Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-19 / 90. szám
1951 ÁPRILIS 10. CSÜXÖiiiilK. A selejtelleni harc új szakasza a Vulkánban A Vulkán dolgozói valamennyien együtt ülnek a kultúrteremben Figyelmesen hallgatják •Urbán Béla elvtárs, a Megyei Pártbizottság szervező titkárának előadását. UrMn elvtárs a Párt ajándékát, a dicsérő oklevelet hozta el a Vulkánnak. Itt van Nagy elvtárs, aki résztvett a Pártkongresszuson, a legjobb dolgozók, akik nagyszerű lendülettel vették ki részüket a selejt elleni harcból. Azt ígérték, hogy a kongresszusra 5.5 százalék lesz a selejt. Nem érték el a kitűzött célt, — ezért lettek másodikok a versenyben. Urbán elvtárs beszélt erről. Megmondotta a dolgozóknak, hogy a Párt figyelemmel kísérte munkájukat, — látta harcukat és most a Kongresszus után, továbbra is feladat marad a selejt elleni harc. Megfogadták a Párt szavát a Vulkán dolgozói, különösen az öntők, akiknek minden napjuk, annak minden órája külön harc. Nagy csatát vívnak ők — a selejt ellen. Az első eredmény az volt, mikor Rcsetár elvtárs selejtmentesen gyártotta az egyengetőlapokat. De sokat is küzdött vele. Mikor az első lapokat kiöntötte, valumcny- uyi a selejtbe került. Gyenge volt a homok, rossz volt a keverék. Mikor ezt észrevették, akkor Kri- rcczki Bála, műszaki vezetővel nekiláttak, új keveréket dolgoztak ki Keliéz leírni azt az örömet, mikor aztán egyik nap minden egyengetőlap épen került ki a forma- szekrényből. Ezzel kezdődött az eredményes harc a selejt ellen. A KITARTÓ MUNKA EREDMÉNYE 1 ■--------A kongresszus előtt igen magas volt a selejt az öntődében, úgy hogy a februári átlaguk is 9 szánlék lett. Volt olyan nap, hogy közel jártak a 30 százalékhoz. Hiba volt, nagy hiba — érezték, tudták ezt a dolgozók is, ezért ajánlották fel a Kongresszusra, hogy megjavítják a selejtszázalékot. Tudták, hogy ennél fontosabb feladatuk az üzemben nincs. Es mégis hibát követtek el. Mikor a selejt elleni harcról beszéltek, mindig hozzátették azt is, hogy nem lehet az ellen eredményesen harcolni, mert nincs laboratórium és műszer sincs, — így nem tudják megállapítani, hogy milyen arányban kell keverni az öntöhomokot. Ezt hozták fel minden esetben Indoknak és ez a kifogás egyben leszerelte a gyár vezetőségét is, meg a munkásait*is. Nem fordítottak kellő figyelmet munkájukra nagyon sok esetben. A Párt segített itt is. Megmutatta, begy ml az a kivezető út, hogyan lehet a selejtet csökkenteni a meglévő felszereléssel; A műszakiakat jobban be kell vonni a munkába. És valóban segített ez. Roncs elvtárs, a pártszervezet titkára helyesen felvetette az üzemben a párttagok felelősségét és ezzel együtt mind fokozottabb mértékben vonták be a műszakiakat a selejt elleni harcba. Az eredmény szemmellátható lett. Márciusban a selejt 5.8 százalékra csökkent és április első tíz napjában már 3 8 százalékos se- lejttel dolgoztak az öntődében. Kriveczi Bála műszaki vezető teljes öt napot töltött azzal, hogy kikísérletezte az öntőkkel együtt a megfelelő homok-keveréket — így aztán övék lett á győzelem és mind szebb eredménnyel mutathatják meg a Pártnak, hogy becsülettel helytállnak, teljesítik feladatukat. » (B. I.) OEFILLOHAS ÉS SZÖVETKEZET A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT Ahogy szalad az autó az úton i Encsencs felé, kétoldalt legyező- szerüen nyílnak szét a mezők. I Gyönyörködtető, ahogy a kövér | őszi vetések fölszaladnak a domb-' hátakra, köztük- széles sávokat húznak a tavasziak; sokhelyütt már a forgó is sorol, nemsoká sa- rabolják a cukorrépát. Jó kövér a rét, vidámsárgára festi a- gólya- hír. Bő termést ígérnek a földek, az élet további javulását. Húsz szövetkezet van ebben a körzetben, fele hármas, fele egyes, — a paraszti jólét útján indultak el. Akaratlanul is eszébe jut az embernek VesseUnov Jezdimir, mn- ■gyarországl délszláv dolgozó paraszt elbeszélése, amit a pesti bé- kegyülésről annakidején erre is elhozott a rádió. „Mintha nem is ugyanolyan föld lenne, mint a miénk, mintha a határon túl egyszerre valami szikes, kopár föld kezdődne. Mindenfelé szántatlan földek s tömérdek gyom és gaz borítja a vidéket." Ezeken a földeken él Tltő Jugoszláviájának sokezer elnyomott, üldözött dolgozó parasztja akiknek nyakára kukáitokat ültetett, hátukra az UDBA- pribékek korbácsütéseit juttatta — Titó, az imperialisták bérgyilkosa ... S eszébejut, miként kiált ezer és ezer magyar dolgozó paraszt most, a békeívek aláírásakor: ,Ha arra gondolunk, hogy a mi szépülő életünket valaki meg akarja zavarni, a mi szépen vetett, gazdagon termő földjeinket fel akarják dúlni: ükölbeszorul a kezünk és úgy érezzük, minden áldozatra képesek vagyunk, hogy ezt ne engedjük!’’ ncsencs. A traktorállomás kör- zetének központja. A gépállomás irodájában Nagy Antal, vezető mezőgazdász, heti munkáját készíti elő, jegyezgeti, rendszerezi a körzethez tartozó húsz szövetkezet sok-sok problémáját, közös munkájuk tennivalóját. Mert Nagy Antal és az itteni két körzeti mezőgazdász, Bakonyi János és Györfi Nándor módját találták annak, a szövetkezeti parasztokkal együttesen miként harcolhatnak legjobban a békéért. Gabányi Zoltán, a büdszentmiliályi mezőgazdász példáján ők is szerződést kötöttek a szövetkezetekkel; amiben lefektették, hogyan fogják növelni közösen, munkával, jó szakmai tudással a földek terméshozamát Nem kis szerepük van az encs encsi traktoristáknak abban, ::ogy a faluban megszületett, kivirágzóit az „Ifjúság" III. típusú termelőcsoport. Még az elmúlt esztendő első napjaiban volt, hogy megérett jópár encsencsi fiatalban a traktoristák felvilágosítása. Kü- ös munkához láttak, szövetkezetben. A traktoristák, a gépállomás kommunistái mellettük voltak mindig. Hányszor volt, hogy átmentek dolgozni a tszcs-be nemcsak géppel, de kéziszerszámmal is — munkaegységre. Ma már többen vannak a szövetkezetben, mint százan, az őszön tizennyolc forintnál is többet kaptak a tagok munkaegységenként. Most meg, az encsencsi ..Ifjúság" tszcs, földjén úgy vannak békevártán, hogy 24 hold krumpli- földön hatvan helyett száz mázsás átlagot akarnak elérni. S nem kis része lesz ebben a gépállomásnak. ■®Br iker Nagy Antal mezőgazdász, TV-“. Tóth András, a tszcs, elnöke és Bákonyi elvtárs, a szövetkezeti párttitkár közösen kitervezték a munkát, a felajánlást május elsejére, az egész csoport nagy örömmel fogadta a javaslatot. Együtt beszélték meg a módszereket. Nagy Antal mezőgazdász tarsolyában sok tapasztalat, jó szovjet módszer volt burgonyatermelésre. Mind felhasználják. Szerdánként, amikor egész napot az „Ifjúság" tszcs- ben tölt, alig győz válaszolni a sok kérdésre. Mit is ad még a gépállomás? Az őszön traktorral végezték a mélyszántást a burgonyának való földön, tavaszon simítóztak, kultivá- toroztak. Jön ültetés után a hange- rezés, fogasolás. Géppel. A növényápolás a fejlett agrotechnika mődjai szerint végződik majd. A technika, a tudomány éí>. az új úton járó parasztok munkája így ölelkezik. S az encsencsi „Ifjúság" tszcs, dolgozó parasztjai ' csaknem tíz vagónnal több burgonyával erősítik a békét! Az encsencsi „Ifjúság" szövetkezet bátran tűzhette ki célul üzemtervében : búzából tíz helyett tizenkét mázsás, rozsból II helyett 13 mázsás, őszi árpából 12 helyett 14 mázsás, kukoricából 20 he; yen mázsás, burgonyából pedig 60 helyett 100 mázsás termésátlagot érnek el! „Ifjüság"-nál, Azelőtt meg megvitatták, hogy nem szükséges negyven kiló takarmányrépamag két holdra, mint ahogy a szövetkezetiek akarlak, hisz pocsékolás lenne. Elég 1G kiló is holdanként. Megfogadták a tanácsot. Szép a répa, nemsokára sarabolják. — Nyírbélteken, az I. típusú csoportnál sem fogyott ki a szóból Nagy Antal, mikor vitatkozni kellett: a kézzel való vetés, vagy a gépi vetés jobb-e. Mert a béltekielt kézzel akartak vetni. Aztán belátták a tudomány igazát. És a nyírbátori „Vörös csillag" milyen segítséget kapott? Még az őszön volt, hogy 30 holdba búzát vetettek. Furcsamód akartak takarékoskodni : négy zsákkal kevesebb magot szórattak a földbe. Most, tavaszon meg ráadásul nem fej trágyázták az őszibűzát, pedig igen ráfért volna éppen a „takarékosság" miatt. A mezőgazdász segítségével mégis győzött az új, negyven kiló pétisót kapott egy- egy hold, ahol meg kimaradt a kelés, lóherét vetettek. Talpalatnyi terület se máradt így terméketlen, az őszibúzát meg öröm nézni. Jó termése lesz! Gépállomás és szövetkezet, a falusi munka új emberei a technika és tudomány, segítségével így teremtenek nálunk virágzó mezőket; s munkájuk eredményeivel szögezik le: nem engedik feldúlni szépen vetett, gazdagon termő földjeinket. Brém elvtárs, a mátészalkai gépállomás vezetője, — innen került el, Encsencsről — figyelemmel hallgatja, amint Nagy Antal mezőgazdász munkájáról heszél, kiteregeti a körzet térképét a feltüntetett húsz szövetkezettel, a műtrágyahasználat kimutatásait. S köz- ben-közben megjegyzi: ,,Ezt nálunk is megcsináljuk." ^jízivesen mondja el Nagy Antal ^ tapasztalatait, azt, miként Is folyik a meíőgazdász és a szövetkezetek munkája. Múlt szerdán például 300 négyszögöles kísérleti telepet létesítettek az encsencsi BEFEJEZTÉK AZ APKdMAftVAK VETÉSÉT A TISZALÖKI JÍBÁSBAA A tiszalöki járás termelőszövetkezeti csoportjai csoportgyülést tartottak az elmúlt napokban. A büdszentmiliályi „Petőfi" termelőszövetkezeti csoport tagjai, mivel a vetést már befejezték, vállalták, hogy a Munka Ünnepére megsarabolják a cukorrépát és a mákot. Pippal Ferenc és Tonko- vics elvtársak vállalták, hogy május elsejére befejezik a sertésfiaz- tató építését. A lánypk is lelkesen tették meg felajánlásukat a Munka Ünnepére. Vállalták, hogy kimeszelik az istállót és a csoport irodahelyiségét. A tiszadobi „Táncsics" termelő- szövetkezet tagsága is szövetkezeti gyűlésen tette meg felajánlását a Munka Ünnepére. Mikó Nándor, a dohány termelési brigád vezetője, brigádja nevében vállalta, hogy a dohányföldet május elsejére jól elkészítik. A dohánynak 30 százalékát' ki is ültetik. Ezenkívül a konyhakertben a palánták kiülceté- sét is százszázalékig elvégzik május elsejére. A termelőcsoportok lelkes munkája és a Munka Ünnepére való készülődés lendülete magával ragadta a járás egyénileg dolgozó parasztjait is. Az aprómagvakat már a járás valamennyi községében elvetették a dolgozó parasztok. Most a kukorica vetésén dolgoznak. Tissaeszlár községben például már a kukorica vetését is 85 százalékban teljesítették. De szépen folyik a munka Tiszadada községben is. A kukoricának Vő százalékát vetették el. Tiszae.ízláron a versenybizottság állandóan nyilvántartja a tavaszi munka állását. A község a járásban az első helyre került a tavaszi munkák végzésében. Nem ez a helyzet Tiszclökőn. A járás községei között az utolsó helyre került. A kö:Siégi tanácselnök és titkár nem látogatta a határban a dolgozó parasztságot, nem ellenőrizték a tavaszi szántás-vetési munkákat. Rossz, a jelentőszolgálatuk is. Az elmúlt vasárnap Tiszaeszlár versenybizottsága átment Tisznlökre határjárásra. A tiszalökiek azonban nem szervezték meg a határjárást, s Így az eszláriak versenybizottsága egyedül -járta a tiszalöki határt. Súlyos mulasztás ez a tiszalöki tanács részéről. Az elkövetkezendő napokban a dülőfelelősök jó megszervezésével, a versenybizottság erősítésével, s a rendszeres határjárással segítse elő a községi tanács, hogy a tiszalöki dolgozó parasztok Is idejében és jó minőségben, legkésőbb május elsejéig, a Munka ünnepéig befejezzék a tavaszi szántás-vetés munkáját. Üzemünkben mindenki párosversenyben dolgozik Andrejev Zsdánov elvtárs mondása jutott eszembe, amikor két* hónapi távoliét után bejöttem üzemünkbe: „Ma nem vagyunk azok, akik "tegnap voltunk és holnap már nem leszünk azok, akik ma vagyunk. Megváltoztunk és felnőttünk azokkal a hatalmas változásokon együtt, amelyek gyökeresen megváltoztatták országunk arculatát." Ezt a gyökeres változást látom üzemünk életében is. Fokozott munkakedv, éiénkség és törhetetlen versenyszellem mellett a munka- iwediuények emelésére való törekvés tapasztalható minden üzemrészben: * • Eredményt mutat üzemünkben a párosverseny-kihivások emel- ' ftwtó száma. Minden versenyt! hív ás ötéves tervünk gyorsabb megvalósítását, a szocializmus minél előbbi felépítését és a béke megvédését segíti. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy üzemünk minden dolgozója versenyez. Tisztán látják a verseny jelentőségét, tudják, hogy a verseny a szocializmus épi tésének kommunista módszere, általa gyorsabban valósul meg ötéves tervünk és könnyebb a munka, a harc a békéért. • SIMON SÁNDOR, nyirboydányi levelező QLfítcisL 1943 őszén történt. A büdszentmiliályi Alkaloida vegyészeti gyár kézilaboratóriumában gondokbamerülten figyelte a. kémlöcsövet egy ember. Tekintete úgy meredt a kémlő- csőre, mintha azt a szahnaszálal találta volna meg, amibe kapaszkodva megmentheti nélkülöző családját. Fáradtságtól, tzen- vedéstöl elfonnyadt arcán mély ráncok, barázdál; voltak. Ami- 1 or a kísérletet befelezte, szeme kis örömet súg rzott. Zsebrc- vdgta a vegyielemzés leiratát rendbeszedte rnhátát és kezében két ké.mlőcsövel elment az igazgatóhoz. Az igazgató bosszús volt, mert éppen szórakozás közben zavarták. — Mit akart Minek jöttt — kérdezte durván. — Nagyságos igazgató úr, tessék nézni... leírtam, hogyan lehet citromsót... A megkezdett mondatot nem fejezhette be. Az igazgató felugrott és dühtől kidülledi szemekkel szaladt a munkáshoz, —Maga?.,. Maga.?. — ordította, magából kikelve. — Ki adott magának engedélyt? .. Nénid... Holnap be se jöjjön az üzembe, megértettef — De igazgató úr kérem ... — szólt csendesen a munkás. — Takarodjon, takarodjon,.. Az újításért Domb- rádi Lajost majdnem kilökték az üzemből. Munkatársai álltak ki mellette. A „bűnét’ azonban a ,ió gazda" nem felejtette el, Mindig levontak tőle valamire. Mindig kevesebb fizetést kapóit, mint ami járt, minifia csak tudáséiért, értelmessé- géért szedtek volna adót. így volt. Erre gondol most Reszegi elvtárs, amikor a kérniő- ciövckct vizsgálja, ö már nem a kétségbeesett emberek tekintetével nézi a vörös, rumszínű folyadékot, hanem az új ember elégedett, öntudatos, jövőbe néző szemével. Arcát sem a jelen ár- kotta össze, hanem a mult. 1 jelen egyre jobban elsimítja. Reszegi elvtárs újított, A végsöonyalúgbál fontos vegyianyagokat von ki. Az anyaiéig azelőtt szemétre került. Most Reszegi elvtárs módszerével értéket szednek ki belőle: természetes kodeint és nar- kotint. — Most készen van, rájött a titok nyitjára. A vegyi- elemzés leiratával és két kémlelőcsővel rohan, repül a vállalatvezetőhöz. — Elvtárs! Megvan a természetes ködeid — mondja kitörő örömmel és már nyújtja is a kezében lévő kém- löcsövekct a vállalatvezetőnek. — Csak lé kell párolni. — Természetes kodein?!.. Megvan?... — csodálkozott a vállalti l re' e!ö és két kezével fogja meg Reszegi elvtárs herét: — Kit- szönjük neked, Reszegi elvtárs, köszönjük, — mondja. Reszegi nem tud szö- lar.i, de arca és tekintete beszél helyette: — Na köszönd, hi- szín magunknak esi- náltam ... a népnek. L -ő, G-.l
