Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-03 / 52. szám
1931 MÁRCIUS 3. SZOMBAT nistátöi ezárt eljár fegyelmtleg azokkal szemben, akik nem őszinték. Ugyancsak szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik a pártok- raányaikat meghamisítják, akik nem becsülik meg páiügazolvá. nyultat, vagy elvesztik azokat. A KEB munkájában az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A határozatoknál az ügyek e'bírálásánál a politikai szempontok nem érvényesültek kellőképpen. Egyes esetekben a KSB liberális határozatokat hozott. A KEB kezdetben, amikor még nem' volt elegendő gyakorlata, gyakran átvette egyes minisztériumok vagy más állami hivata. . lók szerepét akkor, amikor szakmai vonatkozású ügyeket is kivizsgált a hivatali fegyelmi eljárást megelőzve. Ezzel lehetőséget adott egyes hivataloknak arra, hogy a felelősséget maguktól elhárítsák. Nem volt megfelelően felkészülve olyan kérdésekben, mint az ötéves terv, a falusi osz- tályharc, vagy a kommunista éberség kérdései, mikor ezeken a .területeken gyorsan és keményen kell fellépnie. Ezzel elmulasztotta, hogy éppen ezeken a területeken gyors határozatokkal több hiba elharapózósát megakadályozza. A fegye'mi ügyek, tanulságait még nem kielégítő módon hasznosítjuk a Párt részére. Ezért a megelőzés és a kommunista nevelés, a kommunista magatartás szempontjából a KEB munkája még nem elég hatásos. A KEB munkájának politikai színvonalát tovább kell javítani. Pártunk növekedése, az előttünk álló feladatok nagysága, az osztályharc kié'eződése falun és városban megköveteli, hogy az eddiginél sokkal keményebben, szigorúbban lépjünk fel azokkal szemben, akik eltérnek a Párt vonalától. akik hanyagul végzik munkájukat és károkat okoznak nemzetgazdaságunknak. Ennek a változásnak a KEB és * fegyelmi bizottságok határoza. italban is ki kell fejeződnie. Pártunk az MDP X. Kongresz- szusa óta egészségesen és erőteljesen fejlődött. Szervezetében szilárd és egységes, A dolgozók széles tömegei magukénak vallják, bizalommal tekintenek rá és kő. vetik útmutatásait. A KEB az elmúlt két és fél év folyamán munkájává’, határozataival ehhez az egészséges, egységes fejlődéshez igyekezett hozzájárulni. Kérem a tisztelt Pártkongresz- te-'Usí, hogy a KEB munkájáról lett beszámolómat vegye tudomi_ (fiú. Kirs Károly elvtára jelentését a [Kongresszus egyhangúlag tudomásul vette. Jelenít*# a felJebbviíeSi foij'OÍlswg sminká járói Ezután Olt Káro’y elvtárs. a Síongrceszus által választott f-1- Sebfcvitc'i bizottság elnöke tett je- Jentést a Kongresszusnak a bi. tsottnág munkájáról. — Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy ,,a kiszabott jpárt’oüntetés ellen felsőbb párt- szervekhez, egészen az Országos Pártkongresszusig iehet fellebbez- »il”. A Kongresszushoz 164 fellebbezés érkezett. 164-en kérték a Központi Ellenőrző Bizottság kijáró határozatának megváltoztatását. Ezenkívül számos kérelem érkezett a Kongresszushoz olyanoktól, akiket a tagfelülvizsgálat leorán a Pártból kizártak. 1 A Kongresszus által kiküldött ícllebbezési bizottság megvizsgál- jta a Központi Ellenőrző Bizottság íftltal kizárt 164 volt párttag visz. | fczavételi kérelmét. A fellebbezés' fjizottsig a kérelmezőknél elsősorban mérlegelte az elkövetett hibr Súlyosságát, megvizsgálta, hogy a Stizárás óta eltelt idő alatt a kijártak milyen magatartást tanúsítottak, hogyan viszonyultak a Párthoz, hogyan viszonyultak, a . termelőmunkához. A fellebbezési j bizottság a 164 visszavételi kérelem közül hét esetben javasolja a visszavételi kérelem teljesítését. Javasolja a Kongresszusnak, hogy Kovács Ferenc hálogyi dől. gozó parasztot, Kukk György géplaka,tószegedet, Tusák László tisztviselői, Csonka Ernő’ órássegédet, Kovács Mihály müszerészhegesztfft, Illás Ferenc tanítót és Csepreghy Zoltán famunkást a Pártba vegye tússzá. Olt elvtárs javaslatait részletesen megindokolta és javasolta to_ vábbá, hogy a fennmaradó 157 fellebbezést, továbbá valamennyi, a tagfelülvizsgálat során kizárt volt párttag visszavételi kérelmét a Kongresszus utalja a megválasztandó új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe azzal, hogy a fellebbezéseket, illetve visszavételi kérelmeket vizsgálja meg. A fellebbezési bizottság javaslatait a Kongresszus egyhangúlag elfogadta s ezzel a csütörtöki ülés végétért. A Kongresszus zárónapja A. Magyar Dolgozóit Pártja II. Kongresszusának 6. napi tanácskozásai; Hegedűs András elvíárs. a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. aki ismertette a táviratokat. | A táviratok ismertetése után köve kezett a szervezeti szabályzat módosításának megtárgyalása. Előadója Hidas István elvíárs, a Budapesti Pártbizottság titkára volt. A szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot egyhangúlag elfogadták. i nidas elvtárs beszédét holnapi számunkban közöljük.) A határozati javaslatot szerkesz ő bizottság nevében Rémi József elv, társ terjesztette be jelentését. Be- ; jelentette, hogy a szerkesztőbizottság egy-két módosítással a határozati javaslatot elfogadta. A módosító javaslatok ismertetése után a Kongresszus résztvevői egyhangúlag tették magukévá a ha'ározati javaslatot. n Magyar Delgozák Pártja II. Kongresszusának HATÁROZAT A (A Kongresszus 1. és 2. napirendi pontjaihoz) □ A Kongresszus megállapítja, hogy a Kjzpon'i Vezetőség az Egyesülési '■ Kongresszus óla eltelt időben helyesen ér ékelte a nemzőhöz: hely- í ze'.et. amelyben a Párt a szocialista építé9 feltételeinek meg’erem- téséért és sikeres megvalósí.ásáért j hereolt. A világuralomra törő amerikai! imperialisták a Távol-Keleten tárna-1 dó háborút kezdtek a koreai nép ellen, elfoglalták a Kina'. Népköz- társaság területéhez tartozó Taivan szigetét éa a háborúnak világháborúvá való ki erjesztésére törekednek Csatlósaik segítségével az ENSZ-et támadó háború előkészítésének eszközén' és támadó terveik álcázására használják fel. A támadó nmer'kai imperialisták parancsára az ENSZ képmutató és szégyenletes módon agres'zorrá ny'Ivánftoitá a Kínai Népköztársaságot, amelynek önkéntesei testvéri segítséget nyújtanak a függetlenségükért hősiesen küzdő koreai népnek. A támadó háború előkészítésének érdekében az i imperialis'ák eszeveszett fegyverke- j zésbe foslak és megszegve a nem- j zetkőzi egyezményeket, a német és a japán mUitar'zmus úliáé'esz ősének útjára lrptek. Zso’.djukba fo- gad'ák Tito fasiszta bandáját, fel. használják és támogatják a béketábor ellen irányuló provokáció? politikáját. valamin' a jugoszláv dolgozó népre nehezedő véres lerrcrural- mat. Az amerikai imoerialis'ák és csat* lósailr a háború előkészítőse érdekében fokozzák az e’nyomást, a tér. rort és- összefognak a legrsakció- ssbb nf pelleni» erőkkel. Az új világháború lerobbantására készülő sötét .. imperialista, erőkkel szemben hatalmas gá'kén- áll a béke ‘óbora, élén a kommunizmust d:: dalmasan épí ő nagy Szovjetunióval. A Szovjetunió rendűbe:etlenül fo’y'a ja a. lefegyverzésre, az atomfegyver el mására, nemze'közi b'ke- «gyezméáy létrehozására irányuló békepolitikát. Dön'öon a béke'ábor jav'.ra változtatta meg a nemzetközi erőviszonyokat, a nazv k'nai népnek az imp er .alls a gyarmatost ók és kínai zsoldosaik felett aratott győzelme. moly hatalmas lökést és bá- tor' ás* ado“' a gyarmati népek szabadságharcainak. Politikailag és gazdaságilag megszilárdultak a szocializmust építő népi demokráciák országai. Létrejött é? erősödik a békáért, a német nép egysévé ér küzdő Német Dómokra tiku; Köztársaság. A háborús uszítókat leleplezi, terveiké* keresztezi a hata’mas nemzetközi bfkemozgalcm- amely az imperlalis'a országokban is az egyszerű emberek tíz- és százmillióit állít jo csa asorba a munkásosztály vezelézável a béke ügyéért. ,,A béka fennmarad, és lariós \ lesz, ha a vének kezükbe veszik a béke megőrzé-énrk ügyé' és végig kitartanak meUelté. A háború elkerülhetetlenné vAlka*. ha a háborún urzítóknrk sikerül hazugságaikkal brhálózniok a náatömeqe- : két, megtéveszteni és új világhét- ‘ borúba sodorni ükét." (Sz'álin) A Kongresszus megá"apítj->. hogy a Közpon i Vezetőség polt.’ká’a mely a magyar népet a béke ügye mellett sorakoztatta fel, helyes volt. A Kongresszus teljes szolidaritásáról biztosítja a hős koreai és kínai népet, a koreai és kínai tea vérpártokat az imperialista támadók elleni hősies önvédelmi harcukban. A Kongresszus helyesli, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött barátsági és kölcsönös segély- nyújtási egyezmények értelmében a magyar függetlenségre különösen veszélyes német imperializmus fel- támasztása. a Nyugat Németországban folyó fegyverkezés ellen foglalt, állást. e'lenség alattomos kártevő munkáját. A népi demokrác'a .áUarnliatal- ma megerősödésének kifejezője volt a Népköztársaság Alkotmányának megteremtése, munkások és parasztok újabb tízezreinek bevitele az államgépezetbe, a választott község', járási, városi és megyei tanácsok létrehozása, amely Iratai.más lépés volt előre a népi államba!,i- lorri demokratizálása útján. Népi demokrác'ánk állama i.'ymódon egyre inkább alkalmassá val k alapvető feladatinak teljesítésére: a gazdaság! — kuiturá 's építőmunka vezetésére. a belső öszíályel'ertség felszámolására, a honvédelem megszervezésére. íjlI A Kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőségnek a magyar népgazdaság he'yreállítása és a Szo- cialls a építés megkezdése érdekében folytatott politikája helyes volt. A hároméves tervnek két év és öt hónap alatt történi megvalósításával 1949. végén befejeződött a helyreállítás szakasza. Az ö éves tervvel megkezdődött népgazdaságunk újjáalakítása. Az ö éves terv első évében népgazdaságunk rejtett tartalékainak fel'árása. a szocialis'a munkaverseny, az úji'ó- és Sztahá- nov-mozgaiom kibon'okozása- dolgozó népünk odaadó munkája a Szovjetünk) támoga ása révén jeien'á- kenyen nagyobb feladatokat sikerült megoldanunk, mint amelyeket az ötéves terv alaoján 1950-rtí eredetileg kitűztünk. Egy év alatt gyáriparunk termelése 21.4 százalék helyett 35.1 százalékkal emelkedett. Beruházásaink összege egy év alatt ez eredetileg előirányzót,' 7.6 .milliárd forint helyett, 10 2 milliárd forint volt. A nemzeti jövedelem a tervbevett 12 4 százalékos növekedés helyett min;egy 20 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége az éiő'rányzott 10 százalék helyett 20 százalékkal nőtt. bár komoly hiá- nyrsság, hogy a munkabéralap növekedése túlhalad'a a -termelést. Komoly hiányosság továbbá, hogy a vas, acél, szén és vilIam-senTgia termelése a terv tú'teljesí ése mellett is elmarad a növekvő szükség- leiektől. A mezőgazdaság fejlődése e’ma- radí az ipar fejlődése mögött. Ez az aránytalanság gáío’ja népgazdaságunk fejlődését ée egyik fontos oka élelmezési és nyersanyagne- hézséizénknek, amelyeket az ellenség k használ. Országunk iparosításának további s'keres folytatása és meggyorsítása, ötéves tervünk megvalósítása A Kongresszus megállapít ja, hogy a Központi Vezetőség politikája, ame y a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítésére és e szövetségen belül a munkásosztály vezetőszerepének megszilárdítására irányult, helyes és eredményes volt. Az érte'miség zöme is a népi demokrácia felé fordult. A dogozó nép egysége megerősödött. Létrejött széles alapon a Magyar Függetlenségi Képírón*, ameiyet az 1949 máíus 15-1 ország- gyűlés' Ó6 1950’október 22-1 tanács- választásokon dolgozó népünk tú'- nyomó többsége támogatott. E po- lif ka követkéz ében rz osz'ályeilen- séget egyre inkább s kerü.t cisz'ge- ie 1 ni. A szoc'alista építés sikerei a magyar dolgozó népnek az az egyre mé ycbb íe',«.mérésé, hogy az or? az á'iain az övé. a kultúrái-« feilend ütés, az imperialista aknamunkával szemben a magyar függetlenség véde'me, a népünk ép: tóműnké >át védelmező békemozgaloffl — ebből a tala jból kelt életre és virágzott ki az új magyar liazaf ság. me'y országépítő tettekre, szabad hazánk függetlenségének védelmére lelkesíti do'gozónka* és egész fejlődésünknek egyre inkább egyik lő hajtóereje. A szocaiizmus építése, a kizsákmányolok fokozódó kiszorítása élesítette és tovább élesíti az osztály- harcot: a kulákok ellenállását, az államgépezetben még megbúvó reakc'ós elemek szabotáiásál, a kle- r'ká'is rcakc'ó aknamunkáját, a spekuláns elemek bomlasztó tevékenységét. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály áilamhaV.ma, J ámasz kód va a s-zces r-o' egységre, a Magyar Dolgozók PáríD v^ze- íéóével eredményesen küzdi le az A Kongresszus niegáliapítja, hogy az egységes munkáspárt megteremtése helyes volt, hogy a volt szociáldemokrata munkások ésfunk- cionárusok — egyes szociáldemokrata vezetők árulása e'lenére — a marxizmus-lenlnizmus alapúin ösz- szeforrlak a kommun'stákkat. A Magyar Dolgozók Pártja tekin élyo megnőtt, vezo’ő szerepét helye« és éiedmínycs pol t’kája alapján, a <lclgozó nép elismeri. A Párt az Egyesülési Kongresszus óla sze- vo- zeiileg megerősödött^ ideo’óg’a színvonala emelkedett, a pártszervezetek az iparban munkájuk központjába a termelés feladatait áiiíiot-. ták. A párttagság felülvizsgálata, bár nem volt men es komoly h bóktól, •lényegében eredménnyel járt: a Párt. megtisztította sorait a véletlen, törtető. osz'ályidcgen és ellenséges elemek jelentős részétől és ezzel szilárdabbá, egységesebbé vált, tagságának társadajni összetétele javult. A pártonbetüü demokráca fejlődött-, a pár‘szervezetek vezetőségeinek ujjúvá lasztása során fr'ss erők ezrei bukkantak fel és jutottak a vezetésbe, a bírálat és önbírálat bátrabb alkalmazása felélénkítene a páííéletet és megjavította a Párt és a tömegek kapcsolatát. A Pár- csapást mért -az imperial siákra, Íí\- ícdvo és meghiúsítva azt a tervüket, hegy a THó-téie áruló klikk és Pák kémbandáiá segítségéve! megkaparintsák a Párt vezetését és megdöntsék a népi demokrácia*. A Kongresszus azonban, m'nt komoly hiányosságot állapítja meg, hogy a Párt a ía'uban szervezetileg nem erősödött a növekvő fe'adatokhoz mérten, sok helyen, sőt he'yenként egyenesen gyengült, hogy a párttagság fe’üVzs- gá'ata után a tagíe’véte’nél bii- rokra'ikus és szektasze lemü elzárkózás nyilvánult meg a szo- c a'ista építés munkájában kivált új erőkkel szemben, hogy a Pártba befurakodo't im- peria'sta ügynökségek leleplezésének tapasztalatait nem használtuk fel eléggé, az éberség gyakran formái’s. hogy a Pártban még nvnd g gvakori a bírálat elnyomása, a pár'demokrácia megsértése és a (lojgozók szükség étéi, jogos és építő bírálata iránti bürokra* kus közömbösség jelenségei is előfordulnak. A Kongresszus megállapítja,hogy a Párt cs az ország e'őtt álló döniő stratégai feladat: a mezőgazdaság szoc'alis'a átszervezésével népgaz. daságunk kettős lei'egének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. Ennek megfelelően a Párt fö- fe'adatai a következők: ~| Az öléve6 terv eiö'rányzaía'- B * nak felemelése ú'ján az iparosítási meg keli gyorsítan' o’y módon, hogy gyáriparunk termelés? 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86.4 százalék helyett legalább 200 százalékkal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar ter- me'ésének az eredetileg előirányzóit 104.3 százalék helyett legalább 280 százalékkal kell eme'.kedn e. A könnyűipar termelésének 72.9 szú- za'ék helyett legalább 145 százalékkal kell emelkednie. A népgazdaság beruházásainak őt' év alatt az e'edet'leg e'ő'rányzott •‘>0.9 m 'I árd forint helyett legalább 80 niilkérdőt kell eicnrlök. • Ezen belül a gyár'parra fordított beruházásoknak 21.3 mill árd formt helyett legalább 40 milliárd forintot kell elérniük 4 IV. • megköveteli az ipar es a mezőgazdaság fejlődése között' aránytalanság felszámolását, a mezőgazdasági árutermelés jelentékeny emelésé*, emi csak a nagyüzemi mezőgazdásági termelésre való fokozatos áltérés útján lehel séges. Ennek az áttérésnek meg vannak a legfontosabb tárgy! féltőié!«’: „'V Az egész gyár par a népi de- / mokracia á lamának kezén van és mind nagyobb mértékben el tudja látni a mezőgazdaságot a nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel, felszereléssel, mü’rágyáVr!. I» \ A mezőgazdaság gépesitésé- •*^nek gócpontjai, az állami gép. állomások hálózatát, a népi demokrác'a állama meglercmteUe és egyre jobban fejleszti.-.A Az állami gazdaságok, bár f szervezetileg még gyengék, m'nt m'ntagazdaságok komoly segítséget nyújthatnak és fognak ,'s nyújtani a parasztságnak a tudományos termelési módszerék • alkalmazásánál a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelőszö- "ß \ e keze 1' mozgalom megindult és komoly «'kereket ért e': az ország szántóterületének több, m ni 10 százaléka, köze! egym'll'ó kát. hold van 145.000 termelőszövetkezetbe tömörült parasztcsalád kezén'. Egyes vidékeken egész községek és mezőgazdasági váro«ok földművelő népének többsége, sőt egész dolgozó parasztsága lépe't a termelőszövetkezeti útra- A szegényparasztság után a középparasztság leg- felVilágosaitaUaM) része s kezd a tcrme'öszövetkezetek felé fordulni. A legfontosabb ‘árgyi feitéte- p lek azonban magukban . véve még nem elegendők a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttéréshez, ehhez a dolgozó parasztság szívós, türelmes, meggyőzése is szükséges. M
