Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-22 / 93. szám
1951 ÁPRILIS 22. VASÁRNAP. 3 Mielőbb be kell fejezni megyénkben a tavaszi kalászosok vetését Fogjanak kossá mindenütt a növényápoláshoz Kerek kilenc nap van még május elsejéig, a Munka Ünnepéig; úgy dolgozzunk, hogy addig min- dgn mag a földbe kerüljön. Egyre sűrűbben érkeznek táviratok a falvakbél, legutóbb Hagy dolgozó parasztjai jelentették a Pórt Megyei Bizottságának : „3li, magyi dolgozó parasztok, a béketábor állandó erősítésére fogadalmat téve, április tizennyolcadikára befejeztük a tavaszi munkákat." — Ezer és egy dolgozó paraszt érzi minden nappal jobban, hogy a mostani időkben fokozódnak kötelességeik a, néppel, a hazával szeriben, Éppen ezért legtöbbhelyt nem nézik ölhetett kézzel, miként halad előre a nép sora. Nemcsak egyszerűen örülnek annak, hogy a felemelt ötéves tervben tizenegy- milliárdot kap a falu, nemcsak egyszerűen óhajtoznak a békés élet, a békés építés nyomán járó örömök után, — hanem igaz tettekkel járulnak a feladatok megvalósításához, a béke megszilárdításához. A munkák állása, legutóbbi hírek szerint, azt mutatja, hogy szépen halad előre a tavaszi vetés. A falvak dolgozó parasztjai a napraforgó vetéstervét eddig S9 százalékosán teljesítették, a burgonyaföldek 88 százalékát ültették be, lucernát 93, vörösherét meg 74 százalékig vetettek. A cukorrépát mindenütt teljesen elvetették már. A kukoricavetés átlaga 58 százalék, a lené 67, a rostkendéré pedig 51 százalék. Legjobban igyekezni a tavaszi Kedves Elvtársak! Mihozzánk, Mérkvállalra Is sűrűn jönnek a hírek, hogy az üzemek munkásai, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, a szövetkezeti parasztok, de az egyéniek Is lelkes munkával kívánjak megünnepelni május elsejét, a Munka Ünnepét. Magam is elgondolkoztam azon, milyen is volt nálunk valaha a munka. Keserves robot volt, gör- nyesztö rabiga húzta a nyakunkat. Én magam is a grófnál cselédked- tem, keserves sorom volt. S milyenek voltak a május elsejék azelőtt?' Jött a hír, hogy a városokban gumibotos rendőrök verték szét a tüntetőket, falun kakastollasok vigyázták a földbirtokos és kulák hatalmát. Hatalmasat változott az életünk azóta. Én most azon a hat holdon dolgozom, amit a gróf földjéből szakítottunk a földosztáskor s amelyen valaha a gróf hasznára robotoltam. Szabad earner vagyok most, egy az úri bitangok járma Levél a nagyvarsányi A mi termelöcsoportunk, a nagyvar. íányi „Szabadság", 1949 őszért alakult msg. Vinezs Céza, Szitás András, Andrási József, Kiss L. László, Szűcs re- réno dolgozó parasztok voltak a Iteztio- ményczők. Kilenc család, kiienoven holdon jnduit el, hogy nagyüzemi rnóddaj mogküzdjenek az elmaradottsággal, növeljék a terméseredményeket. Tavaszra már harminchárom nagyva.sányi dől. gozá parasztcsalád voit a csoportban. Az alapítók jó felvilágosító munkájának kellett ehhez a gyarapodáshoz elsősorban hozzájárulnia, Mire megkezd, tűk a tavaszi munkát, már 220 hold volt a szövetkezet földje. Igaz, sokhelyt gyenge, kihasznált volt a föld, kemény munka kellett, hogy Jó termést érjünk el. Jól ment a munka. Cyönyarü volt minden vetés, szinte elütött az egyéniekétől. Már akkor kezdett nőni az érdeklődés a szövetkezeti csoport irányában, S mikor őszi búzából 12 mázsát, rozsból kilenc mázsát, tavaszárpábő! pedig 15 mázsát értünk el holdanként, lóval többet, mint a kfvülál'ók, kőt pár lovat vettünk saját erőnkből, az állam meg tehéntől zzscl. sezt'sállo- mánnyal segített, még inkább szövetkezetünk felé fordultak a do gozó parasztok. Az elszámolások Ideién egyre többen érdeklődtek életünk felől, afelöl, ki mennyit keresett munkájával. Húsz forintot száméit egv munkaegység. Megnézték az egyre sűrűbben érkező látogatók tizenöt törzskönyvezett kalászosok vetésével krll. A tavaszbúza tíz százaléka még mindig hiányzik, az árpavetés eredménye is csak 95, a zabé pedig 91 százalékos. Különösképpen a szatmári járásokban kell igyekezni, mert a kalászosok vetésénél mutatkozó lemaradás jórészt ott található. Minden növény, de — mondhatni — a kalászosok érzik meg legjobban a késedelmet. Nem, járulnak jól a béke megvéd elmeiéit éhez azok a dolgozó parasztok, akik kevesebbet takarítanak be földjeikről. De nem kevésbbé fontos, hogy mielőbb százszázalékos legyen falvóinkban a lucerna és vöröshere vetése. Annál is inkább, mert jó pár hete lejárt már e takarmány- növények vetésideje. Állatállományunk fejlődése és további fejlesztése szinte parancsolja, hogy sokkal nagyobb gonddal biztosítsák a dolgozó parasztok a szükséges takarmánymennyiséget. GYORSÍTANI KELL A LEN ÉS ROSTKENDER VETÉSÉT Nem mondhatni eléggé jónak a len és rostkender vetési eredményeit. A terv szerinti terület jelénél alig vetettek többet a dolgozó parasztok. A vásárosnaményi és fehérgyarmati járásokban leginkább elmaradtak a rostkenűer és olajlen vetésével, Pedig tudott doAg arrafelé is, hogy a kései vetésű növény mindig alacsonyabb terméseredményt ad. S könnyen látható: ha alól felszabadult népből. Gyern.í keim iskolába járnak, tanulnak, s olyan lehetőségek á lnak előttük, hogy orvos, mérnök, katonatiszt lehet akármelyik. Szép ez a mi ék- tünk és egyre szebbe tesszük. Ha arra gondolok, hogy valaki is meg próbálná szétrombolni mindazt, amit a mi népünk a munkások, a Párt vezetésével felépített eddig, valaki is megpróbálná végét vetni előrehaladásunknak minden áldozatra képes vagyok. Azért is határoztam el: úgy fogok dolgozni, hogy minél többet termeljek hat holdamon! A tavaszi szántás-vetéssel igyekeztem eddig is, május elsejére pedig minden magot e'vetek. S hozzálátok a növényápoláshoz is, nagy gonddal, jő munkával, ősz elején pedig, már többen tervezzük szövetkezünk, közös munkához látunk majd, s nagyüzemi módon termelünk többet, jobbat a haza ja rára. Zoltán Sándor hatholdas dolgozó paraszt, Mérkvállaj. „Szabadság“ tszcs-bol tehenünket, azok nyo'o növendék sza. porulatát anyakocánként 70 mala, cunkat. Az őszi téli és tavaszi fejlesztés tórán 78 tagja lett csopcriunknak. A szövetkezeti sasok állandóan ott Jártak o kívülállók közt elmondták erstí- ményeinket, azt is, hagy 57.039 formtet tartalékoltunk boruiiázarokra, ne. szóltok életünkről, s a felvilágosító munka, a tények látása, nem maradi hátás nélkül. A Jó tavaszidö beálltával a szántás- vetéslsaz fogtunk. 9 kalászosok, hüvelyesek, idejében főidbe kerüllek, in n- den tavaszit e'v3.ettünk rear, a cukorrépát meg is kapáltuk. Jó erőpróba veit a tavaszi munka, a ctoport fiataljai közt Jól megszilárdult a közösségi szellem. Jó dolgoztunk s Igyekszünk dolgozni tovább. Most feladatunknak tartjuk, hogy az egyéni parasztok érdeklődését állandóan növeljük szövetkezetünk iránt. A szocializmus ép! tése országunkban fontrs tennivalóként szabja meg a mezőgazdaság átalakítását. a nagyüzemi termelésre való áttérést. Szövetkezetünknek nem szabad se most, se a nyári munkák idején elszigetelődnie a kívülállóktól, tlgy kell már most bes-é ge nü tk velük, ügy kell píltlás-n dolgoznunk, begy ősszel minél többen térjenek rá példánk nyomán a virágzó élet útiára. Szűcs Béla, MOP titkár, Nagyvarsány, kevesebb olajlen, rostkender kerül a feldolgozó üzemekbe, kevesebb text,Hanyag, olaj jut a dolgozókhoz. Ez pedig egyetleu dolgozó parasztnak sem lehet érdeke. A földművesszövetkezetek, tanácsok ue vegyék letudottnak e fontos kérőért azzal, hogy segítették a szerződéskötés sikereit, A szerződéses termelők jó munkáját is elő kell mozdítaniok azzal, hogy az elmaradás bepőtlására buzdítják a dolgozó parasztokat. A VASÁRNAPI HATÁRJÁRÁSOK SEGÍTSÉK A TOVÁBBI JÓ VERSENGÉST A járások közti verseny most is azt mutatja, hogy legjobban a nyíregyházi járásban és Nyíregyházai környékén megy a munka. Harmadik helyre múlt héten a kemecsei járás került, ahol a fal- vak elevenné váló párosversenyé- sének eredményeként szépen megjavult a. munka. A kemecsei járás multheti jó munkájával a nyirba- tori járást szorította ki harmadik helyéről. A nyírbátori járásban visszaesel mutatkozott, még a már tászaUai, tiszalöki, baktat és kis- várdai járások is megelőzték és harmadik helyről a nyolcadikra került. Az elbizakodottság, megelégedés az elért eredményekkel — sohase hasznos dolog, — most beigazolódott a nyírbátori járás példájával. A csengeti. fehér- gyarmati, nagykállói és vásárosna- méríyi járások továbbra is sereghajtók maradtak. Ezekben a járásokban még mindig nem alakúit ki a községek egészséges, eleven párosversenye, még mindig nem adnak a DÉFOSz-szervezetek, a ta-, nácsok elég támogatást a versenyeknek, a pártszervezetek kellő buzdítást a munkához. Döntő fontosságú, hogy mindenütt a megjTében jő, munkát végezzenek ma és az elkövetkező napokon a versenybizottságok. Vé- gezzéh el mindenfelé a határjárásokat, s hazamenet hozzák nyilvánosságra, hogyan dolgozik a párosversenytárs község, milyen arrafelé a határ, kik járnak a munka élén — s milyen okkal, milyen móddal értek el sikereket. Ezzel buzdítsanak versengésre, jó munkára. Népszerűsítsék az olyan dolgozó parasztokat, mint például Nagyecseden Gere Gyula, Mi- zsei József és Kovács Bálint, akik több, mint egy hete befejezték már földjeiken a tavaszi munkákat, s jó példájuk lelkesítette társaikat Is. A termelőszövetkezetek multheti eredményei jő munka niellett bizonyítanak. A tavaszbúza, tavaszárpa, cukorrépa, lucerna, vöröshere vetése százszázalékos a szövetkezeti gazdaságokban. A forgó 89, a burgonya 72, a kukorica 29 százalékát vetették el eddig, de komoly mulasztásokat kell pótolniok a. rost kender vetésénél. Mert eddig mindössze 47 százalékosan teljesítették a rostkender vetési tervét! Lássanak hozzá mindenfelé Szabolcs-Szatmárban a növény- ápoláshoz, a kártevők elleni . védekezéshez. Nyilvánvaló, a magasabb terméshozamért való harc korántsem ért véget a vetés befejeztével. Hisz a növények gondos ápolása. a kártevők megsemmisítése a következő igen fontos tennivaló. S máris hozzá kell látni a munkához, hiszen a mák, a. legtöbb helyütt már szépen soroló forgó és cukorrépa szinte kívánja a sarabolást. A termelőszövetkezetek legtöbbjében már hozzáláttak a saraboláshoz. A dolgozó parasztok kövessék jó példájukat. A mák, cukorrépa és napraforgó sarabolásával egyidejűleg fet kell venni a harcot a máris mutatkozó kártevőkkel: a cukorrépa veszedelmes ellenségével, a lisztes répabarkóval, forgó földeken a mocskospajorral. Ahol még nincsenek meg a cukorrépaföldék körül a fogóárkok, azonnal készítsék el a dolgozó parasztok. A jó növényápolás, a kártevők elleni sikeres védekezés legyen további formálója a magasabb terméseredményeknek, Május 1-re befejezem a tavaszi vetési Feladatunknak tartjuk, hogy az egyéni parasztok érdeklődését állandóan növeljük szövetkezetünk iránt Rákosi elvtárs teljesítette a kisvárdai Növénynemesítő dolgozóinak kérését A kisvárdai Mövényftemesitö Aromás dolgozói kivá!ó eredményt értek el az elmúlt évben burgonyatermesztésben. Tanulmányozták a szovjet tapasz, faiatokat és ők maguk ís tovább fejlesztették az itteni viszonyoknak megfelelően, A* eredmény szop vo.t. K.s területen 160 mázsás átlagot is e«ér. tek — annak e^enére, hagy tavaly igen kevés volt a csapadék, sokat gors- tíoíkoztah azon, hogy hogysn kellena vizet szerezniük, hegy kiküszöbölhessék ej időjárás okozta nehézségeket. Ezen segített Rákcsi rivtárs, Amikor Pártunk, népünk vezetője megle. kmtette a kisvárdai Niivényncme'itő Állomás dolgozóinak munkáját — meghallgatta panaszukat és te jesltet e É résüket. Már az eímttlt évben hozzáfogtak o Nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói cSV víztorony építéséhez, ami az egész növénynemesiio (cicáét ellát. Ja víziéi. Ez a scGltoég, Rákcsi elvtárs szavai még nagyobb eredmények el. érésére ösztönzik a Növénynemeslíó Állomás dolgozod. Népi államunk meg. adja a segítséget, hogy továbbfolytassák kísérleteiket a niEgascbb thniós. hozamért, Mérlivállaj dolgozó parasztjai már túlteljesíletíék burgonyaszállítási íenüket Hérkvállaj dolgozó parasztjai a burgonyabegyűjtés, a burgonyaszállítási szerződéskötések idején többször hallatták már hírüket a megyében. Jó példával jártak elől, miként kell tetteikkel hozzájárulni a falusi dolgozóknak is a béke megszilárdításához. Most újabb dicséretes eredményekről számolnak be a legfrissebb jelentések: Mérk- vállaj dolgozó parasztjai már túlteljesítették burgonyaszállítási tervüket. A tervbevett 1080 mázsa helyett máris 1150 mázsa burgonyát küldtek a dolgozók államának. A szállítási szerződések kötése tovább folyik a községben. Tornyospálcán hasonlőkép jól halad a burgonyabegyűjtés. Az ottani dolgozó parasztok 640 mázsás tervüket 422 mázsa burgonya szállítására való szerződéssel teljesítették. 114 mázsa krumplit már el is szállítottak Tornyospálcáról Budapestre. Gemzsén Juhász János dolgozó paraszt a békeív aláírásával egy- időben két mázsa burgonyát ajánlott fel feleslegéből és szállítási szerződést kötött. Mondván: „ezzel akarom megpecsételni békealáirá- sómat. Mert a béke megvédelmezé- séhez nemcsak a béke kívánása, de népünk erejét növelő tettek is kellenek!” Paposon és Géberjénben igen gyenge eredmények mutatkoznak a burgonyabegyüjtésnél. Az ottani földmüvesszö vetkezeti ügyvezetők mit sem támogatják a szerződézkü test. A paposi ügyvezető szivestb ben borozgat el a kocsmában, a géberjéni ügyvezető is olykép vélekedik, hogy „más dolga van, mint a burgonyabegyűjtés”! Pedig lát- niok kell, hogy a béke ügyével szorosan együvé tartozik a nép erejét növelő, az országot gyarapító sok igaz tett, a burgonyabegyűjtés sikere is! Pecsenyére áhítozik a kulák... „A szegényparasztok, cselédemberek zsírján kövérre hízott falusi élös. tíieknek, a kulákoknak már régóta bealkonyult" — így írja levelében Nagy Lajos, a kisvárdai községi tanács elnöke. Erniult már az a világ, mikor a szántóföld széién pipázgaiva, gúnyos mosollyal a bajusz alatt, figyelték a görnyedezö cselédembe^, amint esy ócska ing és egy tányér lebbencs eile- neben pirkadástúl vakuláoig kapálta nekik a krumplit, tengerit. Hiába si. ratják vissza a múltat a basaparasz.ok, hiába kacsintgatnak titkos reme- nyekkel T.umansk leié, próbálnak hazugságokkal, feketézéssel, spekulálással ártani a felszabadult népnek, az ő világuk az idők viharában menthetetle. nül odaveszett“. Aztán elmondta, sohse lesz a kulákból Jö ember, mint ahogy egyesek hiszik, sohse lesz kutyából szalonna. S példának hozza fel, míty fondorlattal igyekezett ártani a kisvárdai tszos-nek özv.Jőzsi Istvánná ottani kulák. „Bizonyosan pecsenyére áhítozott Józsiné, de még bizonyosabb, hogy Trunianek hűséges cinkosa módjára, kárt igyekezett tenni a közösség vágyó, nában. Az történt, hogy rájöttek a csoportban, hol egy-egy tyuk, hol egy jár. ce, hol éppen egy jótorkú kakas h.ányzik. Bejárták a dűlőt, aiánéztek a tégla-, farákásoknak. Se róka, se görény.se kánya, se rétisas nem köröz oda. ■fent,.. De b „rolytély" mégis megoldódott. Mégpedig úgy. hogy Józsiné beta, nltott kutyája hordta a kulákaeszony portájára a tszcs joszágállományát, özv. Pé*er Lajosné szegínyparasztasszony nem felejtette még el. valaha is ez volt Józsinó módszere. Az ö pár sovány tyúkját is elhordta „ kulák kutyája, csakhogy akkoriban egyet so mert szólni, mert a csendőrök rent Józs.né, de az ö derekára ve. ,ek. Akkor se átallojta megenni más tyúkját a kulák. Most meg míg inkább kergott a bondője a osoport tyúkjaira, hisz ráadásul meskisebbítheiíe aljas módon éppen azokat, akiknek boldogulása legjobban fáj neki, fáj Kovács Menyhért százholdas kuiáknak s a doigo zó nép többi kisvárdai ellenségének11. De megtanulhatják most — fejezi be levelét Nagy elvtárs — hogy akik a vasat óntik, az új gyárakat építik, akik valaha véres verítékkel húzták az igát földbirtokosnál, kuiáknál. mint Borbély Miklósné, íd. Zámbó Cábcr- né, Kovács Pál is, azoknak kemény az ökle. S nagyot üt a kártevőre, megfékezi a sokféle alias mesterkedés*. Szemük pedig tisztán lát, olyan tisztán, hogy a Indákban barátot sohase fedeznek fel! Harminc bold erdőt telepit, megkapálja a kukoricát, kiülteti a dohányt május elsejére a napkori tszcs Fiatal a mi termelőcsoportunk Napkoron. Tagjai mind földműves- szövetkezeti tagok, ott ismerkedtek meg a szövetkezéssel, látták meg, hogy egymás segítségével, közösen nagy eredményeket lehet elérni, így alakult meg termelésre, földjeink közös művelésére is a szövetkezet. Elmondhatjuk, hogy nagy nz egyetértés, jó az összefogás nálunk. Bizonyítja ezt az is, hogy a tavaszi vetemények mind a földben vannak már. Szeretjük a mi hazánkat, amely egyre szebbé válik. S mi is tevékeny részesei akarunk lenni annak az építésnek, amely ebben az országban virágzó életet teremt, imperialista ellenség leselkedik ránk, fel szere.né dúlni szépen termő földjeinket. A mostani életünk olyan, hogy még fokozottabban kell igyekeznünk, még jobb eredményeket kell kivívnunk. Azért is szövetkeztünk mi a közös munkára, hogy a lehető legszebbet mutassuk fel. megnöveljük a sző-. vetkezeti földek hozamát. A korai, jól végzett vetésnél nem állunk meg. Továbbmegyünk, Itt, a szö- . vetkezetben váltunk igazán a sza- | bad munka embereivé. A Munka | Ünnepére tettük meg felajánlás- | ként, hogy a terméseredmények nö-, velőse érdekében május elsejéig jól elkészített főidbe kiültetünk bárom holdnyl dohánypalántát, akkorra megkapáljuk tíz hold kukoricánkat is. S szép feladatként vállaltuk, hogy harminc hold erdőt telepí- 'tiink. Mindegyik kis fa egy-egy i igazi májusfa lesz s hirdetni fog i júk. hogy szövetkezetünk a szovjet ] emberek módján megkezdte a hav- J cot az aszály ellen, a természet 'megváltoztatásáért. így készülünk ;a Hunka Ünnepére, így akarjuk erősíteni továbbra Is a béke nagy ; táborát. özv. BZALUASI ISTVÁNNÁ, füldművesszövetk. ügyvezető, tszcs-tag, Napkor
