Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-04 / 53. szám

1951 MÁRCIUS 4 VASÁRNAP 7 r Qlj munkásak bulidnak a faluból Rákosi e'vfárs beszéde nyomán Vhég magasabbra emelkedett a mun­kások teljesítménye és százak léptek be a termelőcsopoTtokba. Szerle az országban hallatszott szerete t vezé­rünk beszédének visszhangja. Min­denütt ezzel a beszéddel foglalkoz­tak, erről tárgyaltak. Elsősorban a kommunisták vitték a szót, de be­széllek róla a pírtonkíviiliek is. Legtöbbet a felemelt ötéves tervről volt szó. Arról, hogy most még több lesz a gép, könnyebb lesz az ember munkája, arról, hogy a 100 ezer hold öntözéses terűiéiből több mint 300 ezer lelt és arról, hogy mennyi új munkaerő kell, hogy nagy felada­tainkat meg tudjuk oldani. Hangjukból mindenütt a szeretet és hála csendült ki, hiszen hányán emlékszenek még azokra a napokra, mikor ugyanígy összeverődve, cso­portosan azt tárgyalták meg, hogy mi is lesz holnap, mert hiszen már nincs mit enni sem? ... Most meg? .., Hol vannak már azok a napok? Mintha soha nem is lettek volna. A csoportok ugyan megvannak, de másról folyik a beszéd, arról, hogy hova menjenek dolgozni? Bányába?! Ott nagy szükség van a munka­erőre, szeretik is valamennyien a bányászokat, mert cicik még eddig nem látták eket, most megismerhet­ték, mikor lejöttek ide a községek­be. és elbeszélték, hogy milyen szép is az ő életük. Az egyik csoportnál éppen arról beszéltek, hagy milyen gyönyörű, új lakást kaptak. Két szoba, meg még fürdőszoba is van benne. Persze, tudják, hogy akik most mennek, azok nem kapnak azonnal ilyen lakást, de kapnak 400 forintot és ha jól dolgoznak, becsü­lettel megállják helyüket, nékik is lehat ilyen csodaszép lakásuk. De miért is ne lenne? Hiszen ők is dol­gozók és ha elmennek, akkor rövi­desen bányászok is lehetnek és ná­lunk ma már munkája u*án mérik le az emberek értékét. Jól is van ez icy- így biztos, hogy aki dolgozik, unnak az élete is jó. Van, aki építeni szeret és oda is megy. Ez is nagyon szép feladat. Építeni... Építeni házat, gyárat, kultúrházat, meg még sok egyebet. Es ennek nyomán egyre szebb lesz ez ország. Es itt is van jutalom. 200 forintot kap már az első nap, mi­kor meg érkezik az új munkahelyre és leszerződik. Aztán az is lehet, hogyha valahol felépí'enek egy gyá­rat, hát majd o'.t marad és ott fog dolgozni. Lehet, hogy gépgyárba ke­rül, ha aslrcr, vagy textilgyárba. Ki hogy szereti, kinek melyik tetszik legjobban. * Mikor NaptíOrra érkezünk, már fényes-melegen süt a nap. Bent a ta­nácsházban szorgalmas munka fo­lyik. Terménybegyiijtéssel foglal­koznak az elvtársak és éppen azt számolgatják, hegy mennyit is kell még beadni az államnak, hogy min­den rendben legyen A másik szo­bában fia'ul lányok beszélgetnek. Négyen vannak, de egyikük — a legfiatalabb — az arrébb áll és hallga'jx a többiek beszédét. Spiher Margit, Erdei Juliánná és Németh Jolán beszélgetnek. E~pen most ír­ták a Iá a szerződést, de azért még nem mennek. Hogyisne, mikor még annyi a megbeszélni való! Nem •mindert, nap mehet az ember el a ífalujábó1, különösen így nem, mikor az állam gondoskodik számukra munkáról és m'g útiköltséget, meg jutalmat is kapnak. A szőke Margit már vőlt egyszer bányában és éppen erről beszél tár­sainak. A szép, barna JűVánek még a szája is nyitva marad, annyira tetszik neki. Beszél Marg’t arról, hogy látta a bányászokat és volt is egyszer lenn a bányában — de jó Is ott lenni. Most mikor meghatot­ták, hogy lehet jelentkezni munkás­nak. azonnal és szíveszn jelentkez­tél-. Most nem a bányába mennek, hanem éní'eni. Gyárakat farnak ők is építeni, olyat talán, amiben trak­tort fognak gyártani és azzal fognak egyszer hazriirenni. Azt üzenik majd, hegy lá'’ák, mégis nekünk volt igazunk, aki’: eljöttünk. Mi adiuk nektek ezeket a cégeket — nektek, akik nem Hi'úlek, nekünk -—• azért, hogy r ti élcJe rp -:s szebb és bo'dogobb le-yrc. i~i[ méj ha sz’ahínovisták lennéntk. 0 borai vetés nagyobb termést jelent „Tavaszon ne csak akkor menjünk már a földre, mikor vetni akarunk“ Szabó József mezőgazdasági akadémistn levele Szabó József innen, Szabolcs- Szatmárból került el a gödöllői mezőgazdasági akadémiára. A dolgozók állama lehetővé tette, hogy a tudomány új, csodálaton módszereivel ismerkedjék meg, azokkal a módokkal, amelyekkel a föld hozamát sokszorosára le­het növelni: a falusi munka olyan új formájával, amivel a szovjet mezőgazdaság a világ legjobb tér. melési eredményeit érte el. Sokat tapasztalt már az iskolán. S leve­leivel gyakran keresi fel az Ittho­niakat, szívesen tanácsol, ad ab­ból, ami már az ö ismerete. legutóbbi levelében arról ir, milyen nagyszerű termésikilát ác­sokra mutatnak idehaza a földek. Talán a felszabadulás óta nem is voltak ilyen jó kilátások egyetlen dolgozó paraszt előtt sem. Jól te. leltek az őszi vetések, szóval min­den jóra mutat. Úgy, ahogyan Rákosi Mátyás elvtárs mondotta a Hősök terén, mikor a Párt Kon­gresszusát köszönten! százezrek gyűltek össze: „A helyzet most az, hogy az őszi vetések jól átte­leltek. A sok eső hat év óta elő­ször biztat azzal, hogy az idén nem lesz szárazság”. Odahaza a dolgozó parasztok becsülettel elvégezték az őszi mélyszántást, — írja Gödöllőről Szabó József. A szántásra jó sok csapadék Is hullott, megvan a nedvesség, de most már meg is kell őrizni azt a növekedő növé­nyek számára. Mert, bizony a nö­vény úgynevezett ,,tenyészideje” alatt nem tudna máskép táplál­kozni a földből, felszippantani a növekedéséhez szükséges tápanya­gokat, ha nem lenne elég nedves­ség a talajban. Hisz a nedvesség oldja fel ezeket a tápanyagokat, teszi azokat — mondhatni — „él­vezhetővé” a növények számára. Es általában: a nedvesség -legfon­tosabb éltető elem. Tehát meg kell tartant a föld nedvességét. Szembe kell szállni a természettel, küzdeni kell vele a jó terméshozamért. Mert aki úgy véiekszik, hogy „ha lesz eső, lesz bőséggel kenyér, —. ha nem lesz. összébb húzhatjuk a nadrág- szijjat”, — az'úgy tesz, mint az o'yan ember, aki a sültgalambot várja. Fel kell számolni ezt a ré­gi. rossz vélekedést, velejéig -rossz r.éret t. Tavaszon ne csak akkor ,nérjünk már a fö'ire, mikor vet­ni akarunk! Salát maga ellensé­ge minden dolgozó parasztember, ha úgy tesz, hogy vetésig felé sem néz az őszön megszintott földnek. Mert bizony a termés nemcsak attól függ, hogy lesz-e, vagy nem lesz kiadós eső a vete- ményre. Mert az őszi, meg téli nedvességet úgy meg lehet tarta­ni a földben, hogy nem lehet nagy hiba, ha gyakorta fújja el a szél a földek felől a felhőket. Persze, jó a nevelő tavaszi cső a kikelt magnak. De csak az időjárási­ra ne bízzunk mindent. Jóval vetés előtt menjünk ki a földre, lássunk neki a simítózás. nak, ami legjobb eszköze az őszi, téli csapadék föld-bentartásának. Mutatja a föld, mikor magpirkad, mikor lehet simít ózni. Nem ragad bele az ember csizmája, hanem egy rúgással szétomlik a hant. Ilyenkor jöhet a simító. Eligazít­ja az őszi szántás nagy hantjait, hogy köztük ne párologjon el könnyen a nedvesség, ne fújja ki könnyén a kis földdomfoocskákiból az éltető nedvet a szél; morzsás réteget teremt a föld tetején, ami olyan, mintha szigetelő lenne, nem szökhetik rajta keresztül a nedvesség. Ha megvolt a simltózás, mikor már annyira szikkadt a föld, hogy a fogas nyomán nem maradnak mély barázdák, jöhet a fogasolás. (Azért nem jó, ha barázdát hagy­nak a fogas tüskéi, mert ezek a barázdák szinte utat nyitnának ismét a nedvességnek a mái- egy­szer simítóval elzárt földiben.) Az a legfontosabb, hogy a föld mindig morzsás legyen, egészen a vetésig. Pia cserepesedne ? Sima hengerrel, vagy boronával meg lehet járatni. Annyiszor, ahány­szor szükséges. — Még arról kell szólni, hogy igen sokhelyütt hely. teleniil tesznek, mikor az őszi mélyszántást tavasszal is meg­szántják. Valósággal kiűzik a mégegyszeri szántással a nedves­séget a talajból! Valósággal meg­kisebbítik saját földjük termését, saját munkájuk gyümölcsét! Korán jött a tavbszi idő, koráb­ban lehet vetni, hogy jó legyen a termés. Bizonyosan odahaza sok. helyütt, különösen a szövetkezei tökben, már vetettek Is. — A zab, árpa vetéséhez is hozzá lehet lát­ni. Simltózás, fogasolás után ve­tés előtt lehet kultlvátoroznt, olyan milyen, amilyen mélyre a magot vetni szánjuk. Körülbelül négy-öt centire. Minden dolgozó parasztnak saját érdeke, hogy géppel vessen, jó, tisztított ma­got. Géppel egy szem se vész kár­ba, jól biztosítva van a növények tenyászterülete, jó az alátakarás. Plej, hány helyütt még úgy csi­nálták nemrég, hogy -beleálltak az ősszel felszántott földdanabká- ba, surcba a magot, aztán gye­rünk, kézzel szórni. Nem is ho­zott, nem hozhatott jó eredményt az ilyen ósdi mód, elavult nagy­apai, dédapa! örökség. Alig ma­radt a földben nedvesség olyankor a magnak, ami ezerte-széjjel hul­lott, egyik mélyebbre, másik se­kélybe. Az egyik jobban növeke­dett, mint a másik, az egyik ko­rábban érett, a másik később nö­vesztett'még kalászt Is. Ki mint vet, úgy arat — igaz ez a mon­dás. És nem mindegy az, hogy- több kenyér terem-e, vagy keve­sebb. Nem mindegy a gazdának sem, nem mindegy a hazának. A hónap végefelé lett volna a cukorrépavetés ideje, de bátran előbbrejöhet ez a munka Is. Sl- mítózá.s, fogasolás után itt is le­het kultivátorozni három-négy centire, géppel vetni nyomában a magot. Csak aztán a hengereiéi­ről sem szabad vetés után elfe­ledkezni. Mert kemény a cukor­répamag héjjá, össze kell nyomni a nedves talajjal, gyorsan kel az­után. Csak pár szóval szóltam vázla­tosan néhány mostani teendőről. Ha szívesen veszik, máskor is írok majd. Sok függ a dolgos fa­lusi emberele munkáján. Növelni kell a terméshozamot, — így kí­vánja a haza érdeke, mindany- nyiunk jövője. Többet kell kihoz­ni a főidből, amiként az üzemek­ben is egyre több gép készül a falunak. így alakul ki majd mindnyájunk boldog élete. — így ír Szabó József Gödöllőről. Más­kor is szívesen fogadjuk szavait. ke” és a császára záüáal „Uj Alkotmány” termelőcsoportok is mind elvei ették már a ta­vaszbúzát. A tiszalöki „Petőfi”, az örökös, földi „Dózsa” és a kocsordi szö­vetkezeteit már a paprikamagot és sok másfajta konyhakerti nö­vény magját is elvetették. Minden dolgozó parasztember tudja, hogy a tavaszi búza, tava­szi árpa, zab, lucerna, len. borsó akkor fizet jól, ha idejében elve­tik, legalább március közepére, vagy végefelé ezek a földbe ke­rülnek. A minisztertanács határo­zata seregnyi jótanácsot, jó Irány- mutatásokat ad a dolgozó parasz­toknak. A határozat betartása min­den dolgozó paraszt saját ér­deke, hazafias kötelessége. Itt az Ideje, hogy mindenütt mun­kához lássanak a földeken. Szövetkezeti parasztjainknak a termelőszövetkezetekben és csoportokban a tavaszi szán­tás-vetés élére keli állniolt. Még példásáéban ke’l doigozniok, mint eddig. Sok függ jó munká­jukon. Az, hogy még szebb ter­méshozamot takarítsanak majd be, mint eddig, még nagyobb le­gyen a jövedelem, hadd lássák még világosabban a kívülállók mit is jelent a szövetkezeti gaz­dálkodás. A tisztaberek! „Kossuth” ter- melőosoport dolgozó parasztjai példamutatón dolgoznak. Most, hogy a Pártkongresszusra készü­lődtek, kibetonozták a tehénistál- 16 piacát, rendbeszedték a jászla­kat, tágas ablakokat, ajtókat vágtak, tisztaság, rend van a jó­szágok körül. Gyümölcsösükben idejében végeztek a törzs ápol ás­sál, metszéssel, permetezéssel, de gondjuk volt arra is, hogy a ve­tésre is felkészüljenek. Jó, tiszta magot fognak vetni, 18 mázsa ár­pát, 15 mázsa zabot, 5 mázsa kö­lest, tavaszbúzát, lucernát, .lóhe­remagot rendben kitisztítottak már. C.iak a földnek kell jól fel­száradnia. s akkor Indulhatnak a munkacsapatok. A dolgozó parasztok meggyő­ződtek arról, mit jelent a gép se­gítsége. Meggyőződtek arró!, hogy a gépi szántás-vetés után jobban hoz a föld. Idén gépállo­másaink még jobban felkészültek arra, hogy minden támogatást megadjanak a falvak dolgozó pa­rasztjainak. Vájjon a kulákok ei. aiudtak-e ? Most se, mint semmi­kor eddig, ha új csatára indultak a dolgozó parasztok. Megint rá­galmakat szórnak a .traktorra, hogy „ne engedje senki a földjé­re azt az ördögmasinát”, megint adják esőstől a „jótanácsokat”, hogy ráérni még a vetéssel. Lég- többlielyütt meg éppen az őrzi szántás simítózása, tárcsázása el­len -beszélnek. Úgy mondják, elég csak nagyjából megfogasolni az őszi szántást. Ezek a kártevők rosszat akarnak a dolgozó pa­rasztoknak. Azt akarják, hogy az idejében végzett simítózás mellő­zésével ne tudják jól megőrizni a földben az őszi, téli nedvességet, a gondos talajmunka nélkül ne készítsenek a magnak jó ágyat. A kulákok a dolgozó parasztok, az egész nép kárára spekulálnak. A falusi kommunisták ne feled­kezzenek el arról, hogy a soron_ következő legfontosabb feladat most a tavaszi szántás-vetés. És ne felejtsék cl, hogy az ö szántó- vető munkájuk nyomán terem az igazi jó termés. Jól felkészült, alapos felvilágosító munkával ki kell szántani a dolgozó parasztok tudatából a sokféle aljas kulák- hazugságot, ki kell szántani a nagyapákról maradt elavult föld­művelő módszereket, az igazság magját kell elvetniük. — Sürget a jó tavaszi idő. Pártszerveze­teink, a falusi tanácsok és tömeg - zervezetek. a gépállomások leg­nagyobb támogatással, segítsék elő a tava.-zi munkáié sikerét. A nyíregyházi állami áruház orosz nyelvtanfolyamának hall­gatói tanulási versenyre hívták az államrendőrséget. Az órákra való rendszeres készülésen kí­vül vállalták, hogy márciusban I már olvasni fogiák a Pravdát-' Még most nem tudják, hogy min­denkiből lehet, csak erős, kitartó, jó munka kell hozzá. Nem tudják, hogy az első magyar kőműves szia- hánovísta, Pozsonyi elvtárs is Ujfe- hértón, egy közeli faluban született, de majd mikor ezt meg múlják, mikor majd megismerkednek a szta- hánovistákkal, ők is ilyenek akarnak lenni. Higgyétek el lányok, nektek van igazul ck. Nektek. Margiíok, Júliák. Jolánok és Annák, akik elmentek most dolgozni. Lehet, hogy kicsit fáj otthagyni a falut, a megszokot. tat, a régit. de annál nagyobb a győzelmetek és annál nagyobb lesz az örömetek, mikor látjátok'kezetek murukáfa nyomán emelkedni «• falat» ennek a szebb, boldogabb országnak a falait* * Ismét más községben vagyunk, Büdszentm’Jidly. Itt a ■ tanácsházban nincsenek ugyan clyan lányok, akik a munká­ra várnak, de van más. A tanács titkára, Bodor Ferencné elvtársnő jó munkát végzett. Községükből közel hetvenen jelentkeztek most munkás­nak, pedig a szomszédos állami gaz­daságba is elmentek már dolgozni jónéhányan a napokban. Itt is volt rémhír. Beszéltek .•gyüjtőtáborról", ,,kényszermunká­ról“ és még a jóisten tudja, mit fel nem hoztuk azok, akik minden áron] c. kadályozni akarják munkánkat. De csődöt mondtak. Itt voltak a kom­munisták, a becsületes emberek, akik egymásután verték vissza az ellenség támadását és bebizonyítot­ták, hogy milyen a'jes eszközökkel támad az ellenség, azért, hogy meg­akadályozza munkánkat. Bodomé fáradságot nem kiméivé járt el a házakba. Magyarázott, ér­velt és segített. Megmagyarázta, hogy épülő, szebb éle ünlthöz, új munkásokra van szükség. E nélkül nem mehet a munka. Megértettél: ezt sokan — az eredmény bizonyít­ja. Kint a mezőn is erről beszéltek ér. a község négy fiatat,, jó erőben lévő mezőőre is megtudta, hogy új munkásokat kér a Párt, Rákosi clv- lárs. Bementek ők is a tanácshoz. Jelentkeztek, hogy őket is vegyék fel, hiszen tudnak ők értékesebb munkát is végezni, mint kint a ha­tárban állnii nézelődni, vigyázni. Azt majd elintézik az idősebbek, akik már nem tudnak mást dolgozni, így is lett. Holnap ők is vonatra ülnek, el­mennek majd egyik üzemünkbe, vagy állami gazdasígurdcba, hogy új munkához lássanak, olyan munká­hoz, amiből mindnyájunknak na­gyobb haszna lesz. (balaSea) Az aműgyis enyhe télnek híre- harr.va sincs már. Szép tavaszi, napsütéses idők járnak. Elérke­zett a tavaszi munkák ideje. Ter­melőszövetkezeteink és állami gazdaságaink, az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok Is ké­szülődnek, sokhelyütt már hozzá is láttak a tavaszi szánt ás-vetés­hez. Nem egy községben elmarad­tak a vetömagtisztítással. Most pótolni igyekszenek a mulasztáso­kat, hiszen sürget az idő is. A Párt Kongresszusára való lelkes készülődés jellemezte a tavaszi munkákra való jó felkészülést mindenütt. Az urai „Kossuth” termelőerő, port dolgozó parasztjai úgy ké­szültek Pártunk Kongresszusára, hogy a mezőgazdasági gépek, szerszámok kijavítása mellett minden magot elkészítettek vetés­re. Pár napja, mikor már eléggé megszikkadt a föld, nem gondol­kodtak sokat, hanem vetéshez lát­tak. Nem sokkal később örömmel jelenthették, hogy befejezték a tavaszbúza vetését. De nemcsak az urai szövetke. /étben, hanem a tyukodi „Előre”, a nagyhalászi „Vö­rös csillag”, a büdszentmíhá- lyl „Petőfi”, a tiszadadai „Bé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom