Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-09 / 57. szám
mi MÁRCIUS 9. PÉNTEK Makszim Tank, a Sztálin-díjas szovjet költő tart előadást szombaton délután Nyíregyházán A Barátsági Hónapot Győré elvtárs nyitja meg Szovjet kuli úrküldöttség érkezett hazánkba vendégként a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából. Tudósok, költő, olvasztár jött el hozzánk, hogy segítsen bennünket a szocialista haza felépítésében, a békeharcban- Ez a látogatás újabb, nagyszerű megnyilvánulása annak, hogy a felszabadító Szovjetunió Sztálin elvtárs állandó segítséget nyújt számunkra. Dolgozó népünk nagy szeretettel fogadta a szovjet vendégeket s a látogatás új erőt adott, új erőt ad a továbbiakban. Megyénkben március 10-én, szombaton délután négy órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között a Barátsági Hónapot. Ennek a hónapnak legkiemelkedőbb eseménye lesz, hogy a megnyitón megjelenik Makszim Tank elvtárs, Sztá- lin-díjas bjelorussz költő is. Szombaton délután négy órai kezdettel előadást tart az MSZT székházban „Szovjet írók a békéért“ címmel. Makszim Tank 1912-ben született Pilkovscsina faluban. Fiatal korától kezdve harcolt Nyugat-Bjelorusszia felszabadításáért a lengyel földbirtokosok elnyomása alól. A lengyel fasiszták üldözték és 1933-ban bebörtönözték. Első verseit a börtönben írta. 1948-ban a ..Hirdessék“ című verseskötetét Sztálin-díjjal tüntették ki. Az 1950 évi II- Összszövetségi Béke- konferencián beválasztották a Szovjetunió Békebizottságába. A Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja. A nyíregyházi és a megyei dolgozók nagy örömmel és Szeretettel várják Nyíregyházára Tank elvtársat, aki életét a béke ügyének szentelte. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot ezen a napon, Győré József elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára nyitja meg ünnepélyes keretek között A megnyílói és előadást kultúrműsor követi. VILLÁM nyíregyházi kenyérgyár t vöröshadsereg-utb KENYÉRÜZEME! j A járásbírósági üzemi konyha tőletek kapja a ke* nyeret. Az elmúlt napok egyikén az egyik kenyérben rozsdás szeg volt belesütve! Számoljátok fel ezt a lelkiismeretlen munkát! AJ dolgozók fegyelmezettséget, minőségi munkát várnáid tőletek! ÜZEMI DOLGOZOK! „ Nagy Géza. a kisvárdai Vulkán lakatosa április % tiszteletére elhatározta, hogy félévi tervét két hónappal a határidő előtt fejezi be! A Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat paraffin é* vacuum üzemrésze szintén felajánlást tett felszabadulá«* suk évfordulójának megünneplésére! Üzemi dolgozók! Növeljétek a kongresszusi versen? eredményeit! TR AKTOR ISTÁK! Az encsencsi gépállomás traktorisíái egy hét a’atl csaknem 300 holdat szántottak fel gépeikkel. Kövessétek jó példájukat, segítsetek a falvak dolgozó parasztjainak a terméshozam növelésénél! AZ ÖNlíi GYŐZELME Tavaszi munkában a fényesliíkei „Fürst Sándor66 termelőcsoport A fényesi-itkei országút két oldalán zöldülő vetéseit, frissenszán- tott barázdák mind a falu dolgozó parasztjainak szorgalmas munkájáról tanúskodnak. Nem vártáik ók az esőt, így javasolta ezt a Párt is az (teszel és lám, milyen szép bársonyzöidek a vetések. A kövesül egyik oldalán hárommégy lakás emelkedik a homokdombok mellett. Ott van a csoport gyümölcsöse. Két nappal ezelőtt még hóréteg borította a tájat, de a meleg tavaszi napsütés egy nap aiatt elolvasztotta a havat. Most ébred a táj, élénkül a határ. Az útmenti eperfákat is tisz. togatják. Az országúton, a dü'ők- ben trágyával megrakott szekerek igyekeznek. Bent a községben sínes már nyoma sem a téli nyugalomnak. Jörmek-menn ak az emberek, az egyik villával a kézé. ben, a másik az ekét készíti elő, a dögéi úton meg már ve tógép zö.ög a szekér után. Sürgeti a jó idő a tavaszi munkát, már meg is kezdték hát a litkei dolgozó parasztok. — Mi történt a csoporti agokikal, hogy ilyen kora tavasszal, amikor alig látni még embert az utcán és a földeken, ők úgy indulnak munkába, mint nyáron, a legnagyobb dologidőben? Még három héttel ezelőtt így kérdezték egymástól a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai. Eleinte csak figyelték, hogy reggelenként a dűlőn egész embersor tart a máriatelepi gyümölcsös felé. Fűrésszel, kapákkal a kezükben, vidáman indultak munkába a csoport tagjai. Később a csoport lelkes munkája a kívülállókat is munkára serkentette. MOST IS A CSOrORTTAGOK JAKNAK A TAVASZI MUNKA ÉLÉN A gyógyszertár elé vontató kanyarodik az állomás felöl. Az utána akasztott pótkocsin négy-öt csoporttag áll a trágya tetején. Két vagonnal érkezett az állomásra és azt hordják a gyümölcsösbe. Az egész faluban, még a túlsó szélen is hallani a vontató dübörgését, amint végighalad a falun. Egy pillanatra megállnak az utcán az emberek, amint elhalad mellettük. Az egyik dolgozó paraszt ujjával megböki a kalapját és úgy mutat a mellette elrobogó gépre: nekem is fordulhatna vagy hármat, azt hiszen, egy szemig ki tudná vinni a trágyát, Így meg húszszor is kerülni kell a tehénnel ... Homokútra tért le a vontató, egyenest a 'kis dombok melletti házak felé tart. Három-négy koty- tyanó is van, de könnyen nyargal keresztül rajtuk a masina. A fiúk. akik a pótkocsin ülnek, nótát kezdenek. „Drága föld, szülőhazánknak földje...” 4- hangjukat elkapja az enyhe tavaszi szél és bejárja vele a falut, a határt. Már a gyümölcsösbe értek, de még mindig dúdolnak: „Országról országra ellenáll a aép, dolgozva harcol a békéért.” A fényeslitkei csoporttagok is úgy harcolnak. A máriatelepi 115 holdas gyümölcsösben két brigád is dolgozik. Balogh Józsi báosiék az egyik szélén, Pataki Sándoréit meg a másikon ozorgoskodnak. Negyven hold van még hátra, any- nyit kell megmetszeni és úgy tervezték, hogy a héten befejezik. Csattog az olló a kezekben és az elszáradt, vagy fölösleges galy- Iyak a földre hullnak. Pirosken- dös lányok, Biró Gizi, Szanyi Ilona, Albert Borbála és Nagy Etel kis csomókba gyűjtik össze a levágott gallyakat. Mindenki egy- égy fasoron halad, így versenyeznek. A férfiak Is a kijelölt területen végzik a munkát. •— Tavaly nem így volt — mondja Fócsik Imre mur.kacsa- patvezető. — öszevi3sza mentünk, az egyik végéről a másikra barangoltunk s bizony nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy ki mennyi munkát végzett. Még viták is keletkeztek belőle.-— Azért osztottuk most szét a területet minden brigád és munkacsapat részére, hogy pe történjen meg mégegyszer ilyesmi — veszi át a szót ifj. Palágyi Sándor. Egy1 percre megállnak, cigarettát csavarnak s már folytatják is a munkát. Balog József nemrég lépett be a csoportba, de mert jó munkásnak tartották, egyhangúlag brigádvezetőnek választották. Ott dolgozik most is a többiek között. TJgy megszokta már a közös mim. kát, a csoporttagokat, mintha mindig köztük élt volna. — Jobban megy így a munka — mondja mosolyogva. — Az ember észre sem veszi és már este van. Olyan hamar eltelik a nap. KÉT CSOPORTBAN IS DOLGOZNAK A KERTBEN de egy kilométernyire szintén dolgozik egy csapat a másik gyümölcsösben. Oda hordja a vontató is a trágyát. Egyrészét a gyümölcsös alá, a másik részét meg a dohány alá, melegágyhoz készítik elő. Bánát Istvánéit meg a kerék- táblában szórják a műtrágyát. Úgy határozott a csoport, hogy e héten a mákot is elvetik. A iit- kei határ minden részén találkozik az ember a csoporttagokkal. Az egyik a gyümölcsösben, a másik a melegágyak körül, aztán a mütrágyaszót ásnál dolgozik. Még a kívülállók soha sem figyelték a csoportot ennyire, mint a tavaszon. Észre is vették ezt a csoporttagok és ez még jobb munkára ser. ! kerítette valamennyinké:. Érezték: 1 enyire még sohasem érdeklődtek! eredményeik iránt, ennyit még ! nem beszéltek a faluban a cső- | portról, mint mostanában, ezen n j három-négy héten, amióta műn-1 kához láttak.. Szaporán György édesanyja más községben lakott mostanáig, de gyakran ellátogatott fiához, aki itt, Fcnyestitkén a csoportban dolgozik, órákhosszut elbeszélgetett fiával a csoportról. ami- i kor megtudta, hogy az elmúlt év. ! ben több mint 60 vagon almája termett a csoportnak és látta gyerekei és unokái vidám, boldog életét, ilyenkor emlékezetében lepergett élete, a sok robot, a sok nélkülözés. Nehéz, szomorú esztendők vc't3k, akkor került el a községből is,' de most, hogy e1 látogat ide, a tájat és a falut, amelyben életének egyrészét töltötte, nagyon megszerette. Amikor még ő itt élt, egy szeg sem volt az ilyenfajta embereké a nagy birtokból, a gyümölcsösből. S most mit tapasztal? A csoporttá gck összefogásra', a Párt útmutatása szerint új életet kovácsolnak. Egy napon meg is mondta fiának: hej, de szívesen jönnék én is közétek, fiam. — Jöjjön csak, édesanyám. S most együtt mennek egyenest a gyümölcsösből a fiával a gépállomásra. Vontatót akarnak küldeni a bútorért, mert vissz ököl- , tözik a faluba Szaporáné, belépett a csoportba. * Ez a pezsgő élet, a tavaszi munka lázas üteme, melyet már •néhány hete megkezdett a csoport, fe'keltette a falu egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait is. Már nemcsak a csoporttagok, de a kívülállók közül is napról napra többen látnak munkához. Azt akarják, hogy a minisztertanács határozata szerint ők is idejében befejezzék a tavaszi szántás-vetés munkáját. , * Sz. B. m i. m u. labdarúgó mérkőzések a 10. számú TOTO-szelvc- nyen HR JÓL TIPPEL, sokat nyer! „...dolgozóink közöt* egyre többen értették meg, hogy a munka ná'unk nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dolgozók becsit étének és dicsőségének ügye.” (Rákosi Má yás.) Nehéz, nagyon nehéz öntőnek lenni. Ezt vallották a Vulkán öntői is, mikor erejüket megfeszíve dolgozlak azért, hogy gazdáiknak, a tőkéseknek még fehérebb legyen a kenyerük, még dagadtabb a zsebük és a hasuk. Resetár János öntő még jól emlékszik ezekre a napokra, h szert 1932 óta dolgozik az üzemben. De mindez megváltozott és más élet kezdődött a régi népnyú- zák üzemében. Egy más. szebb, boldogabb élet megalapozói voltak azok a szovjet katonák, akik életük árán szabadí- ioílak meg bennünket a fasiszta fenevadaktól. Azóta egymásután tellek a hónapok, az évek és az idő múlásával “ változott az üzem képe is. Nem úgy, mint a tőkések idejében mikor a kutya sem törődött a dolgozókkal és azzal, hogy milyen az üzem, az a hely• ahol dolgoznak. Most épül!, szebb lett az üzem. Uj öntődét kaptáik, gépeket, am knek segítségévei könnyebb lett munkájuk. Es ahogyan adóit a népi állam a dolgozóknak, úgy egyre több vasat termellek az üzem munkásai is. Emelkedett a termelés, jobb lett a munka, de emelkedett vele együtt a selejt is. Ez baj volt, látták a dolgozók, de az állam is felhívta rá a figyelmet. Megindult a harc a selejt ellen. Előbb lassan, de aztán mind erősebb lett itt is a küzdelem. Volt is eredménye. Kevesebb lelt a selejt, gazdagabb az állam, emelkedett a dolgozók fizetése is. Különösen aztán a kongresszusi ver. senyben bontakozott ki ez a küzdelem. Felajánlották a Pártnak, hogy csökkentik a 6 és fél százalékos selej'xt egy egész százalékkal. Ment “is volna ez, de közbejött egy munka, ami nemhogy segített volna, hanem éppen visszahúzott. Mini nagyobb és nagyobb lett a rossz munka, az, amit újra kellett in. feni. Minden nap egy egy új küzdel- me!, csatát jelentett, ami vagy győzelmet, vagy pedig •— ami sokkal rosszabb — vereséget hozhat,. Az önlő mindent, szépen elkészít. Szivét, lelkét beleadja a formába> vigyáz rá, még a lélekzeét is visz- szafojija, annyira igyekszik, mikor a szekrényt egymásra teszi. Beírn i a vasat és kész. Így gondolják co. kan és így is volna, ha... mindig sikerülne. De nem ilyen egyszerű a dolog. Resetár élvtársnál is, m'kor megkapta az egyengető lapok készítését, még január első felében, akkor történ; az első baj. Hétből hét selejt lelt. Így volt ez tovább is. S-án egy... 9 én egy ... 10.én már megint három, a következő nap újra keltő, pedig ekkor már a kísérletezések is folytak, amit Resetár elvtárs kért. Szabó elvtárshoz, a vállalat vezetőjéhez ment és arra kérte. engedje meg> hogy megbirkózzon a seiejftel Krivecki művezető segítségével. Kelten együtt• az elméleti tudás a gyakorlat és tapasztalat együttesen égiszén biztos-in ered- menyre vezet. így gondolák ők ketten és hozzáfog’ak a munkához. Tud ák, hogy a homokkal van a baj. mert az a vastag vaslemez melegétől elégett, megolvadt és felmarta az öntvényt is. Tehát a homok keverését kellett meg-vál .ozlatniuk. De hogyan? Ez volt a kérdés, hiszen műszer, labo. ra’.úrium nem állt rendelkezésükre» csak azt tudták, hogy meg kelj tennök, mert máskülönben alapom san lemaradnak a kongresszusi versenyben, nem teljesítik felajánlásukat, ígéretüket. Kever ek ők tlzfajta homokot is. Nem volt jó. Akkor az ön éssel próbálkoz ók. Alkalmazlak lapos ék- beön-ést, majd egy oldalról öntöttek, nem sikerült. Öntöttek két oldalról egyszerre — így sem sikerült. Ön.öttek kis tégelyből mi*d utána nagyból — ez sem volt jó, a selejt csak marad!. Ekkor aztán tervszerűen kezdtek erősebb homokot adni. Mindert nap másfajtát használlak és megszámozik az egyengető lapot. Alig váriák az eredményt, ö.’c maguk lepucol'ák az öntvény', hogy minél előbb lássák és végül sikerült. A kettes számú keverék volt a legjobb — ennél egyetlen selejt sem volt. Most már könnyű volt az előzőekhez képest a dolguk. Hiszen fel rtáik c keverés arányát és 'most már pon osan, dekára kiszámítva adagolják a homokot. Nincs is selejt egyetlen darab sem. Mióla a loettes számú keverék bevált — ez ped g február 14 éré leit kész —, azóta egyetlen darab sem veszett kárba az cn vényből. Az öntés most már két oldalról, két nagy tégelyből történik — és nagyszerűen sikerül minden alkalommal! Rese'ár elv’árs fáradozását siker koronázta. Kommun'sta célúdat ossággal tört a cél felé és Krivecki művezető mindenben segítette. Tudása legjavát cdta, mert ő is szívén vise'i a nép ügyét. Tud'ák mindketten, hogy sok függ altéi, hogyan dolgoznak. Ma már az öntöde se. lej'je 3—4 százalék k’ózött van és Rese'ár elvi ár s 300 forint jutalmat kapott jó műnkéjáén. Mos1 újabb feladat áll előtte. Mert ilyenek a kommunisták, mindig az újabb és újabb nehézségek leküzdésére gondolnak és azon törik a fejüket, hogy érjenek el még nagj/obb, még szebb eredményt. Mikor hozzáfogott az egyengető- lapok öntéséhez, hét készült el egy ntp alatt. U ána kilencre állapították meg a normát — ma pedig már 10 et készít el selejtmentesen. Most mindnyájan arra törekszenek, hogy a kongresszusi verseny tapasztalatait felhasználják, jobb legyen munkájuk, így készülnek április 4-ére. — Azt szeretném — mondja búcsúzéul Rese ár e'viárs —, hogy ne 10. hanem 11, vagy 12 darab készüljön el naponta és sikerülnie keli —. teszi hozzá kemény akarat- fí*k B. I«