Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-04 / 53. szám
1951 MÁECIDS 4 VAa.UL\AP Hidas isiván eivtárs beszéde a Pártkongresszuson a Szervezeti Szabályzat mádositásárá! A moszkvai Állami Egyetem Javasoljuk továbbá új fejezet felvételét szervezeti szabályzatunkba a párt szervezeteiről a néphadseregben, mert nyilvánvaló, hogy ez a kérdés szabályozásra szorul. A javasolt szabályozás minden tekintet, ben megfelel az eddig kialakult gyakorlatnak és ezt a gyakori a- tot kívánja rögzíteni, Pártunk írott törvényévé tenni. A szervezeti szabályzathoz javasolt módosítások között egész sor olyan kisebb-nagyobb módosítás szerepel, amely azt a célt szolgálja, hogy erősítsük pár. tunkiban a belső demokráciát, biztosítsuk a párttag jogait, megakadályozzuk, hogy bárkit önkényesen kizárhassanak Pártunk tagjai sorából és a lehetőség szerint kiküszöböljük a bürokratikus akadályokat, amelyek olykor megnehezítik a tagjelöltségre, illetve a párttagságra érdemes dolgozóknak Pártunk soraiba való felvételét. így az egyik módosító javaslat szerint szervezeti szabályzatunkban javasoljuk kimondani, hogy a tagjelölteik sorából felvett párttag tagsága attól az Időponttól, attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervezet taggyűlése a tagjelöltet párt. tagnak felvette. Jogos é* Igazságos, hogy a párttagságot attól a naptól számítsuk, amikor a tagjelöltet az a’ap- szervezet a Párt tagjai sorába felvette. Ugyancsak a párttag jogait kívánjuk biztosítani akkor, amikor azt javasoljuk, hogy szer. vezeti szabályzatunkba olyan módosítást vegyünk fel, melyszerint a pártból való kizárást minden esetben a megyei bizottságnak, Illetve a Budapesti Pártbizottságnak kelljen jóváhagynia. Erre azért van szükség, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes alsóbb pártszerveink szá* mos esetben kellő Indok nélkül zártak ki párttagokat, „A párttagság elvtársak — erre tanít bennünket Sztálin elvtárs, — szent dolog és a Pártból való kizárás a legnagyobb büntetés, ami párttagot érhet, ezért igen alaposan meg kell fontolni, hogy mikor, milyen esetben éljünk a pártbüntetésnek ezzel a legsúlyosabb mértékével." A párttagság jogait kívánja biztosítani az a javaslat is, hogy a budapesti, a megyei, a városi, a járási és a Központi Vezetőség által kijelölt nagyüzemek választmányi tagjai közül fegyelmi bizottságot; válasszon, amely kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és javaslatot tesz a pártbizottságnak. Eure a módosításra azért van szükség, mert gyakran előfordult, hogy a fegyelmi ügyek igen sokáig elhúzódtak. Javaslatunk alkalmas arra, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa. A , fegyelmi bizottságok azonban csak javaslatot tehetnek, maguk nem dönthetnek, nem veszik le a felelősséget a pártbizottságokról, a fegyelmi ügyekben való .döntés kérdésében. Szervezett szabályzatunk elvtársak, eddig úgy intézkedett, hogy azokban a nagyüzemekben kell a Központi Vezetőség engedélyével pártbizottságot létrehozni, amelyekben legalább ezer párttag és tagjelöltünk van. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy a Központi Vezetőség hozzájárulásával már azokban az üzemekben is pártválasztmányt és pártbizottságot le. hessen létrehozni, amelyekben a párttagok és tagjelöltek száma meghaladja az ötszázat. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a nagyüzemek pártszerveze- i telnek a helyi kérdésekben na. gyobb önállóságot biztosítsa hogy saját hatáskörükben in hessék pl. a tag- és tagjelöltfelv tel kérdéseit, hogy a vezetést k ■ zelebb vigyük a tagsághoz. Szervezeti szabályzatunk’}, olyan módosítást javason:.' amely szerint az eddigi gyakc \ lattól eltérően a falud pártszervezetek tag gyűlése által felvett tagjelü’- tóket és tagokat ezentúl nem kell a járási pártbizottság útján felterjeszteni Jóváhagyás végett a megyei pártbizottsághoz, hanem a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt. A pártonbelüli demokrácia megszilárdítását szolgálja az a javaslatunk, hogy szervezeti szabályzatunk mondja ki: a budapesti, megyei, városi, kerületi, nagyüzemi és járási választmányokat legalább kóthavenként össze kell hívni. Ismeretes elvtársak, hogy az Egyesülési Kongresszus óta jelentős változások történtek a falun. Ezek nyomán megszűnt az a helyzet, hogy a faluban csupán egyetlen területi pártszervezet működik, mert a valóságban igen sok községben a helyi pártszervezet mellett üzemi, gépállomási, termelőszövetkezeti, állami gazdasági pártszervezet is van. Nyilvánvaló, hogy szervezeti szabályzatunkban ezt az új helyzetet rögzíteni kell és meg kell határoznunk a falun müködö különböző pártszervezetek összefogásának és irányításának módját. Ennek megfelelően javasolunk különféle módosításokat felvenni szervezeti szabályzatunkba. Szervezeti szabályzatunkban a részben megváltozott helyzetnek megfelelően javasoljuk, pontosabban meghatározni az ala-pszervezet fogalmát. Mint az elvtársak tudják, a múltban, nálunk az alapszervezeten belül úgynevezett tízes cső. portok voltak, egy-egy tizes bizalmival. A gyakorlat megtanította Pártunkat arra, hogy az alap- szervezeten belül nem kell feltét, lenül ragaszkodni a tízes számhoz, hanem elsősorban a termelő- munka s általában a munka alapján összetartozó párttagokat és tagjelölteket kell az alapszerveze. ten belül összefogni. Ennek megfelelően azt javasoljuk, hogy szervezeti szabályzatunk mondja ki általánosabb formában pártóso portok létesítését az alapszervezeteken belül a Párt által kitűzött feladatók végrehajtásának elősegítésére, a politikai és felvilágosító murk megjavítására, a párttagok job', megismerésére és a pártmunkába való fokozott bevonásukra. Szervezeti szabályzatunkba új pontként javasoljuk felvenni olyan pontot, mely világosan le. szögezi, hogy a termelőüzemekben a párt- szervezetet megilleti az ellenőrzés jogti, amíg a hivatalokban, intézmé. nyeltben, minisztériumokban működő pártszervezeteket ilyen jog nem illet meg. Ez az új pont, melyet szervezeti szabályzatunkba felvenni javasolunk, a következőképpen szól: „A termelőüzemek — köztük az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek — alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem, a gazdaság igazgatóságának tevékenységét ellenőrizzék”. „A hivatali pártszervezetek a munkában tó;,asztalt hiányos. Ságokról szóló észrevételeiket, a munka megjavítását elősegítő javaslataikat a hivatal, az intézmény vezetője, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjesztik, de a hivatal, az intézHataimas ütemben folyik a moszkvai Állami Egyetem építése a Len; 11-lit’gyen. , mény vezetését, azok sajátos feladataik folytán nem ellen, őrizhetik." Pártunk II. Kongresszusát megelőző hetekben szervezeti szabályzatunk kérdésében igen nagyszámú javaslat érkezett Központi Vezetőségünkhöz pártszervezeteinktől, párttagjainktól, sőt pár. tonkívüli dolgozóiktól is. A javaslatoknak ez a nagy száma azt mutatja, hogy pártszervezeteink és párttagjaink Igen fontosnak tartják a szervezeti szabályzatot, de mutatják, ezenkívül a párton- kívüli dolgozók érdeklődését, ragaszkodását, meleg szeretetét is Pártunk iránt. A Központi Veze_ tőség az összes beérkezett javaslatokat gondosan megvizsgálta. Azokat a javaslatokat, amelyeket helyénvalónak tartott, felvette a módosítások közé. Még a Kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a szervezeti szabályzat módosításához, mely körülmény szükségessé teszi azt, hogy a javasolt szervezeti szabályzaton a Központi Vezetőség módosításokat javasoljon. Hidas elvtárs ezután néhány ilyen javaslatot ismertetett, majd így folytatta: Természetesen azonban nem minden javaslatot lehet elfogadni. Azok közül a javaslatok közül, amelyeknek elfogadását nem tartjuk célszerűnek, csupán két. tőre kívánok kitérni. Számos olyan javaslatot kaptunk, hogy változtassuk meg Pártunk nevét, s hogy vegyük fel újból a Kommunista Párt nevét. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek ü javaslat elfogadását, mert úgy véli, hogy a Párt jelenlegi neve megfelelő, s mert azok a körülmények, amelyek az egyesülési kongresszus idején amellett szóltak, hogy Pártunkat a Magyar Dolgozók Pártjának nevezzük, jelenleg is fennállnak. Ezenkívül: Ismeretes, hogy az egyesülési kongresszus kimondotta, hogy a Magyar Dolgozók Pártját a marxizmus.lenln izmus tanítása vezérli, s hogy Pártunk lényegét, tartalmát tekintve kommunista párt. Azt hiszem, hogy az egyesülési kongresszus óta eltelt id.l' alatt Pártunk egész munkájával kéz. zelfoghatóan bebizonyította, hogy ez a valóságfb-an i3 így van. JDzéit nem javasoljuk Pártunk nevének meg-változtat áisát. A másik javaslat, amelyet nm tartunk célszerűnek elfogadni, arra vonatkozik, hogy változtassuk meg a tagok és tagjelöltek felvételének feltételeit. Kaptunk olyan javaslatokat, hogy emeljük fel a tagjelöltség idejét. De ér. keztek hozzánk olyan javaslatok is, amelyek éppen az ellenkező irányban haladnak, vagyis a tag- jelöltségl idő leszállítását kérik Voltak javaslatok arra nézve is. hogy a tag. és tagjelöltfelvételnél az eddiginél több ajánlóra legyen szükség, de kaptunk ellenkező értelmű javaslatokat is. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek, hogy most megváltoztassuk a tagok és tagjelöltek felvételének folté, teleit, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jelenlegi feltótóiek helyesek, megfelelnek a helyzet követelményei, nek. Meggyőződésem, hogy a javasolt módosítások elöfogják segí. tani a pártmunka megjavítását, hozzáfognak járulni ahhoz, hogy a mi nagy Pállunk — Kongiesz- szusunk által megválasztandó új Központi Vezetőség és népünk szeretett vezérének, Rákosi elv. társnak az irányításával — sikeresen megoldja a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által meghatározott nagy föladatokat. A Központi Vezetőség ülése A Kongresszus által megválasztott Központi Vezetőség március 2-án megtartott első ülésén egyhangúan újravá'asz- totta a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát, Rákosi Mátyás elvtársat. A Központi Vezetőség megválasztotta a Párt vezető szerveit: a Polititkai Bizottságot, a Titkárságot és a Szervező Bizottságot. A Politikai Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Kádár János, Kovács István. Horváth Márton. Apró Antal, Rónai Sándor, Harustyák József, Szabó István, Zöld Sándor, Hegedűs András, Vas Zoltán, Napv Imre, Zsofinvecz Mihály, Kiss Károly; póttagjai: Piros László, Dénes István, Kristóf István, Hidas István elvtársak. A Titkárság tagjai: Rákosi 'Mátyás. Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Kádár János, Hegedűs András, Nagy Imre és Kristóf István elvtársak. A Titkárság tagjain kívül Kovács István elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. A Szervező Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Kádár János, Kovács István, Horváth Márton, Hegedűs András, Hidas István, Rónai Sándor, Apró Antal. Nógrádi Sándor, Kiss Károly és Dénes István elvtársak. A Központi Vezetőség a Párt központi lapja, a Szabad Nép Szerkesztő Bizottságának vezetőjéül Betlen Oszkár elvtársat jelölte ki. Tisztelt Kongresszus 1 Kedves' elvtársak és elvtársnök! Pártunk szervezeti szabályzatát a Magyar Dolgozóié Pártjának I. Kongresszusa fogadta el. E szervezeti szabályzat volt az egyesülési kongresszus óta Pártunk alkotmánya. Jelenlegi szervezeti szabályzatunk alapjában megfelel a mostani követelményeknek is “s így nincs okunk arra, hogy rajta elvi jelentőségű módosításokat eszközöljünk. Ellenben igenis szükséges, hogy módosítsuk szervezeti szabályzatunknak néhány olyan pontját, amelyek már nem feleinek meg a jelenlegi helyzetnek. Ezek a módosítások szinte természetesen következnek az egyesülési kongresszus óta meg. változott helyzetből. A javasolt módosítások egyik csoportja azzal kapcsolatos, hogy Pártunk I. és H kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mint a Pórt legközvetlenebb szervezett tartaléka. Ennek megfelelően módosítani javasoljuk szervezeti szabályzatunk 2. pontját, amely szerint a Pártnak az lehet tagja, aki 16. életévét betöltötte. Ehelyett azt javasoljuk, hogy n Pártnak az lehessen tagja, akt a 18. életévét betöltötte. Minthogy most már van nagy egységes ifjúsági szervezetünk, a DISZ, amely Párt unit legközvetlenebb tartalékát képezi, a politi. kailag tevékeny fiatalság számára adva van a lehetőség, hogy ennek soraiban fejtse ki működését, megtanulja becsülni és szeretni a mi nagy Pártunkat és a DISZ soraiban odaadó munkával és jótanulással felkészüljön arra, hogy Pártunk tagjelöltjeinek sorába léphessen. Szervezeti szabályzatunk 7. pontjánál azt a módosítást Java. so'juk, hogy a DISZ tagok felvételénél a két ajánlás közül, amely szervezett szabályzatunk értelmében a tagjelöltté való felvételhez szükséges, az egyiket az üzemi, a budapesti kerületi, vagy járási, városi DISZ bizottság ajánlása helyettesíthesse. Hasonlóképpen a DISZ létre, jöttével kapcsolatos az a javaslat, hogy szervezeti szabályzatunkban olyan új fejezetet iktassunk be, amely világosan meghatározza a Párt és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapítja a DISZ feladatát és a Párt, illetve a párt- szervezetek és a pártbizottságok kötelezettségeit a DISZ iránt. Ez az új fejezet, melyet szervezeti szabályzatunkba felvenni javas, lünk, a következőképpen szól: „A DISZ a MDP ifjúsági tö- inegszervezete, a Párt aktív segítője, a szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a Párt irányítja. A DISZ bizottságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, Illetve helyi párt szervezetek irányítják, segítik.,, A módosítások között, melyeket szervezeti szabályzatunkba javasolunk, szerepel politikai osztályok létesítése, illetve pártszervezok kiküldése a szocialista építés olyan területeire, melyeken különösem fontos a párt munka megerősítése. Az elvtársak tudják, hogy ilyen politikai osztályok és pártszerve- zök nálunk egyes területeken már működnek, így a vasútnál, a gépállomások szervezeténél, fegy. veres testületetek egyrészénél. Pártszervezők működnek általában a legnagyobb építkezéseknél. A gyakorlat megmutatta, hogy helyes volt ilyen szerveket az említett területeken létrehozni, illet, ve pártszervezőket kiküldeni.
