Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-18 / 65. szám
IPS! MA un US 18, TASÄRXAP A Aüdszeiitmiháiyi alkaloida dolgozói miinkafelajánlással készülnek április 4. megünneplésére 5 A békcmoigalom ma a hatodik nagrhaialom "ESP •* E napok ncpn-eveSő, értekezlete' komo.lv segítséget jelentenek n taggyűlések sikeres megtartásához, Elsőrendű fonlo&ságú a taggyűlések előkészítése. A Kongresszus, hatalmas feladatokat szabott elénk, amelyek sikeres végrehajtása minden dolgozónak, elsősorban műiden kommunistának megtisztelő, dicsőséges, kötelezettsége. Kibővített ötéves tervünk győzelme, a békeharc f kerc pártszervezetünk jó munkájától függ. M nt ahogy Rákosi elvtárs rámutatott, különösen fontos fa’usi alap- szerveze'clnk megerősítése. Az alapezervezeti taggyűlések mindenkor négy eseményt jelentenek 'c?V’?gy alapszervezet életében s a jó taggyűlések hatalmas lendületet kölcsönöznek párttagoknak és pártonkívülieknek egyaránt. A járás! pártbizottságok tagjai, a falufe'elősök vegyenek részt személyesen az a’apszervczet; vezetőségi üléseken, amelyek előkészítik a taggyűléseket. Segítsenek a t;t- kárí beszámolók esszeáilításáhan, segítsenek a határozati javaslatok ledolgozásában. Nem egy helyen történ'k meg az, hogy a magukra- hagyott a'apszervi titkárok nem látják meg az erdőtől a fát, azaz nem tudják, hogy a hatalmas kongresz- szusj anyagból mely kérdésekre irányítsák á íőfigyelmet. A járási párib'zott'ságok támogatásával legyenek a titkári beszámolók mozgósító erejűek. amelyek a kongresszusi határozatok tükrében megszabják a helyi feladatokat. Igen fontos az, hogy a pártvezetőség a taggyiTésen terjesszen a tagság e'é határozati javaslatot. Vonnak nlapszervszetck. ahol ,.:i n- csenek szokásban” a határozatok hozatala a taggyűléseken. Különösen a kisvárdai járásban tapasztalható ez o ielenség. A taggyűlés határozat nélkül olyan, mint az ember szem nélkül: a tagság sem, a veze- ‘őseg sem látja azokat a feladatokat, amelyeket K'svárdán, Mándo- kon vagy Dombrádon kell megvalósítani. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a határozatok nem lehetnek ellentétben á Párt határozala5- val, hanem azok kiegészítői hely viszonylatban. Ugyanakkor beszél-, n’ük kell titkár elvtársainknak azok. ró! a nagyseerű feladatokról, ame- tvek egész országunk népe előtt állanak, ötéves tervünk ragyogó számadatairól. Minden kommunistának, de ezentúl műiden egyes dolgozónak meg keh tanulnia országos, sőt ‘ nemzetközi méretekben gondolkoznia. Nemcsak falunkat kel! látnunk, •hanem látni kell Dunapentelét, látni kot! a sztálingrádi vízerőműveket, látni kell a világ népeinek bé- kcharcát. A vezetőségi ülések után minden alapszervezelné! tartsák meg a bi- za'mi-. vagy pártesoporlériekez’e-, teke!, ismertessék ezen a taggyűlés napirendjét, anyagát. Népnevelőinknek és bizal- mainknak el kel! érni azt, j hogy mk«n « taggyűléseken í megjelenjen a tagság 100 százaléka. Minden párttagnak és tagjelöltnek Pártja és népe iránti kötelessége, hogy résztvegyen a kongresszusi határozatok megbeszélésében, résztvegyen tevőlegesen azon a harci tanácskozáson, amely dolgozó, népünket a kongresszusi határozatok megvalósítására mozgósítja. Ismertessék a népnevelők és bizalmiak a Kongresszus anyagát, a helyi sajtó felhasználásával a megyei aktíva, értekezlet, járási aktivaértckczle-t anyagát. Legyen a párttag űr előkészítése olyan, hogy azok telve lelkesedéssel, javaslatokkal jöhessenek el a taggyűlésre s ott bátran élve a-kritikával és önkritikával, erősítsék pártszervezetüket. Taggyűléseinknek az eddigieknél sokkal fokozottabb mértékben kell foglalkozn'uk a termelés kérdéséivé’. Iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A Pártnak irányítania kell a termelést 6 ennek célja, módszere : „Felkarolni a tömegek javaslatait, bátorítani kritikájukat, a jó módszereket a dolgozók ■közkincsévé tenni, a szovjet termelési módszerek átvételét szorgalmazni, az agitátorokon keresztül tájékoztatni a munkásokat a termelés állásáról, közvetlen és távolabbi feladata,ró'.” Meg kell érteniük pártszervezeteinknek é.s kommunistáinknak, hogy felelősek az üzemek, állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezeti csoportok munkájáért 1 közösen és egyenként. Falusi pártszervezeteink felelősek a tavaszi munkálatok jó elvégzéséért. Legyenek éppen ezért ezek a taggyűlések o'yanok, hogy mozgósítsak a kommunistákat s rajtuk keresztül a dolgozókat a szocialista munka verseny kiszélesítésére, április 4. méltó megünneplésére, valamint a tavaszi munkák jó és időbeni elvégzésére, Fontos napirendi pontja tag- gyűiése'nknek a tag- és tag- je 1 öltté* vétet. fyjjtjliiók és százmilliók követetik szerte a világon a béke és a nemzetközi biztonság megóvása érdekében, hogy az öt nagyhatalom: a Szovjeiunió, 3Z USA, Anglia Franciaország és a Kínai Népköztársaság kössön egymással bé- keegyezményt. A Béke Világta- nács felhívására olyan erővel indult meg a. világ, amilyenhez foghatót még nem látott a történelem. A stockholmi békefe hr. á-t kő,vető féimiliiárd aláírás magma latt.a, hogy a békemozgaiom mipt Pietro Kenni a Béke Hiv i 11 Világkongresszusán mondta ■— m3 a hatodik nagyhatalom. A Béke Világtanács berlini felhívása a bé- kcegyezmény megkötésére, még a stockholmi felhívásnál is nagyobb mértékben mozgatta meg az emberek iöihegeit. A stockholmi békefelhívást kővető aláírásgyűjtés során az egyszerű emberek megtanulták ismerni saját erejüket, megtanulták, hogy a béketábor, ha a népek erősen összefognak, legyőzhetetlen. Sztálin elvtárs szavai megtanították a dolgozó százmilliókat arra, hogy meg lehet akadályozni a háború kirobbantását, „ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésé- 1 nek ügyét és végig kitartanak j mellette". A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ! minden szovjet ember nevében njr nappal ezelőtt fogadta el a béke védelméről szóló törvényt. „A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa szolidaritást vállal a Bélre Hívei 11. Vi- ! lágkongresszusának felhívásával, amely az egész haladó emberiségnek a vé1kes háborús propaganda betiltására és megbélyegzésére Fényűid akaratát fejezi ki” — mond ja a szovjet békevcdelmi törvény. S ez a törvény megcáfo’haiattami! bizonyítja: a Szovjetunió a béke nagyhatalmaA Szovjetunió, a szabad népek mindennél erősebb hatalma, most bvketürvényévcl js védi, őrzi a békét, a kis népek függetlenségét, köztük a mi békénkre is őrködikA béke sorsa, a béke megvédésének ügye a mi kezünkben is van. Egész népünk tudja, milyen hatalmas felelősséget jelent ez a mj számunkra és készen áll, hogy a békét minden és mindenki ellen megYédelmezze. „Elfogadjuk, az utolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanács berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánságaként követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt’' — mondja az Országos Béketanác- határozata. A százmilliók békeakaratát nem tudják többé figyelmen klvfi! hagyni az imperialisták sem. Míg a stockholmi békefelhívást kezdetben agyonhalígatással. később pedig dühödt támadásokkal igvekezj tek ellensúlyozni-, ma már határozóban számolniuk kpll g békeugoz- galomroal, mint hatalmi fényezővel. Ezért mesterkednek a párisi értekezleten a nyugati hatalmak küldöttei, hogy a Szovjetunióra hárítsák a felelősségit az eddigi tárgyalások sikertelensége miatt. A háborús uszítok a népek béke- akaratának kényszere elölt meghajolva ültek le a tárgyaló aszta hoz s mosj egyaránt félnek á tárgya- úsok sikerétől iß sikertelenségé, i föl- A taktikázás azonban mit sem heszná!. Mindenki, aki figye’em- mcl kí-<é i a párisi értekezlet me- nőiét Iáiba.ja. hogy miiyen óriási különbség 'an a megegyezésre törekvő. nyílt, becsületes, a lényeges kérdéseket felvető, szovjet javaslatok és a nyugatiak zavaros, a főkérdéseket megkerülő, köntör- falazó tárgyalási pon'iaj között. Cromikó elvtárs újra és úira leleplezi az amerikai Jc&supoak és lsét csatlósának igazi céljait. A. népek előtt nem kétséges, hogy a -tárgya, tások elhúzódásáért az amerikaiak és csatlósaik a felelősök. D e az imperia'isták igazi arculatát elárulják olyan képviselőik is. akik kevésbbc ügyesek a békéről szónoko'ó Jessupná! és j Daviesnél. Donovan amerikai kép- ] viselő pl, egyik b szédébrn a há- | ború; követelte, hogy döntsön „a I kapitalista é? szocialista civilizáció I összekapúsában'-. Brewster ameri- ; kai szenáfor amellett kardosko- 1 dőlt. hogy dobjanak le atombora- , hát Kínára s az ő aljasságát még 1 felülmúlta az „U- S. News and I World Report” című amerikai lap, mely ezt írja: „...Bombázzák I Sanghajt, Kína legnagyobb váró* i sát. Ennek a városnak 4.6 millió la- 1 kosa van. tehát kitűnő célpont az j atombombázáslioz. Ha gz USA valóban jő munkát »kar végezni, akkor minél több atombombát keltene erre a célra fo-dftan a“. A hírhedt háborús uszító Morse szenátor meg épp n ezt mond a: „Nincs értelme a sok tárgyalásnak, le kell dobni az atombombát valahol a Szovjetunióban”. A megszédült agyú tébolyodott kalandorbanda tervei eilen a népek minden eddiginél szilárdabb összefogására van szükség. ,Én a béke melléjt á lok. a béke mellett nem csupán Howard Fast és Paul Robeson Amerikájával, hanem Truman úr és Acheson úr Amerikájával is" — fr.ia Erenburg. A kapitalista és a szocialista rendszer békés együttélése és békés versenye elképzelh°tő. A Szovjetunió és a hékefábor többi ádamaj nem félnek ettől a versenytől. Nem félnek, nincs je okuk rá- A kapitalisták azok. akik a szocialista rendszer Hainlmas diadalai láttára eszeveszett diihvel igvik znek további sikereinket megakadályozni. népek azonban nem akarják azt. amit néhány tucat tőkés kalandor- Nem akarnak ágyútölte- ték lenni, nem akarnak meghalni a Wall Street magasabb profilja érdekében. A népek felkészülnek a béke védelmére. A dolgoz.ó milliók jól tudják,, hogy az új világháború egyetlen népnek sem érdeke, csak a kapitalista rendszer vámszedői- nck, a monopo’tőkéseknek és dróton rángatott .kormányférfiaík- í nak”. • A népeket nem lehet többé félre, vezetni Minden támadó, aki Hitler útjára lép, számolhat azzal hogy Hitler sorsára jut. Az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő berlini felhívás mindent elsöprő lelkes visszhangja bizonyítja, hogy a népeknek van is elég erejük, hogy a béke ellenségeit erre a sorsra juttassák' P. P. cA politikai iskolavezetők döntő feladata a káderneoelés Záhonyban eddig csak ncgy alapfokú és két középfokú politikai iskola működött. A tanévad megkezdésekor a pártszervezet csak azokat osztotta be iskolahallgalúknak, akik vagy vezetőségi tagok, vagy bizalmiak, népnevelők voltak. Nagy hiba volt az pártszervezetünknél, hogy a tanulástól megfosztottuk az arra érdemes párttagokat és tagjelölteket, akik valami más pártmunkát végeztek. Nem egyszer tapasztaltuk a hiba hátulütőjét: a kádernevelés, az új káderek felszínrchozúsa elmaradt alapszervezctünknél. A Kongresszus, Rákosi elvtárs beszéde ülőn átszerveztük ez oktatást és ma már nyolc alapfokéi politikai iskolán i(firnlr,al: a záhonyi párttagok és tagjelöltek. Komoly eredményeket értünk el c politikai iskolákon, Nem egy iskola van, ahol a Hallgatók mindegyike már jóval jelül teljesít 100 százalékon. Többen részesültek kimagasló eredményükért pénzjutalomban az üzemnél, vnósokbőí párt- vezetőségi tagok, felelős állásba lie- lyezctt gazdasági káderek lettek. Mindez a fejlődés azonban lassú volt és számos politikai iskolánál nem rolíaic egyáltalán. Vannak politikai iskoláki alvói nagyok a le- morzsolódiísok. Itt megfigyeltük: maguk a vezetők is hanyagul látják el kötelességüket. Nem készülnek fel alaposan, sokszor hely élteseket küldenek az előadásra, vagy maguk is elkésnek s az anyag helyett csz- sze-visszá kalandozva fecsegnek. Az ilyen iskolavezetők nem tudnak I eredményes munkát kifejteni. Az iskolavezetőknek türelmes népneve- iömunkát kell fotytutniuk és legdöntőbb feladatuk a kádernevelés. Növelni kell a hozzászólások számát, aktivizálni kell a hallgatóságot. Vannak iskolavezetők, akik u csendes, hallgatag elvtársakra rásiilik nagyhirteleny hogy ,,fejlődésképtelenek", ahelyett, hogy hozzászólásra ösztökélnék ezeket az elvtársakat. Türelmes ncvelőmunká val kell új és új kádereket adni a Pártnak, a szocializmus építésének. A politikai iskolavezetőkre megtisztelő, szép fel, adat. van btzva Felelősségük legteljesebb tudatában keli munkájukat végezniük. BÍR© .1A NOS, Záhony. Április 4. Szabadságunk szüle- 1 tésnapja. Ezen a napon bontotta ki ] a Szovjetunió Vörös Hadserege: hazánk feleit a szabadság zászlaját. Minden jó hazafi, minden hazáját, népét, Pártját szerető dói- \ gozó telkesen készül történelmünk j legnagyobb napjának megü-nnep- | lésére. A büdszentmihálvi Alkaloi- j da vegyészeti gyár dolgozói sza* í badságunk születésnapjára felaján. ! !á?t tettek. A felajánlások azt mutatják. hogy a termelés emelése j mellett, a dolgozók szívükön vise- : tik az anyagtakarékossúg ügyéi is. Lelkesen igyekszenek végrehajtani minisztertanácsunk anyagtakarékosságról szóló határozatát. A kazánház dolgozói vál a’ták, | hogy áprjlis 4-ig 112 mázsa, a besűrítő munkásai pedig 384 mázsa szenet takarítanak meg- j Az áztató dolgozói vegyianyaggal takarékoskodnak. Vállalták, hogy 1023 kilogramm nátriumbiszulfidot és 10 kilogramm nátriumkarboná- íot takarítanak meg. Vállalták még 77.5 kilogramm nyersmorfin ter- j venfelüii termelését. Ez 196.13,1 forint érféket jelent. A- karbantartó dolgozói vállalták, hogy a feldolgozandó tíj vasahyagboz lő százalék ócskavasat használnak fel. A kőművesek cementtel, építkezésünk fontos anyagával takarékos- kodnak. öí) százalékos megtakarítás; vállaltak. Ezt úgy akarják elérni, hogy az altipkészflésnél tégla- év törmelékanyagokat is felhasználnak. A zsalukészítő ácsok vállalták. hogy a zsaludeszkát selejtmentescii szedik le és ezzel 60 százalékos anyagmcgíakarBást érnek el. Az Alkaloida dolgozói a Kon- j gresszus tiszteletére, indított versenyben is szép eredményt értek el. Az üzemben eddig még nem látott eredmények születtek., Jó munkájok elismeréséül Pártunk versenyzászlót adott az üzemnek. A legjobban dolgozó munkások közül 18-ati kaptak 400—400 forint jutalmat. Reszegi Sándor pedig a „Legjobb egyéni versenyző" zászlaját nyerte el. Április 4-re tett felajánlásukkal túlszárnyalják eddigi eredményeiketPART És l' vin úvu rés A TAG GYŰ L É S E K E E É A tapasztalat azt mutatja, hogy sok helyen meg mindig kampányszerűen kezelik ezt a kérdést párt* szervezeteink. Megyénkben januárban 238 dolgozó parasztot vettek fel pártszervezeteink, míg februárban csak 157-et, holott erre az időre esik a • Kongresszusi Hét. Ez i arra enged következtetni, hogy ! i egyes helyeken a ■ tszcs-íejlcsztést, ■ | a munkaversenyt különválasztják I | a pár {építés kérdésétől. A csengeti : járásban is visszaesett a pártéplíés a tszcs-fejlesztés ideje alatt. A pártépités. kérdése állandó kérdés. Pártszervezeteinket nem kampány, szerűen, hanem állandóan erősít«*- I nünk kell. A csengeri járás nem j megfejelő párlépítési munkájának következménye azj hogy a 35 te:- j meiŐRzövetkezeti csoponban szinte • lehetetlen létrehozni a pártszerve- ze’ekcl. A Járási Pártbizottság tagjai és a falule’elősök v.zsgál iá'; meg még a vezetőségi ülések e’őtt a tag- és tag’elöltfelvétel állását, hogy legyen kló' a hibák egyrészén ’ítvíian:, hogy a nárttilkár eívíárs kellőképpen foglalkozhasson ezzel a kérdéssel. Küzdeni kell a bürokrácia ellen. A taggyűlések éljenek bátran itt is a kritikával, önkritikával. Bíráljanak, ha hibákat vesznek é;:'.- re. Vannak még "bürokratikus jelenségek. A nrgykáJói Járás’ Párt- bizottságnál egy év’g hevert meg- nézeíienül tíz tagjelöltfej vételt kéretem a páncélszekrényben. A bak- talóránthazi járásnál 15 kérelmei nem Vizsgáltak fejül azzal. ho.gy | „most nem értünk rá erre”. Különö- ! sen nagy gondot ke l fordítani me- | gyünkben rr.ég míndg az egyénileg ; gazdálkodó dolgozó parasztok felvételére. ugyanakkor a tagfelvételre, amely túlságosan elmarad a tag jel ölt fel vétel mögött. I.elkeeíteék kommunistáinkat az előttünk álló nagy feladatok. Szé’e- , stísik ki a munkaversenyt, javítsuk meg a tavaszi munkálatokat ötéves tervünk és a békeharc Sikeréért 1 • . _____________
