Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

Megvalósítjuk mindazt, amit a Kongresszus elhatározóit Erőnk egyik legfontosabb forrá­sa, hogy népünk egységesen áll a Párt mögött, magáénak vallja a Párt célkitűzéseit. Mint a kőszik­lára, úgy építenek és építhetnek is a dolgozók Pártunk szavára. Mi tette lehetővé ötéves tervünk felfelé való módosítását? A Szov­jetunió segítsége mellett a Párt helyes útmutatását jelölhetjük meg, mint erőforrást és dolgozó­ink egységes akaratát a Párt ál­tal mutatott feladatok megvalósí­tására. A Kongresszusra való ké­szülődés városon és falun a Párt iránti szeretet volt tettekben ki­fejezve. Ez lendítette üzemeink eddig soha nem látott versengését, ez mozgósította a falvak dolgozó­inak tömegeit, hogy éppen most •lépjenek rá a Párt által mutatott útra. Saboles-Szatmár megyében is megmozdult a föld. Az emberek mozdultak meg, hogy a föld töb­bet adjon mindnyájunk javára. A termelőszövetkezetek iránti ér­deklődés ezekben a hetekben érle­lődött tömeges elhatározássá s hogy csak a megye élenjáró köz­ségeit említsük, Záhony, Csaholó, Tisztaberek, Császló, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Csegöld, Her- anánszeg, Nagyhódos községekben máris döntő győzelmet aratott a társasgazdálkodás. A Pártkongresszus kijelölte az Utat. amelyet követve megszilár­dítjuk ezt a győzelmet és újabb eredmények alapját vethetjük meg. Végezzük el jól a tavaszi munkát — ez most a feladat. Régi és most alakult termelőszövetkezete­ink így szilárdulnak meg, így győződnek meg az új belépett tar gok. hogy helyes utat választot­tak és így, a tavaszi munka jó el­végzésével érjük el, hogy a ma még töprengő parasztok he­lyesen döntsenek. Járjanak álla­mi gazdaságaink mellett termelö- Kzövetkezeteink példamutatóan elöl a tavaszi munkák végzésében. Jól vessünk, hogy majd jól arat­hassunk. Az ezévi jó eredmények tapasztalata lesz a legmeggyőzőbb érv a termelőszövetkezeti gazdál­kodás mellett. Szabó József, aki megyénkből került a gödöllői Mezőgazdasági Akadémiára a következőket írja levelében: „Szembe kell szállni a természettel, küzdeni kell vele a jó terméshozamért. Mert, aki úgy vélekedik, hogy ha lesz eső, lesz bőséggel kenyér — ha nem lesz, összébbhuzhatjuk a nadrág­szíjat —■ az úgy tesz, mint az olyan ember, aki a sült galambot várja. Tavaszon ne csak akkor menjünk már a földre, mikor vet­ni akarunk: Saját maga ellensége minden dolgozó paraszt ember, ha úgy tesz, hogy vetésig felé sem néz az ősszel megszántott földnek”. ■' iW A kongresszusi Verseny során a megye - dolgozói bebizonyították, hogy képesek a nehézségeket le­győzni, hogy békénk, szép jö­vőnk érdekében szívesen vállalnak áldozatot. Mert a versenyvállalá sok teljesítése nem ment nehéz­ségek, akac^Uyok nélkül. Ilyenek felmerültek, de legyőzték őket. Az Alkaloidában, a Vulkán vasöntö­dében például, olyan eredménye­ket értek el a dolgozók a kon­gresszusi verseny során, mint még soha. A nyíregyházi Magasépíté­si Vállalatnál, a Nyírségi Olajfel­dolgozónál megszűnt a száz szá­zalékon alul teljesítő dolgozók száma. Igen sok lemaradó mun­kás neve mellől hagyhatjuk el a dicstelen „lemaradó” jelzést. Hu most megállnánk, az is le­maradást jelentene. A megállás az lemaradás. Ezért tervezik már üzemeink a folyamatos verseny újabb szakaszait: április 4 és má­jus 1 felé viszik a szocialista munkaverseny lobogóját. A szo­cializmus felé szép út vezet, de nem a kényeim eskedök útja ez. Nehézségekkel is találkozunk ezen az úton. Újra legyűrjük őket. A szocializmus felé nem valami kényelmes, párnázott gyorsvonat! kocsin utazunk. Ezt tudják dol­gozóink. .Azt is tudják: a gyü­mölcs nem hull magától ölünkbe. De azért a gyümölcs a miénk lesz, mert elérjük és le is szakítjuk. Huszonöt ország testvérpártjai küldték el Kongresszusunkra kép­viselőiket. A testvérpártok kül­döttei elismeréssel szóltak a ma­gyar dolgozó népről. Elmondták, hogy a mi eredményeink a világ valamennyi dolgozójának a har­cát támogatják. Munkával és harccal' vívtuk ki a megérdemelt elismerést. Zsoltánszki György, vasöntödéi dolgozó, aki 335 száza- 'ékra emelte teljesítményét büsz­ke lehet, mert ezzel támogatta d koreai nép harcát Szabolcs-Szat- már megyében a nemzetközi bé- kétábor harcának sikereit növel­jük jó eredményeinkkel: ennek tudatában éberen kell vigyázni, nehogy kudarcaink, lemaradásunk gyengítse a béke ügyének erejét. Tartsuk szem előtt Rákosi élv­társ szavait: „További munkánk­ban egy pillanatra se tévesszük szem elöl cselekedeteink nemzet­közi kihatását. • A magyar népi demokrácia minden sikere tovább gyűrűzik és erősíti a béke és a haladás nagy, nemzetközi front­ját. Viszont minden hiba, amit el­követünk, ugyanúgy kihat és nemcsak saját fejlődésünket gá­tolja, de visszaveti, vagy megne­hezíti annak a 800 milliós béketá­bornak a harcát is, amelynek tag­jai vagyunk. Harcolunk a békéért! Ez a jel­szó, a nép szívéből jövő jelszó harsogott újra és újra a Kon­gresszus tanácskozásainak színhe­lyén. Szabo'.cS-Szatrhár dolgozói szóban, írásban Mfs nem utolsó sorban tettekben Vallották magú. kénak már többször is ezt a jel­szót. Egy emberként írták alá a megye dolgozói a stockholmi bé­kefelhívást. Minden hazáját szere­tő becsületes ember kiáltja Sza- bolcs-Szatmárban forró szeretet­tel a Szovjetunió és a béketábor felé, ugyanakkor izzó gyűlölettel az amerikai imperialisták és a többi háborús gyújtogatok felé: Harcolunk a békéért! A Békevi­lágtanács felhívást tett közzé, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt. Sza- bolcs-Szatmár megye népe egy ’mberként fogja aláírni ezt a bé­kefelhívást. A Kongresszus által kijelölt feladatok megvalósítása a béke ügyét szolgálja. Szabolcs- Szatmár megye dolgozói Rákosi elvtárs szavait követve újra hi­tet tesznek a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor szent ügye mellett és ígérik, hogy munkát, verejtéket, áldozatét nem kímélve küzdenek a békéért. II* szovjet-magyar barátság elmélyülése a boldog jövő, a béke megvédésének záloga Forró lelkesedéssel fogadta dolgosó népünk a szovjet vendégeket Drága rcjuíprjckkfl /u t a vonat BudapestJ az ország szíve -Jelé. Zá­hony Nyíregyháza> Debrecen.. . a túláradó szeretet és hála jelének özönével árasztja el dolgozó népünk a szovjet kultúrküldötlséget. Zá­honyban fellobogózott szerelvény várja őket és ott van köszöntésükre a község apraja, nagyja. Forró étjeitekbe öntötték nagy boldogságukat. Záhony néhány nappal ezelőtt lett termelőszövetkezeti község s most mintha mindegyikük, ha nem is szavakkal, de szemük ragyogásával, harsogó ,,Él}sn“.ekkel akarná megköszönni a szovjet embereknek vi­rágzó jövőjüket. De tatán csak a záhonyi dolgozó parasztoknak van köszönnivalójuk? Nem. Minden-minden dolgozónak a szabad magyar hazában. Demecserben alig áll égy-két percet a vonat. A község zene­karának üdvözlő hangjai sokáig kísérik a szovjet vendégeket. Nyíregy­háza... Ezer és ezer ember az állomáson. Zászló- és virágerdö. A szov­jet küldöttség tagjai, Nyikityin elvtárs, akadémikus, Baranov biológus, Makszim Tank SztáUn-dijas bjelorussz költő, Amoszov sztahánovista olvasztárBalasova, a történelmi tudományok kandidátusa, valóságos virágözönben állanak. Debrecen ... Lángoló vörös_ betűkkel hirdeti a transzparens: ,,Forró szeretettel üdvözöljük a szovjet vendégeket!“ Ki­csi úttörők lelkes éneke zeng s aztán a vékony gyermekhangokkal összeolvad a felnőttek éljene. A vonat ablakai—telve -vannak virágok­kal. A nagy-nagy szereletet, amellyel telve van népünk a nagy. Szov­jetunió, Sztálin elvtárs iránt, így fogalmazta meg Rákosi elvlárs: ,’A magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindez a baráti segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjet­uniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult• magának Sztálin elvtársnak.“ Megérkezik a kiihi Hűség Záhonyba Néhány perccel ríz óra után ér­kezik meg a szovjet kultúrküldött- ség Záhonyba. Munkások, dolgozó paraszjok. úttörők seregé várja őket zászlókkal, virágokkal. A ,.Vörös csillag” termelőszövetkezeti csoport is büszke feliratú lobogóval érke­zik. A szerelvényből kiszálló kül­dőiteket először Bernéül György elvtársi. az MSZT országos főtitkár, helyettese üdvözli, Üdvözlő szavai­ban elmondja, hogy a magyar dol­gozó nép'a Pártkongresszus határo- z(kaival felfegyvrjvzve. újult erővel lát neki a kibővflkt' ötéves terv végrehajtásának. — Különösen nagyjelentőségű most a szovjet emberek tanácsa, példamutatása dolgozó népünknek — mondotta Bernáth elvtárs. A népművelési minisztérium ne­vében Domonkos elvtárs köszöntötte a szovjet vendégeket, majd Győré József elvtárs. a Magyar Dolgozók Fártja SzabotCs-szatmári Megyei Pártbizottságának titkára üdvözölte a delegációt: — Mi nemcsak felszabadulásunkat köszönhetjük dicső és nagy szom­szédunknak. a Szovjetuniónak, ha­nem ezen túl nap mint nap érezzük ] baráti segi‘0 kezét. Ezt itt is vilá- j gosan Iá.haljuk, Záhonyban. A je- i lentékielen. elmaradott kis faluból a szovjet-magyar barátság a gazda­sági kapcsolatok elmélyítésén ke­resztül lüktető életű, hatalmas gaz­dasági gócpontot teremtett. A szov­jet nép hatalmas baráti támogatása kűlforráaa azoknak a sikereknek, amelyekét már eddig is elértünk a szocializmus építésének útján. Vala­hányszor egy-egy küldöttség meg­jelent hazánkban, e küldö.tségek munkája nyomán eredményeink ug- j rásszerűen emelkedtek- — Mindazért, amit mi a nagy szovjet néptől kaptunk és kapunk j — .folytatta Győré elvtárs — mai is csak azt tudjuk ígérni, hogy fo- j kozo.tabb energiával igyekszünk a • Párt vezetésével a Kongresszuson j hozott határozaiokat végrehajtani, meggyorsítani ötéves tervünk végre­hajtását t úgy az iparban, min: a falu • szocialista átalakításában, hogy hazánk szilárdan meg tudja állni helyét a békefront ránkeső szaka­szán. A szovjet nép szeretettel figy eli a magyar nép munka ját a Legfelső Tanács tagjává válasz­tottak” ,.Régen pásztor volt, a szo­cializmus országában könyve je.em meg ”25 év a Martin-kemence mel­le, t"‘ címmel. Kisvárda ... Szóba kerül, hogy a kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgo­zói igen. szép eredményeke; ér.ek el a kongresszusi versenyben. — "Mindig csak előre — mondja Amoszov elvtárs — s ha megelőz­nek ... A tanítványaim már engem is túlszárnyaltak. Igen örülök neki. Petiig Amaszov elv árs is dereka- san kivette részét a háborúután; öt­éves terv teljesítéséből, ötéves ter­vét 3 év és 3 hónap alatt teljesí­tette. I burgonyatermelésről is szó esik. P. A. Baranov beszél erről. Ö a növénytan és növény- morfológia tudósa. A moszkvai Táj­kutató Társaság tagja. Hősies küz­delmet folytat a természettel. G szervezte a pamiri növénytan: állo­mást. Olyan növényeket honosít meg a magas hegyvidéken és pusztasá­gokon, amilyenek ott soha- nem te­remtek. A Pamirban- 2000 méter magasságban a tengerszint felett, ott, ahol azelőtt burgonya soha nem termett, egy hektáron 1090 méter- mázsa burgonyatermést ért el kí­sérlete: során. Márciusban ül.étik ott a bui-gony?.; és májusban már szedni lehet az első termést. A bok­rot meghagyják. Ilyen módszerrel például Taskentben háromszori ter­mést is szednek egy-egy bokor alól. A harmadik szedésű burgonya vető­magnak szolgál. Baranov elvtárs élénken figyel, amikor a Néplapból Mogyorósi Já­nos. a nagykálló: ..Vörös Zászló” ■tszcs alelr.ckénel: cikkét olvassák fel: hogyan lett 200 mázsa krumpli egy holdon. Amikor a vetőmag elő­készítéséről. a tél; tárolásról esik szó, közbeszól: ,,Legfontosabb m-eg- eiőzni a krumpli kicsirázását.” Az­tán kérdezi a csapadékmennyisé­get- vannak-e öntözött földek? Meg­kérdi: hányszor szednek egy bokor alól? Egyszer? így válaszol: lehc, többször is. Ez az éghajlat megfe­lelő a korai fajták elterjesztésére. Minden szavából, minden monda­tából a segííeniakcrás csendül ki. A szovjet emberek egyike ő. aki nagy szeretettel segíti népünket a szocia­lizmus építésében. Pártja és Rákosi Mátyás vezetésé­vel. — A szovjet delegáció, amely a Magyar-Szovjet Társaság meghívá­sára érkezett a Barátsági Hónapra, reméli, hogy a magyar-szovjet ba­rátság elmélyülése a boldog jövő- a béke megvédésépek záloga mon­dotta Nyikityin akadémikus, majd szavait a magyar-szovjet barátság. Sztálin, elvtárs és Rákosi elvtárs éltetésével fejezte be. Ezután Balasova elvtársnő adta át a szovjet iskolások üdvözle.ét a magyar iskolásoknak. Nyíren yh á zára fűi be a. vonat a szovjet vendegek­kel. Sokezer ember jött k; üdvözlé­sükre sok-sok virággal. A nyíregy­házi dolgozók r.syében Király Endre elvtárs, a Város: * Pártbizottság tit­kába üdvözli a küldöttséget, majd Gélén Imre elvtárs. a Magyar-Szov­jet Társaság mégyei titkára lép a mikrofon elé. Újra Nyikityin elvtárs válaszol meleg szavakkal, majd Alekszandra Balasova. — A szovjet nők szeretette! üd- vözlik a magyar dolgozó nőket. Gk nem kímélik erejüket a béke meg­védésében. Harcoljanak a magyar dolgozó nők is teljes erejükkel a békéért! Forró éljenzés közben gördül ki a szerelvény Nyíregyházáról s még hosszú ideig látni a búcsút iníő zászlókat, kendőket, kezeket. Mintha nem is akarnák elengedni körűkből a nyíregyházi dolgozók a drága ven­dégeket, Azokat az embereket- akik SZtOilCS-SfllÉI | í ............. ~i —---------- Termelőszövetkezeti község lett i95i. in. 6. i mm mmm lm mm mm Porcsa-Ima — Megkapta a Megyei j . jSgjjS Párt-bizottság versenvzás'Jaját az * * ..... SfjEgÉ ygfiit wSfag Hg Alkaloida — Járásaink a ter­■ ^ IraPIBft ajaÉra^l lírai jSsilliai ménvl>egvüjfásben­mii.wf.54. IgpH^ HFz [Ml M&m, Az üdvözlő szavakra V. P. Nyiki­tyin akadémikus, a küldöttség ve­zetője válaszolt. — Engedjék meg- hogy köszöne;et mondjak a szíves fogadtatásért, amellyel bennünket, a szovjet kul­turális küldöttség tagjait vártak. Engedjék meg, hogy baráti üdvöz­letét adjak át Moszkvából. A szov­jet pép figyelemmel és szeretettel kíséri a magyar nép munkáját. A magyar nép, amely., rálépett a népi demokrácia útjára- erőteljesen építi a szocializmust, a Magyar Dolgozók Amoszov olvasztáir üzenete a f nlkátn (ittloózó in a/,­A szovjet és magyar Hirrfnusz hangjai mellett indul el a .szerel­vény Záhonyból. Eltűnnek Záhony hóborította szántóföldjei. Tuzsér ... Fényeslitke ... .Nyikityin" etvtárs benn a kocsiban Győré, elvtárssal beszélget. Ott ül Baranov elvtárs is a híres biológus. Meleg barát­sággal érdeklődnek: Hány szövetke­zei falu van már a megyében ...? Győré elvtárs a Szovjetunióban járt parasztküldöttség é’.mínyeiről beszél. Amoszov sztahánovista olvasztár mondja el élete történeté;. Szerény szavakkal mondja: 1937-ben sztaha­novista lettem, kitüntetést kaptam. -.1939 ben a Munka Vörös Zászló- rendjével íüntc-t:ck ki.” 1944-ben I^enin rendjelet: kaptam.” ,.1950-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom