Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-23 / 69. szám

wsx ifí Ttcrns ss motte 3 A korai vetés a több termés alapja Erről győződött meg Leuíner János porosaimul kisparaszt Amerre csak a szem széttekini a porosaimat határban, mindenütt a szépen bokroscxtó búzaveitéaelcet és a tavasszal újra átmunkáit őszi mélyszántást látni. A kora­reggelt óráikban ökrös- és lovas, szekerek igyekeznek a faluból kifelé a határba. A szekerekre árpával, zabbal, cukorrépámig' gal rakott zsákok vannak rakva. A szekerek után a vetögépoket akasztották. Mindenki azon igyekszik, hogy' a mag idejében kerüljön a főidbe. Meri tudják a dolgozó parasztok, hogy mit je­lent, ha a .mag elvetése nem ké­sik. Jelenti a többtermést, amely mindenkinek nagyobb kenyeret jelent. Tudja ezt Leutnor János 5 és fél holdas kispa.ra.szt is a ..Szabad Nép” I. számú termelő- csoport tagja. Tudja, mert ta­pasztalta. Most is a földön van fiával és sógorává!, hogy a cukorrépavetésről Is letegye a gondot. — Nem lehet az időre várni — mondja. — Tegnap gyönyörű na­pos idő volt, hogy már ingbe ve­tettem, máma meg hogy elborult. De ha nem vetjük el, lehet, hogy' holnap még a házból se tudok ki­jönni,. olyan eső lesz. És mintha az idő is igazolni akarná szavát, lassan szemetelni kezd az eső. —- Lássa, apám, jó, hogy korán jöttünk ki reggel. Ezt az utolsó fordulót már kibírjuk, aztán egy gonddal kevesebb — mondja a fia. Mikor az utolsó fordulóval is végeznek. Leuíner János szinte megkönnyebbül. — Tavaly is hasznát látlam a jókor' vetésnek — mondja Leut- nar. — Legjobban meglátszott a napraforgónál. Két darabban két időben vetettem forgót. Amelyi­ket jókor vetettem, 14 mázsa 34 kilót adott. A másikai elkésve vetettem, igaz fele olyan darab földön, de csak 5 mázsát termeti, pedig több ápolást kapott utána és még talán több trágya is volt a földben. Több, mint 2 mázsát vesztettem, hogy egy Kicsit elkés­tem a vetésével. Most nem akarok semminél elkésni. — Vagy szintén tavaly a rost- kender termésemet Is a jókori vetés eredményezte — folytatja tovább. — 400 ölön 10 mázsa ter­mett. Ennyi kevésnek termett a faluban. Én ennek hiszik, a mar gam tapasztalatainak és nem azoknak, akik le akarnak be­szélni benn ükét, ,,ho.gy ráérünk még”. Mert azoknak nem érdé- í kük. hogy mi többet termeljünk és ezáltal több legyen a csalá­dunknak is, olcsóbban kapják ipari dolgozóink is a mi termé­nyeinket, ők iá olcsóbban tudják adni az Ipari cikkeket. Lassan, minden szót megfon­tolva ejt ki, mint az olyan em­berek, akik keveset beszélnek, de annál jobb a munkájuk. Leuíner ilyen ember. Jó gazdálkodó, for m«:i a földművelés mesterségét. Hát hogyne l-rmemé, hisz tavaly \s 16 mázsás búzatermése volt. De nemesek a munkáját ismeri, hanem tudja azt is, hogy mit je­lent a közös munka Ezért lépett be az I. számú ,,Szabad Nép” termelóesoportba is, hogy jobb munkává! a tavalyinál is tol* termést érjen el. Azonban hiba az, hogy a csoport még mindig nem szervezte meg a tavaszi munkánál is a közös szántás- vetést. Halogatják őszre. Pedig nem mindenki tudja a tavaszi munkálatokat a fiával és sógorá­val elvégezni, mint Leutner Já­nos, aki így idejében befejezi Azá;t léplek be a csoportba pe­dig a többi dolgozó parasztok :s. hogy a közös munkával hama­rabb elvessenek és így több ter­mésük legyen. (v. o.) A termelőszövetkezeti csoportok . megszilárdításáért, a közös munka megszervezéséért Az elmúlt hetekben különösen Pár- | elhatározta, hogy valamennyien cgyD tunk II. Kongresszusára való készülő- 1 fajta növényt veinek a földbe és kosi elés idején jelentősen rr.egnövekedett megyénk termelőssöveikezeti csoport, jainak taglétszáma és földterülete. A meglévő csoportok mellett számos új termelőcsoport is alakult. Ezen tűimé nőén 22 község termelőszövetkezeti községgé lett. Ma már Szabolcs-Szat- márfcan összesen 391 terrnelőszövetke zös vetés után mérik szét a földet« A porcsalmai ..Szikra" termelőcso* portban még jobban megvan a lehető* ség a közös munkára. Csoba Jenő ó$ még három társának több mint négy* ven holdja van egy táblában, mégisj egyénileg^ mindenki a saját f oldj éri kezdte meg a tavaszi szántást-vetésí* A közös munkára azokban a csoport tokban is megvan a lehetőség, ahol szétszórt egy. vagy kétholdas kis par« zet és termelöcsoport 16.557 családdal I és 103.643 hold földterületen látott1 munkához. Míg az elmúlt évben csak . MEGYÉNK LEGFIATAL4BB Áj A egy első típusú termelöcsoport műkö­dött, addig ma közel 160 első típusú csoport van. Termelőszövetkezeti moz­galmunk szépen fejlődött tehát, de mit sem érnének ezek az eredmények ha nem erősítenénk meg csoport­jainkat, ha nem segítenénk őket a közös munka megszervezésében. A kedvező időjárás következtében megyénk egész területén megindult a tavaszi szántás-vetés. Számos ter­melőszövetkezetünk már el is vetette a tavaszbúzát, árpát és o zabot. A kezdeti eredmények mellett azonban komoly hiányosságok mutatkoznak. Különösen az új első típusú termelő- csoportoknál: nagy a tanácstalanság. Ez abból adódik, mert vezetőiknek semmi tapasztalatuk nincs? a társas- gazdálkodásban. másrészt pedig föld­területük szétszórt, apró parcellákban van. Bár számos termelőcsoport tag­cellák vannak.^ Számos csoporttag van* aki 3—400 négyszögöl cukorrépát, mag* kendert, vagy 800 négyszögöl burgo* nyát akar vetni. Ezeket összesíteni kell és úgy intézzék csoporttagjaink hogy egyfajta növényt 1—2 holdas vagy ennél is nagyobb táblába vesse­nek. nem pedig 3-400 négyszögöles te. rületbe. Pártszervezeteink, tanácsaink és gép. állomásaink adjanak nagyobb segítsék get az új termelőszövetkezeti csopor« toknak. Kövessenek el mindent: né­hány napon belül elkészüljön a cso­portok munkájának terve, hogy a kezdeti nehézségeket legyőzve, min­den csoportnál megkezdjék a közös szántás-vetést. Az első típusú csoportok mellett azonban nem szabad elhanyagolni a III. típusú csoportokkal való foglal­kozást sem. Fontos, hogy a területben és taglétszámban megnevekedett cső. portok jól végezzék munkájukat hogy sága szeretne közös munkát végezni, i azonban gyakorlati tapasztalat hiá- j Magas kenderhegyrk tornyosulnak a gyár udvarán. Egy-egy kocsi odaáll melléjük, aztán egy-egy kis kender- j hegy elindul az üzem belseje felé. A ; gépekhez^ az emberetJiez kerülj akik a kemény, vastag szálakból szép, sely­mes kenderszálakat varázsolnak. A gépek dala betölti az egész hatalmas termet. A tilolók duruzsolnak — lá­nyok dolgoznak melícttiiJz. Szép is ez. A hosszú tih ló melleit lányok áll­nak. sorban. Mind fiatal és kivétel nél­kül szereti a munkát. Vannak üt olyan Lányok, akik még néhány. héttel ez­előtt kint dolgoztak a földeken a ka­pa vagy az ásó mellett görnyedtek. Ma pedig gyári munkások. Megismerték, megszerették az üzemet. Kern is men­nének cl innen. Büszke rájuk az egész üzem. 1H a 20 lány közül csak eOV haladja meg a IS évet a többiek nyában a legtöbb csoportnál arra gondoltak, hogy csak ősszel kezdik meg a közös munkát A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb csoport­nál már megkezdték a tavaszi mun­kát, de nem közösen, hanem éppen úgy, mint amikor egyénileg gazdál­kodtak. Komoly hiba ez és ha rövi­desen ki nem javítjuk veszélyeztetve vannak eddigi eredményeink, melye­ket a term eloszd vetkezeti mozgalom fej} észtézdben értünk el. Hegedűs elvtárs a Szabad Népben megjelent cikkében világosan rámu­tat a term előszövetkezeti csoport­jaink megszilárdítása és a magasabb terméshozamok elérése érdekében az előttünk álló feladatokra. A mi me­gyénkre is vonatkozik az a megálla­pítás, mely szerint az első típusú ter­melőcsoportjainknál különösen két kérdésben nagy a tanácstalanság. Az első az. hogy -.hogyan szervez­zék meg a közös szántás-vetési mun­kákat?“ A másik pedig: 1 hogyan tör­ténjék a közös szántás és vetés után a föld elosztása egymás között?** Tyúkod termelőszövetkezeti község­ben az egyik első típusú csoport el­nöke elmondotta, hogy hatszor is volt már értekezletük, de még mindig nem látja tisztán, hogyan is lehetne meg­szervezni a közös munkát. Csak általánosságban beszéltek a já. rási pártbizottság és a járási tanács kiküldöttei. .Fog az menni^ csak meg kell szervezni“ — mondták. De ho­gyan — az most a feladat, hogy ez1: magyarázzuk meg. Három agronómus az eddiginél magasabb termést érje­nek el. Harmadik típusú csoportjaink mindenütt bevezették a munkaegy. séggel való számítást, munkaegység­ben értékelik az egyes tagok által el­végzett munkát, azonban sok csoport­mind 17 évesek, sőt van olyan is, aki még azt som töltötte be. Vígan, sokszor (lűdolgatva dolgoznak. Eg u kezük alatt a munka. Ezek közölt a fiatal lányok között, is legfiatalabb Nagy Julianna. Kicsi, barna lány. Ügyesen hajlong gépe mellett — és emelkedik teljesítménye. Már a kongresszusi verseny icleje alatt is látszott, hogy ügyes és jobban dol­gozik| mint más. Még egy éve sincs annak, hogy idejött a nagyhalászi kendergyárba dolgozni, Ce már sok régi tüdőt elhagyott leljcettriényévcl. Kém ezért, mintha a gépe tenne jobb. Korántsem — hiszen a hosszú tengely, ami a késeket forgatja, neki sem fo­rog jobban# nem is engedelmesebb., mint társainak. Es mégis, a kong re sz- szusi verseny során mind magasabb lett teljesítménye. Nagy Julianna elmondja — ahogy ö j elmeséli. Az volt az első, észre ve Ltef hogy a < kés nagyon sok szálat elvisz a kézé- j bői. Hiába fogta meg erősebben — a j kés csak cibálla és az a kis maréi, j lén fogyott — úgy. hogy mire kész i lett a tilolássál, addigra ally maradt i a kezében. Pedig ezután mérik, a szá- \ zalékot — minél kevesebb a kész szál, j annál kisebb a súlya és kisebb bizony j a százalék is. így jutott ?z tíz eszébe} hogt; ő bi- ; zony megfogja etekét a szálakat —' de 7iem úgy, mint eddig. Most mn r nem erővel fogja markolni, hanem középen fogja meg. Edßig, míg a vé­gét fogta, elmentek a szálak — kirőn- gatta a kés a kezéből. így meg túljár hat az eszén. A végén mégis Julianna maradt az erősebb, ö győzöttl Elmaradt a rossz ólom és a kis szá- zalék. Emelkedett, ez, szinte minder nap. így emelkedett Nagy Juliannának a kedve is. A kis barna lány mosoly- gósabb lett. A Pártkongresszus tiszteletére már elérte a 115 százalékot — a legelsők közé került és f élt ei) észt ették sztahá- novistának. Majd kibújt a bőréből örömében. Soha nem is gondolta vol­na ő ezt. Még jutalmat is kapottf pe­dig ekkor már a fizetése is nagyon szép volt. Egy hónap alatt 940 forintot keresett és még kapott hozzá 200 fo­nál még most sem szervezték meg az állandó brigádokat. A nyíregyházi „Szabadság“ termelőszövetkezeti cso­portnál is hiányzik a biigádszcrvezcs. Minden csoporttagnak tudnia kell, hogy a brigád mint szocialista mun­kaszervezet megteremtése nem szűk részletkérdés- hanem a termelőszövet­kezet megszilárdításának fontos eme­lője. A munkaszervezet kialakítása megszünteti a termelés ötletszerűsé­gét és most jelentősen hozzájárul a tavaszi munkák tervszerű- gondos, idő­beni elvégzéséhez. A brigádtagok ver­senyben végzett munkája, párosulva a jó agrotechnikával és géphasználat­tal — megnöveli a terméseredménye­ket. a szövetkezet közös vagyonát és lehetővé teszi hogy a tagok maga­sabb jövedelemhez jussanak. A Szo­cialista munkaszervezet kialakítása nemcsak a termelőszövetkezet belső ügye. Ennél sokkal több — jelentősé­ge túlnő annak határán. Az egyénileg gazdálkodó parasztok állandóan fi­gyelik a termelőszövetkezet munkáját belső rendjét, a tervszerű munkát- amellyel a soronlévő mezőgazdasági munkákat végzik. Éppen ezért minden termelőszövetkezet, vagy csoport, ahol még nem alakították ki a szocialista munkaszervezetet a brigádokat — ott sürgősen teremtsék meg^ hogy egyebek mellett a jó munkaszervezet is vonzza a közös gazdálkodás felé az egyénileg dolgozó parasztokat. Pártszervezeteink, állami gazdasá­gaink, gépállomásaink és falusi taná­csaink adjanak komoly segítséget termelőszövetkezeti csoportjainknak a csoportok megszilárdításában és a kö­zös munka megszervezésében, hogy a tavaszi szántás-vetési munkák után Jó terméseredményeik minél több egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztot győzzenek meg a szövetkezeti gazdál­kodás előnyéről. Szűcs Béla Mikor az üzembe került, bizony sok baj volt a százalékkal. Még talán ar­ról is álvíodott, hogyan izóknek meg tőle azok a huncut százalékok.. Hát még a 100-as — az, ami sohasem akart neki engedelmeskedni. Hiába kérlelte, sokszor fenyegette is — nem használt. Egészen elkeseredett. Már arra gon­dolt hogy visszamegy napszámosnak, pedig az sokkal nehezebb volt, de ott nem veit baj azzal a százalékkal. Aztán mégse. Szógyelte volna tár­tai, nővére, meg a falu előtt. Négyen vannak testvérek, nővére Is az üzem­ben dolgozik. Már ő messze el is hagyta azt a bizonyos száz százalékot h~ és a húga — az majdnem szégyent hozott rá. Meg aztán arra is gondolt, hogyha már eljött az ilzembef akkor bizony itt Is fog ő maradni — inkább megbirkózik a százalékokkal. Mindig ilyen volt. Ilyen önálló, ke­ményfejű, aki megtanult parancscint saját magának. Szülei meghaltak és a négy testvérnek egyedül kellett el­tartania saját magát. Ez keményítette meg őket, ez tanította arra is már régen, hogy dolgozni kell az életben — máskép nem megy semmi. £s tovább küszködött a szálakkal. Sokszor megfájdult a keze — annyi­ra fogta, szorongatta a lenszálakat} annyira igyekezett. Sokszor elverte az ujját a fakés — még most*is meglát­szik rajta. Es nővérei mindig több pénzt vittek haza, mint ö. Egyszer aztán .. .? JOBBAN MENT A MUNKA Nem ment az olyan könnyen, mint ahogy ezt itt leírjuk, vagy ahogyan Toválsl* épiíik az újfeliéptó-mlcskepaszla? Grógy BÖTÓnytermelő Vállalatot Dolgozó népünk egészségének Védelme, a gyógyítás igen nagy­mennyiségű gyógyszert követel. Államunknak eddig nagy gondot okozott a szükséges gyógyszerek gyártása. Nagyon kevés volt azoknak a vállalatoknak a szá­ma. melyek gyógynövényter- meszté&rel foglalkoztak. Aszá­ly03 esz’endökbea olyan gyógy, szereket is külföldről kellett , be­hoznunk, . melyeket tervszerű gyógynövénytermesztéssel hazai gyógynövényekből is eilöáilichat- ttmk volna. Államunk most !öhb- helyütt Gyógynövényterme'ő Vál­lalatot létesít. Megyénkben Uj- fehórtó_Micskepusztán épül ilyen vállalat. Az építését már a múlt évben megkezdték, 220.000 forin­tos beruházással továbbépítik az idén. A beruházási összeg 25 szá­zalékát munkáslakások építésére fordítják. j rint jutalmat. Nagyon örült — és ek­kor tett felajánlást hazánk félszoba- j dulásának ünnepére is. Megtanulta ez , alatt az irtó alatt Mvsitz elvtárstól a | művezetőtől — óid sokat segített mnn- j kájában ts — 6 annak köszönheti, hogy jobban dolgozik, mert itt lehet a gyárban, hogy ezelőtt hat évvel fel­szabadítottak bennünket a vörös ka­tonák. tgy aztán azt mondta, hogy egy hónappúi előbb befejezi ez éti tervit, septt társainak. Segít. is. Ott dolgozik közvetlen mel­lette Kovács Erzsi. Megmagyarázta hqgyan fogja a szálat — már Kovács Erzsi Is 150 százalék fe'é jár. Most Kozma Júliának magyaráz — hozzá­tehetjük, nem eredménytelenül. Így aztán a Ms barna lány — majd­nem legkisebb társai körött — meg­nőtt, kiemelkedett. A Párt tette nagy- gyá, nagyon naggyá őt, mert a szov­jet emberek felszabadítása nyomán, a Párt tisztei étire sztahánovista lett — pedig mén a éves. (BALASSA) több mint két hete dolgozik a csen­geti Járásban, munkájuknak azonban semmi látszata, a Járás egyetlen első típusú csoportjánál sincs elkészítve a csoport közös munkájának a műtrá­gya felhasználásának terve. Legtöbb csoportnál a szétszórt parcellákra hi­vatkoznak hogy az akadályozza a kö­zös munka megkezdését. Az igaz, hogy sok nehézséget okoz, de így is nagy könnyebbséget Jelent a közös szántás-vetés, ha egy-egy parcellán nem négy-öt féle terményt, hanem egyfélét termelnek. Nagyon egészséges kezdeményezés tapasztalható Méhtelek községben Itt három csoportbeli dolgozó paraszt mivel egymás mellett volt a földjük DÓZSA MO/l Telefon: SO—86 Márc 22—28_ig Csüt,—szerdáig KűIöiiőn házassá*» Előadáeok kezdete mindennap: 4, 6, 8 órakor. BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon r 33—22 Márc 22—28JS Csüt..—érdiig Felszabadult Kína Előadások kezdete hitkßwap» fél 5. fél 7, fél 9. április 4-e megünneplésére készül 100 SZÁZALÉKON ALUL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom