Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

4 1351. rrBFiUÍR 17. SZOMBAT 8 isisgyei Siaíiurrassny vasárnapi projramja T Az országos téli falusi kul- túrvérsenv megye’ bemutatóját tfebruár 17 és Í8 án rendezik pieg nyíregyházán a Városi Színházban. Szaboles-Szatmár (mintegy ezer kultúraktívája Ifcg szerepelni a megyei verse­nyen. A kultúrversen- vasárnapi programja: A nyíregyházi Városi Szín­házban reggel 8-tól az alábbi Síu! hírcsoportok tartanak elő­adást: nyíregyházi úttörő zene­kar, nagykállói gimnáziumi (énekkar, tiszadobi pedagógus Színjátszó csoport, napkori út­itör ö tánccsoport, nagyecsedi út­törő énekkar, nyírbátori szín- íja tsző csoport, gergelyiugor- toyai népi tánccsoport, nagykál­lói színjátszó csoport, mátészal­kai nápitánecsoport.büdszentmi- helyi úttörő énekkar, nyírlugosi Képi tánccsoport, kótaji szín­játszó csoport, íákosi népi tánc­csoport, fehérgyarmati úttörő énekkar. Vasárnap délelőtt 9 órától 32-ig az alábbi csoportok tarta­nak próbát az MSZT székház­ban: ibrányi énekkar, lcékj. iszínjátszó csoport, tiszalöki né­pi tánccsoport, kerr.ecsei népi tánccsoport, gemzsei szín.iátszó- icsoport, fehérgyarmati színját- Bzócsoport, mátészalkai gimná­ziumi énekkar. A József Attila kultúrterem­ben: szamosszegi színjátszó­jcsoport, cégénydányád-nagyte. pyai népi tánccsoport, tiszalöki (tszcs színjá-szócsoport, nyírmi- jhálydi énekkar nagydobosi Igzínjátszócsoport, szatmárököri- jtói népi tánccsoport, szabolcs- bákai énekkar. ■ Vasárnap reggel 9 órakor a Jlózsa filmszínházban „Népünk Hagy ünnepe" című Szabad ÜTÖld Téli Estén és az „Erdei (történet“ szovjet színes film bemutatóján az alábbi közsé­gek kultúr csoportjai vesznek részt: besztereci énekkar, me­zői ad ányi színjátszócsoport, gá- vai tánccsoport, szamostatárfal- vi színjábszócsoport, biri népi­tánc, cégénydányádi színjátszó, olcsvaapáti énekkar büdszent- mihályi színjátszó-, aporligeti népitánc, nyírmadai színjátszó-, záhonyi ÁVH énekkar és népi tánccsoport. Napkori színjátszó, fülpösdaróci színjátszócsoport. Vasárnap délután 3-tól 6 óráig a Kertészeti Technikumot látogatják meg az alábbi köz­ségek kultúrcsoportjai: Beszte­rce, Mezőladány, Szamostatár- falva, Mérlcvállaj. Encsencs, Bi­ri, Cégénydányád, Olcsvaapáti, Büdszentmihály, Aporliget, Nyírma da, Záhony, Napkor, Fülpösdaróc, Nagykálló, Tisza- dob (Pedagógus Szakszervezet), Nyírbátor, Gergelyiugornya, Nagykálló, Öfehértó, Papos, Mátészalka, Nyírlugos, Kótaj és Tákos. Vasárnap délután 2 órától a nyíregyházi Városi Színházban az alábbi kultúrcsoportok sze­repelnek: Ibrányi énekkar, ké- ki színjátszó-, kemecsei népi- -mc, gemzsei színjátszó-, tisza­löki népitánc, fehérgyarmati ■ ,-V:•:<!-, mátészalkai (gimná­ziumi) énekkar, szamosszegi színjátszó-, cégénydányád-nagy- tanyai népitánc, tiszadobi tsz- ni átsző-, nyírmihálydi énekkar, nagydobosi színjátszó', sz .rrri ií ököritói népi tánccso- port. Szabolcsbákai énekkar. A kultúrverseny eredményeit vasárnap este 7 órakor a nyír­egyházi MSZT székházban hir- d'H ki a bírálóbizottság. Háromnegyed 8'kor fáklyás felvonulás lesz. A kultúrverseny a Városi Színházban, Győré József elv­társ, Pártunk megyei titkárá­nak ünnepi beszédével fog be­fejeződni. A MEGYEI KULTÚRVERSENY MŰSORA SZOMBAT DÉL­UTÁN 4 ÓRÁTÓL. I. „Egy a jelszónk: a béke! Harcba boldog jövőért me­gyünk* . 1. Köztársasági induló. Zá­honyi ÁVH. 2. Ünnepi beszéd. Gosztonyi Ignác elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese. 3. Népdalok, Sztálin-kantáta, Besztereci énekkar. 4. Vastag András: Októberi fény. Jelenet. Mezöladányi szinjátszócsoport. 5. Orosz tánc. Gáva, 6. Sásdi Sándor: Vendel bá­csi ismerőse. Jelenet. Szamosta. tárfalva. 7. Verbunkos. Mérkvállaj. 8. Kornejcsuk. Ambrózi Tár­nák versenye. Jelenet. Encsencs. 9. Leánytánc. Biri. 10. Földes Mihály: Mélyszán­tás. Jelenet- Cégénydányádi DISZ. 11. Szulikó: Tomboljon hát a harci tűz. Olcsvaapáti énekkar. 12. Fehér Klára: Jámbor Je­remiás. Jelenet, Büdszentrni­hály. 13. Leánykarikázó. Aporligeti. tánccsoport. 14. Pap M. Szentgyörgyi E: Szálláscsináiók. Jelenet, Nyír- mada ÁMG. 15. Századok árnya leng, ten­gerészdal, Záhonyi ÁVH ének­kara. 16. Nyerges Ágnes: így még jobb. Jelenet, napkori ÁMG. 17. Magyar népitánc, Záhonyi ÁVH. 18. Erdélyi István: Szabad Föld, jelenet, Fülpösdaróc. 19. Sztálin-kantáta, Záhonyi ÁVH énekkar. ELMÉLETI f A^ÁC*)U)Ó Ki fi KULÁK! A taeileáflyi és istolai fegye'em megszilárdításával készüinek a ti. mmíslsla nevelői és faraiéi Páriánk Kongresszusára Nagy munka folyik a VXU. B ben. Csellovszki Pali a tóira tsiejéről igyekszik elhelyezni a kezébe ado­gatott képeket. A kivágott belükből összeállítod felírás már ott pirosiik iCetköralakban a falon: Éljen az Mpp II. Kongresszusa! Alatta vilá­gít a piroscsiiiagos. armykalá?zOS. piros-fehér-zöld címer. Sz álin elv- itárs képét illesz gstik most nagy gonddal tz egyik oldalra. Lentebb a kék piros ünnepi fali- ujságtábla még üresen áll. Ide ke­rülnek msjd az őrsök kongresszusi íelaján'Sránsk eredményei, ide kö­rül majd az egyik sorba CseUovszla Palié is, aki 4-re akarja javítani ;a- nulmányi eredményét. Félévkor nem nagyon büszkélkedhetett, most ; nnál jobban kell igyekeznie. Fém­ipariba készül a következő tanév­ben. Apia vasesztergályos, ö is a sépekné. marad, de már mérnök 3erz. Anr.ak készül E5rin.cz Jóska is. a rajparancsnok. Az osztály legjobbja, ezín ötös volt fé’évkor. Még na. fiyobb segítséget nyújt' az eddiginél pajtásainak, azt vállalta a Kon­gresszusra. A leggyöngébb tanulókat fogja megához állandó tanulásra. liba Mim, az Iskola igazgatja tóidat be hozzájuk egy percre. Mo­solyogva figyelt a négy palás mun­káját. Jó lesz így a kép igazgató Pajtás? — fogják o(it mindjárt, sr-óp lesz kongresszusi falunk? Nem szeretnének lemaradni az ozziá'.yck közti deko.ációs verseny- bon sem. Erős a versenyszellem a II. számú iskolában. Mulasztás csökken ‘éoe, késés kiküszöbölése, m-ga'arlás, a tanulmányi színvonal emelése szerepelnek a versenypoo- íoit közt. A legjobb osztály csilla­got kap, a legiiöbb csillagot elérő osz'ály ped'g az iskola vándorzász- Ic-iá’ kapja mcg. Most az elsejei ki­értékeli» cin a VI. A őrzi a ván­dorzászlót. Az osztályokon belül az őrsök is versenyben vannak egymással és most a kongresszusi felajánlások óta egyénileg is vezetik a tanulók ta­nulmányi eredményeiket és a hiba­Esy-egy nap Mesés is nagyon táros a tanuló fejlődésében de akadnak még szülök, akik ez* nem értik meg. Az igazgatói irodában grafikon mutatja a napi hiányzásokat. Mol­nár János, a VIII. A osztályfőnöke a mai hiányzásokról számol be. Két hiányzó akadt ma az osziáííyben» va'-ószíníileg betegség miatt és dól- u‘án már mindkét tőjüket felkeresd látogató párjuk. Farkas Jánoshoz Nosza'y Mihály megy el, Szabó Já­nost pedig Tóth Józsiéi látogatja meg. ‘ A; egyik decemberi munkaérte­kezleten született meg a látogató Párok ötlete — magyarázza Tiba elv.árs és azóta sok iskola átvette már a jól bevált módszert. Ez abból áll. hogy párosával oszt­ják be a tanulókat. Ha egyikük el­marad az iskolából, még aznap fel­keresi látogató párja, hogy miért hiányzott. Ka könnyebb beteg, ak­kor á'adja neki az aznap tanulta­kat, segít, készülni az anyagból. Ha más okból mulaszt, akkor ezt azon­nal jelenti az iskolában. Előfordult azután olyan eset is, hogy a szülők csodálkozva hallották ä látogató pártól, hogy fiúk nem volt iskolában. A VII B-ben fcrdult elő, hogy Borbély. Ráüli, meg Török Zoli elmarad'ak a tanításról. Szü­leik meghökker.ve hallották, hogy nem volíiak iskolában. Kitűnt az­után, hogy egy pár esetben, amikor így elmaradtak- a sóstói erdőt ke­resték fel iskola helyett. Osztály­társaik. szüleik segítsége aaóta meg­érttette velük, hogy milyen bűnt követnek el saját magukkal, hozzá­tartozóikkal. de egész dolgozó né­pünkkel szemben, ha így akadályoz­zák saját fejlődésüket. Azóta nem is fordult elő hasonló panasz. Pártunk kongresszusára jobb munkával készülnek a II. szá­mú iskola nevelő; is. Régi, nehéz problémájuk volt a megrögzött hiányzók ügye. Többek között azt vállalták, most, hogy a 15 állandó hiányzó közül tizet visszahoznak iskclatársoik közé. Segl eágül jöttek ehhez a Szülői Munkaközösség tag­jai is és a nevelőkkel együtt ke­resték fal több a'ka'ómmal a szü­lőket és az elmaradt tanulókat. Mi már m'ndössze hárman ma­radnak el indokolatlanul a tizenöt­ből. a többieket sikerült bevonni állandó lá'ogalásra. 11 esz. endőr; á; tanítót: Számos­szegen Tlba e.vtárs, az iskola igaz­gatója. Tapasztalta, hogy a falusi és tanyai iskolák nevelői nehezebb helyzetben vannak továbbképzés és felszerelés terén, mint a városiak. Most. a kongresszusi előkészüle­tek során a Halmos-bokori iskola pa*ronálását vállal óik. Először is a fizikai és kémiai szertár anyagából juttattak a halmosbokoriaknak. Tervbe vették aztán, hogy kölcsönös Iá ugatásokat szerveznek, rövidesen Ic'lá'iogatnak a pajtásokkal, közös kultúrműsort állítanak össze, a ne­velők pedig tapasztalatcserére hasz­na ják fel az alkalmat. Naponta olvashatjuk az újsá­gokban, hogy milyen hatalmas eredményeket érünk el a szocia­lista mezőgazdaság' építésében, a szövetkezeti gazdaságok fejlesz­tésében, új termelőcsoportok ala­kításában. Nagyon fontos tehát, hogy helyesen alkalmazzuk Pár­tunk parasztpolitikáját, hogy is­merjük a szocialista átalakulás­ban lévő falut és annak la­kóit. Különösen figyelemmel kei! tennünk a falun végbemenő osz­tályharcra, a kulaks ág magatar­tására, mert ha nem vagyunk éberek, az új élet ellen törő ku- iákok minden eddigi eredményün­ket Veszélyeztethetik. Fontos, hogy tisztán i ássuk: ki a kulák? Számtalan esetben elő­fordult, hogy szövetségesünket, a középparasztot kóláknak minősí­tették, vagy fordítva: „jóbarát­nak” gondolják a kulákot. A po­litikai iskolákon számos probléma felvetődött ezzel kapcsolatban, fontos tehát, hogy tisztán lássuk, megismerjük minden faiuban. hogy ki a kulák, ki ellen kell harcolni, ki a dolgozó paraszt, kire számíthat a munkásosztály szövetségesként a szocializmus építésében. Lenin elvtárs a kulikról a kö­vetkezőket mondja: „A kulákok a legvadáiiatiasabb, a legdurvább, a legvadabb kizsákmányolok, akik a többi országokban a tör­ténelem során nem egyszer állí­tották már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalisták hatal­mát. A kulákok többen vannak, mint a földesurak és a kapitalis­ták. A népnek azonban a kuiák- ság mégis csak kisebbsége. A há­ború alatt ezek a vérszopók a nép nyomorán nyerészkedtek, ezreket és százezreket harácsoltak össze, a gabona és egyéb termékek árá­nak emelése útján. Pókok a ku­lákok. melyek a háború által tönkretett parasztok és éhe­ző munkások vérén híztak kövér­re. Piócák, melyek a dolgozók vé­rét szívták, annál jobban gazda­godva, minél jobban éhezett a munkás a városokban és a gyá­rakban. Vámpírok, melyek kezük­be ragadták és ragadják a földes­úri földeket s újra meg újra igá­ba görnyeszttk a szegényparasz­tokat.” A kulák tehát a jelenleg leg- r, agy óbb számú kizsákmányoló osztályt jelenti. Veszélyesebb, mint a burzsoázia egyéb rétegei. Gyakran találkozunk a falvak­ban összefonódással, rokonsági kapcsolatai vannak do’gozó pa­rasztokkal, vagy pedig gazdasági kapcsolatban állnak középparasz­tokkal, s ez megtéveszti egyes pártfunkcionáriusainkat. Az is megtéveszthet valakit, hogy a ku­lák olykor-olykor maga is dolgo­zik, vagy legalább is úgy tesz, mintha dolgozna, s éppen ezért könnyebben tud befolyást gyako­rolni a dolgozó parasztokra, mint a munkára a városi burzsoázia, amely teljesen elszakadt a terme­léstől. A kulák a dolgozó nép legádá­zabb ellensége. Ennek bizonyíté­ka, hogy feketézik, árut rejteget. Rakamazon Kék Bélánál, Serflek Frigyesnél 24 mázsa búzát, nagy- mennyiségű ruhaneműt, tengerit, árpát, cukrot és más árut találtak elrejtve. A kuiákról tudnunk kell, hogy a béke ádáz ellensége, a hábo­rús uszítók hasai ügynöke. Visz- szasirja a múltat, amikor szaba­don kizsákmányolhatta a szegény- parasztot s igyekszik is, hogy ez a múlt visszatérjen. Benne van minden háborús rémhírben, a gaz­dasági élet, a közellátási megza­varásában. A kulák legjobb Ismertetőjele a kizsákmányolás. Hiba azonban indáknak minősíteni olyan közép­parasztot, aki nagy munkák ide­jén alkalmazottat fogad. Még na­gyobb hiba rósütni a kulákbélye- get párhoidas szegény parasztra, ki maga is napszámba járt azelőtt, de ma — 70 éves kora miatt —■ nem tudja pár hold fö'djét egye­dül megművelni. Az ilyen hibák elkövetésének csak a kulák örül, mert az ő malmára hajtják a vét­kesek a vizet, öt erősítik. De ugyanilyen nagy Iába a „jó kulák” fogaima is. Tudnunk kell, hogy jó kulák nincs, ükén a ku­lákok felajánlották, hogy ingyen mennek csomózni a tszcs-nek. A „jó” emberek hatása máris meg­mutatkozott a munkafegyelem la­zulásában, a politikai oktatás el­hanyagolásában. A járási bizott­ság azonban idejében leleplezte az osztályellenség kezét is. Az ilyen elhajlásokat az osztályellen- ség észreveszi, meglátja, hol van lazulás a pártmunkában. s igyek­szik, hogy a hibák elmélyüljenek. Mi a legjobb módszer Pártunk parasztpolitikájának maradékta­lan betartásánál? A harc főmód­szere jelenleg a fokozott tanulás, az ideológiai munka Pártunk pa­rasztpolitikájának széleskörű meg­ismertetésére. Es szükséges az Is, hogy fegyelmi úton is felelősség­re vonjuk azokat, akik eltorzít­ják Pártunk parasztpolitikáját, s ezzel komoly kárt okoznak a szo­cializmus építése ügyének. Rendszeres Szabad Níü-oleasékat nevelünk A Pártkongresszus tiszteleté­re felajánlottuk azt, hogy járá­sunk területén a Szabad Nép előfizetők számát kétszeresére emeljük. Vállalásunkat teljesí­tettük. A Szabad Nép kampány előtt 555 dolgozó járatta Pár" lünk központi lapját, ma az elő­fizetők száma: 1455. A sajtó­kampány ideje alatt számos he­lyen megszervezték népnevelő­ink a Szabad Nép Baráti Körö­ket is. Az a törekvésünk, hegy necsak előfizetők legyenek já­rásunk területén, hanem olva­sók is. Rendszeres Szabad Nép. olvasókat nevelünk. A Szabad Nép-kampányt ki­értékelve: megállapíthatjuk, hogy például a balkányi nép* nevelők jól összekapcsolták az előfizetésgyüjtés munkáját a terménybegyüjtési agitáclóval. 253 dolgozó fizetett elő Bal- kányban a .Szabad Népre és a község terménybegyüjtési ter­vét 360 százalékra teljesítette. Eredményes munkát végeztek a nagvkáílóiak is, akik 400 dol­gozó asztalára tették le Pár­tunk központi lapját. A Járási Pártbizottság könyvjutalomban részesíti az élenjáró népnevelő. í két. így Jakab Sándorné elv- társat, a balkányi gépállomás dolgozóját, akinek eredménye 56 új előfizető. Benke Sándor, Vadász Ernő, Trauer Erzsébet, Pósann Ferenc, Sovány Béla, Bereczki Erzsébet nagykállói népnevelők, Bökönyi András, Horváth Ferenc geszterédi nép­nevelők, Boros Mihály bökönyi népnevelő szintén jutalomban részesül. Népnevelőink meg­fogadták azt, hogy az előfizető­ket — úgy a régieket, mint az újakat rendszeresen megláto­gatják és időnként együtt be­szélgetnek el a Szabad Nép cikkeiről. A Szabad Nép-kampány ^ideje alatt járásunk dolgozóinak igen nagyr része ismerte fel a Párt központi lapja olvasásának je­lentőségét. A rendszeres olva­sás minden bizonnyal meg­könnyíti további munkánkat és sikeresebbé teszi feladataink elvégzését. Bállá Sándor, r rr.gvkúTói Járási Párt­biz. ágit. prop. titkára. pontokat. Reggelenként Izgatottan figyelik, hogy mennyi a hiányzók száma, nehogy emiatt lemaradjon B2 osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom