Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

MEG KELL BECSÜLNI PERCEKET A dohányfermentálói építkezés legjobb ácsa Tizenöt új varrógép a bürokrácia útvesztőjében Az Ünnepi gyűlés vasárnap volt. 1 A nyíregyházi dohányfermentáló i építői majdnem valamennyien itt 1 voltak. A Sajószentpéteri Magas- i építési Vállalat dolgozói közül a i legjobbak kapták meg a. „munka-, t hely legjobb dolgozója” címet. Az e ácsok között Stingel József ifjú- 1 munkás lett az első. Boldog érzés! i — hiszen sokan vannak itt ácsok és ő, a legfiatalabb lett az első. ! Alig múlt el 18 éves. Három hete I választották meg a fiatalok DISz- 1 titkárnak és most oklevelet is ka- ‘ pott. I Régen dehogy mert volna ilyes- i ■mire gondolni Jóska. Díszes okle- I vél, pénzjutalom, társai megbecsü- • lése.... i nehéz élete volt — komoly, meg- í gondolt lett erre a korra. Édesapja 1 korán meghalt. Jóska négy évvel ! ezelőtt került a Vállalathoz. Itt i ismerkedett, itt barátkozott a mun- ■ kával. Igen rövid idő alatt meg- < szerették egymást. A munka meg : ő. Ezt ismerte fel Kórik elvtárs is i benne. (Ö volt akkor a. párttitkár 1 s egyben ács-sztahánovista.) Lift­kezelő lett, majd Kórik elvtárs ta­nácsára beiratkozott átképződnek. Kitüntetéssel tette le vizsgáit, szor­galmasan tanult, dolgozott tovább is. Sok mindent megtanult Kórik elvtárstól — apró munkafogásokat, ami mégis olyan sokat jelentett, hogy most a legjobb ács lehetett munkahelyén. Elsőnek azt tanulta meg, hogy becsülje a percet, azokat a perce­ket, amik olyan hamar elszalad­nak, ha gondatlanul bánnak vele. Reggel hét órakor, amikor a mun­ka megkezdődött, mindig a helyén volt, Sokat jelentett ez — egy em­bernél napi 3—4—5 százalék telje­sítményemelkedést, az egész épít­kezésnél pedig már nagyon sok munkaórát. Először ki sem tudta volna számolni, de most, hogy bri­gádvezető, már megtanulta: soha nem elég csak egy emberen keresz­tül nézni a percek múlását. Hiszen a brigádban is négyen dolgoznak és minden öt perc itt már húszat szá­mit! A brigád valamennyi tagja — Gerliczki András, Kagy István és Bencsik János — pontosan jár be a munkára. Tanult mást is Kórik elvtárstól — a brigádértekezletet. Rendszeresen, naponta megtartják ezt munkaidő után, amikor meg­beszélik a. másnapi munkát és sok­szor egész hétre előre tervezhetnek. Van, aki ezt nem, csinálja — mint a Huczman-brigád tagjai — ők mindig lemaradnak, közben na­gyon sokszor meg kell állniuk, mert nem tudják, hogy most mit tegye­nek. De lemaradtak másban is. Stingel József brigádja, amikor a beton-villanyoszlopokat készít ette észszerüsített munkáján. Már az első forma kivágásánál zsinórt használtak, így gyorsabban elké­szültek, Utána már a zsinórozdsra sem volt szükség. Az. első pontos méret után rajzolták a többit és aznap tíz oszlop ácsmunkájával készültek el. A többi brigád csak négyet csinál azért, mert ragasz­kodott a megszokott régi munká­hoz. — így lett a brigád a legjobb ácsbrigád és teljesítményük' még soha nem, volt alacsonyabb 120 szá­zaléknál. A sényői pártszervezet munkatervéuek eredményei és Ilibe! A sényői pártszervezet március havi taggyűlése elé háromhónapos munkatervet terjesztett Kovák elv­társ, a pártszervezet titkára. Nagy dolog volt ez, hiszen az eddigi tag­gyűléseken még a közeli napok mun­kájára is, csak elvétve hoztak egy- egy határozatot. Először történt, hogy ilyen hosszú időre előre be­szélték meg a párttagsággal a mun­kát. A Pártkongresszus beszámolói, határozatai segítették a munkaterv kidolgozását. De azt is megértették Kovák elvtársik, hogy nein elég ezeket a határozatokat egyszerűen lemásolni. Akkor lesz jcr’a munka- tervük. ha az egész országra szó­ló Kongresszusi határozatok és be­számolók alapján, felmérik és meg­jelölik a sényői pártszervezet leg­fontosabb feladatait. A taggyűlés llyemnódon sokkal erősebben moz­gósította a tagságot a hibák feltá­rására és közösen elhatározott fel­adatok elvégzésére. Sorra vették a pártépítés, a szervezés, oktatás, az­tán a termelés, a tszcs-fejleSztés, a békebarc kérdéseit és a munkaterv mínden egyes pontjának végrehajtá­sáért egy-egy vezetőségi tagot tet­tek felelőssé. Multheti taggyűlésükön a titkári beszámoló során, elsőízben ellen­őrizték a munkaterv egyes pontjai­nak végrehajtását. „A havi taggyű­lést kellő alapossággal készítjük elő” — hangzik a munkaterv egyik pontja. A márciusi taggyűlésen 62- ten vettek részt, csaknem a teljes tagság, most viszont csak 47-en. Jogosan bírálták a vezetőséget. „Ha a gyűlés előtt pár perccel tud­juk meg, hogy az hol és mikor kez­dődik, bizony nehéz mozgósítani a tagságot” — mondotta a felszóla­lók között Szálkái elvtárs. Javasolta, hogy javítsák tovább a bizalmik munkáját és a bélyegek eladása mellett (csak ez szerepel a munkatervben) rendszeresen láto­gassák a csoportjuk tagjait. Megjavult a pártszervezet tag- és tagjelöltfelvételi munkája, min­den vezetőségi tag és a tagok egy- része, állandó feladatának tekinti a legjobb pártonkívüliek nevelését a Párt számára. Az utóbbi öt hó­nap alatt, 15 tagjelölttel — na­gyobbrészt kőzépparasztokkal — szaporodott a pártszervezet többsé­gét kitevő, dolgozó parasztok szá­ma, A legutolsó taggyűlésen három tagjelöltet vettek . fel, a 9 holdas Décs! Andrást, az ugyancsak 9 holdas Nagyíeő Istvánt és Takács Gusztáv kisparasztot. akik saját földjükön végzett jó munkájuk mellett, felvilágosító munkával is segítették múlt esztendő óta a párt- szervezet, a falu jó munkáját. Raj­tuk kívül 7 tagjelölt kérte ez al­kalommal taggá való minősítését, akik a kötelező tagjelöltségi idő alatt jó munkát végeztek. A munkaterv konkrét, feladatokat jól kijelölő pontjai mellett, általá­nosságokat is tartalmazott, Az okta­tási munka megjavítását is célul tűzi ki, de nem mutatja meg, ho­gyan akarják bevonni a tagokat, megakadályozni a lemorzsolódást. Helyes lett volna, ha tervbeveszik az oktatási bizottság felélesztését, a hallgatókkal való egyéni beszélge­tést. A politikai iskolán két hete mindössze 16-an vettek részt a helyi pártszervezet és-a tszcs tagjai kö­zül. E héten pedig nem tartottak szemináriumot. Csak tervszerű, szí­vós munkával lehet a hallgatók megjelenését biztosítani. A békealáírásgyüjtés heteiben jól mozgósítottak a népnevelők a ta­vaszi munkára. Április 26-án min­den tavaszi mag a földbe került a községben, a tszcs krumpliját már a jövő héten kapálják. Jó példát mutatnak a kommunisták a, növény­ápolási munkában is, a község ha­tárában már a mák és répa sarabo- lással is végeztek. Persze ezt helyes lett volna to­vábbra is biztosítani a legutóbbi taggyűlésen, de itt történt egy hiá­nyosság. A vezetőség nem terjesz­tett új, részletesebb határozati ja­vaslatokat a taggyűlés elé. megelé­gedtek a régi, sokban hiányos hosz- szűlejáratú munkatervvel. Nem hoz­tak határozatokat a begyűjtési ren­delettel kapcsolatban sem, bár so­kat beszéltek róla és hozzászólások­ban hangsúlyozták, hogy az ellen­ség, már most igyekszik félrema­gyarázni a rendelet egyes pontjait. Minden népnevelőnek, . párttagnak alaposan meg kell ismernie a ren­deletet, ez a legelső feladat, hogy a Molnár Mlklós-féle kulákok ha­zugságait visza tudják verni már kezdetben. A pártszervezet háromhónapos munkaterve sokat segített abban, hogy a tagságot az eddiginél jobban mozgósitsák a feladatok végrehajtá­sára, ellenőrizni tudják saját ma­gukat. A munkaterv azonban csak akkor lesz továbbra is mozgósító erejű, ha azt kiegészítik az új előttük álló feladatokkal. ÖT KILOMÉTER HOSSZÚ VAGONSOR- TELE KUKORICÁVAL Most, hogy a vetés végére érkeztek szövetkezeteink, kjén örvendetes eredményt mutat s munka mérlege; több, mint százharminc olyan termelő- szövetkezet, illetve termelő- csoport van megyénkben, ahol a szovjet szovhózok és kolho­zok dolgozóinak tapasztalatai, a szovjet mezőgazdaságtudo­mány útmutatásai nyomán ve­tettek kukoricát. Több, mint százharminc szövetkezetünk­ben egyesült az idei eszten­dőben legkézzeÜogkatóbban a mezőgazdasági technika, .tudo­mány és a szövetkezeti mun­ka, Négyzetesen, jól előkészí­tett talajba vetették a kuko­rica vetőmagját, új trágyázás! módszereket alkalmaztak, s új móddal végzik a növény- ápolás munkáit, A céh elérni a holdanként! negyven mázsás termésátlagot, túlszárnyalni a kukoricaföldek eddigi 10—12 mázsás holdankéntí átlaghoza­mát, Sokhelyütt máris mutatko­zik az új módszerek alkalma­zásának eredménye, S az új úton járók számolgatnak, Nem elérhetetlen, álomszerű, ha­nem eleven tény az, amit a számok tükröznek. Nézzük csak: ha az eddigi átlagot 12 mázsának vesszük, a leendőt pedig negyven mázsának, hol­danként 28 mázsa terméstöbb­let mutatkozhat. Ha 130 szö­vetkezetünk kukorícafőldjét átlagosan hűszholdas terület­ként számoljuk, akkor is 5200 holdon várhatunk negyven mázsás átlagot. Azt jelenti ez, hogy az őszi betakarításkor éppen 728 vagon kukoricával takaríthatunk be többet, mint az elmúlt esztendőben! Több mint öt kilométer hosszú vagonsor ez — tele kukori­cával! S mennyi zsirozónak- való növekedik ebből a ku­koricából, mennyi zsírozóval kerül több az ország asztalára! A szövetkezeti parasztok jó munkája eddig, s az elkö­vetkezendőkben, a gépállomá­sok jó segítsége —- ez a bizto­síték arra, hogy valóság le­gyen a terv. Mi sem példázza fényesebben, mint a falun folyó hatalmas munka eme kis mozaikja is; — hogy a Szovjetunió, a nagy Sztálin fiai mindig velünk vannak. Itt vannak mellettünk nagv építő _____I-TU £í ÍH .... UiUMhetn auiOi/aiauci) Itt, \au nak mellettünk, amikor az új útra tért parasztságunk harcbaíogott a föld termésho­zamának megnöveléséért. Se­gítségük, támogatásuk hatalmas, tapasztalataik mindegyike drága kincs, Fegyverük a mi fegyverünk^ szerszámuk a mi szerszámunk, Táborunk a há­ború erőivel szemben; hatal­mas, megingathatatlan szikla- bástya! Amikor sok-sok évszázaddal ez­előtt az ókorban Daialos mester, Minos krétai király megbízásából felépítette a Labirinthos néven is­mert nagy művét, nem. igen. gon-, dolta, hogy ,ennyi évvel utána lesznek emberek, akik annyira vi­szik, hogy nem is kőből és téglából, hanem el nem Intézett aktából, író- asztalflókokból és begyepesedett koponyákból nagyobb útvesztőt „alkotnak” nála. Az alábbiakban megismerjük, hogyan is készül egy ilyen „labirinthos”. Megsúgjuk új nevét is: bürokrácia. A Nyíregyházi Konfekció Válla­lat Kallnln-utcai dogozól a nép ál­lamától 15 új varrógépet kaptak. Amikor a' gépek megérkeztek, azon­nal a Megyei Tanácshoz fordultak, hegy helyiségről is gondoskodja­nak. Az új gépeket minél előbb be akarták állítani a termelésbe. A Megyei Tanácstól a Városi Tanács ipari osztályára küldték a kérel­mezőket, innét viszont fel az igaz­gatási osztályra. Az igazgatási osz­tályon Csernyánszki osztályvezető „kézbe vette az ügyet”. A Pártoktatás Háza liírei Vasárnap délelőtt tíz órakor az „1951—52. évi begyűjtési ren­delet főbb kérdései“ címmel Gosztonví Ignác elvtárs előadá­sát hallgatják meg a megyei és járási tanácsok, tömegszerveze­tek vezető funkcionáriusai és a mezőgazdaság területén dolgozó káderek. Május kilencedikén, szerdán délután hat órakor „A német dolgozók harca a békéért“ cím­mel Kovács László százados elv­társ tart előadást, s ugyanakkor konzultációt a káderképző tan­folyamok hallgatói, propagan­disták és népncvelőfelelősök szá­mára, A témával kapcsolatban felmerült kérdéseket máris jut­tassák el az elvtársak a PH. ve­zetőséghez, hogy a konzultáción azok megvitatásra kerülhesse­nek. __Tudom, mennyire fontos a gé­pesítés és a gépek kihasználása, hamar elintézzük — mondotta. A dolgozók megnyugodtak, hiszen biz­tató választ kaptak. Eltelt, két hét. Érdeklődtek. Ekkor tudták meg, hogy az „ügy” nem is az Igazga­tási osztály „hatáskörébe” tarto­zik, hanem az Ingatlanforgalmi Vállalathoz. L'jra ' eltelt egy hét, mire Csernyánszki osztályvezető az „ügydarabot” eljuttatta végleges állomáshelyére. Itt „egyetértettek” a kéréssel és a hosszú és gyors úton elfáradt aktát még egy hétre asztalfiókba zárták — pihenni, üjabb érdeklődésre az Ingatlanfor­galmi Vállalat információ adásá­val megbízott gépírónője azt a vál­lasat adta; — Elvtársak, ne legyenek türel­metlenek, mostmár utána nézünk. — A Konfekció Vállalat dolgozói keservesen tanulták meg mit je­lent a bürokrácia. Világos előttük az is, hogy akik ezt az átkos örök­séget tovább éltetik, azok 5 éves tervünk továbbépítésének, a szo­cializmus megvalósításának, és bé­kénk megvédésének gátlói. A büro­kráciát a lelkiirmeretlenség, a munkához való rossz viszony szülte. Akik tovább éltetik, azok a munkához való rossz viszonynak a, megtartói. Semmibe veszik. Pár­tunk és kormányunk határozatait és törvényeit a gépesítésről és a meglévő gépek gazdaságos kihasz­nálásáról. Nem lelkesíti, őket a munkásosztály mozgalma, amely a gépek kihasználására indult, nem lelkesednek az elért sikereken, a dolgozó nép jövőt és békét teremtő munkáján. A néphez, a munkához való közömbösségből származik- az akták elíektetése, az aktákkal val<? „labdázás”. Daialos müvét megcsodálta kora és megcsodálja az utókor. Megcso­dálja, mert az akkori technika ki­magasló alkotását jelentette. Az új útvesztő létesítőit trónban gyű­löli és megveti népünk, mert . éppen az új technika alkalmazását, a ha­ladást gátolja. (Sz. Gy.). VILLÁM Takai*éko§§ági felelősök! A nyírvasvárí földmüvesszövetkezet terményfelvá- sárlója áprilisban 3400 forint értékű takarékbeiyeget adott el! Szívügyének tekinti a takarékossági mozgal­mat! A kíslétaí gépállomáson azonban Bácskái Sándor egyenesen megtagadta a takarékbélyegek átvételét! A nyírtéti és sényői iskolák igazgatói azt mondták: „Nem érünk rá ezzel foglalkozni“, Súlyos hiba, ha egyesek így viszonyulnak a takaré­kossági mozgalomhoz! SPORT Hatalmas érdeklődés kíséri végig a Prágából indult kerékpáros Béke­versenyt, amely Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül Varsó­ban ér célba. A versenyen 12 nem­zet 72 versenyzője vesz részt. Az eddig lefutott három nap összesí­tett eredménye: 1. Olsen (dán), 2. Hadasik (lengyel), 3. Kis-Dala (magyar), 4, Sere (magyar). A csapatversenyben 1. Csehszlovákia, 2. Magyarország, 3. Bulgária, 4. Német Demokratikus Köztársaság. * JATÉKVEZETÖKÜLDÉS az 1951. május' G-i városi és a nyíregyházi Járási bajnoki mérlcő- zésekre Ibrány—Nagyhalász II.: Nemes (Molnár M.), Tímár—Ujíehértó: Balia J, Rakamaz—Vencsellő: Já­szai (Ambrus), Tiszabercel—Gáva: Lábossá (ifj. Sinka), Gyulatanya —Pályafenntartás: Németh M., SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Politikai nanílan Felelfia Ezerlsesitö: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőeéz: Nvfrezyháza. Dózsa. Gvörgy-u 5. Tel-: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: .Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30—00. Nyíregyházi nyomda, Nyíregyháza. Dózsa György-út 5. Oros—Sajószentpéter: Mayer, Szál­loda—Nyírpazony ; Baranyai, Kiosz —Kinizsi: Kiss J., Petőfi—Építők III.: Gazdag, Testi! V,—Tisza­löki B.: Goldstein D. (Komjáthy), Dózsapuszta—Nyírcserkesz: Tóth P., Kisker.—Rakamaz II.: Tóth J., Munkaerő T.—Miskolci MTH: Bé­kési (Németh). Áramszünet lesz vasárnap Nyíregyháza déli városrészein, Vasárnap reggel- öt órától dél­után két óráig kazántísztítást végeznek a víllanytelepen. Ezért ezídőben szünetelni fog az áram­szolgáltatás a Zsdánov-utca és a Bocskai-utca vonalától délre eső városrészeken. Szegedi Béla 30 holdas bara­bási kulák 175 liter tejet vont el a dolgozóktól és borbeadási kö­telezettségét sem teljesítette. Ezért a vásárosnaményi járás- bíróság másíélévi börtönre és 5000 Ft. pénzbüntetésre ítélte. 4z orosi „Béke“ termelőcso­portnál a „Szabadság“ brigád burgonyavetésnél 200 százalékot, a konyhakerti munkacsapat pa­lánta píkérozásnál 250 százalé­kot, a gyümölcsfagondozási bri­gád pedig a permetezésnél 270 százalékot ért el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom