Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-10 / 58. szám

2 1351 MÁRCIUS 10. SZOMBAT Europa veszedelmes tűzfészke r A Nagy Októberi Szocialista For- Vadalom. megszabadította Uzbekisz­tán dolgozóét mindenféle fajta gyar­mati és feudális elnyomástól. Azon­ban még ezután is jó ideig hátrál­tatta az Uzbek nép szabad fejlődé­sé: a burzsoá-naeionalista ellen­forradalom makacs ellenállása. A reakciós erőket, az angol impcria­l.s’ák támogatták, akik felfegyver- zett baszmscs bandákat doblak át az üzbek határon és minden esz­közzel a szovjet rendszer megdön­tésére törtek. De az Uzbek nép Oroszország munkásosztályának hat­hatós segítségével szó verte a fcaszmacsokat és mindörökre véget- vetett az intervenciósok ama kísér­je eineki hogy Közé/ -Ázsiát elsza. kit iák Szovjet-Oroszcrszágiól. Az üzbekeken kívül oroszok’ kara kalpzkck. tadzsikek. kzzlhok és kirgizeit lakják a köztársaság területét. Az Amu-Darja folyó sík­ságain a kara-kalpakak köztársaíá- g alakult meg, mely autonóm ré­sze az Uzbek SZSZKmak. Uzbekisztán Szovjet Klzipázsla központjában fekszik. Területének jelentős részét a Tien-Sán hegység előhegyei és lankás nyúlványai, valamint a Küzü'.-Kum (Vörös-si­vatag) nagykiterjedésü' homokos síkságai foglalják el. Az előhegység vid.két a Szür-Darja, Zarzvsán é9 Csircsuk folyók szelik át. Ezekben a folyóvölgyekben, n termékeny er­dős talajon hatalma; virágzó oáz:- sok zöldéinek: ezekben lakik Üz- bekisz annak majdnem egész né­pessége. Uzbekisztán legnagyobb oázisa a dús Fergána völgye. Ott* ahol a hegyek a síkságokba men­nek ál. különösen alkalmasak rá a körülmények, hegy a folyók vizét öntözőcsaornákba vezessék. Több földei művelnek mag öntözéssel üzbeklsránban, mint Közép-Azsia összes többi köztársaságában együtt­véve. A közársaság hatalmas le­gelői a szarvasmarhák millióinak nyújtanak bőséges táplálékot. Föld­jének méhe gazdag szénben, olaj­ban, rézben. miszféleségekben’ kénben és ritka fémekben. A szovjet rendszer erei alalt te'jrsin átalakult Uzbekisztán gaz­dasági élete. Ha almas ipar: válla­latok éoül'ek: tex ilkombinát (Tas­kent), selyemícnó é; szövőgyárak, mü'rágy:gyártó elektrokémia: kom- b r.i , mezőgazdasági gépgyár és még sok má.s üzem. Az Arai-ten­gő.- pariján épült fel az ország leg­nagyobb halkonzarvgyára. A fa­siszta Németország ellen viselt Nagy Honvédő Háború idején ne- hézgép par, szerszámgép- és villany- motorgyárak keletkeztek Üzbekisz- tánbsn- háromszorosára növekedett kőolaj iermelése, megkezdődött gaz­dag szénlelőhelyeinek kiaknázása. 1C44 bei itt indul; meg első kö- zlpázsiai kohóipar: kombinát mű- k"déso. Uzbekisztán mezőgazdaságában a ,-fehér arany'“: a gyamot foglalja el az első helyet. A gyapot vetésierü- le‘e több mint kétszeresére nőve- bade t a forradalcmelő'ti. ve|.é;te- rü'.elhez képest. De m;g hatalma­sabb mértékben növekedett a gya- potíermosztés. A sztálini ötéves ter­vek éveiben megfeszített küzdelem indult meg annak érdekébon, hogy a Szovjetunió függetlenné váljon a gy?pt>';‘ermeEz'é; terén, hogy ne kelljen cranyvalutát pocsékolni kül­földi gyapot vásárlásokra. Üzbe'cisz- 'ánban már a háborúoőt i években hektáronként átlagosan 16—17 má­zsára emelkedett a gyapottermés, szemben az 1920. évi hektáronkénti 2 mázsás terméssel. Ezen a téren Uzbekisz án messze maga mögött hagyta Amerikát, ahol az átlagos gyapotlermés sohasem több 2—2.6 mázsánál és Indiát, ahol hektáron­ként csak félanny: gyapot terem, j mint Amerikában. Évről évre na- | gyobbodnak Üzbeklsztánban az ön- 1 özéssel megművelt .gyapotföldek. Üzbekijz án gyapotmezőin sok tíz­ezer mezőgazdasági gép dolgozik. . 1939 ben a koihozfö’dek 91 százalé­kát traktorokkal művelték meg. A gyapoton hívül szakembert - képeznek ki; több fő­iskolája, opera- és balét; színháza, több drámai színháza van; itt szó­kat az Uzbek SZSZK Tudományos Akadám'ája és a haía'mas könyv­tár. mely másfél millió könyvet és kéz'ra ot őriz. 140. különböző nyel­ven. A felismi-rhsletlenség'g megvál­tozott a köztársaság többi városa is. Több város évezredes történetre tekint vissza. Jelenleg 21 városa és 31 városjellegű települése van Uz- beklsz'ánnak. Legnagyobb városai Szamzrkánd (Timur hajdani székhe­lye). Kokand. Andizsán, Namangán éj Bekhara. A Nagy Októberi Forradalom előtt; időkben Uzbekisztán minden ezer lakosára csak 4 tanuló ese.t. A néhány o-rosz iskola csupán a ki­váltságos hivatalnokréteg fiai szá­mára készült, az elenyészően cse­kély számú üzbek iskolák kivétel nélkül a tudatlan mollák kezén voltak és csupán a iegkezdatloge- sebb elem; fokú, vallásos jellegű muzulmán műveltséget nyújtó, ták a gyermekeknek. Az Uzbek lakosság­nak csupán két százaléka volt irás- iudó. Egészségügyi szolgálat hiá­nyában a lakosság telj esőn ki volt szolgáltatva a tudatlan kuruzslók- na-k. A parandzsi (köpeny, mely tetőtől talpig beburkolja a nőket) és a fekete csacsvan (lószörb-il ké­szült fátyol, az arc eltakarására) erőszakolt viselése, a leányok gyer­mekkorban való fórjhczadása. a menyasszonyvásár. a rabnők há­remélete és még sok vad szokás — ez voir r.z üzbek asszony sorsa. A* szovjet rendszer megváltotta az Uzbek nőt rabszolgaságétól s férfiakkal egyenlő jogokat biztosí­tó. t számára. leszámol; a közép- kori ázsiai feudalizmus állati ke­gye lenrégű spórásaival, é; mélyen bevitte a nép ömogek közé a kul­túrát. A szovjet hatalom évei a’att a szakemberek — agror.ómusok, or­vosok, pedagógusok, mérnökök, tu­dósok — kiváló káderei sarjadtak ki az. üzbek népből. Sok nő is van közöttük. A köz ársssíg több főis­kolai katedrájának üzbek profesz- szorok és magántanárok a vezetői. Híres művészek: írók ' képzőművé­szek- zeneszerzők, kiváló irodaim: és zenemüvek szerzői emelkedtek ki a nép soraiból. Gazíaj szovjet tapaszicla okká! ismerkedhetnek meg meevénk doSgozói a Maovcr-Szovjet Earálsági Hónap alalt A Magyar-,Szovjt t Barátsági Hónap alatt még nagyobb mér­tékben teszi lehetővé a Magyar- Szovjet Társaság, hogy dolgo­zóink megismerkedjenek a gaz­dag szovjet tapasztalatokkal. Szerte a ni^yébon ma és holnap rendezik meg a megnyitó ünnep­ségeket, kultúrműsorral egybe­kötve. A megnyitót követően megkezdődnek Szabolei-Szatmár­ban is a különböző előadássoroza­tok és kiállítások. Előadássorozat kezdődik „Ismerd meg a Szovjet, uniót” címmel megyénk 196 közsé­gében. Az előadások után a részt­vevő dolgozók megtekintik a szovjet klsképkiállítá-st, amely a szovjet emberek életét, munkáját mutatja be. Ugyanakkor több elő­adás lesz „Útban a bőség felé” címmel. Ezek az előadások a szovjet kolhozparasztok életéről szólnak. A szovjet kultúrával is megismerkedhetnek a dolgozók a „Szovjet kultúra” címmel meg- *enöwett előadássorozatból. Igen nagyje,entöség'üek azok az előadá­sok, amelyeket’ az MSZT az álla, mi gazdaságokban, a twin el őszei­vel kezetekben rendez meg „Kö­vessük a szovjet állattenyésztő!» példáját” címmel. Ezeken az elő­adásokon 1 ;uu lés r/e.-ien résztve, hetnek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Az előadá­sok nagyrészét kultúrműsor kö­veti. Kimagasló események a Barát­sági Hónapban a bemutatandó szovjet filmek. A Magyar-Szovjet Társaság most elhatározta, hogy a szovjet filmek kiértékelésére filmankétokat rendez megyénk községeiben. A Szikra és a Népbolt március­ban könyvnapokat rendez megye, szerte, közel másíélszáz község­ben. A könyvnapok megrendezé­se lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk megvásárolhassa a szovjet szépirodalom alkotásai1, vásárolhasson szakkönyveket ős ideológiai műveket. A■ elem: és középiskolákban a tanítás üzbek nyelven foiyik. Az ódon muzulmán-arab ábécét felvál­totta az orosz betűrendszeren ala­puló modern ábécé. Nagy munkás-; ságo1 fejt ki a népművelési intéz- ; mények kiterjedt hálózata. 1940- ben 159S könyvtár. 16 múzeum, 440 j városi klub és 1230 vörös kolhoz- ' teaház működött az üzbek városok- ; ban és falvakban. 1933-ban 1660 különféle könyvet ; adtak ki a köztársaságban, 11.5 mi!- j liós példányszámban. 1939 ben pe- dig a könyvek ipéldányszá.ma 12.6 millióra emelkedett s 35 százalékuk üzbek nyelven jelent meg. Nagy példányizámb-an jelennek meg a ' .népszerű tudományos és a műszaki könyvek is. 1941-ben 225 újság jelent meg a •köz ársaság területén’ ezek közül 135 üzbek nyelven. Nagy eredményekről számolhat be az üzbek közegészségügy is. Szov­jet Üzbeldsztánban a kórházak és orvos: rendelők széles hálózata jöt-í létre, melyekben 1939 ben mintegy két és fél ezer orvos dolgozott, t Felépült 100 szanatórium és üdülő.\ szülőházak. tejkonyhák a csecse- i műknek, babaállomásokat szervez- j lek és mindenfelé tartanak gyér- j mek- és nőgyógyászati tenácsadáso- i kát. A szocializmus elindította a naP' j sütötte Uzbekisz int a boldog élet j | országútin. i „Minket az imperialista- tábor­ból különösen két olyan ország sorsa érdekel, amelyekkel évszá­zadokon át kölcsönhatásban éltünk — mondta Rákosi elvtárs az MDP II. Kongresszusán. — Ez Jugo­szlávia és Németország.” Rákosi elvtárs beszédében végig is- kísérte a jugoszláv és magyar nép sorsát. Évszázadokon át ha­sonló körülmények között éltek népeink. Gyötört bennünket a hó­dit ó török, megnyomorítottak a Habsburgok. Egyazon célért, a nemzeti függetlenségért fogott fegyvert a császári zsarnokság el­len Damjanich tábornok, a jugo­szláv és magyar nép között hőse, s népeink egyformán, gyászolták, amikor az aradi tizenhármak kö­zött Haynau bitófáján fejezte be életét. Bár uraink számtalanszor 5s ze- ugrattak bennünket, a jugoszláv és magyar parasztnak egyaránt kellett küzdenie a földesurak el­len, az egész népnek a fasiszta hatalombitorlók, Horthy és Pave- lics ellen. Mindkét országot a di­cső Szovjet Hadsereg szabadította ki a fasizmus karjaiból és „Hitle­rek szétzúzása után a magyar dol­gozó nép abban az örömteljes vá­rakozásban élt, hogy a régi keser­veit idők egyszer és mindenkorra lezárultak, s hogy a jugoszláv néppel a jövőben békésen, test­vérien, vállvetve építhetjük a Szovjetunió vezetésével szocialis­ta jövőnket.” Nem rajtunk és nem a jugo­szláv népen múlt, hogy nem így történt. Három éve lesz már, hogy a Tájékoztató Iroda felfedte Ti* tóék bűnös politikáját, s lilába liazudoztak akkor, az elmúlt évek eseményei leleplezték a jelenkor nagystílű gonosztevőjét. Nagyje­lentőségű perek zajlottak le a né­pi demokratikus országokban: Ti- tőék — és közvetve az amerikai imperialisták — beépített ügynö­kei: Rajit, Kosztov és társai meg­kapták méltó büntetésüket. Kid«, riitt, hogy Titóéknak eszük ágá­ban sem volt soha a szocializmus építése, Jugoszlávia amerikai fél­gyarmat, Betgrád imperialista kémközpont, ahol találkozót ad egymásnak a világ minden szeme­te. Jugoszlávia természeti kin­cseit és egész függetlenségét ki­árusította és „tojásporért, szárí­tott halért, babért adja el Tito az amerikai imperialistáknak a jugo­szláv nép fialnak százezreit ágyú. töltelékként”. Titó „kommunistának”, a ..szo­cializmus építőjének” vallotta ma­gét, hogy megtévessze a népet. És még egy célja volt a Párttal. Tudta, hogy egy Kommunista Párt feltétlenül magához vonzza a nép legjobbjait, a partizán há­ború legbátrabb harcosait, a leg­nagyszerűbb hazafiakat. Megindí­totta ellenük aljas hadjáratát. Meggyilkoltatta Arszo Jovanovi- c.<?ot, a legendáshírű tábornokot és véres korbáccsal üldözi a szabad­ságharcosokat, a kommunista meggyőződésükben szilárd vezető­ket, egyszerű párttagokat s becsü­letes pártonkívülieket egyaránt. Titó likvidálta a Jugoszláv Kom­munista Pártot s mostmár azt gondolja, hogy vég nélküli lesz saját rémuralma, hogy még több börtönt építhet, még több embert zárhat koncentrációs táborba, még több dolgozó paraszttól szedheti el erőszakkal a gabonát. Békeidőben fegyverben tartja mozgósítható haderejének felét, fasiszta tisztekkel cserélte ki a partizánharcok vezetőit, Hitler tisztjei hitleri szellemben nevelik a jugoszláv hadsereget s amint Farkas elvtárs mondta a Kon­gresszuson: „Jugoszlávia Titó al­jas árulása következtében .a há­borús gyújtogatás egyik legvesze- delmesebb tűzfészkévé vált Euró­pában.” Titó Jugoszláviája közvetlen ve., szedelm-et jelent hazánk független­ségére. Egyetlen esztendőben. 1950-ben 795 alkalommal sértet­ték meg határainkat, ami azt je­lenti, hogy az elmúlt évben átlag tíz óránként repült át egy-egy re­pülőgép a határon, vagy magyar területre hatolt a jugoszláv „ha­tárőrség”, vagy kémcsoportaltot dobtak át a magyar határon. A magyar dolgozók már a Rajk- perböl tudják, hogy milyen sorsot szántak nekünk Titóék és ameil- kai gazdáik. Valamennyi, csendőr, árpádsávos nyilas van Németor­szág- nyugati övezetében, az mind csak a megbeszélt jelre* várt: Raj­kók megcsinálják ide.ben.it az ellen- forradalmat, Titó támad déjrőf, ők pedig jönnek nyugatról. Persze, nem egyedül. Magukkal hozzák h földjüket vesztett grófokat, báró­kat, akik évszázadokig bitorolták a drága magyar földet, maguk­kal hozzák a gyárosokat, banká­rokat, földönfutóvá teszik a mun­kást, a parasztot, rabbilincsbe ve­rik az egész népet, legyilkolják a legjobbakat, ezrek és tízezrek vé­re festi meg a földet csak azért, hogy Desseivffy grófék és Weiss Manfrédék újra dúskálhassa­nak a földi javakban s a dolgo­zó nép ismét az Igavonó jószág színvonalára süllyedjen. Nem sikerült a terv, mert a né­pi demokratikus országokban éber kommunisták vannak, mert a nép a kommunisták szavát követi, mert a kommunisták olyan nagy tanító útmutatásait követik az el­lenség leleplezésében Is, mint Sztá­lin. A trocklsta bitangok Magyar- országon, Bulgáriáiban. Albániá­ban is e’nyerték méltó büntetésü­ket, de neon kerüli el sorsát az imperialisták kinevezett föhóhéra, Titó sem.’ Gondolhatná valaki, ho-gy a ju­goszláv népnek tetszik az ország kirablása, tetszik a görög szabad­ságharc hátbatámadása, az éhín­ség. a nyomor, a rendőrterror, a gyilkosságsorozat, a bebörtönzés? Nem! A jugoszláv nép szervezi erőit. Bár igen nehéz helyzetben van, mert legjobbjai Titó börtö­neiben sínylődnek, halá'táfocirokban. vesztették é'létükét. De harcol. Trumanék azért nem segítik fo­kozottabb mértékben Titót. mert félnek a jugoszláv néptől. Félnek, hogy úgy járnak, mint Kínában Csang-Kai-Sek támogatásával. Nem tűri a nép a hatalombitorló- kat. Nem sokáig tűrjük — mondta a Farkas elvtárs által idézett ju­goszláv határőr. Jugoszlávia újra szabad lesz, de akkor már igazán a nép kezébe kerül a hata’cm és valóban a szocializmus építéséhez kezd a do'gozó nép. „Minden rokohszenviink a Titő- banda ellen harcoló jugoszláv ha­zafiaké és számunkra nemi kétsé­ges, hogy ez a harc előbb vagy utóbb, de biztosan Titó és bandája meg.=emmisítésével végződik.” Becsületes, jó szomszédunk lesz Jugoszlávia. Addig azonban foko­zott éberséggel kel vigyáznunk határainkra, országunk független­ségére. Nem szabad egy pillanat­ra sem elfelejtenünk, hogy „déli határainkon ott ólálkodik az im­perialisták elvetemült, sötét, gyil­kos provokátora, Titó és ban­dája”.-------—O---------­KÉPZŐMŰVÉSZETI KIAM.ITAS NYÍLT MEG FRUNZEBAN Szovjet Kirgizia fővárosában, Frunzeban köztársasági képzőmű­vészeti kiállítás ny:H meg. A k'ái- litáson a kirg'z képzőművészek több, mint százhatvan alkotása sze­repe!. Ezek az alkotások bemutat­ják, hogy a köztársaság fennállásá­nak 25 éve alatt a kirg'z nép mi- íyen nagy sikereket ért el a nép­gazdaság és a kútára fejlesztése terén. A kiállított tárgyak köziii igerr sok mű fiatal kirgiz képzőmű­vésze^ alkotása. Jelenleg körülbelül száz kVg'iz ifjú tanul a frunzei kép­zőművészeti főiskolán és a mosz­kvai, leröngrádi képzőművészeti fő­iskolán. ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT Uzbek Szovjet Szociutista Kiiz tírMistig üzbekíszíénben terül el m!n‘«gy feie a Szovjetunió rizlföldjelnsk es 60 százaléka a lucerna ve.ésvérü'-ö- fénck. De híres Üzbakiszán ker‘é:ze'é- r'l; és szőlőműveléséről is. Kertjei és szőlő; mintegy 60 ezer hektárt foglalnak el. Uzbeklszián gyümöl­csöseiben kajszinbarackot, almát, körtét, őszibarackot, birse ■ cse­resznyéi, meggyet, mandula', fügét és gránátalmát termesztenek. Áliíttcnyész ér-ében jelentős he­lyet fossal el a vékonyszőrű kara- kü; juhok tenyésztése. Uzbekisztán karakul (enyészetének termelése ké harmada ai egész Szovjetunió - termelésének. Üzbek'sztán fővárosa Taskent, Közép Ázsia legnagyobb ipari és kulturális központja, Taskentbzn is- akárcsak a többi középázsíai vá­rosban, két- városrész volt: Újváros (az európaiaknak) és Óváros (a benszülötleknek). Napjainkban győrien szertefoszlott a két város­rész közti különbség. Az Újváros szakadatlanul terjeszkedik. Ugyan­akkor átformálódik ez Óváros is. A vályogházcsopcr ok, szűk sikáto­rok. az utca felé ablaktalan, lapos- teiejű házak helyén gyönyörű, mo­dern épületek, széle» nyílegyenes sugárul alc és villamosvágányok i épülnek. Tas'kentnek egye'eme is van, melyen több mint húszfé e Négy és félezer új iskola keletkezett Üzbekisztánban a szovjet rendszer éveiben, mely-' ben több m!nt egymillió gyermek j tanul; 90 műszaki iskola, kiterjedt szakiskolaháiózat és. 36 főiskola i épült fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom