Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-13 / 60. szám
t 1951 MÄ fat Cl U S KFDD. A NAGY HAZAFI hOlUan vOtt, mint mi. Csak valamivel nagyobb. Szeme Ugyanolyan Volt. mint a mienk, csak valamivel élesebb. Arról gondolkozott, amiről mi. csak sókkal mélyebben. Az egyik emberről azt mondják: meghalt a nagy gondolkodó. Másikról, hogy meghalt a nagy művész. De ő... ö a hazafi volt. Olyan, mint mi. csak sokkal nagyobb. Ő volt a Nagy Hazafi!“ — ezeket a szavakat mondja Kacz, az egyik öreg munkás, Sahov a Nagy Hazafi ravatalánál. Sahov. a film hőse nem más, mint a Bolsevik Párt egyik rettenthetetlen harcosa, Sztálin elv árs közve'len munkatársa: Szergej M'-- ronovlcs Kirov, akinek éleiét az ellenség oltotta ki orvul. A filmet Nyíregyházán a Magyar-Szovjet Bará'ság- Hónap kere kben mutatják b». Csütörtökön este Botrágy! Zoltán elvtárs, a Városi Pártbizottság ágit. prop. titkára nyi.otta meg a film bemutatóját s azóta sokezren tekintenék meg a filmet. Mi az oka ennek a nagy érdeklődésnek? A film nagyszerűsége mellet; közvetlen időszerűsége. A sokezer dolgozó között ott voltak párífunkc'oná- r.usaink. párttagjaink százai, is s a >,Nagy hazafi" msgtekin'ése után mm egynek juto.it eszébe Rákosi elv’árs kongresszusi útmutatása a tör'éneim; haladó hagyományainkról szólva: ,,Ez a történelmi ha. gyáték is arra kőtélez minden. ma- 9yar kommunistát, hogy küzdjön jrxég jobban, ne kfanél'jé érült Sokét szenvedett népe boldogságáért és felvirágoztatásáért^ jegyen a, jó kommunista egyben a legjobb ha- ~a.fi, akinek példamutatását lelke- sen, egységesen követi az egész magyar nép." Olyanná kell válnunk, min a nagy hazafi volt, o’yrnná kell válnunk, mint a bol- kv tok, a szovjet emberek — erre gondoltak a flan megtekintő!. Mi jellemezte S.hovot, a boljev k veze‘ő megtestesítőjét? Sahov éle-, tó a nép ügyének, a forradalom j ügyinek szentelte, a legnagyobb | öröme és bo’dogsága a nép öröme j és boldogsága. S minden erejével ( rrra törekszik hogy a nép örü'Jön, i a n'p boldog legym. Örüljön a nép : az új traik'oroknak. az új üzemek- ! nek.. ag é bérnek. Számára .'S ez! jelenti a baldegíágo' : a szoclaliz- ■ nuiä építőié. Elvhüség és megingathat« lan, szilárd hí;. Es teszi képesaé őt arra. hogy fáredhalianla- nul, köményen harcoljon a születő úii" Sztálin ügyéért, o Párt ügyéért. Nagyra értékeli azoka- az embereké’, akik az alkotó munka egyszerű hőset. Hogyan is mondja sz élmunkások gyűlésén: -.Kik vagytok H- akik itt ültők? Melyik grafikon, vagy milyen statisztikai adat mu’atjn meg a lelkesedésnek azt a hatalmas hullámát, amely na- ponkén', óránként, pillanatonként a történelemben eddig ismeretlen új viszonyt szül a munkához, az élethez? Es megteremti az új ember viszonyát az emberhez... Csak a vak- vagy az ellenség nem látja, hogy óriásig építkezéseinken, hatalmas sztálini tervünkön túl már kire, jzo-ódnak a szabad, új emberek, az alkotó és természetátalakító -rserrmtasa éthbertiek nagyszerű vonásai... Miről és kiről álmodozott még öt évvel ézelőtt egy szép, fiatal lány? Mary píckfordról, vagy valamelyik más filmszínész ruhájáról. Ma pedig olyanná akar lenni, ráint Nágya Kolesznyhkova.‘‘ Nágya élmvnkás- nő, újító. örül, nevet, boldog Sahov, amikor ezekkel az emberekkel beszél, amikor látja az épülő csatornát, erőmüvet, da'ol és fütyörósz, amikor az crdöboo vadászik, de kérlelhetetlen az ellenséggel szemben. Az ellenség irán ií könyörtelen gyű tetem jellemző tulajdonsága Saihov- r.ak. Egyeseiket megsemmisíteni milliók és milliók boldogsága érdekében — és a nagy hazafi erejét nem kímélve harcol a trockisték, szabotőrök. gyilkosok ellen. A film valamennyi pozitív hőse példaképe dolgozóinknak, kommunistáinknak. Akár Makszimrói, a tapiíz'alt, éber. az ellenséggel szemben kórltihe ellen vezetőről var. szó, akár Sahov édesanyjáról, a kommunista édesanyáról, akár a inunké.-újí‘ókról, öregekről és fiatalokról. okik a kritika éa önkritika tűsében harcolnak Saját maguk és társaik gyengeségei ellen, akik vitákban edzik magúkat Arra tanít míg bennünket a film, hbíy hogyan kell a Párt ügyéért harcold', arra tanít meg bennünket.' hogy keli a népét, a hazát szerelni. amely egyet jelent a Párt sziepeté’iévs!. Ugyanakkor a f lm az ellenség ellen: könyörtelen •harcra, éberségre pnvcl bennünke . A fői á'ékor kezdőd'k, amikor még a kérdés nem dőlt el; ki kit győz le? — romkor a Párton belüli ellenzik" álarcában a trock’s'ék a nép haa'mártrk megdöntésére törekedtek .rlt ramun kV jukkái Nem kit- lákokról, bankárokról, vagy fa'des- urskrói von.irt szó. hanem irodistákról, „ak'knok jobban kell színétzksdniöli. mini a leghíresebb filmszínészeknek, ho.gy elhitessék magukról, a kommunisták legádázabb ellenségeiről, hogy . bolsevikek." Ezeket az aljas provokátorokat leplezi le Sahov. A trocklslák ' Jllegal: ásba vonulnak s a Párton belüli ,-ellenzékből" gyilkosok, szabót -"rök, imperialista kémok, ügynökök bandája lasz, akiknek .-most m'nden eszköz jó. Nem szabad finny őrködni. K kell használni minden hangul at O , elégedő: lensé- gst, sértőd'jititsóg.ct, elfojtott vágyakat .., Ha pedig ilyen hangulat nincs, magunk fogjuk megr.ierem- teni1 —- mondja a rockisták egyik vette őja. S ha ez sem használ, gyilkolnak, ölnek. Az ellenség ezer- színű aroá‘, álarcát mutatja be a film s a nagy ‘.anulsája: ,.Az osztályharc nem gyerekjáték." Pártunk. Rákon! elvlárs veze ésível leleplezte a „mi“ itrockisiáinka', Rajkot és bandáját, akik meg akarták ölni népünk vezetőit, akik a fasiszta Titcval, az amerikai imperial:» ák- kal szőve'kezve, vissza akarták hozni szabad földünkre a földssurak és lökések csendőrvilágát. Az osz- tiályharc azonban nőm szűnt meg. Az osztályharc egyre jobban éleződik a yzocializtnuj és béke erőinek növekedésével. Egyre dühödt ebben, «■gyre aljasábbul tárnod áz ellenség. Soha egy pillanatra nem feledjük cl a f'lm nagy tanulságéi: az ellenség leleplezése még nem jelen, i azt, hogy az ellenség nincs többé. SzEreJiük Pártunkat, népünket űty, m'nt Sf hov-Kirov elv árs szere'te. Legyünk kérle hetelle-ek az clerr ggel sz'mbsn vivőit harcban, mV ? mily in kőiiyör elsn volt a N?.gy Hazafi. Legyünk a legjobb ; hazafiak » ez annyi;, jelen', mint ! szirkrda ionul törekedni nrrr. hogy ; hason’CSUcá vá'junk a rzovje't em- I terekhez, Lenin és Szíálin neveltjéhez. .•■. tj Vasárnap ..barátságvonat” érkezett a Német Demokratikus Köz-J társaságból Csehszlovákiába. F.z-! zel újra nugindult az évek óta szünetelő vasú i közlekedés Zittau és Varnsdorf között. A varnsdorfi pályaudvaron Richard a csehszlovák vasutak he. lycttcs központi igazgatója üdvö zöltg a barátságvonalot. Hangút! lyozía, hogy az új vasúivona megnyitása a két nép barátságának szemléletű kifejezője. Hat év alatt 1400 híd Vasárnap ünnepélyesen adták át a forgalomnak az öcsödi b;ír- maekőrös hidat. Prieszol Józfásj elviárs, a közlekedésügyi miniszter első helye!'esc avatóbeszédében elmondotta: Ez az 1400. híd. amelyet a íelezaha- duiás óta építettünk. 1400 hdal és emellett gyárakat, lakásokat, kórházakat, kuliúrot ikonokat cs* megannyi mást építeni hat év rHí — i.yenre csak o'yqn ország képes, ahol a hatalom a nép kezében van, ame'yet olyan Párt vezet. m’nt a Magyar Dolgozót Pártja, élén a mi szeretett Rákos elviársunkkal —■ mondotta Pr.e- ezr:l József e'v‘.árs. A szolnokmegye! és az Öcsöd do.gozók nevében Juhász Imrcnt elvtársnő, a Megyei Tanács elnöke vette át a hidat. Slbán minisztertanácsi határozat az ötéves erdősítési tervről A belkereskedelmi minisztérium közli, Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa és az Albán Munkapárt Központi Vezetősége rendeletet fogadott el ötéves erdő- —si és erdöjavítási tervről, öt év alatt 8800 hektár területet erdősítenek és 19 ezer hektár erdőterületet javítanak meg. A terv teljesítését 1951-ben kezdik meg. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának március 11-i jelentése közli: A néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt minden fronton szilárdan tartják korábban elfoglalt állásaikat. A középső frontszakaszon a néphadsereg egységei he'vi jelentőségű harcokat vívtak. Március 11-én a néphadseregnek Szöul körzetében működő egységei megsemmisítethogy március 12-től 17-ig a dolgozók részére kiadott (sárgaszí- nü) utalvány ,,XII’ jelű szelvényé, re 30 deka hús, a dolgozók családtagjai részére kiadott (kék- színű) utalvány „CsXII" jelű szelvényére 25 deka hús vásárolható. fék illetve megsebesítették az ellenség 120 katonáját és tisztjét- Az ellenség egv hajóját zsákmányul ejtették. Megsemmisítettek továbbá: 8 gépkocsit, 4 iöveget, egy beziníartályf, egy mozdonyt, valaníint sok egyéb haditechnikai felszerelést. Le'ötték az ellenség öt repülőgépét. A néphadseregnek a keleti partvidéken működő egységei lelőtték az ellenség két repülőgépét. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Uj munkások Felemelt ötéves tervünkhöz 600650.000 új munkásra van szükségünk. Ez egészséges velejárója fejlődésünknek. Uj és nagyobb gyáraink mind több és több munkást kémek, hogy helyt tudjunk á'lni a békefronton, hogy teljesíteni tudjuk a ránk eső feladató, kát. Már nem számíthatunk arra, hogy az új munkásokat a gyárak kapui előtt ácsorgó munkanélküliekből pótoljuk, hiszen mint azt a minisztertanács határozata is leszögezte — hazánkban megszűnt a munkanélküliség. Ezért mondotta Gerö elvtárs a Pártkongresszuson — ha népgaz. daságunk számára biztosítani akarjuk a szükséges munkaerőt, át kell térnünk a szervezett mun- kaerötoberzásra és a munkaerő tervszerű elosztására”. A minisztertanács határozata után megyénkben is megindult a szervezett munkaerőtobo zás. Vá’- Iclnti t oh őrzők jelentek meg, akik a Megyei Tanács munkaerő osztályának a járási, • valamint községi tanácsok segítségével hozzá, fogtak, hogy új munkásokat szervezzenek. Legtöbb helyen megértették feladatuk jelentőségét. Tudták, hogy új gyáraink, új munkálat kérnek, tudták azt is, hogy ez a feladat teljesítése hazafias kötelesség — ezért lelkesen és lelkiismeretesen fogtak a munkához. így például a mátészalkai já- ! rácban kiváló eredményt évnek el ! a toborzás során. Egész me- i gyepjéből eddig több. mint ezer j új munkás indult el a bányák. ; üzeme’-, építkezések és állami ! gr zó ■■ - ■’ gck felé. A Indászi tanácstitkár, Bara Lász'ó. már héjnál 6 órakor ki. mént üi 'dolgozókhoz, hogy b-esz-é’- gessen viclülp, együt^ vitassák íPKIfr tóiifztr:tanári határozatát. 0 órává ráír fűtött terem .várto. erőltet, rVrk*) szerződést nlrp.rrink kötni. ’’ • 're’.talí. T.f’nt- cfjr 40-ea szerző:, k le az elsO nap.' hogy ezután elinduljanak új n-11 n k a h: 1 y Ukr 3. K á nt orj á nosíb a n zzihtén jó munkát végzett a köz. ségi tanács titkára, ahol 50 férfit vze:zödiettek le másfél nap alett. .Tó! szervezték meg munkájukat a t’sznKlkl járásban Is, ahol maga a .Tói íri Tanács elnöke, valamint a titkára sem kímélte a fáradtságot é.i szinte naponta kintjártak a községekben. Segítettek a községi tanár.titkároknak és ennek lett az az eredménye, hogy rövid rrteny nap alatt tübb-záz jelentkező volt, akik az állami gazdaságba mentek dolgozni. A nagykállól Járásban a leg. eredményesebb Száraz e'vtárs agitáolója volt. ő a munkaerötobor zás járási felelőse és egyéni agi- táeióval segített a dolgozó parasztoknak, hogy feliíme-jék: a munkásélet magasabb életszínvonalat, szebb életet jelent. Ezek mellett az eredményes munkák mellett azonban találunk hibákat is megyénk területén. Van olyan községünk, mint például Györtelek, ahol a tanácstitkár, Révész Géza raem jelent meg a megbeszélésen és a vdllalatito- borzó elöl szinte buj&á’t. Oktalanul megijedt feladatától, pedig ebben a községben is: szívesen, övömmel jelentkeztek munkára a dolgozók. Ezt bizonyítja az is, hogy mikor aztán komoly munkához fogtak, akkor egy nap alatt 35 munkás kötött szeraödést. Tisza es zláron a tanácstitkár, ahe. lyett, hogy egyéni agitáclóval, meggyőzéssel segítette volna a dolgozó parasztokat, hogy minői többen jelentkezzenek gyárainkba’ dolgozni, e helyett „statisztikát" készített arról, hogy hányán dolgoznak a falun kívül. Természetesen ezzel nem segítette elő a munkáé rőt oborzás ügyét. Nem is foglalkozott azután tovább ezzel az üggyel, hanem azt hangoztatta, hogy „beszéljen a papiros”, amit aztán elővett megmutatni és egy jegyzőkönyvet hogy: „nálunk sajnos, nincs jelentkező”. toborzására így, ilyen munka mellett nem la lehet. Hiba a megyénkben, hogy a szakszervezet egyáltalán nein foglalkozik a munkaerőtől:-őrzés, sál. Pedig ennek sike: e ötéves tervünk teljesítésére nagy kihatással van. Szenteljenek sokkal több figyelmet erre a pártszervezetek ír. Egyéni a'gitáeión k^reiz- tül győzzék meg a jelentkezés helyességéről a nőket,-..fiatalokat, a dolgozó parasztokat. Ne engedjék meg, hogy az ellensé akadályozza a munkát, védekezés helyett menjenek át a támadásba a nyíregyházi jáiásban is az ellenséggel szemben. Nagyon sok tanácstitkáAmknak hibája az, hogy lebecsüli a mun- kicrV'.oöorzást. Egy kézlegyin. teszel, vagy vállvónással akarja 9'Intézel ezt g kérdést. Nem szentel arra időt, hogy komolyan megismerkedjen a munkaeröto- borzás js'entöségével, hogy aztán segítségére legyen községének, államának, egész népünknek. Aki lebecsüli a munkaerötoborzást, az lebecsüli sztahanovistáinkat, élmunkásainkat, de továbbmenve, az egész ötéves tervet. Hiszen ezek az új munkások, akik ma cselédek voltak » kuláknál, vagy a kisipari szerszám mellől mentek el ■ bányásznak, vagy az építőiparba — azokból fognák kikerülni a jövő legjobb munkásai, a holnap párttagjai, kádereink és sztahanovistáink. Ne fölejts üli el, hogy aki lebecsüli a munkaerötoborzást, az lel- kiismeretlsnül kezeli egész népgazdaságunk ügyét. Amikor tömegével jelentkeznek az új munkások, akkor eem szabad clbíz. nunk magunkat. Tudnunk kell, hogy a munkaerötoborzás nem kampány, hanem hosszú idő feladata. Nemcsak most kérnek üzemeink új munkást és muhlcás- órrtvb-unknak nemcsak most van s-v -Jo ci'űsltésre. Hosszú időn kor. •••ül kell folytatnunk ezt a műnkét. Minél előbb kijavítjuk a kezdet hibáit, annál ere: nénye- iebb lesz munkánk. A munkaerő, toborzás munkásosztályunk erősítését is jelenti, hiszen az új munkások legnagyobb része az iparba megy dolgozni. Eröecbb'í, hatalmasabbá t eszik a munkái osztályt ha majd összeforrnak vele — és nekünk erre kell törekednünk. Minél jobban végezzük ezt a munkát, annál e: ösebb lesz a szocialista munkában élenjáró munkásosztályunk, annál jobban tudjuk végrehajtani, a Pártkongresszus határozatait és annál szilárdabban állhatunk helyt a békefront ránk eső szakaszán. Kendelet a fegyvertartási engedélyek kicseréléséről. A Magyar közlöny 1951 március 2-án megjelent száma közölte a belügyminiszter 109.660—1951. B. M. sz. rendeletét a fegyvertár, tási engedélyek kicseréléséről. A rendelet kimondja, hogy az eddig kiadóit fegyvertartási engedélyeket — a rendelettel rendszeresített új mintájú fegyvertartási engedélyre ke’l kicserélni —, mert azok július 1 után érvényüket vesztik. A rendelet megszegése és kijátszása büntető eljárást von maga után. Az új fegyvertartási engedély kicserélésére vonatkozó bejelentést a lakóhely szerint illetékes rendőrőrsön kell teljesíteni, mellyel egyidejűleg 1 darab 4x4 em-es fényképet is be kell nyújtani. ■KÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon: 33—22 8—14«ig. Csüt.—szerdáig IRIGY HAZAFI Előadj kezdete 3 63 7 órakor * "!? *v -te-- Yl • . •«* yftfl m •> Baráisáptjiiaí érkeze t ^ ií ; a tíffTre! DenroNrankus Köztársaságból C$eís?*9Vá)(iáfea NAPONTA ADAGOLT/ TAKARMANYSQ ElQSFGtTI A JÓSZAS FEJLŐDÉSEI Kapható mindenütt