétfőn este a dolgozók nemzetközi ünnepe alkalmából ünnepi gyűlés volt. A gyűlésen résztvettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, a politikai pártok, társadalmi szervezetek vezetői, a néphadsereg katonái, tisztjei, tábornokai, a munkások, parasztok, értelmiségiek képviselői, a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői. As ünnepi beszédet Pak-JJen-En A MAGYAR IRODALOM FELADATAI Révai József elvtárs felszólalása a magyar írók kongresszusán — Kétségkívül eredményes volt ez a kongresszus,, jó munkát végzett. Felvetette az irodalmi alkotó munkával kapcsolatos feladatokat, megvitatta ezeket a kérdéseket. szabadon, élesen, de elvi magaslaton. Azt hiszem, hogy ezek a viták előre fogják vinni a magyar irodalom fejlődését. — A kongresszus eredményességét hangsúlyozva, bizonyos hiányosságait is meg keit állapítani. Az első.hiányosság abban állt, hogy a kongresszus yitáit bizonyos provincializmus jellemezte. Hiba lenne elhanyagolni az Irodalmi problémák figyelemmel kisérését azokban a baráti országokban, amelyeknek társadalmi és gazdasági —és tegyük hozzá — irodalmi fejlődése, nagyban és egészében ugyanazon a szinten 4. áll, mint a mienk. A második hiányosság, amely szembetűnt a kongresszusi vitákon az volt, hogy a magyar irodalmi örökség kérdései szinte alig «szerepeltek. Pedig a magyar haladó Irodalom örökségének igazi elsajátítása nélkül komoly harc a kozmopolitiz- mun ellen, igazi harc a sematizmus ellen elképzelhetetlen. A kongresszus vitáinak harmadik hiányossága abban állt, hogy szerepeltek ugyan bőven mesterségbeli kérdések — s ez helyes volt — de ezek a mesterségbeli kérdések, az alkotás műhelyproblémái, nem függtek össze az ország, a nép nagy. kérdéseivel, iietn kapcsolódtak össze eléggé az irodalom nagy építő és nevelő feladataival. Negyedszer hiba és hiányosság volt, hogy a vitában nem tükröződött vissza: a magyar irodalom nem valami légüres térben fejlődik, hanem Itt Magyarországon, azon a Magyarországon, ahol az emberek egy adott nemzetközi helyzetben, az imperialista háborús fenyegetések közepette a szocializmust épú tik. A BÉKE VÉDELMÉNEK ESZMÉJE nem itatta át kellően a kongresz- szus vitáit. Pedig a békeharc nem csupán a békepublicisztika kérdése, nem a témakérdés a versben és egyáltalán nem műfaji kérdés. Nem külön műfajt akarunk teremteni, amikor a békéért való harcra szólítjuk fel a magyar Irodalmat. Bűnei; a harcnak egész irodalmunkat át kell hatnia, mint ahogy áthatja egész népünk építő munkáját. Minél inkább hozzájárul az irodalom népünk öntudatának átformálásával és erősítésével a haza erősítéséhez, annál inkább a béke Irodalma lesz. Kritika volt a kongresszuson, úe kevés volt az önkritika. Az önkritika nem erős oldala Íróinknak — és ez komoly baj. Ha az ország életében egyre inkább döntő mozgatóerővé válik az önkritika, akkor ez nem lehet és ne legyen másképp irodalmi életünkben sem. Hiányosság .volt még a kongreggszus vitáiban, hogy a fiatalság, a magyar Irodalmi élet utánpótlása alig jutott szóhoz. A kongresszus főkérdése ■ AZ IRODALMI SEMATIZMUS ELLENI HARC volt. Helyes, hogy ez volt a főkérdés. Ez megfelelt annak a kultúrpolitikának, amelyről Pártunk II. Kongresszusa szólt. — Amikor a politikában és a gazdaságban legyőztük népünk nyílt ellenségeit, egyre Inkább előtérbe nyomult dolgozóink helytállásra, bátorságra való nevelése és észrevettük, hogy ebbeu a munkában tülkeveset segít az új irodalom. Rájöttünk: Magában az irodalomban van a hiba. Az irodalom egyik módszere népünk nevelésének. De ha az irodalom nem tud élni a maga sajátos nevelési módszereivel, akkor nem tölti be hivatását. „Azt tapasztaltuk, hogy népünk túlkevéssé tudja megkülönböztetni az Irodalom által történő nevelést, a nevelés többi formáitól”. Az, hogy az irodalom sematikus, azt jelenti, hogy nem élt, vagy nem élt eléggé a saját emberforinálő és világalkotó Irodalmi eszközeivel. Vájjon miért rossz a sematikus irodaloin, amelyben a hős is, barát is, az ellenség is papirmaséíigura? Azért rossz az ilyen irodalom, mert ez az irodalom nem nevel, vagy ha nevélni próbál, akkor úgy nevel — É égy in elvtárs szavait idézem — mint egy. kiérdemesült pedagógus, mint egy vén-kisasszony — ne- velőnö. Az irodalomnak az a feladata, hogy tükröt tartson az ember elé és azt mondja neki: — „Nézd meg magad, Ismerd meg embertársaidat, ismerd meg viszonyodat, a társadalmat — ismerd fel saját jellemed lehetőségeit — a rosszakat és a jókat is — és tanuld meg követni jobbik feledet, cselekedj és riadj vissza azoktól a visszafelé rángató mozzanatoktól, amelyeknek a megmutatása szintén feladata az írónak: ne engedj éned csábításainak.” A sematizmus elleni harc __ harc az olyan Irodalom ellen, amelyben olyan figurák szerepelnek, akikben az ember nem ismer saját magára, saját jobbik énjére, vagy az ezt fenyegető veszélyekre Az író kötelessége általánosítani az élet, a világ, a valóság jelenségeit: feladata elválasztani a lényegest a lényegtelentől, egyszóval kötelessége TÍPUSOKAT ALKOTNI, ha nevelni akar. — Vájjon tudott-e már a ml irodalmunk ilyen típusokat alkotni? — Nem. Egyik-másik kivételtől eltekintve még nem tudott. Fő baja Irodalmunknak — a jó könyveknek is, a kevésbbé jóknak is — az, hogy gyorsan elfelejtjük őket. A típusok nem vésődnek be agyunkba. (Révai elvtárs beszédének befejező részéi holnapi számunkban hOsOljjik.l
