Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

£ 1051. ÁPRILIS 25. SZERDA A tudomány és teclmika segítségével dolgozóink a magasahS* terméshozamért A tiszalöki „Kossuth" tszcs elnökének levele a kukoricatermelő munkáról FOKOZZAK A POLITIKAI felvilágosító munkát BISZ-SZERVEZETEINK! Emlékezetes az a kezdeménye­zés, amelyet Gabányi Zoltán, a büdszentmihályi gépállomás vezető mezőgazdásza és a tiszalöki „Kos­suth” termelőcsoport dolgozó pa­rasztjai indítottak el. — hiszen az egész megyében valóságos mozga­lommá lett. Eddig ügy volt, hogy a szövetkezeti földekhez szinte oda­tartoztak már a traktorok, kulti- vátorok, tárcsák, vetőgépek, a szö­vetkezetek portájához a zöldre, kékre festett guruló brigádszállá­sok. S a szövetkezeti parasztok büszkén szemlélték, miként Vonja jó mély barázdáit földjeiken a traktoreke, a gépek segítsége nyo­mán hogyan nő meg a földek ter­méshozama. De csak az Idei ta­vasz hozta meg először azt, hogy a traktorállomások gépei, á mező­gazdászok sok termelési tapaszta­lata, s a szövetkezeti parasztok munkája szoros egységbe kováeso- lódjék. Csak az Idei tavaszon volt először, hogy a gépállomások me­zőgazdászai belefolytak a termelési tervek Időzítésébe, új termelési mó­dokat ismertettek a dolgozó pa­rasztok közt, s tanácsaikkal min­dig ott vannak a szövetkezetekben. A tudomány, a technika s a sza­bad. szövetkezeti munka ilymódon ölelkezik össze, hogy az eredmény a terméshozam növekedése legyen. VARGA JÓZSEF ELVTARS, A TISZALÖKI „KOSSUTH” TSZCS. ELNÖKE most cikket írt arról, milyen ered­ményesen folyik náluk a kukori­catermelő munka. Ügy terveztük, — mint ismeretes, — hogy 25 holdjukon az eddigi 15—16 mázsás terméseredménnyel szemben hol­danként negyven mázsás kukorica- termést takarítanak be. A bild- szentmihály gépállomás gépei, Ga- todnyi Zoltán ottani mezőgazdász és a szövetkezeti növénytermelők közös munkájának eredménye lesz ez. „•Most alakul ki a ml szövetke­zetünkben az a mód. aal a mező­gazdasági nagyüzemekben lehetsé­ges csak igazán. A fejlett technika, á legjobb tudományos módszerek, s a termelőszövetkezet jól megszer­vezett munkája, — ebből kell, hogy eredjen földjeink terméshozamának emelkedése. Most látjuk csak iga­zán, hogy a szövetkezeti át meny­nyire felfelé ível. A földművelés valóságos művészetével ismerkedhe­tünk meg, s a termelési eredmé­nyeket sóha nem látott fokra emel­hetjük. Ügy, ahogyan azt a szov­jet emberek teszik a kolhozokban. Ali most hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy több termés kerüljön az ország asztalára, gyarapodjon egész népünk, erősödjék az ország. Ha csak a kukoricát nézzük, Össze- hasonlítjuk az eddigi 15 mázsás holdankénti eredményt a negyven mázsás terméssel, máris látszik, hogy huszonöt holdon éppen C25 mázsával többet termelünk. Hatal­mas mennyiség ez, cseppet sem kö­zömbös hát állattenyésztésünk, fő­ként a sertéshízlalás szempontjá­ból, a régi útján maradunk-e vagy az ujjal haladunk előre. Slost szeretném elmondani. MIT TETTÜNK EDDIG A NEGYVEN MÁZSÁS KUKO- ItlCATERMÉSfiRT. Legelőször is megfelelő minőség­gel végeztük áz őszi mélyszántást, amit tavaszon slmltóltuük, hogy megtartsuk a földben összegyűlt nedvességét. Azután kultivátoroz- tunk, majd boronálfunk. Pár nap múlva holdanként hetven kiló kom- poszt-tfág'yát és 3 kiló sfcttperfosz- fátot szórtunk ki mütrágyaszófő géppel, majd újból boronáltuk a földet. Ez a munka folyt április hetedikéig. Egy ideig pihenni hagytuk a földet, majd tize ■ hato­dikén újból ötvén kiló pétisó és SO kiló szuperfoszfát kéverékét szórtunk ki egy-egy holdra tnütrá- gyaszóró géppel, majd könnyű hen­gerrel hengereltünk. A vetést jő- előre négyzetesnek határoztuk el. A jó kukoricaterméshez szükséges, hogy á növény minél több nedves­séget szívhasson fel a földből gyö­kereivel. A sorbavetésnél kisebb a gyökérzet, a négyzetes vetésnél jó- vul nagyobb, több nedvességet is szívhat magába a kukorica. Má­sodszor pedig a négyzetesen vetett kukoricatáblákon ekekupával köny- nyűmód lehet kapálni, többször Is, kisebb költséggel. Tehát a sorozást keresztben-hosszában végeztük el ezután, úgy, hogy öt eketaligára, Illetve gerendelyre szereltük a so­rolót, s gyorsan, egyenletesen ment a munka. Ezután következett a vetés. A növényápolásra Is tervet ké­szítettünk. Amint a kukorica so­rol, három-négyleveles boronával megporhan.vítjuk a talajt, mert eb­ben gyorsabb a fejlődés. Ezután az első kapálást kultivátorral végez­zük nyolc-tíz centi mélyen kereszt­ben. hosszában, a sorközöket kézi- kapával igazítjuk utána. Ha a ku­koricánk már ötven, hatvau ceníl magas, három-négyleveles lesz, el­végezzük a fattyúzást, egyeselést. Mindig a legfejlettebb növényeket hagyjuk meg. Nem késlekedünk a fattytizással, mert a kései egyelés- nél már össze Vannak fonódva az egymás melletti növények gyöke­rei, s nem jó az, ha ilyenkor szag­gatjuk szét őket. Júliusig négy­szer fogunk kapálni, hogy a kuko- ricalüld mindig jó morzsalékós le­gyen s sohase legyen gyomós. A kukoricaüszög elleni harc Sem ma­radt ki tervünkből. Az üszögdaga­natokat, mielőtt felfakadííánöfc, le­vágjuk a növényi részekkel együtt és úgy szállítjuk el a földről, ne­hogy a porukat elhullassák. Aztán mélyre elássuk azokat. Nem feled­kezünk meg a pótbeporzásról sem, mert legtöbbször a természetes be­porzás nem elégséges. Ilyén módokkal küzdünk a kuko­rica magasabb hozamáért. Még akarjuk mutatni a kívülállóknak, mennyire helyes a szövetkezeti út, a nagyüzemi gazdálkodás, 8 még akarjuk mutatni,, hogy a béke jó harcosai vagyunk: több terméssel erősítjük a dolgozók országát.” „Az ebédszünet alatt és a váltás után újságoló és olklcek hangos felolvasása következett”. Nem egy brigádnál megnehezíti ezt, bogy a gépállomás vezetősé­ge nem gondoskodik arról, hogy a brigádok tagjai rendszeresen hozzájussanak a napi sajtóhoz, vagy politikai iskola anyagához. Nem fordít erre elég gondot a gu­ides! gépállomás vezetősége sem. „Az otrondésski gépállomás he­lyesen szervezte meg a tavaszi ve­tés idején az agitdciót. Minden kísérőkocsi egy szépen felszerelt vörös sarkot készít. Plakátok és felhívások mellett ott függött a brigád munkatdblázata is”. Számos értékes gyakorlati ta­náccsal Segít bennünket ez a füzét és számos kijavításra váró gyenge­ségünkre figyelmeztet. A vencsellői, mátészalkai gépállomás lemaradását nem kis mértékben okozta a politikai mun­ka lebecsülése és ebben felelősség terhel bennünket Is a felszínes ellenőrzés miatt, A gépállomáso­kon csak a politikai felelős élv- társakkal beszélgettünk, nem fog­lalkoztunk a vezetőség többi tag­jával, a párttagokkal, bogy meg­felelően segíthettük volna az agi­táció és oktatás mtinkáját. Eddig gépállomásaink 70 Száza­lékán kiépítettük a brigádszálláso­kat. Legfontosabb feladatunk, bogy ezt minden egyes gépállomáson megteremtsük és ennek segítségé­vel felszámoljuk gépállomásaink eddigi kampányszerű politikai ne­velő munkáját. Nagy János, ÁMG megyei ágit. prop, felelős. Annak ellenére, hogy több he­lyen jól folynak DlSZ-szervezető­inkben a felsőbb értekezletekre való küldöttválasztó taggyűlések — mint például Nyírvasváriban, ahol az aktívan résztvevő tagság elve­tette a küldöttek közül l’ristyákot, aki nem viselkedik DIBZ-taghoz méltóan — annak ellenére, hogy több helyen széleskörű felvilágo­sító munkával mozgósítják ifjúsá­gi szervezeteink a fiatalokat jobb eredmények elérésére —* a választ­mányok és bizottságok megválasz­tásának munkája nem kielégítő Szabolcs-Szatmárban. A hiba elsősorban a DISZ Me- gyéi Bizottságon van, amikor nem hívta fel kellően a figyelmét a politikai felvilágosító előkészítő munkára. A* „ifjú Gárda” tagjai nem tartották kötelességüknek, hogy beszéljenek a küldöttválasz- tfisok jelentőségéről, a választások­kal kapcsolatos felelősségről. így fordult elő, hogy a kenisMei gyű­lései), csupán a diákfiatalok jelen­tek meg. Gergélyiugornyán elha­lasztották a gyűlést. Fittesén há­rom percig tartott a titkári beszá­moló s a küldötteket nem a fel­sőbb értekezletre, hanem a III. VIT*re választották meg. Ez azt bizonyítja, hogy sok helyen maguk az alapszervi vezetők sem tudják, ■hogy miről vari szó! A járási DÍSZ-blzottságok sem nyújtanak kellő támogatást az alapszerveze­teknek. Nem nyújtanak segítségei az előkészítő, felvilágosító munká­hoz. Alig van hely, nhol pontor.au megtartanák az „Ifjú Gárda”-érte* kczleteket s azokat ellenőriznék a járási vezetők. Ugyanakkor nem nyújtanák támogatást ahhoz, hogy a fiatalok lássák a választásokon túli feladatokat is. Általában be­szélnek a nemzetközi kérdésekről, azonban nem beszélnek arról, hogy mit vár a béke védelme naponta a fiataléitól. Arról, hogy idejében végezzük el a tavaszi munkát, hogy a gépállomáson ne pocsékol­ják az üzemanyagot, hogy teljesít­sél: túl á normát, hogy tanuljanak jobban s leplezzék lé a belső ellen­ség mesterkedéseit is. A járási DíSZ-biZöttságők, az alapszervi ve­zetők nem magyarázzák meg a nép­nevelőkön keresztül; a béke védel­mét jelenti az őrszemek jobb rnun- kőja, a május 1-i felajánlások tel­jesítése, az iskolai fegyelem meg­szilárdítása. Egy Vélik egyss hé- lyekOD, hogy miután néhány Ifjú­gárdistát adtak a békealáírfisgyöl­téshez a továbbiakban ölhetett ke­zekkel lehet ülni. Á középszervek megválasztásáért folyó munka nem lehet, eredményes, ha ugyan­akkor nem mozgósítjuk Ifjúmun­kásainkat, dolgozó parasztfiatalja­inkat, diákjainkat jobb munkára, ha nem szélesítjük állandóan a DISZ-tagáAg táborát. 8ok helyen nem mozgósítják az aktívákat, hanem csupán a függet­lenített funkcionáriusok végzik a munkát. Több járási DISZ funk­cionárius egymaga akarja elvégez­ni a feladatokat. Ebből a helyte­len magatartásból aztán olyan eset Uövekezik, mint az egyik, már le­váltott járási titúáiral történt meg. Ügy „segítette” az alapszervi vezetőket, hogy felültette őket a motorkerékpárjára S míg áthalad­tak a falun, „átpolitizálta velük a megoldandó kérdéseket”. Nyilván­való, hogy az effajta támogatás nyomán rosszul sikerülne!: a tag­gyűlések, felszínesek, néni mozgó­sítók a titkári beszámolók. Súlyos hiba, hogy egyes járási DISZ-bizottSágok valósággal sár- batiporják a belső demokráciát a küldöttek választásánál, a küldöt­tek arányszámának mechanikus kijelölésével. így például a vásá- rosnaményi járási DISZ-vezetŐség verejtékes munkával dolgozta ki, hogy milyen összetételű küldötte- két kell biztosítani az egyes alap- szervezetektől. Tervbevették,' hogy a járási értekezleten 48 ifjúmun­kásnak kell lennie, holott o jáins területén egy téglagyáron és do­hánybeváltón kívül, nincsen üzem. Javasolták a gergelyiugornyni DlSZ-szervezétnsk, hogy válassza­nak egy ifjúmunkást IS, holott nyil­vánvaló; Gergélyiugornyán nincsen ifjúmunkás. Az ilyen helyen az alapszervi Vehetők, DlSZ-tagok nem azon gondolkoztak, hogy ki le- gyen a legméítóbb küldött, hanem azon: hogyan szerezzenek egy Ifjú­munkást. Az ilyen helyen az törté­nik rendszerint, mint Gergelyi- ugornyán, ahol egy alkalmazottat „neveztek ki” ifjúmunkásnak. Az Ilyen bürokratikus munka elaltatja az éberséget s az ellenségnek na­gyobb lehetősége támad a béfura- kodásra. A DISZ-bizottsúgok és vezcíősé. gek legfontosabb feladata az elkö­vetkezendő időkben a felvilágosító munka megjavítása. Beszélni kell arról a felelősségről, amelynek át kell hatnia minden választót a kül­döttek megválasztásánál. Beszélni kell a választott bizottságok és vá­lasztmányok szerepéről s arról: minden fiatalnak legfőbb feladata az, hogy munkája fokozásával küzdjön a békéért, a szocializ­mus felépítéséért. A feladatokat az ifjúság vezetői csak akkor tud­ják megoldani, ha állandó szoros kapcsolatot tartanak fenn a párt- szervezettel, kikérik annak taná­csút. Még kell erősíteni az „Ifjú Gárdákat” s arra kell törekedni, hogy minél több ifjúmunkást, dol­gozó paraszt fiatalt aktivizáljanak. A járási DÍSZ-blzottságok adja­nak komoly segítséget a taggyűlé­sek előkészítésénél, necsak gyors „átpolitizálással”, hanem a népne­velő munka megjavításával, támo­gatással a titkári beszámolók ösz- sZeállitásánál. Figyelmet kell for­dítani arra. hogy a már megválasz­tott fiatalok még fokozottabb mun­kát Végezzenek. Továbbra Is min­denkor ki kell érdemelni a tagság bizalmát. (Bogdán József elvtárs beszámolója alapján, amely a DISZ kibővített állj ülésén hangzott el). Rendszeres brigádohtatássál javítsuk meg a gépállomások politikai munkájának színvonalát Mezőgazdaságunk szocialista át- zervezése hatalmas gazdasági és lolitlkal szervező munkát kíván, innék a munkának előretolt har­csa falun a gépállomás. Állami épállomásainkra az eddiginél jóval iagyobb feladatok várnak termelő- soportjaink megszilárdítása és az gyénl gazdálkodók magasabb ter- aéshozamának elérése, felvilágosí- ása terén. Rákosi elvtárs kongresszusi be- zámolójában elmondotta, hogy „A lezCgazdasági gépállomások fejlő, 'őse még csak részben váltotta be i hozzájuk fűzött reményeket. Itt 'lég rengeteg a tennivaló a palit y ai színvonal emelése, a munkafe- yetem, a jobb szervezés, az anyag- ükafékosság, felelős egyéni vezo- ís terén1’. Meg kell állapítanunk, hogy gép- llomásalnl: nagyobb része még em tette meg a kívánt fordulatot ártunk Kongresszusa óta. Gépftl- amásaink vezetőt és elsősorban po- itikai felelősei ma sem fordítanak lég gondöt a politikai munkára, dolgozók öntudatának nüvelésé- e. Hivatkoznak a tavaszi kam- ányra és nem veszik észre, hogy ppen a politikai net élőmunka hiú- yá okozta sok helyen a terv nem gljesliéeét. Nyírtéten és több gép- llomáson nem egy esetben fordult lő, hogy az éjjeli műszakban dolgo- ó traktorista munka helyett lefe- Üdt aludni, mert nem értette leg, hogy ezzel a tavaszi száötás- etés munkáját, a nagyobb termés- lozamot veszélyezteti és az ellen­ég terveit segíti. A „Tanuljunk n szovjet agitá- nroktól” elinti sorozat 7. számú zete foglalkozik többek között a népnevelők munkájával a trakto­ros-brigádokban tavaszi vetés Ide­jén. „A gépállomások, népnevelői­nek és a pártszervezett dolgozók­nak, a tavaszi munkálatok megkez­désekor különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a tömégagitdciókra a traktorosbrigádok munkáinál” — figyelmeztet bennünket az elején. Igen kevés politikai felelősünk használta fel a füzetben közölt ta­pasztalatokat. A politikai felelő­sök részére négynapos bentlakásos iskolát tartottunk nemrégiben, ahol főképpen a brigádszállások ki- építésével, a brigádoktatás és agi­táció megszervezésével foglalkoz­tunk. Vannak már szép eredményeink ezén a téren. Kulcsár elvtárs, az ófehértói gépállomás politikai fe­lelőse hetenként szemináriumon foglalkozik a brigádoktatás felelő­seivel és rendszeresen ellenőrzi, segíti a brigúdoktatás munkájút. A büdszentmihályl, demecserl, encs- encsi gépállomáson ugyancsak kezdeti sikereket értek cl a brigá­dok politikai munkájának javítá­sában. .Nagyon fontos, hogy a brigádo­kon bellii he elvontan tárgyalják a soron levő anyagot, hanem kös­sék össze saját életükkel, munká­jukkal. Az előbb említett füzetben olvashatjuk, hogy az agitátorok „... a szemináriumra meg:,ívták a legjobb traktoristákat, akik elbe­szélték az agitátoroknak munkata­pasztalataikat. A3 élen járóknak ezt a tapasztalatát azután az agi­tátorok minden brigádban széjjel­vitték”. Fontos szerepe van a sajtónak, Befejeztük a tavasziak vetését, megkezdtük a kapálást — írják a paposi „Esze Tamás" íermelacsoport tagjai Az elmúlt évben még brigád és munkacsapatok nélkül dolgoztunk. Szervezetlenül is ment a munka, ide-oda kapkodtunk. Az elmúlt éri hibákból sokat ta-{ nultunk. Megalakítottuk a munka­szervezetekét, átadtuk számukra a munkaterületet és úgy láttunk a tavaszi munkához. A jó munka- szervezésnek, a munkacsapatok és, az egyes tagolt közti versenynek; meg is lett máris az eredménye. Április 17-re minden magot a földbe tettünk. A múlt bét végén pedig hozzáláttunk a naprafo gó kapálásához. Május első napjaiban kiültetjük a dohánypalántákat Is. A gyümölcsös munkacsapat tag­jai az elmúlt hideg éjszakákon tü­zeltek is, hogy az esetleges fagytól megmentsék a szépnek mutatkozó termést. I,élkésén dolgoznak a cso­port többi tagjai is. Balog Pál ÜSfí százalékot, Miésdk Miklós 430-nt ért el burgoöyavetésnél. A DISz tagjai: Varga Ilona, Nagy Kati, Tóth Erzsébet. Murzsa János 240 százalékos átlagteljesí­tést érteik el eddigi munkájuk so­rán: ilyen tettekkel erősítik a bé­két. A mezei munka mellett nagy gondot fordítunk a tanulásra is. A csoport tagjai rendszeresen részi­re?; rek a politikai iskolán : él­ni' " g is képezik magukat. IIORNYÁK GUSZTÁV, tszcs-tag

Next

/
Oldalképek
Tartalom