Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

1951 MÄRdUSM FENTEK I A hehe evői huíahnaHubbah^ mint is háborúé ! Nemzetközi Nőnap a nyíregyházi Dohány fér an en táléban MÁRCIUS 8. NEMZETKÖZI NŐNAP Tavasz van. Ezt az évszakot az élet győzelmének is szokták nevezni. Koreában most gyer­mekeket és asszonyokat gyil­kolnak, a házakra és iskolákra bombákat zúdítanak az ame- . rikai banditák, Vietnámban és Malájban hős hazafiak vére festi pirosra a zöld füvet, a termékeny földet. A népek azonban mégis az élet ünnepé­vé avatják a tavaszt. A nyíregyházi dohányfer­mentáló ezüst köntösbe öltözött tömbje a házak fölé emelke­dik, mintha világítótorony len­ne. Benn, a neonfényes terem­ben asszonyok és lányok dolgoz nak és gépeik felé ilyen fel­iratokat festettek: „Megvédjük a békét!“ Kinn a fermentáló többi épülete egyre magasabb­ra emelkedik. A kifeszített drótkötélpályán cementtel telt csille siklik ax épülő falakhoz, a deszkaruhába ötöztetett vas­vázakhoz. A messzi szántókról, vetésekről érkező földszag ösz- szevegyül a dohány és a ce­ment illatával. A kőkerítésen túl, fiatal csemetefákat ültet­nek sorjába, hogy azokból ma­gas, derék tölgyek és fenyők legyenek s útjába álljon az aszálynak, szélviharnak. Sudár tölgyek és fenyők lesznek ezekből a csemetékből, mint- ahogy mérnökök, orvosok, vagy éppen sztahánovisták a fermentáló napköziotthonának kicsi gyermekeiből. Sztálin elv­társ azt mondotta, hogy raj­tunk áll, a népeken áll: meg­marad-e a béke! Magyar Józsefné a gépifer­mentáló egyik ügyelőnője még jól emlékszik arra a borzalmas napra, 1944 szeptember hatodi­kára, amikor' bombazápor zú­dult az üzemre. Ott feküdt az árokban betemetve. Maga sem tudja, hogyan menekült meg. Bojtosné, akinek három gyer­meke volt. meghalt. Lángoltak az épületek, a raktárak s az emberek, riadtan, tehetetlenül néztek egymásra. A bombázás nem pusztított el mindent. De mindent legázoltak a nácik. Mint a vadállatok, úgy rontot­tak rá a beváltóra. Robbanások reszkettették meg a levegőt s minden, ami volt rommá, szén­né égett, hamuvá lett. Több száz mázsa dohánv égett el. Hosszú hetekig füstölt, mint egy borzalmas máglya, az üzem. És most hallják, olvas­sák az asszonyok, hogy azok akik Koreában gyermekeket gyilkolnak, sorra bocsájtják szabadon azokat, akik felgyúj­tották akkor a világot, az üze­met: a nácikat! Magyar Józsefné, amikor március 8-án reggel bejött az üzembe, felmutatott a feliratra, ahol ez állott: ,,Megvédjük a békét!“ s azt kérdezte: „Tudjá- tok-c valamennyien, hogy mi a kötelességünk?“. ÍGY kezdődött legjobbat a gépi fermentáló­ban. A brigád másik tagja Tóbiás elvtársnő, aki alig várja már, hogy hatéves kislánya iskolába mehessen és felvehesse az ut- törőruhát. Van-e nagyobb öröme egy anyának, mint az, hogy a gyermeke boldog és vi­dám. A harmadik tag: Barna Má­ria. Még fiatal, azonban jól tudja, hogy mit jelent a béke. Édesapját a háború vitte el. Vissza sem jött. A csoport felajánlotta azt, hogy .a Nemzetközi Nőnapon, március 8“án 7 százalékkal emeli teljesítményét! Szalad a futószalag s mel­lette, az asztalkánál válogató asszonyok, lányok fürgén rak­ják a szalagra a dohánycsomó­kat. Buskónéék 5 százalékos. Németék 5, Lencsések 4, Kus- nyerikék 5, Mozsáriék 5, Taká­csék 4 százalékos emelést vál­laltak. Filó Jánosnéék, akik a futószalag végén vizsgálják a dohánycsomókat és a feladatuk az, hogy a rosszakat kiszedjék, megfogadták: a kiszedett cso­mók helyett újakat raknak be. A Kostyár csoport 100 göngyö­leggel többet készít el ezen a napon. Azt akarja minden asszony, hogy az esti felvonu­láson tiszta szívvel kiálthassák: Megvédjük a békét! A KERTI VÁLOGATÓBAN semmivel sem kisebb a lelkese­dés. Az egyik présnél Simon néék, Gyurkónéék csoportja dolgozik. Ők egy bálával töb­bet préselnek ma. Ha Simonné- nak felteszi valaki a kérdést: „Neked mit jelent a béke?’“ — akkor így válaszol: „Én még nem járhattam iskolába. A lá­nyom most tanul. A Párt isko­lába küldte és megfogadta Rá­kosi elvtársnak: becsülettel megállja a helyét. A fiam két kezét elrabolta a háború. Most becsületes megélhetése van Nem tudja tovább folytatni, mert könnybelábad a szeme. De ne gondolja senki, hogy ezek a könnyek a gyengeség jelei. Nem. Az anyák és test­vérek szavaiban, könnyeiben nagy akarat és erő feszül. Gyurkóné szólal meg, mint- j ha folytatná Simonné szavait: i „És mi nem engedjük, hogy I mégegyszer háború legyen! Én is itt voltam, amikor bombáz­tak és gyújtogattak. Akkor te­hetetlenek voltunk. Próbálja csak meg valaki mégegyszer megtámadni az országot, fel­gyújtani a gyárunkat...! A békét a dohányfermentáló asszonyai a kezükben tartják. Az idős Humicskó néni aki nem szűnik meg egy pillanatra sem tanítani a fiatal lányokat, Ra- bócsikné, ki a legjobb ered­ményt érte el a Kongresszusi Hét alatt, Gincsainé, aki egyik- honvédalakulatunk lobogójá­nak zászlóanyja s a többiek, mind-mind elszántan állanak helyükön. A gyenge csemetékből sudár tölgyek lesznek, a gverfnekek felnőnek s a béke megmarad, mert a béke erői hatalmasab­bak. mint háborúé! Ma tölti be 61. életévét Vja­cseszláv Mihajlcuics Molaiov (ír- társ. a Szovje.urúá Kommunista (bolsevik) Pártjának egyik legki­válóbb harcosa, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhelyettese. A Szovjetország és az egész világ munkásosztály i Molotov elv tár­sai. mint tapasztalt bolsevik ve­zetőt. Lenin és Sztálin egyik leg­közvetlenebb munkatársát, a szov­jet állam harcos államférfiát is­meri. Molotov elvtárs 18S0 március 9 én született a vji-kai kormány, záságban, a mai Kirov kerületben. 16 éves volt, amikor a Bolsevik Párt tagjainak sorába lépett. 1909-ben letartóztatták, 2 évre a vo’.ogdai kormányzóságba száműz ték. Száműzetésének letelte után Péiervárra ment, itt résztvetl a Zvjezdp és a Pravda szerkeszté­sében, az Állami Duma bolsevik csoportjának munkájában. Ebben az időben találkozott először Sztá­linnal. aki akkor a Pravdát adta ki. Nem sóikkal a találkozás után újra. letartóztatták és száműzték. 1914 ben kiszabadulva, Moszkvá­ban tevékeny munkát vállalt a Bolsevik Párt újjászervezésében, megerősítésében. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ide­jén a forradalmit irányító kato­nai bizottság egyik vezető tagja volt. 1926-ban beválasztó/iák a Szovjetunió Kommunista Bolsevik Pártjának politikai irodájába. 1930-tól 1941-ig mint a Szovjetunió miniszteri a adósának elnöke mű­ködöt!, 1939-től kezdve átvette a külügymlniszterséget is. A Nagy Honvédő Háború éveiben és a háború után- eg .'szén 1949 ig Mo. lotov elwáts továbbra is Szov­jetunió küliigyminisziere, a nagy szocialista állam állandó képvise. lője volt a legfontosabb nemzet* közi tanácskozásokon.1 Molotov elüt át s neve szóróén* összeforrott a. .yemze'ek -együtt- működéséért, a béke fenntartá­sáért, megvédéséért folyó harc* cal■ Molotov elv'őrs egész diplo­máciai és államférfiúi tevékeny­sége méltó megtestesítője annak a nemes küzdelemnek' mélyet. ® Szovjetunió folytat a dempkra- tikus békéért, a fasizmus marad- ványainak megsemmisítéséért, a becsületes nemzetközi együtemű* kodásért. Mindenki előtt ismeretes, hogy Molotov elvtárs Magyp.ron.zng ügyéért is számtalanszor síkra szállt. Megvédte hazánkat, fejlő­dő demokráciánkat az oN-go-t, ame­rikai imperialisták jogtalan és zsaroló tevékenységivel szénben. Mint a világ béketáboránakfgyik szószólója, Molotov elvtárs az ENSZ-bén az igazság nyelvén kő- ve telte a német, kérdés dempkra. tikus rendezéséi, az atomfegyver betiltását, az általános lefegyver­zést. 0 jelentette be többek kö­zött, hogy a Szovjetunió h ren­delkezi k atombombával, háláló« csapást mérve ezzel az amerikai ágyúgyárosok atomd’plomác iájá­ra. Molotov elvtárs alakja, több évtizedes megalkuvás nélküli for­radalmi tevékenysége a világ ra­gyogó jövőjébe: — a kommuniz­mushoz mutat uta'. 61. születés, tvapján mi, magyar dolgozók is. a hős szovjet emberekkel, a nem­zetközi munkásosztállyal együtt forró szeretettel üdvözöljük c har­cost, a vezető', a Bolsevik Párt kiemelkedő egyéniségét, Vjaese- ’szlív Mihajiovics MoioíOf elvtár. sat. BUdszentmihály a terménybegyüités mérlegén Ha esik az eső, a büdszentm-ihályi járdán akkor sincs sár Több- ezer méteres új be'on járda nyújtóz i-k végig az utcákon, fölötte kigyúl- tak a regyogójényű villanykörték. (Bezzeg a felszabadulás elölt csak oft égett a villany. ahol az urak lakiak.) Az új fúróit kutak is bőven adják az egészséges ivóvizet. Pár nap múlva ped'g nagy ünnepen ve­szik át a biidszentmihályi dolgozó parasztok az új napközi otthonos óvoda épületét s nemsokára elkészül a. szociális otthon is. Valaha csak a kastély körül volt park az urak gyönyörére, mos' az egész községet parkosítják, mert drága ám a dolgozók egészsége. Épül, szépül BUdszentmihály. A mvnkásosztá1 y, a terv, a dolgozók állama sokat ad a büdszentmihályi dolgozó parasztoknak. Itt van a gépállomás is. Már újra ott szántanak a ha'árban. végzik a tavaszi munkát, nagy segítségére vannak minden dolgozó parasztembernek. a nyíregyházi dohányfermentá­lóban a Nemzetközi Nőnap. Miholeczék válogató asztalá­hoz vörös zászlót szegeztek tegnap. A vörös zászlót mindig az a csoport kapja meg, ame­lyik a legtöbbet tett, a békéért. Miholecz elvtársnő lánya a fel- szabadulás után középiskolá­ban tanulhatott. Most egy fő­hadnagy bajtárs a lánya vőle­génye. (Azelőtt az asszony be­járónő volt Figeczkinél, a ku­lak kocsmárosnál). Csoportjuk a kongresszusi verseny alatt 149 százalékos átlagot ért el, IFJÚ TÖK IMRÉNEK öt és fél hotdjavan. Juttatott föld. Múlt nyáron, igaz, nagy keserűse gére jég érte a termést, de mikor az állam iránti kötelesség teljesí­tése került szóba, az elsők közt volt és minden feleslegét gyekezett be­szállítani. Kenyérgabonából annyi termett a földjén, amely éppen csak a fejadagot, meg a vetőmagot adta, de forgóból, kukoricából és takar­mányból termett jócskán, abból ki­pótolta a beadásnál. Tök Imre az adóját is pontosan kifizette. Becsü­letes embernek ismerik a község­ben s a becsülete még nagyobbra nőtt azzal, hogy pontosan e'egßt tett a terménybeszolgáltatásnak. Tök Imrének semmi sem tudná ki­törőin; az eszéből azt az időt, ami­kor Dessewffy gróf földjét túrta, soha nyugodt perce nem volt. S éppen ezért mindent megtett s meg is tesz. ami tő'e telhetik azért, hogy „boldoguljon a nép ebben az or­szágban, ahol végre a maga ura lett . Kiss Miklós ötholdas, K. Róka Sándor 8 holdas dolgozó parasztok é® sok társuk még Büdszentm há- iyon becsülettel teljesítették haza­fias kötelességüket a terménybe- adásnák Mégis, , Büdszentrniháiy nincs éppen a legelsők közt a ter- ménybegyüjtés versenyében. A fél­évi tervet kenyérgabonából 34 szá­zalékra teljesítették, a múltheti terv teljesítése nemhogy száz, de még 18 százalék sem volt. Napraforgó- begyűjtésnél sem teljesítették száz százalékosan a félévi tervet, még az 50-et sem érték el. A kukorlca- begyíijfés félévi terviéi jesítése 12 százalékos, az árpáé 1.2 százalékos, a zabé — sajnos így van — 0.5 százalékos, SOK PÉLDAMUTATÓ VAN a büdszentmihályi dolgozó parasztok között, de még többen vannak azok, ak:k még mind g adósok a dolgozók államának. Igaz, a szénabegyüjíés- nél elég jó az eredmény. A múlt héten 93 százalékra teljesítették a heti tervet, azonban a többi ter­ményeknél alapos a lemaradás. Hol lehet hát a hiba? Legelőször is ott, hogy a falus: ianács tagjai nem járnak elől jó példával a ier- ménvbegyüjtésben. Mindössze két tanácstag van, aki 6záz százaléko­san teljesítette beadási kötelezettsé­gét. És legutóbb alig volt tanács­tag olyan, aki felv lágosító munká­ra ment volna, hogy beadásra ser­kentse az elmaradó dolgozó parasz­tokat. Bodor Ferencné elvtársnő, a büd­szentmihályi tanácstitkár maga mondja el őszintén, hogy bizony egyes tanácstagok megterhelésnek veszik a felvilágosító munkát; nem mennek szívesen ki a faluba be­szélgetni a dolgozó parasztokkal. Pedig az a tapasztalat a megye köz­ségeiben. hogy ahol a tanácstagok jó példát mulatnak s utána felvilá­gosító munkával serkentik az elma­radókat, ott megszaporodnak a tér. ménybégyiijtés: eredmények. Az elmúlt héten mutatkozott ugyan iavuláe a szénabegyüjtésnél. de ez a javulás úgy következett hogy a tanács három brigádot szer­vezett s ezek a brigádok körülnéz lek a kuiákok portáján. Kótal Lajos 80 holdas kuláktót mindjárt 32 má­zsa széna került elő s a több! bu­ták elrejtett terményeit is megta­lálták. Természetes, hogy a körmé­re kell nézni a nép ellenségeinek el kell számoltatni azokat a külá- kokat, akik elrejtik terménye két, de a kuiákok elszámoltatása még ke­vés ahhoz, hogy Büdszentrniháiy dolgozó parasztjai mindannyian tel jesüsek az állam Iránti kötelessé get. Legfontosabb, bogy a kulák- elszámo itatás melleit a dolgozó pa­rasztok közti felvilágosító munka is rendben és állandóan folyjék és ez zel a felvilágosító munkával leplez zék !e a tanácstagok és a többi nép­nevelők a termányreitegető kulá- kok'aí, a nép ádáz ellenségeit, ak k a büdszentmihályi dolgozó parasz­toknak is egytől-egyig rosszakarói. Mondják csak el a dolgozó pa­rasztoknak a népnevelők, hogy ho­gyan is bánik a szegényemberekkel Kótal Lajos, a karfák, hogy rejtette et aljas módon a! terményt a be­szolgáltatás elől. Mondják csak ci a népnevelők, hogy Róka M. And­rás 69 holdas kuTáksál 5 mázsa szénát találtak a szalma alatt el­rejtve és még jó mennyiségű takar­mányt. 27 süldőjét mégis, éhe-ztetle, hogy pusztuljanak el s cüzel is kárt okozzon a nép államának. Esze ágában sem volt, hogy kif'zésse pél­dául 13 ezer forintos adótartozását. Elfeledkeztek a falu kútárairól a büdszentmihályi pártszervezetben és a tanácsban. Itt gyökerezik a begyűjtésben való lemaradás. AÍJpl nem voltak ott a népnevelők, ott, volt a kulák, hogy hazudozzon, „magyarázzon” a begyűjtésről s el­érje, hogy minél több félrevezetett dolgozó paraszt maradjon adósa az államnak a terményekkel, minél ke­vesebb kenyérgabona, meg takar­mánygabona gyűljék be az állam raktára ba. De necsak a községi tanács h bált soroljuk, A terménybegyüités nem egyedül a iahács dolga, a terménybegyüj- tésért felelős a községi pártszerve­zet, felelősök a büdsMn'mihá’yi kommunisták. Felelősök a büdszent- nílhályi pártszervezet tagja' azér:, hogy elsatnyult az osztá'yhnrc, megfeledkeztek a kulákokról. Nincs gazda a községben, nincs titkára a büdszentmihályi pártszervezetnek. A íitkárhelyetles egy idős 60 eszten­dős elvtárs, aki emellett a pártszer­vezet elnöke és.a gazdasági ügyek Irányítója Is. A vezetőség nem tud­ja összefogni a párttagságot, nem mozgósítja a kommunistákat arra, hogy a ncpneve'ők élvona'ában jár­janak és nem ad megfelelő irányt a terménybegyüjtéss, menetének. Ped:g a pártszervezet irányítása, támoga­tása nélkül afgha fog előre haladni a terménybegyüjtés Büdszenlmihá- lyon. S nézzük csak. milyen súlyos hibát követett el még a pártszer­vezet? A falu egyes kuiákjait kö­zépparasztnak nézték, a középpa­rasztok közül meg többet kukák­nak tartottak. Nem néztek utána, hogy például Kerékgyártó Aladár­nak, hogy lehet 19 hold föld je nyil­vántartva, mikor va’ójában 26 hold­ja van és örök életében a dolgozók bőrére epeku’.áít. Becsüe'es kő- zépparasztnak könyvelték el Ke­rékgyártó Aladár 26 holdas ki) Iá kot, aki a nyilván nem tartott 7 hold termését mindig elfeketézte. Kibújt így a kuíákokat korlátozó rendelke­zések teljesítése alól és igyekezett megkaparintani azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket a középparasztok­nak ad a dolgozók állama. Pár kö­zépparaszt meg, ak két kulákoknak tartottak, Fizette a kulákadót, vi­selte a terheket! . Igen 6ok javítanivaló van Büd- ezehtijühályon a pártszervezetben, a tanácsban egyaránt. Ha legyőzik a iilbákaí, kemény harcot kezdenek a kajakokkal és felvilágosító mun­kával’ magyarázzák meg a dolgozó paraszípkpak a terménybegyüjtés jelentősödét, akkor Büdszentmiháiy nem lesz ^sereghajtó a terményb®- gyüjtés ver6épyíében. K, D, Üdvözöljük a 61 éves Molotov elvtársat

Next

/
Oldalképek
Tartalom