Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

1931 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK

Báliősi Mátyás elytárs válasza

Rákosi elvtárs megállapította, hogy a három napig tartó vitában több mint ötven küldött vett részt és amint ezt a Kongresszus megállapíthatta, minden ké.öcsben, amelyet ö beszámolójában érintett, egyetértettek a felszólalók. Az ötven hozzászóló egységes h:-_ iyöíiése kifejezi és képviseli u Kongresszus álláspontját is.

Viharzó tapssal válaszoltak r. küldöttek Rákosi elvtárs szavaira.

Az ünneplés lecsii'apultával Rákosi clvtávs íg'y fejezte be rövid felszólalását:

Amilyen egyotérté:3el helyeselték itt az eivtársak a beszámolóm, ban kifejtett nézeteket és tennivalókat, ugyanő yan egyetértéssel hajtsuk is végre azokat.

Az MDP Kongresszusának negyedik napi tanácskozásait szerdán reggel Piros László el-vtáis vezérőrnagy nyitotta meg.

A táviratok ismertetése után -v gkezclt-ék a kongresszus má:o- üik jiapiiencijének tárgyalását, amelynek címe: „Az ötéves terv eiaö évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése tetőn".

A napirend előadójaként Gevő Ernő olvtár;, áilammicUzter, a Népgazdasági k'füács elnöke, a Pált főtitkárhelyettese • tartotta- meg beszámoló; ;t.

I. Ötéves iiép^uzdasá^i tervünk eSső évének eredménye! és hránvosségai

A Magyar Dolgozók Pártjának II Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben is kiér. tekéin! ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményeit.

Ha népgazdaságunk j’.öüését egészében tekintjük. • ■ t nélkül

állapíthatjuk meg, h , ,:z ötéves

tervidőszak e’ső évi .-rá jó munkát végeztünk. Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül -- mintegy másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál. Mint ismeretes, gyáriparunk a menetközben felemelt elő. irányzatot is 9.8 százalékkal túlteljesítette. s ennek eredménye, ként egész terv-kötelezett ipaunk termelésének’ növekedése 1950-ben a hároméves terv utolsó évihez, 1940-hez képest 83.1 százalék volt. Olyan hatalmas növeltedét ez, amely a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta, s amelyhez foghatót sohasem ismert semmiféle kapitalista ország.

A szocialista iparosítás sztálini törvényének megfelelően nehéziparunk’ termelésének fejlődése meghaladta a könnyűiparunkét. Nehéziparunk termelése az ötéves terv első évében 36.2 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, könnyűiparunké pedig 31 százalékkal. Az egész ipar, én ezen beiül * a gyáripar termelésének fejlődését is messze maga mögött hagyta gépiparunk, amelynek tér. meóése egyetlen év alatt 42.3 százalékká! ugrott előre, ami ugyancsak megfelel a szocialista iparosítás sztálni törvényépek.

Nehéz, és könnyűiparunk mellett komoly fej’őüőst mutat építőipaiunk, meiynek teim-j’&so az, ötéves tervidőszak első évében, a megelőző évhez képest 11C» .százalékkal növekedett, s amely termelési tervét kereken 30 százalékkal te j ’3Ítette tül.

Ötéves népgazdasági tervünk előírta; hogy a gyáriparban a munka termelékenységének öt év alatt 50 százalékkal kell növeked. nie. Ismeretes, hogy már az első évben gyáriparunkban a teimelé- kenység az egy teljesített munkaóra alatt termelt értékben mérve több mint 20 százalékkal eme’ke- dett. Nem ilyen kedvező a kép, ha azt vizsgáljuk, hogyan változott a termelés értéke 100 forint kifizetett munkabérre vonatkozóan. Itt nem emelkedés van, hanem némi c- ökkenés: a nehéz, és könnyűiparban egy év alatt 100 forint kifizetett bérre vonatkoztatva a termelés értéke 2.6 százalékkal, az építőiparban pedig 1.6 százalékkal csökkent. Másszóval iparunkban a béra’ap gyorsabban növekedett, mint a termelés, amit nem lehet normálisnak tekinteni.

Az önköltség csökkentését ötéves népgazdasága tervünk az

1950—-54. évek időszakára 25 szá. zalékban írta elő. Ennek megfelelően az ötéves terv első évében az ipari termelés önköltségének mintegy 5 százalékkal kellett volna csökkennie. Különféle számítások azt mutatják, hogy ezt az önköltségcsökkentést körülbelül elértük.

Gyáriparunknak és építőiparunknak egészében rendkívül gyorsiitemü fejlődése nem terelheti el figye’münket azokról a hiá- nyosságokról, amelyek a már említetteken kívül iparunk fejlődésében megmutatkoznak. így, jól le. ,b«t, ötéves tervünk eredeti elö: irányzatához képest alapanyagiparunk termelésének fejlődése is meggyorsult, mégis alapanyagicv- meéstink, a vas-, aeóL, a hengereit acél- és a széntermelés gyorsulásának üteme jelentősen elmaradt az egész ipar gyorsulásának üteme mögött. Hasonlóképpen: jói lehet, már az ötéves terv első évé. ben több villamosenergiát termeltünk, mint amennyit tervünk szerint terme'nimk kellett volna, vil- lamosenergia termelésünk gyorsulásának üteme elmarad egész iparunk termelésének gyorsulási iUe- rne mögött. A tapasztalt bebizonyította, hogy sokkal-sokkai több szénre van szükségünk, mint ezt magunk gondoltuk akkor, amikor ötéves népgazdasági tervünket kidől ir óztuk.

Ha az iparunkban az ötéves terv első évében az igen komoly eredmények mellett meginti!atko. zó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari szövetkezeti mozgalmunk két év óta lényegében egyhelyben topog és helyi iparunk, tehát túlnyomórészt helyi nyersanyagokat feldolgozó és helyi szükségetek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár. Ledig a kisiparosok között megvan a hajlandóság a szövetkezésre és kisiparosaink jelentékeny része látja már, hogy számára ez a lehetőség arra, hogy végleg beilleszkedjék a népi demokrácia gazdaságába, az épülő szocialista gazdaság rendjébe. Ami a helyi ipáit illeti, itt a helyi tanácsok létrehozása, számos gazdasági tevékenység fokozatos átadása a helyi tanácsoknak és a helyi ipar- igazgatóságok megteremtése kell, hogy jelentős mentekben meggyorsítsák a fejlődést.

Közlekedésünk lépőit' tudott tartani népgazdaságunknak, s különösen gyáriparunknak és építkezéseinknek az ötéves tervben előírtnál jóval gyorsabb fejlődéseve' is. Vasútiunk 1950-ben kereken 70 százalékkal szállítottak több árut, mint a második világháborút megelőző utolsó esztendőben. Ha figyelembe vesszük, hogy a második világháborút megelőző időszakban a magyar vasút áruforgalmának növekedése évente átlagosan 2—3 százalék volt, ez világosan megmutatja egész nép. gazdaságunk erőteljes fejlődését is, amely csakis a szocializmust építő népi demokrácia rendjében vált lehetővé. A vasúti személyszállítás 1950 folyamán még nagyobb mértékben emelkedett, mint az áruszállítás, ami nemcsak gaz. dasági fejlődésünket mutatja meg, hanem egyben jelzi dolgozó népünk é'etszínvonalának emelkedését is.

Mezőgazdaságunk részben a kedvezőtlen időjárás miatt, 1950- ben nem fejlődött egyenletesen, így, míg kenyérgabonából 9-2 százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben, addig takarmánygabonában és takarmánynövényeknél általában, valamint az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk az 1950. évre előirt tervhez viszonyítva. Különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és a cukorrépánál mely terményekből több termett ugyan, mint 1949- ben, de az ötéves terv első évére előírt feladatot csak 79, illetve 65

százalékra sikerült megvalósítani.

A takarmánynövények gyenge : terméshozama lassította, sőt részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben, persze, az el lanság aknamunkája is szerepet játszott. Sertés állományunk 1950 októberében nem sokkal volt nagyobb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50 ezerrel csökkent. Ugyanekkor jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállománya. Az állami gazdaságok állatállománya (számosállatban kifrjezvo) 1950 folyamán 125 százalék-kai e-v. o'kidet i, s emelkedésében túlimhulla a terv- előirányzatot.

Komoly lépést tettünk előre az ötéves terv első évében m.zögaz- da,rágunk gépesítése terén is. Egy é-i alatt gépállomásaink és ál'r.mi J: lóságaink trakto. állománya

4 «Aj traktorra! növekedett, s ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépeket is adtunk a mezőgazdaságnak. A mű trágyái elhasznál ás mezőgazdaságunkban 1950 folyamán több mint 50 százalékkal emelkedett. A minisztertanács ismert határozata nyomán az agrotechnika nemcsak az állami gazdaságokban és termclószövetkőz'-. tekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban Í3 bizonyos javulást mutat.

Egészében véve azonban mező,, gazdaságunk fejlődését az ötéves- terv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek. Mezőgazdaságunk elmaradását nem is mutatják meg eléggé világosan csak a termelési adatok. A mező- gazdasági termékekből a falusi ia- koreág jelenleg a népi demokrácia idején összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el, mint amekkora hányadot elfogyasztott a nagytőkés, nagybirtokos Horthy- Magyar országon. Nem húnyha. tunk szemet az előtt a tény előtt, hogy szétaprózott mezőgazdaságunk árutermelése há látlanul elme vad iparunk árutermelése mögött. így 1950-ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4—5 százalékkal.

A mezőgazdaság elmaradásának legfőbb oka az, hogy iparunk már túlnyomó többségűben szocialista nagyipar, mezőgazdaságunk pec'dg még túlnyomórészt szétaprózott, kisárutermeö és kevés árut termelő gazdaság. E mellett szerepet játszik az is, hogy egyéni pa. asztgazdaságaink fejlődésére nem mindig fordítunk elég gondot.

F.bbö'. azonban nem azt a követ- kezle-'ést kell levonni, Itopy meg kell lassrani országunk iparosításának ütemét, Iranern azt, hogy fokozni kel! az iparosítás ütemé , fo- koznunk kell a mezőgazdaság gépesítését, fokoznunk kell a mező- gazdaságnak műtrágyával, munkaeszközökkel, szállítóeszközökkel \a- ló e.Iá ását s a fokozott iparosítás útján is meg ke'l terem'enünk a feltéteteket ahhoz, hogy a mezőgazdaságot fokozatosan nagyüzemül sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségletet bőven ke légi tő szoc'aisla gazdasággá szervezhessük áh

Belső áruforgalmunk 1950 ío'v.i- inán nagymértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forga ma (tehát egész nagykereskedelmünké,

j mert 1950-ben már n m volt nälu-’k magánnagykíre'stfedeleíri) egy év I a la ié- 57.4 százalékkal emc’kede; s [az áriiforg.'úiii tervet nagyk.roske- dalműnk köze! 7 százalékká .á.'.e.- jeskeáv. A kiskereskedelem (.«.'-ú: az álamé a siöve;kez:!: és a magár k .'keres'kedvem «gyű: ivéé«.-)

1950. évi forgalma 18.8 száza.ékké. haladta meg az lOiü. év! .

Az 195ö-ben bekövetkez.tt fejlő- dós- eredményeként jelen őse« meg- crősödölt belső áruforgalmunkban a szocfa’-lsia ( ehá-í az állam’ és szövetkezet?) kereskedelem szerepe. Jelenleg a szoe'a.’s’a ker.sksdexm a fogye-ró: áruforgalomnak már- m'ntegy 70 százalékát bonyolítja le.

Belkereskedelmünk jelen ős fejlődése és szocla Ista korcskcdcl- raühk ’komety megerősödése azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy szeme‘.hunyj unk a h'ányos- ságok éöít.

Mindenekelőtt meg kell állap!’a- nunk, hogy míg az előző években gyakran a fölös tnency’ségben raktáron fekvő áruk elhelyezése okozott, számunkra gondot, add’g 1950- ben a terme és áT limes emelkedése ellenére a keres,ot számos terű’isten elébe szaladt a kínálatnak. M’t- gábnn-véve ez1 nem teilet negativ jelenségnek tek nteni. Pl. az. tiogv 1950-ben V5C.000 kerékpárt és közei tízezer motorkerékpárí termel- j tünk s ez a mi v szonva nkhoz ké- : fjest hatalmas menny’ség sem mutatkozol; elegendőnek. mutatja, ménnyíre felemelkedett dolgozó népünk é'el színvonala.

De természetesen a belső áruforgalomban tapasztalt rendet fenersé-- gc-k nemesek erre vezethetők vsz- sza. A belső áruforgalomban meg- mu’a kozó re-üdet enességekben sz repeí já.szk m'ndeoe kelőt t a mezőgazdász«' .rmclcs, e'mnr-cdása. De szerepet jálsz’k emel’e’t az hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben nüvcksz’k. másrész, pedig a dolgozók számának ez o gyorsü'cmíi növekedése átmenetizg e-'-r.k' ksebb mértékben jut kifejezésre a fogyasztási javait termi !ó- sőndr’ eme.ködösében, mer! a szó- 'c ri's-.ta iparosítás megköveteli, hogy prost m'ndene-ko’öl n«héz.ps (unkát. : fizi ve á 'tatában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Mód- ezekhez járul saját tapasztginíhii- ságunk és gyenge szervezettségünk is az ál am! s ál'alábrn a szoc ai s*a kereskedelem terén. Végül, de nem u'o'só soríirn :gen komoly szerepet ját-sz'k népünk ellenségeinek, a k - zsákmányoló osztályoknak, ezek Tná'edvénya nak, a kílönfé'e reak- c'ós elemeknek népi demokrác’á.'k 1 et ed rányuió tudatos kártevő mm» i kaja is. ísoiere’-os. h.ogv 1950 folyamán rz cl'encég dőrő -tdőrc 'öhh

n„i,k‘se-c11-3 meg, hogy köze! átásunkal a folyó szükséglete, kei messze meghív adó. tömeges vá- sár'ásokka'. zavarja, mes erségesen Rorbaá"ásókat szervezett. Jellemző, hogy megyénként és teröletenkén. vizsgálva az áruforgalom hirte; n. időről- dőre történő mr gnövck 'é- sét a vásárlások rendelfenes cm kedését, összefüggést '-ehe' megállapítani az úgynevezett vásárlási láz megjelenése és a mezőgazda- síig’ icrme-lvények beadásának mp-. ne e között. Így pl. múlt év júl'u- sábrn Vas és Veszprém megyében amelyek akkor, a . beszp'gál aíúss",. jelentősen elmaradtak, ü ötté tej fejét a tömeges váaárotás. Ugyanakkor azonban Hajdú megyében, amely a bcszo'gáltaiásban ?z élen haladt, al'g volt tapa.«z*allui<ó a vásárlás emelkedése. Ez ’s azt mutatja. hogy az ellenség, eme’yre számos területen súlyos csapásokat mértünk, ráve'ette magát a köz-ellátás területére. I'yinódon a köz- eítátás kérdése az osz'ályharc egyik legfontosabb terűidévé vá’t.

Pártunk kezdeményezésére rop demokráciánk államhatalma kemény ököllel sujto't !c a közc’iálás frontján garázda)kodó el cnség're és egy sor átfogó gazdaság: ín'ézkedést s hozott, a k’özei'átás zavaríalansá- gánr.k b z’osiíá-sára. Ismeretes, hogy ezeknek az intézkedéseknek eredményeként elkerült a cukor és ÍT- noml’szt el’átásl kielégítően megoldani Ny Ivánvató. hogy a 'köz- e’látásunk kérdésének megoldásához még továtibi erőfeszílések szükségesek. Mindenekelőtt a mezőgazdasági és az Ipari termelés tovább’ fokozása terén, nemcsak általában a mezőgazdaság: és ipari termelés, hanem döntően a mezőgazdí.:-ág és pí par árulersne’ésénrk további növök'-.-,' útján. Emel.e’.t

o.v.ársrk: Továbbra is szárazon k«i| mrtanunk a puskaport és kimoi.u* önül sckszorozoii erőve. keii fo*u.l- .anunk népünk c'lcnsteelre. amc- yvk — s-z ©fűre. kfl! látnunk, •— ;ő :g ingják kisctvki: újból éi újh-í4 iám adásba á ma mű köz zl'41 á s un k. nép! demokrúc ánk öten.

A köze Iá: ásunk IvriHí niár meghozott és még mcg'iozaadó .intézkedések .célja: a dolgozóit^és csa- Jádfag.Vk zavar ír. ián • ellátás^ teg- fontosrbb élelmezési és egyéb- köz- szükségl-eü e'kkekkaí — jó " fai '- Samt ..i»r tálé kok b’z-osítára, mzrt e* eiengedlieteilen feltétet« a ivv- szerű gazdálkodásnak s végül külkereskedelmi áruforga''inunk számára a szükséges árukészletek rendé'k-ezésre bocsátása, bár az éle m,- szcrklv'-.ei; ötéves tervünk folyamán m'nd r- ryobb mér ékben fogjuk gépk’v u helyeitesfteni, Ktitke'es!: hűnk az im’pera'lst.ák. .által ve i’..:': szemben aika’ma- goU ellenséges . rendszabályok dacára ál mában megoldotta az ötéves terv c ső évében rá váró feladatokat. Éhben döntő szerepe játszott a Szovjetunó é» a népi deine srác a országai közö'4. léire ,ot: űjtipusú gazdasági kapós, o átok

rendszere, amely maggyors-!!<\*ta és meggyorsíija a nép' demakrácX pr; szága-'riak ‘parosflását s lehetői'é tette és U-hc/.övé .íeszg hegy ezekrtz országok, így Magyarország 's á h'ányzó nyersanyagokat a népgazdaság fef esz lésére szü kiégés Ipari fc'szerelési. gépeket m'nd ío kezo’iabb mértékben ?z ccrymás- közöt'i kereskedelemben b’zlosít- 6ák. A tőkés mper’allsfo. országok krila-TCckaéilm' és á’fajéban gazdaság' kapcsola'a’.nak törvénye: aki b'-'a rjiii M'nthogy pedig ti erősebb Inkább bírj-«, 'tehát az erősebb regi ó-.zó marja a gyengébbeket. Ezzel szemben ez úi v'szóny, amc’y a Kölcsönös Gazdaság’ Segítség Tanácsa., révén a Szcvjet- unló és a nép’ dcmokrác'a országai köze t RRgv; lósiitt, Valóban a köí- osönos megsegítésen a input. Lényege a1 szabad népek szolidaritása, egymás, kö'csőnös érdeke nek figyelembe vétele s ez. hogy az erősebb seyi ; a gyengébbe*, mert ’a- án felesleges kü'-ön a áliúzh1, hogy bár kölcsönös segilésVő! van szó, mégis elsősorban a nagy Sz >v elunó az. amely segít valimrnny őn- kc‘. segít! a nép demckrác j Ssz- S7 s országai.

M elv ársEik termesze’cser nsm- C3 le a Szovietun’óval és e nép: demokrácia erszá jutva! rrn ík fenn* ar lant külke-eskcdsml k-:o- Cíctalo’m . hanem a től.éj orazá- | gotöal íj.

! A • ők's erszások Ezott. rmstyek főként a: amerikai ‘mp'rtalis á'i I nyomására, m'ná'rk.véob e"zárkóznak a“ó'. hogy velünk k-rotked- jcn:k, jól!ehe: ez a migrar'ás

ezekre az or. rákr i nézv.: hálrá- nyosrbh. m’n; a mi Ezámuakra.

U.oyanrkkor- maikor 1950 felyamán klilkzrsJltadilm: forgalmunlt egéj széban íö'ob mint 13 százalékkal

i em ikede t, a óké; cr.-zágckkat folylatott kü’korzsksdrímünk nem- cíSv v'.S20«nyl£g, d2 c-bszo ű; mér- • t.ékbsrj, is cbökkeni4'.

Szcc? 1‘zmust cp'tö nép: demokrrc’ónk s~ :rrp~nl iából rendkívül fon'cs kérdés a népgazdntóg bzrvc ház';??,tank alakulása, mer. ezen

méh ríjuk le a szoctattsta felhalmozás ütemét országunkban. 1950- ben lényejesrn m'.garabb ös?zo?at ruház unk be, nvn amzklcorát ötévé? tervünknek magístel on errs ez évre előirányoz unk. Az 1950- bao magvaló»tlot ösüz:-, nípiszda. sázl beruházások órlék? 67.4 százalékkal hatadta meg 19-19. évi beruházásunk országéi. Egyetlen év a’ft’t több m:tv‘. t(im'jliárd fornlnyt csszagsl ruház unk b3 népgazdásá- gjnkba. A gyáripar fsjfesztését sfe-leáló bs uhúzásofenek íöbb m’nt 90 szízrláká,; fordi’otük r.shézica- vunkra, r.m’i magfala’.’ - a- szocialista iparosié? k' vslelményének, da f»a- la-tmás aasz egek ju o írén mazőgaz. dasáíunknak- közlekedésünknek, könnyűiparunknak és szociális a ke- resked:’műnknek is. Beruházásaink révén je'rntős mértékben fejlesz et- tüür iskolahálóziMnnka'. kutíuráUs :r. é.i.méaye.lnke:. nüvellük a dolgozók rzociális ogészsígugví klizo'gá- l’ás:> b'z osííó lé erf miny-ék ' számé1.

Népünk életszínvonala az ötéves terv első évében gyorsabban nőve.