Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

1951, FEBRUÁR 17. SZOMBAT ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT III. Az Ukrán Szór irt Szocialista Köztársaság Területe körülbelül 577 ezer négyzetkilométer. . Lakossága több mint 10 rail ló jpníber. , As Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság,' lakossá gázait szá­mát és ■ -gnzHasagr főj::*: :■/?„ ts- kintve, az OSZFSZK mögött a második bolyét foglalja e- a szö­vetséges köztársaságok sorában. 1917 december 25-én alakult meg. A köztársaság .lakossága . jó-, részt ukránokból áll. Nagy kultú­rájú, dicsőséges múltra visszate- líntö nép ez. Ukrajna, földjén ke­letkezett a XI. században a Klevi Oroszország, ez a hatalmas szláv állam, mely győzelmesen csatá­zott Bizánccal és sok nomád tö­rök törzzsel. Kiev már abban az időben a szláv kultúra k sni elkedö központja volt, A késfibl lek során Ukrajna területének jel mécs ré­sze a szomszédos idegen népek hatalmába került. Különösen nagy jelentőséggel, ,,tűzzel,vasasai” foj­tották el az ukrán kultúrát a nyugati területeken, melyek a feu­dális Lengyelország és Aueztria- Magyarország uralma alá kerül­tek. A kxzjondzok (lengyel kato­likus papok) erőszakkal térítették át a parasztságot a katolikus hit­re. Az ukrán nyelv használatát megtiltották. Az Októberi Szocialista Forra­dalom nyitotta meg az ukránok millióinak számára az új élet felé vezető utat. Az ukrán nép, a test­övért orosz nép segítségével meg­teremtette saját állami életét, mindörökre megszabadult a nem­zetiségi és társadalmi rabságtól és lehetősége nyílott saját államának és kultúrájának fejlesztésére. A szovjet rendszer évei alatt az összes ukrán-lakta terület egy egységes szovjet államban forrha­tott össze. 1930-ben csatolták Szovjet-Ukrajnához a páaok Len­gyel országának elnyomásától megszabadított ' nyugati területe­ket, 1940-ben pedig Bukovina és Bssszarábia egy része, amelyeket azelőtt a bojár Románia ragadott magához, egyesült az USZSJÍK- val. Az 1945-ben kötött szerződés- értelmében Kárpátontűli-Ukrajna kivált a csehszlovák államból és Szovjet-Ukrajna részéve vált. így tehát beteljesedett az ukrán nép évszázados álma: megszabadult az idegen e’nyomők igájától és a szabad nemzeti fejlődés útjára léphetett, az egységes ukrán ál­lam keretem belül. Az ukránokon kívül még oro­szok, bjeloruaszok, zsidók és moldvaiak iá élnek az USZSSZK- ban. Az USZSZK a Szovjetunió dél­nyugati részén terül el. Dé'i irányban, egészen a Fekete-tenger pattjáig nyúlnak el síkságai, nyu­gat felé pedig a Kárpátok hegy­láncába ütköznek az ukrán föl­dek. Ukrajna a határtalan sztyeppék térségeinek országa. Alig-alig emelkednek ki helyenként kisebb halmok ebből a lapályból. A lan­káé dombok és sekély völgyek kö­zött, frissen zöldeíö árterületek ölén, bővizű folyók kígyóznak. Csupán a köztársaság északi ré­szén csap át a zsíros feketeföid- sztyeppe homokba és fenyvesek­kel, tölgyesekkel benőtt mocsaras vidékbe. Ukrajna éghajlatát me­leg, enyhe időjárás jellemzi. Az ukrán föld méhe roppant kincseket rejt magában: szenet (Donyec-medence), vasércet (Kri- voj Rog), mangánt (Nyileopo.), olajat (Kárpátok), kősót, higanyt és még sok mást. A természetben csak kivételesen fordul elő a hasz­nos ásványok ilyen szerencsés társulása. Ukrajna a szén és a fém, a ga­bona és a cukor köztársasága, „olyan vidék, ahol mindenki bő­ségben élt”. Az Ukrán SZSZK nép­gazdasága a szovjet rendszer évei alatt elérte a világ legnagyobb ipari államainak színvonalát. Az ötéves tervek év. : alatt szá­zával éneitek fel Ktohia4fe8a as, elsöreádü ipari vállalatok. Az egész Szovjet nép büszkesége a duyeprl elektromos vízierömü nie y l'940-oen egymagában több viilanyenergiát adott, mint a cári Oroszország összes viilanyerömü-. ve' együttvéve. Kiváló technikai felszerelésük van a gépgyártó órtlsüzemeknek: a kramtorszki gyárnak, mely a bánya- és kohó­ipart látja el gépekkel, a harkovi traktorgyárnak és ,a harkovi tur­bina-gyárnak, a zaporozsjei kom- bájngyárnak cs a világ második legnagyobb mozdonygyá iának, a vorosilovgrádm&k é3 még sok más üzemnek. A Donyec-madcr.ee és a Dnyepr-mellék fémiparában hatal­mas kohók. Martin-kemencék, vil­lanyolvasztók és hengerművek működnek. Az Azoví-tenger part­jain nőtt ki a földből Dél fémipa­rának gyöngye: az Azovsztalkom- binát. Ukrajna 1940-ben 84 millió ton­na szenet termelt ki (kétszer annyit, mint Franciaország). 9.2 millió tonna öntöttvasat adott (ugyanannyit, amennyit Francia- ország, Belgium és Japán együtt­véve). Joggal emlegetik úgy ez Ukrán SZSZK-t, mint a Szovjet­unió elsőszámú szén- és fémipari bázisát. Csak a makejovkai KI- rovszk-gyár egymagában több ön­töttvasat adott lS10-’oen, mint Lengyelország és Olaszország együttvéve és egyedül a Dnyepro- petrovszk-vidéki gyárak több ön­töttvasat állítottak elő, mint egész Japán együttvéve. Ukrajna ugyanakkor a Szovjet­unió legnagyobb éléstára is. Ha­talmas fejlettségű mezőga zártság­gal és élelmiszeriparra! (cukor, malom, olajsajtoló stb. iparral) rendelkezik ez a köztársaság. A Honvédő Háború előtt Ukrajná­ból került ki az egész Szovjetunió cukorrépát er me! ősének 44 száza­léka. Ukrajna határai között terül cl a Szovjetunió feketeföldjeinek leg­nagyobb Tésze. A legtermékenyebb földfajta 35 millió hektára jutott örökre és ingyenesen a kolhozok birtokába, melyek a parasztgazda­ságok 97 százalékát egyesítik. A háború előtt 90 ezer traktor és 31 ezer kombájn dolgozott az ukrán szántókon. Sok kolhozban már teljesen villamosították a nagy- erőkifejtést igénylő mezőgazdasá­gi munkákat. Ukrajna mezőgazdasági haszon- növényeinek sokfé'eségéről hires. A köztársaság északi vidékein sokezer hektáron terem a rozs, zab, hajdina, burgonya és kender, mintegy hétmillió hektáron vetnek tavaszi- és őszibúzát. A Dnyepr- mellékén, ahová nem tudnak a hi­deg északkeleti szelek beíérkömi, gazdagon terem a kukorica, de vetnek itt ricinusnövényt, dohányt és rizst is, nyugaton a jobbparti vidékeken (a hatalmas vizű Dnyepr kétfelé: balparti és jobb­parti részre osztja a köztársasá­got) végeláthatatlan sötétzöld tömbökben húzódnak a cukorré­pa ültetvények; Odessza környé­kén, az Azovi- és a Fekete-tenger partjain pedig gyapot és boros-' tyánszölő terem. Az ukrán falvak híresok pom­pás meggy- és szilvafáikröl. A kertészet évröl-évre egyre na­gyobb teret hódit a köztársaság mezőgazdaságában. A köztársaság fővárosa Kiev, „az orosz várossk atyja”, melyet ezer esztendőnél is régebben ala­pítottak. Kiev a Dnyepr festői meredek dombjai felett emelke­dik. Valamikor erre vitt az út a „varjágoktól a görgőkhöz”, ez a fontos kereskedelmi útvonal a Balti- és a Fekete-tenger között. Egészen napjainkig megmaradt több híres ősrégi építmény (a Kiev-Pecserszkij monostor, a Szó­fia-bazilika, stb.).. Szovjet Ukraj­na kormánya hata’mas munkával végezte el Kiev városrendezését. A város szinte ki sem látszik a zöld mezőkből. A dombok hajla­tain m & házak, között kertek és parkok térülnél? el. A Kievet meg­szállva tartó németéit a vfcsznvo­nulásukat megelőző napákban vandál módon felrobbantották a város legszebb épületeit, a villany- müveket és a gyárakat. A város most gyógyítja háborús sebeit. Uj gyárak, színházak, szállodák, és lakóházak épülnek. Közvetlenül aztitán, hogy Kiev megszabadult a betolakodóktól, újból munkába állott az USZSZK Tudományos Akadémiája, számos tudományos kutatóintézetével egyetemben új a megindult az élet a főiskolákon, a színházakban, a irmzAtr -kA n. 1910 ben Ukrajnában 37 ezer Is­kola- működöt;» melyekben íöbo mini 6 és fái millió gyermek ‘a- nult. A köztársaság 150 főiskoláján 127 ezer diák tanult, vagyis két és félszer annyi, mint Nagy-Britan- n iában. A háború befejezése után 60 új tagozat nyílt meg az egyete­meken és a tudományos intézetek­ben. 1913-bsn. még csak egyetlen egy ukrán nyelvű újság jelent meg egész Ukrajna területén. Jelenleg S36 uisig jelenik meg a köa ársg- ságban, átlagosan napi 4 millió? példányszámban. Ukrajna városai­ban 131 színház működik. 47 ezer könyvtár elégíti ki a lakosság könyvéhségét. A szovjet rendszer évei alatt több m'nt 1300 millió könyv jelent meg- nagy többségük ultrán nyel­ven: a marxizmus-len'nizmus k asz- Szikusainak művei. Tárász Sevesen- ko, Iván Franko, Mihail Kozcubin- ezk'j, Lesza Ukrataka híres ukrán írók könyvei, uz orosz és külföldi klasszikus és modem irodalom re- mekel. Az 1941—1945-ös Honvédő Háború idején a fasiszta Nímetorasá.f csa­patai hatalmukba kerítették Ukraj­na egész területét. Vérrel borí-önák el a ftipsűtö.te ukrán földeket, a szovjet polgárok milliói: ölték és kínoz.iák meg, százezrével haj ölték el az ukránokat kényszermunkára Németországba, elrabolták Ukrajna kéneseit. A fasiszta mérnetek 16130 ip;.ri vállalatot romboltak szét- 714 város:» több mint 27 ezer faival és tanyát égettek íe'. kifosztották és iönkre-letlek 23 ezer kolhoz, el­pusztító* tak 35 ezer iskolát, szakis­kolát, főiskolát és ludományo 5 ku- ta óán'éze'et. 18 ezer kórházat ós gyógyhelyet. Az ukrán nép partizánharccal vá­laszolt a fas-lszák vadállati dúlái-á- ra. Az ukrán nép fiai hősiesen küz­döttek a Szovjet Hadsereg sorai­ban. É; mtae.yt fe szabadító: ák a szovjet seregek Ukrajnát. a háború erszágúíjain a csapatok mögött megjöttek a munkások és a kolhoz- parasalok is. ök emelték ki a ro­mok kiUül a városokat, gyárakat és kolhozukat. 1948-ra már 2 500 nagy- és közép­üzemet építelek újjá. melyek a legkülönbözőbb Ipprc kkeket állítot­ták.elő. Újjáépítették az összes kol­hozt. szevhozt, gép- és traktorállo. mást is. 70 ezer lakóházat és 164 ezer gaz­dasági épületet építettek újjá a fal­vakban és a tanyákon. Helyreállítot­ták a háború előtti iskolai, fő.ská­lái, műszaki iskolai és középfokú szakiskolai hálózatot. Ismét ad már árrmot. a gyönyörű Dnyeproge-sz- olvasztják az acélt a Dnyepr vi­dék kohó: és Martinjai, a Donyec- medenoe bányászai meg azért száll­tak munkaversenybe, hogy vissza­szerezzék vidéküknek .az ország legjobb szénvidéke“ címet. Szovjet-Ukrajna népének Önfelál­dozó munkája, szocialista hazája iránti lángoló szeretet záloga annak, hogy határidő e’ött teljesül a köz­társaság gazdaságának újjászületé­sét munkáló ierv. AZ ELSŐ NŐI KARMESTER A SZÓFIAI ÁLLAMI OPERÁBAN Radoszvota Béjadzsjova nagy sikerrel mutatkozott be a szó­fiai közönség előtt: Verdi „Tra- viata“ című operáját vezényel­te. A karmesternő a Lentngrá- di és moszkvai konzervató­riumban végezte tanulmányait. Teljesítsük a tavaszi szerződéskötési tervet A szerz déíCs termelés n?m új do-] j log dolgozó parasztjaink előtt. Az j elmúlt rendszerben is termeltetlek j szerződíseson a kapitális a cégek, a nagy mezőgazdasági ipse: vállalatok — a nagybirtokosokkal, a haszon természetesen a gyárosoké a mag- termel:e‘ő cégeké és a földbirtoko­soké volt. A felszabadulás után a megma­rad: magtermeltelő vállala ok kapi­talista irányítói azon igyekeztek- hogy a szerződéses termelés: meg- ázlapcdásokkal kulákoknak juttassa" nsk előnyöket s maguk minél na- gyibb hasznot zsebeljenek. — Dön­tően megváltozott a helyze- 1343- bcn. amikor a termeltető vállalato­kat is birtokába vette a nép, a dol­gozók állama pedig rendeletben b:z- ;o.í ot'.a az;, hegy a szerződéses tér. melás előnyeiben csak a dolgozó pa­rasztok részesedhetnek. Annyit je­lent ez rövidén, hogy a dolgozó pa­rasztok s~ját államukkal kötnek sr.rződéses termelési megállapodá­sokat. A falvak dolgozó parasztjai hamar felismerték a szerződéses termelés előnyeit, most már tudják jól. hogy a nemesített vetőmag, a műtrágya- használat, a glépi talajműve'és meny­nyire fokozza a terméshozamot, nö­veli mennyiségét, min teáié1 s e melle.l a hitelbe kapott növény- yédőszere'ckol idejében tud védekez­ni s.z esetleg fellépő kártevők ellen. A termelést előlegek pedig éppen a nagy mezőgazdasági munkák idején, éppen a ,-pénzszűke” idején nyúj­tanak kama mini esen nagy segítsé­get. A sereg jelentős kedvezmény, a nagyobb mennyiségű és jobb minő­ségű termésből eredő magasabb jö­vedelem mellett at értékesilés elő­nyei is vonzzák a szerződéses 'er. me'éshez dolgozó parasztjainkat. A szerződött területről a termeltető válV.atok a szerződé: szerint tíz- tizenöt százalékkal magasabb árat fizetnek a szabadforgalmi árnál, A termés teljes értékesítése biztosítva van. SzabolcS-Szatmir dolgozó paraszt­jai egyre világosabban látják, mi­ly :n ha almas jelentőségű a növé­nyek szerződéses termelése. Idén lg:n sokhelyütt versenyre keltek a termelési szerződések mielőbbimig* kötésének cé'jával. Igen jelentős eredmények születtek a Csillagfürt ér. a kü'önféle zöldségfélék szerződ­tetésénél. Ezeknél a szerződte és: tervet jóval határidő előtt száz szá­zalékosan teljesí élték SzaholcS- Szr.tmár falvai. Ugyanezt lehet el­mondani az olajlen, a tavaszi bük­köny, a véröshore, a saláta és sok már egyéb rprómag termelés; szer­ződéskötéséről is. Azonban itt kel! hozzátenni. ke­mény harcok folyjak, folynak és lesznek is kemény harcok a szerző­déskötés sikereiért. Azért, mert — mint m'ndenkor amikor a dolgozó para-Sz*ck- az egész nép éle'.sorának javításáról, javulásáról van szó — a falvai: kulákjai mindent elkövet­nek ezen a területen is, hogy a si­ker clenslg vermét ássák a 'érmé­ié*: szerződéskötés munkájának. Egyik részről fűt-fát h: rész lelnek a sz rződéses termelésről, másik rész­ről maguk igyekeznek befurakodni a szerződéses termelők közé, maguk igyekeznek szerződést kötni, hogy je'eniős gazdaság: előnyökhöz jus­sanak. Do ahol nem a ku’ákok ,magya- rázték'‘. hanem a kommu.n's'a és pártön,kívüli népnevelők beszél ék el a szerződéses termelés jelentősé­gét, ott sücerrel folyt a szerződtetés, így volt Nyírderzsen, Bírlbsn, Győ­röcskén, O’c.svaapá: iban, Révara- nyosen Benk, Tlszamogyorós, Pusz­taterem. Komlódtó falu, Kísnamény és még sok más kozségb-n A fe­hérgyarmati, csen^eri. málészaik«' é* vá árosnaményi járásokban, ahol a falvak, dolgozó parasz’jai megkö­tötték már a tervfzerinti termelési szerződések kilencven százalékát. Azonban nem így folyik a munka a nyíregyházi, tisza'.öM éa itsmccsei járásokban, Nyíregyháza város kör­nyékért- ahol mmdenürt alapos le­maradás mutatkozik! Egyes nővén vféleségeknél nem tudatosítottuk kel'ően a dolgozó pa- raszlok közt a szerződéses termelés k-dvezö feltételeit. Például a mák­nál. amelynek mázsáját kerek 900 farm os áron vesszük át a terme­lőktől- wwilotte a subát is máasdn­ként hatvan - forintért. Sokhelyű’t n,:m ismerik például a kcrlanöe.- — konzerviparunk egyik fon cs íüsaov- anyagát szolgái a ó növényünk ier- meiésének eöÍnyeit. Az igény'.e.tn, kevés munkát kívánó növéiv árát pedig a napokban emelték fel má­zsánként 180 forintról 223 forvstra. Holdanként! termése megvan őt. ha; mázsa is. Igán nagy az elmaradás éppen Olyan fontos ipar; növénynél, mat ■a dohány, A cukorrépa srerződas- kölési ! érvét som teljesítettük m«8 száz százalékosan — bár zavaria.cn cukoriiláí-áounlt biztosítása e terv száz százalékot teljesítéséi kívánja. — de itt P2 elmaradás minimális­nak mor-dhaló. . .. Azoiban jcvi.anivaló van a cu- í:orrép3 terrr-eiési szerződérkö'ese­nél, főként a dohánytermelésre való szerződtetés munkájánál. Tavaly a dohán ypalátttálásl,of szárazság köszön,ött be- ami köve’- keztében öt hatszoros kiül te lés re volt szükség és a mocskospsjor Is tetemes kárt okozott. Azonban még ilyen elemi károk melle -t is érde­mes volt a dohány szerződései ;er~ rr.elé'ével foglalkozni. Pallosa Sán­dor petneházi dolgozó paraszt pél- dáu; 2.169 forint £2 fiiért lopott 471 kiló dohányért. Bárdi Jér.oivak 487 kilós dohányternaáséért 2037 í.°- rinto' f zettek. A f ölvilágosító munka során ’o»- ’ szeljenek a népnevelők arról a pré­miumról is, amíl a dohány, a cukor­répa és a rostkender szerződése» termelői kapnak a dolgozók államá­tól, ha az á iagosnél majrarabb ter- méseredmányeket érnek el. Kü'ön juialam ez a szerződéses termelők becsületes munkájáért. A napraforgó szerződéses terv e- rüle'.el csak ott nincsenek még meg, ahol elmaradt az alapos felvilágo­sító munka. Hiszsn a napraforgó ve és erűidéi écpm úgy megszabja a minlsiierí rendelet, mint a kenyér- gabona termeld területét: hány százaléka legyen napraforgét * szántótórüleinek. Ismeretes, hogy erre a térülőire is lehe termelési fzerzödést kS’ni. A műit esztenctó- bc-n a szorződéses nspraforró:--:-- molők tíz forln tál magasabb arat kaptak a napraforgóért- m'nt azok, akik nem kö őttek terme és: szer­ződést. E mellett kedvezményesen jutottak olajhoz é? olajposiUsóhcz s mc-otelelű sorrendben terménybe- rdisi köíelezoiiségüket ij telj >sít- he: ifk szerződéses napraforgóval. Nyilvánvaló, hogy e kvJve'mények idén is termeiéi: szerződéskötése* buzdítják a dolgozó parasztokat. Hogy dolgozó parasztjaink kiirt egyre többen jönnek rá- milyen e ®­r.yöket j-clcnt a tzzrződése~- növény, termelés, bizonyítja az is. hogy egyre »nagyobb terűiéire kö nek szerződéses termelési megállapo­dást. Kóncz Elek -vittoai ha holdas dolgozó paraszt például egy hold napraforgó, egy hold tavaSzbük- köny. nyolcszíz el dohány, egy hold cukorrépa és egy hold buzgóivá trrmelé-iéro szerződött. Gyarmati Ferenc nyolc é3 fél holdas dolgozd paraszl Bujon másfél hold dohány­ra. négyszáz öl cukorrépa-a, nvolc- szóz öl borsóra, kát hold bükköny, re, másfél hold napraforgóra, egy hold dinnyére és nyolcasát öl ká­posztára kötött termelést szerződést, Végső következtetés az, hogy ott. ahol a felvilágosítás aló os volt. • szerződéses növénytermelés jelen­tőségét jól megmagyarázták, vissza­szorították az ellensége;: nincs le­maradás. — A tavasz itt van * szomszédban már, gyorson közele. d k. S a tavasszal közeledik igen sok növény vetési ideje. Teljesíteni kell hát m'előbb és minél jobban a Ezorzőáé-kötés tervelőírását! A falvakban egészséges kezdemé­nyezte ÉzüIeteM: a Pár kor-gres-z- szus előtti hét kezdetén, holnap „szerződtetést nap" , lesz a megyé­ben: a Pártkongresszus tiszteletére. A falusi agüá árok ezreimozdul­nak meg. hogy a szerződéses nö­vénytermelés jelen tőségéről magva­rázzanak- falvi ágotítsiák a dot rozé parasztokat. Bizonyos, hogy nagy eredmények fognak születni holnap, a falvak bizonyítani fogják, hogy a Párt hű követői-ként dolgoznak a virágzó faluért, védelmezik a bé­kés- szép jövőt. ŐrtJápiff Gál or a megyei Mágtermelto'ő Vállalat fgazga.ója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom