Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

1951 ÁPRILIS 15. VASÁRNAP KULÁKOK SZÖVETSÉGE EPERJESKÉN Sztálin elvtárs műveinek Gonda László, eperjeskei 4S hol­das kulák sehogysem tudott bele­nyugodni, hogy neki kell megdol­gozni a földjét. „Világéletemben mindig becsületes ember voltam, — mondja, — szívesen adtam harma­dos földet a kisparasztoknak és most is adok”. öt évvel ezelőtt. 1&46 áprilisá­ban gondolt egyet. Jó lenne visz- szahívni volt cselédjét, Batári Jó­zsefet. Nagy családja van, sok munkaerővel rendelkezik, eldolgoz­gatna nála. Szekérrel ment el Zá­honyba Batári József volt cseléd­jéhez, s füt-fát Ígért neki, csak költözzön át Eperjeskére. — Házat, földet adok nektek, ■amennyit csak meg birtok dolgoz­ni, csak gyertek. Batári felpakolta a kulák sze­kerére két-három ócska bútordarab­ját és már ment is Eperjeskére hatodmagával. Roskadozó 3x2 méteres belvilágú kis házba költöztette volt cselédjét a kulák. — Ha jól dolgozol, neked is adom idővel. És Batári József három évig másodmagával szolgálta a kulákot és a koszton kívül csak néha-néha kapott 10—20 forintot. Az elmúlt éven már sokain! kezdte a dolgot az öreg Batári bácsi. — Jól van no, nektek adom a házat (400 forintot sem ér), aztán adok egy hold földet Is a meszes dűlőben. Ha akarod, a Mátyuson is adok egy holdat felesbe. — Mivel fogom megművelni, hi­szen sem Igaerőm, sem vetőmagom pines. — Ne törődj vele, majd segítek én. „ „Segített” Is. Az ő fogata szán­totta meg, a kulák adott vetőmagot Is a földbe, de egész nyáron a ve­tőmagért és a szántásért dolgo­zott nála Batári, ősszel aztán újra kimutatta igazi arcát a kulák. 40 MÁZSA BURGONYÁT REJTETT EL HARMADO­SAINÁL c »pergett az eső az elmúlt év őszén, amikor a burgonyát hordták hazafelé. — Ne felezzünk most, ráérünk tavasszal Is, vigyük az én részem is a te udvarodra, — ajánlotta Gonda László harmadosának. Két harmadosánál, Batári József­nél és Tóth Istvánál közel 40 bázss burgonyát rejtett el a kulák. ősszel amikor a burgonyabeadás teljesí­tésére hívták fel a figyelmét, si­ránkozva mondta: „nincs nekem már annyi sem, amennyi a tavaszi vetéshez kellene”. Egész télen sen­ki sem nyúlt az elrejtett burgo­nyához és fele megrothadt, amikor rátaláltak. Mert rátaláltak a dol­gozók. Az elmúlt év őszén határjárást tartottak a községben. Gonda László földjén kint találták a nap­raforgó szárát és ezért feljelentet­ték a kulákot. ö azonban harma­dosára, Batári Józsefre kente a dolgot, mivel Batári kapálta és a büntetés a harmadost érte. Három papot ült Kisvárdán Batári Jó­zsef a mezőn hagyott napraforgó szárért. Most is azt mondta har­madosának Gonda László kulák. .ha kérdi valaki a bv I onyát, mond­ja azt, hogy az övé. Batári azon­ban megtanulta már saját bőrén, hogy mit jelent a Mákokkal való barátság. Nem vállalta magára. Gonda cselédje, Feka Béla a mai napig is az istállóban alszik, fizetést nem kap, s éjjel-nappal dolgozik. Azt szokták mondani, hogy az alma nem esik messze a fájától. Gonda László fia ysem volt különb apjánál. A felszabadulás után az Eposz, elnöke lett. s úgy befolyása alatt tartotta az ifjúsági szervezel többi vezetőségi tagját, hogy azt csinált az ifjúság pénzével, amit akart. Négyezer forintot sikkasz­tott el az ifjúsági szervezettől. A TANÁCS TITKÁRA IS A KUBÁKKAL SPEKULÁLT Amikor a tanácselnök iskolára ment, egyszeribe megrohanták a tanácsházat a kulákok. A reformá­tus lelkész (mintha csak ő lenne a község irányítója) a tanácselnök székére ült. Favágási engedélyt kért Dorogi Miklós tanácstitkártól. I öt szekér fát hordtak akkor haza' a pap udvarára, annyira adott en­gedélyt a tanácstitkár. Méltó se­gítője volt a tanácstitkárnak mun­katársa, Feticik Ödön. Esténként kosárszámra hordják az ajándékot Fencik lakására a kulákok. A köz­ség dolgozó parasztjai ezt is szem­mel tartották. Hogy mennyire á kulákokkal fújt egy követ a tanácstitkár, azt az is bizonyítja, hogy amikor Bé­res Ella felhívta a titkár figyel­mét, hogy Varga András kulák jó­szágaival eteti az éíkezési burgo­nyát. rátámadt s azt mondta: „Semmi köze hozzá, ne avatkoz­zon mindenbe egy kisegítő”! De nemcsak a tanácstitkár, Haga. a földmövesszövetkezet ügyvezető­je, aki egyszemélyben DÉFOSz-tit- kár is, a kulákokkal játszott ösz- sze. Haga az elmúlt éven még a termelőcsoportnak volt az elnöke. Vízre vitte a csoporttagokat. 7.(il­lesztette a csoportot. A csoport pártszervezetének titkárát, amiért nem tűrte Haga aljasságait, — ki­záratta a többi csoporttngokknl a csoportból. Ig.v tettek Alexa Rózá­val is. Amiért „jól" végezte Haga a csoportban a dolgát, Varga András kulák gerendákat és vá­lyogot adott Kapa épülő házához. Míg a csoport többi tagja dolgo­zott, addig Hat,ra új házat épített az elmúlt évben. Most. mint föld-1 müvesszövetkezeti ügyvezető is .egy húron pendül a kulákokkal. Ha­las« István kulákkal, de a töb­biekkel is szerződést köttetett ser- téshízlalásra. Orránál fogva vezeti a falut, — így mondják a község dolgozó parasztjai. Persze, aki szót mert emelni el­lenük, azt igyekeztek elmozdítani helyükről. Csordás György tanács­elnökkel is így akartak tenni. Míg iskolán volt a tanácselnök, a kulá­kok összesúgtak a tanácstitkárral. Rágalmazták, gyalAzták. Az volt a tervük, hogy leváltsák és helyébe Hágát, a kulákok emberét tegyék tanácselnöknek. its, hogy mindezek megtörténtek, az a községi pártszervezet, de a Járási Pártbizottság hibája is. Nem leplezték le a kulákok szö­vetségét, akik minden erejükkel a régi rend visszaállítására töre­kedtek. Az eperjeskei dolgozó parasztok nem akarnak mégegyszer báró Waldbottnál és Jdrmy Balázs föld- birtokosnál eselédkedni. De Batári Józsi bácsi sem akar többet a kn- lákokért ülni. A község dolgozó parasztjainak olyan tanácstitkárfa és olyan szövetkezeti ügyvezetőre van szükségük, akik érdeküket és nem a kulákekét támogatja. Ke­mény kézzel sújtsanak tehát le a dolgozó nép ellenségére, békénk el­lenségeire. A Járási Pártbizottság 1 pedig erősítse meg a községi párt- szervezetet. Sz. II. Termelűcsoportjaink dolgozói a tavaszi szántás-vetési munkák Lefejezésével kész ülnek május 1-re Termelőszövetkezeti csoportjaink mindenütt a tavaszi munka élén jár­nak. A vencsellői ..Szabadság“ termelő­szövetkezeti csoport tagjai vállalták, hogy május 1-re kiültetnek 2 hold ká­posztát. 1 hold uborkát. 1 hold téli káposztát é& 500 négyszögöl karalábét. Ezenkívül megsaraboliák a már ki­kelt mák, cukorrépa és a napraforgó vetéseiket, összesen 34 hold kukoricát vetnek. Ezt négyzetesen, május 1-re czintén elvetik. A bu.ii ..Táncsics“ csoport tae.iai vállalták, hogy májú? 1-re 12 hold cukorrépát. 15 hold napraforgót. 4 hold mákot és 1 hold sárgarépát rreg- sarabolnak. őszi- és tavaszi vetéseiket a gyomtól megtisztítják, rendbehozzák a csoport 4 tanyakörzetét és a napok­ban kapott munkaszervezeti könyvet ezeminárium formájában áttanulmá­nyozzák. A kótaji „Vörös Október“ tagjai májú? 1-re 6 hold cukorrépát, 3 hold mákot és 12 hold napraforgót megsa- rabolnak és 3 hold mákot kiegyesei­nek. 22 hold kukoricájukat négyzete­sen vetik el április 20-ra Két u.i is­tállót építenek. Az istállóhoz ezüksé- ges vályogot a csoport tagjai vetik ki. A kótaji ..Lenin“ termelőszövetke­zet tagjai 4 hold dohányt i? ki akar­nak ültetni május 1-re. 8 hold ctikor- árpa. és 4 hold mák sarabolásit vál­lalták. Uey határoztak a csoport tag. jai. hogy a munka ünnepére 10 hold gyümölcsösükben elvégzik a piroshim- bóé permetezést. 10 hold szőlőjüket pedig elsőre megkapálják. Már két hold mákot megsaraboitak, de egy hé­ten belül a kikelt 10 hold napraforgó­jukat is metre arabolják. Amire levelezőink felfigyeltek Egy szálkái gyógyszerészről Március 29-ón termelőszövetkezeti csoportunk egyik aktívája értekezlet­re utazott be Mátészalkára, A tisza- kóródi füldmüvasszővetkezet ügyveze­tője megkérte, hogy beteg gyermeke részére hozzon orvosságot. Beérkező e- kor aktívánk bement a Hősök-tcrén lévő gyógyszertárba s átadta a recep­tet. Két férfi és egy nő volt » patiká. ban kiszolgálóként. A fiatalabb gyógy­szerész megnézte a receptet, majd durván ráförmedt a dolgozóra: „Miért nem megy Kölesére vagy Gyarmatra a recepttel s miért terhsl bennünket, amikor újságot akarok olvasni?" Ha­sonlóképpen járt egy Dunapentelére utazó dolgozó is. A gyógyszerész csak akkor szolgálta ki mindkettejüket, amikor aktívánk erélyesen fellépett, úgy gondoljuk, mi, szövetkezeti dol­gozók. hogy nagyon is ideje lenne, hogy az iliotö gyógyszerész megtanul­jon tisztességesen és becsületesen vi­selkedni a dolgozókkal szemben. ő nőm azért van a gyógyszertárban, hogy munkaidő alatt újságot olvas­son, hanem azért, hogy a dolgozók rendelkezésére álljon | KOVÁCS ÁRPÁD. a tiszakóródi ..Szabadság" tszcs, levelezője Miért nem viselnek gondot Vasvári Pál szobrára? Szombaton BUdtzentmihályra utaz­tam s a község közepén, a régi tisza- büdi részen szomorú dolgot tapasztal­tam. Itt van a község nagy szülötté, nek. Vasvári Pálnak a tzobra. A szöb- ret tér vtszi körül. A tér teljesei el van hanyagolva. A fákat ez állatok döntik ki, a mültévi füvesítést disznók túrják ki s a drótkerítés le van sza­rkadva. A szobor alapzata töredezik. Szeretném fe.hívni a községi tanács ügyeimét arra, hogy nagyobb tiszte­lettel ér, megbecsüléssel viselje gond­ját egyik szabadságharcos hősünk em­lékének. BARKÖCZI ISTVÁN Pap. AS AAYAGTAKARÉKOSSÁ(g mAUAAAlllAK ÉRDEKE Scholcz Ágoston a Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat kar­bantartó műhelyében dolgozik. Régen dolgozik az üzemben. Ismerte már az u í.k rendszerét, ahol keserű élete volt a munkásnak. Most, mikor már a baja megfehéredett, akkor érte az a kitüntetés, hogy jó munkájáért megjutalmazták és sztaliánovista-oklevéllel tüntette ki államunk. „A mi békénk attól függ, hogy milyen erősek vagyunk. Mi mindnyájan békét akarunk, tehát arra kell törekednünk, hogy álla­munk minél erősebb legyen. Takarékoskodni kell. emelni kell a ter­melést, ami bennünket erősít. Az üzemben állandóan figyelem a üzem menetét, « ahol azt látom, hogy felesleges valamelyik anyag, azt leszerelem és ahol lehet, az újat légivel pótolom. Ezt a munkát békealáírásom mellé, szántam." Scholcs Ágoston példája megmutatja, hogy a minisztertanács határozatának helyes végrehajtása és a béke védelme szorosan együ­vé tartozik. Takarékoskodjunk, hogy erősítsük, gazdagítsuk hazán­kat, mert ezen keresztül is békénket erősítjük. ötödik kötete SZTÁLIN ELVTÁRS müveinek ötödik kötete a sokat a cikkeket foglalja magában, amelyeket Sztá­lin elvtárs 1921—1923-ban irt. As ötödik kötetben foglalt mű­vek a népgazdaság helyreállításá­nak békés munkájára való áttérés időszakában keletkeztek, amikor a, nemzetközi tőke első katonai táma­dásának visszaverése, a belső és külső ellenforradalmon aratóit dön­tő győzelmek után az ország áttér­hetett a békés gazdasági építés út­jára. Ebben az időszakban hajtotta, végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az új „gazdasági politiká"-ra, a NEP-re s ezzel új gazdasági ala­pon szilárdította meg a munkások és parasztok szövetségét. Ebben az időszakban jött létre, az addig lazább kapcsolatban levő nagy szovjetköztársaságok egységes szövetségi államban való egyesülé­se utján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, 'a gaz­dasági, katonai és diplomáciai szempontból egységes, soknemzeti­ségű állam — a szocialista Szovjet­unió. EBBEN AZ IDŐSZAKBAN a Bolsevik. Pártnak kemény harcot kellett folytatnia a pdrtonbeliili pártellenes elemekkel szemben, kik arra próbálták kihasználni a békés szocialista építésre való átmenet nehézségeit, hogy megbontsák a Bolsevik Párt sorait. A munkásosztály és a parasztság szövetségének Ionnál, a Párt egy­ségének megszilárdítása, a Párt és a tömegek közti kapcsolat formái és módszerei, a pártdemokrácia és a, szakszervezeti demokrácia kiépí­tése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és takti­kája elméleti és történeti megvilá­gításban, a nemzeti-gyarmati kér­dés, a Szovjetunió külpolitikájának. békepoHtikdjdnak alapelvei, a harc a nacionalizmus ellen, — a prole­tár internacionalizmusért, a, szov­jet szakemberek kiképzése, az ipa­rosítás fettételeinek megteremtése, a dolgozó nők öntudatosítdsa, poli­tikai felvilágosítása, az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége és ion tovább — ez a felsorolás korántsem meríti ki a kötetben sztálini mélységgel és világosság­gal tárgyalt kérdéseket, csak né­mi fogalmat ad a könyv rendkívül gazdag és aktuális tartalmáról, AZ ÖTÖDIK KÖTETBEN olvas­ható müvek ezekkel a harci felada­tokkal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt e feladatok sikeres megoldásában. Sztálin elvtárs ezekben a müvek­ben is — mint mindig — minden gyakorlati kérdést a marxista-leni­nista. elmélet fényével világit meg s az yelméleti kérdéseket a leggaz­dagabb gyakorlati tapasztalati té­nyekkel összhangban, a gyakorlati cselekvés érdekei szempontjából elemzi. . A történelem igazolta és na is útmutató jelentőségű Sztálin elv­társ tétele, hogy a szocializmus országának a nemzetiségi kérdés­ben olyan politikát kell folytatnia, amellyel megnyeri ,.a Kelet országainak rokon szén- vét és bizalmát a proletárforra- clalom zászlaja iránt. Mert a Kelet országainak döntő szere­pük lehet a proletariátus és az imperializmus jövő harcaiban". VALAMENNYI NÉPI DEMO­KRÁCIA politikája számára köz­vetlenül útmutató jelentőségű az az — immár két évtizede győzel­mesen végrehajtott — kollektivisi- lási program, melyet Sztálin elv- társ 1023-ban tűzött ki, tehát máz­akkor, amikor a csak két esztendő­vel előbb bevezetett „új gazdasági politika'' (a NÉP) éppenhogy az egyéni parasztgazdaságok megerő­södését támogatta. „Egyáltalán nincs igazuk azok­nak az elvtdrsáknak, akik azt állít­ják, hogy mert a nép fejlődik, azért kénytelenek leszünk megismé­telni a rér históriát, kénytelenek leszünk a parasztság többségének tömeges tönkretétele útján kulóko­kat tenyészteni. Ez az út— nem a mi utunk. Az új viszonyok kö­zött, mikor at proletariátus van hatalmon ős a proletariátus kezé­ben futnak össze a gazdaság leg­főbb szálai, a fejlődésnek más úton kell haladnia, mely arra ve­zet, hog\j a falu kistermelői kü­lönböző szövetkezetekben egyesül­nek, melyeket a magántőke ellen folyó harcukban az állam támogat, olyan úton, mely arra vezet, hogy a kis mezőgazdák milliói a szövet­kezetek révén fokozatosan bekap­csolódnak a szocializmus építésé­be, olyan úton, amely a kis föld- művesgazdák gazdasági helyzetének fokozatos javulására (nem pedig pusztulásukra) vezet. Ebben az értelemben, a Köztársaságok Szö­vetségének jövendő gazdasági fej­lődésének szempontjából, elsőrendű jelentőségű, hogy a végvidékeken, ezekben főleg paraszti országok­ban, mindén módon támogassuk a szövetkezetekét." A SZOVJETUNIÓ tdntorithatat- tanul következetes békepolitikájá­nak alapelveit fejezik ki azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs a lábbadozó Leninnel folytatott beszélgetése alapján jegyzett fel; „A mi utunk igaz út: mi békét és megegyezést akarunk, de gúzs- bakötni nem hagyjuk magunkat és ellene vagyunk az uzsorafeltétele­ket kikötő megegyezéseknek. Ke­ményen kell tartani a kormányru- dat és saját utunkon kell haladni, melyről sem hízelgéssel, sem ijeszt­getéssel nem hagyjuk magunkat letéríteni” A kommunista politikai straté­giának és taktikának, a Bolsevik Párt építésének, a szovjet állam- építésnek az ötödik kötet sztálini müveiben kikristályosltott és a marxista-leninista elmélet fényével megvilágított tapasztalatait minden pártmunkásunknak ismernie és ta­nulmányoznia kell. Kedvezményben részesülnek a sxőlőtermelési szerződést hőtő dolgozó parasztok Kormányunk lehetővé tette, i anyagot kamatmentesen szerezhe- hogy a szőlőtermelő csoportok tér-1 tik be. Ezenkívül a szerződést kö- méseikre szerződést kössenek. A tő egyénileg dolgozó parasztok, sző­szerződés biztosítja a dolgozó pa­rasztok számára, hogy a szőlő megóvásához szükséges védekező A NŐK EGYKE NAGYOBB SZE­REPHEZ JUTNAK ALBÁNIÁBAN A nép! hatalom sorra teremti meg azokat a kedvező körülményeket, amelyek a nőknek a politikai és gaz­dasági életbe való bekapcsolódását segítik elő. Ennek eredményeképpen 1950-ben 17 nőt választottak be a nemzetgyűlés tagjai közé, 545 nőt a népi tanácsokba és több mint 300 nőt a néptörvényszékekbe. A nők a gazdasági élet minden területén aktívan dolgoznak. Például az egész­ségügy vonalán a női munkaerők száma 40 Százalék. lőterületükre holdanként 150 forint kamatmentes művelési előleget kapnak. Szállításkor az átvevő vál­lalat a szerződő bormennyisége után prémiumot 'fizet a bor napi árától függetlenül. Tertuelőcsopor- tok 10, egyénileg dolgozó szőlőter­melő csopúrttagok 8, az egyénileg dol­gozó szőlőtermelő parasztok 5 szá­zalékos felárat kapnak még a szál­lított bor literje után. Az átvevő vállalat a szerződést kötő dolgozó parasztokat minőségi jutalomban is részesíti. Jelentős segítséget nyújt a szölőtermelési szerződés a dol­gozó parasztságnak abból a szem­pontból is, hogy a szerződött terü­let a termény- és állatbeadási kö­telezettség alól mentesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom