Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

IPS! MA un US 18, TASÄRXAP A Aüdszeiitmiháiyi alkaloida dolgozói miinkafelajánlással készülnek április 4. megünneplésére 5 A békcmoigalom ma a hatodik nagrhaialom "ESP •* E napok ncpn-eveSő, értekezlete' komo.lv segítséget jelentenek n taggyűlések sikeres megtartásához, Elsőrendű fonlo&ságú a taggyűlé­sek előkészítése. A Kongresszus, hatalmas feladatokat szabott elénk, amelyek sikeres végrehajtása min­den dolgozónak, elsősorban műiden kommunistának megtisztelő, dicső­séges, kötelezettsége. Kibővített öt­éves tervünk győzelme, a békeharc f kerc pártszervezetünk jó munká­jától függ. M nt ahogy Rákosi elv­társ rámutatott, különösen fontos fa’usi alap- szerveze'clnk megerősítése. Az alapezervezeti taggyűlések min­denkor négy eseményt jelentenek 'c?V’?gy alapszervezet életében s a jó taggyűlések hatalmas len­dületet kölcsönöznek pártta­goknak és pártonkívülieknek egyaránt. A járás! pártbizottságok tagjai, a falufe'elősök vegyenek részt sze­mélyesen az a’apszervczet; vezető­ségi üléseken, amelyek előkészítik a taggyűléseket. Segítsenek a t;t- kárí beszámolók esszeáilításáhan, segítsenek a határozati javaslatok ledolgozásában. Nem egy helyen történ'k meg az, hogy a magukra- hagyott a'apszervi titkárok nem lát­ják meg az erdőtől a fát, azaz nem tudják, hogy a hatalmas kongresz- szusj anyagból mely kérdésekre irányítsák á íőfigyelmet. A járási párib'zott'ságok támogatásával le­gyenek a titkári beszámolók moz­gósító erejűek. amelyek a kongresszusi hatá­rozatok tükrében megszabják a helyi feladatokat. Igen fon­tos az, hogy a pártvezetőség a taggyiTésen terjesszen a tag­ság e'é határozati javaslatot. Vonnak nlapszervszetck. ahol ,.:i n- csenek szokásban” a határozatok hozatala a taggyűléseken. Különö­sen a kisvárdai járásban tapasztal­ható ez o ielenség. A taggyűlés ha­tározat nélkül olyan, mint az ember szem nélkül: a tagság sem, a veze- ‘őseg sem látja azokat a feladato­kat, amelyeket K'svárdán, Mándo- kon vagy Dombrádon kell meg­valósítani. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a határozatok nem lehet­nek ellentétben á Párt határozala5- val, hanem azok kiegészítői hely viszonylatban. Ugyanakkor beszél-, n’ük kell titkár elvtársainknak azok. ró! a nagyseerű feladatokról, ame- tvek egész országunk népe előtt állanak, ötéves tervünk ragyogó számadatairól. Minden kommunistának, de ezentúl műiden egyes dolgozó­nak meg keh tanulnia országos, sőt ‘ nemzetközi méretekben gondolkoznia. Nemcsak falunkat kel! látnunk, •hanem látni kell Dunapentelét, lát­ni kot! a sztálingrádi vízerőműve­ket, látni kell a világ népeinek bé- kcharcát. A vezetőségi ülések után minden alapszervezelné! tartsák meg a bi- za'mi-. vagy pártesoporlériekez’e-, teke!, ismertessék ezen a taggyűlés napirendjét, anyagát. Népnevelőinknek és bizal- mainknak el kel! érni azt, j hogy mk«n « taggyűléseken í megjelenjen a tagság 100 szá­zaléka. Minden párttagnak és tagjelöltnek Pártja és népe iránti kötelessége, hogy résztvegyen a kongresszusi határozatok megbeszélésében, részt­vegyen tevőlegesen azon a harci tanácskozáson, amely dolgozó, né­pünket a kongresszusi határozatok megvalósítására mozgósítja. Ismer­tessék a népnevelők és bizalmiak a Kongresszus anyagát, a helyi sajtó felhasználásával a megyei aktíva, értekezlet, járási aktivaértckczle-t anyagát. Legyen a párttag űr elő­készítése olyan, hogy azok telve lelkesedéssel, javaslatokkal jöhesse­nek el a taggyűlésre s ott bátran élve a-kritikával és önkritikával, erősítsék pártszervezetüket. Taggyűléseinknek az eddi­gieknél sokkal fokozottabb mértékben kell foglalkozn'uk a termelés kérdéséivé’. Iparban és mezőgazdaságban egy­aránt. A Pártnak irányítania kell a termelést 6 ennek célja, módszere : „Felkarolni a tömegek javaslatait, bátorítani kritikájukat, a jó mód­szereket a dolgozók ■közkincsévé tenni, a szovjet termelési módsze­rek átvételét szorgalmazni, az agi­tátorokon keresztül tájékoztatni a munkásokat a termelés állásáról, közvetlen és távolabbi feladata,ró'.” Meg kell érteniük pártszerveze­teinknek é.s kommunistáinknak, hogy felelősek az üzemek, állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezeti csoportok munkájáért 1 közösen és egyenként. Falusi pártszervezeteink felelő­sek a tavaszi munkálatok jó elvégzéséért. Legyenek éppen ezért ezek a tag­gyűlések o'yanok, hogy mozgósít­sak a kommunistákat s rajtuk ke­resztül a dolgozókat a szocialista munka verseny kiszélesítésére, áp­rilis 4. méltó megünneplésére, va­lamint a tavaszi munkák jó és idő­beni elvégzésére, Fontos napirendi pontja tag- gyűiése'nknek a tag- és tag- je 1 öltté* vétet. fyjjtjliiók és százmilliók követetik szerte a világon a béke és a nemzetközi biztonság megóvása érdekében, hogy az öt nagyhata­lom: a Szovjeiunió, 3Z USA, Ang­lia Franciaország és a Kínai Nép­köztársaság kössön egymással bé- keegyezményt. A Béke Világta- nács felhívására olyan erővel in­dult meg a. világ, amilyenhez fog­hatót még nem látott a történe­lem. A stockholmi békefe hr. á-t kő,vető féimiliiárd aláírás magma latt.a, hogy a békemozgaiom mipt Pietro Kenni a Béke Hiv i 11 Világkongresszusán mondta ■— m3 a hatodik nagyhatalom. A Béke Világtanács berlini felhívása a bé- kcegyezmény megkötésére, még a stockholmi felhívásnál is nagyobb mértékben mozgatta meg az embe­rek iöihegeit. A stockholmi békefelhívást kő­vető aláírásgyűjtés során az egy­szerű emberek megtanulták is­merni saját erejüket, megtanul­ták, hogy a béketábor, ha a népek erősen összefognak, legyőzhetetlen. Sztálin elvtárs szavai megtanítot­ták a dolgozó százmilliókat arra, hogy meg lehet akadályozni a há­ború kirobbantását, „ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésé- 1 nek ügyét és végig kitartanak j mellette". A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ! minden szovjet ember nevében njr nappal ezelőtt fogadta el a béke védelméről szóló törvényt. „A Szo­cialista Szovjet Köztársaságok Szö­vetségének Legfelső Tanácsa szoli­daritást vállal a Bélre Hívei 11. Vi- ! lágkongresszusának felhívásával, amely az egész haladó emberiség­nek a vé1kes háborús propaganda betiltására és megbélyegzésére Fé­nyűid akaratát fejezi ki” — mond ja a szovjet békevcdelmi törvény. S ez a törvény megcáfo’haiattami! bizonyítja: a Szovjetunió a béke nagyhatalma­A Szovjetunió, a szabad népek mindennél erősebb hatalma, most bvketürvényévcl js védi, őrzi a bé­két, a kis népek függetlenségét, köztük a mi békénkre is őrködik­A béke sorsa, a béke megvédé­sének ügye a mi kezünkben is van. Egész népünk tudja, milyen hatalmas felelősséget jelent ez a mj számunkra és készen áll, hogy a békét minden és mindenki ellen megYédelmezze. „Elfogadjuk, az utolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanács berlini ülésé­nek határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánsága­ként követeljük, hogy az öt nagy­hatalom kössön békeegyezményt’' — mondja az Országos Béketanác- határozata. A százmilliók békeakaratát nem tudják többé figyelmen klvfi! hagyni az imperialisták sem. Míg a stockholmi békefelhívást kezdet­ben agyonhalígatással. később pe­dig dühödt támadásokkal igvekez­j tek ellensúlyozni-, ma már határo­zóban számolniuk kpll g békeugoz- galomroal, mint hatalmi fényező­vel. Ezért mesterkednek a párisi értekezleten a nyugati hatalmak küldöttei, hogy a Szovjetunióra hárítsák a felelősségit az eddigi tárgyalások sikertelensége miatt. A háborús uszítok a népek béke- akaratának kényszere elölt megha­jolva ültek le a tárgyaló aszta hoz s mosj egyaránt félnek á tárgya- úsok sikerétől iß sikertelenségé, i föl- A taktikázás azonban mit sem heszná!. Mindenki, aki figye’em- mcl kí-<é i a párisi értekezlet me- nőiét Iáiba.ja. hogy miiyen óriási különbség 'an a megegyezésre tö­rekvő. nyílt, becsületes, a lénye­ges kérdéseket felvető, szovjet ja­vaslatok és a nyugatiak zavaros, a főkérdéseket megkerülő, köntör- falazó tárgyalási pon'iaj között. Cromikó elvtárs újra és úira lelep­lezi az amerikai Jc&supoak és lsét csatlósának igazi céljait. A. népek előtt nem kétséges, hogy a -tárgya, tások elhúzódásáért az amerikaiak és csatlósaik a felelősök. D e az imperia'isták igazi arcu­latát elárulják olyan képvise­lőik is. akik kevésbbc ügyesek a békéről szónoko'ó Jessupná! és j Daviesnél. Donovan amerikai kép- ] viselő pl, egyik b szédébrn a há- | ború; követelte, hogy döntsön „a I kapitalista é? szocialista civilizáció I összekapúsában'-. Brewster ameri- ; kai szenáfor amellett kardosko- 1 dőlt. hogy dobjanak le atombora- , hát Kínára s az ő aljasságát még 1 felülmúlta az „U- S. News and I World Report” című amerikai lap, mely ezt írja: „...Bombázzák I Sanghajt, Kína legnagyobb váró* i sát. Ennek a városnak 4.6 millió la- 1 kosa van. tehát kitűnő célpont az j atombombázáslioz. Ha gz USA va­lóban jő munkát »kar végezni, ak­kor minél több atombombát kel­tene erre a célra fo-dftan a“. A hír­hedt háborús uszító Morse szená­tor meg épp n ezt mond a: „Nincs értelme a sok tárgyalásnak, le kell dobni az atombombát valahol a Szovjetunióban”. A megszédült agyú tébolyodott kalandorbanda tervei eilen a né­pek minden eddiginél szilárdabb összefogására van szükség. ,Én a béke melléjt á lok. a béke mellett nem csupán Howard Fast és Paul Robeson Amerikájával, hanem Truman úr és Acheson úr Ameri­kájával is" — fr.ia Erenburg. A ka­pitalista és a szocialista rendszer békés együttélése és békés verse­nye elképzelh°tő. A Szovjetunió és a hékefábor többi ádamaj nem fél­nek ettől a versenytől. Nem félnek, nincs je okuk rá- A kapitalis­ták azok. akik a szocialista rend­szer Hainlmas diadalai láttára esze­veszett diihvel igvik znek további sikereinket megakadályozni. népek azonban nem akarják azt. amit néhány tucat tőkés kalandor- Nem akarnak ágyútölte- ték lenni, nem akarnak meghalni a Wall Street magasabb profilja érdekében. A népek felkészülnek a béke védelmére. A dolgoz.ó milliók jól tudják,, hogy az új világháború egyetlen népnek sem érdeke, csak a kapitalista rendszer vámszedői- nck, a monopo’tőkéseknek és dró­ton rángatott .kormányférfiaík- í nak”. • A népeket nem lehet többé félre, vezetni Minden támadó, aki Hitler útjára lép, számolhat azzal hogy Hitler sorsára jut. Az öt nagyha­talom békeegyezményét követelő berlini felhívás mindent elsöprő lelkes visszhangja bizonyítja, hogy a népeknek van is elég erejük, hogy a béke ellenségeit erre a sorsra juttassák' P. P. cA politikai iskolavezetők döntő feladata a káderneoelés Záhonyban eddig csak ncgy alap­fokú és két középfokú politikai is­kola működött. A tanévad megkez­désekor a pártszervezet csak azokat osztotta be iskolahallgalúknak, akik vagy vezetőségi tagok, vagy bizal­miak, népnevelők voltak. Nagy hiba volt az pártszervezetünknél, hogy a tanulástól megfosztottuk az arra ér­demes párttagokat és tagjelölteket, akik valami más pártmunkát végez­tek. Nem egyszer tapasztaltuk a hiba hátulütőjét: a kádernevelés, az új káderek felszínrchozúsa elmaradt alapszervezctünknél. A Kongresszus, Rákosi elvtárs beszéde ülőn átszer­veztük ez oktatást és ma már nyolc alapfokéi politikai iskolán i(firnlr,al: a záhonyi párttagok és tagjelöltek. Komoly eredményeket értünk el c politikai iskolákon, Nem egy is­kola van, ahol a Hallgatók mind­egyike már jóval jelül teljesít 100 százalékon. Többen részesültek ki­magasló eredményükért pénzjuta­lomban az üzemnél, vnósokbőí párt- vezetőségi tagok, felelős állásba lie- lyezctt gazdasági káderek lettek. Mindez a fejlődés azonban lassú volt és számos politikai iskolánál nem rolíaic egyáltalán. Vannak po­litikai iskoláki alvói nagyok a le- morzsolódiísok. Itt megfigyeltük: maguk a vezetők is hanyagul látják el kötelességüket. Nem készülnek fel alaposan, sokszor hely élteseket küldenek az előadásra, vagy maguk is elkésnek s az anyag helyett csz- sze-visszá kalandozva fecsegnek. Az ilyen iskolavezetők nem tudnak I eredményes munkát kifejteni. Az iskolavezetőknek türelmes népneve- iömunkát kell fotytutniuk és leg­döntőbb feladatuk a kádernevelés. Növelni kell a hozzászólások számát, aktivizálni kell a hallgatóságot. Vannak iskolavezetők, akik u csen­des, hallgatag elvtársakra rásiilik nagyhirteleny hogy ,,fejlődésképtele­nek", ahelyett, hogy hozzászólásra ösztökélnék ezeket az elvtársakat. Türelmes ncvelőmunká val kell új és új kádereket adni a Pártnak, a szocializmus építésének. A politikai iskolavezetőkre megtisztelő, szép fel, adat. van btzva Felelősségük legtel­jesebb tudatában keli munkájukat végezniük. BÍR© .1A NOS, Záhony. Április 4. Szabadságunk szüle- 1 tésnapja. Ezen a napon bontotta ki ] a Szovjetunió Vörös Hadserege: hazánk feleit a szabadság zászla­ját. Minden jó hazafi, minden ha­záját, népét, Pártját szerető dói- \ gozó telkesen készül történelmünk j legnagyobb napjának megü-nnep- | lésére. A büdszentmihálvi Alkaloi- j da vegyészeti gyár dolgozói sza* í badságunk születésnapjára felaján. ! !á?t tettek. A felajánlások azt mu­tatják. hogy a termelés emelése j mellett, a dolgozók szívükön vise- : tik az anyagtakarékossúg ügyéi is. Lelkesen igyekszenek végrehajtani minisztertanácsunk anyagtakaré­kosságról szóló határozatát. A kazánház dolgozói vál a’ták, | hogy áprjlis 4-ig 112 mázsa, a besűrítő munkásai pedig 384 mázsa szenet takarítanak meg- j Az áztató dolgozói vegyianyaggal takarékoskodnak. Vállalták, hogy 1023 kilogramm nátriumbiszulfidot és 10 kilogramm nátriumkarboná- íot takarítanak meg. Vállalták még 77.5 kilogramm nyersmorfin ter- j venfelüii termelését. Ez 196.13,1 forint érféket jelent. A- karbantartó dolgozói vállalták, hogy a feldolgozandó tíj vasahyagboz lő százalék ócskavasat használnak fel. A kőművesek cementtel, építkezé­sünk fontos anyagával takarékos- kodnak. öí) százalékos megtakarí­tás; vállaltak. Ezt úgy akarják el­érni, hogy az altipkészflésnél tégla- év törmelékanyagokat is felhasz­nálnak. A zsalukészítő ácsok vál­lalták. hogy a zsaludeszkát selejtmentescii szedik le és ezzel 60 százalé­kos anyagmcgíakarBást érnek el. Az Alkaloida dolgozói a Kon- j gresszus tiszteletére, indított ver­senyben is szép eredményt értek el. Az üzemben eddig még nem látott eredmények születtek., Jó munkájok elismeréséül Pártunk versenyzászlót adott az üzemnek. A legjobban dolgozó munkások közül 18-ati kaptak 400—400 forint jutalmat. Reszegi Sándor pedig a „Legjobb egyéni versenyző" zász­laját nyerte el. Április 4-re tett felajánlásukkal túlszárnyalják ed­digi eredményeiket­PART És l' vin úvu rés A TAG GYŰ L É S E K E E É A tapasztalat azt mutatja, hogy sok helyen meg mindig kampánysze­rűen kezelik ezt a kérdést párt* szervezeteink. Megyénkben ja­nuárban 238 dolgozó parasztot vet­tek fel pártszervezeteink, míg feb­ruárban csak 157-et, holott erre az időre esik a • Kongresszusi Hét. Ez i arra enged következtetni, hogy ! i egyes helyeken a ■ tszcs-íejlcsztést, ■ | a munkaversenyt különválasztják I | a pár {építés kérdésétől. A csengeti : járásban is visszaesett a pártéplíés a tszcs-fejlesztés ideje alatt. A pártépités. kérdése állandó kérdés. Pártszervezeteinket nem kampány, szerűen, hanem állandóan erősít«*- I nünk kell. A csengeri járás nem j megfejelő párlépítési munkájának következménye azj hogy a 35 te:- j meiŐRzövetkezeti csoponban szinte • lehetetlen létrehozni a pártszerve- ze’ekcl. A Járási Pártbizottság tagjai és a falule’elősök v.zsgál iá'; meg még a vezetőségi ülések e’őtt a tag- és tag’elöltfelvétel állását, hogy legyen kló' a hibák egyrészén ’ítvíian:, hogy a nárttilkár eívíárs kellőképpen foglalkozhasson ezzel a kérdéssel. Küzdeni kell a bü­rokrácia ellen. A taggyűlések éljenek bátran itt is a kritikával, önkritikával. Bíráljanak, ha hibákat vesznek é;:'.- re. Vannak még "bürokratikus je­lenségek. A nrgykáJói Járás’ Párt- bizottságnál egy év’g hevert meg- nézeíienül tíz tagjelöltfej vételt ké­retem a páncélszekrényben. A bak- talóránthazi járásnál 15 kérelmei nem Vizsgáltak fejül azzal. ho.gy | „most nem értünk rá erre”. Különö- ! sen nagy gondot ke l fordítani me- | gyünkben rr.ég míndg az egyénileg ; gazdálkodó dolgozó parasztok fel­vételére. ugyanakkor a tagfelvétel­re, amely túlságosan elmarad a tag jel ölt fel vétel mögött. I.elkeeíteék kommunistáinkat az előttünk álló nagy feladatok. Szé’e- , stísik ki a munkaversenyt, javítsuk meg a tavaszi munkálatokat ötéves tervünk és a békeharc Sikeréért 1 • . _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom