Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-29 / 73. szám

ft Ci* m tr.mcrcs 2? csütörtök & S2©vlelyifii6 minden béke megwédéséire irányuló törekvést támogat A nemzetközi békemezgaiom hírei A külügyminibzte: helyettesek keddi értekezletén a nyugati hatal­mak képviselői állítólagos szovjet fegyverkezésről és népi demokra­tikus országok fegyverkezéséről szóló dajkamesékkel próbálták leplezni a három nyugati hatalom agresszív politikáját. Gromikú elv­társ. a Szovjetunió képviselője felszólalásában leleplezte a nyugati küldöttek aijas rágalmait. Rámuta­tott arra. hogy a három hatalom képviselői a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fegyverke­zéséről szóló koholmányokkal akarják leplezni Nyugat-Németor- Szág újra felfegyverzésének politi­káját. a fegyverkezési verseny és Ez új háború előkészítését. NYUGAT-NÉAtETORSZÁG REMILIT ARIZ ÁLÁS A ELLEN A berlini dolgozók kedden dc'- uíán nagygyűlést tartottak Fried- richstadt Palasban. A nagygyűié- sen az európai munkásértekezieten megalakult Európai Munkásbizoti- számos tagja is felszólalt- Sok­ezren vettek részt ezen a fryűlésen. amelyen Wilhelm Pieck elvtárs. a k Német Demokratikus Köztársaság elnöke is megjelent. Alckszandr Vdovin a Szovjetunió munkásainak nevében szólalt fel. Biztosít'olta a nagygyűlés résztvevőit, hogy a Szovjetunió népei teljes erejükkel támogatják Németország dolgozóit a béko fenntartásáért vívott nagy küzdelmükben. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió minden olyan törekvést támogat, amelynek célja Németország iijraf el fegyver zésé­nek megakadályozása és Európa békéjének biztosítása. A BÉKE VILÁGTANÁCS 5 FELHÍVÁSÁNAK ALÁÍRÁSGYŰJTÉSE néhány nap muli'a kezdődik meg Romániában. Ezzel kapcsolatban minden román városban és falu­ban töm.cggyűlésekcf tartanak. A békebizoltsógok kezdeményezésére országszerte aniiimperiaíisía kari­katúra kiállításokat nyitottak még, amelyek '.eleplezik az imperialis­tákat és csatlósaikat­Az albán békevédelmi bizottság határozata értelmében Albániában április 12-én kezdik meg a békefel­hívás aláírását. Ausztriában ez év tavaszán ifjúsági találkozót tarta­nak „ötvenezer fiatal ta'álkozója a békéért és szabadságért“ elneve- , zéssel. Londonban a gépipari és hajó­építő műszak] rajzolók szakszerve­zetének évi értekezlete határozat­ban szólította fel az angol kor­mányt. tegyen inee mindent a nagyhatalmak között létesítendő megegyezésért, a hidegháború megszűntetéséért, a fegyverkezés általános csökkentéséért, a tömeg- pusztító fegyverek eltiltásáért. Az értekezlet határozatban tiltakozik Nyugat-Németország, Japán újra­felfegyvcrzése ellen. A FRANCIA DOLGOZÓK SZTRÁJKMOZGALMA TOVÁBB TERJED Tizenharmadik napja tart a fran­cia közlekedési dolgozók sztrájk­ja. Kedden este Pinny közmunka­ügyi miniszter megtagadta a dol­gozók követeléseinek teljesítését. Terjed a sztrájkmozga'.om a fran­cia bányászok körében is. A CGT jelentése szerint eddig hatvanezer bányász áll sztrájkban­A francia kormány elutasította a köztisztviselők, a vas- és fém­iparban dolgozók béremelési köve­telését is. Ezért számos Szajna­adó kivetésére készül. A CGT ve­zetősége éleshangú közleményében bélyegezte meg a kormány által tervezett újabb áremelést. CJABB SZTRÁJK MOZGALMAK VÁRHATÓK SPANYOLORSZÁGBAN Üjabb sztrájkmozgalmak várha­tók Spanyolországban — írja a N'cwyork Times madridi tudósí­tója aki megállapítja, hogy ugyan­azok az okok, amelyek a barcelo­nai sztrájkot kirobbantották, to­vábbra is fennálianak. A március 12-i tömegsztrájk résztvevőinek száma meghaladta a félmilliót. Négyezer rohamrendőrt küldtek sürgősen Barcelonába, a mozgalom letörésére. A halottak és sebesültek szárnál a francoista hatóságok titokban tartják — írja a tudósító- A Franc Tireur meg­erősít; ezeke; az értesüléseket és megállapítja: mindenki újabb tö­meg-sztrájk kirobbanását várja Spanyolországban, c'sősorban ma­guk a hatóságok, amelyek rendkí­vül nyugtalanok. A France Soir szerint a barcelo­nai rendőrök a sztrájk után uetbe- iéptetett megtorló módszerek al­kalmazásáért 30 százalékos zsold- emelést kaptak. A. Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban megindult a tavaszi vetés Nyikityin akadémikus a mosz­kvai, rádió tudósítójának nyílatko- j zott magyarországi benyomáfai- j ról. 1 Magyarországi tartózkodásunk ' első percéiül kezdve éreztük, mi­lyen nagy rokonszenwcí viseltetik a magyar nép a Szovjetunió népei iránt és milyen odaadóan szereti Sztálin elviá-f-at, a világ dolgozói­nak vezérét — mondotta. — .Ma­guk a magyarok mondják, hogy 3Z ország történelme folyamán még sohasem épült annyi üzem, gyár, lakóház Magyarországon, mint az utóbbi két évben- A ma­gyar munkások megmutatták a küldöttségnek a régi üzrmek szűk. alacsony, kormos műhelyeit és az új üzemek tiszta, világos, derűs munkahelyeit. Hosyaa tartsuk mm a Szőlők Iskolája előállásait A koreai parasztoknak az idei ta­vasz igen nehéznek ígérkezik. Az amerikai intervenciósok és liszinma- nista bandák kirabolták a paraszto­kat, megsemmisítették mezőgazdasági fel szerelésüket. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya Konkrét intézke­déseket tett a pusztítás minél gyor­sabb felszámolására. A parasztoknak az állami vetőmagalapból kellő mennyiségű vetömagvat utalt ki, a gazda nélküli földeket pedig olyan sokgyermekes családok között ősz- tóttá szét, akik a földet meg tudják munkálni. Gyors ütemben állítják már mit tett, vagy mit kíván tennf. Vitassák meg ezt együtt, kérje ki az előadó a szülők véleményét. Amikor például a tüdővészről esett szó. el­mondottam. hogy a Tanács gondos­kodott a VIII. osztályos gyermekek ingyenes röntgenvizsgálatáról. Az előadásokon hozzuk íel az el- múlt hét tapasztalatait. Ezen keresz­tül is bekapcsolhatjuk a szülőket a tanulmányi színvonal emeléséért folytatott harcba. Mi a jól sikerült fogalmazásokat, dolgozatokat felol­vassuk a Szülök Iskoláján. A szülők megismerkedhetnek a gyermekek ké- pességelvel, összehasonlításokat te­hetnek. Láthatják a múlt és a jelen iskolája közötti különbséget is. Ál- tálában a Szülők Iskolája előadása akkor jó. ha az felkelti a szülők ér­deklődését s utána termékeny vita alakul ki. Fontos az is. hogy súlyt fektes- síink a belső dekorációra, amely le­gyen ízléses, változatos. Adjunk időnként kísérő műsort az Szülök Iskolájában. Az apák és anyák nagy örömmel hallgatják gyermekeik éne­ket, szavalatát. Községünkben nehezen fejlődött a Szülök Iskolája látogatottsága. Ké­sőbb rájöttek a szülők hogy igen fcm'os számukra minden egyes elő­adás. Azóta hétről hétre többen jön­nek cl. Albert Antalt Magy. \ fj/OT|rÍBniú 16 Köztársasága dl Jliioíut (SzőDjef Szóéiul ista 3Cö ztánas áq ..Mily tűzben ég a íz öltő ifjú lelke. Mihor előtte a végtelen magas Távolban messze, aranysugaras Dicsőségben a jövő napja felkel“ Jgy érezhetett a litván nép is a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom idején — ahogy A, Venclova lit­ván költőnő ír egyik versében az Októberi Forradalom napja hamaro­san beragyogta Litvániát is: kikiál­tották. a szovjet hátaimat. Az angol, német és francia imperialistic segít­ségével azonban a litván burzsoázia vérbefojtetta a „napot” s a litván népre, mint a sarki éjszaka hosszan­tartó sötétje, ráhárult a reakciós burzsoázia két évtizedes uralma. A burzsoázia gondosan vigyázott, hogy Litvániában ne erősödjék meg « munkásosztály. Az országot elma­radt agrárországgá és a német parialisía hatalom gyarmatává süly- ly esztette. A földeknek több mini a fele a földesurak és kulákok kezében volt. A litván paraszt az elmaradt ország­ban véres-verejtékkel művelte föld­jét. A mezőgazdaság legfőbb szerszá­ma továbbra is a csoroszlya maradt. Az 1930—30. közötti évtizedben a há­rommilliós Litvániában hatvanezer parasztgazdaság került dobra, vagy „eladásra“. De a „napot“ nem lehetett letöröl­ni az égről, akárhogy is küzdöttek a ».sötétség hatalmai“. A litván nép 1940-ben kezébe vette a hatalmai s mint a Szovjet Szocialista Köztársa­megyei peremváros községi a kal- mazotfja áll sztrájkban. A leg­újabb hírek szerint a francia kor­mány újabb áremelésre és újabb A napokban egy kis hír járta be a világot: „A polal szárazdokkban fel­borították Tito magányachtját.. Akkor történt ez, amikor Tito meg­bízottai éppen tárgyalásokat folytat­tak Londonban De Gaspcrlvql és a labourista kormány megbízottaival arról, hogy kapcsolják be my; job­ban Jugoszláviát a nyugati agresszív tömb háborús készülődéseibe. A nép azonban megálljt kiált a kannibál ..politikusoknak'1. Jugoszlávia dolgo­zó népének ellenállása egyre erőtel­jesebbé válik az élet minden terü­letén. Amióla a titóista szennylapok áttértek a Szovjetunió nyílt gyalázi- sára. a dolgozók bojkottja folytán állandóan nagy mértékben csökken példányszámuk. A zágrábi ..Napred" című „pártlap" clpanaszolta, hogy már a .titkárok" sem olvassák. A ..Ma asszonyai" című folyóirat pél­dányszáma 84 százalékkal csökkent és Zágrábban mindössze csak hetven asszony fizeti elő. A ..Slobodna Voj­vodina" 84.i)00 példánysrárr.ról 1800-ra csökkent, a „Borba" nagy részét pe­dig makulatúrának adják el. A jugo­szláv hazafiak harca felszabadulásu­kért korántsem merül ki csupán a titóista fasiszta sajtó bojkottjában, vagy Tito magányac'otjának felborí­tásában. Az egyszerű emberek gon­doskodnak róla. hogy nyomatéko­sabb eszközökkel ts tudtára adják a belgrádi hóhérnak: ..nem leszünk sem Tito. sem az amerikai imperia­listák ágyűtölteléke". Éjszakánként megrongálják a vasútvonalakat, a hi­dakat. levegőbe röpítik a lőszer- és benzlnraktárakat. A múlt év végén Koszovszka Mitrovtcán a jugoszláv dolgozók aláaknázták a hadianyagot gyártó „Zveesan“-gyárat, A tömeges letartóztatás ellenére pár nap múlva aláaknázták és felrobbantották ezt a villanytelepet is. amely a gyár ré­szére termelte a villamosenergiát, így hosszabb időre megbénították az üzem termelését. Szkopjéban felgyúj­tották a többmilUó értékű dohány- raktárt, hatalmas kárt okozva ezzel a titóista rablógazdálkodásnak. Bo- szanszki Brodban az ellenállók hat­van piszterna benzint gyújtottak fel, Vinkocén pedig eg'y negyvenezer li­teres benzinciszternát. A délszerbiai Prizren városában a hazafiak megöl­súgok Szövetségének tagja, elindult a boldog felemelkedés útján . . . Rö­vid időn belül 400 ezer hektár föl­det juttattak a törpebirtokos C3 Zöld­félén parasztoknak. Minden adóhát­ralékukkal eltörölték. Megindult az ipar fejlődése. Helyreállították az ilzemenkívűl helyezett vállalatokat és if jakat is építettek. Megszűnt a mun - kanélkllliség. Uj főiskolák, iskolák, bölcsődék, kórházak létesültek. Ebbe a békés fejlődésbe robbant bele a fasiszta• támedás. Azonban a litván nép nem vesztette el a hitét, pedig a németek félmilliónál több litvánt kínoztak halálra, vagy küldtek rabságba, Litvánia bízott és küzdött mert tudta, hogy Keletről újra eljön a fény ... ,S a pacsirta is köszöntő dalával Sietteti a hajnalt, száll a köd, Mint szürke felhő távolok fölött, S a romokon, fényben ragyogva szárnyal.“ A küzdelem nem volt hiábavaló. 1945 januárjára Litvániát is teljesen ■megtisztították a fasiszta megszállók­tól. A romokon pedig — valóban, mintha szárnyuk nőtt volna — úgy kapaszkodtak égre a falak. 1349 ele­jére a vállalatok száma ez 1945-ihez képest, kétszeresére növekedett. A nemrégiben még teljesen agrárjellegű ország fokozatosan ipari-agrár ország­gá alakult át. koznak. Vo.nnak azonban lisebb mé­retű textil- és jémfeldolgozó üzemek is. Kaunas és Vilnyusz (Vilna) nácik által felrobbantott vlllamoserőmüvei újra ontják már a gépekhez szüksé­ges energiát. Gyors iramban fejlődik a mezőgazdaság is. Hol vannak mar a nemrég még használt csöroszlyákl? Többszáz gépállomás traktorai, s másfélezer kolhoz indám parasztjai tanúskodnak a szépülő éld mellett. A Szovjet Hadsereg hősies küzdel­meinek eredményeként Litvánia visz- szakapta Klajpedút {Memelt), a nagy Balti-tengeri kikötőt, melyet a hit­leristák még 7959-ben ragadlak el. A klajpeclai kikötőben nap mint nap horgonyt vető sok hajó a fejlődő ke­reskedelmet bizonyítja. Az újjászületés azonban a köztár­saság fővárosában, a Vili ja folyó partján, fenyvesek és dombok között fekvő Vilnyvszban érzik legjobban, A litván kultúra ősrégi központja, melyet barbár módon dúltak fel a fasiszták, a Szovjetunió népeinek testvéli segítségével újjászületik. A Bolsevik Part és a szovjetek irányí­totta Litván Köztársaságban ma már versenyben dolgozik a munkás, bol * dogan termel a paraszt és felszaba­dult hangon énekel a költő is, meri . tudja tudván, Hogy népe újjáépül a litván Földet a munka boldog mámorában; S hogy a szó is erős, teremt, Belőle is falat rak a cement A drága Vilna, drága városában.*• JUHÁSZ BOBÉRT A földeken rozsot és zabot terme1, nek... A köztársaság főbb iparágai I mezőgazdasági és erdőgazdasági; nyersanyagok feldolgozásával foglal- j Nvikilyin ^zovjot akadémikus nyílatiíozoít in agy a romzági beu > omásai ró I a moszkvai rádióban Nagyszerű benyomást "tett a kü’- döt'.ségre a Szegeden épülő és részben már üzcmbclie'.yezeti t<*x- tiíkombmát. Nagy megelégedéssel látjuk hogy a magyar műhelyek­ben új technikát, új munkamódsze­reket vezetnek be. Küldöttségünk eltt'.azásakor c módszerek segítsé­gével máris több aec’.í Olvasz­tónak. — A magyar tudósokat rendkí­vül érdekük a szovjei tudomány vívmányai és felhasználják tapasz­talatainkat. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia tervszerű munkája arra irányú!, hogy a legmesszebb­menő segítsége t_nyuj:sa a népgaz­daságnak — fejezte be nyilatko- zatát Nyikityin akadémikus. helyre az elpusztított töltéseket, víz­tárolókat és öntözési felszereléseket. A falvakban hazafias szocialista mun­kaverseny indult a jó termés biztosí­tása érdekében. Mindezek az in'ézkedések lehetővé tették, hogy Dél-Phenjan, Hvar.he és más tartományokban korai növé­nyekkel többezer hektár területet be­vethessenek. Az amerikai légibanditák megaka­dályozzák. hogy a parasztok nappal a földeken dolgozhassanak, mert gépfegyverrel lövik őket. A legtöbb paraszt ilyen körülmények között a mezei munkálatokat kénytelen éijel elvegezni. Országunk jövendőjét — ifjúságun- J kát — végeredményben a munkásnő- j anyák, parasztasszony-anyák nevelik, i Rajtuk áll, hogy elnyomórítják-e j gyermekeik lelkét, vagy egészséges [ szellemű, országunk fejlődését ha­talmas mértékben előrelendítö fiatal­ságot nevelnek számunkra — mon­dotta Sztálin elvtárs. Igen nagy te­hát a Szülők Iskolája előadóinak fe­lelőssége is. A Szülök Iskolája célja, hogy elősegítse a szülők gyermek­nevelését. Hogyan tartsuk meg a Szülők Iskolája előadásait? Elsősor­ban kedvvel és lelkesedéssel ké­szüljünk az egyes előadásokra. Haj mi irányítjuk a Szülők Iskolája elő- j adásait: már jóelőre adjuk ki az elő- [ adásra kerülő anyagot annak az elő- j adónak, aki megítélésünk szerint az ; illető tárgykör legjobb ismerője s ! aki az anyagot színesen, hangulata-! san tudja előadni. Igen lényeges az. hogy amit csak lehet, szemléltessünk színes képek- j kel, rajzokkal, grafikonokkal. Elő­adásainkat tarkítsuk az életből vett j példákkal. Mutassunk rá a helyi jó j példákra és rosszakra. Minden elő- j adás után ismertesse rtic.g azt a \ könyvet, brosúrát az eladó a szü- j lökkel, amelyekből felkészült hogy, esetleg a szülök otthon tanulhassa­nak. Minden előadáson tájékoztas- j suk a szülőket arról, hogy az illető j kérdésben az iskola, a nevelőtestület' Mozog a föld 2 itóék lába alatt ték az UDB két vérengző tisztjét és az ezt kővető terrorra periig úgy vá­laszoltak. hogy bombát dobtak a ti-; tóista, fasiszta párt tanácskozási ter- j mibe, amikor ott éppen a belgrádi i banda helyi megbízottai tanácskoz- ! tak. A robbanás 1c öveik ezt óbon négy- j ven személy megsebesült. ».Végsőkig i fogunk harcolni!“ — kiáltották Mir- » kovee falu dolgozó parasztjai az eile- j nük kiküldött büntetoexpedicló állig \ íe.fegyverzett banditáinak szemébe j akiket husánggal, baltával és kaszá- val-kapával vártak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom