Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-30 / 123. szám

1951 MÁJUS SO, SZERI ’A FOLYTASSUK A HARCOT A FOKOZOTT TAKARÉKOSSÁGÉRT A BÉKÉÉRT ÉS A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉÉRT ik A minisztertanács takarékosság­ról szóló határozata az elmúlt év utolsó napjaiban jelent meg. Meg­állapítja, hogy az ötéves terv első esztendejében népgazdaságunk fej­lődése hatalmas lépésekkel haladt előre. Gyáriparunk termelése az el­ső év harmadik negyedében 36 szá­zalékkal haladta meg az 1949 év hasonló időszakát. A beruházások összege, az előző évinek kétszeresé­re emelkedett. A munka termelé­kenysége egy év alatt 19.4 száza­lékkal nőtt. E sikerek fokozásának, népgazda­ságunk további gyorsütemft fejlesz­tésének akadályozójává válik azon­ban a takarékosság hiánya. Az anyaggal, gépekkel, munkaerővel va­ló takarékosság fokozása újabb ha­talmas tartalékok mozgósítását te­szi lehetővé népgazdaságunk gyor­sabb fejlesztésére. A feladat gyors és jő végrehajtásához feltétlenül szükséges, hogy a minisztertanács határozatát a legpontosabban vég­rehajtsuk. Iía államigazgatási, gazdasági, vagy más területen szétnézünk, igen sok esetben tapasztalhatjuk an­nak ellenére, hogy a miniszterta­nács határozata erre felhívta a fi­gyelmet — hogy a villannyal, való­ságos pazarlás folyik. Sok esetben nem oltják el még most sem az üres szobákban a villanyt és elő­fordul az is, hogy ha egy vállalat­nál két-három dolgozó túlórázik, akkor két-három szobában égetik a villanyt, holott a munkát egy szobában is elvégezhetnék. Más területen is találunk bűnös könnyelműséget, ami fokozottab fe­lelősségre int bennünket. A sza- mosbecsi út építésénél a Útfenntar­tó Vállalat a járdát úgy építette, hogy a kavicsot és cementet nem megfelelő arányban keverte és így a járda anyaga nem bírta a fagyot. Igen sok anyagot elpazaroltak. A íelelősségrevonás ebben az esetben nem mqradt el és a vállalatot kö­telezték a költségek viselésére. Meg kell említenünk a Mátészal­kai Magasépítési Vállalat által el­követett súlyos hibát is. Az épülő baktalórántházl tüzoltószertár tete­je a rossz felépítés következtében lecsúszott s a Magasépítési Válla­lat költségén újra kellett építeni. A takarékosság megsértése az is, mikor egyes vállalatok nem tartják be a szállítási határidőket. Igen sok esetben tárgyalta döntő bizott­ságunk az ilyen ügyeket és kötbér­rel büntetjük azokat, akik saját hi­bájukból késtek a szállítással. Elő­fordul engeűélynélküll beruházás Is. Az állami fegyelem megsértése pedig az ellenségnek használ! Komoly hiányosság tapasztalható egész megyénkben a parkettázás területén, építési vállalataink a parkettet nedves homokra rakják le, ami aztán megduzzad, felpúpo- sodik, sok esetben még a falat is szétfeszíti. Ném kell mondanunk, hogy ez milyen óriási kárt okoz. Előfordult ez a simapusztai tanács­ház és a kislétai gépállomás építé­sénél. A NYÍREGYHÁZI KENYÉRGYÁRBAN Repka Jánosnak a megengedettnél 200 forinttal többet fizettek ki. Ugyanennél a vállalatnál a válla­latvezető szabálytalanul „étkezési és tisztálkodási idő megtérítésére" havonta rendszeresen felvesz egy bizonyos összeget. Az ilyen és eh­hez hasonló esetek százai bizonyít­ják, hogy megyénkben korántsem tettünk meg mindent a takarékos­ság helyes és maradéktalan végre­hajtásáért. Az elmúlt napokban Is az történt, hogy a Nyíregyházi Ma­gasépítési Vállalat munkahelyén B. Oláh András és Cs. Tóth István kőművesek a megengedettnél jóval vastagabb maltert használtak az építkezésnél — ugyanezeknél for­dult az is elő, hogy engedély nél­kül, hosszab időre elhagyták mun­kahelyüket. Ezek a hibák arra intenek ben­nünket, hogy sokkal nagyobb gon­dot fordítsunk a takarékossági rendelet végrehajtásának ellenőrzé- zére. A sok hiba mellett nem szabad elfeledkeznünk AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL sem. A láng-brigád tagjai egyik távvezeték építésénél 200 munka­órát takarítottak meg a munka jobb megszervezésével. A kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozói első ne­gyedévi tervüket 18 nappal határ­idő előtt teljesítették és hónapról- hónapra, rendszeresen csökkentik a selejtet is. A nyíregyházi kisvasúi­nál pedig a tehervonatok átlagse­bességét átlag 16 és fél kilométer­rel növelték óránkint. Az újítások és észszerűsítési javaslatok Is mind komoly segítséget jelentenek nép­A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti május 28-án: A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkén­gazdaságunk erősítésében. A Nyír­egyházi Magasépítési Vállalat dol­gozói 22 újítási javaslatot nyújtot­tak be az elmúlt évben, amivel T9.800 forint megtakarítást értek jel. Igen sok munkatelepünkön az ácsok már felhasználják a 30—50 centiméteres hulladékdeszkákat is, zsaluzás! munkálataiknál. Sorolhat­nánk igen hosszan a jó eredménye­ket is, amik mind azt bizonyít­ják, hogy dolgozóinknak megválto­zott viszonyuk a munkához és szív­vel, lélekkel kiveszik részüket ter­vünk mielőbbi megvalósításából. Azonban IGEN SOK ÉS FONTOS FELADAT vár még továbbra is reánk a taka­rékossági határozat eredményes végrehajtásáért folytatott harcban. Nem szabad megtűrnünk semmiféle lazaságot ezen a téren. Vállalatve­zetőinknek legyen elsőrendű felada­tuk, hogy biztosítsák a takarékos­ság alapfeltételéit. A legszigorúb­ban felelősségre kell vonni azokat, akik megsértik a takarékosság el­vét, bűnös könnyelműséggel pazarol­ják az anyagot, népünk vagyonát. Dolgozóink törekedjenek arra, hogy minél rövidebb idő alatt old­ják meg feladataikat, gondolkozza­nak munkájukon, észszerűsítési, újítási javaslataikkal segítsék elő a szebb élet, gyorsabb felépítését. Ne ismerjünk kíméletet azokkal szemben, akik ezen a téren a leg­kisebb lazaságot is megtűrik. A pa­zarlások mögött keressük meg az ellenség kezét. A dolgozók széleskörű kezdemé­nyezése, a vezetők ébersége és pél­damutatása, de főleg kommunis­táink élenjárása ezen a területen is, meghozza a kívánt eredményt. A takarékossági rnurfka nem kam­pány és ezért a határozat végre­hajtásáért folytassuk tovább a harcot. Nem lehet ez átmeneti ered­mény, vagy a harc sem rövid lejá­ratú, hiszen a szocialista haza épí­tése komoly, szívós munkát köve­tel tőlünk a további időkben is. Kocsis László, Megyei Tanács. ’tesekkel, valamennyi fronton visz- szaverték az ellenség- kemény el­lentámadásait és megerősítették a már korábban elfoglalt állásokat. Május 20-án három ellenséges re­pülőgépet lőttek le. A koreai néphadsereg1 hadijelentése Jíűs'pal ‘Jé-ZM-I SZTAHÁNOVISTA ÉLETE Korpái József, a Nyírbogdányi Ásványolaj ipari Vállalat dolgozója megyénk legfiatalabb sztahánovis- táinak egyike. Egész élete jellemző példája annak, hogyan is éltünk a múltban és hogyan élünk ma. Cse­lédházban született. Kilenc gyer­mek közül a harmadik. El lehet gondolni, milyen nehezen kereste apja a kenyeret. A sok embertelen munka 1940-ben megölte apját. Ki keressen kenyeret? A gyerekek. Jóska alig volt 11 éves, amikor ke­zébe vette az apja kezéből kiesett szerszámot. Napi 14—15 órát dol­gozott. Korán komoly emberré „ne­velték” az úri mezők, a magtárak és a kénytelen napok. Nehéz volt az élete. Ahhoz még gyermek volt, hogy fel tudta volna fogni, kiktől' is jöhet segítség. Akkor ébredt csak a boldog va­lóra, amikor a távolban megdördül­tek az ágyúk és a gazember földbir­tokos kocsiba fogatta a legjobb lo­vakat : menekült. Eljött a hajnal, a szabadság és 1945 bombavert me- zejű, megszaggatott fájú, de tiszta virágú és reményű tavasza. Az úri birtok egyik dűlőjében leverték a mesgyekarőt és a kis táblára rá­írták özvegy Korpái Józsefné, 5 hold. Nem kellett most már a más földjét fúrni. Saját földjükön kezdték meg az új élet alapvetését. Jóska szíve azonban másfelé vá­gyott. Még ebben az esztendőben munkás lett a nyírbogdányi gyár­ban. Ekkor volt 15 éves. Altiszt lett. A gépek zúgásából, a hívó szót értette. Gép méllé, vagy a gépek mellett dolgozók munkáját megkönnyítő laboratóriumba vá­gyott. Vágya teljesült: 1948-ban el­végezte a vegyipari szaktanfolya­mot és a laboratóriumban alkal­mazták. A következő évben elvé­gezte a továbbképző tanfolyamot is. Megtanulta az önálló munkát. Lelkesen dolgozott. Tavaly Pártunk tagjeiöltjei sorába felvette. Újabb öröm, még nagyobb lelkesedés és több, jobb munka. Ettől kezdve majdnem minden este könyv mellett köszönthette Kor,’ni elvtársat. A szakmai és politikai tudás erődjének bevételé­ért harcolt. Mint jó harcos, tudta: kötelességei vannak munkatársai­val szemben is. Tanította, képezte őket, átadta tapasztalatait. Még nagyobb volt az öröme és tízszere­sére sokszorozódott a munkaszere­tete, amikor párttaggá lett. Még többet tanult, munkájában alapos jártasságra tett szert. F árt kongresszusunk tiszteletére az eddig tanultak felhasználásúval 140 százalékos eredményt ért el. Megszüntette a műszertöréseket és egyszerre több munkafolyamatot végzett el. Nem egy vagy két kém- lőcsővel, hanem sokkal többel dol­gozott egyszerre. Munkatársainak ezt a munkamódszerét is átadta, segítette őket, a gyengébbeket ma­gához vette és úgy tanította. Április 28-án harmadszor ismer­ték el jó munkáját: sztahánovista oklevelet kapott. A felfelé vezető út azonban még nem ért véget. Most jutott el csak élete egy csú­csára, melyről nemcsak vissza a múltba nézhet, hanem előre és fel­felé a jövőbe, ahol már bontakozik a boldog élet, a munka, a jólét, és a béke korszaka. Hogy a Párt ál­tal emelt magasságról meglátott jö­vőt elérje, még jobban fokozza a termelést. Még odaadóbban küzd a százalékokért, az önköltség csök­kentéséért, a takarékosságért. Ter­melése 150 és ISO százalék között van. Többször van a száznyolcvan közelében, mint lejjebb. Most irat­kozott be szakérettségi tanfolyam­ra. Az ott szerzett tudással a 180 százalékot Is jóval túl akarja szárnyalni. Ilyen Korpái József elvtárs élete. Hogy milyen lesz ezután, (ízt is tudjuk, hiszen magunk vagyunk az élet formálói. (—Gy—.) Rákosi elvtárs áj kösiyie ( «Rákosi elvtárs legújabb mű ve békéért vívott har­cunk, építőmunkánk 1949 má­jusától napjainkig teriedő sza­kaszát foglalja egységbe. E,zt a két esztendőt szocializmust építő munkánk hatalmas ütemét és a nemzetközi politika fordulatait tekintve a fejlődés egész kor­szakának vehetjük. Az elmúlt két év nagyhord­erejű eseményeinek, fejlődé­sünknek irányítója és szervező­je, dolgozó népünk bölcs veze­tője, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, Rákosi elv­társ, Békéért vívott harcunk­nak, szocializmust, építő tevé­kenységünknek nincs egyet'en olyan eseménye sem, amely ne Rákosi elvtárs kezdeményezésé­ből indult volna ki, amely Rákosi elvtárs előrelátásának, szerető gondoskodásának jegyét ne viselné magán, „Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz törté­nelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta ol­dani a rá háruló feladato­kat, annak döntő tényezője, hogy a legieíeiőssbb mun­kát végző vezetői alkalmaz­ni tudták a marxi-lenini ta­nításokat abban a formájá­ban, ahogy a bölcs Sztálin e tanokat továbHeíj esztette, elmélyítette és külön a má­sodik világháború utáni vi­szonyokra kidolgozta.“ Ezt írta Rákosi elvtárs a Tár­sadalmi Szemle ötéves évfordu­lója alkalmából fejlődésünk első, felszabadulás utáni szakaszáról szólva. Ez a tétel fokozottan ér­vényes fejlődésünk legutóbbi két évére. két esztendő alatt Pár­tunk ereje hatalmasan megnőtt, káderei megedződtek. Rákosi elvtárs ráirányította a -figyelmet az elméleti színvonal emelésére, a nemzetközi kérdé­sekkel, a nemzetközi munkás- mozgalommal való alaposabb foglalkozásra, megmutatta az utat Pártunk szervezeti hiá­nyosságainak kiküszöböléséhez. Pártunk megerősítése terén döntő fontosságú volt Pártunk megtisztítása a belső ellenség­től: a Rajk-banda felszámolása. A Rajk-banda leleplezésével nagy szolgálatot tettünk testvér­pártjainknak. A Rajk-tigy tanul­ságait és a legfőbb tanulságot: hogy fokozni kell az éberséget, levonta az egész nemzetközi munkásmozgalom. Pártunk erejének növekedése megszilárdította a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségét, proletárdiktatúránk alapját. Ä Pártunk vezette dol­gozó magyar nép harcos egysége megmutatkozott az 1949-es Nép­front-választásokon, a tanácsvá­lasztásokon, a Tervkölcsön és a Békekölcsön jegyzésekor cs a sokmillió aláírásban, mellyel né­pünk már másodízben telezi k' álláspontját a béke megvédése ügyében. ötéves tervünkkel a szocia­lizmust építjük hazánkban. A célt Rákosi elvtárs jelölte meg: hazánkat fejletlen iparral ren­delkező mezőgazdasági ország­ból fejlett, a modern technika vívmányaival felszerelt mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá kell változtatnunk. Az egész dolgozó nép hatalmas lelkesedéssel követi vezetőiét, Rákosi elvtársat. Az ötéves terv első, évének eredményei, az egyre szélesedő munkaverseny, a Sztahánov és újító mozgalom fellendülése, felszabadulásunk évfordulója, a május 1. tiszte­letére szervezett munkaversenv és felemelt ötéves tervünk nagy sikerei azt mutatják, hogy dol­gozó népünk munkához való viszonya terén az elmúlt eszten­dőkben döntő fordulat követkor zett be, hogy nálunk a munka ma már becsület és dicsőség dolga. d^-jociahsta építőmunkánk egyik legfontosabb felada- iáként jelölte meg Rákosi elv- társ, „ ... minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, ami­kor egyik lábunkkal az iparban már •’-'—’'»lista ta­lajon állunk, a másik lábunk a falun sokszázezer egyéni­leg müveit paras?,*’ d-zdasá- gon alapszik,“ A magyar-szovjet barátság el­mélyítése, még szorosabbra fű­zése, a Szovjetunió tapasztala­tainak fokozott átvétele, a test­véri népi demokratikus orszá­gokkal való kapcsolat megszi­lárdítása, fontos jellemzője az elmúlt két esztendőnek, A Szov­jetunió segítsége az az alap, amelyre támaszkodva építjük ma a szocializmust. Az elmúlt két év problémái­nak elemzésével, a célkitűzések meghatározásával arra tanít bennünket Rákosi elvtárs, ho­gyan kell a marxizmus-lenini7H must, hogyan kell Sztálin elv­társ tanításait a mi viszonyaink­ra alkalmazni. Arra tanít ben­nünket, hogyan kell növelnünk Pártunk erejét, hogyan kell harcolni az osztályellenség el len, hogyan kell megsemmisíteni az árulókat, az imperializmus ügynökeit. Rákosi elvtárs műve kemény helytállásra tanít, kitar­tásra és hűségre nevel bennün­ket a Szovjetunió és az embe­riség nagy vezére, Sztálin elv­társ iránt. Rákosi elvtárs tanít bennünket arra, hogyan szolgál­hatjuk a legjobban a béke? a szocializmus ügyét, az egész haladó emberség ügyét. Rákos; elvtárs vezetésével haladunk előre a szocializmus útján úi si­kerek, új győzelmek felé! A baloldali lomb választási sikerei Olaszországéban A 2785 észak- és középolaszor­szági városban és községben (ösz- szesen 2S tartományban) vasárnap és hétfőn lefolyt községi és tarto­mányi választásokon a baloldali pártok jelentős sikereket értek el és az 1948. évi általános választá­sokhoz viszonyítva mindenütt növe­kedett a rájukeső szavazatok szá­ma. Ezzel szemben a kormány­koalíció pártjai csaknem az egész vonalon szavazatokat vesztettek. Ez a megállapítás különösen áll a keresztény demokrata pártra, amely az 1948. évi választásokhoz viszo­nyítva jelentősen visszaesett. Az eddig beérkezett adatokból kitűnik, hogy az Olasz Kommunis­ta Párt és az Olasz Szocialista Párt — a jobboldal minden erőfe­szítése ellenére győzelmet aratott Bolognában és így a nagy közép­olaszországi város élén továbbra Is megmarad .a kommunistákból és szocialistákból álló vezetőség. Á népi tömb ugyancsak jelentős győ­zelmeket aratott Savonnában, Man- továban, Pesaróban, Imolában Rovignóban, Riminiben, Urbinó- ban, Sesto-San-Giovanniban, Port- Recanatiban, Vigevanoban és sok más városban és nagyközségben. A baloldali pártok nagy győzelmet arattak a bolognai, módénál, pesa- rói, rovigói, maceratai, paviai, ve­lencei és martovai tartományban is. Három nagyvárosban: Genová­ban, Velencében és Navorában a kormánykoalíció az új választótör­vény rendelkezései következtében átveszi ugyan a vezetést a kommu­nistáktól és a szocialistáktól, de a népi tömb mindhárom városban kb. tízezerrel több szavazatot kapott, mint az 1949, évi választásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom