Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-27 / 97. szám

ADRII.TS’ 28. PÉNTEK. A világ dolgozói lelkesen készülnek május elseje megünneplésére MOSZKVA A bakui olajkitermelők gazdag munkasikerekkel fogadják a má­jus elsejei ünnepet. Eddig terven felül többezer tonna olajat termel­tek. A Kuznyecki Sztálin-kombinát kohászai május elsejei sztaliáno- vista műszakot tartanak. A kievi egyes számú cipőgyár dolgozói már a májusi terv kere­tében készítettek harmincezer pár kiváló minőségű cipőt. A Ívovi gép­gyár is a májusi terv keretében készít mezőgazdasági gépeket. SZÓFIA Bulgáriában az üzemeket, hiva­talokat, termelőszövetkezeteket, a városok és falvak terelt művészi fejiratok, jelszavak díszítik. A május elsejei .díszítő munkála­tokban tevékeny részt vesznek a bolgár festők is. Külön festőcso­portok utaznak Dimitrovgráűba és más városokba, hogy segítsék a helyi dolgozók előkészületeit. BUKAREST A bukaresti „Augusztus 23” gép­gyár dolgozói ünnepélyes nagygyű­lést tartottak abból az alkalomból, hogy május 1. és 8. tiszteletére tett vállalásukat — amely szerint tízrail|V) leit takarítottak meg — április 23-án teljesítették. A gro- peni dolgozó parasztok május 1. tiszteletére már április 19-én be­vetették a terv által előírt három- ezerkétszázhatvankilenc hektár föl­det. VARSÓ Markiewka és Miszor bányászok a hatéves terv negyedik évi elő­irányzatán dolgoznak. A napokban jelentették, hogy Grzegorz Panas vájár és brigádja szintén befejezte már a hatéves terv első három évének teljesítését. JLclkeseii készülitek a nyíregyházi üzemek a május 1-1 íelvoniiáítsra A világ dolgozóinak nagy ün­nepén, május 1-én zenés éb­resztő köszönti Nyit egyháza dolgozóit. Reggel hattól nyolcig járják a várost a zenés ébresztő­brigádok, a MÁV és a Vendég látó Vállaalt zenekarai. Az üzemek, vállalatok, kerü­letek dolgozói nyolc órától vo nulnak fel a Búza-térre, ahol a rendezőgárdisták vezetik kije­lölt helyeikre a gépkocsival, élőképekkel, gyalogosan érkező csoportokat, hőként üzemeink dekorációs csoportjai készülnek iázsaan a felvonulás >kra és a leg­különbözőbb ötletekkel, élőké­pekkel hangsúlyozzák ki, hogy a dolgozók nagy ünnepe a béke felejthetetlen ünnepe lesz. A Magasépítési Vállalat do' gozóinak felvonulását a bekéért harcoló emberek vezérlő csilla­gának, a moszkvai Kreml épüle­tének 11 méteres hatalmas mása vezeti be. Négy gépkocsi kö­veti ezt. Egyiken hadiüzemet jel­képező gyárat másodikon fegy- házat — előtte egv őr és Tito véres köténnyel bárddal, — harmadikon a béke híveit képvi­selő küldöttek tárgyalnak ne gyediken egv gyár termelését ábrázolják. Nagy meglepetésekkel készül nek a Dohánygyár dolgozói. Többek között hatalmas sas, 0 feje Trumané, karmai halálfeje­ket tartanak, a lábain levő sza­lagokat csatlósai tartják, hátu­kon atombombákkal. A követ kező élőképek fejlődésünket áb rázolják 1943-től, a hatalmas építőin unkát. A Magyar-Szoviet Társaság emblémája követi ezt, mellette hatalmas földgömb mutatja 0 béketábor erejét Majd a dolgo zók vonulnak elöl a verseny során kitűntek neveivel ered­ményeikkel Az MSZT-szervezet kocsiján Sztálin elvtárs hatalmas arcké­pét viszik. Hangszórón ismerte­ik szavait: „A bé ;e icnnmarac és tartós lesz ha a népek k.- ziikbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét és végig kitartanak mellette". A jugoszláv munkások életviszonyai olyanok, mint a fegyenceké A moszkvai rádió a jugoszláv munkásosztály helyzetéről A moszkvai rádió magyarnyelvű adásában Ti tó-Jugoszláviája bel­ső helyzetével foglalkozott. — A fasiszta Titó-klikk eladta az országot, elárulta a népet és gyűjtőtáborrá változtatta Jugoszlá­viát, — mondotta a rádió hírma­gyarázója. — Nincs ott már sza­bad munka és nincsenek szabad polgárok. Elrabolták a gyermekek nevetését, a nőktől az anyaság örömét, a férfiaktól erejüket, egész­ségüket. Éhségről, nyomorról, halál­ról hallani leggyakrabban Jugo­szlávia városaiban és falvaiban. — A Titó-fasiszták búsás jöve­delmet biztosítanak amerikai- angol imperialistáknak, akik ki­szállítják Jugoszláviából az ország természeti kincseit és rendszeresen csökkentik a dolgozók életszínvona­lát. Csupán 1950-ben a hivatalos, nyilvánvalóan szépítőadatok sze­rint, több mint tizenegy százalék­kal csökkent a jugoszláv munká­sok béralapja. A Titó/:nda a leg­különbözőbb eszközökkel süllyeszti a dolgozók életszínvonalát. Ezt szolgálják a bírságok, az Infláció, a munkabérek csökkentése, a mun­kanap meghosszabbítása és az árak emelése. A forgalomban lévő papírpénz 1946-tól 1950-ig több mint kétszeresére emelkedett. A közszükségleti cikkek ára ugyan­ezen idő alatt átlagosan tízszere­sére drágult. — Jugoszláviában ténylegesen felszámolták a lakosság „biztosí­tott ellátását”. Nincsenek szabott Lelkészkedő katolikus alsópapság' küldöttsége Darvas «József miniszternél A Katolikus Papok Országos Bé- beblzottsága kezdeményezésére csü­törtökön a lelkészkedő katolikus alsópapság küldöttsége kereste fel Darvas József vallás- és közokta­tásügyi minisztert. A küldöttséget Horváth Richárd, a Katolikus Pa­pok Országos Békebizottságának atkára vezette. A küldöttség tagjai elmondották, hogy a lelkészkedő katolikus alsópapság jelentős ré­sze nehéz anyagi körülmények kö­zött él. Vannak plébánosok, akik havi 150—200 forintos kongruát kapnak. A segédlelkészek zömének kongruája pedig átlagban havi 200 forint. Kérték a minisztert, ter­jessze a kormány elé azt a kérésü­ket, hogy az állam segítsen a ne­héz anyagi helyzetben lévő katoli­kus alsópapságon. Darvas József vallás- és közok­tatásügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány előtt nem ismeret­lenek a küldöttség által elmondot­tak. Megígérte, hogy a küldöttség kérését pártolólag terjeszti! a mi­nisztertanács elé. Hiszi, hogy a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa méltányolja a Katolikus Papok Országos Békebizottságúnak kezdeményezését, annál is inkább, mert a kormány a katolikus „ egy­házzal kötött egyezményben már kifejezésre juttatta, hogy külön súlyt helyez a lelkészkedő papság megfelelő létminimumának biztosí­tására. A koreai néphadsereg- hadi jele ütése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti április hó 25-én: veszteségeket okoztak az ellenség­nek emberben és hadianyagban, foglyul ejtették az ellenség 924 katonáját és tisztjét, zsákmányol­A néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt min­den arcvonalon továbbra is ke­mény harcokat vívnak az interven­ciós csapatok ellen. A néphadsereg egységei az ápri­lis °uk) harcok során jelentős tak ötvenkét különböző kaliberű löveget, kilencvenhét gépkocsit, szá­mos nehéz és könnyű géppuskát, 10S0 puskát és egyéb hadianyagot. Április 24-én lelőtték az ellenség két repülőgépét. árak. Az árakat a belgrádi vezető körök rendelete értelmében a ke­reslet és kínálat szerint. — tehát kapitalista elv szerint, — szabják meg. Ez módot nyújt a kereske­dőknek, hogy felhajtsák a legkere­settebb és fogyóban lévő közszük­ségleti cikkek árát. Belgrádban és más Jugoszláv városokban megtör­ténik, hogy egyes közszükségleti cikkek ára egy nap alatt száz szá­zalékkal szökik fel. A titóista tör­vények szentesítik ezt a rablókeres­kedelmet és üzérkedést. — Az élelmiszerek és egyéb köz­szükségleti cikkek jelenlegi ára mellett egy négytagú munkáscsa­ládnak legalább harmincezer dinár havi jövedelemre lenne szüksége, hogy valahogy megéljen. — A jugoszláv munkásosztály teljes elnyomorodása kitűnik a hi­vatalos, de távolról sem pontos adatokból. Horvátországban pél­dául az 1949—1950, közti időszak­ban a húsfogyasztás huszonnégy százalékkal, a zsíré hét százalék­kal, a cukorfogyasztás tizenhárom százalékkal csökkent. Horvátország tizenhét nagyobb városában 1950- beu fele annyi tejet fogyasztottak, mint 1949-ben. A pamutárufogyasz- tás harminc százalékkal, a szöve­teké huszonhét százalékkal csök­kent. — A jugoszláv munkások mun­kaviszonyai és életviszonyai olya­nok, mint a fegyenceké, s talán csak a délafrikai rabok életével hasonlíthatók össze. Belgrádban és más városokban a modern házak­ban csak az UDB tagjai és a kor­mánytisztviselők kapnak lakást. A munkás meghúzhatja magát vala­milyen fabarakban, elalhat földvis­kójában, vagy cementpadlón. Az éhség, a kegyetlen kizsákmányolás, a tűrhetetlenül nehéz életviszonyok katasztrofálisan rontják a munká­sok egészségét. A Vöröskereszt kü­lönbizottsága Jugoszláviában járva megállapította, hogy az országban az ipari munkások nagy százaléka tüdőbajos. — Ez az Igazság Jugoszláviáról, amelyet a titóisták elárultak és el­adtak az Imperialistáknak. A jugo­szláv dolgozók azonban nem bé- kiiltek meg a fasiszta rendszerrel, egyre aktívabban küzdenek sza­bad águkért, kenyerükért, a bé­kéért. A SPANYOL NÉP HARCA Még csak pár hete, hogy nagy­szabású .sztrájk és tüntetés híre érkezeit Hozzánk Franco Spanyol- országából. Leálltak a gyárak, az üzemek, megszűnt a gáz-, villany­áé vlzszolgálta.ás, nem közlekeutek a villamosok sem. Barcelona, a ,eguagyobb Ipari város egész népe: asszonyok, férfiak, fiatalok, idősek mind-mind az utcára vonultak s tiltakoztak a fasiszta diktatúra, a mérhetetlen nyomor és háború po­litikája ellen. Most ismét sztrájkol a spanyol nép. Kedden már három- százezer dolgozó sztrájkolt az or­szág északi részében, figyelemre sem méltatva a kormány ultimátumát, nem hajlandók újra felvenni a munkát. A munkások, a dolgozók felfi­gyelnek a sztrájkra aknor is, ha más országban roboan ki, mert él bennük a proletárszolldariíás szel­leme, mert szívükön viselik min­den elnyomott sorsát s együttérez- nek veie. Különösen felxigyeLe« világszerte a spanyolországi ese­ményekre. üjabb es újabb hatalmas sztrájkhuilámok Franco Spunyoiór- szágabau, a fasiszták véres dikiatú- Irájának hazájában! Sztrájk abban az országban, ahol több mint egy év­tizede törvény tiltja a munaáooanak eme nemzetközi jogát! Sztrájk ab­ban az országban, ahol a hazafiak ezrei vesztették életüket, ahol ma sem szűnt meg a nép legjobbjainak üldözése, bebörtönzése, kínzása, ki­végzése, ahol „minden egyes me­gyében legalább egy iegyházut, min­den egyes városban börtönt, min­den utcában rendőrfogdát, minden faluban csendőrlaktanyát állíthat­nak fel és egész Spanyolországban kiépíthetik a provokátorok 'és ké­mek óriási hálózatát ’. Sztrájk ab­ban az országban, ahol két és íél- szex- annyit költenek a titkosrend­őrség és csendorség fennturtásá. a. mint földművelési, munkaügyi, ipa­ri és kereskedelmi berunázúsoicra összesen. Ez a sztráj «mozgalom újra bebizonyítja, hogy egyetlen kormány sem támaszkodhat tartó­san a csendőrszuronyokra, a mun­kásosztály erősödése meghozza gyü­mölcsét minden fasiszta terror el­lenére. A spanyolországi sztrájkok Idő­ben egybeesnek más igen fontos nemzetközi eseményekkel. Az ame­rikai imperializmus vad fegyverke­zési hajszával készül az üj világ­háború kirobbantására, táborába gyűjti a legválogatottabb gengszte­reket : Nyugatnémetország fasisz­táit, a jobboldali szociáldemokratá­kat, Utót és magát Francot is. Spanyolországra mint háborús tá­maszpontra, mint fegyverraktárra van szüksége Trumanéknak, — Franco készséggel teljesíti is az amerikai imperialisták kérését, hi­szen dollárral fizetnek érte. Csak­hogy ezekből a dollárokból nem jut a spanyol népnek, a dolgozók­nak semmi, Spanyolország gazdasá­gi helyzete egyre rosszabb. A fa­siszta rezsim semmit nem tett az ipar fejlesztése érdekében, közel hárommillió hold hever parlagon, pang a kereskedelem s a spanyol nép életszínvonala ma Európában a legalacsonyabb. 1936. óta átlag 50—60 százalékkal emelkedtek a fi­zetések, de az árak hatszorosára emelkedtek a réginek. Hetenként 1(J deka szalonna, 10 deka cukor, 20 deka borsó vagy búb, 15 delta (!) ehetetlen fekete rozskenyér a fej­adag s aki nem akar éhenhalni, a feketepiacra van utalva. Itt nem ritka a húsz-harmirfcszoros ár, sőt, a burgonyáért, ami 1930-ban 30 pezetába került mázsánként, ma 1200 pezetát kérnek. Egy átlagmuu- ltásnak éppen két hónapig kell dol­goznia,; hogy egy mázsa krumplit megvásárolhasson! Nem jobbak u lakásviszonyok sem. Madrid kiilvá- losaiban 400.000 ember él nyomo­rúságos, düledező vityillókban, Bar­celonában 60.000-en élnek hasonló körülmények között. Minden ezer csecsemő közül 99 meghal egyéves kora előtt, pusztít a tudavész, négy évvel ezelőtt egy esztendőben 33 ezren haltak meg TBC-ben. Pedig milyen szép, milyen gaz­dag ország a spanyol nép hazája 1 A hegyek mesés kincseket rejtenek magukban, de guzdájuk nem a nép, ha..em néhány kapitalista, Franco családja és közvetlen környezete, tí az elmúlt 15 esztendő alatt, ami­kor olyan mélyre sülyedt a’ dolgo­zók életszínvonala, a kapitalisták, a bankárok, gyárosok, bányatulaj­donosok egyre gazdagodtak, 1935- ben még csak 49.5 millió pezetát vágtak zsebre "az öt legnagyobb bank részvényesei, de ez az összeg 1948-ig nyolcszorosára emelkedett. Érthető, hogy miért lázad a nép minden elnyomás, minden terror- intézkedés, börtön és kínzások el­lenére, miért követeli a legkézen- lekvőob emberi jogokat, a jobb éle­tet, a békét. És ott vannak velük, olt élnek köztük a munkásosztály, a dolgozók legjobbjai, a spanyol kommunisták, nevelik, tanítják a népet, hirdetik, hogy minden hala­dó erő, minden becsületes! ember közös akaratára van szükség ah­hoz, hogy megszűnjék a gyilkos rémuralom, hogy a háborút elke­rülje a spunyol nép és elkerülje az egész világ. Ott vannak a he­gyek közt, a városokban, a völ­gyekben egyaránt a hős partizá­nok, akik „a tüzesen lobogó élet, a hősiesség örökké visszhangzó dalát zengik”. Nem tűnt el a harci kedv, a szabadságvágy a spanyol szabad­ság vérbefojtásával. Ezrek és ez­rek harcolnak a Köztársaság zász­lója alatt s ha Andalúziában fegy­verszállító vonat robban fel, ha Toledo környékén megrongálják a magasfeszültségű vezetékeket, ha kivégzik a nép előtt a gyűlöletes falangista, fasiszta gyilkosokat, — hamar megtudja a hírt az egész ország. A spanyol nép elszánt harcával hozzájárul a mi nagy, közös ügyünkhöz, a béke megvédéséhez, erősíti a béke hatalmas, nemzet­közi táborát, amelynek élén biztos kezekkel vezet a szocialista Szov­jetunió. UJ szövetségi tagokat vettek lel az ItlSZlISíE beszámoló gyűléseken A tiszadobi tszcs üzemi MSZ HSZ szervezeténél kongresszusi beszámoló taggyűlést tartottak, A tagság teljes létszámmal résztvett ezen és 11 új tagot vettek fel a szövetségbe. A csengerí állami gazdasag és tszcs üzemi szabadságharcos szer­vezete is jól előkészítette a kon gresszusi beszámoló gyűlést, ló új taggal növelték szervezetük taglétszámát. Vállalták, hogy május 1 tiszteletére egy lcvész- kört szerveznek. A nyírbátori óvónőképző is­kola szabadságharcos szerveze­ténél a bajtársnők a .* zcvetségen belül, lővészsporttal is foglal­koznak. Hajdú Jolán 240 kör­egységet ért el. Szilágyi Ilona 209-et, Estók Katalin 191 kör­egységet. Ezek a szép eredmé­nyek is bizonyítják, hogy vala­mennyien örömmel és lelkese­déssel vesznek részt a kiképzé­seken, hogy a sport minden ágával megismerkedjenek. Szabotáló kulákokat ítéltek el A budapesti munkásbíróság Szombati Ferenc és Wintermantel Kálmán volt ékszernagykereskedő­ket 10, Illetve 8 évi börtönbünte­tésre és egész vagyonuk elkobzá­sára ffélte el, mert közös ékszer­üzletükből származó nagymennyi­ségű tömbaranyat, aranyérmet, pla­tinát, különféle aranyékszereket és külföldi fizetési eszközöket az üz­letükből kivontak és azokkal a legutóbbi Időkig üzérkedtek. Az általuk rejtegetett aranytárgyak súlya meghaladta az ötven kilo­grammot. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák elmulasztása miatt a pestvi­déki járásbíróság liannai István ceglédi kulákot egyévi börtönre és ötezer forint pénzbüntetésre ítélte. OkültCti Sándor abonyl kulákot egyévi börtönre és négyezer forint pénzbüntetésre, Klemmt Lajos ceg­lédi és l'eketi István abonyi kulá­kot pedig tíz—tíz hónapi börtön­büntetésre ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom