Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

6 1951 MÁRCIUS 13- KEDD. a Világmindenség titkai SPORT Hatvani Lokomotiv-Nyiregyházi Elektromos Vasas 0:0 Földet körülvevő levegő nem Lvolt. Cseik Edith és Garai József nyerték vasárnap az aszlaütenisz egyéni bajnokságait tud rúgni a jól tömörülő hatvani csapat védelme mellett. A második félidőben a hatvaniak Fain helyett Zilahival játszanak, és hatalmas ira­mot diktálnak, de a jól védekező és támadó nyíregyházi csapat ellen nem tudnak eredményesek lenni. A mér­kőzés jó sportot hozott.. A hatvani „csapatból kitűnt: Berényi, Körtvélye- si. Édes és Pogonyi. míg a nyíregy­házi csapat legjobbjai: Pokroven­szki Magyar, Havacs III. és Garai baíhelyi Lokomotív 4:0 (3:0). Szegedi pRőfi—Szegedi Honvéd 2:2 (1:1), Bp. Dózsa—Bp. Bástya 2:1 (1:1). Bp. Ki­nizsi—Vörös Lobogó Sortex 2:0 (1:0). Salgótarjáni Bányász—Győri Vasas 2:1 (1:1). Bp. Honvéd—Diósgyőri Va­sas 3:1 (1:1). AZ UJFEHÉKTŐN lejátszott Gyulatanyai Állami Gép­állomás—Ujfehértó Áll. Gépállomás barátságos labdarúgó mérkőzésen Gyulatsnya 11:2 arányú győzelmet aratott. -> A iMmdenkí jól tudja, hogy a Föl­dön mindent levegő vesz körül, de nem mndenki gondol arra, hogy mennyire fontos és szükséges szá­munkra a levegő. Nélküle nem len­ne élet. Szü.etésünk pillanatától használjuk a levegőt, minden nap „elfogyasztunk” 12—13 ezer litert belőle. Levegőt használ el, lélekzik minden állat .s. A növények pedig a levegőből széndioxidot vonnak el és ki lélekzik az oxigént. Ha nem volna atmoszféra, nem volna hajnal, alkonyat sem, mert egy pjlanat alatt besötétedne, vagy kivilágosodna. Nappal a hőmérsék­let száz fok fölé emelkedne, éjsza­ka minusz száz fok alá süllyedne. Atmoszféra nélkül nem volna fel­hő, eső, szél sem. A földi atmoszfé­rának köszönhetjük az életjelensé­geket. 115 tehát, hogy megismer­jük a földünket körülvevő levegő- tengert. A LEVEGŐ SÚLYA Az ókor tudósai csak feltételez­ték, hogy a levegőnek súlya van, de nem tudlak beb zonyítani. Egy olaszországi monda szerint a tos­canai herceg Firenzében szivattyús kutat építtetett, a mesterember azonban a szivattyút a víz színétől húsz méter magasságban helyezte el, H ába vizsgálta meg ötször, tíz­szer is a szerkezetet, abban nem volt hiba, mégsem működött a kút. Gallileihez, a híres tudóshoz for­dult, aki tanítványát, Torricelli bízta meg a szivattyú tanulmányo­zásával. Ez vezette Torrlceliit 1643-ban a barométer feltalálásá­hoz. Torricelli higanyt öntött egy övegeséibe, amelynek egyik végét betorrasztotta s nyitott végével egy higannyal telt edénybe merítette. A csőben lévő h:ganyoszíop lesüllyedt ugyan, de nem folyt ki teljesen a csőből. M: tartja fenn a higanyt? — gondolkozóit Torricelli es azt a szabályszerű következtetést vonta le, hogy a külső levegő súlya. A kí­sérlet következtében már meg le* betett állapítani a levegő súlyát. Á levegő éppoly erűvel nehezedik a föld felszínére és az emberekre, tárgyakra, m’nt amennyire egy tíz méter vas'agságú vízréteg nyomná a felszínt. Ezért nem működött a herceg sz vaftyúja, amelyben tíz méternél magasabbra akarták emel­ni a vizet. A levegő nyomása min­den négyzetcen 'méterre kb. egy kilogramm, egy k'ny tolt tenyérre tehát 150—2Ö0 kg. De azért nem érezzük ezt a hatalmas súlyt, mert testünket minden oldalról — belül­ről is — körülvesz; ez a nyomás. A tudósok kiszámították, hogy egy köbméter 0 fokú levegőnek, ha a tenger sz ilijén mérjük — 130 de­ka a súlya. A fö'dgömböt körül­vevő egész atmoszféra súlya mint­egy ötezerblilró tonna. AZ ATMOSZFÉRA SZERKEZETE A levegő több alkatrészből álló gáz. 78 százaléka nitrogén, 21 szá­zaléka' oxigén, 1 százalékát ped'g egyéb gáznemű anyagok tesz k ki. A levegőben mindig van va’a- niennyi vizpára. A vízpára mennyi­ségének változása döntő befolyás­sal van az időjárásra, a csapadé­kok keletkezésére. A levegőtenger alsóbb rétegét, ahol a vízpára hő­mérséklete és mennyisége válto- z k, ahol a felhők kla’aku'nak és végbemegy az időjárás minden más jelensége, elválgsztolták a felső rétegektől. Ez a troposzféra, a fe­lette lévő pedig a sztratoszféra. A 6ztratoszíéra 80 km. magasságig terjed. Itt kezdődik az úgynevezett ionoszféra. A FELHŐ ÉS AZ ESŐ A levegőben lévő vízpára lát­hatatlan, Ä vízpárából csak egy b - zonyos mennyiséget tartalmazhat a levegő egy meghatározott hőfokon. Például 0 foknál 5 gramm, 10 fok­nál 9.15, 20 toknál 17. 30 foknál 51 gramm. Ennél több vízpárát nem fogad magába a levegő. Azt azon­ban tudjuk, hogy a meleg levegő felszáll, mert könnyebb a hidegnél, hűvösebb légréiegek közé kerül és sok vízpára feleslegessé válik, k's vízcseppekben összegyűli k, amit mi felhőnek nevezünk. Megállapították azt, hogy igen nagy magasságban a vizpára mindig jégkristályokra rakód k le. A jég­kristályok annyira megnőnek, hogy nem képesek a levegőben maradm. A jégdarabkák útközben vagy hű­vös rétegeken haladnak át, vagy meleg levegőbe kerülnek. Az előb­bi esetben gyakori a jégeső, az utóbbi esetekben azonban mindig eső hullik alá. Vannak olyan esők i6, amelyek néha napokon át tartanak. Ez at­tól függ, hogy milyen lassan és milyen mennyiségben emelkedik fel a meleg levegő. Már előbb említettük, hogy a légkörnek igen sok hasznos és érdekes jelenséget köszönhetünk. Ezek közé tartozik A DÉLIBAB. amelyet a légkör alsó rétegeinek sűrűségkülönbségei Idéznek elő, A távoli tárgyak néha úgy tűn­nek előttünk, mintha alakjuk meg­változott volna: megnagyobbodva vagy megk'sebbedve, torzítottan vagy fordítva látjuk őket aszerint, hogy a fénysugár milyen eltérési szenvedett. Mielőtt a fénysugár eléri sze­münket, keresztülhalad a különböző sűrűségű légrélegeken és eltér ere­deti irányától. A kevésbhé felmele­gedett légrétegektől az erősebben felmelegedettek fe'.é. vagy's a sű­rűbbektől a ritkábbak 4clé haladva a fénysugár egyre jobban el fog térni a rétegek határfelületére me­rőleges iránytól és bekövetkezik az a pillanat, amifbr az utóbbival de­rékszöget zár be. Ezen a szögön túl a fénysugár visszaverődik a légrétegen és újból felfelé halad. A délibáb olykor keletkezik. am'- kor a földdel érintkező levegőréte- gek erősebben felmelegednek, mint a közvetlenül fölöttük lévő levegő. Délibáb csak abban az esetben keletkezhetik, ha n’ncs szél. mert 6zeles időben összekeverednek a le­vegő különböző sűrűségű rétege! és egyneműekké válnak. AtIÉRT CSILLOG A CSILLAG? Fe'hőtlen éjszakákon * tapasztal­hatjuk, hogy a csillagok fényessége nem állandó, ha pedig a csillag közel van a hor'zonihoz, akkor a fényesség vállozásait a szín meg­változása is kíséri. Azt mondjuk, hogy a csillag csillog, pislog. A csllagok pislogását a fény szóródá­sa, a levegő hullámzása, áramlása, és örvénye okozzák, amelyek ál­landóan jelen vannak az atmoszfé­rában és sűrűségüket tekintve kü­lönböznek az őket környező leve­gőtől. A csillag színe azért válto­zik meg, mert a közbeeső levegő a különböző színű sugarakat más­képp nyeli el és engedi át, s ezek’ a változások igen gyorsan végbe­mehetnek, mert közben váitozk a levegő sűrűsége is. Nagy befolyás­sal van a p:s’.ogásra a légkör pára- tartalma. Ha sok a pára, akkor a pislogás igen erős. Ha a kék szín erősebben kezd érvényesülni, na­gyon valószínű, hogy eső közele­dik. Az a néph't tehát, hogy a csillagok erőteljes pislogása esőt jelez, tudományos alapot kapott. A ZÖLD SUGÁR elég ritka, de egyúttal nagyon ér­dekes jelenség. Abból áll, hogy a Nap a legutolsó pillanatban a látó­határ a!a*t való eltűnése előtt, vagy a látóhatár fölé emelkedése leg­elején, fényes zöld sugár jelenik meg a látóhatáron. A zöld sugár igen rövid ideig tátható, alig pár másodpercig. A zö'd sugár akkor válik láthatóvá, anrkor a légkör átlátszó és kevés vízpárát tartal­maz. Ha a horizonthoz való köze­ledéskor a Nap csak kevéssé vál­toztatja meg szokásos sárgás-fehér szíriét v, és lenyugvása előtt még erős fénye’ van, akkor nagy való­színűséggel lehet várni a zöld su­gár megjelenését. Megfigyelés köz­ben fontos, hogy a horizont éles- vonalú legyen, tehát legjobb ki­sebb magaslatról figyelni a felkelő vagy lenyugvó nap horizontját. A zöld sugár szép, száraz időjárás előjelének tekinthető. R tkábban kék és vörös sugár is megfigyel­hető. A SZÜRKÜLET A légkör legértékesebb sajátos­sága, hogy szétszórja a napsuga­rakat. Ennek következtében napjá­ban kétszer, napkelte és napnyugta alkalmával szürkület áll be. A szürkületek hossza nem egyforma minden. Időben és a Föld minden pontján. Ha a levegő száraz, ha­marabb vége a szürkületnek. Ha poros, párás, ez megnyujtja a fél­homály idejét. A szürkületek az egyenlítőn a legrövidebbek és leg- kevcsbbé változik hosszúságuk (23 —24 perc). Nagy földrajzi széles­ségek alatt, tehat a sarkok köze­lében meghosszabbodik ez az Idő es Leningrád szélességében már lé1- rejönnek az úgynevezett „fehér éj­szakák", am’kor az esti szürkület összefolyik a hajnali pirkadattal. — Még fentebb, a sarkon évenként kétszer egész hónap'g tart a szür­kület, öt hónapig nappal, öt hóna­pig ped'g éjszaka van.. A SZIVÁRVÁNY jelenségét eső idején figyelhetjük meg, amikor a nap a megfigyelő háta mögött van, az eső csíkjai ped'g a felhők hátterére vetődnek. Tudjuk, hogy az eső vízcseppjein megtörik a fény és mivel a külön­böző színű sugarak törése más és más, a fehér fény alkotó színeire bomlik. így keletkezik a gyönyörű, sokszínű, pompás híd. Gyakran két szivárványt is láthatunk egyszerre. A „meÜékszivárvány” színe; azon­ban fordított sorrendben helyez­kednek el. Néha sikerül megfigyel­ni fényes, tejszínfehér szivárványt s. amelyet csak szélem szegélyez­nek színes csíkok. Ilyen szivár­ványt csak ködben és igen ritkán láthatunk. A KOSZORÚK Amikor a Napot, Holdat, vagy a fényes csillagokat vékony felhőtar karó takarja el a megfigyelő elől, ez ég testek körül igen gyakran különféle méretű és színű gyűrűk láthatók. Ezek a koszorúk. A ko­szorúk annak következtében látha­tók, hogy az égitestről érkező fény­sugarak felhőt alkotó vízcseppecs­kék vagy jégkristályok közti hé­zagokon haladnak keresztül. Szük­séges azonban, hogy a cseppecs­kék vagy kristályok megközelítően, egyformák legyenek, mert ellenke­ző esetben a különböző méretű koszorúk egymásra tevődnek és i csak elmosódott fehér foltot látunk. A HANG- ÉS RÁDIÓHULLÁMOK A vulkánok kitörése és a nagv- erejű robbanások kapcsán fedezték fel. hogy a hang jól hallatszik a robbanás helyének közelében, aztán nagy körzetben egyáltalán nem hallható, majd még távolabb Ismét hallhatóvá válik. Vitkevics szovjet professzor 1920 május 9-i megfi­gyelései szerint a halihatósági zóna sugara 60 km., ezután egy 100 km-es süket zóna következik, majd újból hatihatósági zóna kezdődik. A jelenséget az idézi elő, hogy a hang v sszaverődik a magasabb" le­vegőrétegekről. A hanghüüámokhoz hasonló je­lenség megy végbe az atmoszférá­ban a rádióhullámokkal is. Az egész atmoszféra tartalmaz poziiív és negatív töltésű elektro­mos részecskéket, úgynevezett ionokat. Nagyobb magasságokban, ahol kicsiny a levegő nyomása, ézek a részecskék soká'g fennma­radhatnak és számuk itt erősen megnő (ezért hívják ezt a réteget ionoszférának). Ez a réteg erősen akadályozza a rádióhullámok ter­jedését és visszaveri őket. Az ionok létezése fejti meg a SARKI FÉNY titkát is. A fény Tormája és -színe.- zete igen eltérő szokott lenni. A sarki fény néha egymástól külön­álló, közönséges fényfoltok alakjá­ban tűn k fel, gyengén sárgás-zöld fényben sugározva. De nem egy­szer imbolygó fénycsóva formájá­ban jelenik meg. Sokszor a fényes sugaraknak egész bokrétája csap Hatvanban 1500 néző előtt. Vadas Gy. sípjelére a következő összeállí­tásban kezdett a két csapat. Hatvani Lokomotív: Berényi — Móra, Kört- vélyesi, Fülöp — Édes, Rékási — Pogonyi, Hídvégi, Fain, Nagy Hu­bert. — Nyíregyházi Elktromós Va­sas: Boóz — Albert, Pokrpvenszki­Magyar — Havacs II. Havacs III. — Kovács, Havacs I., File, Farragh, Garai. A mérkőzés megkezdése után mindjárt a nyíregyházi csapat veszi át a játék irányítását de gólt AZ NB II. többi eredménye a következő volt: Perecesi Bányász—Bp. Lokomotív 0:0, Bp. Postás—Debreceni Honvéd 7:0 (3:0), Miskolci Építők—Egri Peda­gógus 1:1 (0:0). Sájószéntp éteri Bá­nyász—Salgótarjáni Vasas 3:2 (l;l)> Miskólei Honvéd—Miskolci Lokomo­tív 1:1 (1:0) Ózdi Vasas—Debreceni Lokomotív 0:0. AZ NB I. eredményei: Bp. Vasas—Csepeli Va­sas 1:0 (1:0), Dorogi Bányász—Szom­Vasárriap első alkalommal tapasztal hattuk. hogy mit jelent az MTSB megalakulása, mely hivatva van az eddigi széteső sportot irányítani, szervezni. Ennek a szervezésnek eredménye az a nagyobb érdeklő­dés amely az asztalibajnokságok so­rán is megmutatkozott és ami még a jövőben még csak fokozódni fog. A bajnokság részlete^ eredménye a következő’ férfi egyéni: 1. Garai (Kisker.). 2. Ligeti (Megyei Tanács), 3. Vaskó (Kisker). — Női egyes: t. Cseik Edith (Városi Tanács), 2. Tar- nóczki Klára (Leánygimn.j. — Férfi páros: l. Garai (Kisker.)—Szilágyi Állandó éjjeli-nappali szolgála- tot tart a 17/9. sz. gyógyszertár: Dózsa György-u. 3. sz. ( volt Arany Sas). Állandóan reggel 8- tólj este 8 jg tart nyitva a 17/5. sz. Rákóczi-út alatti (volt XI. Rá­kóczi) és a 17/6. sz. Széchenyi-u. 1. sz. alatti (volt Angyal) gyógy- szertár. Felhívom mindazon MÁV nyug- díjas és tényleges alkalmazotta­kat, hogy akik Konzum részvé­nyeiket visszafizetés céljából ál­lomásomnak leadták, azok a visz- szatérített összeget személy- azonosságuk igazolása mellett három napon belül az állomás fi­zető pénztárában vegyék fel. Ál. lom ásf önökség. A derecskéi J. kapitányság Szőke István derecskéi italméröt borvizezés és a tartályok megje­lölésének elmulasztása miatt 150 forint pénzbüntetésre ítélte. (x) NEM LESZ GONDJA a hajára, ha dauert tétet nálam. Garanciával készül. Hajfestés, szőkítés, meleg és hideg dauer, hajgyógykezelés. Marika hölgyfodrásznál, Lenin tér 1. (Nagykorona.) fel és legyezSszerűen szóródik szét az égen. Igen szép — de nagyon ritka — a függönyalakú sarki fény. A függöny redői állandóan hullá­moznak, hol összecsukódnak, _ hol ped’g széthajolnak. Ha a „függöny” eléri a zenitet, akkor egy bonyo­lult színű korona keletkezik. Á sarki fény — amint megállapí­tották — elektromos jelenség. Az ionoszférában keletkezik. A gázok fénylenek a bennük lévő elektro­mos részecskék hatására. A Nap­ból óriási sebességgel száguldó ionok és elektronok megváltoztat­ják útjuk Irányát a Föld mágne­(Elktrcmos). 2. Ligeti (Megyei Ta­nács)—Vaskó (Kisker.) 3. Koós (Kis­ker.)—Nagy G. (Kisker). — Vegyes- páros: 1. Vaskó (Kisker.)—Csóka Irén (Leánygimn.), 2. Véézáh (Peci&gófeus) —Cseik Edith •(Városi Tanács). Az MTSB által adományozott érmeket a nyertesek részére Nagy Miklós, a megyei asztalitenisz társadalmi sző- vétség elnöke adta át. A megyei asztalitenisz sportban egy lépés elő­rehaladást jelent a Petőíi SE meg­alakulása is. A közalkalmazottak szakszervezete a közeljövőben a Pe­tőfi SE részére városi, tagtoborzó versenyt rendez. APRÓHIRDETÉSEK HASZNÁLT üzleti berendezést &! djszkaányagot keresünk megvétel­re. Nyíregyház: TextMnagyliereske- delmi Vállalat Jóka: utca 6. szám. 278x3 HÁLÓSZOBA bútor, cement^ mo­zaik lap, terméskő eladó, Vay Ádám u. 50 emelet. 2103 ELADÓ 100-as Csepel mo .orkerék- pár • kifogástalan állapotban. Érdek­lődni Földműverszövetkézet. Oros, „Fehér motor1’. jeligére. 2102 1 KOMPLET ebédlő, székek, asz­tal és lószőr matrac eladó, Kalinin utca 101. 2101 EGY férfi kerékpár, egy csempéa asztali tűzhely, egy 2-1-1 rádió el­adó. Cím a kiadóban. 2104 SZ.YBOLCS-SZATMAKI NÉPLAP Politika! napilap Felelős szerkesztő: VAJDA MARTON Felelős kiadó: GYÖKE JÓZSEF Szerkesztőség: Nyíregyház* Dózsa Gy.-u. S. Telefon: 13 "0, J2-T) Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. Telefon: 30.00 „Szabadság" Lapnyomda Debiecen, Bajcsy ZsUüiszKy-n. L sz ses sarkainak Itatására és elhajló­nak irányukban. Ezért válik látha­tóvá.az „északi” fény, (ami termé­szetesen a déli sarkvidéken is lát­ható). ' A tudomány a levegőtenger fii- kaiból igen sokat feliedéit már, de pontosabb adataink csak az at­moszféra alsó rétegéről, a tropo­szféráról vannak. A további tanú - mányozáspk lehetővé teszik majd a pontosabb idő járásjelentések adása: s az atmoszférára vonatkozó telje­sebb ismeretek birtokában elérke­zünk majd az ember számára ked­vező idífjárás „készítéséhez”. A TOTO 12 TALALATOS SZELVÉNYE 2 Bp. Bástya—Eózsa L2 1 Bp. Vasas—Csepéli Vasas 1-0 1 Bp. Honvéd—Di. Vasas 3:1 x Sz. Petőfi—Sz. Honvéd 2:2 1 Dorogi B.—Szomb, Lók. 4:0 1 Salg. B—Győri vasas 2:1 2 Scrtex—Bp. Kinizsi 0:2 x Komló—Pécsi M. D. 2:2 1 Nkanizsa Lók.—Pápa 4:1 x Misk. Honv.—Misk. Lokomotív 1:1 x Pereces-Bp. Lók. 0:0 2 D. Honvéd—Bp. Postás 0-7 AZ NB II. TABI.AZATA 3. Postás 2 2 — — 11:0 4 2. Ózdi Vasas n 1 1 — 3:0 3 3. Misk. Lokoni, 2 1 1 — 8:2 3 4. D. Lokomotív 2 1 'i — 2:1 3 5—9. Bp. Lokomotív 2 — 2 — 1:1 2 5—9. Mislc. Építők 2 — 2 — 2:2 2 5—9. Egri Pedag. 2r ;--­2 — 3:3 2 5—9. Misk Honvéd 2 — 2 ’— 3:3 2 5—9- Salg. Vasas 2 1 — 1 4:4 2 10. Sajószentpéter 2 1 '— 1 4:9 2 11. Hatvani Lók. 2 — 1 1 1:2 1 12. Nyír. Elektr. 2 — 1 í 0:3 1 13. Pereces 2 — 1 1 0:4 1 14. D. Honvéd 2 — — 2 1:9 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom